Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-08 / 236. szám

1982 OKTÓBER 8., PÉNTEK 5 Társadalmi erők az idősekért Egyedül, de nem elhagyatottan 5 Néhány évvel ezelőtt a városban minden körzeti or- ^ vos megbízást kapott, hogy amikor idős embereket ke- § zel, az egészségi állapotuk mellett a szociális körülmé- ^ nyeiket is igyekezzen figyelemmel kísérni. Ennek nyo- ^ mán kerültek a kartonokra a vérnyomás mérés, meg az i egyéb vizsgálatok adatai mellé olyan feljegyzések is, i hogy valakinek nincs közvetlen hozzátartozója, és ne- 5 hezen tudja magát önállóan ellátni. ^ A felderítésben a nővérek és a gondozónők is közre- ^ működtek, akiknek rengeteg munkája van abban, hogy ^ létrejött az a szervezet, amely a társadalmi erők bevo- násával segíti az időseket. DUNAKESZI mia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Megválasztották a vezetőséget Tudományos társaság Megsárgult fényképek Sokan eljárnak (köztük há­zaspárok is) az öregek napkö- | zi otthonába, ahol barátságos környezetben nemcsak teljes ellátás várja őket, hanem tár­saság és program is. Tizennyolcán vannak jelen­leg olyanok, akik éjszakára is ott maradnak, és hét végén mennek haza családjukhoz. Tavaly télen akik igényel­ték szombat-vasárnap is bent­maradtak és előre láthatóan erre idén is meg lesz a lehe­tőség. Nagyon nehéz helyzetben vannak azok az idős betegek, akik alig tudnak lakásukból kimozdulni. Negyvenötén ré­szesülnek házi szociális gon­dozásban: társadalmi pártfogó segít otthonuk, holmijaik rendbentartásában és eseten- kint főz is a számukra. Töb­ben az idősek napközi ottho­nából kapják az ebédet, úgy hogy a 2. számú általános is­kola és a Szakmunkástanuló Intézet diákjai elviszik nekik. Dél felé jár az idő, amikor bekopogtatok Paul Albinná lakásába. Fehér papírszalvé­tába csomagolt kis csokoládé­val fogad, a lépéseket hallva, azt hitte, hogy az ebédet hoz­tam. — Kétnaponként váltják egymást a gyerekek — mond­ja — mindegyik nagyon ara­nyos. Egy kicsit itt szoktak maradni beszélgetni, és meg­nézik a fényképeimet. A falon megsárgult fotók, néhai Paul Albinról, az egy­kor dicsőséget aratott zsoké­ról, aki 28 esztendeje halott. .A szerencsét hozó patkó és babérkoszorú a hajdani izgal­mas versenyek hangulatát őr­zi. — Hány évesnek gondol? — kérdezi a fehér hajú asszony. Azután válaszra sem várva közli, hogy elmúlt 84, de még jól bírná magát, ha nem len­ne súlyos baj a látásával. Nem látja már a régi képeket, csak emlékezetből tudja nagyon pontosan, hogy melyik mit ábrázol. Példás rend és tisztaság van körülöttünk a szobában. A társadalmi pártfogó há­romgyermekes fiatalasszony, aki hetenként többször eljön és segít mindent rendbetenni. — Mások is járnak hozzám, esténként gyakran megláto­gat két főiskolás. Németta­nárnő voltam, az anyanyelve­met tanítottam. A főiskolások felolvasnak a német újságok­ból, én meg javítom a kiejté­süket, és fordítom, ha valamit nem értenek. Az olvasás na­gyon hiányzik nekem, és ez mégis pótol valamit. A város másik végében la­kó Unyi Jánosnét két társa­dalmi pártfogó gondozza fel­váltva. Egyikük éppen ott van, csöngetésemre ő nyit aj­tót. Szép kézimunkák A szoba egyik sarkában to­lószék áll. Az idős asszony több mint tíz esztendeje járó- képtelen, és mióta a férje meghalt, egyedül él. Két szom. szédja gondozza, ellátja, köz­ben pedig beszélgetnek az emlékekről. Itt is előkerülnek a fényképek, és néhai Unyi János kitüntetései, aki sokszo­ros kiváló dolgozó volt, mun­kásőr, és súlyos betegségében megbízható támasza a felesé­gének. Az idős asszony gondozója v — Nincs új a nap alatt — S tiltakozik szerényen Preysing S Frigyes népművelő — ezt is § kitalálták már, csak most mi i is megpróbáljuk. Ma, október S 8-án, 17 órakor a művelődési $ központban találkozóra jönnek $ össze a nyári olvasótábor részt- \ vevői. Nem iskolásdi — Régen felvetődött már a gondolat, hogy a táborokat folytatni kellene, ezek a tíz- tizenkét napos programok ugyanis elsősorban arra jók, hogy bizonyos tárnák iránt fel­keltsék a gyerekek érdeklődé­sét. A csoport tagjai megisme­rik egymást, kicsit összemele­előveszi a nagyon szép kézi­munkákat. Gyorsan készülnek, ajándékba is jut néhány da­rab a jóbarátoknak. Csönd van ebéd után az idősek napközi otthonában, többen lepihentek. Később or­vosi előadás lesz, a hűléses be­tegségek megelőzéséről. Seresné Katona Gizellával az idősek ellátását szolgáló szervezet vezetőjével beszél­getünk. Több mint 20 eszten­deje él Dunakeszin, 12 évig nővér volt a rendelőintézet­ben, mielőtt ezt a munkát el­vállalta. Hivatástudattal dolgozik, és bizonyára ez is hozzájárul, ,hogy sok önzetlen együttmű­ködőre talált a városban. Nem panaszkodik közönyre, rész­vétlenségre, bár talán ilyesmi is akad, hanem a segítőkészség szép példáit sorolja. A brigád ajándéka A szomszédok között min­dig lehet találni valakit, aki társadalmi pártfogónak vál­lalkozik, bár az anyagi térítés nem áll arányban a felada­tokkal. A szakmunkástanuló­intézet fiataljai az ebéd haza- szállítása mellett másban is segítenek. Már több alkalom­mal kifestették idős, beteg emberek otthonát, elvégezték lakásukban a legfontosabb ja­vításokat. A MÁV járműjavító Ságvá- ri Endre szocialista brigádja nemrég nyerte el az ezüstko­szorús kitüntetést. A címmel járó 4 ezer forintos jutalmat felajánlották a rászoruló idő­sek megsegítésére. Fekvőhelyeket vásároltak a pénzből, és ezzel bővült a he­tes ellátás lehetősége. gednek. Az ötlet (ahol foglal­koznak a kérdéssel) vagy olyan formában valósul meg, hogy a következő évi táborozásira nagyjából ugyanazokat szerve­zik egy csoportba, akik idén együtt voltak, így biztosítva némi kontinuitást, vagy lehe­tőséget teremtenek egy-egy jól működő csoport számára az év közbeni összejövetelekhez. Mi ezzel az utóbbival próbál­kozunk. Nyári olvasótáborun­kat a nyolcadik osztályt éppen akikor végzett gyerekekből szerveztük (19-en voltak), akik valamennyien o dunakeszi gimnáziumban tanultak to­vább. így szinte természetes Ünnepélyes keretek között tartotta meg alakuló ülését Dunakeszin a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság. A városi pártbizottság már hosszabb ideje szorgalmazza, hogy tudományos egyesületi csoportokat hozzanak létre. Jól felfogott érdek a szellemi kapacitások kihasználása, az információk javítása, a tudo­mányos-műszaki ismeretek széles körű alkalmazása. A vállalatok közötti együtt­működés kiszélesítésében so­kat várnak a tudományos cso­portoktól. Számítanak arra, hogy saját feladataik megol­dása mellett a várospolitikai célok megvalósításánál is ér­tékes segítséget tudnak adni. Az SZVT, a tagság számára folyamatos tájékoztatást kíván nyújtani a szervezés-vezetés korszerű ismereteiről, és meg­teremti a tapasztalatcsere le­hetőségeit is. Az alakuló ülésen ismerte­tett tervekben szerepel a szo­ros és folyamatos együttműkö­dés az MTESZ helyi szervei­vel, valamint mindazoknak a bevonása a városfejlesztésbe, akik Dunakeszin tudományos munkát folytatnak. Az SZVT helyi szervezeté­nek elnökévé Villási Lászlót választották. Elnökhelyettes: Varga Lajos, titkár: dr. Szath­volt a gondolat, folytatni kelle­ne az összejöveteleket. — Mi az elképzelés? Milyen formában, milyen programmal működne ez a meghosszabbí­tott olvasótábor? — Egyelőre csak feltételes­módban beszélhetek. Most az első találkozón dől el, hogy va­lóban akarják-e a gyerekek a folytatást, és mit kívánnak. Mindenképpen az ő elképzelé­seik lesznek az irányadók. Semmiféle iskolás jellege nem szabad, hogy legyen a találko­zóknak, nem egy kilencedik vagy tizedik órát kívánunk be­iktatni az amúgy is elfoglalt gyerekek programjába. Klub­szerű foglalkozásokat terve­zünk, havi egy alkalommal, ahol közös, kötetlen beszélge­tés, amolyan hangos együtt­gondolkodás formájában bon­tanánk ki és mélyítenénk el a táborban már vázolt és inkább csak nagyvonalakban érintett témát. Bőven van ötlet — Mi ez a téma? — Az olvasótábori foglalko­zás összefoglaló címe: Az em­beri kultúra és civilizáció fej­lődése volt. — Éléggé mindent magába olvasztónak tűnik a téma. — Igen, de éppen ebből a komplexitásból adódik, hogy az iskolai tananyaghoz nagy­szerűen lehet kapcsolni. És, ha Preysing Frigyes fel­tételesmódban beszélt is, azért elképzelései, tervei, ötletei bő­ven akadnak: így például, ép­pen az első gimnáziumban elég nagy gondjuk van a gye­rekeknek az irodalommal, mi­vel komoly esztétikai elméleti alapteremtéssel kezdenek. A klubösszejöveteleken, ezekről a kérdésekről is lehetne beszél­ni és természetesen bármi másról, ami éppen a legjobban foglalkoztatja a társaságot. Lesz folytatása A művelődési központ várja és biztosítja a helyet a cso­portnak. Remélik sikerül ösz- szekovácsolódniuk a gyerekek­nek és a nyári foglalkozásokat most már bent a házban foly­tathatják. máry Szabolcs, szervező tit­kár: Szánti P. Imréné. Elnök­ségi tagok: Alföldi Géza, Láng József és Vonczem István. Fogadóórák Az MSZMP dunakeszi terü­leti 1. számú alapszervezeté­nek vezetősége fogadóórákat tart. Legközelebb október 18- án hétfőn délután 14 és 15 óra között, a Damjanich utcai pártházban. Lapunk legutóbbi számá­ban írtunk arról, hogy a ter­vek szerint jövőre crossbar rendszerű, ezer állomás létesí­tésére alkalmas telefonközpon­tot helyeznek üzembe a vá­rosban. Azóta többen érdek­lődtek a városi tanácsnál a vonalak bekötésével kapcsolat­A város MTESZ-csoportjai kapcsolódnak a megyei elnök­ség által október 11. és novem­ber 12. között szervezett ren­dezvénysorozathoz. Az első előadás október 18- án 14 órakor lesz a Dunakeszi Konzervgyár szocialista bri­gádklubjában: Az energiata­karékosság lehetőségei a kon­zervgyárban. Előadó: Stehl Bé­la osztályvezető és Bereczy Bonifác f"energetikus. A MÉ- TE üzemi csoport rendezvénye Október 21-én délután 14 órakor a József Attila Műve­lődési Központban: A légfülé­ses személykocsik főjavításá­nál felmerülő konstrukciós és technológiai problémák. Elő­adók: Anda Tivadar, a MÁV Járműjavító. Üzem szerkeszté­si osztályvezetője és Urbán Sándor csoportvezető. A KTE üzemi csoportjának rendezvé­nye. Október 28-án délután 14 órakor a Mechanikai Labora­tórium dunakeszi gyáregysé­gének műszaki könyvtárában; A termékszerkezetváltás sze­repe a vállalat hatákonyabb gazdálkodásában. Előadó: Li­getvári Tibor főmérnök. A közgazdasági szabályozók ha­tása a vállalati gazdálkodás­ban. Előadó: Cács Ferenc gaz­dasági igazgató. Ezen a talál­kozón kerül sor a Mechanikai Jegyzet Parlagon Betakarították már a termést azokon a telkeken, amelyeket a kertbarátkör tagjai évenként 30 forintos térítési díj ellené­ben bérbe vettek. A hétvégi gazdák közül többen kiállításon is {büszkélkedhettek termé­nyeikkel. Aki pedig nem ara­tott ilyen sikert, az is saját ter­mésű gyümölccsel, főzelékkel látta el családját. Am a földterületek egy ré­sze műveletlen maradt, mert nem mindig jutott idő meg erő arra, hogy az olykor túlságosan nagyra méretezett parcellákat teljes egészében kihasználják. Ugyanakkor pedig sokan van­nak még olyanok, akik szeret­nének kertet művelni, ha meg­kapnák hozzá a lehetőséget. A Hazafias Népfront városi bizottsága október 18- és 19-én hivatalos határszcmlét tart, s akkor pontosan felmérik a helyzetet. Az eddig kihasználatlanul maradt földterületeket — né­melyiket bizony méteres gaz borítja — elosztják az új igénylők között. A szerződésben is szerepel, hogy jó gazda módján, szak­szerűen kell művelni a bérelt telkeket. Parlagon hagyni tilos! ban. Az elbírálásra az új te­lefonközpont felszerelése után a Budapest Vidéki Postaigaz­gatóságnál kerül sor a városi tanács által összeállított közü­leti névjegyzék alapján. Állo­másonként 70 ezer forintos hozzájárulást kell kifizetniük az intézményeknek. Laboratórium újítási ankétjá- ra is. November 8-án délután 14 órakor a Dunakeszi Konzerv­gyár szocialista brigádklubjá­ban : A gyár mezőgazdasági kapcsolatainak alakulása és hatása a termelésre. Előadó: Bódis József osztályvezető. ■ ^AnyakönyTTS Hírek Házasságot kötött Néder István Kánvási Tóth Évával, Szigeti János Zák Karoliná­val, Bihari Iván Markó Judit­tal, Kalocsai Kálmán Nagy Máriával, Forró Imre Széli Magdolnával, Orbán László Szabó Máriával, Török Sándor Szpiszár Alizzal, Galajda Miklós Tóth Máriával. Elhunyt Nagy János (Sza­badság u. 4.), Balázsi Ferenc- né Hriczkó Julianna (Kállai É. u. 33.). Az oldalt írta: S. Horváth Klára és Gál Judit Fotó: Barcza Zsolt Százötven négyszögöl pihenő Sátrat formáló ikerboglya Ha egyszer mondjuk, versenyre kelnének a községen, városok, hogy hol vannak a leg­szebben gondozott kertek, fogalmam sincs, Dunakeszi hányadik helyre pályázhatna. Egy biztos, annyi szeretettel, már-már megszál­lottsággal alakítják, művelik, óvják szűkebb környezetüket, annyi szépet hoztak létre ma­guk körül, hogy a rangsorolásnál minden bi­zonnyal előkelő helyre számíthatnának. A csupa homok hepehupás Munkás utcában már messziről feltűnik Gér Győzőék portája. A ház előtt szabályosra nyírt harsányzöld tu- jasövény fogadja a bámész látogatót, és a fe­hérre festett kerítés mögött elegánsan, akár egy miniatűr díszpark, nyílik ki a látvány. — Mi talán egy kicsit mást csináltunk, mint általában a többiek, nem haszonkertet — mutatott körbe a házigazda — egyszerűen egy kis pihenct, nyugalmas ligetet akartunk, ahol akár üdülni is lehet. Dér Győzőék tíz éve kezdték a mintegy 150 négyszögölnyi területet a saját elképzeléseik szerint kialakítani. — Ezt nézze, ezt az öreg diófát — szétter­jesztett hatalmas lombkoronájával ráborult, szinte átölelte a kétszintes ház elejét — szó szerint körbeépítettük, vigyázva, meg ne sé­rüljön. A többi fa, dísznövény, cserje pedig lassan, különösebb terv .léikül került a he­lyére, de arra nagyon figyeltünk, amit egy kertész barátom mondott: úgy kell a növé­nyeket, fákat telepíteni, hogy beszélgetni tud­janak egymással. A tágas, gondosan nyírt füves tér dominál a kertben, ebben és e körül élnek artisztikus csoportokban a méltóságteljes feketefenyők, a könnyed szépségű selyemfenyők, az egzotikus formájú trombitafolyondár, amelynek bokor­szerű vékony törzse fönt szétterül, akár egy óriás esernyő, s igazi pompájában nyáron vi­rul, amikor hosszú tölcsér alakú narancsszín virágait kibontja. Körbejártam a kertet, min­den zegét-zugát. Gyönyörködve nézelődtem, de valahogy érdekes formájú cserjéről, dísznö­vényről tekintetem minduntalan visszasu­hant, rácsodálkozott a kert elején ácsorgó két szomorú eperfára, erre a két ikerboglyára. Vastag törzsükről iszalagszerűen fölre boruló ágaik sűrű sátrat képeznek, alájuk bújva tel­jesen eltakarják az embert, akár egy borzas óriás suba. — Mi is nagyon szeretjük ezt a két fát, elég ritka magánkertekben, pedig a gyümöl­cse is kellemes ízű — mondta Dér Győzőné, aki közben színes fényképeket hozott ki és lelkesen mutatta, hogyan díszítik, egészítik ki tavasztól késő őszig egynyári színes virágok­kal a kertet. Májusban csupa árvácska virít a kővályúkban és a pázsitor rét közepébe állí­tott nagy virágtartóban, utána begóniák majd muskátlik váltják egymást, végül a bü­döske (tagetes), ez a napszínű szerény kis vi rág, ami még most, ebben a késői hűvös dél­utánban is ott pompázott a nagy kővályúk­ban, nem messze a lábunktól. Az egész kéri finom, derűs harmóniát sugárzott. Kertbarátkor tag már régen Dér Győző és — amit már nem tőle tudtam meg, hanem Szabó Imre, a kör elnöke árulta el — ő szer­vezte meg a dunakeszi kertbarátoknak, hogy a Sasad Tsz-től minden évben kapnak facse­metéket. Dér ugyanis a tsz gépjavítójának a vezetője, s ő hozta létre ezt a segítséget, amit az országban egyedül a dunakesziek élveznek. Találkozó a művelődési központban Olvasó gyerekek körében Ismerkedés a billentyűkkel Figyeld csak! Az egész karnak éreznie kell, amikor meg­érinted a billentyűt. így, szép nyugodtan, puhán szólaltasd meg a hangokat! Siptár Andris komolyan hallgatja a tanárnőt, Boroszlai Erzsébetet. Zongoraóra, izgalmas ismerkedés a hang­szerrel. Jövőre üzembe helyezik Crcssbar-telefonközpont Előadássorozat A műszaki hetek programjában

Next

/
Thumbnails
Contents