Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-23 / 249. szám
Fékdcb Vácszentlászlórél A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet esztergályosüzemében tizenkétezer fékdobot készítenek az idén a gyomrot Agromechanikai Ipari Szövetkezet részére. A képen: Juhász Sándor fékdobot esztergál, műszakonként 14—15 darabot készít el. Bene Mihály felvétele A nap programja ÜLŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 249. SZÄM 1982. OKTÓBER 23., SZOMBAT ICerepesfarcsa Márciusra elkészül az Eperjesi út Miért mm víIIdirds viieldíjja! ? Gödöllő, művelődési központ: Gyermekcentrum. Játékszoba 9 órától. Játsszunk bábszínházát! (belépés egy bábbal) 10 órától, hobbisarok 11 órától, játékszoba 15 órától. Filmvetítés: Lakások és otthonok. Hogyan képzelem el az ideális gyermekszobát? Színek a lakásban. Beszélgetés a Lakáskultúra munkatársával, 16 órakor. Textil a lakásban. Bemutató és vásár a Kéziszövők Szövetkezete termékeiből, 10—18 óráig. Szüreti táncház és népszokások. 10—14 éves gyerekek programja, 17—19 óráié. Érdekességek az űrkutatásban (távcsöves bemutató). Előadó: Zombori Ottó csillagász, 18 órától. Legények és lányok mulatsága, 18—21 óráig. Koncertfilm: Scorsese: Az utolsó valcer, 19 órakor. A munkahely esztétikája című kiállítás. Dallos László Lendítem lábamat című fotó- kiállítása, 15—20 óráig. Szolgáltatás: játékkölcsönzés, A munka és a munkahely szeretete: fontos az egyénnek és a vállalatnak egyaránt. Aki szereti a munkáját és a munkahelyét, az nagyobb teljesítményre képes, és jobb minőségű darabokat ad ki a kezéből. A Ganz Árammérőgyárban néhány olyan emberrel beszélgettünk, akik az átlagosnál nehezebb területen, a présöntőben dolgoznak. Még egy közös jellemzőjük: szeretik azt, amit napról napra csinálnak. A beállítok Garai István 1958-ban került a gyárba. Kezdetben a készreszerelésben dolgozott, kocsizóként. Szeretett volna több pénzt keresni, de a gyárból nem akart elmenni. A présöntőbe került. — Olvasztó voltam, majd megtetszett az öntés is. Később egyre inkább megismerkedtem a gépekkel. Beszabályozó, illetve beállító lettem. Ma sem bánom, hogy így döntöttem. — Sok o, munkája? — Tíz gépre felügyelek, öt beállító van a műhelyben. Az első és a második műszakban két-két, a harmadikban egy beállító fele! a gyártóeszközökért. A hibák persze mindig váratlanul jelentkeznek. Ma például még nem kellett beavatkoznom, ez azonban ritkaság. A legtöbb probléma a 16—20 óráig, meseszoba (gyermekmegőrzés) 17—20 óráig, varroda, 10—12 óráig, 15—18 óráig, fotólabor, 10—20 óráig, jogi tanácsadás, 15—18 óráig, kondicionálóterem 15— 18 óráig, könyv- és hanglemezárusítás 15—18 óráig, barkács- műhely 10—16 óráig, építési tanácsadó 16—18 óráig, ház- . tartási takarítóeszközök, létrák kölcsönzése 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Huszárik Zoltán grafikáiból kiállítás. Megtekinthető: 10-től 16 óráig. Bag, művelődési központ: Gyermekjátszóliáz ifjú népművészek vezetésével. Bábkészítés, festés. Néprajzi filmek, vetítése 9 órától. Mézga család című film vetítése, 14 órakor. Tresy-diszkó 20 órakor. Hévízgyörk, művelődési ház: A Magyar Rádió felvétele az asszonykórussal és a gyermek népi játékcsoporttal, 14 órakor. Iskolai szüreti bál, 17 órakor. Polák mechanikus-hidraulikus géppel van. — Hogyan barátkozott meg a korszerűbb berendezésekkel? — Egyre több hiba okát sikerül felderítenem. Természetesen ez nem ment egyik napról a másikra. Ma sem szé- gyellek tanulni. Jó kapcsolatot alakítottam ki a tmk műszerészeivel, rájuk mindig számíthatok. — Milyen a közérzete? — Jó. Nem panaszkodhatom a fizetésemre sem. Munkámat többször jutalmaztak kiváló dolgozó jelvénnyel. Kratyin Pál valamikor a budapesti Siemens Műveknél vált öntő szakmunkássá. Mielőtt Gödöllőre jött, a Ganz- MÁVAG-nál töltött tíz évet. Az Árammérőgyárban 1968 októbere óta dolgozik. — Ügy tudom, nem gödöllői. — Domonyban lakom. Ez sajnos azt jelenti, hogy naponta három órát utazom. De mégse bánom. Szeretem ezt a gyárat, ezt a munkahelyet. Mióta itt vagyok, egyszer voltam hosszabb ideig betegállományban. — Mikor és mi történt? — Ez év augusztusában az egyik gépre kalapácsot szereltünk fel, ekkor sérültem meg. Eltörött az ujjam, s ezért kényszerültem egyhónapi pihenőre. — Mit mutatna meg a pályakezdő fiataloknak munkaAki nem a szomszédba jár dolgozni, annak munkába menet és onnan jövet általában van gondja. Ha nagy a távolság, ha sokat kell fizetni, ha ritkán jár az autóbusz, a HÉV, a vonat. Kétségtelen, hogy a nálunk elhangzó panaszok, észrevételek, javaslatok igen nagy hányada a közlekedéssel, ezzel a különben általában jól szervezett szolgáltatással van. No, persze, kissé húzódozva írja le az ember ezt a megállapítást, noha igazságos, méltányos, mert a közlekedésért felelősek csaknem száz százalékig megfelelnek a követelményeknek. Ügy értem, hogy gyár, üzem, intézmény, iskolai tanítás még egyetlen reggel sem késett teljes egészében amiatt, mert nem ment a HÉV, a busz, a tettük. Csak a határig A gondolatok akkor villantak át rajtam, amikor hírét vettem, hogy a Kerepestarcsai Kórházban dolgozók egy ■ részének problémát jelent a közlekedés. Arról van szó, hogy panaszolják; miért nem utazhatnak villamos viteldíjjal a HÉV-en a kórházi és. a budapesti Ilorta-telep ’megálló között? Egy megállóról van szó, kérdezik: miért kell kétforintos vonaljegyet váltaniuk, ami egy oda-vissza útnál négy forint. Kérdéseiket a BKV Cin- kotán lévő, gödöllői HÉV- üzemfőnökségénél mi is feltettük. Értjük mi ezt a panaszt, de sajnos, nem tudunk segíteni, mivel itt is és minden jából, hogyan győzné meg őket annak szépségéről? — Alapos üzemlátogatás után az öntési módokról, az öntvények szépségéről beszélnék nekik. Elmondanám, milyen nagyot javultak munka- körülményeink a legutóbbi években. Elmúltak azok az idők, amikor télen nagykabátban dolgoztunk, és elviselhetőbb a nyári meleg is. íme, most is egy új szellőző berendezést szerelnek fel a műhelyünkbe. Így nemcsak világosabb, de talán tisztább is lesz. — Elégedett a jelenlegi munkájával? — Igen. Ha kellő figyelemmel dolgozunk, akkor a havi prémiumból is szépen kapunk. Órabérem 33 forint. Meg se fordult a fejemben, hogy munkahelyet változtassak. Az öntő Kovács Istvánná már 1959- ben is az Árammérőgyárban dolgozott. Több területet végigjárt, majd 17 évvel ezelőtt a présöntődébe kérte magát. — Hogyan fogadták? — Nem lehet okom panaszra. Gyorsan beilleszkedtem. Hosszú ideig a megmunkálóban dolgoztam, tavaly óta dolgozom a lágy fröccsöntőben. — Nem túl fárasztó ez egy nőnek? — De igen. Napi 8 órán keresztül a gép mellett kell állni. A normák szorítanak. Itt HÉV-vonalon azt a régi rendelkezést kell érvényesítenünk, amelyet akkor hoztak, amikor Nagy-Budapest kialakult — tájékoztatott Kovács Sándor forgalmi vezető. — Ennek az a lényege, hogy a HÉV csak a főváros határáig vehető igénybe villamosjegygyei, a villamos vagy a száztíz forintos kombinált bérlettel. Jobb hír — Így van ez a ráckevei vonalon, ahol csak Millenniumitelepig, a szentendrei szakaszon, ahol csak Békásmegyer- felsőig érvényes a kedvezőbb tarifa. Holott mindkét vonalon jelentős cégek vannak a bérlethatáron kívül. Szerintünk valahol, egyforma elbírálással meg kellett húzni azt a bizonyos határvonalat. A kórházhoz változatlanul kijár a kék busz, amelyre érvényes a pesti száztízes bérlet, noha arról volt szó, hogy mihelyt a HÉV-megálló elkészül, azt a BKV megszünteti. Miután hónap közben adtuk át a vastúi megállót, maradt a járat a hó végéig, később pedig olyan döntés született, hogy egyáltalán nem szüntetik meg. A Volán autóbuszai is kijárnak a kórházhoz: az egyik a Kerepestarcsa-felső HÉV-megállótól jár, a másik Gödöllővel teremt közvetlen összeköttetést. • A kórházban dolgozók másik panasza, hogy áldatlan állapotok uralkodnak a lakótelepre vezető úton. Jön a latyakos idő, a tél, kilátástalannak látszik gyalogszerrel és járműnem lehet lazsálni. Ennek ellenére szeretem a munkámat. Valószínűnek tartom, hogy a főnökeim is elégedettek velem, hiszen kaptam már kiváló dolgozó jelvényt és igazgatói dicséretet is. — Honnan jár be? — Itt lakunk Gödöllőn. A férjem is árammérőgyári, régi műanyagüzemi munkás. A megmunkáló Tóth Jánosné 17 éve dolgozik a Ganz Árammérőgyárban. Köpenyén a 15 éves törzsgár- datagságot bizonyító jelvény. — Nem bánta meg, hogy a présöntőbe jött? — Nincs miért bánkódnom, nagyon jól érzem itt magam. Kollégáim, munkatársaim rendesek. Jó a munkahelyi légkör — ahogy ezt mondani szokták. — Hány műszakban dolgozik? — Jelenleg egyben. Korábbi munkahelyemen, Kistar- csán három műszakos munkám volt, ezért is jöttem el onnan. Két lányom már férjnél van, de korábban jó volt, hogy többet tudtam velük foglalkozni. — Ügy tudom, a férje is árammérőgyári. — Ö a szerszámmflhelyben dolgozik, harminckét éve. Ehhez képest az én 17 esztendőm nem sok. — Anyagilag? — Elégedett vagyok a fizetésemmel. Órabérem valamivel több mint 20 forint. A pótlékokkal együtt havonta átlagosan 4 ezer 200-at keresek. — Nem gondolt arra, hogy kimozduljon innen? — Nem. Úgy érzem, innen megyek nyugdíjba is. vei a lakónegyed megközelítése. Az Eperjesi út déli szakasza valóban alig járható, inkább hasonlít építési területhez, mint úthoz. Mi a sorsa, mikor lesz rendben, kérdeztük a nagyközségi tanácson. — Nem tagadhatjuk, sok gondunk van ezzel a környékkel, de most már jobb hírrel szolgálhatok — mondja Mla- doniczky Mihály, a végrehajtó bizottság titkára. — A Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat építi át az utat, a napokban felvonulnak, de addig nem láthattak munkához, amíg az út alatt, illetve a közvetlen mellette lévő közművek teljes feltérképezése meg nem történt. Ennek egyeztetését a napokban elvégezte a Budapest- vidéki Postaigazgatóság, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat és az Elektromos Művek, amelyeknek kábele, szennyvízelvezetője, vízvezetéke húzódik itt. Négymillióba kerül Hátráltatta az út átépítését az is, hogy a szeptemberben átadott óvoda és bölcsőde közművezetékeit is át kellett fektetni az út alatt. Ha ugyanis az út készül el előbb, mint a kórházi lakónegyed bölcsődéjének vezetéke, akkor az új utat kellett volna felbontani, azt pedig öt évig tilos. — Mikor lesz tehát kész a kórházi lakónegyedhez vezető út, s mennyibe kerül? — A megyei útépítő vállalattal kötött egyezség szerint a mostani betonútnál mintegy két méterrel szélesebb, korszerű, minden igényt kielégítő, aszfaltburkolatú út a tervek szerint ez évben elkészül. Ha az időjárás közbeszól, legkésőbb március végéig akkor is átadják. Mintegy négymillió forintba kerül az átépítés. Fehér István Dány Fiókkönyvtár Bármilyen kellemetlen belátni: itt az ősz, jön a tél. Azt tartják, hogy ez egyúttal a művelődés, az önművelés idejét is meghozza, hiszen a hosz- szabb téli estéken talán több idő jut a szépirodalmi, s persze a szakirodalmi művek olvasására. Gondolom, könnyen teszik ezt a dányi Magvető Termelőszövetkezetben is, ahol egy ideje fiókkönyvtár működik. Sződiné Koncz Erzsébet könyvtáros minden héten egy alkalommal, hétfőn délután fél öttől hat óráig tartja nyitva a kis könyvtárt a termelőszövetkezet tanácstermében, s várja az olvasni- vágyó tsz-tagokat és a környékbeli lakosságot. A hegyi barlang titka. Színes, szinkronizált szovjet film. Clsak 4 órakor. Egymásra nézve. Színes magyar film, 6 és 9 órakor. ■ Szombati jegyzet« Haszonelv Rendben van, legyünk ha- szonelvűek. Vizsgáljuk meg az emberi cselekedeteket, tevékenységeket, törekvéseket abból a szempontból, mi hasznot hoznak, származik-e előny belőlük. A társadalom a huszadik század végéhez közeledve átláthatat- lanul bonyolultnak látszik. Még egy-egy tevékenységi kör, gazdasági ágazat, sőt, valamely termelési terület, üzem, vállalat is nehezen tekinthető át az egyes embernek. Ha közelebb akarunk kerülni a lényeghez, következetesen le kell bontanunk minden mellékest, mindaddig, amíg el nem jutunk egy pontig, ahol kétséget kizáróan megtaláljuk azt a valamit, vagy valakit, amiért, akiért az a hatalmas, kuszának feltűnő gépezet mozog, lüktet, dolgozik, újabb és újabb mozzanatokkal gyarapodva egyre bonyolultabbá válik. Nézzünk szét egy gyárban. Mondjuk egy olyan üzemben, ahol mérőműszereket gyártanak. Találunk ott üzemeket és irodákat. Az irodákban tervezőasztalok, rajzállványok, előttük ilyen-olyan színű köpenyben férfiak és nők. Számolnak, rajzolnak, terveznek. A legjobbnak hitt változatot eljuttatják a műhelybe, ahol megkeresik hozzá a kívánt anyagot, abból elkészítik az alkatrészeket. Elnyerve végleges alakjukat, az alkatrészek a szerelőhelyre jutnak. Itt állítják össze belőlük a bizonyos célra alkalmas egységet, a műszert, amelyet mondjuk a háztartásokban fogyasztott áram mérésére alkalmaznak majd. Ez fontos, mert így kaphatunk tájékoztatást arról, hogy egy-egy család, egy-egy ember mennyit használt el abból, amit közösen megtermeltünk, a villamos energiából. Eljutottunk tehát a pontig, ahol mindennek a magva rejtőzik: az ember. A fenti sémát követve minden esetben ide érkezünk. A látszólag még olyan távoli ponttól is. Minden eszköz, minden berendezés, minden mozdulat az emberhez vezet, az ember életfeltételeinek a megteremtéséért, létének fenntartásáért történik. Vagy pedig az elpusztításáért. Hiszen minden eszköz építésre és rombolásra egyaránt alkalmas. A lényegen ez semmit sem változtat. Belátva, hogy az ember az a valaki, akiért a gépezet mozog, azt is el kell ismernünk, minden olyan ténykedés, ami a gépezet működését szolgálja, elősegíti, lehetővé teszi, hasznosnak minősül. A gyermek azért tanul meg számolni, írni, hogy elsajátíthassa későbbi szakmájának alapjait, a fizikai, kémiai, matematikai törvényeket. Az iskola tehát minden kétséget kizáróan hasznos. Sőt, az óvoda is, hiszen itt kezdődik meg a gyermek készségének a kifejlesztése, hogy az iskolában megtanulhassák a megtanulandókat. A középpontban tehát az ember. Minden érte vagy ellene történik. Igaz, van egy további kérdés is: mivégre él az ember? Tudjuk ezt a kérdést, de nem tesz- szük fel, mert a gépezet működését az erre adott válasz nem változtatja meg, nem is minősíti. Nekünk most elég annak a belátása, hogy a gépezet az ember minél jobb és kényelmesebb életét szolgálja. S mindama tevékenység. tudomány, ismeret, jimely a szolgálatért van, hasznos. Az iskolában azonban nem csak olyan tárgyakat oktatnak, amelyek az embert szolgáló gépezet mű ködtetéséhez nélkülözhetek len. matematikát, fizikát kémiát, hanem történelmet, irodalmat és — éneket, zenél is. Ezek is hasznosak? Emlékezzünk vissza: a gépezet akkor és azért is hasznos, mert az ember életét kényelmesebbé teszi. Az ének, a zene élvezete — szebbé teszi. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap, r Árammérőgyár Emberek a műhelyben