Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1982. OKTÓBER 13.. SZERDA Szépíteni nem szobád Elégedettek a megrendelők Két dolog is nehezítette az aszódi nagyközségi közös ta­nács építési, költségvetési üze­me idei munkáinak indulását. Igaz ugyan, hogy az üzem vi­szonylag új vezetősége haté­kony segítséget kapott a hely­beli pártbizottságtól és a ta­nácstól, mégis nehezen birkóz­tak feladataikkal, mert pél­dául az építőipari munkások létszámát nem tudták a ter­vezettnek megfelelően alakíta­ni. Hozzávetőleg húsz száza­lékkal kevesebb emberük volt, •mint amennyivel a munkát fo­lyamatosan végezhették volna. Visszavétel Így aztán, a korábbi éveknél jobb produktumot elérni, szin­te kilátástalannak tűnt. To­vább nehezítette helyzetüket, hogy a helybeli fiúnevelő in­tézet tanműhelyfelújítási mun­kálatainak költségvetését, tervdokumentációját nem kap­ták meg időre, emiatt mint­egy hétmillió forintos, egyéb­ként bekalkulált munkájuk későbbre húzódott. Pontosab­ban szólva: más tevékenység­be kellett fogniuk. Arról már nem szívesen be­szélnek, hogy az üzem néhány éve még mélyponton volt. Mindez ma már legföljebb ak­kor kerül szóba, ha annak hátrányából egy-egy még fel­bukkan. A munkaerő egy ré­szének visszavétele is ilyen, ami az év elején ráadásul ne­hezebb volt, hiszen érezték azt, hogy az ipari tevékenysé­get folytató gazdaságok nyúj­totta konkurrenciával nem tud­tak lépést tartani. Ügy sem, hogy az építőipari szakmun­kásaik átlagkeresetét 10,9 szá­zalékkal emelték. Nyereségesen A költségvetési üzem jelen­legi helyzetéről a napokban beszélgettünk Dicse János üzemvezetővel és Mészáros Antal főkönyvelővel. — Annyit már biztosan mondhatunk, hogy a múlt évi­hez viszonyítva jelentősen ja­vult a termelési és a munka- íegj elein. Pénzügyi helyze­tünk is stabilizálódott — ma­gyarázza Dicse János. — Jól­eső érzés, hogy dolgozóink munkája felől elismerően nyi­latkoztak az első félév telje­sítésekor a megrendelők. — Éves tervünk eddigi ré­szét lényegében nyereségesen zártuk — veszi át a szót Mé­száros Antal. — Fél évig a munkaidőalapunk negyvenhat százalékos felhasználása, a tervezett fizikai állomány ki­lencvenöt százalékos megléte mellett a nyereségünk több mint négyszázezer forint volt. Természetesen együtt keres­sük, kutatjuk a felfelé vezetés apró jeleit, hiszen annak a több milliós veszteségnek a nyomai elevenen élnek még. Az új vezetők éppen ezért ar­ra is intenek: semmit sem kell szépíteni mostani ered­ményeinken. Még nincs ok a túlzott optimizmusra, a hur­ráhangulatra meg éppen nem. A küzdelmet azért felvállal­ták. s keményen dolgoznak a sikerekért, akik itt vannak. Az üzem jelenlegi nagyobb munkái közül említésre méltó az aszódi hatlakásos pedagó­gusház építése, és a tizenkét tantermes iskola második üte­mének folytatása. Az utóbbi­nál az idén mintegy három­millió forintos munkát telje­sítenek. Nemcsak építéssel, hanem lakatosüzemük révén, bizonyos gyártói tevékeny­séggel is foglalkoznak, min­denekelőtt nyílászáró szerke­zeteket készítenek, részben saját, részben más vállalatok építkezéseihez. Szorgalmasak A nagyközségben és a társ­községekben 379 lakás és 68 bérlemény fenntartási, felújítá­si munkái is az üzemre tar­toznak, nemkülönben a közte­rületek tisztán tartása, a sze­métszállítás és egyéb kom­munális feladatok gyarapítják tennivalóikat. Az idén mint­egy kétmillió forintot fordí­tanak lakóházak, lakások fel­újítására, a kisebb karban­tartásokra is 950 ezer forintot költenek. A már említett lakatosipari termékekből 1,2 millió forint értékűt terveztek előállítani, ám a megrendelőknek, s per­sze a lakatosüzem szorgalmas dolgozóinak köszönhetően, ez már eddig elérte a 2.5 millió A legjobbak a kartaliak Mostanában sok szó esik a szántás nélküli talajművelési eljárásokról. Természetesen egyetlen szakember sem állít­ja, hogy a régi művelési mó­dot megszüntetnék. Legföljebb arról, hogy amikor lehetséges, kihagyják, hiszen bebizonyí­tották, hogy nem szükséges minden évben harminc-negy­ven centiméter mélyen fölfor­gatni a talajt. Sőt, jó, ha oly­kor a talajnedvesség megtar­tása végett csupán lazítókkal, a felszínen dolgozó tárcsákkal, kultivátorokkal, kombináto- rokkal, készítenek megfelelő magágyat. A szántást tehát véglegesen nem küszöbölik ki, legalábbis belátható ideig még szükség lesz rá. Ha pedig így van, ak­kor ezt a műveletet szaksze­rűen, jól kell végrehajtani, hiszen amolyan alapozó mű­Régi ismerősöket vártak Gö­döllőre barátaik a MÁV-pá- lyaudvaron és a HÉV-állomá­son. Három—négy évtizede éltek itt egy közösségben, és szinte még kamaszként hagy­ták el Gödöllőt. A vonatokról leszállva végigballagtak azon az úton, amelyen régen napon­ta jártak a Fácán soron. Kö­zülük sokan a helybeli kiske­reskedőknél, iparosoknál ta­nultak szakmát. Munkás, paraszt Városi sétájukat baráti va­csora követte az Agrártudo­mányi Egyetem éttermében. A találkozó iránt nagy volt az érdeklődés, amikor a szerve­zők levélben keresték meg a volt Országos Szent István Fiúotthon növendékeit. Nyolc- vanan ígérték, hogy eljönnek, s szinte valamennyien megje­lentek, sokan magukkal hoz­ták feleségüket is. A szervező bizottság nevé­ben Lengyel József, az otthon egykori lakója köszöntötte az egybegyűlteket, felidézve az otthon történetét. 1936-ban Gödöllőn egy fiúotthon, a sok­gyerekes, szegény családok or­forintot Legfontosabb meg­rendelőjük a járásunkkal szomszédos XIV. kerületi Épí­tőipari Szövetkezet, amelynek részére a nyílászárókat készí­tik Aszódon. Az év eddigi részében is je­lentős gondot fordítottak az anyag- és az energiatakarékos­ságra. Februárban üzemanyag­elszámolási szabályzatot lép­tettek életbe. Az anyagelszá­moltatásban az utókalkuláció­ra tértek át január 1-től. Ja­vítottak valamelyest a kész­letgazdálkodáson is, amiben azonban nem tudták a várt eredményt elérni. Ezt elsősor­ban a* anyagbeszerzés ne­hézségei okozták: a kereske­delmi vállalatok sok esetben nem tudták leszállítani a megrendelt ariyagokat, más­kor meg a kurrens cikkekből voltak kénytelenek úgymond bespájzolni. F. E veletről van sző a talaj ápo­lásában. Ezért sem véletlen, hogy nem is annyira a meny- nyiség, hanem inkább a minő­ségi munka érdekében régóta szántóversenyeket tartanak helyi és világviszonylatban is. Egy ilyenről most mi is hírt adhatunk: a gödöllői tangaz­daságban huszonöt traktoros részvételével tartottak házi, üzemi szántóversenyt. A kar- tali kerületben zajló vetélke­dőn egyéni és csapatversenyt is lebonyolítottak. Az egyéni versenyben: 1. Magyar László, a kartali; 2. Lázár István, a gödöllői; 3. Horti Miklós, a nagygombosi kerület traktoro­sa lett. A csapatversenyt a Bakos Sándor, Hadrik István, Moór József összetételű karta­li gárda nyerte. szágos fiúotthonaként tizen­három gyerekkel kezdte meg működését. A létszám évek múlva elérte a százat. Nincs­telen munkás—paraszt gyere­kek jutottak a fiúotthonba, ahova nem protekció, hanem leginkább a szegénység és a család népes volta lett az ajánlólevél. Felkészülve — Magam is ötgyerekes sze­gény szülők fia voltam — mondja Lengyel József. — Na­gyon jól emlékszem azokra az időkre, sovány, megtört anyám­ra, aki a falu főjegyzőjéhez, szolgabírójához járt takarítani, mosni, vasalni. Munkabérét, az uraknál megmaradt kenye­ret és ételmaradékot foltos kö­tényében hozta haza. Hát ne­kem például ez volt az ajánló­levelem. A fiúotthonban a nyomdász szakmát tanultam. Akik bekerültek ide, azok valahányan szakmát tanultak: könyvkötészetet, szabóságot; asztalosok, kereskedők, zené­szek, kovácsok lettek, ám a tanulás mellett magukba szív­Tsngazdaság Üzemi szántóverseny A múltról a mának Nehéz sorsú fiúk Szakmai és közösségi érzés Első a tangazdaság csapata Vetélkedő fiatalok Ipari vágány Nem kevés kiadást jelent a gödöllői tangazdaságban, s persze másutt sem, ha a vasúti rakodóhelyek viszonylag távol vannak onnan, ahol a termés beérik. , Szerencsésebb helyzetben vannak azok a nagyüzemek, amelyek a régi uradalmaktól örökölték a vasúti kapcsolatot. Mint hírlik: a tangazdaság a közeljövőben segíteni igyek­szik magán azzal, hogy a vasúti összekötést közelebb hozza. A nagyüzem a lőrinci vasútállomáson — várhatóan a MÁV támogatásával —, vasúti iparvágányt, központi rakodót és tárolót szándékozik építeni. Szünetelő járat Elsősorban a csömörieket érinti a hír, hogy a BKV gö­döllői HÉV üzemegysége még három napon át, október 15-ig, reggel 9 órától 13.30 óráig — vágányépítési munkálatok miatt — nem közlekedteti az Örs vezér térről induló csö­möri és cinkotai betétjárato- kát. A hagyományoknak megfele­lően a KISZ járási bizottsága az idén is megtartotta a mező- gazdasági nagyüzemekben dol­gozó fiatalok szakmai és poli­tikai vetélkedőjét. Az ifjú­munkás- és szakmunkás ta­nuló napok keretében a túrái Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Tsz galgahévízi üzemegységében rendezett szellemi vetélkedőn a terme­lőszövetkezetekből, az egyete­mi tangazdaságból és a búza- és borsótermelési rendszer központjából érkezett fiatalok jól vizsgáztak a szakmai, a politikai és a kulturális kérdé­sekre adott válaszokban. A négy fiatalból álló csapa­tok tagjainak növénytermelé­si, állattenyésztési, növényvé­delmi és mezőgazdasági mű­szaki kérdések megválaszolá­sával kellett szakmai felké­szültségüket bizonyítani. Nyolc csapat indult, a szer­vezőknek azonban gondot oko­zott, hogy így is hiányzott két gazdaság: a galgamácsai Gal­ga-parti összefogás Tsz-t ta­valy sem idén sem képviselték a járási megmozduláson KISZ- alapszervezetének fiataljai; s az idén — ki tudja miért? — a kartali Petőfi Tsz KISZ-esei is távol maradtak. Tény, hogy a vetélkedő így is jó hangulatban zajlott le, amihez hozzájárult az is, hogy dr. Lencsés György, az Ag­rártudományi Egyetem ad­junktusa példás, jó játékve­zetőnek bizonyult. A vetélkedőt a GBBR-tangaz- daság Fekete László, Szabó Imre, Tánczos Ferenc, Veres Györgyné alkotta csapata nyer­te. Második a dányi Magvető Tsz, harmadik a vácszent- lászlói Zöldmező Tsz együtte­se lett. síül Mozim™ A fekete kalóz. Színes olasz kalandfilm. Csak 4 órakor! Megáll az idő. Színes ma­gyar film, 6 és 8 órakor. Kézilabda Kettős hazai vereség Döntetlen Nagymaroson A harmadik fordulóban ket­tős vereséget szenvedtek ha­zai pályán a gödöllői kézilab­dázók. A sokáig bajnokesélyes budakalásziakat látták vendé­gül, s a fiatalok a rutintalan játék, a felnőttek bosszantó hibák miatt maradtak alul. Másik csapatunk, az ikladi nagyon kedvezőtlen előjelek­kel utazott Nagymarosra. Liszkai katonai kötelezettsége miatt nem tarthatott az együttessel, Raffai sérülten is vállalta a játékot, de nem volt teljes értékű harcos. Én­nek ellenére az ikladiak jól helyt' Utak. GSC—Budakalász 20-26 (11-13) GSC: Fibecz — Béres (5), Cserven, Horváth (3), Mezei, Szlifka (8), Hegyi (1). Csere: Haraszlin (1), Epres (2). A mindössze két mezőnyjá­tékos-cserével felálló csapa­tunk eleve esélytelenül kezd­te a játékot. Az első félidő­ben sokáig szoros volt az ál­lás, de a gödöllőiek csak szé­píteni, legfeljebb egyenlíteni tudtak. Má ■ ebben a játék­részben is rengeteg helyzetet hagytak kihasz-álitlanul. A vendégek igen keményen ját­szottak, arr-'ért kétszer is bün­tetőhöz jutottak a mieink, de hét méterről sem sikerült be­találni a hálóba. Kétgólos hátránnyal kezd­tük a másodil félidőt és to­vábbra sem sikerült megtalál­ni a kellő ritmust. A budaka­otthona ták a jó közösségi szellemet is. Az otthon egykori lakói fel­készülve indultak az életnek. Van közöttük tanácselnök, igazgató, katonatiszt, pedagó­gus, gazdasági vezető. Ahogy szétnéztem, több, Gödöllőn jól ismert arcot láttam. Itt volt Tamás Rezső, Grenács József, Baráth István, Sándor Mi­hály, Both András, valamint ifjabb Czeczulics János és Szabó Gyula asztalosnevelő, továbbá Soltész Lajos és Sol­tész István kereskedők, akik­nél a fiúotthon növendékei közül többen tanultak. Újrakezdés Beszélgettem Szentimrei Lászlóval, az otthon egykori igazgatójával, aki húsz éven át vezette az intézményt. Nyolcvanévesen is jól emlék­szik, ahogy mondja, az alapí­tás gondolata benne ébredt fel. önerőből gazdálkodták ki az otthon fenntartásához szük­séges anyagiakat. Bérmunká­kat vállaltak, hangversenye­ket és nyereményes társasjáté­kokat rendeztek. Állami támo­gatást először 1944-ben az Or­szágos Családvédelmi Alaptól lásziak növelték előnyüket. A hetvennegyedik percben azonban felcsillant a remény, hiszen 20—22-es állásnál há­romszor is .lehetőség nyílt a felzárkózásra, de ezeket a helyzeteket is elpuskázták. Az utolsó öt percben, mint ahogy az utóbbi időben már szoká­sos, igen gyengén játszott a GSC, négy gólt kaptak, egyet sem dobtak. Az alacsony színvonalú, megérdemelt hazai vereséggel záródó találkozón a mieink közül Béres, Szlifka és Hor­váth játszott az átlagnál va­lami v el jobban. GSC ifi—Budakalászi ifi 12-26 (6-11) GSC: Zsembery — Szabó, Tóth Zs., Klement (3), Megy- gyes, Tóth T. (3), Nagy (4). Csere: Csikós (kapus), Pocsai (2), Rusai, Bátori, Cseke. A fizikailag és technikailag jobban felkészített vendégek ellen rengeteg elemi hibát követtek el a mieink, és csak az első félidő közepéig tudtak lépést tartani a kalásziakkal. A második félidőben még jobban kidomborodott az el­lenfél nagyobb tudása, s egyetlen jó lövőnk, Tóth Ta­más sérülése miatti kiválása után teljesen alárendelt sze­repet játszott csapatunk. Jó: Pocsai, Klement. M. G. IM Vasas—Nagymaros 19-19 (9-11) kaptak havonta egy gyerekre 80 pengőt. Ezt az ellátmányt azonban nem sokáig élvezhették, mert fél év múlva a háború Gö­döllőre ért. 1944 októberében több katona korú gyereket Bu- dajenőre vittek, ők ott mene­kültek meg a katonai szolgá­lattól.-A felszabadulás után a Fácán sorról kitelepültek. Má- riabesnyőre, a Vadkörtésbe, ahol új otthont építettek saját erőből. Apák, nagyapák Sok mindenről szót váltot­tunk még, neki is emlékezete­sek ezek az évek, hiszen mint tízgyermekes vasutas család fia került az otthon falai közé, mondja befejezésül Szentim­rei László. Szólt a zene, felcsendültek régi és újabb dallamok, vidám nótákat énekeltek. A találkozó hangulatából érződött az őszin­te, baráti megbecsülés. Az ün­neplők között a legfiatalabb is hamarosan túl lesz az ötve- nen, tehát ma már apák, nagy­apák, akik büszkén mutogat­hatták utódaik fotóit. A találkozó másnapján meg­kérdeztem egy régi gödöllőit, Borbély Mihályt, aki a felsza­badulás után sokáig volt a község párttitkára, mi a véle­ménye az egykori fiúotthon­ról, a tanárokról, a növendé­kekről. Azt mondta, rendes embereket neveltek ott, vala­mennyien hasznos tagjai let­tek társadalmunknak. Csiba József bágyi, Fehér, Sima (12), Raf­fai, Gaál (6), Majoros (1). Cse­re: Szalay, Basa. A mérkőzés első szakaszá­ban váltakozva estek a gólok. Mindkét csapat igyekezett biztos helyzeteket kidolgozni. Az ikladiak néhány labdael­adását az ellenfél játékosai jól kihasználták és 7-4-re elhúz­tak. Innentől kezdve szikrá­zóén keménnyé vált a mér­kőzés, több játékost kiállítot­tak. A nagymarosiak tartották előnyüket, de az utolsó perc­ben az ikladiak két gólra fel­zárkóztak. A második félidőben foly­tatódott az élvezetes, kemény küzdelem. Az ikladiak takti­kát változtattak, mivél Raf­fai korábbi sérülése miatt a 10. percben kénytelen volt elhagyni a pályát. Gaál ját­szott zavarót, a belső öt em­ber pedig szorosan, zártan mozgott a hatoson. Ez a játék nagyon jól bevált, a nagyma­rosiak kere. ^mozgásába min­dig belépett valaki, széttör­delve az akciókat. Az ikladiak 19-17-re elhúztak, s már csak három perc volt hátra a mér­kőzésből. A hazaiak mindent elkövettek az egyenlítésére, és 20 másodperccel a befejezés előtt büntetőből szerezték meg az egy pontot jelentő gólt. A csapat valamennyi tagja dicséretet érdemel, nagyon jól alkalmazkodtak az ellenfél­hez. Nagymarosi ifi—IM Vasas ifi 23-9 (12-6) IM Vasas: Varga — Katona (1) , Furák, Péter (5), Hrncsár (2) , Poros (1), Tóth. Ijúsági csapatunk súlyos vereséget szenvedett, ráadásul a 14 gólos különbség nem is tükrözi igazán a két csapat közötti tudásbeli eltérést. S. G. A nap programja Október 13-án. Iklad, klubkönyvtár: A Vöröskereszt helyi cso­portjának vendége dr. Buga László érdemes orvos Az egészséges életmód címmel tart előadást, 18 órakor. Mogyoród, művelődési ház: Szüle Dénes Oriásrakéták című előadása. A csillagászat és az űrhajózás iránt érdek­lődők figyelmébe ajánlják, 16 órakor. Veresegyház, művelődési köz­pont: Életem a Színház címmel Bessenyei Ferenc előadóestje, 18 órakor. A múzeumi hónap esemé­nyei: Aszód, Petőfi Gimnázium: Kőkori metropolis Aszódon címmel dr. Asztalos István tart előadást a kollégiumban. Labdarúgás üNEC-mérkozések Járásunk három együttese játszik ma MNK-mérkőzést fővárosi csapatok ellen. A ba- giak az MTK-VM, a dányiak a BVSC, a veresegyháziak a BKV Előre együttesét fogad­ják. Valamennyi mérkőzés délután kettőkor kezdődik. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hlrlap IM Vasas: Hévíz — Horto­r

Next

/
Thumbnails
Contents