Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

1982. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK x/unap 5 SZENTENDREI x/tMan Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Készülnek a télre Idén is lesz mivel fűteni Régiből újest Az Óbuda Tsz szentendrei gumifeldolgozó üzemegységé­ben évente mintegy 60 ezer személygépkocsira és teher­autóra való gumit újítanak fel. A városi tanács illetékesei napirendre tűzték a téli tüze-, lőellátás problémáját. Mint a termelés-ellátás- felügyeleti osztályon megtud­tuk, levélben fordultak a Bu- dapest-környéki TÜZÉP Vál­lalat vezetőihöz, s kérték a hazai szénféleségek megfelelő mennyiségének és választéká­nak biztosítását a szentendrei TÜZÉP-telepre. Továbbá azt is, hogy a városban ne csak ala­csony kalória értékű szeneket hozzanak forgalomba, hanem biztosítsák a magasabb kaló­ria értékű fűtőanyag zavarta­lan szállítását is. A telepein azt tudtuk meg, hogy ott már minden előké­szület megtörtént a szállít­mányok fogadására, tárolásá­ra. Sajnos, a fuvar idén télen is sok embernek okoz majd gondot, mert az állami válla­latok nem kapcsolódnak be a szállításokba, ezért a vevők, az elmúlt esztendőkhöz ha­sonlóan idén is rászorulnak majd a magánfuvarosokra. Egy biztos: idén télen tüzelő­dén nem lesz hiány 1 Mépszeríá forma Pályára, szőnyegre lépnek ÉP testben ép lélek — tart­ja a mondás, s mint minden régi bölcsességben, ebben is sok az igazság. Vagyis a test ápolását már gyermekkorban el kell kezdeni. Ezt a célt se­gíti az iskolákban például a tornaórák rendje, később pe­dig a különféle sportegyesüle­tek foglalkozásai. Természete­sen sem az iskolai tornaórák, sem a sportegyesületek nem dolgozhatnak eredmé­nyesen terv nélkül, mert a testedzés valahonnan elindul, s valahová el akar jutni. Ebben a kérdésben mi a helyzet Szentendrén? Az iskolai testnevelés- és sportéletben, miután javultak Olvassa, jó ha tudja! Fordítóiroda. A Pest megyei Művelődési Központ és Könyv­tárban fordítóiroda kezdte meg működését. Vállalják ma­gánszemélyek, vállalatok, in­tézmények idegen nyelvű leve­leinek fordítását, megírását a leadott' szövegek alapján, né­met, angol, orosz, francia és olasz nyelven. Az iroda az ide­gen nyelvű levelek fordítását a helyszínen vállalja minden hónap második péntekén. Te­hát ebben a hónapban 15-én és 29-én, 16—18 óráig. A hétköz­ben leadott leveleket három napon belül fordítják le az iroda dolgozói. Érdeklődni le­het: Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár városi osztályán. Telefon: 82-40. Színházjegyek. Budapesti színházi előadásokra belépő­jegyek vásárolhatók, egyéni és csoportos igények előjegyez- tethetők, személyesen, vagy a 82-40 telefonszámon, minden hónap 3. és 4. péntekén, 16 és 18 óra között a PMKK-ban Stoltz Dénesné közönségszerve­zőnél. Ember a nyeregben A táj idillikus, a látvány meglepő. A Duna partján vénséges vén fák kapaszkodnak gyökérkarjukkal a talajba, s a part­tól arrébb: traktor pöfög. Bakján fehér hajú, ibolyakék szemű öregember. Eres kezétől a D 4 K 14-es ke­zes bárány lesz. Az ember uralko­dik a gépen, de nélküle ma már aligha létezhetne... Szentendrei-szi­get. Pócsmegyer, Hunyadi utca 39. Idősebb és ifjabb Zsigmond Dániel portája. ök a traktortulajdono­sok. Ottjártamkor a kertben nagy volt a sürgés-forgás. Szorgos kezű asz- szonyok éppen a paradicsom befő­zésére készültek. Mi, a két Zsig- monddal visszavo­nultunk a tiszta­szobába. Idős Zsigmond Dániel most 78 éves, noha fájlalja a lábát, mégis megőrizte fiatal­kori nyugtalansá­gát. ö is, öregapja is, meg a dédöreg- apja is itt szület­tek a szigeten, Pócsmegyeren. Dá­niel bácsi volt az első, aki még a harmincas évek végén, földje szé­lén kutat ásott, ö kezdett el először a szigeten öntözni. Meghonosította ezt a művelést. És ugyancsak ő volt az első, aki trak­tort vett. — A földmivelés valamikor a légi nehezebb izomsza­kajtó munka vót — emlékszik visz- sza. — Hajnaltól vakulásig tartott... A Zsigmond csa­lád 1972-ben ha­tározott: traktort vásárolnak. In­dok: vágyaikat gép nélkül aligha valósíthatnák meg. A jó szigeti föld­ből ugyanis 2000 négyszögölt mond­hattak a maguké­nak. Ebből 500-at öntöznek. Epret és konyhakerti növé­nyeket termeszte­nek. — Aztán — ve­szi át a szót ifjabb Zsigmond Dániel, aki maga is 49 éves — én álla­tokkal foglalko­zom. Ma is tíz szarvasmarhát ne­velek. Képzelje el, ennyi állatnak ta­karmányt hagyo­mányos módon le­kaszálni, behorda­ni .. . Igen, a földmű­velés, az állattar­tás már korszerű, de az udvaron lát­tam a paradi­csombefőzést ... — Nem lesz könnyű munka — mondja az öreg Dániel felesége — de mi már csak ezt szeretjük. Megszoktuk. Ezt a régimódit... Később újra megnéztem a szín­ben a D 4 K 14- est. Masszív masi­na. Sok tartozék­kal. Kaszával, ekével, kultivátor- ral, pótkocsival, talajmaróval. — Ez a gép — büszkélkedik Zsigmond Dá­niel — minden mezőgazdasági munkára befogha­tó. A gépész fia, aki 21 évig dolgo­zott a szakmában, még hozzáteszi: — Alig fogyaszt. Egész nap eldolgo­zunk ezzel 7—8 li­ter gázolajjal.., Úgy tűnik, a technikai fejlődés még az öregeket is utolérte. Ha lehet, ők is kevesebb fá­radsággal, gazda­ságosabban szeret­nek ma már dol­gozni. a személyi és tárgyi feltételek, a fejlődés iránya már kitapint­ható, nyomon követhető. A vá­rosban nem kis erőfeszítéssel új tornatermek épültek, a köz­ponti iskolában Szentendre el­ső tanuszodája is működik, és ami talán a legfontosabb: meg­felelő képesítésű szakemberek irányítják a testnevelést és a sportmunkát. Ugyanakkor, saj­nos, nem sikerült még a koe­dukált testnevelési órákat fel­számolni az iskolákban az igen nagy számú tanulócsoportok miatt. Külön öröm, hogy eredményes a lakóhelyi sportegyesület létrehozása. Ezt mi sem bi-onyítja jobban, mint az a tény, hogy az egye­sületekben, illetve azok szak­osztályaiban több mint két­száz felnőtt sportol rendszere­sen, tehát népszerű ez a for­ma a lakótelepeken. Szólni kell még arról is, hogy emelkedett ugyan a tö­megsport-rendezvényeken a résztvevők száma, de, főleg az üzemek, a gyárak, a szövetke­zetek falain belül sok még a tennivaló. A sportszakemberek nem aknáztak ki még min­den kínálkozó lehetőséget. Természetesen ebben sokat se­gíthet a KISZ és a szakszer­vezet is. Érdemes összefogni az erőket, mert minden ered­mény a dolgozók egészségét szolgálja. Ipartörfénelem A nagy A látogatót, aki a fővá­rosból érkezik Szentendré­re, mindjárt a város szélén üzemek fogadják: a Be­ton- és Vasbetonipari Mű­vek helybeli gyárkolosszu­sa, a Papírgyár tömör, vas­kos épületei, az Építéstudo­mányi Intézet hatalmas kí­sérleti szerelőcsarnoka. És a nagy gyárak árnyékában szerényen meghúzódik egy kis üzem: a PEVDI fró- szergyára. Első pillantásra valóban sze­rény kis üzemnek látszik, ám mégis a városi ipar legjelentő­sebb valutát termelő gyára. Falain belül, a 319 dolgozó, bármilyen hihetetlenül is hangzik, egyénenként és esz­tendőnként egymillió forint termelési értéket állít elő. 1 — Kiviteli tevékenységünk — mondta Berta Hubert igaz­gató —, egyformán kiterjed a tőkés és a szocialista piacok­ra, de jelentős mennyiségű terméket szállítunk belföldre is... Jól startoltak Golyóstollaikat, rostirónjai- kat ma már szívesen veszik kézbe Svédországban, Bel­Tanácsfagi interpellációk Válasz, közérdekű kérdésekre A megválasztott tanácstagok állandóan figyelemmel kísérik Szentendre életét, meghallgat­ják választóik észrevételeit, s az ügy fontossága szerint gyak­ran interpelláció formájában teszik fel azokat a kérdéseket a város vezetőinek, melyek közérdekűek. Számos esetben a városi tanács azonnal intéz­kedik, néha viszont előfordul, hogy intézkedése — külső okok miatt — nem jár eredménnyel. A lakással nem lehet üzérkedni Tóth Péterné tanácstag, pél­dául az igazgatási osztálytól arra kért konkrét választ: vizs­gálják-e, hogy beköltözés után, haszonszerzésre, egyesek rövid időn belül eladják lakásukat. Azt is kérdezte, hogy az osz­tály korlátozhatja-e az eladás idejét valamilyen jogszabály alapján? lakást) ad el, annak az állami támogatást vissza kell fizetnie, és az így szerzett többletjöve­delme után — hacsak nem épít, vagy vásárol másik la­kást — jövedelemadót köteles fizetni. A lakásügyi és az adó­hatóság természetesen figye­lemmel kíséri a lakások eladá­sát. Ennek alapján megállapí­tották, hogy a lakások eladá­sára általában a családi és szo­ciális körülmények változása miatt kerül sor. Egyszóval az illetékesek minden erejükkel igyekeznek megakadályozni azt, hogy bárki a lakásával üzérkedjen. A helyszínen is bírságoltak Pereházy József azt kérte, hogy állítsák vissza a pismá- nyi buszjárat reggel 6.05-kor induló járatát. Továbbá kérte a vasárnapi járatok sűrítését, és az engedély nélkül árusítók fokozottabb ellenőrzését. A műszaki osztály a kérést továbbította a Volán 20. számú Vállalat központjába, ahon­nan, sajnos nemleges válasz érkezett, mert míg élt ez a já­rat, mindössze 2-3 utas vette igénybe. A vasárnapi buszfor­galom sűrítése sem indokolt — állította a szentendrei főnök­ség — mert a munkaszüneti napokon 30 percenként közle­kednek a pismányi autóbu­szok. A további sűrítés nem volna gazdaságos. A termelés-ellátás felügyele­ti osztály pedig rendszeresen ellenőrzi az árusokat, így pél­dául a HÉV-állomásnál heten­ként kétszer is, a hétvégeken pedig többször is. Az elmúlt két hónap alatt itt, az enge­dély nélküli árusításért több helyszíni bírságot szabtak ki. Az ellenőrzéseken, hogy azok hatásosabbak legyenek, a rendőrség is részt vesz. Neveléstől a felvilágosításig w Életünk, testi épségünk A válasz szerint a tanácsi vevőkijelöléssel megszerzett lakások elidegenítésének felté­teleit a jogszabályok meghatá­rozzák, éppúgy, mint az eset­leges korlátozásokat. A hatá­lyos jogszabályok a lakások el­idegenítését nem korlátozzák, ezért a lakásügyi hatóságnak nincs lehetősége az eladást megakadályozni. A jogszabá­lyok ugyanakkor biztosítják, hogy aki 15 éven belül állami • támogatással épült lakást (ta­nácsi értákesítésű és munkás- I A motorizáció robbanássze­rű fejlődése miatt a biztonsá­gos, de főleg a balesetmentes közlekedés ma már nemcsak egyéni, hanem társadalmi ügy. Gyereké, felnőtté, egyaránt! Közlekedni gyalogosnak, gépjárművezetőnek ma már tudni kell! A városban és a járásban ennek a nagyon fon­tos feladatnak a gazdája a közlekedésbiztonsági tanács. Vezetői, tagjai, a társadalom összefogására támaszkodva nehéz és felelősségteljes mun­kát vállaltak. Az óvodásko­rúak nevelésétől az idősek felvilágosításáig. Szentendrén bő a gyermek- áldás, ezért nem lehet közöm­bös, hogyan nevelik itt a gye­rekeket a helyes és biztonsá­gos közlekedésre. Nos, sok minden történt már, de még mindig nem elég! A város óvodái közül a Sza­badságforrás úti és a Vasvári lakótelepi óvodákban van már KRESZ-park, ahol a gyerekek játszva megtanulhatják az éle­tüket, s a testi épségüket védő bonyolult szabályokat. Továb­bá mindegyik óvoda nevelési tervébe bekerült a helyes köz­lekedési és viselkedési for­mák betanítása. A Közlekedésbiztonsági Ta­nács pedig vállalta, hogy a Házi Árpád úti óvodában el­készít egy újabb KRESZ-par- kot. Ez a munka már elkezdő­dött. A további tervekben sze­repel a Pannónia úti, a Vasúti villasori és a Lukács fivérek úti óvodákban is a KRESZ- parkok létesítése. Mindez azonban nem elég, ha a szülők nem segítenek. Tegyék meg, hiszen az ő érdekük is. A meleg is segített A szentendrei Márka üzem már teljesítette ez évi palacko­zási tervét. Igaz, besegített a hosszan tartó jó idő is. A közked­velt Márka üdítők közül a meggy és a szőlő fogyott leginkább. gyárak árnyékában giumban, Finnországban, Egyiptomban, Ománban, a Szovjetunióban, az NDK-ban, s természetesen itthon is. Igen, mert a gyár termékei jó minő­ségűek és küllemük is megfe­lel a mai igényeknek. Ma már! De hogyan jutottak idáig? — A tőkés piac felé vezető út — emlékezik vissza az igazgató a kezdeti évek ne­hézségeire —, mind rögös. Ne­héz azon járni... , Nem is olyan régen, talán két évtizeddel ezelőtt, még gyár sem volt, hanem szét­szórt, magánosoktól és közüle- tektől bérelt szobákban, ter­mekben készítettek mindenfé­lét, köztük töltőtollat is ... Az­tán lett telephely, a mai, s egy gondolat: jó lenne bejutni a tőkés piacra... Szigorú követelmények A rögös út felé a gyár start­ja jól sikerült. Az új gazda­sági irányítási rendszerben a PEVDI azonnal kooperációs szerződést kötött a HEMOS- céggel. Ennek értelmében az osztrák cég átadott a PEVDI- nek olyan termékeket, melyek a tőkés piacon értékesíthetők, továbbá biztosította a gyár­táshoz szükséges szerszámo­kat, készülékeket és gépeket. Azt is vállalta a HEMOS, hogy az Irószergyár termékei­nek egy részét visszavásárolja. Tehát sikerült, az Írószer- gyár megjelent a nyugati pia­con. Az is igaz, hogy tüstént szembe találta magát a tőkés piac vastörvényeivel. Neveze­tesen az olasz, a svájci kon­kurenciával, az akkor még ér­vényben lévő Parker lincenc- cel. Ezek mind, mind gátat vetettek a PAX tollak elterje­désének. S mégis, a gyár tő­kés országokba irányuló ex­portja akkor így alakult: 1975- ben 13; 1976-ban majdnem 15; 1977- ben több mint 15; és 1978- ban 24 és fél millió fo­rint érték. Mit bizonyítanak ezek a számok? Pusztán csak annyit, hogy lehet fokozni a kivitelt, ha a vállalat rugalmasan és azon­nal reagál a piaci igényekre, ha jó és mutatós árut gyárt, ha pontosan megtartja szer- ződé-ben vállalt kötelezettsé­gét! Nos, az Irószergyár meg­felelt ezeknek a szigorú köve­telményeknek. Csábító lehetőségek Tízegy-néhány évvel ezelőtt, még 600 dolgozójuk volt, ma 319. Egy üzem viszont, ahol automata gépek dolgoznak, nem engedheti meg azt a luxust, hogy két-három ember kilépése megváltoztassa a gyártási technológiát, lassítsa a termelés ütemét. Tény. hogy automata gépekkel dolgozó, technológiai fegyelmet követe­lő üzem, ahol még ráadásul több műszak is van — nem vonzó! Nem vonzó, ha ugyan­azt a pénzt máshol is meg le­het keresni. S köztudott, Szent­endrén sok csábító lehetőség kínálkozik. Az Irószergyár vezetői nem estek kétségbe, hanem átgon­dolt, jó és hatásos bérpoliti­kával igyekeztek megkötni dolgozóikat. Az elmúlt két esztendőben kétszer is volt bérfejlesztés. A másik, állan­dóan jelen levő nehézség: a hazai alapanyagok rossz minő­sége. Az automata gépek kép­telenek ezzel a durván, s nem precízen megdolgozott alap­anyaggal bármit is produkál­ni. Következésképpen a gyár nem tudja csökkenteni im­portját. Ezen a nehézségen persze az Irószergyár önmaga nem tud segíteni. Az alap- anyaggyártó vállalatoknak kellene felnőniük a mai Ígér nyékhez. A várost meglátogató ide­gen nem is sejti, hogy a nagy gvácak árnyékában meghúzó­dó kis üzemnek, a vállalkozó­kedv, az akarás, az ötlet mennyi segítséget adott. Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó­Erdős! Ágnes \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents