Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-21 / 247. szám
1982. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK Pr.sr HFGYT.t 3 Szivattyúmstorok Gyálról Az idén csaknem 6 millió forintért készítenek speciális szennyvízdaraboló szivattyúkat a Vízügyi Építő Vállalat gyáli üzemében. Képünkön: Dobozi Ferenc és Boda Béla szivattyú- ház szerelése közben. Barcza Zsolt felvétele Az oktatás és az MTESZ igpiffüiikidéi A Művelődési Minisztérium és az MTESZ vezetői Köpeczi Béla miniszter és Fock Jenőnek, az MTESZ elnökének vezetésével szerdán megvitatták az oktatás és közművelődés időszerű feladatait, valamint együttműködésük további lehetőségeit. Megállapították, hogy az eddigi közös munka is hozott már eredményeket. A további tennivalók sikeres végrehajtása érdekében szerdán Köpeczi Béla és Tóth János, az MTESZ főtitkára együttműködési megállapodást írt alá, amelynek értelmében a szövetség közreműködik az oktatáspolitikai munkában, a közoktatás és a felsőoktatás, valamint a továbbkénzés komvlex rendszerének korszerűsítésében. Az ingatlankezelés fejlesztése A bérlik érdekeinek szolgálata Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban szerdán országos értekezleten tárgyalták meg az ingatlan- kezelő szervezetek továbbfejlesztésének legfontosabb feladatait é vállalatok és költségvetési üzemek gazdasági és szakszervezeti vezetői. Juhász Ottó, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Jantner Antal miniszterhelyettes és Kacsó lllésné, a szakszervezet titkára ismertette a közös tennivalókat. Munkájuk: szolgáltatás Hangsúlyozták, hogy az ingatlankezelés fejlesztésével a feladatokhoz rugalmasabban alkalmazkodó szervezeteket kell kialakítani, amelyek hatékonyabban járulnak hozzá a lakásállomány értékének megőrzéséhez és a lehetőségek szerinti növeléséhez is. Munkájukat a szó szoros értelmében szolgáltatásnak tekintsék, tehát tevékenységük fejlesztése is a bérlők érdekeit szolgálja. Az országban több mint 150 tanácsi ingatlankezelő, valamint város- és községgazdálkodási vállalat és költségvetési üzem intézi — az ország teljes lakásállományának egyötödét meghaladó — mintegy 760 ezer tanácsi bérlakás fenntartásának, gondozásának ügyeit. Az utóbbi tíz évben jelentősen bővültek a rendelkezésünkre álló anyagi erőforrások, de az ingatlankezelési és fenntartási munka fejlődése nem követte ezt az ütemet, elmaradt a jogos társadalmi igényektől. Ezért a lakásellátás és gazdálkodás javításával összhangban a tanácsi ingatlankezelő szervezeteket is korszerűsítik. A Központi Bizottság és a kormány határozatának megfelelően az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az érdekeltek bevonásával kidolgozta és kiadta a tanácsi ingatlankezelő szervezetek továbbfejlesztésének ágazati irányelveit. Bürokrácia nélkül Fontos követelmény, hogy a szervezeti és érdekeltségi rendszer korszerűsítésének eredményeként a korábbinál jobban és megbízhatóbban lássák el az ingatlankezelési és lakóházfenntartási feladatokat, s a lakossági bejelentések gyorsabb, bürokrácia nélküli intézésével, valamint a javítások szakszerűbb és jobb minőségű elvégzésével erősítsék kapcsolataikat és együttműködésüket a bérlőkkel. Az ágazati irányelvek több változatot ajánlanak a szervezeti korszerűsítésre. A fővárosban és a nagyobb városokban indokolt az önálló — tiszta profilú — ingatlankezelő vállalatokat fenntartani, ha a kezelt bérlemények száma a négyezret eléri, vagy meghaladja. Az ilyen IKV teljes körűen gondoskodik a kezelés- és a fenntartásellátásról. A felújítási és korszerűsítési munkákat pedig az arra szakosított vállalatokkal, szövetkezetekkel végezteti el. A kisebb és önálló IKV-nál is célszerű, ha szervezetileg elkülönítik a kezelő-fenntartói feladatoktól a felújítási munkákat végző építőipari részleget, s az anyavállalathoz csatolva leányvállalati formában működtetik. Általános célnak tekinthető, hogy a fenntartási munka — a karbantartás és felújítás — fokozatosan vállalkozás jellegűvé váljék. Így jobban mérhető munkájuk hatékonysága. Önelszámoló egységek A kezelői feladatok ellátásának továbbfejlesztésében alapvető cél, elsősorban a fővárosban és a nagyobb városokban, hogy 1983. januártól 1985. januárig fokozatosan önelszámoló — meghatározott pénzügyi eszközökkel keret- gazdálkodást folytató — egységekké fejlesszék a házkeze- lőségeket, s bővítsék hatáskörüket, jogosultságukat, s ezzel növeljék felelősségüket is. Indokolt, hogy a felújítási munkákat végző szervezeti egységeket áthelyezzék a területi házkezelőségekhez. Jövőben is célszerű azonban központi szervezetként működtetni a hibaelhárító és javítási gyors- szolgálatot, s fokozatosan fel kell készíteni arra, hogy fogadhassa és teljesíthesse a lakossági megrendeléseket is. Az állami lakóházak és bérlemények felújításában és korszerűsítésében elsősorban a tervszerű előkészítés, a megrendelés és az ellenőrzés az IKV-k feladata. A bérlőkre háruló javítási és karbantartási feladatok megkönnyítése érdekében szükség van arra, hogy bővítsék a lakossági szolgáltatást végző kisszervezetek körét, jobban bevonják a kisiparosokat és a mellékfoglalkozást vállaló szakembereket, s az IKV házkezelőségeknél is kiépítsék a lakosságnak szolgáltatást végző, javító, karbantartó részlegeket. tanácsoknál bejelentsék. Ez azonban gyakran elmarad. Ezért a lakásigénylések pontosítása céljából, a Miniszter- tanács rendelete lehetővé teszi, hogy a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács rendelete a lakásigénylés benyújtása, illetőleg az 1983. január 1. napját követő megújítása esetére egyszeri igénylési letét fizetését előírhatja. Vagyis a tanácsok rendeleteikben az igénymegújítást, illetőleg az új igénylés beadását (nyilvántartásba vételét) igénylési díj letétbe helyezéséhez köthetik. A letét előtakarékosságul is szolgál, amit kamataival együtt a lakáshasználatbavételi díj, illetőleg az előtörlesztés megfizetésére kell felhasználni. A lakásigénylés visszavonásakor az igénylő a letétbe helyezett összeget kamataival együtt visszakapja. — Mekkora lesz az igénylési letét? — Ennek mértékét, továbbá a megfizetésével, illetőleg elengedésével stb. kapcsolatos részletes szabályokat is a tanács rendelete állapítja meg. Az igénylési letét az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől, továbbá az igényelt lakás jellegétől, szobaszámától és komfortfokozatától függően — eltérő mértékű lehet. Az igénylési letétet — az e célra nyitott számlán — az Országos Takarékpénztár kezeli és ha egy éven belül felhasználják évi 2 százalék, azon túl pedig évi 5 százalék kamatot térít. — Mi történik, ha valakinek akár csak átmeneti időre is, de szüksége volna az így letétbe helyezett pénzre? Kiveheti-e úgy, mint más takarékbetétet az OTP-tői? — A letéti számlát megszüntetni vagy a számlán lévő összeget időközben más célra felhasználni csak a lakásigénylésnek a tanácsi nyilvántartásból való törlését követően lehet. Fontos tudni tehát, ha a letéti összeget más célra használják fel, a lakásigénylés megszűnik. A megújítás ideje — Mikor kell a lakásigényléseket megújítani? — A lakásellátás új rendszerének kialakításához a tanácsoknak pontos adatokkal kel rendelkezniük a lakásigénylésekről, illetőleg arról, hogy a lakosság — a lakáshoz jutás új igénylési, pénzügyi és egyéb feltételeit megismerve — fenntartja-e lakásigénylését, s ha igen, milyen lakásellátási formára? Ezért az új rendelet előírja, hogy az 1982. december 31-én fennálló igénylések esetében 1983. január 1-e és június 30-a között a lakásigényléseket meg kell újítani. A megújítás gyakorlati lebonyolításának módját a tanácsok határozzák meg. — Tehát elképzelhető, hogy az úgynevezett letéti díj révén az igénylés puszta megújítása is pénzbe fog kerülni? — Ott, ahol az illetékes tanács így határoz. Erről a tanács jogosult dönteni. Az állami lakások körébe a jövőben is a tanácsi bérlakások, a vállalati bérlakások, a szolgálati lakások továbbá — 1985 végéig — a tanácsi beruházásban állami támogatással értékesített, úgynevezett tanácsi értékesítésű lakások tartoznak. 1985 után a tanácsi beruházásban épülő lakásokat állami (központi) támogatás nélkül — a pénzügyi feltételekre vonatkozó általános rendelkezések szerint — értékesítik. A tanácsi bérlakásokért az arra való jogosultság alapján differenciált összegű — a lakások alapterületének figyelembevételével megállapított — 1981-től érvényes lakáshasználatba vételi díjat kell fizetni. Előny a fiataloknak — Hogyan érvényesül a lakáselosztás és -gazdálkodás Felgyorsult a városiasodás A Post megyei Tsmács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A testület ülésének napirendjén szerepelt az Érd Városi Tanács végrehajtó bizottságának működéséről előterjesztett beszámoló. A szembetűnő eredmények ellenére sok még az alapvető gond Érden A N épköztársaság Elnöki Tanácsa négy esztendeje nyT- vánította várossá a települést. Érd tanácsi testületé ez ünnepélyes alkalom óta első ízben számol be a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt. E történetileg rövid időszak célkitűzését összegezve így fogalmazza meg a jelent«: az alapellátás színvonalának fokozatos növelésével Érd városias jellegének erősítése. Mindennek érdekében törekedtek a településszerkezet korszerűsítésére, úgy, hogy kertvárosi jellege is megmaradjon, emellé pedig elvárható szintű életkörülményeket biztosíthassanak. Közismertek azok a feszültségek, melyek az infrastruktúra (közművek, úthálózat, közlekedés, egészségügyi és gyermekintézmények, tantermek) hiányosságaiból származnak, s ma is a napi gondok forrásai. Ezek megoldásához kellően felkészült, a lakosság érdekeit pontosan értő és képviselő testületekre és szakigazgatási szervekre van szükség, ezek kialakítása, megerősítése — érthetően —, a mai napig is tartó folyamat. Még akkor is így van ez, ha a várossá válás óta kézzelfogható, szembetűnő a fejlődés. r Érdeklődő lakosok A tanács tevékenysége törvényes és tervszerű. Napirendre tűzi a város életét érintő fontos kérdéseket, s eredményesen jelöli ki a feladatokat, irányítja és szervezi a végrehajtást. A határozatok megalapozottak, figyelembe veszik a városra jellemző társadalom-politika és gazdasági viszonyokat, visszatükrözik a döntést megelőző viták tapasztalatait. Felerősödött az 1980-as választásokat követően a tanácstagok aktivitása is. A végrehajtó bizottság fontosnak tartja rendszeres,' gyors tájékoztatásukat, érezhetik, hogy számítanak munkájukra. A tapasztalatok azt igazolják, hogy jó kezdeményezés volt a tanácstagi csoportok településrészenkénti kialaikítása. Ezek, új rendszerével a jogosan támasztható követelmény, hogy összhangban legyen társadalmi és gazdasági fejlődésünkkel, életszínvonal-politikánkkal? — A lakásügyi jogszabályokat a Központi Bizottságnak és a Minisztertanácsnak az 1982. április 7-i határozatával jóváhagyott irányelvek alapján vizsgálják felül és egészítik ki. Az elmúlt időszak tapasztalatai indokolttá tették a lakásügyi jogszabályok egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát, a jogalkalmazás gyakorlatának egységesebbé tételét s a lakásügyi hatósági eljárás egyszerűsítését. A társadalmi igazságosság szellemében alapvető követelmény, hogy elsősorban a családalapító fiatal házaspárok és a többgyermekes családok juthassanak jobb feltételek mellett lakáshoz. Ezért a tanácsi lakáselosztás- ban általánossá kell tenni a lépcsőzetes lakáskiutalást. Szükséges, hogy a tanácsok valamennyi lakásellátási formára kiterjedően vegyenek részt a központi lakásgazdálkodási elvek kialakításában és helyi alkalmazásukban. Cserhalmi Imre Következik: Az új hitelfeltételek együttműködve, a körzeti népfrontbizottságokkal, közvetlenebb kapcsolatot alakíthatnak ki a lakossággal, hatékonyabban szervezhetik a közösségi életet, a társadalmi munkát. Nagy érdeklődés kíséri a lakossági fórumokat, és a réteggyűléseket is, melyek lehetőséget adnak a közvélemény jobb megismerésére Az érdeklődés tanúsítja, hogy idén az első félévben csaknem 700 közérdekű bejelentés érkezett a tanács címére. S az itt lakók nem ragadnak meg annál a joguknál, hogy szóvá tegyék a hiányosságokat, hajlandók cselekedni is a változásért: a társadalmi munka értéke a korábbinak háromszorosára emelkedett. Erre a segítségre a továbbiakban még- inkább számít a testület. Számos szakember munkálkodik önzetlenül a városért a különböző tanácsi bizottságokban, melyek javaslattevő, véleményező tevékenysége már ma is fontos része a munkának. Méginkább betölthetik hivatásukat, ha megerősítik koordinációs és ellenőrző tevékenységüket. A végrehajtó bizottság kiemelt feladata a tervszerű telek- és lakásgazdálkodás, az egyéni építkezések támogatá- tása. Emellett nagy gondot fordít az intézmények irányítására, munkájuk értékelésére, ellenőrzésére. A várossá nyilvánítást közvetlen megelőzően, s méginkább utána felgyorsult a településfejlesztés. Ezt jól mutatja, hogy V. ötéves tervet a fejlesztési alap vonatkozásában 70, a költségvetés tekintetében 72 százalékkal teljesítették túl. A yi. ötéves tervben tovább bővültek a pénzügyi lehetőségek. Saját erőből is Az elmúlt tervidőszak végéig 473 összkomfortos lakás, ebből 263 tanácsi bérlakás készült el. A jelenlegi tervidőszakra húzódott át a 100 személyes óvoda és a 60 személyes bölcsőde felépítése, valamint egy 16 tantermes iskola kivitelezésének megkezdése. A nagycsaládosok 12 helyett 24 otthonba költözhettek be, 10 helyett 18 szolgálati lakást adhattak át orvosoknak, védőnőknek, pedagógusoknak. Kiemelkedően sok a magánerőből épülő otthon. Jelenleg is évente mintegy 500-ba költöznek be a lakók. Az elmúlt három évben 13 és fél kilométer út épült, és csaknem ugyanennyit felújítottak, illetve javítottak. Nagyrészt társadalmi munkában ugyanezen idő alatt több, mint íé'száz kilométer járda létesült. Nagy az elmaradás a vízgazdálkodási feladatokban. Megkezdődött a település északi részének súlyos ellátási gondjait enyhítő vízműrendszer kiépítése. Társulati alapon csaknem 40 kilométer vízvezeték és 15 kilométer csatorna épült az elmúlt tervidőszakban. A lakótelepen pedig elkészült a szennyvíz-gerincvezeték. Kultúra, ellátás A' gondok súlyára utal, hogy még ma sem jut villany minden lakóházba, annak ellenére, hogy a várossá nyilvánítás óta, mintegy 24 kTaméteres hálózat épült és 8 új transzformátorállomás kezdte meg működését. Mindemellett a rekonstrukciókra, a régi hálózat korszerűsítésére is elengedhetetlenül szükség van. Az említett időszakban nyílt meg a település első bölcsődéje, 5 orvosi rendelőt újítottak fel. Érdligeten öregek napközi otthona létesült, s — részben megyei támogatásból — elkészült a 25 személyes szociális otthon. Megkezdték és tovább folytatják a rendelőintézet bővítését, megépül a mentőállomás is. Legnagyobb a fejlődés a kulturális ágazatban. Kétszáz helyett 475 gyereknek teremtettek óvodai helyet, s az idén először fordult elő a település történetében, hogy „csak” 100 jelentkezőt kellett elutasítania az óvodáknak. A tervezett 12 tanterem és egy tornaterem helyett az előzőből negyvenhat, míg a másikból kettő épült. Nagyon alacsony szintű a napközis ellátottság. A fejlesztés akadálya a még mindig fenyegető tanterem- hiány és a konyhák szűk kapacitása. A beszámolási időszakban a városi könyvtár állománya 42 ezer kötettel gazdagodott, kiubkönyvtár létesült, járja a várost a biblicbusz. A nagy kiterjedésű településen egyetlen művelődési ház csak részben képes kielégíteni az igényeket. ezért városrészenként művelődési alcentrumokat hoztak létre. Megkezdődött a városi sporttelep kiépítése. Elkészült a város hosszú tár vú kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztésének programja. A hátrányok fokozatos megszüntetésének módszeréül a koncentrált fejlesztést választották. Jelenleg három nagy alapterületű üzlet beruházása tart. Idén novemberben adják át a 3500 négyzetméter alap- területű szövetkezeti áruházat, jól halad a Fészek-áruház építése és megkezdődött az iparcikk üzletközpont kialakítása. Mindemellett viszont . kevesebb pénz jut a kis üzletek korszerűsítésére, a raktározási gondok megoldására. Ebben változást a vállalkozási kedv ösztönzésével kívánnak elérni. Fontos kapcsolatok Meghatározó a tanács munkájában a szakigazgatási szervek és a lakosság kapcsolata. A városi tanács végrehajtó bizottságának megítélése szerint a jelenlegi apparátus betölti feladatát, megfelelően készíti elő, szervezi és hajtja végre a testületi határozatokat. Működése törvényes, hatósági tevékenysége — számos fogyatékosságával együtt —, javuló tendenciát mutat. A fogyatékosságokat jelzi, hogy 1979-hez viszonyítja ugyan csökkent, de 1980—81. között emelkedett a megalapozott fellebbezések aránya. Nemegyszer az ügyek intézése túllépi a jogszabályban rögzített határidőt. Előfordul még esetenként formális ügyintézés, a megfelelő alaposság és körültekintés hiánva. Fokozni kell a határozatok indokolásának meggyőző erejét, közérthetőségét. Egyelőre még sok gondot okoz, hogy a tanácsi osztályok három különböző helyen működnek. A jelenlegi központi épület bővítésével gazdaságosan megoldhatók a problémák. Elismerés és tennivalók A megyei tanács vb elfogadta az érdi végrehajtó bizottság jelentését, elismerését és köszönetét fejezte ki a testület munkájáért, mely elősegítette a várcs dinamikus fejlődését. A további feladatokat, megfogalmazva több; között aláhúzta a szélesebb körű gazdasági együttm'ködést a város területén műk'idő, illetve a fejlesztésében érdekelt szervekkel és egységekkel; a társadalmi munka szervezeti kereteinek kialakítását, ami által mozgósíthatók a még meglévő tartalékok. Felhívta a figyelmet a hatósági ügyintézésben fellelhető hiányosságok megszüntetésére. Mészáros János
