Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-17 / 244. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM 1982. OKTOBER 17., VASÁRNAP A társadalmi munka haszna Alap a korszerűsítéshez Az előzetes megbeszélés sze­rint keltünk útra, hogy meg­nézzük a városban épülő uta­kat, járdákat. Mielőtt azonban beszálltunk volna a kocsiba, Jakus Lászlóné, a városi ta­nács főelőadója kimutatások­kal is fölszerelt bennünket, amelyek tartalmazzák az idén esedékes monkákat. Utunkra elkísért Szuppinger Péter, a műszaki osztály főelőadója is. Először a Bocskai utcában áll­tunk meg, az agyagbányai rész torkolatánál, ahol egy 150 mé­teres szakaszon stabilizálják az utat. Jelentős fejlődés A stabilizáció közkeletű fo­galom, hiszen 1973 óta igyekez­nek ily módon minél több utat járhatóvá tenni a városban, illetve megteremteni az alapot a későbbi burkoláshoz, aszfal­tozáshoz. Utunk újabb állomása felé tartva, az autóban sok minden szóba került. Természetesen olyan kérdések, amelyek láto­gatásunk céljához kötődnek. Az utak, a járdák, a vízelvezetés és az ezzel kapcsolatos társa­dalmi munka. Egyöntetű volt a vélekedés, hogy Gödöllő városi rangra emelkedése óta ezen* a területen is jelentős fejlődést értünk el. A költségvetésben és a fej­lesztési alapban meghatározott összegeket az üzemek, az intéz­mények és a lakosság minden évben tetemes társadalmi mun­kával növeli. Az eltelt másfél évtizedben sok-sok kilométer­nyi út és járda készült a ta­nács által vásárolt és az önkén­tes munkások által lerakott la­pokból. De hogy ez mennyire szorító gond, illetve szívügye az itt lakóknak, azt a tanácstagi be­számolók is bizonyítják egye­bek között. Ezeken a fórumo­kon, ahol a tanácstag számot ad a város fejlődéséről, illetve saját tevékenységéről, a hoz­zászólók igen nagy terej szen­telnek az utaknak, a járdák­nak, a vízelvezetésnek. Huszonnégy helyen Így volt ez ebben az évben is, amikor a márciusi tanácsko­zásokon kétszázötven közérde­kű bejelentés foglalkozott va­lamilyen formában ezzel a kér­déssel. Az is megszokott, hogy felajánlások is születnek ilyen­kor, amelyek révén a tanács ál­tal biztosított összegek jelentő­sen megnövekednek. Nem vé­letlen, hogy Gödöllő számos al­kalommal ért el első, második vagy harmadik helyezést a me­gyében folyó településfejlesz­tési versenyben. Miközben ezekről a dolgok­ról beszélgettünk, a Bethlen Gábor utcába értünk, ahol a csapadékvíz elvezetését szolgá­ló csöveket fektetik. A mun­kálatok jövőre folytatódnak, szélesítik az utat, majd asz­faltszőnyeggel borítják le. Az idén összesen huszonnégy utcában folynak stabilizációs, szélesítési és egyéb, az út mi­nőségét javító munkák. Tizen­Javában folynak a Ganz Árammérőgyárban a termelé­si tanácskozások. Az üzemi de­mokráciának ezek a közvetlen fórumai a korábbinál nagyobb jelentőségűek, mert évente csak kettőt tartanak. Ezzel a kollektívák felelőssége is nőtt, hiszen jobban ki kell használ­ni a fórumok adta lehetősége­ket. A jól sikerült termelési tanácskozás hosszabb időre megszabhatja a munkahelyi közérzetet. A tmk műszerészeinek érte­kezletét is nagy várakozás előzte meg. Legutóbb április­ban beszélték meg a műhely dolgait. A művezető, mint a többi helyen is, az egész gyár négy utca teljes hosszban vagy kiegészítésképpen kap 4'r.’.ala­pot, ami összesen háromezer métert tesz ki. A tanács által vásárolt be­tonlapok száma megközelíti a 15 ezret. Ezeket a Rét, az Arany János, a Fürst Sándor, a Dan- kó utcákban rakják le. Emel­lett kisebb szakaszokon az Arany János és a Bocskai utca sarkán, a Somogyi Béla, a Ba­tsányi, a Bem József, az Antal- hegyi, a Lázár Vilmos, az Ibo­lya, a Bocskai utca és a Má­tyás király utca sarkán teszik járhatóvá az utat. Elismerésre méltók Az útfelújítás, a járdaépítés legfőbb szervezői a tanácsta­gok. Közülük ebben az évben Kocsárdi Lajos, Szekeres Er­zsébet, Kiss János, Kosztolányi Imre, Molnár Arpádné és Fü- löp Géza érdemelt említést és elismerést. Moór Ferencné ve­zetésével pedig ivóvízvezetéket építenek az Akácfa utcában ugyancsak önzetlen munkával. Csiba József helyzetét ismertette, a gazda­sági tevékenységet és a mű­szaki fejleményeket egyaránt. A balesetek statisztikáját ér­tékelve felhívta a figyelmet azokra a veszélyforrásokra, amelyek a műszerészeket a leggyakrabban körülveszik. A karbantartó műszerész akkor dolgozik jól, ha a gé­pek hibája miatt kevés az ál­lásidő. így érthető, ha a ta­nácskozáson tüzetesen érté­kelték a gépek, műszerek üzemhibája miatt kiesett időt. Szóba kerültek az import al­katrészek 'is, amelyek helyet­tesítésében szintén eredmé­nyesek a műszerészek. Egy épllisf századai A kúriától a gyűjteményig A Hamvay-kúriától a hely- történeti gyűjteményig. Való­jában ugyanazon épületről van szó, csak az időbeli távolsá­got akarjuk érzékeltetni, amely ebben az esetben 320 esztendőt jelent. Nagy idő ez egy épület életében, csaknem matuzsálemi kor. Hamvay Ferenc, Gödöllő földesura ugyanis a török ura­lom évtizedeiben, 1662-ben építtette fel nemesi udvarhá­zát, más szóval kúriáját, a mai helytörténeti gyűjte­mény földszinti részét. Az ak­kori egyszerű jobbágyhajlékok között kimagasló épületnek számított méteres vastag falai­val, boltíves mennyezetével, a Szabadság térre és a Szabad­ság útra nyíló ablaksorával, továbbá az udvar felől nyitott boltíves folyosójával. Kiváltság A kúria azonban nemcsak Hamvaynak nyújtott otthont, hanem bizonyos előnyt jelen­tett a jobbágyoknak is. Gö­döllő ugyanis, a földesúr ál­landó helyben lakásával, ku- riális hellyé vált. Ez viszont azt jelentette, hogy a jobbá­gyoknak sem kilencedet, sem tizedet nem kellett fizetniük, csak hetedrészt a földesúrnak. . Gödöllőnek ezt a kiváltságát egyik földesura. Tillmann Fer­dinand — éppen a kuriális jellegre hivatkozva — 1719-ben meg is védte Althan Nándor váci püspökkel szemben, aki az egyháznak járó kilenced beszolgáltatását követelte Gö­döllő jobbágyaitól, természete­sen eredménytelenül. Szálló A kúria épületében változás csak I. Grassalkovich Antal (1694—1771) idejében követ­kezett be, aki a Bossányi-csa- lád tagjaitól vásárolta meg Gödöllőt és a hozzátartozó uradalom birtokát. Bossányi Gáspár részét 1743-ban, László és Miklós részét pedig 1748- ban. A barokk ízlésű főúr már szegényesnek találta a Ham- vay-kúriát, ezért 1744—1750 között a mai kastélyt építtette fel, a barokk művészet egyik kiemelkedő alkotását. Egyide­jűleg a Hamvay-kúriára eme­letet húzatott és szállóvá alakította át. Ezzel új szakasz nyílt meg a volt kúria történetében. S ha belső beosztásában nem is, de külső méreteiben már a mai alakját vette fel, széles félköríves kapualjjal, balra pedig lépcsőfeljárattal a zárt emeleti folyosóra, A kúria szállóvá való átalakítását ab­ban az időben több körülmény is indokolta. Nem kevésbé az. hogy 1763-ban Gödöllő mező­városi rangra emelkedik, vá­sártartási joggal. (Évente 4 vására van ma is.) Ezenkívül a szomszédos Besnyő 1766 óta búcsújáró hely lett, amely szinte mozgósította a környező települések katolikus tömegeit. Mindez biztosította a szálló látogatottságát is. De a szál­lóban nyertek elhelyezést a kastély gránátos hajdúi is — a hagyomány szerint —, amit bizonyosra is vehetünk, mert a kastélyt kőfal vette körül, a sarkokon őrtornyokkal és fi­gyelőréssel, ami várjelleget kölcsönzött neki. A korabeli oklevelek valóban várnak is nevezik. A várban pedig szük­ség volt a gránátos hajdúkra. Koronajavak A Grassalkovichok után Vi- czay Károly (1850) majd báró Sina György (1864) volt a föl­desúr, s ez utóbbi egy belga banknak adta el Gödöllőt, a hozzátartozó földekkel együtt. A volt Hamvay-kúria minden esetben osztozott a gazdát cse­rélt ingatlanok sorsában. A belga bank által képviselt ide­gen tőkeérdekeltséget a kor­mány nem tűrhette el, ezért 1867. március 22-én Gödöllőt uradalmával együtt — a belga banktól visszavásárolta és az 1868. évi V. törvénycikkel az elidegenithetctlen korona­javak állományába iktatta. A kastélyból királyi nya­Villanymotorok az IMI-nek Az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezet 5-ös számú te­lepén, Túrán villanymotorokat készítenek az ikladi Ipari Mű­szergyár megrendelésére. A motorok szerelését huszonhatan végzik, s naponta hetven-nyolcvanat készítenek el. A képen: Tóth Andrásné, Király Mihályné és Tóth Lászlóné egy-egy vil­lanymotor állórészét tekercselik. Bcne Mihály felvétele Sakk Bajnokesélyes Gödöllő A GSC megyei I/B osztály­ban szereplő sakkcsapata a legutóbbi fordulóban Érden játszott. Az érdiek korábban a felsőbb osztályban szerepel­tek, így nem csoda, hogyha jó volt a hírük. A gödöllőieket nemcsak ez a tény idegesítet­te, hanem az is, hogy a műve­lődési ház tatarozása miatt egy rossz állapotban levő iskolá­ban ültek asztalhoz. A táblák előtt azonban mindent elfe­lejtettek, csak a sakkra össz­pontosítottak — eredménye­sen. Gödöllő—Érd 6,5:3,5. Táblánként így alakultak a játszmák: dr. Kasza Ferenc 1, Láng Ödön 0, Varga Mihály 1, Berze Árpád 1, Szőke Gá­bor 1, Harsányi Imre 0, dr. Farkas István 1, Tompa Fe­renc 0, Gábori Gyula 0,5, Sze­les Imre 1. Két fordulóval a bajnokság befejezése előtt az élcsoport állása: 1. Gödöllő 59 pont, 2. Dunakeszi 56, 3. Érd 51 pont. További, sakkal kapcsola­tos hírek: Sinka Brigitta szervezésé­ben a budapesti és a Pest me­gyei szövetség megrendezi gyerekeknek a MÉH Kupa- sakkversenyt. Az elődöntőket az' iskolákban rendezik. Min­den iskolából a legjobb hat­hat gyereket nevezhetik ez­után a középdöntőbe. A járá­si-városi középdöntőt novem­ber 21-én Gödöllőn, a művelő­dési központban rendezik meg. Innen ismét hat-hat gye­rek juthat a döntőbe. A győz­1 ' '«aan raló lett, a volt Hamvay-kúria pedig ettől kezdve vette fel az Erzsébet királyné szálló, vagy röviden az Erzsébet szálló ne­vet. A 70-es években a szálló emeleti részén nagy termet alakítottak ki, amely a ka­szinó, táncterem, színház sze­repét töltötte be. Az udvar hátsó felében pedig tágas ko­csiszínt építettek a beszálló vendégek számára. A szálló tulajdonosa a koronauradalom volt, amely esetről esetre bér­be adta azt. így régebben a Wohlmann-család, illetve 1874-ben Károlyi Gyula bé­relte. Iskola Az Erzsébet szálló 1916-ban szűnt meg, amikor otthont adott a,minorita rendi gimná­ziumnak. Ettől kezdve maga az épület mint kultúrintéz­mény vonul be Gödöllő törté­netébe, s ezt a feladatát — megszakítás nélkül — nap­jainkban is szolgálja. Természetesen az iskola kö­vetelményeinek megfelelően átalakításokra volt szükség, hogy biztosíthassák 6 osztály zavartalan tanításának felté­teleit. A volt szálló táncterméből rajzterem lett, ahol a tanulók különféle mértani testeken gyakorolták a szabadkézi raj­zot. De ebben a teremben tar­tották az önképzőköri üléseket és az érettségi vizsgákat is. Az udvar hátsó felében levő nagy kocsiszínt pedig befalazták, belülről bordásfallal szerelték fel, s így tornateremmé alakí­tották át. Farkas György tes csapat megkapja a ván­dorserleget, amely egy évig marad nála. A MÉH Kupa döntőjét a fővárosban tartják. Kazetta, lemez Zenebutik Ismét egy ötlet a járási-vá­rosi művelődési központban. Ha sikerül, s találnak hozzá vállalkozót, zenebutikot nyit­nak a ház előterében leválasz­tott helyen. A tervek szerint lemezeket, kazettákat és egyéb, a zenéhez kapcsolódó cikkeket árusítanának. Tudomásunk szerint még nincs vállalkozó, lehet tehát jelentkezni. Tervek, ajánlatok Lakásépítőknek A minap, amikor a járási hivatal műszaki és termelés­ellátás-felügyeleti osztályán jártam, feltűnt egy majdnem elnyűtt katalógus az osztály- vezető szobájának kis társal­góasztalán. — Látom, gyakran forgatott könyv ez. — Meglehetősen* hiszen olyan ajánlatok, tervek van­nak benne, amilyeneket min­den építeni szándékozó ember haszonnal nézegethet — mond­ta Mayer János osztályvezető. — De hát a járási hivatal­ban viszonylag kevesebben fordulnak meg, ha közvetlen gondjaik, helyi problémáik vannak. — Megtalálhatók ezek a könyvek, katalógusok nemcsak nálunk, hanem a községi ta­nácsokon is. A műszaki elő­adóknál elsősorban, hiszen azok az ÉTK, az Építési és Tá­jékoztatási Központ ajánlásait tartalmazzák. — A kiválasztott magánla­kásterv megrendelését is inté­zik a műszakiak? — Természetesen. — Mennyibe kerül egy-egy ház részletes terve? — Tudomásom szerint nyolc­száz forintért küldi meg az ÉTK. Olcsóbban, mint a ma­gántervezők. — Mostanában sok kifogá­solnivaló van, elsősorban esz­tétikailag, az egyes falusi há­zak külcsinja, funkcionális megoldása miatt. Milyenek az itt ajánlott tervek? — Ilyen szempontból is meg­felelőbbek, hiszen az egyes tájegységek építészeti hagyo­mányait is jobban figyelembe . veszik. A terv persze, csak terv a magánlakásépítésben is. Az ajánlottakon némi leleménnyel — az ízlésesség határain belül — még igazítani is lehet. Egyé­ni színt, ízt, elképzelést bele­venni nem szégyen, sőt hasz­nos lehet. Az uniformizálás, a házsorok egyenruhába öltözte­tésének elkerülésére. Csak ép­pen túlzásba, ízléstelenségbe hajszolni nem szabad fantázi­ánkat. F. I. Galgamácsa Vége az őszi fordulónak Végéhez ért a galgamácsai összefogás Tsz SE tömegsport­bizottsága által szervezett idei kispályás labdarúgó-bajnok­ság. Az őszi fordulóban a kö­vetkező eredmények szület­tek: AFI Aszód—Állami Gazda­ság Medosz 6-1, Iklad-Galga- mácsai SE öregfiúk—Domonyi Öregfiúk II. 2-2, Állami Gaz­daság Medosz—Domony II. 2-1, Iklad-Galgamácsai SE öregfiúk—Domony I. 6-1, Do­monyi öregfiúk II.—Váckisúj- falu község 10-1, Állami Gaz­daság Medosz—Domony I. 1-6, AFI Aszód—Iklad-Galga- mácsai SE öregfiúk 0-7, Do­monyi öregfiúk I.—Domonyi öregfiúk II. 4-2, Vácegres— Iklad-Galgamácsai SE öreg­fiúk 0-3, AFI Aszód—Domonyi öregfiúk II. 1-2, Állami Gaz­daság Medosz—Iklad-Galga­A nap programja Ofctóben 17-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Bábcsoportvezetők alapfokú tanfolyama a járási hivatal művelődésügyi osztályával kö­zös rendezésben. Báb és pszi­chológia — Kovács Géza báb­művész előadása. A marionett — foglalkozásvezető: Joshi Barat bábművésze, 9 órakor. A munkahely esztétikája cí­mű kiállítás. Dallos László Lendítem lábamat című fotó- kiállítása. Megtekinthető 15— 20 óráig. Október 18-án. Gödöllő, művelődési köz­pont: Rövidfilmek a némafilm ko­rából. Melies Utazás a Hold­ba. Francia film, készült-1902- ben. Flaherty Nanouk, az esz­kimó, készült 1922-ben. Lá­ger: Gépi balett, francia film Bunuel: Föld kenyér nélkül. A munkahely esztétikája cí­mű kiállítás. Dallos László Lendítem lábamat című fotó- kiállítása. Megtekinthető 15— 20 óráig. mácsai SE öregfiúk 1-6, AFI Aszód—Domonyi öregfiúk I. 2-0. Az egyes fordulókban rend­kívül sok volt az üresjárat, az­az néhány csapat — noha ne­vezett a bajnokságba —több­ször nem állt ki. Ügy látszik, hogy inkább csak a hírverésre áhítoztak. Több esetben nem állt ki, s így mindig az ellen­fél kapta a két pontot, például a galgamácsai Tsz Gépész a Váckisújfalu község, valamint a vácegresi Honvéd, Igazán rendszeresen, tulajdonképpen csak az öt első helyezett csa­pat játszott, általában sport­szerű küzdelmet vívtak egy­mással. A bajnokság végered­ménye: 1. Iklad-Galgamácsai öregfiúk 27, 2. Domonyi KSK öregfiúk I. 26,' 3. Domonyi KSK öregfiúk II. 20, 4. AFI Aszód 20, 5. Állami Gazdaság Medosz 15. Októberi 17-én. Bag, művelődési központ: Az Ováció és a Tell-Zotar együttesek koncertje, utána Picos-diszkó. Erdőkertes, művelődési ház: őszi kirándulás a solymári Ördöglyuk-barlangba. Október 18-án. Mogyoród, művelődési ház: Társadalmi vezetőség vá­lasztó gyűlése, 18 órakor. Vasárnap: Suli-buli. Színes magyar filmburleszk. Csak 4 órakor! Jobb ma egy nő, mint tcg-, nap három. Színes, szinkroni­zált francia filmvígjáték. 6 ési 8 órakor. Hétfő: Az emberevő medve. Jambuj rossz szelleme. Színes, szinkro­nizált szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor. Konvoj. Színes amerikai ka­landfilm, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírln Árammérőgyár Termelési értekezlet

Next

/
Thumbnails
Contents