Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-14 / 241. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM. 241. SZÁM 19S2. OKTOBER 14., CSÜTÖRTÖK A szakértelem határai Tágítani kell a fogalmakat Nemrégiben Gazdálkodás és művelődés címmel arról esett szó ezeken a hasáDokon, hogy a nagykőrösi ismeretterjesz- tesnek, a TIT-nek igen termé­szetes, szinte önmagától kí­nálkozó feladata lehet a kise­gítő gazdaságok szakmai megerősítése. Azóta itt tartot­ták Nagykőrösön a műszaki hetek megnyitóját, melyen legalább félezren hallhatták, hogy ugyanezt a megerősítést a szocialista ipar és mezőgaz­daság mint társadalmi támo­gatótól, a tudományos egyesü­letektől várja. Gyakorlati eredmény Ez az okos munkamegosz­tás a gyakorlatban már szük­ségszerűen kialakult, szeren­csére azonban éles határok nélkül, s a munkamegosztás­nak legalább annyira lényege az együttműködés, mint az elkülönülés. Máskülönben egyáltalán nem volt felesleges a gazdál­kodás és a művelődés össze­függéseire ismételten rámu­tatni, hiszen azóta, részben írásunk hatására, újabb tagok jelentkeztek a 'kertbarátok klubjába. Abba a közösségbe, melyben a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat segítsé­gével és az áfész támogatásá­val régen megoldották a szak­mai művelődéssel kapcsolatos feladatokat. Minthogy a szakértelem és a kisárutermelés összefüggései­nek vizsgálgatása sokak ér­deklődését felkeltette, s mint az előbb már említettük, a töprengésnek gyakorlati ered­ménye is mutatkozott, érde­mes a témát tovább boncol­gatni. Első lépésként ki kell ter­jesztenünk a szakértelem fo­galmát. A Hazafias Népfront elnökségének egyik tanácsko­zásán nemrégiben az derült ki, hogy sok kiváló szakember alig hasznosítja tudását a ház­táji gazdaságban, mert számí­tásai szerint a jelenlegi adó­rendszer elve gazdaságtalan­ná teszi a termelést. Nos, aki ismeri pontosan ezt az adórendszert, annak nem kell bizonygatni, hogy ez fél­reértés, mi több, alapos téve­dés, s aki így vélekedik, így számol, az egyszerűen tájéko­zatlan. A kertbarátok klubja egyébként igyekezett tagjait már régebben is táiékoztatni az adózás mikéntjéről, ám az érdeklődés akkoriban nem volt túlságosan nagy e téma iránt. Sürgősen meg kell ismételni az adórendszert ismertető előadást, hiszen a város nem engedheti meg magának, hogy a jogi szakértelem hiánya fé­kezze a termelést. Tágítsuk még tovább a hozzáértés fogalmát. A kister­melőnek a kertészeti technoló­giákon és az adórendszer sza­bályain túl ismernie kell a kereskedelem alapvető szabá­lyait, és általában a ma érvé­nyes szocialista kereskedelem­politikát is. Tehát még esy szakmát, kell tudnia, annak minden társadalmi összefüg­gésével együtt. Már csak azért, is, mert városunkban a kistermelőnek leginkább a kereskedelemmel támadnak konfliktusai. Ezek a viták oly­kor felettébb élesek, hiszen a termelés oazdnságossága füge az értékesítéstől. Szerződéses fegyelem A kertbarátok klubja mint termelési szakcsoport, meg­próbálkozott a felvásárlási árak emelésével és a fogyasz­tói árak csökkentésével. Még­pedig úgy, hogy megszervezte saját áruinak kereskedelmi forgalmazását, ám a kísérlet, minek- tagadjuk, lényegében kudarcba fulladt. Amiből az is következik, hogy az ilyen kis hatósugarú kezdeményezé­seknek talán lehet eredmé­nye, de megoldást nem hoz­hatnak. A felvásárlási és a fogyasztói árak rendszerint országos érvénnyel a nagyke­reskedelemben alakulnak ki. Kétségtelen, hogy a nagyke­reskedelemben ma még sok felesleges költség is terheli az árakat, ám e költségeknek nem mindegyikéről tehet az üzleti szervezet. Vegyünk egy példát. A nagykőrösi áfész kö­telezettséget vállal az ő vásár­lóival szemben arra nézve, hogy valamilyen terméket an­nak piaci megjelenésétől kezd­ve folyamatosan szállít. Kötelezettségét viszont nem teljesítheti, mert a vele szer­ződésben álló kistermelőnek eszébe sem jut felkeresni az áfészt, addig, amíg magasak a szabadpiaci árak. Lényegében tehát a termés utoljával telje^ siti szerződését. Addig viszont a szövetkezeti felvásárló kény­telen kötbért fizetni. Jó eset­ben csak annyi történik, hogy elveszti vásárlóit. Mindenesetre terheket vál­lal magára, s képtelen az iga­záért megküzdeni, mert nem léphet fel kötbérigénnyel a kistermelőknél. Felvetődik a nagy kérdés, hogy merjen-e a felvásárlás ilyen bizonytalan­ságai mellett exportszerződé­seket kötni. Mert az igaz, hogy az exportáruért jó pénzt fi­zethetne a kistermelőnek, de talán mégsem annyit, mint a salgótarjáni primőr piac. Ez a konkurrens megint csak elvin­né az árut. Az árak kedvezőbb alakulá­sának tehát egyiJÍ feltétele le­het a kereskedelem gondjai­nak megismerése, s főként a szerződéses fegyelem megtar­tása. E téren természetesen a kereskedelemnek rs van ten­nivalója, hiszen senkitől sem várható el, hogy úgymond be­csületből alacsony áron érté­kesítsen. Mindenki kötelessége Második lépésként ne tágít­suk ezt a kistermelői szakér­telemfogalmat, hanem kísé­reljük meg néhány mondatban azokat a körülményeket fel­vázolni, melyek lehetővé tet­ték aktivizálását. Arról van szó, hogy a kisegítő gazdasá­gok akkor erősödhettek meg, s akkor volt értelme támoga­tásukat fokozni, amikor már megerősödött szocialista nagy­üzemek álltak mögöttük. Ez az összefüggés a nagyüzemi ta­karmányra épülő háztáji állat- tenyésztés esetében nyilván­való. A kertészkedésnél a kölcsön­hatások bonyolultabbak, de nem hiányoznak:. Mégis meg­történhet, hogy városunk kistermelői, panaszkodva, le­győzhetetlen versenytársnak’ mondják a nagyüzemet. Nos, valóban az, ha a kisüzem tá­jékozatlanságból, a gazdaság- politikai szakértelem hiányá­ban nagyüzemben termesztett növényekkel foglalkozik. Egyébként soha. Ezt a szak­értelmet persze csak tájéko- zottan lehet hasznosítani, te­hát tájékoztatni és tájékozód­ni mindenkinek kötelessége. F. P. Virágzó fák A Kálvin téri piac egyik vadgesztenyefája néhány vi­rágot hozott a múlt héten. A temetőhegyi zártkertben pedig virágos meggyfákat láttunk. A határban akácfáik hoztak illa­tos lila és fehér virágokat. A virágzásból az öreg emberek hosszú őszt jósolnak. Bőrkék lehetnek rá Elkészül a színházterem Méltóképpen nem is adhat­nák át az Arany János Műve­lődési Központ felújított szín­háztermét, mint éppen az Arany János emlékére rende­zett balladamondó versennyel. Panaszok nyomában Fűtés nélkül a lakótelepen? A hét első napjaiban több olvasónk panaszkodott amiatt, hogy a Kossuth Lajos utcai lakótelepen nem kapcsolták be a távfűtést. A lakók nem­csak azért emelték fel szavu­kat, mert otthonuk hidegnek tűnt, hanem mert nem értették a hőközpont üzemelésének rendjét. Az történt ugyanis, hogy korábban két napig már szol­gáltatott meleget a hőközpont, majd szünét következett. Miért hagyták abba a fűtést? — kér­dezték a lakók, ám alaposab­ban nem tájékozódtak, így kérdésük válasz nélkül ma­radt. Nos, mint Kocsó Józseftől, a Városgazdálkodási Vállalat hő­központjának vezetőjétől meg­tudtuk a kétnapos üzemelés voltakképpen próbafűtés volt. A rugalmas terv szerint ezt a próbafűtést olyan időpontra ütemezték, amikor az időjárás is hűvösebbre fordult. S mint­hogy valóban, igazodva a terv­hez, hűvösebb időben próbál­ták ki a kazánokat és a táv­fűtési rendszert, a lakók jog­gal vélekedhettek úgy, hogy megkezdődött a rendszeres hőszolgáltatás. Közben az idő­járás enyhült, s hétfőn, mely napon a legtöbben panaszkod­tak a hidegre, az átlaghőmér­séklet felette volt határérték­nek, tehát nem kellett fűteni. Néhány lakó még kedden is panasszal kereste fel szer­kesztőségünket. Ez azért eshe­tett meg, mert korán eltávoz­tak otthonról. Akkor, amikor még valóban hidegek voltak a fűtőtestek. Ám kedden délelőtt a hőközpont megkezdte műkö­dését, s mire panaszosaink hazaértek, kellemesen tem­perált lakás fogadta őket. Ám még nem mindenkit. Ugyanis az ABC-áruház rákötése a táv­fűtési rendszerre ebben az idő­szakban történt, s a lakótelep keleti szélén álló épületben emiatt csak késő délután in­dulhatott meg a hőszolgálta­tás. Kedd óta a hőközpont üze­melésével kapcsolatos pana­szokról nem tudunk. Remél­jük, hogy nemcsak tájékozat­lanságból. i A további problémák elke­rülése érdekében a hőközpont vezetője arra kérte lapunkat, hogy adja közre az egyik leg­fontosabb és kevéssé ismert szabályt. Nos, ennek az elő­írásnak az értelmében október 15-e és április 15-e között úgy kell fűteni, hogy a laká­sokban az átlag hőmérséklet ; ne csökkenjen 20 Celsius-fok alá. Ebből az is következik, hogy enyhébb időjárás esetén a fűtés intenzitása csökkent­hető. Magyarán szólva, kerül­ni kell a lakások túlfűtését, viszont ki kell elégíteni a ren­deletben előírt követelményt. Reméljük, hogy a továb­biakban nem keserítik meg félreértések sem a lakók, sem a hőközpont dolgozóinak éle­tét. Az egyetértésnek az alap­ja a távfűtésre vonatkozó ren­deletek ismerete és természe­tesen ezeknek az előírások­nak a betartása. Erre októjíer 30-án kerítenek sort. Felkerestük hát Szűcs Já­nost, aVművelődési központ igazgatóját, hogy megérdeklőd­jük, rendben lesz-e minden a nagy eseményre. — Azt javaslom, hogy egye­lőre csak a színházteremről, az előcsarnokról és a büféről be­széljünk. Nos, ezekkel kapcso­latban biztatóak a kilátások, vagyis nyugodtan kijelenthe­tem, hogy a balladamondó­verseny itteni megtartásának nem lesz akadálya. Más mun­káink jövőre maradnak. — A színházteremben járva megállapítottuk, hogy rendkí­vül igényes munkát végeztek a szakemberek, s mi nagykőrö­siek büszkén dicsekedhetünk majd vele. — Akik idáig látták a csak­nem kész színháztermet, elra­gadtatással szóltak róla — mondotta Szűcs János. Valóban szép munkát ad ki keze'közül a Gépgyártó és Szolgáltató Ipa­ri Szövetkezet asztalos részle­ge. Itt dolgoznak még a Város­gazdálkodási Vállalat, vala­mint a budapesti Konverta szakemberei is. Akad még munkája a Lakás- és Garázs­szövetkezetnek is, mely a szín­házterem székeit szereli össze és az Építőipar Szövetkezetnek a fűtéssel kapcsolatban van még némi tennivalója. De mint mondottam is, e hónap végéig valamennyi munkával elké­szülnek, s boldogan vehetjük majd birtokba az oly nagyon áhított színháztermet. K. K. Sporthírek Győzelem Kecskeméten Kosárlabda-nagyüzem Beindult a kosárlabda-nagy­üzem is. Csapataink mind vi­déken léptek pályára. A me­gyei utánpótlás részére 1982/ 83-ban ismét együtt rendezik a serdülő és diák bajnokság, valamint az ifjúsági bajnok­ság és középiskolás kupavia­dal küzdelmeit. Az NB Il-es női bajnokság­ban: Bp. Gyógypedagógiai Ta­nárképző—Nk. Pedagógus 91- 38 (48-22). Nk.: Dombi Zs„ Szabóné (4), Kiss (22), Fischer (2), Takács (6); csere: Boros (4). Az erősen tartalékos és A szeretet szereteted ékreszt Megértő szomszédok, barátok A napokban levelet kaptam Tóth Béla nyugalmazott zene­tanártól és feleségétől. Azt ír­ják, hogy a Szolnoki út 44. szám alatt lakik egy 81 éves egyedül élő, idős özvegyasz- szony, akinek az élete bizony­ságot tesz arról, hogy a szere­tet szeretetet ébreszt. Rokonai, szomszédai, ismerősei szere­tettel látogatják és segítik az idős asszonyt, ő is mindenkit szeret, és el-elhangzik az aj­kán az aranynál, gyémántnál értékesebb rövid mondat: Bol­dog vagyok. Kiskorétól dolgozott A levél nyomán beköszön- töttem Lippert Jánosné virá­gos udvarral körülvett, szé­pen berendezett házába. A múltat idéző öreg bútorok, a falon családi képek fogadtak, s mosolyogva üdvözölt a ked­ves, idős asszony. — Borús, szomorú volt a gyermekkorom és a fiatalsá­gom, de ötvenéves koromban reám ragyogott a boldogság napja — kezdte történetét a háziasszony. Azután lepergette életének filmkockáit. Közben az el­mondottak alátámasztására fényképeket és leveleket vett elő és mutatott meg. — Apám, Dobos György ré­gimódi parasztember volt. Al­sójárási szép kis tanyánkon laktunk. Apám minden akará­sa abban csúcsosodott, ki, hogy minél több gabona és ku­korica teremjen és minél több uborkát és paradicsomot vi­hessünk a piacra. Anyámnak pedig az volt a legfőbb gond­ja, hogy sok pulykát meg libát neveljünk. A munkába már kicsi koromban bevontak. Még iskolába se jártunk, már a le­gelőn őriztük a pulykát meg a libát. Amikor már elbírtuk a kapanyclct, már segíteni kellett az uborkát kapálni. Minden kérőnek — Hárman voltunk testvé­rek, két lány és egy fiú. A szülők részéről a szeretet nap­sugara, mondhatni, sohase ragyogott reánk, de annál job­ban kifejlődött köztünk egy­más szeretete, ami biztatást, egyensúlyt adott életünknek. — Egy kis öröm volt azután az iskola. Az alsójárási isko­lában Karsay Béla tanító úr, a tanulás mellett műsoros elő­adásokat rendezett, a tanítónő asszony pedig megtanított bennünket nótázni, táncolni. Sok olyan nóta jut ma is az eszembe, melynek már híre- hamva sincsen. — Még jobban örültem azután, ha anyám a tejhaszon­nal beküldött a városba a nagynénémhez, Székely Jó- zsefnéhez, akinek kifőzdéje volt a piactér mellett. Akkor divatos volt ez az étkezőhely, ahol jól és olcsón ebédelhet­tek az emberek. A nagyné- ném fiatal korában tanítónő volt, de férjhez menése után jól menő kifőzdét nyitott. Anyám megengedte, hogy szombat-vasárnap ott marad­jak segíteni. Ilyenkor fehér kötényt vettem és segítettem felszolgálni. — A nagynéném lelkemre kötötte, hogy a vendégekhez nagyon kedves legyek, de a férfiakkal szemben mindig tartsam meg a kellő távolsá­got. Csinos fiatal lány voltam,, több legény vendég udvarolni próbált. Egy székesfehérvári fiú azután eljött Székely né­nihez azzal, hogy meg akar kérni feleségül. Majd fiákért fogadott és kijött hozzánk a tanyára. Mikor mondta, hogy leánykérőbe jött Székesfehér­várról, anyám rátámadt: — Hát Fehérváron nincs leány? Maga szélhámos, ho­zományvadász, menjen a fe­nébe ... Így ment vissza a fiákeren a székesfehérvári fiú, mi pe­dig Rozika ikertestvéremmel bementünk a nyárfásba sírni. Azután is elriasztották a szü­leim minden kérőnket. Azt mondták, hogy van nálunk elég dolog, minek mennénk mi férjhez. Non Amerikában — A felszabadulás után úgy apám, mint anyám meghalt. Mi hazajöttünk a tanyáról és házat vettünk a Losonczi ut­cában, Nemsokára jó barát­ságba kerültünk a szomszé­dokkal. Az egyik szomszé­domhoz járt egy ceglédi keres­kedő. s elmondta, hogy egy ottani jó barátját szeretné megnősíteni. Már megöli a bánat, egyetlen fia a fogság­ból hazatérőben meghalt és elhunyt, a felesége is. Ez a ba­rátja: Lippert János jómódú ember, a ceglédi nagymalom főmolnárja. A szomszédasz- szony áthívott és bemutatott a kereskedőnek, aki azután elhozta hozzám a barátját, és Lippert János rövid ismeretség után megkérte a kezemet. Itt kezdődött, ötvenévesen, a bol­dogságom. — Elvitt a ceglédi házába, majd nyugdíjba menetele után az én körösi házamba jöttünk, és 28 évig éltünk na­gyon boldog házasságban. Férjem szívének nagy sebeit begyógyítottam. Szeretetteljes rokoni és baráti kört alakí­tottunk ki magunk körül. Fér­jem sokszor elmondta, hogy a boldogságért nem kellett Ame­rikába mennie, csak Nagykő­rösre. Kisüt a nap Szeretett férje három éve meghalt. Öregségére özvegy­ségében is bearanyozza Lip­pert Jánosné életét a szeretet. Meghatottan beszélte -el, hogy rokonai, szomszédai, körösi, ceglédi és kocséri ismerősei boldoggá teszik az életét. Egyik szomszédja, Olasz Dé­nesire minden reggel megkér­dezi, hogy mit hozzon neki a boltból. Pesti Imre nyugdíjas főagronómus autójával el-ei- viszi férje sírjához, miután a ceglédi családi sírboltba te­mették el. Pethes Marika Áfész-tiszt- viselőnő megírja leveleit, az orvosa, dr. Kovács Zsigmond szeretettel gyógyítgatja, Pesti Antal nyugdíjas cukrász édes­ségekkel kedveskedik neki Tóth Béla és neje, aztán Ádám Józsefné és mások üdvözlik név- és születésnapján, s gyak­ran meglátogatják, s segítenek neki még a takarításban is, és sok jóságukért hálás szív­vel mond köszönetét. Lippert Jánosné azzal bú­csúzott el: — Az én életem bizonyság rá, hogy a szeretet szeretetet ébreszt. A rendes, erkölcsös életnek megvan a jutalma. Ha sokáig borong is az ég, de ki­süt a nap. Kopa László megfiatalított körösi csapat a viszonylag gyengébb ellenfél ellen jól tartotta magát, de ke­vés cserével a végérfe teljesen kifáradt. Barátságos férfi mérkőzé­sen: Nk. Pedagógus—Kecske­méti MFSC 105-92 (46-43). A két régi ellenfél idegenbeli találkozója jó játékot és meg­érdemelt győzelmet hozott, Legjobb dobók: Varga (23), Mocsai (16) és dr. Abrahám (12). A megyei férfi ifjúsági baj­nokságban és középiskolás ku­paviadalon: Nk. Gimnázium— Monori Szakmunkásképző 72- 42 (34-22). Üj ellenfelüket megérdemelten győzték le a körösiek. Legjobb dobók: Mol­nár B. (26), Ábrahám (16) és Nemes (12). A megyei serdülő és diák fiú bajnokságban: Nk. Gim­názium—Monori Szakmunkás- képző 79-26 (49-10). Biztos volt a győzelem. Ld: Ábrahám (23) és Nemes (16). A megyei úttörő fiú bajno­ki nyitányon Monor helyett Százhalombattán szerepeltek a körösiek, mini korú (5—6. osztályosok) csapattal. A ma­gasabb, erősebb, képzettebb ellenfelek jobbnak bizonyultak náluk. Monori Kossuth isk.— Nk. Arany isk. 56-3, Gödöllői EAC—Nk. Arany isk. 32-2. Összkosárdobók: Szőke (3) és Fruttus (2). Csütörtöki sportműsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14 óra: Nk. Gimnázium—Nk. Toldi; Cegléd: C, Gimnázium—Nk. 224-es Szakmunkásképző, me­gyei középiskolás kupamérkő­zés. S. Z. Hová tűnt Agatha Christie? Színes angol film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Csontváry. Színes magyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. Színház * * * A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 óra­kor. a Fátyol titka. Nyilvános főpróba. *SSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlapi /

Next

/
Thumbnails
Contents