Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

a sJCíűap 1982. OKTŐBER 28., SZOMBAT Közlemény a moszkvai tanácskozásról ENSZ-közgyűlés Magyar felszólalások A Varsói Barátsági Együtt­működési és Kölcsönös Segít­ségnyújtási Szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bi­zottsága 1982. október 21—22- én ülést tartott Moszkvában, amelyről az alábbi közleményt adták ki. Az ülésen részt vett: Petr Mludenov, a Bolgár Népköz­társaság, Boliuslaw Cimoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fiscuer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Ro­mán Szocialista Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetségé­nek külügyminisztere. A külügyminiszterek átte­kintették az európai béke és biztonság megszilárdításának, az enyhülési folyamat és a nemzetközi együttműködés fej­lesztésének kérdéseit, különös tekintettel az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezleten részt vevő államok képviselői madridi találkozó­jának küszöbönálló felújításá­ra. Véleményt cseréltek a nem­zetközi biztonság más idősze­rű problémáiról is. O Az ülés résztvevői nagy aggodalommal állapítot­ták meg, hogy a nemzetközi helyzet bonyolultabbá vált az imperialista, mindenekelőtt az amerikai imperialista körök veszélyes lépései és politikája miatt, amely az erőn, a fenye­getéseken és a diktátumon, az „érdekszférák” rögzítésén és újrafelosztásán, a független államok belügyeibe való be­avatkozáson, a fegyverkezési hajszán alapszik, és amelynek célja a nemzetközi egyensúly megbontása és a katonai fö­lény megszerzése. Ez a politi­ka aláássa a felhalmozódott nemzetközi problémák megol­dásának egyetlen reális alap­ját, a valamennyi ország füg­getlenségének és szuverenitá­sának, egyenlőségének és tör­vényes érdekeinek kölcsönös tiszíeletbentartásán nyugvó tárgyalásokat. A tanácskozás részvevői „Ugyanakkor megállapították, hogy a népeknek elhatározott szándéka még jobban kibonta­koztatni a békéért és a fegy­verkezési hajsza megszünteté­séért, a független fejlődésért és haladásért, az egyenjogú nemzetközi együttműködésért folyó harcot. Az ülésen képviselt államok meggyőződése szerint a jelen­legi körülmények között a nukleáris háború elhárítása érdekében rendkívül fontos lenne valamennyi nukleáris hatalom kötelezettségvállalása, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Ezért üdvö­zölték és támogatták a Szov­jetunió ilyen kötelezettségvál­lalását, amelyet Leonyid Brezsnyevnek, az ENSZ-köz- gyűlés második rendkívüli le­szerelési ülésszakához intézett üzeneté tartalmazott. A béke és a biztonság ér­dekében valamennyi államnak nagy felelősségérzetet és poli­tikai akaratot kell tanúsítania, hogy az időszerű nemzetközi kérdésekben konstruktív meg­állapodások szülessenek. Le kell mondani minden olyan törekvésről, amely egyoldalú előnyök megszerzésére irá­nyul, és szigorúan meg kell tartani a nemzetközi jog álta­lánosan elfogadott elveit és normáit, a megkötött szerző­déseket és megállapodásokat. O Az európai helyzet átte­kintése során az ülés rész­vevői rámutattak, hogy erősö­dött bizonyos nyugati erők kon- frontációs irányvonala, mégpe­dig olyan körülmények között, amikor az európai kontinen­sen hatalmas mennyiségű had­erő és fegyverzet összpontosul, köztük tömegpusztító, különö­sen, nukleáris fegyverek. Ezzel összefüggésben ismét felhívták a figyelmet arra, hogy különö­sen veszélyes az amerikai kö­zép-hatótávolságú nukleáris rakáték nyugat-európai telepí­téséről szóló NATO-döntés, amelynek valóra váltására több országban megkezdődtek az előkészületek. Határozottan elítéltek min­den olyan cselekedetet, amely aláássa az európai területi és politikai realitásokat meghatá­rozó, érvényes szerződések és megállapodások értékeit, meg­sérti a helsinki záróokmányt, lerombolja az európai államok politikai párbeszédét és kon­taktusait, az utóbbi évtizedek során kialakult és kiszélese­dett kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kap­csolatait, beavatkozik a szo­cialista országok belügyeibe, és diszkriminációs intézkedé­seket foganatosít velük szem­ben. Az ülésen képviselt államok határozottan elítélik a Lengyel Népköztársaság belügyeibe va­ló külső beavatkozás minden formáját, az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország által a Lengyel Népköztársa­ság ellen alkalmazott szank­ciókat. Visszautasítják azokat a kísérleteket, hogy az ország belső problémáit a nemzetközi helyzet élezésére, az európai együttműködés megnehezítésé­re használják fel. A tanácskozás részvevőinek meggyőződése, hogy az európai országok és népek, a haladó és demokratikus pártok és szer­vezetek, a reálisan gondolkodó körök közös érdekeltsége a bé­ke és biztonság megszilárdítá­sában, az enyhülés megőrzésé­ben és elmélyítésében, a jó­szomszédi együttműködésben felülkerekedik az erő és a konfrontáció politikáján. © Az ülésen nagy figyelmet fordítottak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek mad­ridi találkozójára, amely 1982. november 9-én folytatja mun­káját. Megelégedéssel állapították meg, hogy a kezdettől fogva meglevő súlyos nehézségek el­lenére az európai országok ér­dekeltek a madridi találkozó sikerében, mert a tanácsko­zásnak fontos szerepe van ab­ban, hogy javuljon az európai helyzet, a helsinki záróok­mányban megjelölt úton. A részvevők hangsúlyozták, hogy a mostani helyzetben a mad­ridi találkozó különös jelentő­ségű Európa és a világ poli­tikai légkörének javításában. Az ülésen képviselt államok sikraszállnak azért, hogy a madridi találkozó mielőbb olyan érdemi és kiegyensúlyo­zott záródokumentum elfoga­dásával fejeződjék be, amely újból megerősítené az össz­európai értekezlet részvevői­nek szilárd elkötelezettségéta záróokmány valamennyi elvé­nek és rendelkezésének szigo­rú betartására, végrehajtására és megállapodásokat rögzítene ezek gyakorlati megvalósításá­ra. Különösen fontos, hogy a madridi találkozón határozat szülessen az európai bizalom- erősítő, biztonsági és leszerelé­si intézkedésekről szóló, az összeurópai folyamatba illesz­kedő konferencia összehívásá­ról. Ez lényegesen hozzájárulna az enyhülés fejlesztéséhez, az európai kontinens biztonságá­nak erősítéséhez, s egyben elő­segítené a végrehajtható konk­rét intézkedések kidolgozását is. A szocialista országok fel­lépnek az európai biztonság erősítéséért, az együttműködés fejlesztéséért. Mint eddig, a jövőben is következetesen elő­segítik, hogy a madridi talál­kozó fontos és gyümölcsöző állomás legyen ezen az útón. Szembeszállnak az enyhülés­ellenes erőknek azzal a szán­dékával, hogy lejárassák és megszakítsák az enyhülés fo­lyamatát, amely valamennyi európai állam és nép hosszú távú érdekeit szolgálja. Elvár­ják: o találkozó többi részve­vője is annak felismeréséből induljon ki, hogy a találkozó sikere valamennyi részvevő­nek egyformán objektív érde- k°. O Az európai és a világbé­ke alapjainak megszilár­dítása szempontjából az ülé­sen képviselt államok nagy je­lentőséget tulajdonítanak az Európában levő nukleáris fegyverek csökkentésének és korlátozásának. Ez elősegítené annak, az európai államok és népek számára létfontosságú célnak az elérését, hogy ma­radéktalanul vonják ki Euró­pából a nukleáris fegyvereket — mind a közép-hatótávolsá- gúakat, mind a taktikaiakat — és szabadítsák meg a konti­nenst a nukleáris konfliktus veszélyétől. A Varsói Szerző­dés tagállamai változatlanul erre törekednek. Ezzel összefüggésben az ülé­sen véleménycserére került sor az Európában levő nukleá­ris fegyverekre vonatkozó szovjet—amerikai tárgyalások­ról. Az „ülés résztvevői megállapí­tották, hogy a Szovjetuniónak az a döntése, amely szerint be­szünteti a nyugat-európai cél­pontok elérésére képes közép­hatótávolságú rakétáinak tele­pítését, s jelentősen csökkenti e rakáték számát, kedvező fel­tételeket teremt az előrehala­dáshoz az európai nukleáris fegyverzetekről szóló szovjet —amerikai tárgyalásokon. Az ülés részvevői határozot­tan állást foglaltak minden olyan tevékénységgel szemben, amely bonyolíthatja ezeket a tárgyalásokat. Újból felhívják a NATO-országokat, hogy mondjanak le az új amerikai közép-hatótávolságú nukleá­ris rakétafegyverek Nyugat- Európába telepítésének tervé­ről. Ez hozzájárulna az euró­pai politikai légkör javításá­hoz, a bizalom erősítéséhez, a jószomszédi kapcsolatok fej­lesztéséhez. Megerősítették azt is, hogy a nukleáris fegyverek kérdé­sének megoldása Európában lehetetlen olyan feltételek mellett, amelyek megbonta­nák az európai hadászati egyensúlyt, egyoldalú katonai előnyöket biztosítanának a NATO-nak a szocialista or­szágok biztonsági érdekeinek rovására. A Varsói Szerződés tagállamai a maguk részéről soha nem törekedtek és nem fognak törekedni egyoldalú katonai előnyök szerzésére. O Az ülés résztvevői rámu­tattak a hadászati fegy­verzetek korlátozásáról és csökkentéséről szóló szovjet- amerikai tárgyalások felújítá­sának jelentőségére. Arra van szükség, hogy ezek a tárgya­lások konstruktív szellemben folyjanak és az egyenlőségen, az egyenlő biztonságon ala­puló megállapodáshoz vezes­senek. Ez elősegítené a hadá­szati egyensúly szintjének fo­kozatos csökkentését, a nuk­leáris katasztrófa veszélyének enyhítését. A tárgyalásokon a Szovjetunió erre törekszik. Az ülés résztvevői a kö­zép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről folyó bécsi tár­gyalásokról megállapították, hogy a szocialista országok ki­tartó erőfeszítései ellenére a tárgyalások hosszú évek óta elhúzódnak és nincs tényleges előrehaladás. Mégis úgy vélik, hogy a bé­csi tárgyalásokon van lehető­ség az előrelépésre és megvan az alapja annak, hogy el­kezdjék a megfelelő megoldás gyakorlati előkészítését. Ez­zel kapcsolatban hangsúlyoz­ták a közvetlen részt vevő szo­cialista országok 1982. február 18-i megállapodástervezetének jelentőségét. Az ülésen képviselt álla­mok a nyugati országoktól azt várják, hogy konstruktívan foglalkozzanak a tervezettel. Ez megnyithatja az utat a megállapodás eléréséhez. Ami pedig a nyugati országok 1982. július 18-i javaslatát illeti, a szocialista országok a tárgya­lásokon már kifejezték ezzel kapcsolatos kritikai álláspont­jukat. Az ENSZ-közgyűlés má­sodik rendkívüli leszere- lesi ülésszaka eredményeinek fényében az ülésen véle­ménycserére került sor a fegyverzetkorlátozási és csök­kentési kérdésekről is, figye­lembe véve, hogy e kérdéseket az ENSZ-közgyűlés most folyó 37. ülésszakán is áttekintik. Megállapították, hogy az ENSZ tagállamainak túlnyo­mó többsége, a világ közvéle­ményének széles rétegei, föl­dünk népei sikraszállnak a nukleáris háború megakadá­lyozását célzó hatékony in­tézkedésekért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a le­szerelési tárgyalások meg­gyorsításáért, a mielőbbi gya­korlati eredményekért, ide értve a genfi leszerelési bi­zottságban folyó tárgyalásokat is. " Ezek közül az ülés résztve­vői szükségesnek tartják kü­lön kiemelni a nukleáris fegy­verkísérletek általános és tel­jes betiltását, figyelembe vé­ve annak jelentőségét a nuk­leáris fegyverkezési hajsza megszüntetésében, valamint azt, hogy az e kérdésről foly­tatott tárgyalások már közel voltak a befejezéshez. Az ülé­sen képviselt államok határo­zottan fellépnek azért, hogy haladéktalanul újítsák fel az erről kezdett, az Egyesült Ál­lamok kormánya által meg­szakított tárgyalásokat. O A Varsói Szerződés tag­államainak külügyminisz­terei véleményt cseréltek más időszerű nemzetközi kérdések­ről is, elsősorban azoknak a térségeknek a problémáival foglalkoztak, ahol katonai konfliktusok vannak és válto­zatlanul veszélyes a helyzet. Különös aggodalmuknak ad­tak hangot a közel-keleti helyzet miatt. Szigorúan el­ítélték Izrael benyomulását Li­banonba, az izraeli agressziót a palesztin és a libanoni nép ellen, a Nyugat-Bejrút polgári lakossága elleni kegyetlenke­déseket. Megállapították, hogy Izraelt kívülről nyújtott se­gítség és támogatás ösztönözte e cselekményben. Megerősítet­ték országaik álláspontját, hogy fellépnek az izraeli csa­patok azonnali, teljes kivoná­sáért Libanonból és követel­ték Libanon függetlenségének, szuverenitásának, egységének és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartását. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy valóban tartós, igazságos és átfogó bé­kés rendezés a Közel-Keleten megköveteli az izraeli csapa­tok teljes kivonását valameny- nyi, 1967. óta megszállt arab területről, beleértve Jeruzsá­lem keleti részét is. El kell is­merni a palesztinai arab nép törvényes jogait, beleértve független államának '•létreho­zására való jogát. Sikraszállnak azért, hogy e feladatok megoldására hívja­nak össze nemzetközi konfe­renciát valamennyi érdekelt fél részvételével, ideértve a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, mint a prlesztinai arab nép egyetlen törvényes képviselőjét; O Az ülésen képviselt álla­mok hozzá kívánnak já­rulni a nemzetközi feszültség általános enyhüléséhez, és ezért szükségesnek tartják, hogy a NATO és a Varsói Szer­ződés ne terjessze ki tevékeny­ségét új övezetekre Ázsiában, Afrikában, Latin-Ametikában. A külügyminiszterek az ülé­sen megerősítették, hogy a VSZ tagállamai nem akarják kiszé­lesíteni szövetségük tevékeny­ségi területeit, és hasonló ál­lásfoglalást várnak a NATO tagállamaitól. Emlékeztetnek korábbi elvi állásfoglalásukra is a két katonai szövetség egy­idejű feloszlatásával kapcso­latosan. A külügyminiszteri bizott- ság ülésének munkáját mindenekelőtt az a közös el­határozás jellemezte, hogy kö­vetkezetesen folytatják a be-' két, az enyhülést és a nemzet­közi biztonságot szolgáló poli­tikájukat. E politika célja a nukleáris katasztrófa veszélyé­nek elhárítása, az államok kap­csolatainak javítása, a konst­ruktív párbeszéd, a kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi és gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és egyéb kapcsolatok fej­lesztése, a népek óhajának megfelelően. s Az ülés a kölcsönös elvtársi megértés és együttműködés szellemében zajlott le. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottsá­gának következő ülése Prágá­ban lesz. Az ENSZ-közgyűlés jogi bi­zottságának csütörtöki ülésén felszólalt dr. Prandler Árpád nagykövet, a magyar küldött­ség tagja. A testület az ENSZ alapokmányának és a szerve­zet erősítésével foglalkozó kü­lönbizottság jelentését vitatja meg. A szónok méltatta a bi­zottság által kidolgozott nyilat­kozatot a nemzetközi viták bé­kés rendezéséről, és támogat­ta annak elfogadását. A közgyűlés dekolonizációs bizottságában felszólaló dr. Domokos Mátyás nagykövet a külföldi gazdasági érdekelt­ségek dekolonizációt gátló te­vékenységével kapcsolatban megállapította, hogy szoros összefonódás tapasztalható a gyarmati rendszer maradvá­nyai és a faji megkülönbözte­tés között. A közgyűlés szociális, huma­nitárius és kulturális bizottsá gában Erdős André az .985- ben megrendezendő nemzetkö­zi ifjúsági év előkészületeivel összefüggésben ismertette az ifjúsági törvény alkalmazásá­val kapcsolatos tapasztalato­kat, és felhívta a figyelmet az ifjúságot érintő kérdések meg­oldása, valamint a nemzetközi feszültség csökkentése és a le­szerelés előmozdítása közötti szoros összefüggésre. Az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán, az iraki—iráni háborúról — Irak kérésére — felújított vita második napján, a felszó­lalók mély aggodalmukat fe­jezték ki a fegyveres konflik­tus folytatódása miatt. A közgyűlés elé terjesztett határozattervezet megállapítja, hogy a két ország konfliktusá­nak folytatódása veszélyezteti a békét és a nemzetközi biz­tonságot. A Szovjetuniónak a háború­val kapcsolatos álláspontját jellemezve Oleg Trojanovsz- kij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője kijelentette: A Szovjetunió e fegyveres konfliktus kirobbanása kezde­tétől a katonai cselekmények mielőbbi befejezésért és a vi­tás kérdések tárgyalásos meg­oldásáért szállt síkra. Szovjet—kínai konzultációk Befejeződött a kínai—szov­jet külügyminiszteri konzultá­ciók első fordulója — vált is­meretessé diplomáciai forrá­sokból tegnap Pekingben. A hírt a kínai külügyminisz­térium is megerősítette. A kon­zultációk október 5-én kezdőd­tek Leonyid Iljicsov szovjet és Csien Csi-csen kínai külügy­miniszter-helyettes között. A konzultációkat egy későbbi idő­pontban Moszkvában folytat­ják. A libanoni elnök gazdasági támogatást kért Gemajel elutazott Rómából Amin Gemajel libanoni el­nök tárgyalásait befejezve teg­nap elutazott az olasz főváros­ból. A libanoni elnök útjának korábbi állomásaihoz, Wa­shingtonhoz és Párizshoz ha­sonlóan Rómában is a Bejrút­ban állomásozó nemzetközi haderő megerősítéséről, vala­mint az ország helyreállításá­hoz szükséges gazdasági támo­gatásról tárgyalt az olasz ve­zetőkkel, Sandro Pertini köz- társasági elnökkel, Giovanni Spadolini miniszterelnökkel és Emilio Colombo külügyminisz­terrel. A II. János Pállal megtar­tott találkozó során Gemajel libanoni látogatásra hívta meg a pápát. A tegnap este beje­lentett hír szerint az utazás időpontját még nem tűzték ki. Gemajel elnök hazautazása előtt — mértékadó forrásból származó értesülés szerint — levelet küldött a katolikus egyházfőnek, a levél tartalma azonban nem ismeretes. ★ Az arab országok ismerjék el Izraelt és kezdjenek közvet­len tárgyalásokat vele — erre hívta fel Reagan elnök tegnap a Fehér Házban az Arab Liga tanácsának küldöttségét, amely 11. Hasszán marokkói király- lyal az élén tartózkodik a* amerikai fővárosban. Az arab delegáció tagjai kö­zött van Jordánia, Szíria, Al­géria, Tunézia és Szaúd-Ará- bia külügyminisztere, vala­mint Khaled Al Hasszán, a PFSZ V.B. tagja, akinek jelen­létét a Fehér Ház egyszerűen nem veszi tudomásul. Mitterrand befejezte látogatását Nyugatnémet■ Az NSZK és Franciaország kormánya a fennálló nézetel­térések és nehézségek ellenére kész folytatni a párbeszédet a szocialista országokkal — je­lentette ki tegnap Helmut Kohl nyugatnémet kancellár azon a közös sajtóértekezle­ten, amelyet Francois Mitter­rand francia államfő kétnapos bonni látogatásának befejezé­sekor tartottak. Ennek meg­felelően mind az NSZK, mind Franciaország támogatja a madridi biztonsági és együtt­működési találkozó folytatását és egy európai leszerelési érte­kezlet összehívását. Ugyanakkor a nyugatnémet kormányfő közölte: az NSZK és Franciaország egyaránt azonos jelentőséget tulajdonít a NATO 1979-es határozata mindkét részének és elutasít­-Iranda csúts ja, hogy a genfi szovjet—ame­rikai tárgyalásokba bevonják a francia nukleáris erőt is. A sajtóértekezleten elhang­zottak is megerősítették, hogy a mostani tárgyalások közép­pontjában a két ország kato­napolitikai együttműködése állt. A nyugatnémet kormány­fő közölte: mindkét fél szük­ségesnek tartja az álláspontok egyeztetését és egymáshoz va­ló közelítését közös koncepciók kidolgozása céljából. Mitterrand elnök a sajtóér­tekezlet után ebédet adott Hel­mut Kohl tiszteletére, majd a kora délutáni órákban a fcöin­bonni repülőtérről hazaindult Párizsiba. Leértékelték a dinárt Erőltetett ütemű tárgyalások Washingtonban Újabb szankciós elképzelések George Shultz amerikai külügyminiszter négy nyugat­európai ország — Nagy-Bri- tannia, Olaszország, Francia- ország és az NSZK —, képvi­selőivel folytat erőltetett üte­mű tárgyalásokat a Szibéria— Nyugat-Európa gázvezeték el­leni szankciók feloldásáról, il­letve az ehhez „szükséges” amerikai, feltételekről —, je­lezték washingtoni diplomá­ciai és sajtóforrások tegnap. Nagy-Britamnia, Olaszország, és az NSZK a The Washing­ton Post tegnapi, címoldalas értesülése szerint elfogadta az amerikai kormány által java­solt megoldást, és állítólag csak Franciaországon múlik, hogy a hét végén nyilatkoza­tot tegyenek közzé a szank­ciók megszüntetéséről, ponto­sabban — az amerikai fogal­mazás szerint, amelyet ezen a héten egy kampánybeszédben Reagan elnök is használt —, „hatékonyabb” intézkedésekkel való „felváltásáról”. A dinár tegnapi 20 százalé­kos leértékelése szorosan ösz- szefügg a képviselőház és a szövetségi kormány közelmúlt­ban hozott egyéb intézkedé­seivel, és azokhoz hasonlóan a termelés felélénkítését, az export fellendítését, az import ésszerűsítését szolgálja — hangoztatták a kormány kép­viselői a Belgrádban tegnap tartott sajtóértekezleten. Boriszlav Szrebrics, a kor­mány alelnöke kijelentette, hogy a devalválás része a ju­goszláv gazdaság megszilár­dítását célzó stratégiának, az objektív anyagi feltételek el­ismerését jelenti, annak tudo­másul vételét, hogy a dinár árfolyama már hosszabb ide­je nem tükrözte a hazai ára­kat, azok növekedését.

Next

/
Thumbnails
Contents