Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-03 / 232. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 232. SZÄM 1982. OKTOBER 3., VASÄRNAP Czárák-dűlő diákjai A végeken is változik az élet Az iskola udvarán most víg az élet. Körjátéktól, daltól hangos a környék, a sárguló lombú fákról madarak segítenek be a nótázásba. Véget ért a tanítás a Czárák dűlői általános iskola ódon épületében. A száztíz gyerek, elsőstől nyolcadikosig, délelőttös. Délután? Ki hazafelé igyekszik, ki itt folytatja a napot. Nagy újság: napközi indult a Czárák dűlői iskolában, s napközis lehet majdnem minden második gyerek. Ebédet számukra is a városban, a Várkonyi iskola napközis konyháján főznek. Az étket mikrobusz hozza ki. Takarékosan kialakított melegítő- konyhában fogadják, szépen terített asztalokra, porcelán tányérokba kerül az ízletes leves, meg a második fogás. A gyerekek bizonygatták: nem fukarkodnak a repetával sem. Ok pedig igazán jó étvágyúak. Hát még, hogy ízlik a konyha íőztje. A pedagógusok még elfoglaltak. Ki az ebédeltetésnél segédkezik, ki a napközis foglalkozásra készül fel, ki jegyzeteit csoportosítja, míg ideje, hogy a városba vivő autóbuszra szálljon, elérkezik. Néhány perces út innen a buszmegálló, rendszeres a járat. Itt, a végeken, a várostól úgy öt-hat kilométerre szorgosan-dolgo- san telnek a napok. Cegléd nyolc külterületi iskolája közül nagyságrendjét, népességét nézve ez a második. Előmenetelben is élenjárnak. Kényszerű szimultán Az alsó tagozatosokkal ösz- szevont osztályokban foglalkoznak. Eszerint együtt járnak az elsősök a harmadikosokkal, a másodikosok a negyedikesekkel. Tanítóiknak van gyakorlatuk a szimultán oktatásban. — Huszonkét éve kerültem ehhez az iskolához, a közelben telepedett meg a család — mondja az elsősök és harmadikosok osztályfőnöke, Dizma- csek Józsefné. — Gyerekeim is itt tanultak. Felcserepedtek, elkerültek. Sokan távoztak az eltelt két évtized alatt a környékről, akik ide jártak. Tanyasi iskolánk büszke lehet arra, hogy becsületes, dolgos ember lesz a legtöbb tanítványból. Vannak, akik a munkahelyükön kiváló dolgozók, jól értik a szakmájukat. Van, akiből pedagógus lett, másikból irodista, mérnök, gazdász, kutató. Azon fáradozunk, hogy legyenek továbbra is, akik a nyomukba lépnek. Néhány toborzott nebuló áll előttünk feszes vigyázzban. Öltözékük tiszta, rendes, kék iskolaköpeny védi ruhájukat az óhatatlan ártalmaktól, krétaportól és filctolltól, mindenféle maszattól. Lazítanak, s már nevetnek is, hogy nem felelésről, hanem egy kis beszélgetésről van szó. Arról folyik az eszmecsere, hogy ki, hogyan tölti a napjait, milyen messziről jár iskolába, van-e része otthon a ház körüli munkából, s egyáltalán, jó-e napközisnek lenni? Van már napközi — Jó ám — bizonygatja Szilágyi Jancsi —, öt-hat perc alatt itt vagyok. Tetszik a napközi, szeretem, hogy együtt játszhatunk. Tanulni már kevésbé szeretek, de megy, ha muszáj. — Az iskola a XII-es dűlőben van, mi a VI-odikban lakunk — mondja. Kovács Andrea. — Jó időben kerékpárral jövök, télen főként gyalog. Általában fél óra az út. Otthon segíteni szoktam, vizet húzok, mosogatok, játszom a kis testvéremmel. Van a háznál disznó, kismalac, a hízókat szerződésre most adtuk le. Csibe is van, épp elég. Ha anyu feladatot ad, mindig megteszem, amit mond. — Mi a XI. dűlőből járunk — említi Simon Csaba. Csöndes, Nyilas Misi arcú fiú, halk beszédű, szépen fűzi a mondatokat. — Négyen vagyunk testvérek, Béci és Zsolti is itt tanul, Ildi csak hároméves. A ház, amiben élünk, picike. Szoba és konyha van. Iskolába reggel hétkor indulok. Otthon? Van fúrt kutunk, vizet szoktam hordani. Malac, csibe, galamb, nyúl van a háznál, meg pici nyuszi is. Villanyunk? Az még nincsen. Télen ezért sietni kell a tanulással. Ezért is jó a napközi. Nagyon szép arcú, meleg barna szemű, és szinten választékos, bátor beszédű kislány Lakatos Gabi. Szereti a verseket. Mint megtudom, úgy két kilométerre lakik az iskolától, nővére, Tünde is ide jár, édesanyjuk a városban, a PEVDI cipőgyárában dolgozik. — Amíg nem volt napközi, hát egyedül voltunk otthon. Segítettünk, tanultunk. Jártam már a testvéremmel kettesben a városban is. MenKicserélték az aknatetőt Nemcsak a rossz, a jó hír is gyorsan terjed. Legutóbb,egy ceglédi járókelő hozott frissen Az történt, hogy a Beloiannisz és a Gubodi utca kereszteződésében, egy óvoda közelében és egyben forgalmas útszakaszon, leszakadt a csatorna aknafedője. Balesetveszély leskelődött az arra járókra. Egyikük rögvest telefonált is a Pest megyei Víz és Csatornamű Vállalat helyi kirendeltJavulna az utca képe tünk, anyunak vásároltunk ajándékot. Kiss Sándorné, a napközis nevelő az utat kémleli. Az ebéd már megérkezett, várják a felső tagozatos csoportot is asztalhoz, az egyik termelőszövetkezetben, a mezőgazdasági munkában segítkező gyerekeket. Lábnyomok a homokban — A Kossuth Tsz patronálja az iskolát — mondja Dizma- csekné. — Ott szüretelnek a gyerekek. Sokat segít nekünk az ÁFOR-tól Diós József szocialista brigádja, kirándulásokhoz járművet kapunk első szóra a VOLÁN Vállalattól. A napközi kialakításánál a tálalókonyha és a szükséges helyiségek átalakításában a Dél- Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végzett alapos munkát. Ha pedig valamit javítani kell, elég, ha szólunk az ÁFOR-brigádnak, rögvest jönnek. A gyerekek a maguk módján viszonozzák a kapott segítséget, szereplői a munkahelyi ünnepségeknek, szavalatokkal, énekkel készülnek ezekre. Történelmi vidéken, Árpád- kori települések helyén lépkedünk a süppedő homokban. Az útszélen kukorica száradó levelét zörgeti a szél. Mondják, egykor erre vitt a Tiszától Budáig török időkben a postaút. Harácsolt értékekkel megra- kottan zötyögtek, nyikorogtak a szekerek, megállt a menet, szőnyeg terült a homokra imaidőben, Allah dicséretére. Nézem a hullámosán húzódó ösvény sárga homokját. A homokon arasznyi cipőtalpnyo- mok, orral el az iskolától. Aki nem napközis, az már hazasietett. Eszes Katalin Hasznos tudnivalók Kevesebb vegyszer is elegendő Ami pótolhatja a permetezést Régi ismerőssel beszélgettem a napokban néhány percet, s mivel ismerem a kedvtelését, a szőlőről, gyümölcsfáiról érdeklődtem. És épp augusztus végén, szeptember elején mit is kérdezhet az ember: milyen a szőlő? Ebben az esetben, de másoktól is azt hallom, szép! Ilyen válasz mindig öröm gazdának, kérdezőnek. Sokat veszítek örömömből, ha rákérdezek: hányszor permetezte a szőlőt? — Sokszor. Hétszer, tízszer, de akármeny- nyi, nagyon sok. Van egy öröklött statisztikám, ami nem ceglédi, de az alföldi szőlőre nézve jellemző: dédapám évente 1-2-szer, nagyapám 3-4-szer, de az 50-es években már 4-5-ször és apám 5-6-szor permetezi a szőlőt. Jelenleg a másodlagos hajtásokon gyakran figyelhető meg peronoszpóra fertőzés. Ilyenkor mit tesznek az emberek? Permeteznek. Pedig más módszer is van.. Hiszen augusztus végén a fiatal levelek mérete, funkcióképessége már nem éri el azt az értéket, mély javítaná a tőke asz- szimilációs aktivitását. Vagyis ettől nem cukrosodhat jobban a bogyó. Növeli a fagyveszélyt A csonkázás során minden tőke hajtásait bizonyos magasságban elvágják, vagyis megkapja a tőke a magasságát. De a felső levelek hónaljából a csúcs közelében az alvó szemek kihajtanak, nos ezeJc a kis, zsenge részek fertőződnek leginkább nyár végén a pe- ronoszpórától. A legegyszerűbb ismét csonkázni, s kiderül, nem kell az egész tőkét permetezni, csak a veszélyeztetett fürtöt, a frissen megtámadott levelet. Vegyszert, munkát —, vagyis sok pénzt lehet megtakarítani. A szintetikus szerek általában lassítják a bogyó érését, lassabban érik a vessző, nő a kora őszi, tél eleji fagyveszély. Van még egy ok: nehezebben indul meg a must. Ilyesmi a bordói lé használatakor nincs. A fürtöt viszont most kezdi fertőzni a szürkepenész, ellene a szokásos szerek használata szükséges. És hát a következő évek miatt érdemes a gyomok kipusztítása is. mert megérés után a magszórással Szeszmesterek szezonja ségéhez, jelezvén a hibát, kérte, hogy mihelyt lehet, jöjjenek ki terepszemlére és javítsák ki, amit kell. A PVCSV tíz percen belül kiküldte a javítószolgálatot, akik kicserélték a törött csatornafedőt és elhárították a balesetveszélyt. A hírhozó külön hangsúlyozta: az esetet példaként kell állítani, hiszen ennek a cégnek is sok a dolga, mégis azonnal intézkedtek. Tavaly eredménytelenül, az Idén már hatásosabban — felelősségre vonást kilátásba helyezve — szólította fel a ceglédi Városi Tanács a Magyar Hirdetőt, hogy az utcaképet rontó hirdetőtáblákat és oszlopokat rendszeresebben fessék, gondozzák. Az utóbbi időben ugyanis nem a plakátok sokasága, hanem az említett tárgyak állapota keltette fel a lakosság figyelmét, tanácstagok interpelláltak emiatt. Az igazsághoz tartozik, hogy a tárgyakat nemcsak az idő vasfoga eszi, hanem ott az el- csíphetetlen rongálok keze- munkája is. 15-20 évre biztosítjuk a gyomutánpótlást. Egyes életrevaló fajok 40 éve lappangó magvai éppen most virítanak, mert most kerültek kedvező körülmények közé. A fák élettartama A téli faápolás elmulasztása, a fiatal fák fedetlen törzse, a tél végi permetezések elfelejtése lényegesen lerövidítheti a fák élettartamát. Nem mindegy, hogy 15 év alatt háromszor ültetjük el a fát, s 15 év múlva is még csak ötéves fánk lesz, de mennyi gyümölcsöt veszítünk. A kedvezőtlen időjárás, fertőzések, túl nagy termések nagyon igénybe veszik a gyümölcsfákat. Az utóbbi években már a szilva, őszibarack, cseresznye is képes gutaütésben elpusztulni; akárcsak a kajszi. Csorba Győző szép versben emlékezik meg a kajszifák pusztulásáról, amely az augusztusi Forrásban látott napvilágot: „Megint egy ágad, vastag ágad. — / Csonka gazdának csonka fája. / De lesz gyümölcsöd, van virágod, / s lesz lombod is, bújnunk diája. / Gazdád is most, múltán a télnek, / úgy érzi, nem lesz éve meddő. / Vén gazda, vén fa félig élnek, / hoz termést mégis mind a kettő." A túl nagy kajszi- és őszibaracktermés nem jó a fának. apró marad a gyümölcs, kihagy a fa a következő évben és könnyebben fertőződik. A nagy termést kézi vagy vegyszeres ritkítással lehet mérsékelni, talán annak a kedves Bem utcai lakosnak is sikerült volna a fáját megmenteni, ha korábban l^ér vegyszert. A kis dió nagyságú gyümölcsök is igen sok energiát eivonnak a fáktól, tehát nem felesleges a ritkítás, öreg fák kíméletesen teremhetnek. Kedvező képet mutat a vá-* ros madárvilága, megnőtt a különböző fajok száma, sőt ritka fajok is költenek újabban. Egyre több a fészkelőhely, egyre több lakos kér téli eleséget, melyet kedvenc, itt telelő madaraival etet meg. A közeljövőben elkezdődik a madárodúk készítése, amelyhez hulladékanyagot bocsát rendelkezésre a Stylus Szövetkezet. * A madarak haszna A madarak sok kártevőt fogyasztanak, ezért nagyon hasznosak, s ebbe a sorba tartozik a veréb is. Szinte képesek a hernyóktól teljesen megtisztítani a fákat, a burgonyabokrokat és a tetves rózsatöveket is szívesen látogatják. A mai trendek elég kedvezőek, s van rá remény, ha így halad az ökológiai egyensúly visszaállítása, hamarosan csak elmúlt rémálom lesz a néma tavasz a süllyedő állatfajaival, s csak néhány nagy hatású könyv témája, tanúsága marad: megértették az emberek az értelmét, mint ahogy e cikknek is ez a szándéka. Surányi Dezső Fogadóórák Október 6-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig Sárik Jánosáé, a városi tanács elnök- helyettese fogadóórákat tart a városházán, hivatali helyiségében. A játszótéren Leng a hinta, áll a csúszda Rövid idő alatt megváltozott Cegléden, a Kossuth Ferenc utcában néhány éve társadalmi munkában készült játszótér képe. Ez a hely igen jó szolgálatot tesz (meg is látszik rajta időnként nagyon a használat), hiszen nemcsak a környékbeli gyerekek lelik örömüket a hintákban, mászókák- ban, csúszdában, hanem ide járnak a közeli általános iskola napközis csoportjai is. A napközi udvarán szűkös, sivár a hely a sok virgonc gyerkőc számára. A játszótér most ismét magán viseli a társadalmi összefogás jeleit. Gondozását, a játékok javítását két szocialista brigád vállalta el, az egyik a Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulaté, a másik a Közép-magyarországi Pince- gazdaság tmk-műhelyének brigádja. Segítségükre vannak a közelben lévő társasház lakói, köztük is elsősorban a nagypapák. Gyomot irtottak, dud- vát szedtek, rendet teremtettek. A játszótérre Itt nagy szükség van, meg is marad, amíg a városrendezésben ide nem érnek. Akkor viszont helyet kap majd a lakótelep rendszerében, a legcélszerűbb elhelyezésnek megfelelően. Addig azonban, t\|i nem is költenek rá, gondozni kell. Övni, védeni is, hogy közömbös semmittevők, tudatos rongálok tönkre ne tegyék. Ha már érte semmit nem tettek, ne pazarolják másra, rombolásra sem az energiájukat. Köszönetét érdemelnek azok, akik azért fáradoznak, hogy az a kis tér valóban pompás játszóhely legyen. Gyerekeik, unokáik hálálják meg legjobban cselekedetüket, játéktól csillogó tekintetükkel, szerető ölelésükkel. Ezért, ugye, érdemes dolgozni? Méltó megemlékezés Jövőre kész a csarnok Valódi kisüsti pálinkát főznek a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz ugyeri pálinkafőzdcjcbcn. Most a kajszibaracknak, szilvának, vegyes nyári gyümölcsnek van szezonja. Képünkön: Nándori József és Iloli Károly kajsziból párolt pálinka szcszfokát ellenőrzi. Apáti-Tóth Sándor (elvétele Idestova évszázada, hogy szervezett keretek között indult meg a modern sportok művelése városunkban. Az ezzel foglalkozó helytörténészek tudni vélik, hogy az 1883-ról 1884-re forduló télen alakult meg a korcsolyaegylet, amelyet aztán más egyesületek születése, pályák építése követett. A centenárium méltó megüneplésére időben megteszik az előkészületeket az illetékesek. A minap a városházán — dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára elnökletével — megalakult az ünnepségsorozatot előkészítő bizottság. A körvonalazódó elképzelések középpontjában az új tornacsarnok felavatása áll, amelyre — a tervek szerint — 1983. második félévében kerülhet sor. Színpompás műsorral, sporttörténeti kiállítással kívánják emlékezetessé tenni az eseményt. A Testnevelési és Sport Hivatal pályázati felhívást ír ki a gyerekeknek, az ifjúságnak és a felnőtteknek, továbbá jövő ősszel neves előadók közreműködésével a versenysport jelenéről hangzana el tájékoztató. Asztalitenisz- és kézilabdaversenyek kapnának helyet az új csarnokban, nemzetközi mérkőzések formájában. Ünnepi ülésen idézik majd fel a múlt eseményeit és az azóta eltelt időszak fejlődését. A ceglédi sportélet múltjának lelkes és eredményes kutatója, Kürti Béla nyugalmazott testnevelő tanár hosszú gyűjtőmunkájának eredményeként könyvet ír az elmúlt évszázadról, továbbá szervezi és gyarapítja azt a sporttörténe* ti gyűjteményt, amely máris számottevő anyaggal rendelkezik, s nemcsak a szakembereket, de a közönséget is érdekelheti. Megemlékeznek majd a korabeli sportélet fellendítésén elsőnek fáradozó Paulo- vits Károlyról, aki a múlt század végén húsz esztendőn át munkálkodott a testkultúra fejlesztésén városunk falai között, s egyben elindítója volt a sportmozgalomnak. T T. ISSN 0133—asoo (Ceglédi Hírlap) 0
