Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

Készül a hűtőmotor Évente mintegy háromszázezer darab hűtőmotor készül az Ikladi Ipari Műszergyárban. Képünkön: Blaubacher Dánielné ellenőrzi a villanymotor állőrészét. Hancsovszki János (elvételei A nap programja Gödöllő, Művelődési Köz­pont: Gyermekcentrum: játékszo­ba 9 órától, diákmozi 10 órá­tól, hobbisarok 11 órakor, já­tékszoba 15 órától, A barokk zene — zenei foglalkozás és játék, 15 órakor. Csillagászati érdekességek, beszélgetés Gesz- tesi Albert csillagásszal, 16 órakor. A Pécsi Balett Tánc, szere­lem, komédia című előadása, 16 órakor. A munkahely esztétikája cí­mű kiállítás megtekinthető 15—20 óráig. Dallos László: Lendítem lá­bamat, fotókiállítás, 15-tól 20 óráig. Erdőkertes, Művelődési Ház: Szüreti bál. Mogyoród, Művelődési Ház: Sörnyei diszkó, 19 órakor. Bag, Művelődési Központ: Iskolai szüreti bál. Szüreti játékok, szüreti táncok, 15 óra­kor. Hévízgyörk, Művelődési Ház: Filmvetítés, 16 órakor. Kartai, Művelődési Ház; L-y diszkó, 19 órakor. Muharay-egyiittes Elfogadták a meghívást A túrái Galgavidéke Áfész és a bagi Dózsa György Mű­velődési Központ Muharay Elemér népi együttesét a boí- dogi művelődési ház október 16-ra vendégszereplésre hívta meg. A csoport tagjai a meg­hívást elfogadták és a találko­zón — amelyen fellép az ec.sé- di, valamint a boldogi népi együttes is — a Bagi fonóban című összeállítást mutatják be. A műsor után közös vacsorá­ra, a népi együttesek báljára, ismerkedésre kerül sor. , IX. ÉVFOLYAM, 243. SZÄM 1982. OKTÓBER 16., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA. BfoS legyen a strand A tanácstag és a választókerület A városról — a városért. A lehető legtömörebben kife­jezve erről beszéltek a gödöl­lői tanácstagok azon az esz­mecserén, amelyet a napok­ban tartottak. A hatvanöt képviselő három csoportra oszlott. A húszas létszám le­hetővé tette, hogy mindenki szóhoz jusson, részletekbe me­nően beszéljen választókerü­lete helyzetéről, gondjairól, a lakókkal, a politikai és tár­sadalmi szervezetek képvise­lőivel kialakult kapcsolatairól, anélkül, hogy az összejövetel túlságosan elnyúlt volna. Alkalmat adott az eszme­csere arra is, hogy a nemré­gen megválasztott új tanács­elnök minden körzetről a le­hető legrészletesebben tájé­kozódjon, még jobban megis­merkedjék a tanácstaggal. Ar­ra is felhasználták a beszél­getést, hogy kikérjék a ta­nácstagok véleményét a nem­rég lezajlott pápai útról, il­letve, a tervezett strandról, fürdőről. Hangulat, vélemény Noha csak egyetlen estén vettünk részt a tanácskozáson, bízvást elmondhatjuk, jól szol­gálták az eléjük tűzött célt. Amire a teljes ülés alkalmat­lan, arra igen jó a kisebb cso­portok megbeszélése. Itt min­denki megszólalt, olyanok is, akik a legutóbbi négy-öt év­ben a tanácsülésen talán egy­szer sem nyújtották fel a ke­züket. Ismételten bebizonyosodott, hogy mindahányan töviről he­gyire ismerik körzetüket, ár­gus szemmel figyelik, ami ott történik, számon tartanak min­den eseményt, változást, tud­nak a lakók véleményéről, hangulatáról, kéréseiről, ja­vaslatairól. Rögtön tegyük hozzá, a jól tájékozottságnak nem csupán előnyei vannak. Mindenképpen jó, hogy sok ember véleményét ismerik. Ez azonban azt is jelenti, hogy nehéz rendet teremteni a kü­lönböző felfogásokban, érde­kekben, óhajokban. Jövőt alapozó Nagyon érzékletes példa erre a strand. Tudjuk, a városi ta­nácsnak erre egyetlen fillérje sincs, s a gazdasági helyzetet ismerve, belátható időn belül nem is lesz. Ha Gödöllőn mos­tanában fürdő vagy strand lé­tesül, az kizárólag a lakosság és a városi intézmények össze­fogásával lehetséges. Az összefogásnak előfeltétele az egyetértés. Aki nem tartja helyesnek a tervet, aligha nyúl a zsebébe. Mutatkozik-e egyet­értés? Az igazat megvallva csak abban, hogy legyen. De mi?! Strand? Uszoda? És hol? Az Alsó-parkban? A Blahán? A tanácstagi csoport megbe­szélésén kiderült, a lakosság legszívesebben strandra és uszodára, Alsó-parkra és Bla- hára adná voksát és talán pénzét. Egyszerre, együtt min­den nem megy. Meg kell tehát találni a pillanatnyilag kielé­gítő és a jövőt is megalapozó megoldást, s ehhez megnyerni a lakosság támogatását. És itt álljunk meg. Ejtsünk néhány szót a mindenkori döntéshozók felelősségéről. Ar­ról, hogy mennyire szükséges az erre hivatott emberek tág. látóköre. A blahai strand má­ra annyira leromlott, hogy felújítása milliókba kerül. Na­gyon valószínű azonban, hogy nyolc-tíz évvél ezelőtt, ami­kor a folyamat megindult, sokkal kisebb eszközökkel ele­jét vehették volna a pusztulás­nak. Alapvető igazság. Vissza­menőleg már nem tehetünk semmit. Annál többet a ma kezdődő folyamatok megállí­tásáért. Mindig vannak olyan épületek, létesítmények, ame­lyek javításra, karbantartásra, megújításra szorulnak. Mi az, hogy vannak? Mind olyan. Azon az estén a blahai és a besnyői rész tanácstagjai vol­tak ott. Érthető, ha túlnyomó­részt ezekről a területekről folyt a szó. Utakról, járdákról, átereszekről, vízmosásról, őszi­téli sárról, kereskedelemről. Az utóbbi időben lapunkban is írtunk néhányszor a blahai rész rossz ellátásáról. A ta­nácstagok még nyomatékosab­bá tették a tarthatatlan álla­potokat. Szerencsére valami ki­bontakozás kezd mutatkozni. Énnek lényege, hogy a gödöl­lői Áfész nyitna itt üzletet. Hiányzó fiatalok A besnyőieknek a vízelve­zetés okoz gondot. Nekik és a majdan erre építkezőknek szol­gálhat megnyugtatásul, hogy elkészült a vezeték tanul­mányterve. A hálózatot azon­ban magánerőből kell meg­építeni. Egy-egy ingatlanra tetemes összeg jut, 25 ezer fo­rint, amit azonban több évig törleszthetnek. Ha már nem vagyunk gaz­dagok, legalább okosak len­nénk — jutott eszünkbe a böl­csesség, amikor a járdaépítés­ről volt szó. Évek óta nagy erőfeszítések történnek Gödöl­lő járdáinak burkolására. A tanács megveszi a betonlapo­kat, a lakosság lerakja őket. A lapokat kiszállítók pedig úgy rakják le a kocsiról, hogy húsz százalékát összetörik ... Valamennyi tanácstag el­mondta véleményét a lakóte­rületi négy-, ötszögek műkö­déséről. E tekintetben is tar­ka a kép. Van, ahol jól műkö­dik, másutt kevésbé, és olyan hely is akad, ahol szinte se­hogy. A legfeltűnőbb, hogy a KISZ-összekötők nemigen mu­tatkoznak. Hol vagytok, fiata­lok? Cikkünket be kell fejeznünk, pedig még csak a töredékét mondtuk el annak, ami a beszélgetésen felmerült. A ta­nács vezetőinek a papírja azonban elegendő volt, hogy mindent feljegyezzenek. Az összegezés és válogatás után jöhet az intézkedés. Az ő dol­guk sem könnyű, hiszen meg­oldandó feladatot bőven kap­tak. Hcf megyéből jöttek A közművelődést tanulmányozták A gödöllői művelődési köz­pont egyik termében hallga­tom az előadásokat, és amíg a helyiséget filmvetítésre ké­szítik elő, jóleső érzéssel ar­ra gondolok, hogy ma innen ismét sokfelé viszik el a város és a járás jó hírét. Vas, Győr- Sopron. Komárom, Veszprém, Fejér és Pest megye művelő­dési központjainak igazgatói, valamint gyermekfoglalkozta­tási szakelőadói és a Budapesti Művelődési Központ munka­társai ismerkednek a városban és a járásban folyó gyermek­közművelődési tevékenységgel. Szakmai vita Váradu Géza, a Pest megyei Műve .*Jósl Központ és Könvv- tár osztályvezetője tájékozta­tott, hogy a háromnapos ta­pasztalatcsere Szentendrén kezdődött, majd Vácott foly­tatódott. A megyék képviselői másfél napot töltöttek Gödöl­lőn és a járásban. Szombaton délután megis­merkedtek a városi helytörté­neti gyűjtemény tevékenysé­gével. Meghallgatták a gyűj­temény vezetőjének ismerte­tőjét az intézmény és az isko­lák közötti tartalmas, élő munkakapcsolatról, az iskolá­ban folyó honismereti munká­ról. Este Zsámbokra mentek, ahol a népi együttes vendége­ként pihentek, szórakoztak, s voltak részesei a zsámboki la­kodalmasnak. Kutszegi István. a Ságvári művelődési központ igazgatója a szakmai tanács­kozás szünetében szívesen em­lékezett a zsámboki vendéges­kedésre. Kezdeti zavar — A megérkezés pillanatá­ban annyi kedvességet, barát­ságot kaptunk, hogy azonnal igazi lakodalomban éreztük magunkat. A zsámbokiakon kezdetben láttunk egy kis iz­galmat, amit nem tudtunk mi­re vélni, hiszen valamennyien tudtuk, hogy az idegenforgal­mi hivatallal kötött szerződés aiapján gyakran látnak ven­dégül csoportokat. Az izgal im okát Szabó Ist­ván vőfély súgta meg. — Más dolog ám népműve­lők előtt szerepelni, és megint más Angliából vaav Olaszor­szágból érkezett csoportoknak bemutatni a műsort. A kezdeti zavar hamar el­múlt. a hangulat feloldódott és a zsámboki együttes tagjainak ideje, meg ereje is volt arra, hogy hat megye népművelőit táncba vigyék, közös nótázás- ra bírják. A vasárnap délelőtti prog­ramon szakmai kérdések soka­ságát beszélhették meg. A gö­döllőiek szerteágazó tevékeny­sége a vendégek között osz­tatlan elismerésre talált. Kecs­kés József, a művelődési köz­pont igazgatója a város ar­culatát igyekezett megrajzolni, és a formálódó, alakuló tele­pülés embereinek a minden­napjaiba elhelyezni a műve­lődési központ tevékenységét. Az intézmény gyermekfoglal­koztatási programjairól Ka- puszta Zsuzsa előadó adott át­fogó, részletes képet. A tábor lakói A hét óvoda és az öt álta­lános iskola négyezer gyereke igazán nem panaszkodhat, a választék s a kínálat bősége várja őket: zeneyár, nyelvelő, angol-német nyelvtanfolya­mok, Cimbora-klub és társas­tánc-tanfolyam. klubnapközi, rendhagyó irodalomórák, ve­télkedők, mesemozi és színhá­zi előadások sokasága. A vasárnapi játszó, vagy a családok együttes szórakozá­sán a Családi hétvégék prog­ramja keretében, a vakációs klub. a gyermekcentrum, a napközis tábor, a zenei hang­versenyek és sok más forma ismertetését alig győzték je­gyezni a látogatók. Novák hászlóné, a járási hi­vatal művelődésügyi osztályá­nak vezetője a járás intézmé­nyeiben a gyermekek körében végzett közművelődési munka sokrétűségét mutatta be, s ezen belül különösen hangsú­lyozta a hagyományőrző tevé­kenységet folytató gyermek | öntevékeny művészeti csopor­tok fontosságát. Gazdag anyag Hintalan László előadó, a szadai Székely Bertalan köz- művelődési tábor területén szervezett munkáról szólt, s előadását diaképekkel illuszt­rálta. A tábor lakói a régi pa­raszti nagycsaládok mintájára élték mindennapjaikat, s az eddigi eredmények biztatóak: élő, fegyelmezett, az együttes munkát vállaló, a hagyomá­nyokat nemcsak őrző. de to­vább is fejlesztő és éltető kö­zösség alakul Varga Kálmán a cigányta­nulók számára szervezett tá­bor életét, eredményeit ismer­tette. És hogy az elhangzottak­ból ízelítőt is kapjanak a ven­dégek, gyakorlati foglalkozá­sokat láthattak. Részt vettek a zenevár foglalkozásán, meg­nézték a mogyoródi gyermek- színjátszók próbáját, belehall­gattak a bábosok részére tar­tott továbbképzés beszédgya­korlatába, és Varga Kálmán kalauzolásával megismerked­tek a Gyermek és környezete címmel rendezett kiállítás gazdag anyagával. Fercsik Mihály K. P. Átadás előtt A kcrepcstarcsai tanács épí­tési és költségvetési üzeme át­építi, újjávarázsolja a nagy­község filmszínházát. Amint az képünkön is látható: az épü­let falai már állnak, daruval nemrégiben emelték helyére a tetőtartó szerkezetet. A léte­sítményt, a tervek szerint még az idén átadják. Suli-buli. Színes magyar filmburleszk. Csak 4 órakor. Jobb ma egy nő, mint teg­nap három. Színes, szinkroni­zált francia filmvígjáték, 6 és 8 órakor. b Szombati jegyzeth Munkatempó / Hogyan tovább? A kér­dést egy-egy jelesebb ese­mény kapcsán sokan felte- s ik magukban, olykor han­gosan is megfogalmazva, ha segítséget, ötletet vár a kér­dező. No, persze nemcsak magányos személy, család, más kisebb kollektíva joga, hogy megálljon, töprengjen az út irányán, nehézségein, buktatóin, vagy éppen azon, miképpen lehetne könnyeb­ben végigmenni rajta. Könnyebben, de persze nem játszva, szórakozva, mert — ha például javaink gyarapításának ösvényét akarják járni — tudni kell, nem könnyű az, hiszen munka, erőfeszítés nélkül soha sehol nincs boldogu­lás. Napjainkban különösen nem, amikor végre minden területen rájöhettünk: leg­följebb más rovására fog­hatunk átmenetileg köny- nyebben dologhoz, fizikai, szellemi munkához. Mert kivilágosodott közben az, hogy tartósan senki sem engedheti meg magának a léhaságot, a könnyelműsé­get. Mi tagadás, azért ez utób­bi dologban sem olyan szép a menyasszony. Nem, mert mindig voltak, s sajnos lesz­nek is, akik másoknál sok­kal könnyebben akarnak érvényesülni. S ez nem tár­sadalmi rend kérdése. Ám ebben az ítéletben, ha le­het, s ha tudunk, legyünk óvatosak! Legyünk, mert aki figyel, az tudja: nem az dönti el, hogy ki milyen könnyen fog a munkához, hogy milyen a dolgának a természete. Nem, mert a becsületesen, tartósan, ki­tartóan végzett szellemi munkába is bele lehet rop­panni, s a nehéznek, ke­ménynek ítélt kuoikoló munnások kozott is lazíthat valaki munkakezdéstől nyugaíjas koráig, tehát akár negyven éven át is. Tetszik ismerni azt a ré­gi kisparaszti mentalitást, , ami persze nem volt álta­lános, de sok helyütt jellem­ző, hogy míg a guzaa, a fér­fiember menedzselt, vállal­kozott, vásárra, kocsmába járt, szorgos asszonya, asz- szonylányai belerokkantak a munkába. Régen is az asszonyt tartottak beszéde­sebbnek faluhelyen, de lát­tam én férfiembert is, aki megállt órahosszat beszél­getni, ha jókomája arra jött. A minap egy teherautó állt a Dózsa György úton az egyik fontos közintéz­ményünk előtt, történetesen ott, ahol várakozni is tilos. Nem tudni miért vesztegel­tek? Rakodás előtt vagy után voltak? Tény, hogy a járókelők szeme láttára olyan kártyapartit vertek le hármasban a ponyvázott te­herautó platóján, hogy csak na! Ne bántsunk senkit ok­talanul, ez az elvünk. Vi­szont csodálkoznunk sem szabad a hibákon, ha védel­mezzük azokat, akik, ki­sebbségben ugyan, de csak így, ennyire segítik az elő­rehaladást. No, persze az se számít­son elismerésünkre, aki két­szer áll neki egy munká­nak, olyannak, amit egy me­netben is könnyedén elvé­gezhet. A város sorsáért, belső és külső környezete rendjéért, tisztaságáért szól­ni nem rest ismerősöm hív­ta fel figyelmemet rá, mi­lyen egyszerű lenne átme­netileg is valamiféle ren­det teremteni a belvárosi részen. Igaza van, hogy ha nem is végleges simítás­ként, de át kellett volna már két-három éve dóze- rolni, egyengetni az OTP, a kultúr cikküzlet és a húszas Népbolt közötti szabad te­ret. a parkolót, hogy egy kicsit jobban nézzen ki, ad­dig is, amíg véglegesen rendbe teszik. Egy félmunkára is fel­hívta a figyelmemet: az ár­nyas büfével szemben állt valaha az aluljárót építők ideiglenes faháza. A kuckót >eltakarították, ám betonta- lavzata ma is ott csúfkodik, hogy valaki — újabb költ­ségen — nekilásson eltün­tetésének. Ez is pazarlás. Fehér István ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hlrta-,.

Next

/
Thumbnails
Contents