Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

Összeült a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága Leonyid Brezsnyev fogadta a tanácskozás résztvevőit Csütörtökön Moszkvában megkezdődött a Varsói Szer­ződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának ülése. A tanácskozáson Petr Mla- denov, Bulgária, Bohuslaw Chnoupek, Csehszlovákia, Ste­fan Olszowski, Lengyelország, Púja Frigyes, Magyarország, Oskar Fischer, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ste­fzn Andrei, Románia és And­rej Gromiko, a. Szovjetunió külügyminisztere vesz részt. A külügyminiszterek megvi­tatnak néhány, a madridi ta­lálkozóval kapcsolatos kér­dést, és áttekintenek több, a nemzetközi és ezen belül az európai biztonsággal kapcso­latos problémát. A nemzetközi biztonság legégetőbb kérdése, a nukleáris háború veszélyének elhárítása A Szovjetunió azon fárado­zik, hogy a helsinki értekez­lettel megkezdődött össz-euró- pai folyamat ne csupán fenn­maradjon, hanem fejlődjön és erősödjön is. Ezért különösen fontc , hogy a madridi talál­kozó kedvező eredménnyel záruljon, és hogy megállapo­dás szülessen a bizalomépítő intézkedésekkel és leszerelési kérdésekkel foglalkozó euró­pai konferencia összehívásá­ról — mondotta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön Moszkvá­ban, amikor a Kremlben fo­gadta a Varsói Szerződés tag­államainak külügyminiszte­reit. ’ A szovjet vezető kijelen­tette: tudjuk, hogy a nyugat­európai országok az amerikai nyomás ellenére is változatla­nul érdekeltek az enyhülés­ben, és ezt nem ritkán nyíltan kifejezésre is juttatják. A találkozón áttekintették az európai és a nemzetközi biztonság időszerű kérdéseit, köztük a madridi találkozó­val kapcsolatos kérdéseket. Hangsúlyozták, hogy Európá­ban és az egész világon egy­re jobban érezhető a kon­frontációkra és a helyzet éle­FELERÉSZBEN M ekikezdtek a nagyköz­ség új ABC-áruháza építésének — égető rá a szükség, túlterhelt a meglévő bolthálózat, állan­dó a zsúfoltság —, ám rövi­desen akadtak, akik azt hí- relték, nem lesz abból semmi, leáll a munka, hi­szen — hallották! — meg­tiltották a kereskedelmi be­ruházásokat országosan, ak­kor ők sem lehetnek kivé­telek ... Történt mindez Fo­ton, ahol egy évtized alatt kisebb falunyi néppel, 1741 fővel gyarapodott a lélek- szám, azaz minden középít­kezés közügy, érthető a fi­gyelem akkor, ha valami­nek a sorsa bizonytalanná válik. Érthető, ha valóban bizonytalanná válik ez a sors. A fölröppent véleke­désnek felerészben lelni alapját, tudniillik annyiban, hogy mint sok más fejlesz­tésnél, a kereskedelmi be­ruházásoknál is megszigo­rodtak a kezdés feltételei. Nem megtiltották azokat, hanem előírták a teljes be­kerülési költség huszonöt százalékát kitevő beruházá­si járulék, valamint továb­bi húszszázalékos építési adó megfizetését a kor­mányzati szervek, a népgaz­daság egyensúlyi helyzete javításának, okán, azaz a be­ruházási kereslet visszafo­gása érdekében. Ez áll a felerészben hal­lott, a felerészben valós magvat hordó fiír mögött, azaz — ami a lényeg — épül tovább a fóti üzletház. Érzékelhetőbbé téve a há­lózatbővítés súlyát, fontos­ságát a megyében,' leírjuk: hat hónap alatt a tanácsok kereskedelmi beruházások­ra összesen huszonhatmil­lió forintot utaltak át tá­mogatásként az érintett cé­geknek, hiszen az új üzletek döntő része kettős forrásra — a vállalati saját alapok­ra és a tanácsi támogatás­ra — hagyatkozva épül. Még tovább tágítva a kört, megfoghatóbbá téve véle­kedések és tények különb­ségét: vállalati eszközökből és tanácsi támogatásból Bu­dakeszin befejeződött egy ABC-áruház tető alá hozá­sa, Szigetszentmiklóson, Ér­den, Monoron. Ráckevén pe­dig tart javában. Ez sorol­ható tehát az említett fóti eset mellé, amint oda he- yezhetők ezek a példák a tiltás és szigorítás szüksé­ges megkülönböztetéséhez is, mert hiszen leállítani, •avagy megnehezkeni bizo: nyos építkezéseket, nem azonos dolog! Közvélekedésünk hajlik a felerészben hallott, meg- jegvzett, ennek okán fele­részben vagy még annyira sem igaz hírek kommentá­lására. átalakítására, bőví­tésére vagy. éppen szűkíté­sére. Furcsa módon az a jellemző, elsősorban az rög­zítődik a memóriákban, mit nem lehet, holott an­nak számon tartása lenne a fontos, mit lehet, s _ amit igen, azt hogyan, miként az ésszerűség jegyében. A}ig- ha a szavakkal való játék a nem vagy az igen ilyen szerepének hangsúlyozása, hiszen a közvélekedés köz- gondolkodást befolyásol, a közgondolkodás pedig dön­tő eleme annak, a cselek­vés mi módon formálódik, sikerül-e kialakítani a köz­akarattal egyező lépéseket. Napjainkban mindennek még inkább különleges a jelentősége, hiszen az erő­teljesen megváltozott gaz­dálkodási környezetben meghatározó szerepe van annak, tudunk-e, s ha igen, milyen mértékben gondol­kodásmódunkon úgy módo­sítani, hogy az megfeleljen minden tekintetben az új követelményeknek. Kissé el vontabban fogalmazva: holnapunk lehetséges kör­vonalazásában döntő elem­mé válik, vajon a nehézsé­gekben, a feltételek szorító gyűrűjében olyasmit lá­tunk-e, amivel szemben te­hetetlenek vagyunk, vagy pedig kihívást, amire vá­laszt kell adni, próbatételt, amit állni kell?! M esszire jutottunk a fó­ti árunáz építésétől, üe hiszen egy-egy je- ic.w^goen olykor nem is maga a jelenseg, hanem anT naa gyökere, a gyökereknek tapunajt acio joiyamat a fontos. A kereskedelmi fej­lesz ések ügye természete­sen nem lényegtelen, mivel mindenkinek — ahogyan azt mondani szokták — be keli mennie az üzletbe, ha tetszik, ha nem tetszik, ám sokkal lényegesebb ennél annak társadalmi megitélte- tése: pusztán a visszakozz le- het-e a megoldás a terhek elviselhetőbbé tételére, avagy a visszakozznak, a meglevő megőrzésének és a nagyon alaposan megfon­tolt haladásnak a kom­binációja?! Az erre a kérdésre adandó gyakor­lati válasz nem csupán egy község, egy város, egy termelőhely közvéleményét kell, hogy foglalkoztassa; országos ügy ez, társadal­mi méretekben szükséges felelet. Felerészben belátni a gondokat, felerészben megjegyezni a teendőket azért veszélyes — ha sza­bad azt írni, életveszélyes —, mert akadályozza a jobb, a célszerűbb keresését, a gondolkodás megújítását, a lehetőségek fölfedezését. A hírelések ellenére épül a fó­ti áruház. Jó lenne, ha jel­képként foghatnánk fel ezt. M. O. zésére irányuló amerikai tö­rekvés, az az igyekezet, hogy aláássák mindazt, amit a vi­lág az enyhülés fogalmán ért. Leonyid Brezsnyev rámuta­tott: a nemzeíKözi biztonság legégetőbb, legsürgetőbb kér­dése ma a nukleáris háború ve^szélyének elhárítása. Ezzel kapcsolatosan utalt arra: a Szovjetunió egyoldalú kötele­zettséget vállalt, hogy első­ként nem vet be nukleáris fegyvert. A találkozón a résztvevők hangsúlyozták, hogy a szo­cialista ország k, a Varsói Szerződés tagállamai továbbra is békepolitikát folytatnak, a nukleáris katasztrófa elhárí­tásán fáradoznak és céljuk valamennyi nép biztonságá­nak mer‘.eremtése. Rámutat­tak arra, hogy a külüg-mi- niszteri bizottság fontos sze­repet tölt be a Varsói Szer­ződésben tömörült államok­nak a nemzetközi béke és biz­tonság érdekében a nemzetkö­zi színtéren kifejtett együtt­működésében. Leonyid Brezsnyev tájékoz­tatta a külügyminisztereket az SZKP és a szovjet állam kommunista építő munkájá­ról, s külön szólott a Szov­jetunió megalakulása küszö­bönálló 60. évfordulójának december végi megünneplésé­ről. Ez a dátum — mondotta — a szovjet nép nagy ünnepe, ugyanakkor nemzetközi jelen­tőségű eseména szó legtá­gabb értelmében. Brezsnyev — az SZKP Központi Bizottsága és a Po­litikai Bizottság nevében — szívélyes üdvözletét küldte a tagállamok vezetőinek, és sikereket kívánt a szocialista építőmunkában, a békéért és a nemzetközi biztonságért ví­vott harcban. Egyidejűleg eredményes münkát kívánt a Varsói Szerződés miniszteri bizottsága ülésén részt vevők­nek. , PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM Ára: 1,40 forint 1982. OKTOBER 22., PÉNTEK Az idén csak összefogással oldható meg Az utakon is télre készülnek ; A közelgő téli feladatok zavartalan megoldására a § KPM Közúti Igazgatósága a hagyományos őszi értekez­letre hívta tegnap Pest megye közlekedéssel foglalkozó szakembereit és tanácsi illetékeseit. Oroszlán László főmérnök az üzemeltetési és útfenntartási teendőkkel kapcsolatban el­mondta, az eddigieknél is szo­rosabb együttműködés szüksé­ges, mert a KPM anyagi lehetőségei jelentősen beszűkültek. Elsősorban az alsóbbrendű út­vonalakra vonatkozóan kell szakítani az úgynevezett feke­te burkolat fogalmával. Az el­múlt évek 40—45 millió forin­tos téli üzemfenntartási költ- ségeg már nem lehet biztosí­tani, ahogy csökkenteni kell az utakra szórt évi 90—100 ezer tonna só mennyiségét is. Mindez természetesen nem mehet a közlekedési biztonság rovására, ezért a főútvonala­kon továbbra is fenntartják az őrjáratokat, s ahol kell, azonnal beavatkoznak. A ki­sebb foBgalmú szakaszokon úgynevezett rayonos ellenőr­zést szerveznek, arfielynek fel­adata a hóátfúvásos, eljegese­dett kanyarok, emelkedők, be­vágások megtisztítása lesz. A szakemberek elmondták, hogy az országosan is kiemel­kedő forgalomnak megfelelően 60 saját, és 30 bérelt hó­munkagéppel várják a tél beálltát. A KPM illetékesei főként a Körkép a váci ipari üzemekből Exporthajrá következik Központi kérdés a ma­gyar népgazdaság számá­ra, hogy a világméretű re­cesszió közepette is ellássa a hazai piacot, miközben teljesíti a szocialista és tő- késexport-szerződéseket. Sőt, pénzügyi egyensúlyunk azt is megköveteli, hogy fo­kozzuk eladásainkat, egyre több, gazdaságosan expor­tálható terméket állítsunk elő. V_ J A megye egyik legnagyobb ipari városában Vácott, az év első kilenc hónapjában 6 mil­liárd forint értékű terméket állítottak elő, folyó áron 2 és fél százalékkal többet, mint az előző esztendőben. Külö­nösen gyorsan fejlődött a ter­melés a Bélésszövőgyárban, ahol 26 százalékkal és az Egyesült Izzó váci gyárában, ahol a múlt évihez képest 11 százalékkal állítottak elő több terméket. Az elmúlt esztendeinél ke­vesebb termék készült a For­téban, a Könnyűipari Alkat­részgyártó Vállalatnál, s még további nyolc, kisebb üzem nem érte el az első háromne­gyedévben tavalyi eredmé­nyeit. Vác példája az ország gaz­dasági életének tükre. Különösen az exportra is ter­melő vállalatok vannak nehéz helyzetben. Többségüknél már világosan látható, hogy az év végére megközelíthetik, elérhe­tik, sőt, néhány esetben túl is szárnyalhatják a tavalyi, kivi­telre készült produktumot, il­letve az idei terveket. Ez azonban minden eddigieknél nehezebb, mert a tőkés vásár­lók a piaci árak és szükség­letek bizonytalansága miatt óvatosan, gyakran csak az év utolsó hónapjaiban rendelnek. Ha ez a piaci törvény, ak­kor a váci vállalatok igyekez­nek megfelelni a követelmé­nyeknek. Több cég a városban, így például a Forte is felké­szült arra, hogy az év utolsó három hónapjában akár haj­rával is javít helyzetén. Erre már csak azért is szükség van, mert a háromnegyedév alatt az üzemek itt 820 millió forint értékű terméket szállítottak tőkés exportra, 130 millió fo­rinttal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában, s a lemaradást mindenképpen, saját érdekükben is szeretnék behozni. Erre különösen a Taurus Gumigyárnak és a Forténak van nagy szüksége. Akad azonban jó példa is: a Kötöttárugyár 40 százalékkal, az Izzó 33 százalékkal bővítette tőkés exportját, összességében azonban látható, hogy a váci vállalatok már nem tudják idei tőkésexport- tervüket teljesíteni. Jobb a helyzet a szocialista kivitelben. Kilenc hónap alatt 351 millió forint értékű árut szállítottak a vállalatok a KGST-partnereknek, 90 mil­lió forinttal többet, mint az elmúlt esztendő hasonló idő­szakában. Ezeken a piacokon elsősorban a Fore, a PENO- MAH és a Kötöttárugyár ért el jó eredményeket. Cs. A. településeken átvezető, nagy forgalmú főútvonalak tisztítá­sához kértek az eddigieknél több segítséget, mind a helyi tanácsoktól, mind a lakosság­tól. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a tavalyi tapasztala­tokon okulva, szigorúbb intéz­kedések várhatók a nagy ha­vazások, hószakadások idejére; inkább időben lezárják a ve­szélyeztetett útszakaszokat, mintsem életveszélyből kell­jen kimenteni a közlekedőket. Az autópályák üzemfenntar­tói ilyen esetben a jövőben a honvédség segítségét is igénybe veszik. A nemzetközi forgalmú autópályákon az eddigi eszközüket és le­hetőségeket továbbfejleszt­ve, az idei téli küzdelmekbe már nagy teljesítményű, a nagyobb útfelületeknek jobban megfe­lelő Tátra munkagépet is be­vetnek. K. T. Forgalmat lassító köd Tegnap reggel a gödöllői országúton Nagy köd akadályozta a for­galmat tegnap délig az egész országban. Az erős páralecsa­pódás már éjjel csúszóssá tet­te az utakat, és ezért a kevés­bé óvatos gépkocsivezetők kö­zül többen bajba kerültek. Rá­futásos hármas ütközés miatt húsz percig félpályás forgalom- elterelés volt a 70-es úton. Egy ismeretlen gépkocsivezető ki­döntötte a villogósort és a KRESZ-táblát a Bicske—Tata­bánya közti szakaszon. Reggel és délelőtt sok kivi- lágítatlan fantomautó közleke­dett a ködben, gyakoriak vol­tak a koccanások. Sok ember nem tudott pontosan megér­kezni a munkahelyére. A HÉV járatain általában 8—10 per­ces késések fordultak elő, a szentendrei Vonalon ennél va-' lamivel rosszabb volt a hely­zet. A Volán-buszok menetideje is hosszabb volt a szokásosnál,1 A vonatok általában nyolc- tizenkét percet késtek a reg­geli órákban, de torlódást nem tapasztaltak. A Ferihegyi repülőtérről dél­előtt tíz óráig nem szánhattak fel a gépek. Leszállásra csak délben, tizenkét óra után ad­tak engedélyt. A napraforgó lekörözte a repcét Sikentövények az olajosak A mezőgazdasági nagyüze­mek egyik sikernövényévé vált a napraforgó, a fontos olajos növény termesztésére viszony­lag könnyen kötnek szerző­dést a gazdaságok. A most be­fejeződött betakarítási sze­zon tapasztalatai is erre utal­nak; például nőtt a bértárolás Még páratlan kerékpárok... A gyáli tsz tevékenységében fontos szerepet töltenek be az ipari melléküzemek, amelyek nagyban növelik a szövetkezet nyereségét. Az így keletkezett jövedelem jelentős hányadát az alaptevékenység fejlesztésére fordítják. A fcmtömcgcikk-kc- rékpár részlegben (a képen) a csepeli kerékpárokhoz készítik a küllős kerekeket. Halmágyi péter felvételel területe. A termés minősége jó, a készlet elegendő lesz a lakossági igények fedezéséhez és exportra is jut. A gazdaságok a terveknek megfelelően hozzávetőleg 270 ezer hektáron termesztettek olajos növényeket. Azt, hogy számításukat megtalálják bi­zonyítja: még az ipar nehéz­ségeinek megoldásában is részt vállalnak. A tavalyinál mint­egy 10 százalékkal több ter­ményt tárolnak a helyi raktá­rakban. Az ipar illetékesei elmon­dották: az idén összesen 39 ezer 500 tonna étolajat palac­koznak, ebből mindössze 3 ezer tonnányi az a repceolaj, amelyet a háziasszonyok nem szívesen vásárolnak meg. Ará­nya minden korábbinál ala­csonyabb, az ipar termelésé- ’ nek mindössze 7,6 százalékát teszi ki, szemben a tavalyi 13 százalékkal. Közélet Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke Emílián Dobdescunak, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Állami Tervbizottsága elnöké­nek meghívására tárgyalások céljából csütörtökön Bukarest­be utazott.

Next

/
Thumbnails
Contents