Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-28 / 253. szám

wíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1982. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK Buagdék a hegyoldali Ä táj és a városkép védelmében Tájékozfnitást az építkezés szabálya if ól A robogó vonat ablakán át az ember általában szeret gyö­nyörködni az elsuhanó táj vál­tozatos szépségeiben. A csön­det és nyugalmat, a természet szépségeit azonban ma már sok minden zavarja fölöslege­sen. így alkotnak disszonáns képet a fajba nem illő, szak­szerűtlenül tervezett és épített hétvégi házak is. Nem sokat ér a tiltás, a bírságolás, az el­múlt évtizedben gomba módra elszaporodtak a tópartokat, er­dőszéleket, domboldalakat’ el­csúfító, bár drágán épült ker­ti építmények. Mi váltotta ki? Az is, hogy az ember a sza­badba vágyik, no meg a ver­sengés, utánzás emberi tulaj­donsága. Ha a sógornak, meg a szomszédnak van, akkor ne­kem is legyen. Örülhetnénk, ha az emberek tehetik, van rá pénzük, s a szabályos építke­zésnek örülünk is. Annak vi­szont nem, hogy ez az orszá­gos jelenség többszörösen ká­ros az üdülőövezetnek tekin­tett Dunakanyarban, hogy mind a Váci Járási Hivatal, mind a váci Városi Tanács műszaki osztályán megszapo­rodtak a tájvédelemmel kap­csolatos ellenőrzési feladatok, hogy más érdekről intézkedé- sokról, például a biztonsági és egészségügyi követelmények­ről ne is beszéljünk. A járásban főleg a zártkerti építkezések okoznak sok gon­dot a műszakiaknak, akiknek a rendeletek értelmében szám­ba kell venniük, s meg kell bírságolniuk az engedély nél­kül építkezőket. Ám az is igaz, hogy ez nem vet teljesen gátat a szabálytalanságoknak. Igaz viszont, hogy a korábbi jog­szabály módosítása után, ami­óta az új rendelkezés szerint 800 négyzetméternél nagyobb zártkertben 30 négyzetméter alapterületű, emberi tartózko­dásra alkalmas hely építhető. 1982 I. felében kedvezőre for­dult a helyzet. A járás műszaki vezetői a következetes ellenőrzés, a bír­ságolás, a településfejlesztési feladatok mellett valamennyi település általános rendezési tervének elkészítését tartják szükségesnek, még a VI. ötéves terv ideje alatt. Ezek folya­matosan készülnek is, amitől azt várják, hogy következetes betartásukkal csökken majd az ízléstelen, stílustalan, mű­szakilag szakszerűtlenül terve­zet'*, s rossz helyre épített pi­henőházak száma. Szigorúbb szabályok Amint azt a váci Városi Ta­nács nemrég megtartott vég­rehajtó bizottsági ülésének anyagából olvashatjuk, nem csak nagyobb kedvezmények adhatók, hanem szigorúbb bír­ságok is kiszabhatok. A ko­rábbi jogszabály alapján ki­vethető összeg háromszorosa. Ez a rendelet érvényes a 10 évnél nem régebben létesített engedély nélküli épületekre. Vác határában is a zártker­tek okozzák a gondok sűrűjét. A fő okok a tanács végrehajtó bizottságának megállapítása szerint abban kereshetők, hogy a tulajdonosok egy része bu­dapesti, s nehéz az építkezések felderítése, a tulajdohosok azonosítása. Az építtetők egy része a költségek közé számít­ja a bírságot is. Uralkodóvá vált egy téves információ is, Többet, Jobbat, kevesebben mely szerint a 12 négyzetmé­ternél kisebb alapterületű épü­letek létesítéséhez nem kell engedély. Ezt úgy-ahogy lehet ugyan tájékoztatással ellensú­lyozni, de az országos rendele- fektől nem lehet eltérni. A múlt év július I-ig a sza­bálytalan építmény értékének 10 százalékát vetették ki bír­ságként a tanács munkatársai. Ezt követően az új rendelet szerint a büntetés mértéke el­érheti a 30 százalékot. Sőt, en­nél szigorúbb intézkedésre is számíthatnak a szabálytalansá­gok elkövetői. Az idei év ok­tóberéig 87 engedélynélküli építkezést vettek nyilvántar­tásba a műszaki osztály mun­katársai. Ebből 42 fennmara­dását engedélyezték, 45 eset­ben viszont elrendelték az épület lebontását. Ez persze nem volt kellemes, hanem sok vitára okot adó feladat, amit a tulajdonosok elégedetlensége kísért, akik saját szabályta­lanságaikat általában nem is­merik el. Külön gond mm. A Magyar Selyemipar Vállalat váci gyárában, közelmúltban befejeződött rekonstrukció eredménye, hogy nem csupán a mi­nőség javult, de az idei év háromnegyedében 40 százalékkal nőtt a termelékenység. A képen: Jeliodek Andrásné szövőnő munka közben huszonnégy gépre felügyel. Fapp László felvétele Foci, tenisz, pingpong Az izzó tömegsportja Az Egyesült Izzó váci gyá­rában befejeződött az 1982. évi férfi kispályás labdarúgó házi bajnokság, öt csapat ver­sengett a helyezésekért, mely­ből a Főenergetika labdarúgói kerültek ki győztesen a Tech­nológia és a Fénycsőgyártás játékosaival szemben. Az első helyért járó ván­dorserleget és oklevelet Czi- fery Imre csapatkapitány vet­te át Marafkó Bélától, az Izzó MTE elnökségi tagjától. A II. és III. helyezést elért csapatok oklevelet kaptak. A bajnokság legsportszerűbb csapata címet a Vello Üveg­gyár együttese kapta. Az ez­zel járó vándorserleget Fábián Sándor csapatkapitánynak ad­ták át. Az éves versenynaptár sze­rint folytatódnak a gyári tö- msgsportrendezvények, a te­nisz- és asztalitenisz-bajnok­ságok, amelyek az esztendő végéig tartanak. — Nehéz következetesnek lenni — mondják a tanács dol­gozói, az olyan esetekről szól­va, amikor nem a kor divatos hétvégi házainak mindenáron való építéséről van szó, hanem külterületi lakóházak, családi otthonok létesítéséről. Igaz. hogy a többségük korszerűt­len, de hogy rendeljék el a le­bontásukat, amikor nagyok a város lakásgondjai, drága és kevés a telek, hosszú a vára­kozási idő. Mi lehet tehát a megelőzés és a megoldás módszere? A vb-határozaf szerint a vá­rosrendezési tervekkel meg­egyező építési telkek kialakí­tása, a szükségtelen tilalmak megszüntetése, vagy például cseretelkek juttatása azoknak, akik a tilalom alá eső terüle­ten akarják telkeiket beépíte­ni. Sokat segíthet a rendszeres és széles körű tájékoztatás is az építkezésekkel járó szabá­lyokról, jogokról, kötelességek­ről. Ezek mellett azonban nem maradhat el a szigor sem, a jogszabályok következetes al­kalmazása. A táj. a városkép a korszerűség védelmében. Ez is közérdek. K. T. I. Terv — nyolc hónapra Munkához lát á klubvezető Népszerűek az ismeretterjesztő előadások A Hazafias Népfront Vác városi Bizottságának nőklub­jában örömmel köszöntötték Fischer Istvánnét, aki hosszú betegség után átvette a klub vezetését. A klubvezető elmondta, hogy a vezetőségi tagokkal olyan programot dolgoztak ki a következő nyolc hónapra, ami vonzó lesz sok asszony és lány számára. A keddi összejöveteleken részt vevő törzsgárdatagokon íívül szeretnék gyarapítani az érdeklődők táborát, s — a népfront jellegnek megfelelően — soraikba vonni a város minden részében élő, üzemek­ben, hivatalokban dolgozó vagy háziasszonyi teendőket ellátó asszonytársaikat. A tapasztalat szerint na­gyon népszerűek az ismeret- terjesztő előadások. Ez alkot­ja 1982/83-as munkatervük ge­rincét. Igyekeztek neves elő­adókat megnyerni a témakö­rökhöz. Néhány érdekes elő­adáscím: A Fogyasztók Váci Tanácsa (Mészáros Gyula); A KISZ-fiatalok szerepe a szo­cializmus építésében (Kármán Ferenc); Lengyel tájak és vá­rosok (Pászthory Loránd); A gyógyszerek szerepe minden­napi életünkben (Pártos Csa­ba), Jogi tanácsok (dr. Kenéz Tibor); Az öregedés pszicholó­giai kérdései (Flamm János). Fischer Istvánná elmondta, hogy az előadásokon kívül közös tárlatlátogatáson vesz­nek részt a görög templomban, tavasszal megtekintik a vác- rátóti botanikus kertet, lesz tombolaest, Mikulás-ünnepség, farsangi batyubúi és havonta kétszer szabad klubnap. Igyekeznek jó kapcsolatot kialakítani más társadalmi szervezetekkel. A Vöröskereszt kisváci alapszervezetének ren­dezvényein a nőklub testületi­leg vesz részt. Az autóklub ki­rándulásait a nőklub is tá­mogatja. Az évadot 1983 jú­niusának végén, a hagyomá nyoknak megfelelően, . közös vacsorával zárják be a Kő­kapu étteremben. P. R. Egy üzem, egy Iskola Érdemes volt elkezdeni Közreműködés a gyári ünnepeken 1972-ben került sor az első megállapodásra a Váci Kötött­árugyár és a Sztáron Sándor Gimnázium között. Ez alatt az „Egy üzem — egy iskola” moz­galom keretében az együttmű­ködés számos formája alakult ki. A gyáriak segítséget nyúj­tottak az iskola belső tatarozá. si és kisebb karbantartási, ja­vítási munkáihoz. Lehetővé tették, hogy a gyár termelési tevékenységével, szakmáival megismerkedhessenek az isko­la hallgatói. Nemcsak gyárlá­togatásra került sor. hanem például a népművelési tagozat is tartott itt kihelyezett fog­lalkozást. Az évenkénti megbeszélések alkalmával elkészültek a közös munkatervek. Különösen a két ifjúsági szervezet között erő­södött a kulturális kapcsolat. Közös délutánokat tartottak, melyek költségeit a gyár KISZ- bizottsága térítette meg. Itt látták vendégül például Sán­dor György humoristát is. A valláskritikai fórumon, az író-olvasó találkozón, melyen Palotai Boris szerepelt, meg­jelentek a diákok is. Az 1982/83. tanévben még tovább mélyülhet a tanuló és dolgozó fiatalok közötti kap­csolat. A gyári klub elkészül­tével lehetőség nyílt a rendsze­res klubélet kialakítására. A gimnázium lehetőséget nyújt a gyár közelmúltban ala­kult női labdarúgócsapatának, hogy kéthetenként, a téli hó­napokban, az iskola tornater­mében tarthassa meg kondi­cionáló edzéseit. Az elmúlt években rendsze­res volt az iskola közreműkö­dése a gyári ünnepségek szí­nesítésében, versmondók köz­reműködésével is. Keland a szigeten Iskolásoknak A Gábor József Általános Iskolában havonta kétszer já­tékfilm „ bemutatására került sor. Először a Robinson Cru­soe címűt láthatták az iskola tanulói. Október 30-án a Ver­ne-regényből készült Kaland a szigeten címűt mutatják be. November 13-án Kolozsvári Grandpierre Emil regényének filmváltozatát. A törökfejes kopját láthatják az érdeklődő Földváry téri gyerekek. Vala­mennyi film délelőtt 10 óra­kor kezdődik. Mozi Kultúr Filmszínház (Lenin út 58/'a): Október 28-tól 31-ig délután 4 órakor a Katonado­log című színes, szinkronizált szovjet filmet vetítik. — Este 6 órakor a kétrészes Árnyék­lovas című japán történelmi filmet mutatják be, III-as nely- áron. Rendezte: Akira Kuro- sava. Főszereplői: Tacsuija Na- kadi és Csutomu Jamazaki. Madách Filmszínház (Lenin út 63): Október 29-én és 30-án Az ifjúság édes madara című felújított amerikai filmdrámát játsszák. Rendezte: Richard Brooks. Főszereplői: Paul New- mann és Geraldine Page. Ságvári Klub (Deákvár): No­vember 1-én délután 3 órak ;r ifjúsági előadásban mutatják be A XX. század kalózai című szovjet filmet, II. helyárral. — Este 6 órakor Az élet nagyon szép című francia vígjáték a deákvári mozi műsora. ___L__________ Sz akszervezeti tevékenység Váthartyánban Az élet minden területén Váchartyánban a 22. sz. Vo­lán 3. számú üzemegységé­ben beszélgetünk a szakszer­vezeti munkáról Csankó La­jos szb-titkárral. — önálló alapszervezet va­gyunk, melyet héttagú bizott­ság vezet, különböző albizott­ságok segítségével. Üzemünk­ben 15 szocialista brigád dol­gozik, munkatársaink hatvan százaléka törzsgárdatag, tíz évnél régebben van a vállalat­nál. A teljes dolgozó létszámot 14 csoportbizalmi képviseli. Jelenleg a téli oktatás meg­szervezése folyik üzemünk­ben. Három oktatási forma van, mely elsősorban idősze­rű kérdéseket tárgyal. A szakszervezeti bizalmi és a szocialista brigádvezetők to­vábbképzése folyamatos. A bi­zalmiakkal együtt középveze­tőket, művezetőket, műszaki szakembereket is meghívnak, így valóban partnerek lesz­nek a munkában. A jelenlegi gazdasági, párt- és szakszervezeti veze­tés együtt kezdett hat éve az üzemben. Nálunk valóban él az üzemi négyszög, ahogy mondani szokták, hiszen dön­tés előtt mindent megbeszé­lünk az érintettekkel, a dol­gozókkal. A szociális segélyekkel kü­lön bizottság foglalkozik, s igyekszünk lehetőségeinkhez mérten segíteni munkát sainkat. A többgyermek családok részére minden év­ben adunk beiskolázási se­gélyt. Az idén már az ipari iskolákba járó gyermekek részére is adtunk segélyt, családonként 700 forintot. — Három szomszéd község számára ez az egyetlen ipari üzem, ami alapvetően megha­tározza társadalmi tevékeny­ségünket. Segítjük az óvodá­kat, az iskolát és a sportot is, hiszen az egyesület a mi ne­vünket viseli. A tömegsport­ban kétezer ember vesz részt évente, ebben a túrák, a já­rási bajnokság számít bele és a lövészklubnak is több tagja van nálunk. Női futballcsapa­tot is szerveztünk, s a bajnok­ságban előkelő helyen szere­pelnek a lányok. A kulturális albizottság jó kapcsolatot épített ki a köz­ség művelődési házaival, így évente több közös programra is sor kerül. Üzemünkben rendszeresek a képzőművé­szeti kiállítások. Évente há­romszor 2—3 napos országjáró kirándulást szervezünk, ami­hez az autóbuszt a vállalat adja. Programunkban színház- látogatások is helyet kapnak — mondta végül Csankó La­jos, a szakszervezeti bizott­ság titkára. D. J. Madárcsontú, törékeny asz- szony ül a szövetszékben, ölé­ben bot, s élénken nézeget kö­rül a szobában. Homlokán egy évszázad glóriája. Igen, hiszen az október szele átjár­ta már. Ül, a fekete fejkendő széle keretezi fehér arcát. Kezét, göcsörtös ujjait ölében pihenteti, s ahogy nézem, fel­emeli a ruha ujjábán elvesző kezeit, úgy mondja: — Nagyon sok spárgát vit­tem én ezekkel a piacra. Kérdezném, hogy mikor, de nagyon messze lehet az az idő, a két évszázadot látott néni életében is. Üjra meg­mosolyogja a történeteit, talán még eszébe jut az is, kivel járt naponta a piacra és ki volt a legjobb vevője. özvegy Guzsik Istvánná, Juliska néni 1882 október 21- én született Fóton. Száz esz­tendős. — Sok — mondja a serény­kedő családot nézve szeretet­tel. — Tegnap még szilvás gom­bócot főztem az ükunokák­nak. .. — Dolgozott már eleget. Engem mindig szerettek A százéves Guzsik néni — Hiszen ez az. Én mindig azt csináltam. Most meg már semmit, csak újságot olvasok, meg nézem a televíziót. „Dol­goztam mindig”. Csak ennyi lenne? Vékonyka száján motyogva surrannak a szavak, apja, anyja itt dolgozott a grófi birtokon. Itt glakult az ő sor­sa is. — Megtanultam írni, olvas­ni, aztán állatokat kellett gondozni, meg kapálni... 19(f5-ig vártam amig a vőle­gényem kitölti a katonáéknál a szolgálatot, aztán hozzá­mentem. Károlyi volt a gróf, az uram nála volt parádés kocsis. Az öreg grófot sokat láttam, de a fiát nem ismer­tem. — A történelmi események­ről mit tudott? — A nagy háborúban (az első) sokat nélkülöztünk. Az uram akkor már a vasútnál szolgált, nem vitték el kato­nának. A második háború alatt nagyon sokat bujkáltunk a pincében. A hajdani ház nem áll már,, helyét egy modern la­kás foglalta el, ahol ma négy nemzedék lakik együtt. Íme az ember élete így kapcsoló­dik bele évszázadokba. — Tessék mesélni — kérem. — Hadd el, mindenki isme­ri az én történeteimet. Mi csak dolgoztunk. A háború után jött a szövetkezet, csi­náltunk mindent úgy mint ed­dig. A föld, az állatok. — Szívesen visszafiatalodna, ha valami csoda folytán lehet­ne? — Elég volt ez. Persze, ha most születnék ebbe a világ­ba — mutat körbe gyenge ke­zével. Hunyorgó, apró kék szemei­vel, zavarja az el-el villanó vaku fénye. Kendőjét igazgat­ja. Nézi a köszöntőket. Eljöt­tek a nagyközségi tanácstól, a Béke Termelőszövetkezettől, népviseletbe öltözve itt van a menyecskekórus, az úttörők, jönnek a szomszédok, ismerő­sök, a váci Szőnyi Tibor Kórház baleseti osztályáról dísztáviratban köszöntik Ju­liska nénit. Szegfűk, rózsák gerberák sokasodnak a nagy­község első, száz évet megélt lakójának köszöittésére. — Milyen volt ez a száz esztendő? Halkan mondja, közel kell hajolnom, hogy értsem. — Kegyetlen. Ül a szövetszéken, kezében elmaradhatatlan botjával. Mozdul, mintha vezényelni akarná az énekkel kedveske- döket, aztán azt mondja: Engem mindig nagyon sze­rettek. Most jó. Száz év a történelemben. A história léptékeivel az egyes ember életében hosszú idő. Guzsik Istvánné október 21-én ünnepelte századik szü­letésnapját. Surányi János . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents