Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-27 / 252. szám
Ét<a: 3. oldal: Egyenlő esélyekkel indulni 4. oldal: Itt az állás, hol a szakember Azonos hevületé eredmények 6. oldal: Jogi összefoglaló 7. oldal: Vendégek a Dráva mellől Kiesett a Dunakeszi VSE 8. oldal: Tragédiák az utakon ítélet emberölésért Szerkesztőségünk vendégé volt A magyar űrhajós alezredes A baráti találkozón részt vett Till Imre (jobbról), a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója is. Ha nevét s nevezetességét nem tudtuk volna, bárki írást, panaszt, örömet hozó olvasóJELENBEN A MÚLTÉRT A z építészet egy-egy korszak alapvető társadalmi törekvéseinek és uralkodó gondolatainak térbeli megjelenése. A román stílus robusztussága, zártsága a világ megvál- toztathatatlanságába vetett hitet sugallja; a gótika csúcsívei már lázadást je-> lentenek — az ember égfelé törekvését; a reneszánszban győztessé is válik az ember; s egy történelmi ugrással a barokk és a romantika már a polgárság hatalmi magamutogatása; aztán századunk elején a burjánzó izmusok az ideológiák részekre bomlását jelzik; s a realizmus különböző ágai az új világrend születését segítik és kísérik. Ez a sommás áttekintés is igazolhatja — a már sok kimagasló személyiségnek tulajdonított — mondás megalapozottságát, hogy amelyik nemzet nem becsüli a múltját, az érdemtelenné válik a jövőjére. A művészeti emlékek jelzőbójái annak: honnan és hogyan jöttünk a mába, tehát egy nemzet önbecsülésének jelképei. A műemlékek a történelem ma is látható tanúi, s egyben embert formáló esztétikai értékük felbecsülhetetlen. Ugyanakkor gyakorlati hasznuk számottevő, hiszen a bel- és külföldi idegenforgalom mágneses pólusai. Magyarként azzal büsz.Kél- kedhetünk, hogy Európában elsőként hazánkban kezdődött meg éppen száz esztendővel ezelőtt a szervezett műemlékvédelem. Pest megyében hozzávetőlegesen százötven kastély, valamint nemesi kúria került a magkülönböztetett épületek listájára, illetve félszáznál több egyházi létesítmény (nemcsak templomok). Több tucatot tesz ki a műemlékké, műemlék jellegűvé nyilvánított régi közintézmények száma, s nagyon sok magánházat nyilvánítottak védetté. Ez egyben azt is jelenti, hogy a helyi tanácsoknak és a megyei tanácsnak hatalmas erőfeszítésbe kerül a nevezetes épületek állagának megőrzése és alkalmankénti felújítása. Októberban, a múzeumi és műemlékvédelmi hónapban minden évben újra és újra a figyelem középpontjába kerül a műemlékvedelem. Ilyenkor egyként van okunk büszkeségre, elégedetlenségre. Mert ugye okkal örülhetünk annak, hogy az abonyi tanács saját erőforrásából, no meg társadalmi munka szervezésével a minap — szépen és szakszerűen — felújította a múzeum műemlék épületét. Azt realitásként kell elfogadni, hogy a községi tanácsok többségének nincs pénzük a területükön álló nevezetes házak renoválására. Viszont lelkiismereti tehertétel a zsámbéki templomrom, a fóti Ybl-temp- lom, vagy Kemencén. az egyKori megyeháza, s a többi között a gödöllői kastély. Kétségtelen: a műemlékvédelem részben függvénye a társadalom anyagi teiher- bíró-képességéneK. De íme egy bizonnyal sokakat meglepő adat: a Pest megyei Tanács a jelenlegi ötéves tervciklusban 02 millió forintot fordít a műemlék lakások tatarozására. Ezen kívül — csak becsült adat — évente 3—4 milliót költenek „egyéb műemléki állagmegőrzésre”; és az Országos Műemléki Felügyelőség minden esztendőben juttat több-keveisebb pénzt a nevezetes épületek felújítására. Mindezekhez hozzászámíthatjuk a különböző szervezetek által adott összegeket, például a visegrádi munkákhoz a Közép- Duna-völgyi Intéző Bizottság, a ráckevei kastélyhoz az Építőművészek Szövetsége folyósított nem is jelentéktelen anyagi támogatást. Mutatja ez: ha nehezen is, de akad pénzforrás! A megyei művelődésügyi osztályon nincs olyan előadó, akinek a gondjaira lennének bízva a műemlékek. Ott azokkal az épületekkel foglalkoznak, amelyekben közművelődési intézmény működik. Nem is lehet hát döntő szavuk abban, hogy melyik műemléket milyen célra és hogyan hasznosítsák. Ettől néha gazdátlannak tűnik a műemlékvédelem, pedig az országban e gazdagságú; tekintve dobogós helyen állunk. J oggal mondhatjuk: csak részben pénzkérdés a múlt emlékeinek megőrzése. Mert hiszen a már említett fóti Ybl-templom- ról jelenleg potyognak a stukkók a palára, és legföljebb száz forintokba kerülne a beázás megakadályozása, de néhány évtized múlva milliókat kell majd költeni a korhadt tetőszer- kezet és a freskók megmentésére. Igen. A helyi gazda vigyázó szeme hiányzik. Nem kizárólag és nem elsősorban Foton. Dicséretesen jól működik településeink többségében a hely- történeti szakkör. Hatalmas erőt képviselnek. Érde/nos lenne mozgósítani ezeKet az apró közösségeket, hogy figyeljék ők is a műemlékekben jelentkező kis károsodásokat, hogy legyenek gazdái a falujukban található műemlékeknek, hogy szervezzenek társadalmi munkát a nagyobb károk megelőzésére. Az ilyesfajta figyelem biztosan nem egy-egy októberre, múzeumi és műemléki hónapra koncentrálódna, hanem beépülhetne a történelem- oktatásba, a hazaszeretetre nevelésbe, és példát is adhatna: miként kell tenni a jelenben a múltért. Kr. Gy. ként tekinthetett volna rá. Pedig egy a több mint tíz és fél millióból: Farkas Bertalan, az eddigi egyetlen, világűrben járt magyar űrhajós. Nem állt meg körülötte a levegő, amikor a terembe lépett, amíg végigment a vörösbársony borítású asztalig. Tegnap, szerkesztőségünkben tett látogatásakor volt éppen 875. napja, hogy az űrből földet ért. ö sem, más sem számolta azóta az eltelt napokat, ez csupán magánszámítgatás, bármennyire is hiteles. Véletlen szerencse, hogy az idő ilyen kereknek tűnő számot eredményezett. Nem évfordulót akartunk ünnepelni. A Pest megyei Hírlap szerkesztősége hosszú ideje készítette elő ezt a látogatást, pontosabban találkozást, amely talán az olvasóknak is élménnyel szolgálhat. (Cikkünk a 3. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ['ÁpXSÉ NAP PEST MEGYEI BIZOTTSÁG A ÉS A MEGY! :i TANÁC S LAPJA' XXVI. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Ára: 1,40 forint 1982. OKTÓBER 27. SZERDA fémcsők a brigádok versenyeznek a DKV-ban Felvállalások — igények szerint Napjaink sokat emlegetett kötelessége: hatékonyabban, gazdaságosabban és ésszerűbb takarékossággal kell dolgozni. E kötelesség kap nagy hangsúlyt a Dunai Kőolajipari Vállalatnál is. Mert a cél náluk sem egyéb, mint egyre több értékes, fehérárunak nevezett kőolajipari terméket létrehozni, növelni a tőkés országokba irányuló exportot s mindezt úgy, hogy közben hihetetlen nagy energiákat lekötnek a vállalatnál készülő beruházások, élükön a 6 és fél milliárdos katalitikus krakk- üzemcsoporttal. Bőven van hát tennivalójuk az olajváros szocialista brigádjainak. Annál is inkább, mert az év során többször változtak az eredet; tervek, új feladatokat kellett és kell. menet közben megoldani. A brigádok, számítva a kényszerítő körülményekre, nagyon rugalmasan, az esztendő elején — összhangban ugyan az akkori vállalati műszaki-gazdasági intézkedési tervvel — csak keretvállalásokat tettek, amelyeket azután később, folyamatosan bővítettek, és teljesítettek, teljesítenek. Például, amikor félév Megnyitó november 3-án, Szegeden Politikai könyvnapok A politikai könyvnapokon megjelenő újdonságokról tartott sajtótájékoztatót tegnap dr. Nonn György igazgató- helyettes, a Kossuth Könyvkiadó irodalmi vezetője. A korábbiakkal összehasonlítva is tekintélyesnek mutatkozik a változatos tematikájú, időszerű kérdésekkel foglalkozó idei kínálat. A Kossuth Könyvkiadó húsz müvet jelentet meg, összesen 550 ezer példányban. Kiadják Marx—Engels—Lenin: A kultúráról című kötetét, tematikus válogatásban. Az összeállítás figyelembevette az ojctatás igényeit is. A2 SZKP és a szovjet állam külpolitikája címmel jelenik meg Leonyid Iljics Brezsnyev könyve, Az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának 1974— 82 között elhangzott külpolitikai beszédeiből, nyilatkozataiból ad válogatást a könyv. Havasi Ferenc: Üj fejlődési pályán című kötete összeállítás a szerző 1977—82 közötti beszédeiből és cikkeiből. Az írások zöme a párt gazdaság- politikájával, a gazdaságirányítás elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. Már eddig harmincezer előjegyzés érkezett a kétkötetes Világtörténelmi enciklopédiára, mely 180 ország történetét ismerteti az őskortól napjainkig. Klaniczay Tibor szerkesztésében megjelent A magyar irodalom története. Nagy érdeklődésre tarthat számot a népszerű szerzőpáros: Hollós Ervin és Lajtai Vera könyve: Hidegháború Magyarország ellen 1956. Szegeden, november 3-án délután nyitják meg a politikai könyvnapok országos rendezvénysorozatát, melynek keretében megyénként is megemlékezéseket tartanak és kiállításokat rendeznek. Százesztendős gazdsházbéf A népviseletéről nevezetes Zsámbokon egy régi gazdaházból tájházat alakítottak ki. A nagyközség lakosainak áldozatos társadalmi munkájával és adakozásával rendezték be a régi paraszti élet tárgyaival, gazdasági eszközeivel az egykori gazdaházat. A múzeumi és műemléki hónap egyik eseményeként adták át rendeltetésének az új kulturális létesítményt. Képünkön; több mint százesztendős épület, az új tájház. táján már bizonyossá vált, hogy a számítottnál több exportáru- alapot vár a népgazdaság a száz- halombattaiaktól, ennek érdekében egymás után születtek az újabb és újabb pótfelajánlások. A korábbiak mellett ugyanis egy sor új termék is az eladási listára került: így a pb-izopentán, a pb-gáz, a bután, a petrolátum, de még gépolaj is. Az is igaz, a nagy feladatok végrehajtására a 137 szocialista brigád — bár az összes dolgozó kétharmada brigádtag — sem lenne elegendő. így ismét meghirdették a munkaversenyt — korrekt feltételekkel — az üzemek, a műhelyek és az osztályok között is. Ez azt jelenti, alig akad olyan dolgozója a kőolajvárosnak, aki valamiképpen ne adna pluszt — a kötelező munkája mellé. Értékelésre még nem vállalkozik Erdős László, a DKV közelmúltban újonnan kinevezett munkaversenytitkára, de már említ néhány eredményt. Például: az Aromás l-es üzemnél a tervezett nagyjavítás határidejét egy egész nappal lerövidítették a karbantartásra hivatott brigádok és a vállaltnál előbb befejezték a benzin- frakcionáló üzem átalakítását. Vagy, kiemeli, kik tettek legtöbbet az energiaszolgáltatás és -felhasználás gazdaságosságának javításáért (gondoljuk meg, milliókról van szól): az energiaszolgáltató üzem Zalka Máté, Kossuth és Bláthy Ottó, valamint a termékforgalmi főosztály Haladás és Hármas jelszó brigádjai. De, dicséri a Reformáló l-es, az AV—Ul-as, a Fenolos és a Hidrogénező üzem teljes kollektíváját is. S még egyetlen adat, kommentár nélkül: csak az első félévben 7808 óra társadalmi munkát adtak Százhalombatta szépítéséért és gyarapításáért a DKV brigádjai. D. Gy. Egészségi állapota miatt Schmidt nem vállalja Helmut Schmidt, az NSZK volt kancellárja, a Német Szociáldemokrata Párt elnök- helyettese, az SPD parlamenti frakciójának keddi ülésén, hivatalosan is bejelentette, hogy nem vállalja pártja kancellárjelöltségét, az 1983. márciusára tervezett, idő előtti, országos választáson. Döntését a 64 éves Schmidt részben egészségi, részben politikai okokkal indokolta. Egyrészt, három korábban súlyos betegsége és jelenlegi egészségi állapota miatt az új törvényhozási időszaknak valószínűleg csak egy töredékét tudná kitölteni. Másrészt, nem hajlandó feladni korábbi politikai nézeteit, s ezért sem a keresztény uniópártokkal, sem a „zöldekkel” nem kívánna esetleges koalíciós tárgyalásokat folytatni a márciusi választás után. Hans- Dietrich Genscher, a Szabad- demokrata Párt elnöke, pedig semmilyen vonatkozásban nem lehet partner számára a jövőben — mondta Schmidt. Bonni megfigyelők szerint Schmidt elhatározásában emellett jelentős szerepet játszottak azok a viták is, ame^- lyek az SPD jövőbeni stratégiájáról folynak jelenleg a pártban a színfalak mögött. Az SPD jobbközép részéhez tartozó Schmidt elkötelezett híve a NATO 1979-es kettős határozatának, elsősorban a Szovjetuniót teszi felelőssé a fegyverkezési verseny kiéleződéséért és a Reagan-kormány „őszinte megegyezési szándékát” hangsúlyozza. Ezzel ellentétben Willy Brandt, az SPD — balközéphez tartozó — elnöke, többször is megkérdőjelezte az amerikai politika helyességét és jelezte, hogy — amennyiben csak egy mód van rá — meg akarja akadályozni az amerikai közép-hatótávolságú rakéták NSZK- beli telepítését. Magyar-amerikai gazdasági tárgyalás Hosszú távú együttműködés Október 25. és 26-án Budapesten tartotta IV. ülését a magyar—USA kormányközi gazdasági és kereskedelmi vegyes bizottság. A tárgyalások során a delegációk megállapították, hogy a két ország közötti árucsereforgalom értéke elmarad a lehetőségektől. (1981-ben az összforgalom mintegy 380 millió dollártért el). Egyetértés volt a tekintetben, hogy a nehéz világgazdasági körülmények között mindkét félnek különös figyelmet kell szentelnie mind a kereskedelem szabályozása, mind pedig a kereskedelem támogatása terén kifejtendő tevékenységre. Követendő célként fogalmazódott meg a vállalatok közötti hosszú távú együttműködés erősítése és támogatása, melyhez az illetékes szervek mindjét országban minden segítséget megadnak. A már korábban az USA piacára bevezetett élelmiszeripari és könnyűipari termékeken túlmenően, kiemelt hangsúlyt kapott a megbeszélések során a gépipari kereskedelem fejlesztése, ahol az iparág jellegéből következően nagyobb lehetőség nyílik az érdekelt vállalatok közötti kooperációk kibontakoztatására. A vegyes bizottsági tárgyalásokról készült jegyzőkönyvet Török István külkereskedelmi államtitkár, illetve Raymond J. Waldmann miniszterhelyettes írta alá. Az amerikai delegáció vezetőjét fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. sKöTéleTb Dr. Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából kedden fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, Púja Frigyes külügy-, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Cservenka Ferenc- né, az országgyűlés alelnöke, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, valamint a gazdasági, a társadalmi, a kulturális élet több képviselője. Megjelent a budapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja is.
