Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-26 / 251. szám

1982. OKTÓBER 26.. KEDD cm KlSZ-fórum a tapasztalatokról Terítéken a tankönyvek Az Idei tanévben új akciót indított a KISZ Központi Bi­zottsága mellett működő kö­zépiskolai és szakmunkásta­nuló tanács. Még az első fél­év vége előtt megkérdezik mintegy 15 ezer diáktól, me­lyek az általuk legjobbnak ítélt tankönyvék, és melyeket forgathatnak csak kevés ha­szonnal. A napokban választ­ják kd azokat a városokat, évfolyamokat, iskolatípusokat, diákköröket, ahová a kérdő­íveket eljuttatják. A vizsgálat az úgynevezett közismereti tárgyak tanköny-. veit veszi górcső alá. A kér­dőíveket a megyei, a városi és az iskolai KlSZ-szerveze- tek segítségével osztják szét, illetve gyűjtik majd össze. A diákok legfontosabb munka­eszközéről készült felmérés el­ső fordulójának adatait ösz- szegzik, majd ennek a .tapasz­talatnak birtokában egyes tankönyvekről vitasorozatot is szerveznek. Mintegy 30 ilyen beszélgetést terveznek, ahol a diákok és a tanárok részletes véleményt nyilvánítanak egy- egy könyvről. E megállapí­tásokból a jövő év májusá­ban Tankönyveink terítéken címmel országos diákkonfe­renciát rendeznek, amelyre a diákokon, tanárokon kívül, meghívják majd a tanköny­vek íróit, szerkesztőit, a kiadói szakembereket. Ezen a fórumon alakítják ki a kö­zépiskolai és szakmunkásta­nuló tanács álláspontját a tankönyvekről, s az itt ki­alakult Véleményt eljuttatják az illetékesekhez. Együttműködéssel Jáfékexport A Konsumex Külkereske­delmi Vállalat, mintegy 30 országba exportál hagyomá­nyos fa-, textil, és fémjáté­kokat, illetve különböző lo­gikai játékokat. A világpiacon tapasztatható recesszió arra készíteti a külkereskedőket és a termelőket, hogy a játékkí­nálat szélesítésére, új termé­kek kifejlesztésére törekedje­nek. Sikereket azonban csak úgy érhetnek el, ha összehan­golják tevékenységüket. Fon­tos, hogy a gyártók a helyi fejlesztési elképzeléseket, ter­mékkorszerűsítési terveket a külkereskedőkkel egyeztessék. Így érhető el, hogy a gyártók folyamatosan nyomon köves­sék a változó piacigényeket, és sikeresen alkalmazkodja­nak a gyorsan változó játék- divat-irányza tokhoz. Kevesebb létszámmal több termék Szentendréről Kern a raktárnak dolgoznak Nincs olyan vezető ma Magyarországon, aki öröm­mel fogadná az újságírót, ha az a szóbeszéd hatására a következő kérdéssel keresi föl: Igaz-e, hogy leült a vál­lalat, a gyár? Valóban súlyos gondjaik vannak, eladat­lan terméktömeget halmoznak föl? Akadozik a folyama­tos termelés? Nem örült tehát a kérdés­nek Szentendrén sem Balogh József, a Beton- és Vasbeton- Ipari Művek gyárának igaz­gatója. De azonnal hivatta a számviteli és az üzemgazdasá­gi osztály vezetőit, akik a na­pokban összesítették az egy­ség háromnegyed éves mérle­gét, adatait. A hármukkal folytatott be­szélgetés nyomán állt össze az alábbi kép, amely elé il­lőnek tartom leszögezni: még a tényekkel való alátámasztás előtt a válasz határozott nem volt Eredményt kínál S most kicsit bővebben ar­ról, mi jellemzi idén a BVM szentendrei gyárát. Bár olva­sóink feltehetően nem kedve­lik túlságosan a számokat, néhány ezúttal nem mellőz­hető. A tavalyinál jóval több, 260 millió forint értékű ter­mék előállítása az idei cél. Szeptember végéig 200 millió forint termelési értéket értek el. Ez tehát azt jelenti, hogy nem kevés a dolguk a hátra­levő időszakban. Sőt, az eddi­gi feszített tempót továbbra is tartaniuk kell. Érdekes vi­szont, hogy az egész eszten­dőre tervezett 32 millió forint nyereségből már magukénak tudhatnak 28 millió 700 ezret. Vagyis bizonyos, hogy javult ti gazdálkodás színvonala, és ez meghozza a várt ered­ményt. A szentendrei gyárban sem kedvelik a bázisszemléletet, de mit tegyenek, ezen nem változtathatnak. Míg tavaly a gyár egy fizikai munkása 447 ezer forint termelési értéket állított elő — idén már meg­közelítették az 500 ezer forin­tot. És még egy adat: az egv munkaórára jutó halmozott érték — ismét csak fizikai dolgozókat véve figyelembe — most több mint 436 forint, a múlt évi 386 forinttal szem­ben. lefaragott veszíeségidő A termelékenység növelését számos intézkedéssel érték el, állítják beszélgetőpartne­reim. Az már ugyan sokat je­lentett önmagában is, hogy csökkenő létszámmal nőtt a termelés, de önmagában azért ez ner. lett volna elegendő. A műszaki változások, szervezé­sek sorából csal? két-három álljon itt példaként. Egységes adagolási receptúráka*. dolgoz­tak ki és vezettek be a tech­nológiai állásidők csökkentésé­re; növelték a Siómé-üzem berendezéseinek hasznos mun­kaidejét — szögmentes tömö- ritőfejek és újfajta sablon­zárak felszerelésével: de Vá­cott is történt néhány emlí­tésre érdemes technológiai megoldás. Egyebek között si­került lerövidíteni a blokk­gyártó gépek termelési ciklu­sát. Sokat jelentett azonban az egész gyárban a karbantartás felülvizsgálata és átszervezése is; nyomán jelentősen csök­kentek a korábbi veszteség­idők. Követték a gazdasági válto­zásokat is. Juttattak elég pénzt a szociálpolitikai célok megvalósítására és az eredeti­leg kalkulált 6 százalékos bér- fejlesztés elé sem gördült akadály. Mindezt azért tartja létfontosságúnak a gyárveze­tés, mert az emberek nem mindig pótolhatók techniká­val, megtartásuk, a gyárhoz kötődésük erősítése pedig — a jövőnek is záloga. Az is tény, hogy a teljesítménybérben dolgozók köre bővült, sok he­lyütt szigorították a normákat, vagyis senki nem juthat meg nem dolgozott pénzhez. A sok is kevés Kelendők-e a szentendrei gyár termékei? Nem titkolják: födámbéléstestekből nem tud­nak elegendőt gyártani a váci üzemben. Kevés a szeptember végéig készített és eladott 2 millió 200 ezer darab, akkor is, ha még ígérnek 800 ezret. Ebbe ugyanis az időjárás is beleszólhat, hiszen az év eleji több . hónapos kényszerállás miatti termeléskiesést is — tel­jesen szabadtéri gyártásról, munkáról lévén szó — alig- alig tudták csak utólag és nagy erőfeszítésekkel pótolni. Pedig ezt politikai kérdésként is kezelik — a lakossági ellá­tást legalább annyira lénye­gesnek tartják, mint a nagy megrendelők igényeinek ki­elégítését. Egyéb gyártmá­nyaikból a keresletnek megfe­lelő mennyiséget állítanak elő, a raktárra termelést fölösle­gesnek tartják. A csatornázás­hoz szükséges gravitációs be­toncsőből az első háromne­gyed évben 212 ezer folyómé­tert adtak el, míg a feszített vasbeton nyomócsőből 17 ezer 900-at. Sok-sok gonddal küszködik a kilenc gyárat magába tömö­rítő Beton- és Vasbetonipari Művek. Kísérleteznek egy sor új gyártmánnyal, keresnek ex­portpiacokat és lehetőségeket, módszereket a jobb gazdálko­dáshoz. A szentendrei gyár zsinórban, 1979, 1980 és tava- valyi munkájával elnyerte a Kiváló gyár címet. Csak hal­kan mondja az igazgató: sze­retnék, ha idén sem szakadna meg ez a folyamat. Dodó Györgyi Jövő évi kenyerünkért Kényelmesek az őszi ütközetben A késlekedés semmiképp sem általános jelenség Lapunkban rendre beszá­molunk arról, mi történik me­zőgazdasági nagyüzemeink szántóföldjein. Mindannyiun­kat érint ugyanis, hogy mikor­ra fejeződik be a kukoricatö­rés, jól előkészített-e a mag­ágy, s főleg időben kerül-e földbe az őszi búza. Gyakorta írtuk: a megye üzemeinek többségében példásan dolgoz­nak. sokszor a hétvégek sza­badnapjain sem pihennek a traktorosok, a vetőgépkezelők, művezetők. Akad azonban — sajnos nem csak egy — olyan gazda­ság is, ahol a mezőgazdák, gé­pészek kényelmes őszi ütközet­re rendezkedtek be, s ami még rosszabb, magyarázatot is ta­lálnak patópálkodásukhoz. Bi­zonyítékot erre a Rákosvölgye Tsz-ből hoztunk, de fellelhet­tünk volna a megye más tér­ségében is hasonló gondolko-1 dást. Mielőtt tapasztalatainkat I közreadnánk, elöljáróban sze­retnénk leszögezni, nem a nagyüzem egész tevékenységét kívánjuk minősíteni, csupán pillanatnyi jelenségre hívjuk fel a figyelmet. Szervezés Áthatolhatatlan a köd á Pes­ti úton Maglód felé. A Buda­pest közúti jelzőtáblát elhagy­va a Rákosvölgye Tsz központ­ját balra kanyarodva érjük el. Bejelentés nélkül érkeztünk... A naptárban október 22. áll. — Hamarosan megérkezik majd az üzemág vezető, ő tud pontos felvilágosítást adni — fogadnak az irodában. A je­lenlevőkkel közben kiderítjük, hogy a tsz hatezer hektárjából 3400 a szántó, ebből 2900 hek­tár a kalászos: ezer hektár az őszi búza idej tervezett vetés- területe. A termésátlagokra és az egyéb kérdésekre adandó válaszokat Miklósy Ervin üzemágvezetőtől várjuk. A megérkező üzemágvezetőt már mások is keresik. Egy közép­korú férfi előz meg bennün­ket. ö házon belüli. Akarva- akarátlan megtudjuk ' tőle. Dányban vásárolt kukoricát, s a fuvardíjra kíváncsi. Szabá­lyos alku következik, s marad félbe azza’, majd utánanéznek a dolognak. Nem nehéz kita­lálni, az őszi vetés probléma­köre aligha tartozik a sürgős megbeszélni valók közé. — Nem vagyunk elkésve. November 10-ig nálunk is földbe kerül a kenyérnek való magja — jelent) ki Miklósy Ervin, azután hogy sorra kerü­lök. Búzavetők a Rákosvölgye Tsz határában — Mekkora területen akar­nak búzát vetni? — Kereken ezer hektáron. — Mikor kezdték a munkát? — Október 11-én érkezett az első olyan vetőmagszállít­mány, amit gabona után is vethettünk. A gépek két nap­pal később, szerdán indultak. — Most hol tartanak? — Eddig 250 hektáron vé­geztünk. — Miért vártak október 13- ig? — Embereket kellett átcso­portosítani más munkahelyek­ről, s ez nem egy-két órába tellett. — Milyen termésátlagokat értek el az idén? — Erre nehéz válaszolni, mert eddig három, lényegében egymástól független, gazdálko­dási egységben termesztettünk növényeket. Közepes átlagokat értünk el. Tapasztalatok — Fontosabbnak Is látszik ennél a szervezés kérdése. Mi­lyen gyakorlatot követtek idá­ig, s változtatnak-e ezen? — A növénytermesztőket két gépcsoport szolgálta ki mosta­náig: örök vita tárgyát képez­te, ki mikor, mennyi időre ve­gye igénybe a traktorokat, kombájnokat, munkagépeket. Az öt egységből január 1-gyel egy ágazat alakul. Vezetésével engem bíztak meg ... Eddig tartott az üzemágveze- tővel folytatott beszélgetés Közvetlen tapasztalatszerzés érdekében megkerestük a ha­tárban dolgozó egyik vetőbri­gádot. A háromfős csapat ép­pen táskából falatozott. — Meleg ételt kapnak-e? — érdeklődtünk Hamar János ve­tőgépfarostól, illetve Mille La­jos traktorostól. — Csak aratás idején. Ellenérvek — Bérek? — Mennyit kapnak hektá­ronként? — Hát, hát 16—20 forintot — válaszol bizonytalankodva Miile Lajos, s kanyarít bics­kájával egy szeletet a kenye­réből. — És a minőség szerinti ja­vadalmazás? — Gondolom, ha kikel a bú­za, s nem lesz hiányos, akkor bizonyosan kapunk valamit — mondja Hamar János. Kommentár helyett hadd áll­jon itt néhány megjegyzés. A Pest megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályától kapott tájé­koztatás szerint későn rendel­te meg a nagyüzem a vetőma­got Amj a november 10-i ha­táridőt illeti: mi kénytelenek vagyunk elfogadni a Gödöllői Búza és Borsó Termelési Rend­szer (GBBR) bevált technoló­giáját, amelyet éppen a gyen­ge termőképességü talajokra dolgoztak ki. A GBBR optimá­lis vetésidőként az október 5—20. közötti terminust jelöli meg. Végezetül hadd hivat­kozzunk a négy évvel ezelőtt saját lapjukban megjelent sorokra. Október végéig lényegében az őszi búza teljes egészét el­vetettük. adták akkor tudtul. A beszámoló címe így hangzott: Jövő évi kenyerünkért. Valkó Béla A lakásépítési hitelfeltételekről Januártél új jogszabály Az Országos Takarékpénz­tár 1983. január 1-től új fel­tételek szerint nyújt ked­vezményes építési hiteleket a lakosságnak. A hitel mérté­két és a kamat nagyságát, valamint a lejárati idő tarta­mát eddig alapvetően befo­lyásolta, hogy az építkezés városban vagy faluban tör­tént, családi vagy társashá­zat létesítettek, s nem utolsó­sorban az, hogy mi az épít­tető foglalkozása. Eddig pél­dául előnyösebben jutottak építési kölcsönhöz azok, akik városban építkeztek, illetve azok, akik többszintes házban kívántak lakáshoz jutni. A család nagysága A hitelnyújtás szempontjá­ból a jövőben lényegesen ki­sebb lesz a települési formák, az építési módok, illetve a foglalkozások szerinti meg­különböztetés. A kedvezmé­nyes — 3 százalékos kamatra nyújtott — hitel alapja egy­ségesen a család nagysága lesz. A hitelnyújtás szem­pontjából családtagnak szá­mít majd az új lakásba be­költöző házastárs, élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagy­szülő és testvér, valamint az A jövőben egységes felté­tellel — legfeljebb a költsé­gek 70 százalékéig — kaphat­nak kölcsönt mindazok, akik legfeljebb a költségek 70 szá­zalékáig tataroztatni, felújí­tani, korszerűsíteni kívánják lakásukat. Itt ugyancsak igénybe vehető a kedvezmé­nyes — 3 százalékos kamat —, valamint a kiegészítő bankhi­tel. Töbszintes, többlakásos épületeknél csak akkor adják meg a kedvezményes tataro- zási, felújítási és korszerűsí­tési kölcsönt, ha a tulajdono­sok rendszeresen kötelező felújítási alapot képeznek. TctőtérhaszRosítás Az alap összegét jogszabály határozza meg. Ha ezzel nem rendelkeznek, csak 6 száza­lékos kamatra kaphatnak hi­telt az OTP-től. Főként a fő­városban egyre többen úgy jutnak lakáshoz, hogy beépí­tik a kihasználatlan tetőtere­ket Ezek a házak többnyire az Ingatlankezelő Vállalat tulajdonában vanak, de a la­kás kivitelezési költsége a leendő lakót terheli. Az OTP januártól az eddigiekhez ha­sonlóan f50 ezer forint hitelt nyújt tetőtérbeépítéshez, de lehetőség lesz arra is, hogy ezen felül 50 ezer forint ér­tékhatárig bankkölcsönt ve­gyenek fel az építkezők. En­nek szintén nagyobb kamat az ára, s rövidebb a hitel le­járati ideje is. általában már az induló tőire is gondot jelent a lakásépítésnél, a 3a éven aluliak, valamint a 3 es töob gyermekes családok to­vábbra is felvehetnek OTP- kolcsont a befizetendő összeg 50 százalékáig, de legfeljebb 70 ezer forint értékhatárig. Ennek viszafizetési határide­je 5 év, kamata pedig évi 8 százalék. A takarékpénztár dönti el az építtető körülmé­nyeinek, vagyoni és jövedel­mi helyzetének egyedi elbírá­lásával, hogy folyósitja-e ezt az újfajta kölcsönt, melynek összegét és kamatát szintén a hitelpolitikai irányelvek hatá­rozzák majd meg, s lejárati ideje legfeljebb 15 év lesz. Januártól az eddigiektől el­térően 16 éven felüli kisko­rúak is kaphatnak építési hi­telt egyedi elbírálás alapján, de csak bankkölcsön formá­jában. teháta kedvezményes hitelnél rövidebb lejárattal és nagyobb kamattal. Ez a for­ma azoknak a szülőknek ■ nyújt segítséget, akik gyer­mekeik lakásáról kívánnak ■ gondoskodni. Felújítási alaphoz i 1933. január 1-től az OTP : felújításra, helyreállításra i hitelt nyújt azoknak is, akik ■ műszaki okokból lakhatat­• lanná vált, kiürített állami épületet vásároltak, s ezt kí­• vánják rendbe hozni. Ezt a ■ kölcsönt a lakásépítési köl­csönnel azonos feltételek mel­: let adja a takarékpénztár. évi 3 százalék, a lejárati idő pedig 35 év lesz. A családi háztól eltérő la­kások építéséhez az építési költség 70 százalékáig nyújt­ható kedvezményes kölcsön, szintén évi 3 százalékos ka­matra és ugyancsak 35 éves lejáratra. A fiatalok támogatása Akár családi házat, akár egyéb módon épített lakást létesít az építtető, a kedvez­ményes OTP-kölcsönön felül kiegészítő bankkölcsönt is felvehet. A jövőben a vállala­toknak nagyobb lehetőségük nyílik, hogy az OTP-n keresz­tül vissza nem térítendő tá­mogatást, illetve vissza nem térítendő kamatmentes köl­csönt nyújtsanak dolgozóik­nak. A munkáltató átvállal­hatja az OTP-től a kedvezmé­nyes hitel, a bankkölcsön, il­letve az építtető saját anyagi fedezetének egy . részét. Ez utóbbi azonban teljesen nem szűnhet meg. Az építtető sa­ját fedezetének családi ház­nál minimum az építési költ­ség 20, másfajta lakásépítés­nél 10 százaléknak kell len­nie. Mivel főként a fiataloknak a megszületendő gyermek (vagy gyermekek) aki (vagy akik) után szociálpolitikai kedvezmény jár a szülőknek. A szociálpolitikai kedvezményt is kiterjesztik, ezentúl azok is megkapják gyermekenként a 30 ezer, és eltartottanként a 20 ezer forint kedvezményt, akik családi házat építenek. A jogszabály a jövőben a hitelnyújtás szempontjából csak kétéle építési módot je­löl meg, egyrészt a családi házat, másrészt az ettől elté­rő módon épített lakásokat, amelyeknek létesítéséhez a korábbi társasházépítéshez hasonlóan nyújtanak GTP- kölcsönt. Családi háznak — függet­lenül attól, hogy falun, váro­son vágy községben épül — az az épület számít, amelyben legfeljebb három lakást léte­sítenek akár egymás - fölött, akár egymás mellet. Az olyan csoportos építkezést is csalá­di háznak minősítik, ahol nincs több három lakásnál. A családiház-építkezéshez ja­nuár elsejétől az építési költ­ség 60 százalékáig kedvez­ményes kamattal nyújtható hitel, a hitelpolitikai irányel­vekben meghatározott felső határig. A kamat egységesen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents