Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
Munkaidőmérleg A munkaidő mindenütt adott, törvényekkel, rendeletekkel és az elvégzendő feladatok által pontosan körülhatárolt tényezője a termelésnek. Nem kell drága valutát adni érte, csupán végig kell dolgozni, hasznos tevékenységre fordítani. A feleslegesen elvesztegetett idő nem pótolható túlórázással, „ráhajtással”, mert az így felhasznált időt már egy másik, újabb feladat elvégzésére kellene fordítani. Az mindenesetre máris megállapítható, hogy az ipari, mezőgazdasági üzemekben öt nap alatt is megtermelik a korábbi mennyiséget és minőséget. Nincs különösebb gond a közlekedés, a javító-szerelő szolgáltatás, a közművek munkája és az egészség- ügyi ellátás területén sem. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a kereskedelmi ellátás, a hatósági ügyintézés tekintetében. A korábbinál zsúfoltabbak az üzletek, nincs jól megoldva a hét végi kenyér-, hús- és tejellátás sem. A kiadandó szabadnapok miatt pénteken, hétfőn sok kis üzletet zárva tartanák, és ezzel sok bosszúságot' okoznak a vásárlókörzet lakosságának. A kísérleti év tapasztalatai alapján még nem lehet pontosan megállapítani, hogy a rövidített munkahét miyen hatással lesz az oktatási intézmények életére, az oktatói és nevelőmunka hatékonyságára, mennyire és mi módon pótolható a kiesett tanulmányi idő. Az ifjúsági, kulturális, sport- szervezeteink sajnos még nemigen tudnak mit kezdeni a fiatalok megnövekedett szabad idejevel. Az sem tisztázott még, hogy a szülők mennyire tudna« és akarnak partnerei lenni a fiataloknak. Ezek a sommás megállapítások természetesen számos apróbb részletből tevődnek össze, amelyek nagyon is befolyásolhatják a végeredményt. Előszór talán néhány jellemző példát. Megfigyelték például, hogy a Balatonhoz vezető autópálya péntek délutáni forgalma pontosan olyan, mint a korábbi szombat délutánokon, amikor hivatalosan is rövidebb volt a munkaidő. A régi félnapos szombatok helyett most már pénteken délben megkezdődik a csúcsforgalom. Pénteken délután nagyon sok hivatalban, intézményben már alig-alig dolgoznak, pedig arra az időre még teljes napi munka dukál. Ezt az üzemekben nem tehetik meg, hallom az ellenvetést, aminek — ha így van — .nagyon örülök, de a hivatalok, az irodák is munkahelyek, ott is óriási anyagi és szellemi kapacitás eshet ki az elbliccelt péntek délutánokon! És nemcsak a péntekkel van baj, a hétfő sem sokkal különb. Nemrégiben olvastam, hogy a budapesti élelmiszer- és iparcikkszaküzle- teink 12,7 százaléka minden hétfőn zárva van, 19 százalékuk pedig szombaton sem nyit ki. A magánüzletek, a kisiparosok az oly sokszor hangoztatott hiánypótló mivoltukkal ellentétben szombaton szinte kivétel nélkül zárva tartanak. Gyanúsan sok a nyári időszakban a betegség, iparszüneteltetés, szabadság miatt zárva tartó kisipari műhely is. Nem mennek persze „jó” ötletekért ‘a szomszédba az állami boltok, szolgáltató kisegysé- g°k irányítói sem. F eltételezi a rövidebb munkaidő a tényleges munkaidő intenzív kihasználását, az élet, a termelés, szolgáltatás, ügyintézés, a fizikai és a szellemi munka minden területén. Most öt nap alatt kell elvégezni mindazt, ami korábban hat napig tartott, hasonló vagy még jobb minőségben, úgy, ahogyan azt népgazdaságunk jelenlegi helyzete megkívánja tőlünk. Ezért nagy kincs a munkaidő! V. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1982. OKTOBER 16., SZOMBAT Szlovákul szélűi PUspökhafvanbssn A családi örökségre építenek A község intézményein, középületein kétnyelvű feliratok tudatják velem, hogy nemzetiségi településen járok. Erről egy nemzetiségi kulturális seregszemlére emlékezem visz- sza, ahol a helybeli gyerekek nagyon kitettek magukért. Már akkor eltűnődtem, hogy az ilyen gazdag kultúra ünnepélyes pillanatai mögött milyenek lehetnek az anyanyelvi oktatás hétköznapjai? A püspökhatvani óvodában Berény Józsefné vezető óvónőnek, úgy látom, kedves a téma. Hetenként egyszer — 1975-től rendszeres az óvodánkban a szlovák nyelvű foglalkozás. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert az óvónők közül többen végeztünk Szarvason, ahol nyelvtudásunkat is csiszolhattuk. Heti egy alkalommal nemzetiségi napot vezettünk be az óvodában. Ezen a napon szlovákul beszélünk, mert különben a hetvenegy gyerekünk egyre kevesebbet hall szlovák szót. Kicsit szegényes ugyan az eszköztár nink, mert egy-egy szlovák film vagy hangszalag, esetleg óvodásoknak való képes mesekönyv is sokat emelne a foglalkozásaink színvonalán. A községi ünnepeken gyakran fellépnek a gyerekek népviseletbe öltözve egy-egy kis szlovák csokrot bemutatva. Nagyon örülnek a bemutatkozásoknak. 198ü-ban már a rádióban is szerepeltünk, természetesen szlovák nyelvű foglalkozással. Az iskolával írásos együttműködési kapcsolatunk van. Én úgy érzem, hogy egyre gazdagabb az óvodai örökség, gazdag szókinccsel kerülnek tőlünk a gyerekek az iskolába. „ Otthon mér keveset Az általános iskolában Török Eszter igazgatóhelyettes fogad. — Nálunk tizenegy éve folyik nyelvoktatás. Jelenleg tizennégy tanulócsoportban oktatunk szlovákul tantárgy szerint. A beiratkozás önkéntes alapon történik, gyakran előfordul, hogy az itt lakó magyarok is jelentkeznek. Az utóbbi években szaktanárok, vagy szlovák gimnáziumot végzett nevelők tanították a nyelvet. Időközben előkerül Laukó Pál, aki ebben az évben szerzett tanári diplomát a Szegődi Tanárképző Főiskola levelező tagozatán. Róla bízvást elmondható, hogy sok szállal kötődik a nyelvműveléshez. Tótkomlósi születésű lévén, több éve itt hasznosítja tudását. — Milyennek látja a községben a szlovák nyelvművelés helyzetét? — Mi elsősorban az otthonról hozott nyelvtudásra és az óvodai örökségre építünk. Sajnos, ma már a gyerekek otthon egyre kevesebb szlovák szót hallanak. A szülők általában nem használják rendszeresen a nyelvet, a nagyszülők nyelv- használata pedig sokszor kritikát kap az unokáktól. Mondják, hogy ők nem így hallották a kifejezéseket. Az irodalmi nyelv kissé más, mint a tájanként árnyálatai- ban változó itthoni. Itt ciklusonként az első — második osztályosok öt-hat órát, a -harmadik-negyedik és a hat felsős csoport Hét-hét órát tanulhat szlovákul. A szülők örömmel fogadják a lehetőséget, érzik, hogy a nyelv tanulásának lehet haszna, de segíteni alig tudnak. A gyerekek kedvvel tanulják a nyelvet. Községünk már helyet adott a járási nemzetiségi úttörő fesztiválnak. Az idén egy szlovák cseretábort akartunk szervezni, ami sajnos rajtunk kívül álló okok miatt nem valósult meg. Jövőre viszont Tótkomlóson fogunk táborozni. Az iskolai könyvtárunknak van nemzetiségi könyvállománya, ahol a képes mesekönyvek, ifjúsági könyvek alkotják az állomány legnagyobb részét. Iskolánknak több példányban jár a Ludo- ve Noviny és a Priatel. Jó a kapcsolatunk a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségével, még húszezer forintos anyagi támogatást is kapott alakuló nemzetiségi úttörő zenekarunk. Beszélgetési lehetőség — Milyen lehetőségek vannak a felnőttek nemzetiségi nyelvhasználatára, a nyelv művelésére? A kitüntetett vezető Megvan már az utánpótlás Szokol Istvánt, a Forte Fotókémiai Ipar személyzeti és oktatási osztályának a vezetőjét vagy 30 év óta ismerem. Fiatal éveiben labdarúgó volt, s ezt a sportos mozgást, fürgeséget magával hozta munkahelyére is. . A közelmúltban Méhes Lajos ipari miniszter — a közművelődésért végzett kiemelkedő tevékenységéért — Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette. A hír nem lepett meg, hiszen köztudomású, hogy 1977 — a közművelődési törvény életbelépése — óta a nagyüzemeknél a személyzeti-oktatási vezetők hatáskörébe tartozik a művelődéspolitikai feladatok elvégzése. Ezt a munkát — Vácott is — hol Jól, hol kevésbé jól folytatják. A Fortéban sikereket, eredményeket mutattak fel az elmúlt öt esztendőben. Szokol István együttműködik a vállalati szakszervezeti bizottsággal, ezt Országh Ferenc szb-titkár is megerősítette. Van a Vám utcai vállalatnak is függetlenített közművelési titkára. Sokszor hallunk olvasunk arról, hogy népes hallgatósága volt a Fortéban egy-egy TIT-előadásnak, helyet kapott az üzemben valamilyen tárlat vagy kiállítás. Szerveznek csoportokat színházlátogatásra, mozielőadásra, kirándulásra. Szokol Istvánnak nagy érdeme van abban, hogy gyárkapun belül megoldották a szakmunkásoktatást. Magyar- országon fotokémiai szakmunkásképzés nincsen. Saját erőből kellett megoldani ezt a feladatot. A fővárosi Thököly úti 6. számú Szakmunkásképző Intézet kihelyezett — fotókémiai — tagozatának helyet, működési lehetőséget biztosítottak, s így megvan a szükséges utánpótlás. Ez az oktatási forma vegyianyaggyártó szakmunkásképzést biztosít, s a bizonyítvány jogosít más vegyi- anyaggyárak (Taurus stb.) munkahelyeinek a betöltésére is. A sporthoz sem hűtlen Szokol István. Jelenleg is a Váci Izzó SE vezetőségének a tagja és saját üzemén belül segíti a Forte NB Il-es kézilabdacsapatának a működését. Papp Rezső — Ezt eléggé meghatározza, egyben korlátozza is az ismeretek színvonala. Az idősebbek közt még sok az, aki folyékonyan, olykor magyar kifejezésekkel tűzdelve természetesen használja a nyelvet, de a negyven év körüliek már alig. Az általános iskolából kikerülők közül mindig volt aki a szlovák gimnáziumba került. A közigazgatási területhez tartozó Csőváron volt ismeretterjesztő előadás a Magyarországon élő szlovákokról. A galgagyörkiek találkozhattak Tőzsér Árpád költővel és Karol Wlochorsky kritikussal. A községi könyvtárban van szlovák nyelvű könyvállomány. Jelenleg nem, de régebben amatőr művészeti csoportok ápolták, gyűjtötték az itt élő nemzetiségiek kulturális hagyományait. Ezekre a folklór műsorokra, író-olvasó találkozókra szívesen eljártak az emberek. A művelődési házban elkezdődött egy szlovák nyelvtan- folyam, melyet Laukó Pál vezet. A csoportnak az lenne a célja, hogy a nyelvtanulás mellett több beszélgetési lehetőséget biztosítson a tagoknak a hétköznapokon is. Surányi János Oriscttyén új középülete Hamarosan megnyitja kapuit az őrbottyáni új tanácsháza. Az épületet a Váci Magasépítő Vállalat szakembergárdája tervezte cs építette. Sokat segített a lakosság is a munkálatok elvégzésében azért, hogy kedvezőbb körülmények között intézhessék hivatalos ügyeit. Hancsovszki János felvétele Discozene, humor, hagyomány Diákok októberi vigalma A szőlő- és bordicsérő népszokás megjelenési formája napjainkban is a szüreti mulatság. A Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulói minden évben visszatérnek ehhez a kedves hagyományhoz. Az idén a nap fénypontjának számított a főző- és tálalási verseny, amire 5—10 tagú csoportok neveztek be, legtöbben a fiúk közül. Lehet, hogy a magyar konyha mégsem fog túlzottan elnőiesedni? ^ Ä fiúk jobbat főztek Szemvillanásnyi gyorsasággal tűntek el a kondérok mélyén a finomságok, hogy értő kezek által ínycsiklandó ételekké váljanak. Az ifjú szakácsok szakmai felkészültségét bizonyították az étlapjaikon szereplő ételkülönlegességek, mint a jászsági sertéspörkölt, Vendégvárás, vendéglátás Érdemes kísérletezni A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat váci igazgatósága az idén is megrendezte az „őszi vendégváró napok”-at. A rendezvénysorozat kezdetén már bemutatkozott a bolgár gasztronómiai napokkal a Fehér Galamb, börzsönyi ételkülönlegességeivel a Maros, csallóközi ételritkaságaival a Kőkapu kisvendéglő. Mi a váci igazgatóság termékeivel akartunk megismerkedni, s egyúttal megismerni a közvéleményt. Milyen cukrásztermékeket keresnek a váciak? — Ez a kérdés ösztönözte sétánkat. A Margareta eszpresszóban cukrászati bemutatót és vásárt láthattunk. A szépen feldíszített asztalsor előtt sorban álltak a vendégek, akik főként becsomagolva kérték a süteményeket. Igen sok dísztortát, francia- krémest és krémest rendeltek, még az utánszállítás is kevésnek bizonyult. Ötszörösére emelkedett forgalmunk a vásár alatt — mondta Bessenyei Arpádné üzletvezető. Megfigyeléseink szerint ezt két tényezőnek köszönhetjük. Először, hogy szépen, dekoráltan raktuk ki a termékeket, másodszor; hogy a kiállítás, a vásár ideje alatt az eszpresszóban nem lehetett dohányozni. — Mindezt nem lehet véglegesen is bevezetni? — Nem — felelt az üzletvezető —, mert hosszabb időn túl a süteményeket már hűtőben kell tárolni. A mai hűtő- berendezések pedig nem alkalmasak a termék reprezentatív bemutatására. A vendégek viszont nem mondanak le a cigarettáról. Nem a mi dolgunk eldönteni, de talán el kellene azon gondolkodni, hogy érdemes-e Vác belvárosában egy-egy nikotinmentes cukrászda megnyitása. A hűtőpultokat gyártó vállalatot arra kellene késztetni, hogy a tejhűtőhöz hasonló ital- és süteményhűtőt készítsen. Ez utóbbi nemcsak esztétikus, de jobban a keze- ügyébe esik a kiszolgálónak is. — Igény van az ilyen kiállításokra, vásárokra — közölte a beszélgetésünk végén az üzlet vezetője. — Éppen ezért saját kezdeményezésünkre, a múlt év . karácsonya előtt, ezüstvasárnapon is próbálkoztunk hasonló rendezvénnyel, s az is meglepően jó eredménnyel zárult. Ezt követte a farsangi termékbemutató, ahol nagy sikert aratott a farsangi fánkok sorozata. Az „őszi vendégváró napok” eredményei alapján lehet, hogy még az ezüstvasárnap előtt ismét jelentkezünk. M. Gy. Őszi mulatságok Kosdi szüret, csikósbál A kosdi KISZ-szervezet régi hagyományt elevenített fel október 9-én szombaton. Csikósok és betyárok járták körül a falu utcáit lovagolva, mint a felvonulás előhírnökei. A szüreti felvonulás régen az egész falut felbolygatta, apra- ja-nagyja részt vett a készülődésben. Az idősebbje virágot küldött a hintók díszítéséhez, a fiatalok díszítették a hintó- kat szalagokkal és a kapott virággal. Sípszóval jelezték, hogy a menet elindult. Élén a csikósok, a betyárok jöttek felszalagozott lovaikon, majd két- lovas hintókon a lányok piros pruszlikban, fehér szoknyában, pártában. A kisbíró igazi ökrös szekéren jött, a falu egyetlen parasztgazdája, s fia. A művelődési ház előtt ért véget a felvonulás, melyet este szüreti bál követett. a székelykáposzta, Székely rakta palacsinta, a rántott tál gombából, húsból. Az étel megnevezése mellett technológiai leírást is közöltek. A sülttálat készítő „Csirke-fogók” csoport technológiai leírása például így hangzott; „A vad becserkészése és el- kapása, malaclopóba süllyesztése, kopasztás, nyársra való húzás, nyúzás, sütés, forgatás, terítés, csülökre ereszkedés.” Nemcsak szakmai felkészültségről, hanem a leleményességről is tanúságot kellett tenni az ifjú mestereknek. Ugyanis két csoportra jutott egy vágódeszka, így aki kapta, az marta. Még a szemerkélő eső sem tudta megzavarni a hangyaszorgalommal nyüzsgők munkáját, akik a szurkoló tábor biztatására még nagyobb lendülettel kavarták, keverték, sütöttek, főztek ízesítettek. A zsűri figyelmét azonban semmi sem kerülte el. Asztaltól asztalig járva ízlelgették a finomságokat. Elismerésként elégedett mosollyal nyugtázták a finom, pikáns ízeket, s di- csérőleg szóltak az ízléses, néhol népies tálalási formákról. A nagydíjat, egy zsúrtortát a Ill/b. osztály „Erdélyi csoportja” nyerte, akik székelykáposztával remekeltek. A többi győzteseket helyezésüknek megfelelő méretű fakanállal jutalmazták. Az első helyezést a „Harcsa-csuka” csoport érte el, akik halászlevet és vegyes palacsintát készítettek. A második helyezettek olyan finom sertéspörköltet főztek, í hogy a zsűrin kívül a fél diáksereg kondérukhoz járt kóstolóba. A harmadik helyezést a II/a-sok érték el, akik marhapörköltet készítettek. Nagy sikert aratott Székely Zsombor rakott palacsintája. Kis idő múlva a terített asztalok és a kondérok kifosztotta^ magányosan álltak az udvar közepén. A helyezésekből furcsamód kiderült, hogy a fiúk nagyszerűen, a pikáns ízek sokféle változatát bátran alkalmazva, jól tudnak főzni, egyszóval helyük van a magyar konyhán. Most volt szüretjük Ezután az iskola irodalmi színpada lépett fel. Dr. Horváth Károly tanár vezetésével a II/b-sek a Kukorica Jancsi modern kifigurázott változatát adták elő. Játékuk ötletes, könnyed volt, a szereplők a szó szoros értelmében játszottak. A disco sem maradhatott el, ezt Veres Tibor szolgáltatta. Sándor Zsuzsa harmadik osztályos meg is jegyezte: „Most van szüretjük a diákoknak!" A III /a osztály még fölajánlott a főzőverseny nyertesének egy láda szőlőt, és rudakra felfűzött szőlőfürtöket, amit aznap reggel szedtek szakadó esőben. Jó hangulatban ért véget az idei első diákmulatság. Szórád Ágnes . ISSN 0133—2759 (Váct Hírlap)
