Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

Njßrlim IMS. OKTOBER lfl., SZOMBAT Samir washingtoni tárgyalásai Jelképes bevonulás A libanoni központi hadse­reg csütörtök este saját jelen­tése szerint megkezdte a be­vonulást Bejrut keresztény­lakta keleti felébe. Helyi meg­figyelők szerint azonban a hadsereg csupán korábban el- foglalt pozícióit erősíti meg a külváros egyes pontjain és nincs parancsa arra, hogy a városrész központjába is be­hatoljon. Az elmúlt hetekben a bal­oldali mohamedán erők éles bírálatát váltotta ki, hogy a libanoni hadsereg tömeges le­tartóztatások és házkutatások közepette lefegyverezte a mo­hamedánok lakta nyugati vá­rosrészt, de megkímélte a Ke- let-Bejrútban uralkodó falan- gista-keresztény erőket. Az állami rádió csütörtökön azt ígérte, hogy a hadsereg Ke- let-Bejrútban ugyanúgy igyek­szik „helyreállítani az állam fennhatóságát, felszámolni a fegyveres csoportok jelenlétét és elkobozni a fegyvereket, mint a főváros más részein tette”. Bejrúti nyugati diplo­maták véleménye szerint azonban Amin Gemajel elnök csupán „jelképezni” óhajtja részrehajlástól való mentes­ségét, mielőtt washingtoni, pá­rizsi és római körútra indul. A hadsereg pozícióinak meg­erősítése előtt a keresztény fegyveres csoportok gyakor­latilag eltűntek Kelet-Béjrút utcáiról, de megtartották fegyvereiket. Csütörtökön a PFSZ három tagszervezete cáfolta, hogy el­ítélte volna Jasszer Arafatnak, a PFSZ V. B. elnökének Jor­dániában, Husszein királynál tett látogatását. A Népi Front Palesztina Felszabadításáért, a Demokratikus Front Paleszti­na Felszabadításáért és a Pa­lesztinái Felszabadítási Front elnevezésű szervezet a WAFA palesztin hírügynökség által nyilvánosságra hozott nyilat­kozatát — a WAFA közlemé­nye szerint — válasznak szán­ta azokra a Szíriái sajtóban megjelent információkra, amelyek szerint öt palesztin szervezet elítélő nyilatkozatot írt volna alá. Tegnap Bejrúttól délkeletre folytatódtak a libanoni falan- gista milicisták és a drúz fegyveresek négy napja tartó összecsapásai, jóllehet izraeli részről ígéretet tettek arra, hogy megakadályozzák a to­vábbi vérontást. Helyi hatósá­gi adatok szerint a harcoknak eddig négy halottja és több sebesültje van. A közel-keleti amerikai ka­tonai jelenlét a tétje a Wa­shingtonban folyó amerikai— izraeli tárgyalásoknak. Ame­rikai kormányforrásokból származó tegnapi értesülések szerint a Fehér Ház amerikai csapatok Dél-Libanonba kül­désének lehetőségét vizsgálja. Samir izraeli külügymi­niszter Shultz és Weinberger amerikai miniszterekkel, vala­mint Bush alelnökkel folyta­tott megbeszéléseiről amerikai részről semmiféle tájékozta­tást nem adtak. Hivatalos for­rásokból azonban kiszivárog­tatták, hogy Shultz és Samir csütörtöki négyórás tanácsko­zásán az amerikai fél kedve­zően fogadta Izrael csapatki­vonási tervét, amely három részből áll: az első a még ál­lítólag Libanonban levő 10 ezer palesztin harcos kivoná­sa. Ezután következhet csak az izraeli és a Szíriái csapa­tok visszavonása, s ezzel egy­idejűleg hoznák létre az 50 kilométeres ütköző övezetet Dél-Libanonban. Arra a kérdésre, miért van szüksége Izraelnek „ütköző övezetre”, ha egyszer a pa­lesztinok Libanon területéről való teljes távozására tart igényt, washingtoni diplomá­ciai‘megfigyelők csak egy vá­laszt tudnak adni: az ameri­kai katonai jelenlét valami­lyen formájának biztosításá­ról van szó. Jí/larchals pekingi megbeszélései Tegnap délután Pekingben folytatta tárgyalásait Hu Jao- pang, a KKP KB és Georges Marchais, az FKP főtitkára. Hu Jao-pang tájékoztatást adott a Kínai Kommunista Párt előtt álló feladatokról és a megoldásukra tett intézkedé­sekről. Georges Marchais ele­mezte a nemzetközi helyzetet, és kifejtette nézetét néhány vi­lágpolitikai problémáról. Mieizyslaw Rckowski nyilatkozata A refcrmek folytatása mellett A szövetségi kormány intézkedései Jugoszláv stabilizációs terv A jugoszláv képviselőház csütörtöki ülésén megvitatta a szövetségi kormány által sür­gősségi eljárással előterjesz­tett törvényjavaslatokat, va­lamint a kormány egyéb gaz­daságpolitikai intézkedéseit. Boriszlav Szrebrics, a kor­mány alelnöke indoklásában hangoztatta, hogy az intézke­déseket és a törvényeket min­denekelőtt a kivitel hatéko­nyabb fellendítése, a deviza- eszközök ésszerűbb felhaszná­lása és az energiaféleségekkel való takarékosság érdekében kellett meghozni. Az energiaproblémákkal kapcsolatban elmondta, hogy a szövetségi kormány az utóbbi napokban mintegy húsz intézkedést és akciót ké­szített el, amelynek célja, hogy minél fájdalommentesebben hangolják egybe a fogyasztást a rendelkezésre álló energia- mennyiséggel. Az év utolsó negyedében ugyanis a szüksé­gesnél majdnem tíz százalék­kal kevesebb energia áll ren­delkezésre. Az elkerülhetetlen takarékosság érdekében a kormány* úgy döntött, hogy rendelet útján az ország egész területére másodfokú áram- korlátozást léptet életbe. Ja­vasolja továbbá, hogy a ház­tartásokat megfelelő kettős ta­rifa bevezetésével ösztönözzék a fokozott takarékosságra. Az üzemanyag-ellátás terén fenn­álló problémák nyomán a kormány a benzinjegy beve­zetése mellett döntött. Ennek megfelelően a személygépko­csi-tulajdonosok — a kocsi típusától függetlenül — mind­össze havi negyven liter ben­zint kaphatnak. Lengyelországban egy héttel azután, hogy a szejm elfogad­ta a szakszervezetekről szóló törvényt, az ország legnagyobb fémipari kombinátjában, a krakkói Lenin Kohóban is megalakult a szakszervezeti alapító bizottság. Vezetőjévé a volt Szolidaritás üzemi szerve­zetének egyik aktivistáját vá­lasztották. Jelenleg folyik az alapszabály kidolgozása. Egyes nyugati kormányok­nak és bizonyos politikusok­nak nyilván nem tetszik, hogy Európában évtizedek óta nyu­galom van. Mással nem lehet magyarázni azt a törekvésüket, hogy mindenáron igyekeznek elhúzni a gazdasági és politi­kai válságot a 36 milliós Len­gyelországban.» Mieczyslaw Rakowskí mi­niszterelnök-helyettes fogal­mazott így abban az interjú­ban, amelyet a PAP lengyel hírügynökség vezérigazgatójá­nak adott a lengyel szakszer­vezeti törvénnyel kapcsolatos nyugati reagálásokról. Rakowski kemény szavakkal bírálta a Reagan-féle amerikai politikát, amelyben a „lengyel ügyet” a Szovjetunióval és szö­vetségeseivel való politikai játszma elemeként akarják felhasználni. Az amerikai elnök legutóbbi rádióbeszédének hangneme már nemcsak a politikai kul­turáltság, hanem a köznapi ér­telemben vett kultúra hiányá­ról is tanúskodik. Rámutatott: a világpolitikai játszmán túl Reagan a „lengyel ügyet”: is felhasználja abban a törekvé­sében, hogy elterelje az ame­rikaiak figyelmét a mindenna. pi élet gondjairól, így a töme­A lengyel utasok Bécsből Varsóba érkeztek Újabb repülőgép-eltérítés Csütörtökön Bécsbe térítet­te a 28 éves lengyel Zbigniew Nurgall a bulgáriai Burgasz- ból Varsóba tartó menetrend- szerinti bolgár repülőgépet. A felszállás után 30 perccel a géprabló késsel megsebesí­tette a légiutas-kísérőt, és azt követelte, hogy a gép Auszt­rián keresztül az NSZK-ba menjen. Az APA osztrák hír- ügynökség szerint a gépen tar­tózkodott a géprabló felesége is. A bécsi leszállás után a gép­rabló megadta magát a rend­őrségnek. Az utaskísérőt azon­nal elsősegélyben részesítet­ték. Mint a BTA bolgár hírügy­nökség jelentette, a Balkán Bolgár Légitársaság Bécsbe eltérített repülőgépének inci­dense az illetékes bolgár és osztrák szervek aktív együtt­működésének köszönhető, szerencsésen befejeződött. TASZSZ-közkmény Befejeződtek a kísérletek A TASZSZ szovjet hírügy­nökséget felhatalmazták an­nak közlésére, hogy a Csen­des-óceán térségében befeje­ződtek az 1982. október 11-én bejelentett szovjet hordozóra­kéta-kísérletek. A kísérletek körzeteit olyan, hatvan tenge­ri mérföld sugarú körök hatá­rolták, amelyek központjainak földrajzi adatai a következők: az északi szélesség 29. foka 20. perce és a keleti hosszúság 176. foka 00 perce, valamint az északi szélesség 23. foka 50. perce és a keleti hosszúság 177. foka 00 perce. Az emlí­tett térség 1982. október 16­tól ismét nyitva áll a tenger­hajózás és a repülőgépek szá­mára. WCSAK RÖ VIDEN... R TORINÓBAN csütörtökön este a rendőrségnek sikerült elfog­nia Olaszország egyik legve­szélyesebbnek tartott terroris­táját, a 24 éves Natalia Ligást. A Vörös Brigádok terrorszer­vezethez tartozó lányt hosszú hajsza után tartóztatták le. BÜLENT ECEVIT volt tö­rök miniszterelnök tegnap el­hagyta ankarai börtönét. Az eltérített repülőgép sze­mélyzetével együtt Bécsből tegnap Szófiába érkezett, a lengyel utasok pedig a Balkán Légitársaság különgépével Varsóba utaztak. ges munkanélküliségről és a megélhetési költségek növeke, déséről. A miniszterelnök-helyettes végül két fontos körülményre hívta fel a Nyugat figyelmét: Lengyelország ma már, az 1939-es helyzettől eltérően, nincs egyedül, tartós szövetség fűzi a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz. A másik alapvető tényező: a len­gyel vezetés nem tér le a szo­cialista állam erősítésének, a reformok folytatásának, az igazi nemzeti egyetértés meg­teremtésének útjáról. ítélet Glazur ügyében A varsói vajdasági bíróság hétévi szabadságvesztésre ítél­te Adam Glazur volt építés- és építőanyagipari minisztert. A több hónapig tartó per so­rán bizonyítást nyert, hogy Glazur — aki az 1980 nyarán kirobbant válságig töltötte be tisztségét — 1,7 millió zlotyval megkárosította a társadalmi tu­lajdont. Willy Brandt felszólalása Heves viták a Bundestagban A Bundestag gazdasági vitájában is sző esett az „atlanti súrlódásról”. Képünkön: Genscher külügyminiszter és Lambsdorff gazdasági mi­niszter Kölcsönös és heves támadá­sok jegyében ért véget tegnap az új nyugatnémet kormány programjáról folytatott há­romnapos parlamenti vita. Willy Brandt, a szociálde­mokrata párt elnöke felszó­lalásában „jobboldalinak” és „átmenetinek” nevezte Helmut Kohl kormányát. Brandt elfo­gadta Kohlnak azt a javasla­tát, hogy az SPD is vegyen részt annak megvitatásában, miként lehet márciusban megtartani az idő előtti vá­lasztást. A szociáldemokrata párt ebből a választásból a Bundestag legerősebb pártja­ként akar kikerülni — mond­ta Brandt. ‘ Az SPD elnöke három pont­ban foglalta össze a szociálde­mokraták céljait: új munkahe­lyek létesítése és a belső nyu­galom, az úgynevezett „társa­dalmi béke” megőrzése; a jogállam megvédése és kiépí­A Stem a Pershing—2 rakéták telepítéséről A Pentagon mesterkedése Az amerikai hadügyminisz­térium — kijátszva a NATO 1979-es határozatát — nem 108, hanem 372 Pershing—2 rakétát akar telepíteni 1983 végétől az NSZK területére — közölte a nyugatnémet Stern magazin legújabb száma. Ez az óriási különbség ab­ból a változtatásból adódik, hogy az amerikai tábornokok nem 108 rakétát, hanem 108 mozgó kilövő állomást akar­nak az NSZK-ba küldeni. Mi­vel a kilövő állomások után- tölthetőek „megfelelő tartalék képzése céljából” a Pentagon vezetői az eredeti mennyiség három és félszeresének gyár­tására adtak rendelést. A Stem emlékeztet rá, hogy a Pershing—2 a világ egyik legmodernebb fegyvere, 1800 20 kilométeres távolságból 10 méter a találati pontossága. Egy szakértői jelentés azon­nal figyelmeztette az ameri­kai kongresszust: egyetlen nyugatnémet kormány sem él­né politikailag túl, ha bele­egyezne, hogy a NATO-határo- zatban rögzítettnél nagyobb mennyiségű rakétát telepítse­nek az NSZK területére. tése; az európai és nemzetkO~ zi béke megszilárdítása. Az új kormány külpolitikai célkitűzéseit Brandt úgy ítél­te meg, hogy azokat az SPD- nek egyelőre nem kell határo­zottan bírálnia. Hogy valóban folytonosságról lesz-e szó, azt majd a Kohl-kormány gyakorlati lépései fogják el­dönteni — hangoztatta Brandt. Kedvezőtlen jelnek nevezte, hogy a keresztény-liberális koalíció — szemben # Schmidf-kormánnyal — nem vállalta a szocialista országok­kal való „biztonságpolitikai partnerséget”. A vitát lezáró felszólalásá­ban Kohl kancellár megismé­telte ígéretét: 1983. március 6-án idő előtti, országos válasz­tást tartanak az NSZK-ban. Ezzel kapcsolatban megkö­szönte az SPD tárgyalási kész­ségét Kohl támadta az SPD- nek azt az igényét, hogy egyedül akarja képviselni a munkávallalók érdekeit. A CDU ugyanúgy a „munkavál­lalók pártja”, mint az SPD — állította Kohl. A parlamenti vita Idején vált ismeretessé Bonnban, a baloldali szabaddemokraták, amennyiben a kongresszus megerősíti az utóbbi idő­szak jobboldali politikáját és Hans-Dietrich Genschert az elnöki tisztségben, akkor még a kongresszus utolsó napján, november 7-én megalapítják a „Liberális Egyesülés Országos Szövetségét”. Zaanstad A tottfegyvermeates város Tegnap „atomfegyvermentes várossá” nyilvánították a hol­land Zaanstadot. Az erről szóló döntést az Amszterdamtól mintegy 15 kilométernyire lé­vő, 130 ezer lakosú város ta­nácsa hozta tegnap. A döntés értelmében ezen a területen nem telepíthetnek amerikai robotrepülőgépeket és nem helyezhetnek el más típusú atomfegyvereket - sem. A KGST előtt az a feladat áll, hogy a tervkoordiná­ciót kiegészítse az egyes or­szágok gazdaságpolitikájá­nak egyeztetésével. Az ezzel kapcsolatos teendőket körvo­nalazza tegnapi cikkében a moszkvai Pravda. A gazdaság további fejlesz­tésének kérdéseiben az elvek összehangolása a legfontosabb. A gazdaságpolitika egyezteté­se megköveteli, hogy minősé­gileg új módon közelítsünk a termelés nemzetközi szakosí­tása és a kooperációk problé­máihoz. A testvérpártok ezt stratégiai feladatnak tekintik és feltétlenül szükségesnek tartják az együttműködést a tudományos-műszaki haladás általános, hosszú távú irányá­nak kidolgozásában. Elsőbbséget élveznek azok az ágazatok, amelyek a terme­lési folyamat forradalmasítá­sát teszik lehetővé. A nyolcva­nas években a KGST tagor­szágainak ki kell dolgozniuk és meg kell valósítaniuk a mikroelektronika alkalmazá­sát a termelésben, a tudo­mányban és a szolgáltatások­ban. A Szovjetunió az elkö­vetkezendő időben a gépgyár­tás gyakorlatilag új területét, az ipari robotok gyártását szándékozik kialakítani. A gazdaságpolitikai egyez­tetése keretében a tagorszá­gok az energia- és nyersanyag­gazdálkodás terén széles kö­rű intézkedési tervet dolgoz­A Pravda cikke a KGST előtt álló feladatokról Az elvek összehangolása nak ki, a jelenlegi ötéves tervben több mint kétszeresé­re növelik az atomeröművi kapacitást, nagy erőfeszítése­ket tesznek a nyersanyagok és az energiaforrások ésszerűbb és gazdaságosabb felhasználá­sa érdekében. A szocialista integráció fej­lesztése és tökéletesítése során a közösség tagállamai megszi­lárdítják műszaki-gazdasági függetlenségüket a Nyugattól. Ez a függetlenség nem azonos az önellátásra való berendez­kedéssel. Az SZKP XXVI. kongresz- szusán a KGST-tagországok erőfeszítései és forrásai egye­sítésének hatékony formái­ként a következőket jelölték meg: a gazdasági irányítási rendszerek struktúrájának kö­zelítését, a minisztériumok, egyesülések és vállalatok, a kooperációban részt vevő szer­vek közötti kapcsolatok fej­lesztését, valamint közös vál­lalatok alapítást. A tapasztalatok átadása ak­kor a leghatékonyabb, ha azok eljutnak a dolgozók szé­les tömegeihez. Ez nyilvánult meg abban a nemzetközi szo­cialista munkaversenyben, amely 1977-ben indult a ma­gyarországi Csepel Művek fel­hívására, és azóta is sikeresen fejlődik és újabb formákat ölt. Az intenzív gazdaságfej­lesztésre történő átállás során a testvérországok gyakorlatá­ból átvételre érdemes mindaz, ami lehetővé teszi a társadal­mi termelés hatékonyságának növelését. Ilyen eredmények már vannak, de még sok a tennivaló is. Az SZKP XXVI. kongresz- szusán szó esett arról, hogy a gazdasági kérdéseket legfel­sőbb szintű találkozón kell megvitatni és ezt a kezdemé­nyezést minden testvérország támogatta. A szocialista gazdasági in­tegráció az anyagi alapja a testvérországok fokozatos kö­zeledésének, amely a szocia­lista internacionalizmus, a függetlenség és a nemzeti ér­dekek tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avat­kozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és az elv­társi segítségnyújtás alapján megy végbe. Az egyre bonyolultabbá váló nemzetközi helyzetben a KGST-tagállamok nem szán­dékoznak elzárkózni a tőkés országokkal fennálló, kölcsö­nösen hasznos gazdasági kap­csolatoktól. Törekszenek arra, hogy fejlesszék kereskedelmi­gazdasági és tudományos-mű­szaki kapcsolataikat azokkal a tőkés országokkal, amelyek készek az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvei alap* ján való együttműködésre, a helsinki záróokmány értelmé­ben. Leonyid Brezsnyev és a testvérpártok vezetőinek ta­lálkozóin megállapították, hogy a hét éve Helsinkiben lezajlott tanácskozás eredmé­nyein a legkevésbé sem vál­toztatott az európai és a vi­lághelyzet alakulása, sőt: az idő múlásával egyre világo­sabbá válik a helsinki záróok­mány jelentősége. A szocialista közösség orszá­gainak politikai, gazdasági és társadalmi vívmányait, a né­pek békéjét és biztonságát őr­zi a Varsói Szerződésben tö­mörült államok testvéri had­seregeinek megbonthatatlan védelmi szövetsége. A nyolcvanas évtized első ” évei a szocialista közös­ség tagjai számára a fejlődés legfontosabb ágaiban a gazda­sági integráció elmélyítését hozták. Az egyenjogú, szuve­rén államok szövetsége nap­jainkban a béke megőrzésé­nek, az új társadalom építésé­ben jelentkező feladatok sike­res megoldásának biztos alap­jává vált — állapítja meg be­fejezésül a Pravda cikke.

Next

/
Thumbnails
Contents