Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-24 / 250. szám

1982 OKTOBER 24., VASÁRNAP Lucernamag exportra A pillangós növények közöl a lucerna igen fontos szerepet tölt be mindenütt az állatte­nyésztő gazdaságoknál, a téli takarmányozásban is. Ezért nagyon jelentős, hogy az újabb vetésterületeken milyen mag kerül a földbe: amilyen a ve­tőmag minősége, olyan a ter­més mennyisége. A Vetőmag Termeltető és Értékesítő Vállalatnál 450 ton­na lucernamagot dolgoznak fel az idén év végéig. Ebből mint­egy 160 tonnát külföldre szál­lítanak. Képünkön: Hajdú Ká­roly kezeli a luccrnamag-tisz- tító berendezést. Barcza Zsolt felvétele A nők megvívták a maguk harcát Első követelmény: határozottság Bár sokoldalúan bizonyította a gyengébb nem, hogy helytáll a vezetői beosztásokban is, a statisztikai adatok azt mutatják: az állami és a gazdasági vezetésben ko­rántsem játsszák azt a szerepet, amelyet el lehet várni tőlük. Az 1980-as tények szerint Pest megye mezőgazda­ságában mindössze két nő töltött be elnöki pozíciót, a tanácsi ipari vállalatok élén egy kivételével férfiak áll­tak. Sokatmondó és elgondolkodtató, hogy az ipari szö­vetkezetek főkönyvelői, a községi, nagyközségi tanácsok vb-titkárai között már csaknem 50 százalékos volt a nők aránya. Korábbi számokkal példálóztunk, a helyzet azonban azóta sem változott. — Meg kellett birkóznunk nekünk is azokkal a hiedel­mekkel, amelyek — nevezhet­jük előítéletnek is — a női vezetők körül lábra kelnek — kezdi a beszélgetést a duna- varsányi Petőfi Tsz-ben Nagy Ferencné önkormányzati el­nökhelyettes. — Amikor 1976- ban elnökké választottak, a régi soroksári tsz-ben, bizony a fejemhez vágtak: nekünk szoknyás ne dirigáljon! A kétely a múlté Aztán szívós és kitartó munkával sikerült meggyőz­nie a kételkedőket. El kellett oszlatnia azt a kételyt, hogy egy nő nem képes irányítani a rábízott gazdaság életét. Különösen a nyúlprogram szervezésénél bizonyított, s ta­lán nem is véletlen, hogy az összevont gazdaság elnökhe­lyetteseként rázós és munka- igényes területek gazdája. Hosszú lista kerekedne belőle, ha minden teendőjét számba venné, ezért röviden így fo­galmaz: — Az összes adminisztrációs feladat koordinálása rám vár, a különböző bizottságokkal, a munkaversennyel, az újítá­TIZENÉVESEK A szomszédék szőke Jut­kája évekig a kis ba­rátnőm volt. Három* éves korában húsvét hét­főjén már hajnalban nad­rágba bújt, s ő volt az első locsolkodóm. Mert a pénz­keresetet komolyan vette, s megirigyelte bátyjától. Hét éven át a legváratla­nabb helyeken toppant elém, hogy éneklő hangon odavetett csókolommal tudtomra adja, kiengedték a kertbe játszani, a kapu elé ugrálni. Manapság? Kerül. S az még hagyján, de a boltban, a buszon, a villamoson elcsapja a fejét, ha meglát, átzarándokol egyik peronról a másikra. Szorult helyzetben pedig menekül előlem. Először félreértésre gyanakodtam. De amikor az első divatos ruhát, nagylányos kopogós cipőt megláttam rajta, már tudtam, miről van szó. Tizenéves, felső tagozatos. Nehezére esik a csókolo- mot elkántálni, a jó na- pottal nem barátkozott még meg, nem jön a szá­jára. Kamasz. A tizenévesekre oly jellemző s jól ismert félszegséggel, aranyos suta­sággal megáldva. S nem ő az egyetlen. Hiszen szű- kebb pátriánkban, Pest megyében a tizenévesek tábora 118 ezer tagot szám­lál. Nem véletlen hát, hogy a KISZ Pest megyei Bi­zottsága pénteki ülésén a tizenéves diákifjúság hely­zetéről, mozgalmi tevé­kenységéről vitatkozott. Kiegészítve ezt a nyári vá­ci, illetve cegédi diákcent­rumok tapasztalataival. Tizenévesek 118 ezren. Soha ennyien nem kértek helyet Pest megyében az iskolapadokban, soha nem volt ekkora a szülők és a pedagógusok, az ifjúsági szervezetek felelőssége! Ön­magunkkal, a társadalom­mal szemben, a tizenévese­kért. Felkészítésük az élet­re, a pályaválasztásra nem egyszerű feladat. Nevelni, formálni ebben a szá­mukra sem könnyű élet­korban? Segítséget várnak tőlünk — még ha nem is vallják be — apró-cseprő problémáik megoldásához, az általuk okozott bajok elhárításához. Megkapják a megértést, a türelmet? Né­ha a felnőttek forintokra szeretnék váltani a megér­tésből, a törődésből rájuk eső részt. Ilyenkor kerül legjobban előtérbe az is­kola, az ifjúsági szervezet, a társadalom felelőssége. Ezernyi példája van an­nak, hogy e felelősségtudat él bennünk. De az egységes támaszt — amit a szülői otthon, az iskola, az őket formáló ifjúsági szervezet adhat — semmi sem pótol­hatja. Egységes követelé­sekkel, követelmények megfogalmazásával tehe­tünk értük a legtöbbet. Példaadással, lett légyen szó munkáról vagy a sza­bad idő hasznos eltölté­séről. Tőlünk tanulnak meg dolgozni éppúgy, mint lógni, munkát kerül­ni. Mert nem elég tőlük kö­vetelni munkát, mely most még a jó és még jobb ta­nulmányi eredményben jut kifejezésre, a jó példával sem maradhatunk adósak. Értékeink megóvását — megvédését mindannak, amit teremtettünk, joggal várjuk tőlük. Magasabbra tettük a mércét? Maga­sabbra! Érthető, hiszen amióta világ a világ, úgy dukál, aki többet kapott, többet is adjon. Munká­ban, az úttörőcsapatban, a KISZ-ben egyaránt. H em kell bizonygatni, mily nagy feladatot ró az úttörőcsapatok­ra, rabokra, őrsökre, az if­júsági szövetségre elvhü nevelésük. De nemcsak ne­kik van itt tennivalójuk. A lakóterületen dolgozó tö­megszervezeteknek is job­ban oda kell figyelniük rá­juk. Nevelve őket azzal is, ha a szabad idő hasznos eltöltésébe, ünnepeink elő­készítésébe bevonják őket. A népfront elindult már ezen az úton. Érezve, tud­va, értve, mit jelent az az egységes támasz, amit fo­rintokkal, nagy szavakkal pótolni sohasem lehet. Varga Edit sokkal, a személyzeti munká­val, a háztájival is foglalko­zom, s most kaptam egy meghívót a polgári védelmi bemutatóra — teszi hozzá. — Azt hiszem, az elmúlt évek alatt alaposan bebizonyítottuk mi, nők, hogy lelkiismeretes­ség, következetesség dolgában még túl is teszünk a férfia­kon. A női vezetőkkel szembeni hiedelmekkel meg kellett vív­nia a maga harcát Sziget- szentmiklóson Fodor Antalné vb-titkárnak is: — Szerencsém volt, hogy a kinevezésem előtt majd tíz évig itt dolgoztam már, min­denki ismert, és én is ismer­tem mindenkit. Nehezen szoktam meg viszont azt a stí­lust, ami a vezetéssel együtt jár. A sok férfi kolléga között egy-egy tanácskozáson bizony nem volt könnyű úgy visel­kedni, hogy éreztessem: nő is vagyok, ugyanakkor a szak­máját értő vezető is. Velük tartok Vezetői erények, jó tulaj­donságok — talán meg sem fogalmazták még önmaguk számára, össze sem beszéltek, s mégis egybehangzóan állí­tották: legfőbb követelmény bármely vezetői poszton a ha­tározottság, s a készség a megfelelő kapcsolat kialakítá­sára a beosztottakkal, a veze­tőtársakkal. — Nekem annak idején azt adták Jó tanácsként, soha ffé feledkezzem el arról, egyszer én is voltam beosztott — fej­tegeti Fodor Antalné —, s igyekszem is, hogy a kollektí­va mindig érezze, velük tar­tok. A kezdeti időszakban gyakran bíráltak, hogy keve­set irányítok, sokat dolgozom a beosztottak helyett is. Pe­dig csak arról van szó, hogy egy-egy sürgős munka kap­csán nem árt, ha a vezető is besegít. Ez csak elősegíti kap­csolatát a többiekkel, nagyobb iránta a bizalom is. Nagy Ferencné is a jó kap­csolatokra, a megfelelő együtt­működésre esküszik. — Gyakran mondják, erő­szakos vagyok, pedig csak határozott — hangzik a hit­vallása. — Ha a jó ügy érde­kében elhatározunk valamit, ott fellebbezésnek helye nincs, a döntés egyformán érvényes az egész közösségre, s tulaj­donképpen mindegy, hogy nő vagy férfi képviseli a jót. A családi háttér — Persze ne gondolja, hogy a női főnökök életében egyéb nehézség már nincs is. Ök azért nemcsak vezetők, ha­nem anyák és háziasszonyok, a háztartás megannyi gondja is rájuk vár. Megfelelő csalá­di háttér nélkül aligha tud­nánk ellátni a hivatali teen­dőket — adja meg a titkok nyitját Fodor Antalné. És a férjek gyakran nem is tudják, mire vállalkoznak. Hi­szen bármikor adódhat egy soron kívüli megbeszélés, a társadalmi szervezetek elvár­ják, hogy a vb-titkár ott le­gyen a különböző rendezvé­nyeken, s így kell tennie ak­kor is, ha éppen beteg a gye­rek, vagy a nagymosás várja. Fodorné is gyakran munka­helyéről „neveli” tizenkét éves kisfiát, telefonon ellenőrzi, így saját magát is megnyug­tatja, rendben mennek a dol­gok ... — Azt is nehéz megértenie a kívülállónak, hogy én miért érzem olyan jól itt magam, miért jövök vissza a szabad­ságomról örömmel, tervekkel. Mégis úgy vélem, az anya is elkötelezheti magát egy hiva­tás mellett. Női vezetők... A férfiak önkrTtíkijs pillantásai azt mondják róluk: többet vál­lalnak, lelkiismeretesebbek, következetesebbek a vezetői posztokon. S hogy mégis miért vannak a kelleténél keveseb­ben az intézményekben, gyá­rakban? Talán éppen a múlt­ban gyökerező feloldhatatlan­nak látszó ellentmondások miatt... Gáspár Mária Nem a divat haszonélvezője A Senior márka ma is Fehér holló a feketék kö­zött: a Váci Kötöttárugyár az év első kilenc hónapjában negyven százalékkal többet ex­portált, mint tavaly az első háromnegyedévben. Tóth B. Zoltán igazgató szerint már abban is biztosak, hogy az esz­tendő végere még jobb lesz az eredmény. Termékeik nem csak idehaza és a KGST-or- szágokban divatosak, hanem egyre nő az érdeklődés irán­tuk a tőkésországokban is. Ezt bizonyította a kora ősszel meg­rendezett müncheni ISPO, a sporteszközök és -öltözékek vi­lágkiállítása, ahol a Vác; Kö­töttárugyár színeiben először, s kézzelfogható sikerrel sze­repelt magyar vállalat. Jelentős és konkrét üzletek születtek a bemutatón, s nem kisebb azoknak az előzetes megállapodásoknak a haszna, melyek már a jövő esztendei megrendelések értékét és szá­mát gyarapítják. Az értékesítési nehézségek­kel küszködő könnyűipari vál­lalatok minden bizonnyal szí­vesen alkalmaznák a váci re­ceptet, de az igazgató szerint rövid távon semmiféle ötlettől sem lehet nagy sikert várni. A mostani piaci eredmények a folyamatos rekonstrukció, a munka- és üzemszervezés, a követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó gyártmányössze­tétel és kereskedelmi szerve­zet nyomán születtek. S ha valaki azt gondolná, hogy a Váci Kötöttárugyár idén csak valamiféle futó di­vat haszonélvezője, bizonyítja ennek ellenkezőjét, hogy a máris aláírt, vagy az előkészí­tés alatt álló szerződések ered­ményeként jövőre ismét 16 százalékkal növelik szállításai­kat a tőkésországokba, mi­közben jó néhány, eddig im­portból beszerzett kötöttárut is maguk állítanak elő. Cs. A. A HÉT HÍRE ŐKELMÉKKEL 9 Háromnapos országos tanácskozás tekintette át a felsőoktatás helyzetét és feladatait. 9 A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság vitát rendezett a szövetkezeti belső ellenőrzés időszerű kérdéseiről. 9 Országos látszerész- és optikusnapokat tartottak Esz­tergomban. 9 A hét híre az is, hogy textiltörténeti kiállítás nyílt a fővárosban. BiZanC egyik nagyura, Jus- tinianus szereztette meg, ad­ta mesterek kezébe — az idő­számításunk kezdete utáni hatodik században — a se­lyemszövés művészetét. A textíliák történelmének egyik nagy állomása ez, hiszen in­nét, Bizáncból merítette azután tudományát egész Európa, ami a legkívánato­sabb kelme, a selyem előállí­tását illeti. Más, közönsége­sebb anyagok persze jóval korábban lekerültek a szövő­székekről, hiszen elődeink már akkor kezelték az egy- meg a kétzubolyos alkalma­tosságokat, amikor földműve­lők lettek. Sanyarú igazság, de a szakemberek legtekinté­lyesebbjei állítják a világ minden táján: a modern tex­tilipar ugyan áldás az áruk tömegének termelésével, ám soha nem tudta elérni anyag, szín, földolgozás olyan össz­hangját, mint a valamikori perzsa bársony, a kínai arany- damaszt, a kopt írotté, az in­ka vállkendők készítői. Régi mesterek dicsérete? Igen, ám nem feledve: a fino­mabb textíliák hosszú-hosszú időn át a kevés kiváltságos javai közé tartoztak, ma vi­szont egyszerű parasztházak­nál is megszokott — például a Galga vidéken — a bársony ágytakaró, a selyemfüggöny, a hímzett ágynemű. A rég volt közönségesen köznapi — így a kékfestők készítette kelmék, Monoron egész dinasztiák fog­lalkoztak vele — ugyanakkor napjainkra lett különleges, azaz sok mindenben- fölcseré­lődött a történelmi tegnapok írta sorrend, kelmék, ruhák dolgában is. Kézművesek tiszte, kenyere évszázadokon át a textília elő­állítása, illetve a rászorultab- baknál, a család nőtagjainak tudománya és kötelme. Déd- és nagyszülők mindennapos holmijai, len- és kendervász­nai mára, ha fennmaradtak, féltett kincsei az utódoknak, a megye művelődési házaiban kedvelt kiállítási tárgyak azok a ruhák, háztartási kelmék, amelyek valamikor szerény hajlékok szerény ékességei, sze­gény emberek félve őrzött ün­neplői voltak. Ha akarjuk, ha nem akarjuk, a tárgyak tör­ténelmet tanítanak nekünk, amint a textíliák történelmé­be is elkerülhetetlenül bele­tartozik a megyében a gyár­ipar létrejötte — mert az el­ső, mai értelmű üzemek tex­tilgyárakként jelentek meg Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­megye térképén —, a gyár­ipari munkásság kialakulása, bérharcainak kezdete. Az első sztrájk Vácott textilmunkás- nők küzdelme volt, amint Bu- dakalászon is a valamikori gyapjúmosóban a karhatalom csinált rendet az embertelen körülményeket elviselni már nem tudó leányok, asszonyok között. A tulajdonosok írásba adták: „ökelmék többé be nem eresztetnek ..Mármint a tiltakozni merészelő nők, hiszen mi is lenne a világból, ha ökelmék bármire rámond­hatnák, nem jó?! ökelmék helyébe persze azonnal jöttek mások; nagy szó akkor a ke­nyér, a kereset, a munkaalka­lom. ökelmék mai utódai vi­szont — a megye textilüze­meiben öt és fél ezren dolgoz­nak napjainkban — a véle­ményüket véka alá nem rejt­ve ontják a kelméket — a megyében egy év alatt elké­szül például 4,3 millió négy­zetméter pamut-, százezer négyzetméter gyapjú-, négy­millió négyzetméter lenszövet —, ám mind kevesebben ma­radnak, vannak, lesznek. Szépséges kelmék lebilin­cselő látványa hozza el nap­jainkba valamikori ökelmék, arab, afrikai, indián férfiak és nők — igen, a fonás és szövés jó időn át sok népnél a férfiaknak fs tudománya, gyakorolt mestersége volt — emlékét. A kelmed, melyből az őkelme lett, s a kelme, mely mindenféle textilanyag­nak — ma már, mert koráb­ban csupán a felsőruházathoz való textíliát nevezték így — összefoglaló jelölése, nem ro­kon értelmű szavak, ám ahogy selymeket, bársonyokat, úgy posztókat, vásznakat, mint ezer minden mást, mindenkor azok készítettek, akiknek nem jutott több legjobb esetben sem a kelmed titulusnál. Ho­vá lett ez a világ, legalábbis a mi tájékunkon?! Eltűnt, de megmaradtak, múzeumoknak, családi szekrényeknek féltett kincsei a kelmék! Ezért, ezért is, hogy bár Justiniánus és a többi nagyúr nevét sok min­denért megörökítette, meg­őrizte a történelem, a világ ökelmékkel épüli, épül. Amit az sem másít meg, ha ma legközönségesebb javaink egyike a textília. Mészáros Ottó Már a tavasz hangulatát idézik A taksonyi Háziipari Szövetkezetben az OKISZ Labor tervei alapján kis szériákban divatos női és gyermekruhákat készítenek, ame lyekkel már a tavasz hangulatát idézik. Erdősi Agnes felvétel*

Next

/
Thumbnails
Contents