Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-14 / 241. szám
1982. OKTOBER 14., CSÜTÖRTÖK "™rn ‘Wf Krími. an Rézlemez alá Tefőhurkolók r*- '•'••• A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói végzik Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem sportcsarnokának tetőburkolásához szükséges ácsmunkákat. Rövidesen elkészülnek, s helyüket az Országos Szakipari Vállalat dolgozói veszik át, akik folytatják a létesítmény borítását rézlemezzel. Drágábbon a rosszabb minőségit? A fuvaros üres kocsikkal vár Itt a fűtési szezon. Vajon mit tudnak venni azok, akik most keresik fel a tüzelótclepeket? — ennek néztünk utána a Budapest környéki TÜZÉP-nél. A három megye ellátásáért felelős TÜZÉP Pest megyei telepei jelenleg együttvéve 22 ezer 350 tonna szenet, 7570 tonna brikettet, 690 tonna kokszot és 5220 tonna tűzifát kínálnak. Ez a mennyiség csak a fele a tavaly szeptember végi készleteknek, attól azonban — ahogy Jóna József kereskedelmi igazgató elmondta —, hogy a tűzrevaló hiánycikk lenne, nem kell tartani. Egész évben ugyanis Pest megye a tavalyinál mintegy 5 százalékkal több szenet, brikettet, kokszot és tűzifát kap. A tüzelőtelepeiket járva ugyancsak vegyesek az emberek benyomásai. Vácott például a TÜZÉP a vasút melletti hatalmas — 5500 négyzetméteres — területén alig látni szabad helyet. Rengeteg a tűzifa, nagy halmokban a szén, a brikett; nyolc— tíz fuvaros mégis üres kocsikkal várakozik. Egy masina nem győzi — A tehervonatokat lesik. Ha jó minőségű szén jön, akkor azt, ha nem, akkor tűzifát hisznek — tájékoztatott Paluska Ferenc telepvezető. Igen, a minőség ... A meny- nyiséggel ugyanis, annak ellenére, hogy kisebb, mint egy éve ilyenkor volt, nincs baj. Vácott még a választékkal asm igen. .Szén például beren- tei darabos és dió, felsőgallai dara és oroszlányi dió van összesen 3 ezer mázsa. Brikett: dorogi, tatai, várpalotai és az NDK-beli együttvéve Azonos bosszúság Úgy tűnik, hogy idén jó szezont zárnak a Dunakeszi konzervgyárban, csak őszibarack befőttből meg dzsemből nem sikerült any- nyit eltenni, mint tervezték. Érdemes lett volna pedig, hiszen kapós cikkek itthon és külföldön egyaránt. Az időjárás is kedvezett ezen a nyáron, és bőséges termés volt finom, hamvas őszibarackból. Miért került hát mégis a tervezettnél kevesebb az üvegekbe és a dobozokba? A konzervgyári főmérnök keserűen mondta: a termelők és a felvásárlók kölcsönösen becsapva érezhették magukat. Kínálták ugyan a termelők a barackot, kellett is volna és mégsem vették át. Az üzemi feldolgozásnál is követelmény az, ami a háztartásokban, hogy a dzsemhez teljesen érett, puha, befőtthöz pedig felkemény gyümölcs legyen az alapanyag. A környékbeli gazdaságok azonban ömlesztve hozták termékeiket, arra hivatkozva, hogy nincs, aki szétválogassa. Nem került munkáskéz erre a célra a konzervgyárban sem, így eshetett meg az, hogy nem tudták teljes mértékben kihasználni a lehetőségeket. Nem szívesen vállalkoznak gyümölcsvalogatasra az üzieteKDen sem. Gyakori es nem eppen kellemes látvány a* vásárlók számara, amint egészséges és iottyaüt paradicsomok, papriKák, más zöldfélék keverednek az árusításra kitett ládákban, holott nyilvánvaló, hogy így gyorsaboan romlik tovább az egész készlet. Igaz, amikor már nagyon szembetűnő a hervaúás, az üzletvezető „leárazza” a tételt, és ezzel tulajdonkeppen eleget is tett a szabályoknak. Felelősségrevonás- kor mentségek is kínálkoznak. Kevés a munkaerő, rendszerint valaki éppen szabadságon vagy betegállományban van azok közül, akiknek dolgozni kellene. De valóban elfogadható mentség ez minden esetben a hanyagságból eredő pazarlásra? Nem csupán a gyümölcsös zöldségpiacon lehet kirívó példákat találni. A Vác és Környéke ÉKV előrecsomagolt tőkehúst szállít, ön- kiszolgáló rendszerben működő élelmiszerboltjai részére. Az a gyakorlat, hogy amennyiben a terméket három napon belül nem tudják értékesíteni, a félkilós egységcsomagok árát 10—11 forinttal leszállítják. Ez az árcsökkentés azonban még nem jelenti azt, hogy az állott húst valóban el is tudják adni. így fordult elő az, hogy a kereskedelmi ellenőrök a . 124. számú nagymarosi boltban három héttel korábban szállított, emberi fogyasztásra alkalmatlan húst találtak az árusítópulton. Ez pedig a pazarláson túlmenően, a vásárlók egészségének súlyos veszélyeztetése. A szigorú fele- lősségrevonás nem maradt el. Meleg napokon a gyorsan romló élelmiszerek tárolásánál és szállításánál különös gondosságra lenne szükség, ez azonban nem mindig tapasztalható. A vácszentlász- lói Galgatej közös vállalat augusztus végén három napon keresztül savanyú tejet szállított Vácott és környékén a boltokba. Nem kis mennyiségről van szó, hiszen például a váci 10-es számú áruház 500 liter savanyú tejet kapott. Tetemes kár keletkezhet látszólag apró hibákból is, ha nap mint nap ismétlődnek. Megszokott látvány az élelmiszerüzletekben, amint tejben ázn^k a műanyag zacskók, mert néhány közülük mindig csöpög, ereszt. Záróra előtt pedig félig vagy harmadáig telt Jiteres zacskók kerülnek a veszteséglistára. Örök vitatéma: eleve rossz minőségűek, vagy a szállításnál, rakodásnál nem vigyáztak eléggé az épségükre? Mint ahogy kapunk átcsomagolt (olykor enyhén szemetes) cukrot, lisztet, zsírt, mondván menet közben kiszakadt a zacskó. És kapunk horpadt, lapult kenyeret, ami ugyan épségben került ki a kemencéből, de megsérült, miközben melegen egymásra dobálták, rekeszekbe zárták. Eltérő esetek, különböző fajsúlyú példák, melyeknek közös nevezője, hogy jobban kellene gazdálkodni a feldolgozásra vagy közvetlenül vásárlókhoz kerülő gyümölccsel, hússal, tejjel és egyéb élelemmel. Mondják a pedagógusok, hogy az utóbbi időben kevesebb a vajas kenyér, vajas zsömle kerül a szemétbe, mint azelőtt. A szülők körültekintőbben csomagolják gyermekeiknek tízórait, mérséklődött a pazarlás. De úgy látszik, nagyüzemi méretekben még nem változott eléggé a helyzet. Gál Judit 4400 mázsa. Koksz csak dió II. (ez jó a kazánokba), s 500 mázsa. Tűzifa 4000 mázsa. — Tavaly ilyen-korra 28 ezer 100, az idén eddig 28 ezer 240 tonna volt a forgalmunk. Az emelkedésnek két oka lehet; átállás a szilárd tüzelőanyagok felhasználására, s‘ többen igyekeznek időben felkészülni a télre. Kiss Mihály, aki egyéb főállása mellett már öt éve fuvarozza a tüzelőt, tele van panasszal : — Tűzifa van. de a fűrészelt kevés. Ez az egy gép — mutatott a nagy halom hasábfa tövében felállított és éppen nem dolgozó masinára — nem győzi. A szén? Jobb nem beszélni róla. A kazánszén, a koksz gyenge minőségű. A brikettnek majdnem negyede por... A kispénzűek — Miért nem viszik a tatabányai gyöngybrikettet? — kérdezett közbe Bendzsál An- talné, a TÜZÉP jelen lévő osztályvezetője. — Az Ls vacak — legyintett Kiss Mihály. — Mi fuvarosok már nem győzzük hallgatni a sok panaszt. Különösen a kispénzűek, akiknek alacsony a nyugdíja, azok mondják. És igazuk van. A drágább tüzelőre nem futja nekik, a gyengébb minőségű meg porrá válik, mire a kályhákba kerülne. A gödi telep is a vasút mellett van. Ez persze jóval kisebb a vácinál, mivel az ellátási körzete sem nagy. Sipos Lászlóné telepvezető ugyan büszkén újságolta, hogy hozzájuk még Vácról is mennek vásárlók. — Berentei dióból, kockából és lengyel szénből összesen 2600, várpalotai és tatai brikettből 1550, NDK-brikett- ből 1100 mázsa tartalékunk van. Most kifogástalan minőségű német brikettet kaptunk, jóformán teljesen portalant. — S mit keresnek hiába a vásárlók? — Felsőgallai és oroszlányi diószenet például. Oroszlányit csak szeptember elején kaptunk. Egész szeptemberben nem volt tatai brikett sem, s a kokszot is kénytelenek vagyunk előjegyzésre árusítani. Tűzifa viszont bőven van. Rostáltassa át Megyeszerte — most Vácott és Gödön, korábban Szentendrén és a ceglédi járásban hallottuk —. sok a panasz a tüzelő minőségére. A bosszúságot csak fokozza, hogy az idén — április 16-val — emelték az árakat, s a vásárló a több pénzéért nem hogy jobb. hanem a korábbinál rosizabb minőséget kap. A TÜZÉP-esek viszont csak azt kínálhatják, amit kapnak. A szénbányákból — a hazaiakból is — porosabb szén érkezik a telepekre: Töredezettebb, porosabb a brikett is. A gépi rakodás miatt aztán ez a por nem terül szét az egész szállítmányban, hanem gyakran egy helyen összegyűlik. Ezt viszont senki sem köteles átvenni és megvenni! Szabvány írja elő ugyanis, hogy az egyes tüzelőfajtákban menynyi lehet a por. A szabványt a telepeken bárki elolvashatja és annak alapján kérheti a tüzelő megrostálását. Akik pedig otthon veszik észre, hogy gyengébb minőségű tüzelőt kaptak, jelentsék be, s a TÜZÉP ellenőreinek — ígérték a TÜZÉP központjában — kivizsgálás után érdemben intézkednek. Szente Pál Új fpusok, exporttervek Diósáén Csendesebbek a csapágyak HSif T i Svájci gyártmányú görgöosztályozó berendezésen válogatja ki a hibátlan alkatrészeket Tóth Józsefné. Barcza Zsolt felvétele Fél év alatt 14 millió darab csapágyat gyártottak a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában — többet, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. A mennyiség önmagában azonban már nem olyan adat, amely alapján meg lehetne ítélni egy vállalat, egy gyár jó vagy kevésbé sikeres munkáját. Csak az olyan termékeknek van értékük, amelyeket el lehet adni, amelyekre a hazai és p külhoni piacokon egyaránt szükség van. Értékesítési gondokkal a diósdi gyár is küszködik. A csapágypiacon nagy a túlkínálat, csak a- legjobb (és viszonylag olcsó) termékeknek könnyű piacot szerezni. A di- ósdiaknak sem sikerült eddig exporttervüket teljesíteni. Hogy ezen a helyzeten változtassanak, az elmúlt hónapokban nyolc, túlnyomórészt kúpgörgős, piacképes csapágyat fejlesztettek ki a Pest megyei gyárban. Az év első háromnegyed évi munkáját értékelve a gyár vezetői önkritikusan állapították meg, hogy nem sikerült kiegyensúlyozottá tenni a termelést, zavarok mutatkoznak- az anyagellátásban. Éppen ezért, ha a termelés meg is haladta az elmúlt esztendei szintet, a tervektől valamelyest elmaradtak. További gyártmányfejlesztésre van szükség annak érdekében, hogy az MGM — és kereteiben a diósdi gyár — jelentősebb tényező legyen a tőkés piacokon. Ezért tíz új csapágytípus fejlesztésén munkálkodnak a mérnökök, s a hagyományos termékeket is korszerűsítik. Így például technológiafejlesztés nyomán máris tisztábbak a készítményeik, s folyamatosan csökkenti a működő csapágyak zajszintjét is. Szakmai tanácskozás Vecsésen Versenyben a kis- és a nagyüzem Alapvető mezőgazdasági termékeink közé tartoznak a zöldségfélék. Évente mintegy 2 millió tonna kerül belőlük exportra és a belső ellátás csatornáin át a közétkeztetéssel foglalkozó konyhákba, a családok asztalára. Hazánkban a nagyüzemekben folyó zöldségtermesztés sajátos felépítésű szervezeti formában történik, amelyben a termelő- szövetkezetek segítségével egyre nagyobb, szerephez jut az integrált háztáji termesztés. Ennek aránya a munkaerő szűkössége miatt nemcsak a tartósítóipari célra termelt fajtákban, hanem a kézimunkaigényes szabadföldi kultúrákban is egyre számottevőbb. Lehet választani A háztáji és a nagyüzem kapcsolatáról tartottak tájékoztatót néhány nappal ezelőtt a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezetben, a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet szervezésében. A több mint félszáz szakembernek és érdeklődőnek Dobrovitz József téeszelnök elmondta, hogy az országhatárainkon túl is ismert káposztán kívül sárgarépát és más zöldségféléket is termesztenek. Többnyire már megoldották a nagyüzem sajátosságaiból fakadó feladatokat. korszerű technológiával, modern gépekkel vetik és termelik e növényeket. Ennek ellenére — éppen, mert gyakran nagyon sok munkáskézre van szükség — kezdetben kényszerűségből, napjainkban pedig már a gazdasági érdekek felismeréséből tartalmas kapcsolatokat alakítottak ki a háztájival. Kétféle integrációs szervezethez kapcsolódhatnak a gazdák: az egyik a termesztési integráció, ahol a tag maga választhatja meg, milyen fajtát vet, hogyan, milyen módon gondozza. A másik: a termelési és értékesítési integráció, amikor a háztáji agro- nómus által igényelt, közösből kiszakított földeken folytatnak kisüzemi tevékenységet a jelentkezők. Ebben az esetben a nagyüzemi technológiát alkalmazzák, a szövetkezet segítségével. Szárított káposzta Mint a téeszelnök elmondta, ahhoz, hogy legalább 300 hektárról biztonsággal betakaríthassák a zöldséget, mintegy 400 hektárnyit kell vetni. Ennek az az oka, hogy többnyire az időjárás viszontagságai miatt a vetemény 25 százaléka tönkremegy. Vecsésen növeli a gondokat, hogy a repülőtér közelsége miatt helikopterről vegyszeres gyomirtást nem végezhetnek. A Ferihegy Tsz-ben korábban csupán a savanyítás jelentette az egyetlen tartósítási lehetőséget. Újabban azonban más módszerekkel is próbálkoznak. Mint a szakmai tanácskozás résztvevőt is megtekinthették, korszerű üzemcsarnokot építenek, amelynek egy részében már dolgoznak a gépsorok. Nemcsak idehaza, de külföldön is kelendő a szárított káposzta. Mint Ihász Zoltán termelési főmérnök elmondta. az idén először mintegy 100 vagonnal szállítanak Dániába ebből a termékből. Csak az elmélet A tanácskozáson dr. Varga Gyula, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettese az integrált kistermelés és gazdasánpolitilmi céljaink kapcsolatáról tartott érdekes tájékoztatót. Elmondta, eayre kevésbé igaz az a régebbi tapasztalat, miszerint az élelmiszerek bármikor és jó áron eladhatók külföldön. A népgazdaságra jellemző szűkös anyagi források csökkentették a változtatások lehetőségét, ugyanakkor viszont a jó minőségű termékek iránti kereslet a bel- és külpiacokon egyaránt fokozódott, viszont a vásárlók megválogatják, miért adnak pénzt. Érdekes jelenség az is, hogy exportunkban eredményes a nagy- és kisüzemek versenye, a piaci és áruviszonyok vállalásával hatékonyságuk tovább fokozható. Befejezésül még egy megjegyzés, amit a termelőszövetkezet elnöke is megfogalmazott: a tanácskozást nem éppen a legszerencsésebb időpontban rendezték. A résztvevők a zöldségtermelés elméleti oldalát taglaló előadásokon kívül kíváncsiak lettek volna a gyakorlatra is. ám mivel még nincs itt a betakarítás ideje, csupán szépen zöldellő káposzta és répaföldeket láthattunk. Furucz Zoltán Valóban szóp a sárgarépa A vegyszerezés eredményeként egészséges, jól fejlett a növény Erdős! Agnes felvételei
