Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-27 / 252. szám
■ Jogi tanácsok» Mikor kérhető nem vagyoni kártérítés? • A segítő családtag szolgálati idejéről Legfelsőbb Bíróság Beköltözhet a feleség is Egy szerelő húsz éve lakik sógora kétszintes családi házának egyik lakásában. Felesége elhunyta után később újra megnősült, és az asszony, a háztulajdonos tiltakozása ellenére odaköltözött. Ezek után a tulajdonos pert indított ellenük, amelyben kérte a bíróságot: volt sógorát és második feleségét •— mint rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználókat — kötelezze távozásra. Keresetét azzal indokolta, hogy a szerelő a rokoni kapcsolatra tekintettel, mint családtag lakott a lakásban, de ezt a szívességi használatot a haláleset után megvonta tőle. A szerelő viszont arra hivatkozott, hogy lakáscsere révén, mint bérlő költözött sógora házának egyik lakásába. Az alsófokú bíróságok a házaspárt a lakás elhagyására kötelezték, azzal, hogy a férfinek legalább komfort nélküli lakást kell biztosítani, felesége elhelyezéséről azonban sajátmaga köteles gondoskodni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az ítéleteket hatályon kívül helyezte, a keresetet elutasította, és a háztulajdonost ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítéletek törvénysértők — hangzik a határozat. — A szerelő bemutatta a húsz éve kötött csereszerződést, amelyből világosan kitűnik, hogy tanácsi bérlakásban lakott, és a csere révén — időközben elhunyt feleségével együtt — háztulajdonos sógora hozzájárulásával, mint bérlő költözött a lakásba. Ezen okirati bizonyítékon kívül azt is igazolta, hogy mindig bérleti díjat fizetett. Ha a rokoni kapcsolatra tekintettel ennek összegét méltányosan állapították meg, ennek a közöttük lévő jogviszony szempontjából jelentősége nincs. Az érvényes bérlet alapján a szerelő második feleségét befogadhatta a lakásba. K. S. A fogtechnikai termékek árairól és a fogtechnikai szolgáltatások díjairól a 11/1982. (X. 12.) Eü.M.—ÁH. sz. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 62. száma). A gyógyító-megelőző ellátásról szóló 7/1975. (VI. 24.) Eü.M. számú rendelet módosításáról ugyanebben a hivatalos lapban intézkedik az egészségügyi miniszter a 12/ 1982. (X. 12.) Eü.M. számú rendeletében. A melléklet feltünteti az állami egészségügyi ellátás keretében, állampolgári jogon kiszolgáltatott gyógyáO Mikor lehet szó nem vagyoni kár címén kártérítésről. A társadalmi életbe nehezen tudok visszailleszkedni, — írja egyik olvasónk — mert kocsmai verekedés következtében olyan sérülést szenvedtem a késszúrástól, hogy aktív,sportoló nem lehetek. Elestem lobb juttatástól, külföldi úttól, és az esetleges győzelmek elnyerésével járó dicsőségtől. Olvasónk azt is elmondja, hogy a ténylegesen felmerült és bebizonyított kárát az elkövető megtérítette. Olvasónk olyan tájékoztatást kapott, hogy a testi épség és az egészség megsértése miatt nem vagyoni kártérítés megítélésének nem lehet helye. Tanácsunkat kéri. mire számíthat ha pert indít Nem vagyoni kár megtérítésére való kötelezésnek bármilyen alapon fennálló kártérítési felelősség esetében helye lehet. Tehát a Polgári Törvénykönyv idevágó rendelkezése nem korlátozza a nem vagyoni kár megtérítésére való kötelezést, a kártérítési felelősség egyes eseteire, a felelősség meghatározott körére. A jogszabály azonban csak az ott meghatározott feltételek együttes megléte esetén ad lehetőséget a nem vagyoni kár megállapítására. Általános elv, hogy a nem vagyoni kárért a felelősség csak súlyos esetében állapítható meg. Annak elbírálásánál, hogy a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként az életét tartósan vagy súlyosan megnehezítette-e, általában a társadalmi életben való részvételt, a fizikai és pszichikai Iptet, a mindennapos- élettevékenységet gátló vagy súlyosbító körülményeket, továbbá az említett szati segédeszközök térítési díját is. A kisipari mestervizsgáról a 19/1982. (X. 12.) Ip.M. számú rendelet intézkedik, a 20/ 1982. (X. 12.) Ip.M. számú rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari tevékenységekről és a telepengedélyezés rendjéről ad szabályozást. A műszaki és a gazdasági tanári oklevelek képesítő jellegéről a 8004/1982. MM. számú tájékoztatóból szerezhetnek információt az érdekeltek, amely a Művelődési Közlöny 20. számában jelent meg. szempontból jelentős egyéb körülményeket is összességükben kell mérlegelni. Minthogy olvasónk testi sérülésével és egészségkárosulásával kapcsolatban tette fel a kérdést, anélkül, hogy az egész témakört átfogóan tárgyalnánk — mint említeftük —, ezen az alapon is lehet nem vagyoni kár megtérítését igényelni. Körültekintően kell azonban vizsgálni, hogy ezek következményei a károsult számára milyen súlyos megterhelést jelentenek, várható-e, és milyen mértékű javulás a károsult állapotában. Az egész életre, vagy legalábbis hosszú időre kiható súlyos hátrány (pl. végtag elvesztése, maradandó és jelentős érzékszervi károsodás, torzulás, bénulás), különösen indokolhatja a kárért felelős személynek a nem vagyoni kár megtérítésére való kötelezését. Ebből a szempontból általában nagy jelentőséget tulajdonít a Legfelsőbb Bíróság 16. számú irányelve, hogy a károkozás következtében mennyire szűkülnek be a munkavállalási, a kulturális, a sportolási, a szórakozási, a biológiai igények kielégítésének lehetőségei. Természetesen e vonatkozásban figyelemmel kell lenni a károsult korára, egyéniségére, indokoltnak tekinthető igényeire, hajlamaira és korábbi életvitelére is. A károsodás következményei korlátozhatják az életvitel korábbi lehetőségeit, a károsultat a megszokott környezetből való kiválásra kényszeríthetik, mindez pedig kedvezőtlen pszichés hatást is kiválthat, ezért még azt is vizsgálni kelj, hogy a károsodás mennyiben befolyásolja hátrányosan pszighikailag is a károsult személyét. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy csak jogban járatos személlyel való konzultáció után adjon be keresetlevelet a bírósághoz. Q Mi számít szolgálati időnél: a kisiparos, a magánkereskedő és a gazdasági munkaközösség; tag segítő családtagjainál? A kisiparos, a magánkereskedő és a gazdasági munka- közösségi tag ipari és szolgáltató tevékenységében rendszeresen közreműködő családtagjának az az ideje számít szolgálati időnek, amelyre a segítő családtag után társadalombiztosítási járulékot fizettek. E nélkül is szolgálati időnek számít az az idő. amely alatt a segítő családtag táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, továbbá az elhalálozása hónapjának az első .napjától az elhalálozásig eltelt idő. [Segítő családtagnak minősül a kisiparos, magán- kereskedő, gazdasági munka- közösségi tag házasfársa. egyenes ági rokona (szülő, nagyszülő, gyermek, unoka), örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, valamint örökbe fogadó, mostoha- és . nevelőszülője, továbbá magánkereskedőnél a testvére is.] A segítő családtagként eltöltött időt legkorábban 1982. január 1-től lehet szolgálati időként számításba venni. Ennél az időpontnál korábbi idő figyelembevételére csak a kisiparos és a magánkereskedő segítő családtagjaként rendszeresen közreműködő házastársánál (élettársánál) van lehetőség. Az ilyen házastárs (élettárs) ugyanis kérheti azoknak a naptári éveknek — legfeljebb azonban öt naptári évnek — szolgálati időként történő beszámítását, amelyeknek teljes tartama alatt a kisipari, illetőleg a magánkereskedői tevékenység gyakorlásában segítő családtagként rendszeresen közreműködött. (Beszámítás nem engedélyezhető annak, akinek saját jogú nyugellátást már megállapítottak.) A beszámítani ké.rt évekre a társadalombiztosítási járulékot utólag meg kell fizetni. A járulék havi 510 forint, a társadalombiztosítási ellátások alapjaként figyelembe vehető jövedelem pedig havi 3000 Fi. A beszámítási kérelmet a kisiparos, illetőleg a magán- kereskedő telephelye (lakóhelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező személyi adatait, személyi számát és a beszámítani kért év (évek) megjelölését. Csatolni kell a szakigazgatási vagy az érdekképviseleti szerv igazolását arról, hogy a beszámítani kért évben (években) a kérelmezőt segítő családtagként nyilvántartották A beszámítási kérelem tárgyában a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) határozatot hoz, amelyben — a kérelem teljesítése esetén — a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegét is megállapítja. Dr. M. J. BTÍ7. NAP RENDELETÉIBŐL — Ha nincsen végrendelet Mit örököl a túlélő házastárs? Gyakori vita lehet a családban: ki örököl az elhunyt után. Minden az özvegyé marad-e, vagy osztozik a hagyatékban a család más tagjaival is, és ha igen, kik azok. Annak is érdemes utánanézni, készí- tétt-e végrendeletet az örökhagyó. Ha igen, az ő végakaratának kell érvényesülnie. Csak végrendelet híján lép hatályba a törvényes öröklési rend. Hagyaték A férj és feleség házasságából rendszerint gyerek vagy gyerekek származnak. Előfordul az is, hogy az örökhagyó többször kötött házasságot, és mindegyik házasságából származott gyermeke. Megesik, hogy épp az ő túlélő házastársától nincs utóda, ezért az előző házasságából származó gyerekei kizárólagos örökösként jelentkeznek. Mindenekelőtt tisztázni kell azt. hogy mi tartozik a hagyatékhoz, mert hiszen örökölni csak azt a vagyont lehet, ami az elhunyt házastársé volt. Az együttélés alatt szerzett vagyo- pi rész felének tulajdonjog a eleve az özvegyé. Tehát rosz- szul számítanak az örökösök, amikor azt gondolják, minden az elhunyt jövedelméből ke-* rült a házhoz, hisz a másik nem, vagy alig folytatott kereső tevékenységet. (Ebbe a helyzetbe rendszerint az a feleség kerül, aki a háztartási munkával foglalatoskodott, gyerekeket nevelt, ezért nem tudott vállalni házon kívüli munkát.) A hagyatéki vagyont a tanács igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve állapítja meg a hagyatéki leltározás során. Haszonélvezet Ha az örökhagyónak gyereke vagy gyerekei vannak, ők megelőzik az öröklésben a túlélő házastársat. (Ha a gyermek esetleg már nem él, helyébe az ő leszármazói — vagyis az örökhagyó unokái, dédunokái — lépnek.) • A gyermekek és más leszár- mazók kapják a hagyaték állagát (vagyis a tulajdonjogot), az özvegy (a férj vagy a feleség) viszont az egész hagyaték haszonélvezeti jogát. Ha mondjuk a ház is. amelyben a túlélő házatárs lakik, hagyaték, a feleség (férj) továbbra is a házban maradhat, használhatja annak berendezési tárgyait (azokat is, amelyeket a gyerekek megörököltek), művelheti kertjét.' Az ott termett gyümölccsel, zöldséggel tetszés szerint rendelkezhet. A ház szobáit albérletbe is adhatja, és az albérleti díj őt illeti meg. Ha nyaraló tartozik a hagyatékhoz, amit nem ő örököl, haszonélvezeti joga feljogosítja annak használatára, bérbe vagy albérletbe adására is. Tehát gyakorlatilag több haszna van az örökség tárgyaiból, mint annak, aki a tulajdonjogát megkapta. Egy dolgot nem tehet a haszonélvező. El nem idegenítheti, tehát el nem adhatja, ajándékozhatja, és nem is cserélheti el haszon- élvezetének tárgyát. Kötöttségek Vita szokott lenn) azon is, hogy ki viselje a dolgok használatával járó terheket. Nos, a haszonélvezőnek kell fizetnie az adót, végeztetnie a szükséges javítási, karbantartási munkákat. Általában köteles az állagmegóvásra. Jó tudni, hogy a gyerekek (és a többi, örökösként szóba Jövő leszármazó) mint állagörökösök a haszonélvezet fennállása alatt a dologgal nem rendelkezhetnek. Sokan nehezen nyugszanak bele, de így van, csak a haszonélvező beleegyezésével használhatják a most már sajátjukká vált lakásukat, berendezési tárgyukat. Ha ezekből bármit eladnak, közölniük kell a vevővel a haszonélvezet fennállását, mert az csak azzal együtt veheti meg a felkínált dolgot. Ha a hagyatékhoz takarékbetétkönyv tartozik, a haszonélvező kapja a kamatait, a tőke lesz a gyerekeké. Tehát a haszonélvezet fennállása alatt a takarékbetétkönyvben szereplő összeget sem költhetik el. Mi a helyzet a gépkocsinál? Azt a túlélő házastárs használja vagy használatra másnak átengedheti. Terhek Egyes dolgok használatának az átengedése arra engedne következtetni, hogy a haszon- élvező magát a jogot is átengedheti valakinek. Erről szó sincs. A haszonélvezeti jog személyhez kapcsolódó jog. A jogosult haláláig tart. Elhunyta után a haszonélvezeti jog nem örökölhető. Látnivaló, hogy a haszonélvezeti jog súlyos terhet jelenthet. A jogszabály ezért rnódo* ad a haszonélvezeti jog korlátozására vagy megváltására. Dr. Kertész Éva Tallózás Üzemi lapokban olvastuk ^ Még két hónap és vége az évnek. Az elmúlt hetekben $ a vállalatoknál szinte mindenütt számbavették az első ^ három negyedév hibáit, eredményeit, felmérték a tervek ^ teljesítésének alakulását. ^ Kevés olyan vállalat, üzem van, ahol — a biztató szá- $ mok ellenére — azt mondhatnák, most már nyugodtak ^ lehetünk, hiszen eredményesen zárjuk az évet. Min- ^ denütt sok megoldásra váró feladat áll még a vezetők és a dolgozók előtt. A finisben nem lehet lazítani. ^ Az üzemi újságokban lapozgatva szinte mindegyikben ^ találhatunk olyan cikket, amely az eddigi eredményeket ^ elemzi, s a még hátralévő időszak feladatait vázolja. A ^ legkülönbözőbb munkahelyi fórumokon ismertetik ezek- ^ ben a hetekben a dolgozókkal a még rájuk váró felada- J tokát. S ezek az eredmények éppen nem a lazítás lehető- ségét sugallják. MOUUMU WYMŰUCTlXt iite*9 Az MGM diósdi gyárában megtartott aktívaértekezleten Masszi Tibor igazgató ismertette a gyár eddigi eredményeit, s beszélt részletesen a feladatokról. A lap terjedelmes beszámolót közöl a tanácskozásról. Jelenleg a legfontosabb feladat, hogy a megváltozott piaci viszonyok miatt megnövekedett csapágykészletet jelentősen csökkentsék. A jövőben feleslegesen, raktárra gyártani nem lehet. A IX— XII. havi módosított program szerint, a gyár összesen négymillió 200 ezer forint értékű csapágyat fog gyártani. Ezeknek 66 százaléka tőkés exportra készül. Ez a mennyiség az eredetileg tervezettnél kevesebb, ezért az edzési bérmunkát mintegy nyolcmillió forinttal kell növelni. Az igazgató tájékoztatójából kiderült, hogy a program teljesítéséhez három fő követelménynek kell megvalósulnia. Mindenek előtt szükséges a termelés egyenletességének javítása, a minőségi hiányosságok megszüntetése és a magas fokú tervszerűség. Az igazgató bírálta a termelés- irányítást, az anyag-, gép- és szerszámellátás akadozása miatt. A minőségi követelményekről szólva a következőket mondta az igazgató: Meg kell érteni, hogy ma a piac más. mint korábban volt. A vevők, a felhasználók ma már igényesebbek, kritikusabbak, mint korábban. A diósdiak- nak a vezető csapágygyárakkal kell a minőségi versenyt állniuk ... Ezért ne csak a közvetlen gyártásban legyen az ellenőrzés szigorú, hanem a gyártás alapját képező szerszámkészítésben, a gépkarbantartásban, valamint az anyagi és műszaki előkészítés minden fázisában is érvényt kell szerezni a gyártásközi átvétel szigorú követelményeinek. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat lapjának munkatársa Reketye Károly vezérigazgató-helyettest kérdezte meg a várható eredményekről. A vállalatnak ebben az esztendőben 92 millió forintos nyereségtervet kell teljesítenie, a tőkés export értékében pedig a 9,3 millió dollárt hoznia. Ezt a feladatot nem kis nehézségek árán teljesíteni lehet, ehhez biztató alapot szolgáltatnak az eddigi eredmények. A rostüzemekben ugyan még elég sok a pótolnivaló, de rendelkezésre áll az ehhez szükséges alapanyag és munkaerő. A fonodákban már több a gond, különösen a Budapesti Fonógyárban hiányzik sok munkáskéz. Emiatt az elmaradás szeptember végéig elérte a 60—65 tonnát. A szövödék eddig teljesítették nyersárutervüket, készáruból pedig a tervezettnek 97—98 százalékát gyártották le. Ezt a csekély elmaradást az év végéig minden nehézség nélkül be tudják hozni. Mindenek előtt szervezettebbé kell tenni a termelést — mondta a vezérigazgató-helyettes. A legfontosabb, hogy a célgépek, a kulcsgépek műszaki állapota tartósan megfeleljen a követelményeknek, s ne szakadjon meg miattuk a termelési folyamat... Nem kevésbé lényeges a minőség javítása és a biztonsági tartalék csökkentése. Erre mindenütt fokozattabban kell figyelni a hátralévő időben. A gyártás ütemessége az értékesítés miatt fontos, azért, hogy a belföldi kereskedelemnek is idejében tudjunk szállítani. Termelési feladatainkat úgy kell megoldanunk, hogy a túlórák és a költségek csökkenjenek. * CEMENT, ES MÉSZMŰVEK DOlQOZOiNAK A Cement- és Mészművek párttitkári értekezletén Koltai Imre vezérigazgató ismertette a vállalat gazdasági helyzetét és a csöppet sem könnyű feladatokat. Erről olvashatunk beszámolót az üzemi lapban. A vállalat kilátásai jobbak az évkezdéshez viszonyítva. Lehetséges, hogy a cement- és mészhidrát gyártásában elérik a terv alsó határát. Az eredménytervet nem tudják teljesíteni, az exportvállalásokat azonban igen. Az utóbbi érdekében új piacokat is keresnek. Továbbá fontos a tőkés import csökkentése, a takarékos termelés és a hazai ellátás zavartalansága, összességében a vállalat közepes évet zárhat az idén. vnia i^omíuj*r.^Vísöurr«i<T^ A Csepel Autógyár üzemi lapja is vizsgálja a gyár termelési eredményeit. A háromnegyedéves árbevételi tervet 105,4 százalékra, a készárutervet pedig 106 százalékra teljesítette a gyár. A lap megállapítja, hogy ezek a számok az előző évekhez képest biztatók. A közölt adatok tényszerűen tükrözik az eddigi munkát, azokat az erőfeszítésekét, melyeket maguk mögött hagytak. Az év eleje óta komoly létszámgond kíséri a padlóvázszerelést, és -gyártást, de ugyanez a helyzet az 5-ös gyár forgácsoló műhelyeiben. A terv teljesítését, a belső helyzet alakulásán túl, az országos ipari háttér is befolyásolja. Különösen az alapanyag-ellátással vannak gondok. Hiányoznak például rugók, futóművek, különböző csövek és kovácsoltvas alkatrészek. örvendetes viszont, hogy a gyár történetében eddig a legmagasabb az igény a padlóvázgyártásra, ez az idén meghaladja a 12 ezer darabot. De hasonlóan keresettek a 750-es típusok is, ebből az előző években száznál kevesebbet szállítottak, az idén pedig várhatóan a háromszázat is meghaladja e termék meny- nyisége. A terv teljesítése érdekében, a gyár továbbra is számít a már meglévő gazdasági munkaközösségekre, s a még újonnan alakulók belépésére is. M. N. P.
