Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-06 / 234. szám

Babrak Karmai Budapest nevezetességeivel ismerkedett Kádár János tegnap fogadta az afgán küldöttség vezetőjét § Kádár János, a Magyar ^ Szocialista Munkáspárt ^ Központi Bizottságának el- só titkára kedden a KB székházában találkozott S Babrak Karmallal, az Af- | ganisztáni Népi Deniokra- | tikus Párt Központi Bizott- ^ ságának főtitkárával, az ^ Afganisztáni Demokratikus ^ Köztársaság forradalmi ta- ínácsa elnökével, aki párt- | és állami küldöttség élén ^ hivatalos, baráti látogatáson ^ tartózkodik hazánkban. A ^szívélyes légkörű megbeszé­lésen áttekintették a párt- | és államközi kapcsolatok | fontosabb kérdéseit, és ki- § fejezték kölcsönös szándé- ^ kukat az együttműködés ^szélesítésére. Beható eszme- ^ cserét folytattak a nemzet­ei közi helyzet időszerű kérdé- Sseiről, különös tekintettel a $ közel- és a közép-keleti ^eseményekre, valamint gazokra az afgán kezdemé­nyezésekre, amelyek a tér- í ség problémáinak politikai ^megoldására, a szomszédos ^ országok kapcsolatainak $ tárgyalásos úton történő S: rendezésére irányulnak. Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra megbeszélést folytatott Mahmud Barjalajjal, az Afga­Szivélyes beszélgetés a tárgyalóasztalnál nisztáni Népi Demokratikus Párt Politikai Bizottságának póttagjával, a Központi Bizott­ság titkárával. A szívélyes lég­körű találkozón véleményt cse­réltek a nemzetközi élettel összefüggő néhány fontos kér­désről, és áttekintették a párt­közi kapcsolatokat. A két párt képviselője megerősítette az MSZMP és az ANDP készségét az együttműködés erősítésére. Ezt követően Várkonyi Péter és Mahmud Bar j alaj aláírta az 1983—84. évekre szóló együtt­működési megállapodást. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Szaleh Mohammad Zerait, az Afganisztáni Nem­zeti Hazafias Front elnökét fogadta. Púja Frigyes külügy­miniszter Sah Muhammed Doszttal, az. Afganisztáni Demokratikus Köztársaság külügyminiszterével tárgyalt a nemzetközi élet és a magyar— afgán kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter és Ka­rolyi László ipari államtitkár Ismail Danes bánya- és ipar­ügyi miniszterrel folytatott szakmai megbeszélést, mely­nek során elemezték a két­oldalú kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeit is. A magas rangú afgán párt­ós állami küldöttség programja délután gyárlátogatással foly­tatódott. Babrak Karmai és kísérete Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének tár­saságában felkereste az Egye­sült Izzót. A gyárlátogatás befejeztével a magas rangú vendég elisme­réssel szólt a látottakról, s annak a véleményének adott •hangot, hogy a korszerű ter­mékek nemcsak e gyár fej­lettségét, hanem a magyar nép tehetségét, a szocialista ipar dinamizmusát is bizonyítják. Az afgán küldöttség vezetője e véleményét a Fényforrás Gyár Edison brigádjának nap­lójába tett bejegyzésével is ki­fejezte. Ezt követően Budapest ne­vezetességeivel ismerkedett Babrak Karmai és kísérete. A huszonöt éve alapított Magyar Munkásmozgalmi Múzeum ter­mein Esti Béla főigazgató ve­zette végig a vendégeket, be­mutatva a magyar munkásság kialakulásának, osztállyá szer­veződésének főbb állomásait, életkörülményeit reprezentáló kiállítási tárgyakat, fényképe­ket, korabeli dokumentumokat. Babrak Karmai nagy figye­lemmel szemlélte azt a nagy­méretű tablót, amely az orosz- országi szovjet hatalom megszi­lárdítását segítő kétszázezer magyar internacionalistának állít emléket. A rövid városnézés késő dél­után a Halászbástyán fejező­dött be, itt Kelemen Lajosnak, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tesének kalauzolásával ismer­kedtek a városképpel, Buda­pest nevezetességeivel. Az afgán párt- és állami kül­döttség keddi programja a Ma­gyar Állami Népi Együttes székházában ért véget, ahol megtekintették a társulat elő­adását. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM Ár«: 1.40 forint 1982. OKTÓBER 6., SZERDA Importpótló termékek az ISG-ben Olcsóbb hazai szerelvények A hagyományost felváltja a korszerű Folyamatos megújulás — ez jellemezte az Ipari Szerelvény és Gépgyár fejlődését az el­múlt tízegynéhány évben, s a hagyomány ezután sem szakad meg. Termékeik közül különö­sen az úgynevezett ipari sze­relvényeket, tehát a különbö­ző gáz és egyéb vezetékrend­szerekhez használatos nagy­méretű elzárócsapokat és sze­lepeket egyre nagyobb meny- nyiségben igényli a népgazda­ság. Különösen így van ez napjainkban, hiszen most e termékeknek több mint 40 szá­zalékát importból szerezzük be, s erre a következőkben már egyre kevesebb lesz a le­hetőség. Import helyett hasonló, vagy jobb hazait gyártani — ez az ISG terve. S közben természe­tesen az eddig gyártott ter­mékeket is korszerűsíteni szán­dékoznak. Ezért a hagyomá­nyos szelepeket, tolózárakat, csapokat egymás után korsze­rű, a mai igényeknek megfe­lelő gömbcsapokra cserélik. Az importhelyettesítés csali egyik módja a helyes vállalati gazdálkodásnak. Ennél is gyü­mölcsözőbb lehet, ha termé­keik egy részét külföldön ér­tékesítik. Ennek érdekében sa­ját fejlesztő gárdájuk tagjai és a hasonló témákkal foglalko­zó kutatóintézetek egyaránt szorgoskodnak az új konstruk­ciók létrehozásán. A vállalat vezetőinek véleménye szerint az ipari szerelvény gyártás op­timálissá változtatása egy kö­rülbelül 300 millió forintos fejlesztés ryomán valósítható meg. Ennek csak egy részét képes a vállalat saját maga kigazdálkodni, a többire bank­kölcsönt szeretnének felvenni. A vállalati számítások sze­rint a népgazdaság számára is haszonnal járna az új és kor­szerű termékek gyártását le­hetővé tevő beruházás, hiszen jelenleg a tőkés termékek majdnem kétszer annyiba ke­rülnek, mint a hazaiak. Cs. A. Ma: 3. oldal: Az aradi tizenhárom 4. oldal: Az ember önmaga mit sem ér 7. oldal: Első helyen a magyar csapat 8. oldal: Tűzjelzők, riasztók Bérletigazolványok cseréje A Központi Bizottság titkárát fogadta Gustáv Husák Németh Károly Prágában Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap reggel Prágába érke­zett a CSKP Központi Bizott­ságának meghívására. A ven­déget a csehszlovák főváros főpályaudvarán Mikulás Benő, a CSKP KB titkára és más személyiségek üdvözölték. Németh Károly nem sokkal Prágába érkezése után látoga­tást tett Gustáv Húsúknál, a CSKP KB főtitkáránál, Cseh­szlovákia Köztársasági elnö­kénél. Szívélyes elvtársi lég­körben eszmecserét tartottak a két testvérpárt és ország kap­csolatairól, amelyek megálla­pításuk szerint eredményesen, a CSKP és az MSZMP leg­utóbbi kongresszusán hozott határozatok szellemében fej­lődnek. Külön méltatták a Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága közötti széles körű együttműködés és a pártéletre vonatkozó tapasztalatcsere je­lentőségét. Az MSZMP KB titkára a nap folyamán megbeszélésre ült össze Mikulás Benóval, a CSKP KB titkárával. Tájékoz­tatták egymást a kongresszusi határozatok végrehajtására irányuló pártmunka fejleszté­sének tapasztalatairól, és meg­tárgyalták a pártjaik e téren való együttműködésének el­mélyítésével kapcsolatos egyes kérdéseket. A tépiőszentmártoni közös gazdaságban Nyikolaj Talizin látogatása A magyar—szovjet gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi Éjszaka is dolgoznak a gépek Országszerte vetik a búzát Országszerte megkezdődött a búza vetése. A gazdaságok arra törekszenek, hogy lehe­tőleg október 5. és 25. között földbe kerüljön a kenyérnek való zöme, a tapasztalatok szerint ugyanis az ebben az időben elvetett mag adja a legnagyobb termést. A hűvös­re, nedvesre fordult időjárás ellenére teljes erővel dolgoz­nak a vetőgépek, mégpedig szinte kivétel nélkül nyúj­tott műszakban, sőt számos mezőgazdasági üzemben — megteremtve az éjszakai mun­ka személyi és technikai fel­tételeit — éjjel is vetnek. A vetést sürgeti az a tapaszta­lati tényen alapuló megfigye­lés, hogy ősszel a hosszabb csa­padékmentes periódust min­dig esős időszak követi, s a szeptember — mint emlékeze­tes — szokatlanul száraz volt. Az elmúlt negyven nap idő­járása mindenesetre rendkívü­li módon kedvezett a szántó­földi munkáknak. A nyárias melegben meggyorsult a ter­mények érése és a száraz idő­ben teljes kapacitással tudtak dolgozni a betakarító gépek. Ennek köszönhetően általában egy héttel előbbre tart a ter­mésgyűjtés, mint más évek­ben ilyenkor. Kedvezően ala­kult a betakarítás költsége is. Mind a szántóföldi gépek, mind a szárítóüzemek az át­lagosnál kevesebb energiát fogyasztottak az ősz eddigi időszakában. A monori Kossuth Termelőszövetkezetben október végére befejezik a rozs és a búza vetését. bizottság budapesti ülésszakán részt vevő Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a bizott­ság társelnöke kedden Gyön­gyösre és Tápiószentmártonba látogatott. Elkísérte útjára Marjai József miniszterelnök­helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke. Gyöngyösön az Egyesült Iz­zólámpa és Vilamossági Rt. Félvezető- és Gépgyárban Vas­kó Mihály, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első tit­kára, és Skultéti János gyár­igazgató fogadta a vendégeket, akik meghallgatták a gyár munkájáról és fejlesztési prog­ramjáról szóló tájékoztatást, majd üzemlátogatáson vettek részt. Nyikolaj Talizin délután ke­reste fel a tápiószentmártoni Aranyszarvas Termelőszövet­kezetet. Ott Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának titkára és Szabó János, a termelőszövetkezet elnöke fogadta. A cukorrépa, kukori­ca és napraforgó termelésére szakosodott nagyüzem helyze­tét, eredményeit a közös gaz­daság elnöke ismertette a ven­dégekkel. ^Közéleti Antonio Aureliano Chaves de Mendonca, a Brazil Szövet­ségi Köztársaság alelnöke ked­den hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Garai Róbert külügyminiszter­helyettes. Délután az Országházban megkezdődtek a tárgyalások, Faluvégi Lajos és Antonio Aureliano Chaves de Men­donca között. NYUGALMUNK ÉRDEKÉBEN tani ha baj van, de sokkal hasznosabb szélesebb körű társadalmi összefogással, együttesen tenni értékeink — anyagi és szellemi vív­mányaink, akárcsak köz­rendünk és közbiztonsá­gunk színvonalának megőr­zése érdekében. Annál is inkább alapoz­hatunk bátran a közös cse­lekvésre, mert például a közlekedés biztonsága te­rén már jelentékeny ered­ményt hozott a személyi sérülése® közúti balesetek visszaszorításában a társa- dalmasított fellépés. Tenni­való még ezen a téren is akad. De itt sem elsősorban a másiktól kell elvárnunk a jobb morált, hanem min­denekelőtt önmagunktól, bízván itt is a bizalmi elv­ben, hogy közlekedő part­nerünktől valahol-vala- mikor mi is visszakapjuk a gesztust. Rendőr, rendőrség! Hát igen, vannak még, akik kissé korszerűtlenül köze­lítik meg ezeket a fogal­makat, amikor azt mond­ják: nekem még soha nem volt dolgom a rendőrség­gel. Ez így nem egészen pontos, hiszen egyrészt nem kevés olyan igazgatási — mondjuk úgy — hatósá­gi — szolgáltató tevékeny­séget is ellátnak a belügyi szervek, amik mindany- nyiunkat érintenek és nem is okvetlenül kellemetlenül. Másrészt a tisztességes, be­csületes, jószándékú em­bernek nincs is mit tarta­nia attól a rendőrtől, attól a rendőrségtől, amelyik nyugalmát védi, fárasztó, nehéz szolgálattal bizton­ságérzetét garantálja, segí­ti ügyes-bajos dolgaiban, ahol és amikor csak rászo­rul. Csakúgy mint, ahogy határainkat vigyázzák ha­tárőreink, vagy ahogy a természeti csapásokkal, nem egyszer a mi gondatlansá­gunkból keletkező kisebb vagy nagyobb tüzekkel szemben a tűzoltóink fel­veszik a harcot, s akár éle­tük kockáztatásával is te­szik, amivel dolgozó né­pünk alkotó munkájának, nyugalmának, biztonságá­nak szolgálatára lehetnek. N yugalmunk érdekében bizony nem ritkán so­kan és sokat idegeskednek, dolgoznak, fáradnak. Mert a valóság logikája — ez az élet rendje — nem olyan egyszerű, mint a krimiké. A jó, a helyes, az igazsá­gos győzedelmeskedése ér­dekében emberi tettekre van szükség mindennapi életünkben. Csikós József T elevíziónk egyik legné­zettebb műsora, a Kék fény, mintegy kézzelfogható bizonyítékául annak, hogy a legszellemesebben kigon­dolt, megfilmesített vagy megírt kriminél is izgalma­sabb a valóság, különösen saját társadalmi valósá­gunk. Erről szólva gyakran hallható és olvasható az a már-már közhelyszámba menő megállapítás, misze­rint hazánkban a közrend is a közbiztonság — nyu­godt, kiegyensúlyozott bel­politikai (helyzetünknek megfelelően — szilárd. Igaz, olykor ellentmondani lát­szik ennek a saját tapaszta­lat. s ilyenkor az emberben önkéntelenül is fölmerülhet a kérdés: vajon az arra il­letékesek csak megnyugtat­ni akarnak-e ezzel a minő­sítéssel, vagy a statisztikai átlag valóban ilyen képet mutat? Nyilvánvaló, hogy hiába soroljuk a különböző, va­lóban kedvező adatokat a közrend, a közbiztonság helyzetéről annak, akinek ellopták a kerékpárját, fel­törték az autóját, netán hét­végi házát, különösen ha aztán néhány hét után kap a rendőrségtől egy papírt, hogy a nyomozásnak egye­lőre semmi eredménye. Ám­de gondoljunk csak bele: országunk kriminalitása hosszú évek óta nem mutat nagyobb kilengéseket, a bű­nözés gyakorisága, trendje nem, vagy csak igen kis mértékben emelkedett. Az arra illetékes szervek, min­denekelőtt a rendőrség ter­mészetesen még ebbe, a sok nyugat-európai ország bű­nözési helyzetét tekintve igen tetszetős arányba sem nyugszik bele. Nem szorul különösebb igazolásra, hogy ma társa­dalmi és egyéni értelem­ben is több a félteni va­lónk. Egy esetleges elemi csapás, természeti kataszt­rófa, kisebb vagy nagyobb stílű vállalati szarka, a tár­sadalmi tulajdont szándé­kosan vagy gondatlanul sú­lyosan megdézsmáló em­ber. a személyi javakra specializálódott tolvaj, rab­ló vagy betörő, sokkal több kárt okozhat társadalmilag és egyénileg is, mint akár­csak tizenöt-húsz évvel ez­előtt. De vajon féltjük-e és óvjuk-e közös és személyi javainkat legalább olyan mértékben, amilyen mér­tékben azok — valameny- nyiünk örömére — megsza­porodtak? A tapasztalat ■ azt mutatja — nem. Azt is mondhatnánk: a legké­nyelmesebb rendőrért kiál- V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents