Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-09 / 237. szám
' .. *' . ■ 1982. OKTOBER 9„ SZOMBAT t/WIfl (W Tanácskozott az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1• oldalról.) lyeztetők elleni határozottabb fellépéssel. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész felszólalásában hangsúlyozta: a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek a maguk eszközeivel törekednek a bűncselekmények visszaszorítására a jó állampolgári közérzet biztosítására. Ennek egyik feltétele, hogy a bűnelkövetőket gyorsan vonják fe- lélősségre, s velük szemben megfelelően differenciált szigor érvényesüljön. Havasi Béla (Borsod m. 2. vk.), a Borsod megyei pártbizottság titkára elmondotta: az embereket nyugtalanítja a garázdaság, az erőszakos bűn- cselekmények szaporodása. Hiba, hogy többségük elítéli a jogsértéseket, de nem lép fel az elkövetőkkel szemben. Sebesi Lászlóné (Békés m. 6. vk.), a kétegyházi magyar- nyelvű általános iskola tanítónője. hangsúlyozta: az ifjúság elleni sérelmek — úgy tűnik *— gyarapodóban vannak. A közlekedésben súlyos büntetést szabnak ki arra a veKOVACS ANTAL: zetőre, aki cserbenhagyja áldozatát, de ki vonja felelősségre azokat a — többnyire italozó életmódú — szülőket, akik a gyermeküket hagyják cserben? — tette fel a kérdést. Szűcs János (Szolnok m. 7. vk.), az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára megállapította: a társadalmi tulajdon kezelői sem anyagilag, sem erkölcsileg nem érdekeltek eléggé a vagyon védelmében. A bűncselekményeknél például a legtöbbször csak az elkövetőt vonják felelősségre, a vagyonkezelésben mulasztókat nem büntetik. Kaczmann Ferencné (Győr- Sopron m. 7. vk.), pannonhalmi körzeti ápolónő sajnálatosnak nevezte, hogy az erőszakos és garázda bűncselekmények mintegy 75 százalékát szeszes ital hatása alatt követik el. Figyelmeztető tapasztalat, hogy az alkohol mellett lassan megjelentek hazánkban is — elsősorban a fiatalok körében — más, kábultságot okozó szerek, szokások. A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett. Horváth István zárszava következett. A belügyminiszter válaszában megállapította: a felszólalásokból, az elhangzott véleményekből is kitűnt, indokolt volt az országgyűlés előtt szólni a közrend és a közbiztonság helyzetéről. Az észrevételekben is megfogalmazódott, hogy az ország életét nem a szabálytalankodók, bűnözők határozzák meg, hanem a becsületesen élő, dolgozó, a szabályokat megtartó, követő emberek milliói. A miniszter az elhangzott bírálatokat, észrevételeket helytállónak, megalapozottnak, megszívlelendőnek értékelte. Azokat körültekintően megvizsgálják, megteszik a szükséges intézkedéseket és tájékoztatják az érdekelt képviselőket — mondotta. Az országgyűlés a belügyminiszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszámolóját a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. A Pest megyei képviselők egy csoportja Kétszázezer lakás bekötésének lehet az anyagi alapjait megteremteni Az államtitkár bevezetőben elmondta, hogy a legutóbbi — öt évvel ezelőtti — országgyűlési beszámoló óta, a vízügyi szolgálat eddigi legnagyobb fejlesztését, állóeszköz-állományának 39 százalékos bővítését hajtotta végre. Mindezek együttes hatásaként lényegében zavartalan volt a népgazdaság vízhasználata, egymillió lakossal nőtt az egészséges vízzel ellátottak száma, 300 községben épült vízmű és olyan nagy városokban sikerült kiegyensúlyozottabbá tenni a vízellátást, mint Miskolc, Debrecen, Pécs, Kaposvár. Nagy biztonságot nyújtó partfalak épültek Szeged és Győr belvárosainak védelmére. Ugyanakkor megállapította: a vízgazdálkodási infrastruktúra viszonylagos elmaradottságát még nem tudtuk felszámolni. Kovács Antal szólt vízkincsünk ésszerű hasznosításának teendőiről, a vízgazdálkodási követelményekről, s a beruházási lehetőségekről is. Ez utóbbiakról elmondotta: amikor a népgazdaság szinte valamennyi területén csökkentek a beruházási lehetőségek, a lakosság vízellátására szánt állóeszköz-fejlesztési előirányzatok lényegében azonos szinten maradtak. A VI. ötéves terv erre a célra 22—23 milliárd forintot irányzott elő, s ez a vízgazdálkodási ág összes beruházásának több mint 40 százaléka. A kormány ismeri és elismeri a lakosság vízellátásának társadalmi indokoltságát, s ezért támogatja a program változatlan folytatását. A VI. ötéves terv idején körülbelül 200 000 lakás bekötésének lehet megteremteni az anyagi feltételeit, nem csökken tehát lényegesen az ivóvízzel és csatornával ellátott lakások közötti aránytalanság. Gyorsabb változást hosszabb távon attól remélhetünk, ha minden érintett anyagi erejét fokozottabban bekapcsoljuk a csatornázás és szennyvíztisztítás megoldásába. Az államtitkár beszámolójában részletezte a környezet- védelem, a belvízvédelem problémáit, a vízrendezés egyre sürgetőbb feladatait is. Befejezésül a vízgazdálkodás dolgozóinak áldozatos munkáját méltatta. A társadalom figyelme PEST MEGYEI KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA seknek legalább felét ittasan követik el emberek. Ez azonban — hála legújabb Büntető Törvénykönyvünknek, nem enyhítő körülmény. Érdekes, amit az alkoholizmusról beszélgetve elmondtak dr. Vámos Marietta képviselő (Pest m. 5. vk.) vendégei — Herczenik Gyula, a gödöllői városi pártbizottság első titkára, Rite ez György, a városi tanács elnöke, illetve dr. Keresztes Miklós, a járásivárosi rendelőintézet igazgatója — a tegnapi ülésszak szünetében. Gödöllőn az utóbbi öt esztendőben ötször többen jelentkeztek önkéntes elvonókúrára, mint a korábbi években. Miért? Mert igyekeznek a legmesszebbmenőkig diszkréten kezelni a jelentkezőket, igen hatékony volt az egész- ségnevelök munkája, megfelelő nyomást gyakorol a társadalmi közvélemény a magukról megfeledkezőkre. Ez a dolog — mint tény — örvendetes. Van azonban egy szépséghibája. Dr. Keresztes Miklós íítv fogalmazott: az alkoholizmus olyan betegség, amelynek gyógyítása közben, különösen az első időkben, a páciensnek fokozottan pihenésre van szüksége. Erre csak keresőképtelen állományba vétellel tudnánk neki lehetőséget adni, azonban a jelenlegi jogszabályok keretei ezt nem engedik. Szükséges volna megvizsgálni ezt a helyzetet, kiváltképp azért, mert önként jelentkezőkről van szó. Nagy az alkoholizmus társadalmi veszélyessége, az italozók elleni hatósági eljárások foganatosítása ennek ellenére roppant nehézkes. A szomszéd ötször is bejelenti, hogy X. késsel zavarássza a családját, megöléssel fenyeget minden közelben élő földi halandót, ám hetekig tart, mire sikerül elővezettetni az illetőt. Nagy a bürokrácia. Azt mondják a gödöllői vezetők, hogy ebben is rugalmasabban kellene már gondolkodnunk. Végül is Igaz, hogy az emberi szabadságjogok közé tartozik eldönteni, valaki igyon vagy ne igyon. Azonban — mint mindenben — ebben is tudni kell mértéket tartani. S aki nem képes a társadalom egészének tetszésére megfelelő döntést hozni ez ügyben, ezáltal veszélyessé válik a társadalomra, azt igenis kényszeríteni kell a gyógykezelésre. Ha másutt nem, hát Nagyfán. Ehhez azonban már bírói döntés szükségeltetik. Hát idáig eljuttatni az arra érdemeseket, ugyancsak roppant nehézkes. Miközben nem hűl a bűnözés melegágya. A szabadságjogok közé tartozik hitem szerint az is, hogy aki becsületesen dolgozik, tiszteletben tartja a törvényeket, az nyugalomban éljen. Ám ahhoz, hogy ez így legyen, hogy továbbra se legyen rosszabb nálunk a közrend, a közbiztonság, valamennyiünknek tenni kell. És nem kizárólag a bűnözők ellen. Mindennapi nyugalmunkhoz tartozik egyebek közt a tüzek, a közlekedési balesetek megelőzése, szocialista vívmányaink védelme. További nyugalmunk attól is függ, mennyi berniünk a készség és képesség óvni a rendet. Bálint Ibolya Cselőtei László (Pest m. 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem egyetemi tanára, a mezőgazdasági bizottság «elnöke felszólalásában a testület véleményét is összegezte. Egyebek között szólt arról, hogy vízgazdálkodásunkat a társadalom széles körének érdeklődése kíséri, egyes vonatkozásaival a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén is foglalkoztak. Ugyanennek a testületnek az elnöksége néhány hónappal ezelőtt a hazai édesvíz-tartalékok helyzetét vitatta meg, és hozott határozatot az ezzel kapcsolatos kutatómunka fejlesztésére, a gazdaság és a tudomány közötti szorosabb együttműködésre. Az ülésszakot megelőző kibővítétt bizottsági tanácskozáson ís szó esett szinte minden ezzel kapcsolatos kérdésről. Így az ivóvízellátásról és annak egészségügyi, szociális ösz- szefüggéseiről, a vízforrások jobb hasznosításáról, az eltérő feltételekkel rendelkező régiók együttműködéséből adódó lehetőségekről, az öntözés problémáiról, az árvízvedelem helyzetéről és fejlesztéséről több képviselő is beszélt. A vitában elhangzott javaslatok, gondok tükröződtek az államtitkár beszámolójában is. A továbbiakban Cselőtei László egyebek között utalt arra, hogy a képviselők már korábban is többször felhívták a figyelmet a takarékos vízhasználat fontosságára, a víz forgatására, s az ezzel kapcsolatos megoldásokra. A beszámoló szerint az összes frissvízigény az elmúlt öt évben a tervezett 34 helyett csak 4 százalékkal növekedett, mégis, a legtöbb területen az előző időszaknál kedvezőbbé vált a vízellátás. Tapasztalható teher a szemlélet változása, de változatlanul fontos feladat, hogy a kedvező folyamatok kibontakozását megfelelő szabályokkal és technikai feltételekkel is segítsék. A mai körülmények között, a helyi adottságokhoz alkalmazkodva mindenütt keresni kell a kisebb költséggel elérhető megoldásokat. A bizottsági ülésen szóba került» hogy a vízforrások és a vízigények területileg, vagy időben sok esetben eltérnek egymástól. Vadkerti Miklósné (Heves m. 12. vk.), a feldebrői Rákóczi Tsz szociálpolitikai előadója szóvá tette a visontai külszíni fejtés víztelenítéséből származó káros hatásokat. Fölhívta az illetékes bányászati szervek figyelmét az eddigi károkozások következményeinek kijavítására. Doboczky Antal (Baranya m. 11. vk.), a cserkúti Mezőgép Vállalat villányi gyáregységének villanyszerelője szorgalmazta: az aprófalvak lakóinak olyan víztársulási feltételeket állapítanak meg, amelyek jobban igazodnak az emberek teherbíró képességétorvezetője a jövő feladatai közé sorolta a külterületek, a tanyaközpontok vízellátását. Fábián Márton (Szolnok m. 10. vk.), a karcagi Május 1. Tsz elnöke elmondta, hogy a vízgazdálkodás növekvő feladatainak megoldásában jelentős szerepet töltenek be a víziközmű-társulatok. A tapasztalatok szerint ez a forma Szolnok megyébén bevált. Ádám Imréné (Bács m. 15. vk.), a garai Vörös Csillag Tsz állatgondozója elmondta, hogy egyes tavak hasznosítása jelenleg tervszerűtlen, nem fordítanak kellő gondot felújításukra. Szólt arról is, hogy a szennyvizek szabálytalan elhelyezőivel szemben szigorúbb szankciókra lenne szükség. Dr. Harmat László (Szabolcs m. 4. vk.), az Űjfehértói Gyümölcs- és Dísznövény termesztési Kutató Intézet igazgatója rámutatott: időszerű a szabolcsi talaj vízháztartásának felülvizsgálata és átfogó szabályozása. Interpelláció és Ezután interpelláció következett. Tornán Károlyné (Borsod m. 7 vk.) a nyékládházi Mezőpanel vasszerelője Ónod várának lehetséges rekonstrukciójáról intézett kérdést az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez: várható-e az egykor jelentős történelmi eseményeket megért vár megmentése. 'Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszában elmondta: bár az anyagi lehetőségek miatt nem a legkedvezőbb az időszak a várrom helyreállítására, mégis jelentőségét, állapoDr. Tóth Dankó István (Borsod m. 17. vk.), encsi körzeti orvos véleménye szerint Észiak-Magyarország folyóinak védelme érdekében még konstruktívabb együttműködést kell kialakítani a szomszédos országok vízügyi hatóságaival. Megemlítette, hogy választókerületében a falusi lakosság szívesen vállalja az anyagi hozzájárulást, ha élet- körülményeinek javításáról, az ivóvízellátásról van szó. Több felszólaló nem volt. A vitában elhangzottakra válaszolva Kovács Antal a gondok megítélésében egyetértett a képviselőkkel. Ugyanakkor rámutatott, hogy csak a rendelkezésre álló eszközökkel gazdálkodhatunk, ezek csupán az ismert programok megvalósítását teszik lehetővé, a fejlesztés jobb szervezéssel gyorsítható, de költséges új beruházásokra ma nem vállalkozhatunk. A vízgazdálkodás ár- és díjviszonyairól kifejtette: a társadalmi ráfordításokat jobban tükröző rendszert kívánnak bevezetni, ám e módosítást csak életszínvonal-politikánk egyéb elemeivel összhangban lehet végrehajtani. Az államtitkár szerint az árvízvédelemben a nagyobbik gondot nem a további védőművek építése, hanem a már meglévők állapota jelenti. Az árvízvédelem biztonságát változatlanul kiemelkedően fontos Szerepének megfelelően kezeli. A képviselők más észrevételeire — mint például az ipari területek rekultivációja, az állattartótelep szennyvízgondjai — több tárca és főhatóság vezetőivel konzultálva adnak majd választ. Az országgyűlés az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a hozzászólásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. válasz ■ s tát figyelembe véve módot kell találni arra, hogy a helyi erőforrásokra, a lakosság közreműködésére támaszkodva megmentsük ami menthető. Még ebben az ötéves tervben felmérik a kutatás, a tervezés, a kivitelezés pénzügyi feltételeit, s megkezdődhet az állagmegóvási munka. A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az ország- gyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Cser- venka Ferencné és Péter János — befejezte munkáját. Gyenes András (Pest m. 10. vk.), Maróthy László (Budapest) és (háttal) Varga Gyula (Zala m. Z. vk.) Hozzászólások az előterjesztéshez hez. Hatékony intézkedéseket sürgetett a szemet szúró vízpazarlás fölszámolására, a fogyasztók anyagi érdekeltségére a takarékosságban. Nagy Sándorné (Hajdú-Bi- har m. 18. vk.) arra figyelmeztetett, hogy a Berettyó és a Körösök térségében gazdálkodó mezőgai '.asági nagyüzemek legnagyobb gondja az állandó belvízveszély. Javasolta, hogy a települések belvízmentesítését a mezőgazdasági területek komplex meliorációjával összehangoltan oldják meg. Ferenczi József (Csongrád m. 16. vk.), a földeáki Egyetértés Termelőszövetkezet trakA Parlament folyosóján Borsfái Zoltánná (Zala m.) és Dobos Ferencné (Pest m# 13. vk.) ,
