Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1982. OKTÓBER 31., VASÁRNAP Gimnáziumi ünnepnapok Egy iskolányi kórus Besnyőn Feladatok tengerében ki utcasiyitástól a közműig A tanács ügyintéző szerve­zete sokféleképpen jelenik meg az emberek tudatában. Magánfelméréseim szerint szép számmal akadnak, akik a különféle feladatot ellátó apparátust a műszaki osztály- lyal azonosítják. Sőt, annak munkáját egy-egy ügyintéző vagy az osztályvezető szemé­lyéhez kötik. Ha mást nem, azt mindenképpen jelzik ezek a vélekedések, hogy a műsza­ki osztály széles lakossági ré­tegekkel kerül kapcsolatba, jelenléte naponta közvetlenül tapasztalható. Hatásos változás Kitüntetett szerepe van a tanácson belül is, hiszen egyetlen más osztály sem lát el ennyire szerteágazó feladat­kört. Úgyszólván nincs olyan városi esemény, amely ne érintené a műszaki osztályt. Az utcafásítás, a járdaépítés, a parképítés, de még az ün­nepi felvonulás is. Érvényesí­teni kell akaratát — lehetőleg már a tervezés szakaszában — a beruházások sorsának el­döntésekor, gondoskodik, az általános rendezési terv elő­írásainak figyelembevételé­vel az új lakóterületek helyé­nek előkészítéséről, a belvíz- védelemről, a meglevő érté­kek, objektumok megóvásáról. Minél tágabb körben tevé­kenykedik valamely szerv, esetünkben a műszaki osztály, annál nagyobb támadási felü­letet ad jóhiszemű és kevés­bé megértő bírálóinak. Épü­letek szanálása, utcák nyitá­sa, közintézmények helyének kijelölése, s nem utolsósorban a lakosságnak kiadott külön­böző engedélyek nyomán könnyen adódhatnak vélt vagy valódi sérelmek, érdekellenté­tek. S aki úgy érzi, megrövi­dítették, nem ritkán ítél köny- nyelműen, általánosítva: per­sze a műszaki osztály, persze X. Y. ügyintéző miket csinált már megint. Tapasztalatom szerint a választott testületek, például a végrehajtó bizottság ülései is élénkebbek, amikor a mű­szaki osztály munkája kerül terítékre. Így volt ez legutóbb is, amidőn öt év tevékenysé­gét tekintetté át a vb, noha azt állapíthatta meg, hogy a közelmúltban, a vezetésben és a személyi összetételben be­következett változások jóté­konyan hatottak a műszaki osztály tevékenységére. A szerteágazó feladatkörből következő jellegzetességek más oldalról is megvilágítha­tok, s akkor az osztályra ne­hezedő felelősség és a legkü­lönbözőbb érdeket képviselők nyomása tűnik szembe. Közös­ségek, egyének magától érte­tődően saját elképzelésük, íz­lésük szerint igyekeznek he­lyet szerezni épületeiknek, az utcanyitásoknál is saját ma­gukból indulnak ki, a járda­vagy útépítésnél szintúgy. Rendezési terv Az osztály munkatársainak nemcsak a rendeleteket, sza­bályokat illik jól ismerniük, de nélkülözhetetlenek azok a tényezők, amelyek alapjául szolgálhatnak döntéseiknek, amelyekre hivatkozhatnak, s amelyek sűrítik a nagyobb közösség érdekeit és szem pontjait. Ilyen például az ál­talános rendezési terv. Szemére vetették az osz­tálynak és vezetőjének a leg utóbbi, 1977 es beszámoló tár­gyalásakor, hogy túl nagy a fluktuáció, ami az ő esetükben különösen káros, hiszen a sok ágú teendők, a városfejlesz­tés bonvolult kérdéseiben el igazodni sem könnyű, nem hogy döniení Tetézte a bajo kát, hogy az előző osztáiyve zető kilépése körüli időkben lazult a munkafegyelem, kor­rupciós jelenségek mutatkoz­tak. A fluktuáció megszűnté­ről az idei beszámoló sem tá­jékoztathatta a végrehajtó bi­zottság tagjait, arról azonban igen, hogy szakmailag jelentő­sen erősödött a gárda. Morálisan is, állapíthatta meg a testület, miután elmen­tek azok, akikkel nem boldo­gultak, elbocsátással, felmon­dással. Tavaly megkezdődött az osztály stabilizálódása, ki­alakulóban egy jó szellemű, szakmailag felkészült közös­ség. Nem véletlenül nyerték el a szocialista munkakollek­tíva címet múlt évi tevékeny­ségük alapján. Az osztályon, a munka területére kiterjedő szervezési folyamat kezdődött, amely az irattár, a tervtár rendezésétől személyi változásokig terjed. Fölvehettek egy nagy tapasz­talatokkal és államigazgatási gyakorlattal rendelkező, vala­mint az energetikai feladato­kat ellátó dolgozót, akik hoz­záértésükkel javíthatják az osztály tevékenységének szín­vonalát. A végrehajó bizottság részletesen áttekintette az osztály hatáskörébe tartozó területek eredményeit, hiá­nyosságait. Erre nekünk nincs terünk. A javuló munka to­vábbi érzékeltetésére a közér dekű bejelentéseket emeljük ki, amelyek szintén a lakos­sággal való szoros kapcsolat kifejezői. Lakók bejelentései Az összes bejelentés nyolc­van százaléka tartozik vala­milyen formában az osztály­ra, a legtöbben a vízelvezetés, útkarbantartás, járdaépítés, köztisztasági és parkosítási kérdésekkel foglalkoznak ezekben. Az idei első félévben 160 közérdekű bejelentés ér­kezett a tanácsra. A megválaszolással, elinté­zéssel kapcsolatban mindig voltak hiányosságok az osz­tálynál. Tavaly már javulás mutatkozott. A határidőben még az idén is voltak csúszá­sok, de júliusra sikerült va­lamennyi bejelentésre írásos választ adni. A munka to­vábbi javításával igyekeznek elérni azt, hogy a lehető leg­kevesebb esetben lépjék túl a 30 napos határidőt. K. P. A nap programja Október 31-én: Gödöllő, művelődési köz­pont; Hogyan mondjam el neked? Tahi Tóth László és Balázs Péter előadóestje, 17.30 óra­kor, a szocialista brigádok klubjának, a színházterem­ben 18 órakor. A munkahely esztétikája című kiállítás, megtekinthető: 15—20 óráig. Galgahéviz, művelődési ház: Táncház, melynek vezetője Csasztvan András, közremű­ködik a Jánosi zenekar. Palóc, mezőségi, dunántúli táncok, 17 órától. Trésy diszkó és Da­vis, a bűvész, 20 órától. Hévlzgyörk, művelődési ház: Filmvetítés, 16 órakor. November 1-én: Gödöllő, művelődési köz­pont: Eizenstein, Viva Mexikó. Szovjet film, készült 1932- ben, 19 órakor. A munkahely esztétikája című kiállítás, megtekinthető 15—20 óráig. Milyenek egy iskola hétköz­napjai? Egyik óra a másik után, begyakorolt, évek óta .megszokott rendben — gon­dolhatnánk. Aztán ha leülünk beszélgetni Heltaí Miklós Gá­bor igazgatóval, hamar kide­rül: a Török Ignác Gimnázi­um és Óvónői Szakközépisko­lában sem hasonlítanak úgy egymásra a napok, mint a to­jások, s akad jócskán ünnepi. Őröm a diáknak Sőt: még beszélgetni sem kell, elég körülnézni. Mondjuk az épület előterében, alagsorá­ban. Ahol most is szerelők se­rénykednek, ahol még koránt­sem fejeződött be a nagy munka, az iskola központi fű­tésének szerelése. Aligha vé­letlen, hogy először erről tájé­koztatott az igazgató, hiszen amíg a hírek felől érdeklőd­tünk, többször is bejöttek a veresegyházi költségvetési üzem dolgozói: újra mérték a csövek állását, elzárták, ki­nyitották a csapokat. Heltai Miklós Gábor, a dicséretükkel kezdte: — Az. hogy az üzemi pró­bák során kitudódott hibákat csak most, a fűtési szezon kez­dete után tudják orvosolni, nem az ő hibájuk. Megállapo­dásunk szerint már február­ban megkezdték a munkát, s áprilisra elkészültek a belső szereléssel. Aztán hiába moz­gattunk meg minden követ egészen szeptemberig, nem le­hetett megfelelő kazánokat kapni. Amikor végre sikerült beszerezni őket, egy újabb hiány okozott gondot: ezúttal a keringtető szivattyú. így nem csoda, hogy a próbaüzem mostanra maradt. Szerencsére nincs nagy hiba, s reméljük a továbbiakban már zökkenő- mentes lesz a fűtés. Amire már régóta vártak, a besnyői alma materben. Még tavaly több, mint negyven fá- val-szénnel fűtött cserépkály­ha adott munkát a fűtőnek, s a folyosóra nem is jutott belő­lük. Most az egész iskola egy­forma kellemes hőmérsékletre fűthető, s ez öröm diáknak, ta­nárnak egyaránt. Egy új osztályteremmel, s szertárral is gyarapodott a gimnázium: az alagsor régen kihasználatlan helyiségeivel. Ezt is az új fűtési mód tette lehetővé, s már csak a befeje­ző munkák vannak hátra. Ha­marosan birtokba vehetik az iskola tanulói: itt lesz a bioló­giai szertár és a kabinet. Tábortűznél Nem kisebb öröm volt, hogy október elején egy szellemi, közösségi esemény is a hagyo­mányokhoz híven zajlott le: az iskola névadójának emlékűn­Pék a hálózatban Amikor eljött a fűtési szezon ideje, megpróbáltam a begya­korolt mozdulatokkal meleget varázsolni a gázkonvektorral. Ám a begyújtás, minden igye­kezetem ellenére nem sikerült. Könnyen megállapíthattam: dugulás van a szerkezetben, mert szikra az bőségesen volt, gáz egy fikarcnyi sem. Ezután a Ti gáz helyi tele­pének embereihez fordultam segítségért. Jött is a szerelő. Pásztori Gyula, aki meghall­gatta panaszom, majd a kon­vektorhoz lépve, ő is megpró­bálta. amit én. Amikor neki sem sikerült csak ennyit szólt: — Pók van a készülék sze­lepében.- - ­Hüledeztem. Mj az, hogy pók, a szelepben? Vagyis: nem akartam hinni a fülemnek. — Minden konvektorral ha­sonló a helyzet. Majdnem mindegyikben pók van — je­lentette ki újra kategorikusan, de udvariasan a szakember. Majd magyarázat nélkül a té­nyekkel rukkolt elő. Levette a konvektor pajzsát, és nekilá­tott a szelep szétszedésének. Ezzel tulajdonképpen nem ért véget a pókázás — a sze­relő így nevezte az általa jól begyakorlott műveletet. A sze­lepből ugyanis finom, pókháló­ból szőtt dugót vett ki. Ez a dolog nyitja, és ha nem lesz hi­degebb idő, hogy elpusztulja­nak a kis pókok a fákon, az erkélyeken, akkor még lehet számítani hasonló helyzetre. Mit mondjak?! A pókázás elég költséges, ha ez minden évben így van. Szóval, harag­szom a pókokra. Dehát mit le­het tenni az említett károsító hatásuk ellen? Azt, magyaráz­ta Pásztori Gyula, hogy ami­kor beáll az őszi idő, érdemes mindennap egy kicsit be­gyújtani néhány percre azért is, hogy ha lehet, még időben meggyőződjünk róla. tudunk-e majd fűteni, amikor szükség lesz rá. Csiba József népségé. Török Ignác, az aradi vértanúk egyike nemcsak itt, az iskolában áll nagy becsben, hanem életének gödöllői vo­natkozásai miatt, a város üze­meiben, intézményeiben is. Mellszobra a Karikás Frigyes Általános Iskola udvarán áll, az itteni úttörőcsapat is a hős tábornok nevét viseli. Az ün­nepségre ezúttal is meghívták a Török Ignác brigádokat, pél­dául a Ganz Árammérőgyár­ból, a Gödöllő és vidéke Afész nagyáruházából, a tv- mikroállomásról. Az ünnepélyen ezúttal sem maradt el a közös éneklés, amely valamennyi ünnepségen szokásos, s ami csak az első­söknek furcsa. Akik viszont — s ez is az október eleji ren­dezvény velejáróra — meg­kapták a másodikosoktól a Török Ignác portréval díszített emblémát, amely az iskola diákjává avatás jelképe. S ta­vasszal már minden bizony­nyal a közös éneklésben sem lesz hiba, s a gólyák is teljes hangerővel csatlakoznak az is­kolányi kórushoz. Nem volt baj a hangzással Isaszegen sem, ahová az ün­nepséget követő szombaton ki­rándult az iskola nyolcvan diákja, a — kell-e mondani? — hagyományos Török Ignác- túrán. — Az iskola elől indulva toronyiránt vezetett az út Isa- szegre, ahol először az új fa­lumúzeummal ismerkedtünk — büszkélkedik az igazgató —, majd a honvéd-emlékmű­höz mentünk, s együtt énekel­tük a negyvennyolcas dalo­kat. A tábortűz és a szalonna­sütés is emlékezetes marad, mint ahogy örömteli, hogy presszió, külön agitáció nél­kül is ilyen sokan vettek részt a harmadszor megrendezett túrán. Szabad szombaton S ami a jogos elégedettség mögött van, az már valóban visszavezet a hétköznapokhoz. Mert a szabad szombat, s a vele járó ötnapos tanítási hét nap nap után szolgáltatja az értékelésre, átgondolásra kényszerítő tapasztalatokat. De ez már egy hétköznapibb cikk témája lehet. G. Z. r Árammérőgyár Országjáró túrák Bár még van néhány hét az 1982-es évből, Jenei István, a Ganz Árammérőgyár termé­szetjáró-szakosztályának veze­tője megvonta az idei túra­mérleget. A fáj összetartó ereje Jubilál a Békés megyei klub Az együvé tartozás nem egyszerű, nem mindennapi ér­zés, ha valóban nemes talaj­ból, jó szellemiségből táplál­kozik. Összekötő kapocs lehet a haza, a nyelv, a rokonság, vagy éppen a haza egy tája. Ismerek itt, a Galga völgyé­ben olyant, aki, hiába sodorta erre a sorsa tizenöt-húsz éve, a legjobban akkor kapja föl a fejét a rádió sporthírei kap­csán, ha kedvenc zalai csapa­ta kerül szóba. Más a Bács-Kiskun me­gyeiekét figyeli előszeretettel. No persze, fordítva is igaz le­het a dolog. A Nyírségben, Békésben, Győr-Sopronban élő érdeklődhet, mivé fejlő­dött a gödöllői egyetem, mi hír az egyetlen vidéki gyep- labdacsanat körül, ami éppen gödöllői? Hűek maradnak Fölösleges talán bizonygat­ni, miképpen, miért érzi és érzi-e közelebbi barátságban egymást az idegenbeszakadt. Mint péld lul azok a Békés megyei egyetemisták, akik ál­latában öt évet töltenek el a Södöllői Agrártudományi “egyetem falai között, kollé- iiumának otthont adó épüle­tiben. Itt 'alálnak egymásra — függetlenül attól, otthon is- m rték-e egymást —. a sző­kébb pátria képviselői. — Nem titkolt szándékunk a fennállásának tizedik év­fordulóját ünneplő Békés me­gyei diákklubbal, hogy vala­miképpen összefogjuk a gye­rekeket, hogy amikor elvég­zik az egyetemet, hűek ma­radjanak megyéjükhöz, s ha lehet annak fejlesztésében te­gyenek sokat — modnja dr. Szabó Béla egyetemi docens, a Békés megyei klub patroná­ló tanára, aki maga is onnan származik, s ezért nyilván ér­ti, mit jelent attól a tájegy­ségtől, a Viharsaroktól akár csak néhány évre is eltávo­lodni a fiataloknak. Ö, a gé­pész, míg dr, Márai Géza docens, a gazdásZkar patro­náló tanára békésiek klub­jának. A klub titkára pedig jelenleg Temesvári Mihály negyedéves gépészkari hallga­tó. — Gazdag programot bo­nyolítunk le néhány nap alatt, amelynek él ja valóban nem­csak a mi, hetven egyetemis­tából álló Békés megyei klu­bunk tagjainak összekovácso­lása, hanem az is, hogy meg­mutatni, mit produkál a me­gye — magyarázza a klub­titkár. Most az ipar A jubileumi ünnepségek el­ső délutánián az orosházi székhelyű Alföldi Kőolaj- és Gépgyár kiállítását nyitották meg a kollégiumi kiállítóte­remben, ahol ott volt Farkas László, az említett cég osz­tályvezetője. Patinás cégüket éppen ezért választották me­zőgazdasági vállalat helyett, mert eddig általában a békési mezőgazdaság eredményeit hozták el. Most az iparból is felmutattak valami fontosat. No persze, az élelmiszerter­melők azért képviseltették magukat: az egyetem büféi­ben eredeti ízeket varázsol­tak a csabai szalámival. Ki hozza, ha nem ők? A kenyér­ről pedig, hacsak egy-két napra is, a megyei sütőipari vállalatuk gyomai sütőüzeme gondoskodott. Ki mit tud? Vendégeket is hívtak a Bé­kés megyei diákklub tagjai: az agráregyesület ifjúsági cso­portja működik a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, ennek mezőtúri és szarvasi főiskolai karán. Ezek küldöt­teit is meghívták, s nemcsak a mi egyetemünkkel, a város­sal, hanem Szentendrével, a skanzennel is megismerked­tek. Általában délután zajlottak a programok, így például a Kacsa Kupa küzdelmei is, ami természetesen sportvetélkedőt takar, s mi lehetett a fődíj, mint sült szárnyas. A hír azonban nem kacsa: misze­rint a mintegy kétszáz fiatalt megmozgató kispályás foci tizenkét csapata közül, a Vas megyei diákklub nyert. A vidámságon túl természe­tesen a komoly sport is kép­viseltette magát: itt járt a Mezőhegyesi SE megyebaj­nokság megnyerésére esélyes kézilabdacsapata. A vendégek győztek, de meghívták a GEAC-csapatot Békésbe. Az igazi küzdelem azonban az utolsó napon folyt, amikor a Ki tud többet Békés megyé­ről? című vetélkedőt tartot­ták. Mondhatnánk: természe­tesen a Gödöllőn tanuló Bé­kés megyeiek klubjának csa­pata nyert, de jól szerepeltek a vendégeik is, a debreceni és a mezőtúri fiatalok. A régiek A tízéves klub jubileumi ünnepségének záróprogram ján ott volt dr. Bíró Ferenc. az egyetem rektora is, aki ha a régi békési klubtagokkal nem is, de az egykori klub­titkárokkal kezet szorítha­tott. Hiszen ennek a klubnak volt diákvezetője, titkára Sze­der Pál, aki ma a Mezőhegye­si ÁG-ban dolgozik, Nagy Mi hály ugyancsak Mezőhegyes ről, Fülöp Imre, ma a Békés megyei KlSZ-bizotlság mun­katársa, nemkülönben Bog- dándi Győző Debrecenből, és itt van még Dávid Mihály V éves gépészhallgató, aki ép­pen, mert utolsóéves, s a dip­lomavédésre készül, már fel mentett klubtitkár. Hát, ilyen az élet a klub­ban, ha az éppen tízéves! És éppen Békés megyei! Fehér István — Minden túlzás nélkül mondhatom, akik részt vettek az egy- és kétnapos kirándu­lásainkon, jól érezték magu­kat. Az úticélok megfelelő ki­választása mellett, úgy érzem, a szervezéssel sem volt külö- , nősebb baj. Többször is elő­fordult, hogy kétszer-három- szor többen jelentkeztek, mint amennyit elvihettünk. — Mit tesznek azért, hogy jövőre ne legyen ilyen gond? — Nem sokat tehetünk. A szálláshelyeket ugyanis még decemberben le kell foglal­nunk. De még így is előfor­dulhat, hogy a Mecsekben nem lesz hol éjszakáznunk. — A közlekedés drágulása hogyan hatott a részvételre? — Túrázóink az idén válto­zatlan áron kirándulhattak. Ez persze a gyárnak köszönhe­tő, a gazdasági és a szakszer­vezeti szervek anyagi támoga­tásának. — Hogy állnak a jövő évi tervekkel? — Elkészült a Ganz Áram­mérőgyár 1983. évi verseny- naptára, amelyben remek tú­rákat találhatnak az érdek- ődők. íme ízelítőnek néhány oélda a tömegsportbizottság ál­tal szervezett kirándulások­ból: júniusban a Bakonyba. iúüusban Aggtelekre, augusz­tusban a Mecsekbe megyünk. Sz. S. 1*1 Mozisai Vasárnap: Bronco Billy. Színes, szink­ronizált amerikai film, 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: Diótörő-fantázia. Szinkroni­zált. japán bábmesefilm. Csak 4 órakor. Zsaru vagy csirkefogó? Szinkronizált francia bűnügyi filmvígjáték. 6 és 8 órakor. .N 0133—iái*. (óiXl öltől Hí:

Next

/
Thumbnails
Contents