Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-13 / 240. szám
U VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM Ara: 1,40 Vorinl 1982. OKTÓBER 13., SZERDA Komba jnosok, gépészek nyújtott műszakban Gabonakombinát Tárnokon GT-ben A mezőgazdáknak továbbra sem lehet okuk panaszra. A múlt héten, ha nem is túl sok-, de annyi eső mindenesetre esett, ami megkönnyíti a magágykészítést, csökkenti a talajmunkák költségeit. S bár változatlanul igaz a mondás, ősszel porba, tavasszal sárba vet a földműves, bizony nagy szükség volt már a csapadékra. Hatására csírázni kezdtek a már földben lévő magvak, és várhatóan egy hét múlva kel a búza is. Borús, esőre hajló napok jellemezték az időjárást szombatig, hogy aztán ismét verőfénnyel, napsugárral örvendeztesse meg a határban dolgozókat az október. A jó időt a megye szinte valamennyi gazdaságában azóta is igyekeznek kihasználni: minél több kenyérnekvalót elültetni, kukoricát letörni. Az érdi Bentavölgye TszKALODA N [égy olyan település van a megyében, ahol az ott élők lélekszáma alatta marad az ötszáznak és további tizennyolc község ezer fő alatti lakossággal. A négy legkisebb — Tésa, Lórév, lpolytölgyes, Váckisújfalu —, valamint a nagyobbacskák — közöttük Telki, Mikebuda, Budajenő, Kőröstetétlen, Püspökszilágy — erőszakkal sem gyömöszölhetők bele eredmények, gondok, lehetséges és szükséges fejlesztések azonos zsákjába. Ezek a lakóhelyek természeti, gazdasági adottságaikban éppúgy különböznek, mint művelődési feltételeikben, ellátottságuk színvonalában, a személyi képességek dolgát, a hivatalos és a nem hivatalos vezetésben részesek rátermettségét most éppen csak megemlítve. Éppen csak említve a személyi feltételeket, hiszen részletekbe menő, mélyre nyúló vizsgálódás szükségeltetne a bizonyításhoz, ezért maradjunk a feltételezésnél. Annál a feltételezésnél például, hogy a rátermettségnek, a képességeknek, a következetes akaratnak döntő része lehet Majosházán a szakkörök sikeres tevékenységében, a társadalom- és természettudományi ismeretterjesztés népszerűségében, elismerést követelő eredményeiben. A tárgyi adottságok itt sem különbek, mint a legtöbb hasonló településen, ám különbek azok, akik tehetnek és tenni is akarnak! Különbek, mivel lelünk olyan kis lélekszámú községet, ahol szinte semmi nincsen, a bátortalan próbálkozások is hetek alatt megtorpantak, ahol mindenki másra vár, mutogat, ahol az ifjúsági klubot hetedszer szervezik újjá, a klubkönyvtárnak pedig két év alatt öt vezetője volt... Itt tényleg jaj kergeti a bajt, ám ahelyett, hogy az arra illetékesek megkeresnék a valódi okokat, engedelmesen nyújtják kezüket, lábukat, nyakukat a megcsontosodott felfogás kalodájába, mondván, ugyan nem dicséretesek az állapotok, de mit tehetünk egy ilyen kis településen?! Ilyen helyen ez már így szokott lenni. Erre az így szokott len- nire persze felelhetünk olyan kis lélekszámú település példájával, mint Pi- lisszentlászlóé, ahol — mint tréfásan mondják — szinte minden második ember tagja a művészeti csoportok valamelyikének, hiszen hét van ezekből, ráadásul úgy, hogy szervezők, működtetők, résztvevők nagy gonddal ápolják ezekben a csoportokban is a nemzetiségi hagyományokat, hiszen a község múltjának e része gazdag kincsekkel teli. Felelhetünk olyan példákkal — átlépve a művelődés terepéről máshová —, mint a közös ösz- szefogással létrehozott közüzemi vízellátás Aporkán, a háztáji termeléshez adott sokféle segítség e falvak egy részében, a szinte teljes egészében társadalmi munkával megvalósított út- és járdaépítéseket, gázpalack-cseretelepeket éppen csak megemlítve. A példák lehetséges és örvendetes sokasága azt igazolja, nem mindenütt vélik menekülési lehetőségnek a cselekvés elől a szemléleti, gondolkodásbeli kalodát, holott kétségtelen, indok akadna rá ezernyi. Amint seregestől van indok azokra az átfogóbb szemléleti, gondolkodásbeli kalodákra is, amelyek általában béklyózzák a kis lélekszámú települések helyzetének, jelen és jövőbeli fejlesztésének megítélését, ám éppen ott a bökkenő, hogy ezek az indokok általánosak, elvo- natkoztatottak egy-egy település konkrét valóságától, nem tükrözik az egyedit, az ott lehetségest, a szabály alóli kivételeket, holott ilyenekkel majdnem minden kis lélekszámú településen találkozhatunk, már ami a lehetőségeket, a rejtett, föltárásra váró forrásokat illeti. V oltak, vannak, lesznek olyan ember lakta helyek, amelyek sokféle ok együttes hatására elöregednek, fokozatosan elnéptelenednek, ám azt ne higgyük, teljesen új folyamat ez, soha nem volt eddig! Létezett, csak éppen nem gyártottak belőle elméleteket, törvényszerűségeket, nem akartak belőle olyan szabályt fabrikálni, amely mindig és minden kicsiny falura érvényes. A településhálózat fejlődése, átalakulása természetesen nem választható el a társadalmi-gazdasági haladás sokféle elemétől — így attól, hogy a nagyüzemi méretek a mezőgazdaságban értelemszerűen megváltoztatják a lakó- és a munkahely távolságát —, de éppen ezért a korábbiaknál sokkal nagyobb szerepet kell hogy kapjon a rugalmas megítélés, a lakossági öntevékenység kereteinek erőteljes tágítása, a hivatalos megkötöttségek enyhítése. Nem biztos ugyanis, hogy a sok korláttal kijelölt út vezet előre, feljebb. Meglehet, a kevesebb korlát a gondolkodás kalodáira is hatna; megnyitná azokat. Mészáros Ottó ben, ahol nyújtott műszakban dolgoznak a kombájnosok, az őket kiszolgáló teherautók vezetői, derekasan helytállnak a betakarításban részt vevők. Igaz, ellátásukról, a kiadós ebédekről maradéktalanul gondoskodnak a tsz vezetői, s mint hírlik, a földeken se- rénykedőket igencsak jól megfizetik. Más kérdés, hogy ezek az emberek reggel 6-tól sötétedésig talpon vannak, s tevékenységük nagy szakmai tudást, gyakorlatot, és fizikai igénybevételt követel. Jól összeforrott közösségük nélkül aligha lenne elképzelhető a gazdaság idei őszének sikere. A termelőszövetkezetben nagy tempóban halad az őszi búza vetése, a 430 hektárnyi területnek már 40—45 százalékát ültették el. A fajták közül Érd környékén tavaly, a Martonvásáron kineme sített, MV—8-as vált be leginkább, ezért az idei őszön is ez a változat kerül a legnagyobb területre. Valóságos gabonafeldolgozó és tároló üzem épült Tárnokon a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal, valamint a budaörsi Sasad Tszszel közösen. A beruházás nemrégiben fejeződött be, a két nagy teljesítményű ket- tőstornyú Bábolna-típusú szárító egy hete kezdte meg működését, és naponta 60—70 vagon kukorica feldolgozására alkalmas. A berendezések régi gondjától szabadítják meg a Bentavölgye Tsz-t, saját szárítója révén kevésbé kell az idegen feldolgozó kapacitástól függővé tenni a kukoricabetakarítás tempóját. A kapott tájékoztatás szerint egy 500 vagon befogadóképességű magtár is épül Tárnokon a partner gazdasági társaságának finaszirozásával. A 800 hektárnyi tengerinek a hét elejéig egyébként 20 százaléka került tető alá, és ha az időjárás továbbra sem szól bele, 10—15 nap alatt végeznek e nagy munkával. V. B. A versenyképesség ára Megújulás előtt a vád Forte „Megalapozhatja jövőjét a váci Forte!” — adtuk hírül tavaly júniusban. Azokban a hetekben írtak alá ugyanis a Magyar' Nemzeti Bankkal egy hosszúlejáratú hitelt. Mi indokolta — az ismert népgazdasági helyzetben — egy ilyen jelentős fejlesztési tervet? Nem árt röviden fölidézni. A Forte kis vállalat a fotokémia-világpiacon de termékeinek minősége miatt számontartott cég. Am ahhoz, hogy versenyképes maradhasson cikkeivel, elengedhetetlen a fejlett műszaki színvonal. A -váci gyár viszont elavult, a talponmaradáshoz át kell állnia korszerű öntési technológiára. Ehhez kért és kapott tehát hitelt. Miután a szerződéskötés óta csaknem másfél év telt el, megkérdeztük a gyár vezetőit: jó ütemben haladnak-e az előkészítéssel, hol tartanak napjainkban a nagy munkában? Nem segítik, sőt inkább nagyon is nehéz helyzetbe hozták a váciakat az érvényben levő importkorlátozási intézkedések. Emellett az eredeti hitel- kérelmet is módosítaniuk kellett, mint Peterdy Vince gazdasági igazgató megfogalmazta : az élethez igazították, amit korábban csak nagy vonalakban fogalmaztak meg. Mindenesetre, márciusban beérkezett az összes szükséges tervdokumentáció — egy nemzetközileg elismert olasz cég a Forte partnere — a hazai generáltervező pedig, az fPAUTERV, év végére ígér minden tervet. Még néhány külföldi céggel folytatnak tárgyalást, hiszen ezúttal komplett technológiát, gyártási eljárást is vásárol a Forte nemcsak a jelenlegi legkorszerűbb extruderrel működő öntőberendezést. (Az új öntőgép majd egymaga annyi fotócikk előállítására lesz képes, mint a gyár jelenlegi négy öntőberendezése. Az új öntősor egy meglevő gyárépületbe kerül, ennek tetejére terveztek egy másik csarnokot. A szerkezetet a Nóg- rád megyei ÁÉV gyártja — decemberre várják — és ők is szerelik készre. A régi csarnokban szükséges sok-sok belső átalakítással a gödi Duna- menti Tsz építőit bízták meg. Novemberben látnak munkához. Találtak hazai kivitelezőt több kisebb gépre, eszközre — közülük elsősorban a Könnyűipari Gépgyártó Vállalatot (a KAEV-et) emelik ki; a Villamos Berendezések és Készülékek Gyárára pedig a műszerezés és a hajtásszabályozás marad, Néder Frigyes műszaki fejlesztési főosztályvezető, a nagyberuházás szervezője állapította meg, nem túlzottan derűsen: jelenleg is keresnek vállalkozót a teljes beruházás bonyolítására. A nagy re- konstrukéió befejezését 1984. végére tervezték és a határidőt mindenképpen tartani akarják. D. Gy. 3. oldal: Csomag csússz«» a görgőkön Csak a szorgos munka segíthet 4. oldal: Elképzelések jelenről. 6. oldal: Jogi összefoglaló 7. oldal: Invitálás testedzésre 8. oldal: Életveszélyes sérülések Éleímisser és iparcikk Télre készül a kereskedelem A ruházati kiskereskedelem őszi-téli felkészüléséről a közelmúltban írtunk. Most az iparcikk, valamint az élelmiszer nagy- és kiskereskedelem képviselőitől kértünk ugyanerről tájékoztatást. Dietrich Ferenc, a Duna Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelemi Vállalat főosztályvezetője elmondta, hogy az alapvető élelmiszerekből már elkezdték a központi, területi és bolti raktárak feltöltését. Maximális készleteket tartalékolnak, hogy ha a rossz idő netán akadályozná a szállítást, az ellátás folyamatos lehessen. Természetesen a fagyveszélynek kitett áruk megóvásáról is gondoskodtak. Igen bőséges a koszervipar kínálata. Befőttekből, főzelékekből, savanyúságokból, lecsókból olyan mennyiséggel rendelkeznek, hogy félő — különösen a kereslet ■ mérséklődése miatt — nem tudják mind eladni. Az édesipar a tavalyinál több mikulásfigurát, szaloncukrot és függeléket készített Télapóra és karácsonyra. Nemcsak többet, hanem hamarabb is szállítottak, így az időben a boltokba kerülhet majd. Citromból folyamatos az ellátás. Kubai narancs és grape-fruit október végén, november elején érkezik. Decemberre várják a Új bor — ódon pince Az igazi szüret - vallják a szakemberek — a domboldalakra simuló kiskertekben zajlik, s a borgazdaságok hatalmas hordóinak látványa semmi sem ahhoz a hangulathoz képest, amely a 100—150 éves ódon pincékben elfogja a látogatót. A Pest környéki pincékben ezekben a napokban érik borrá a must, sok-sok vesződséget törődést jelent addig is a kiskertek gazdáinak, amíg az elsőt koccinthatják az idei borral. banánt, s az olasz, spanyol narancsot, tehát karácsony előtt már az üzletekben lehet. A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a termelőszövetkezetektől és a budapesti Zöldérttől összesen 200 mázsa mákot és 50 mázsa diót vásárolt az ünnepekre — mondta Varga Gyula értékesítési osztályvezető. — 75 ezer palack pezsgőt tartalékolnak, A Központi beszerzés mellett nagyobb üzleteik természetesen közvetlenül is vásárolnak a termelő üzemektől. Kenyérből kapnak elegendő mennyiséget, de a választékkal elégedetlenek. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál e téli felkészülés elsősorban tüzeléstechnikai termékek beszerzéséből áll — tájékoztatott Darázs Ágnes áruforgalmi előadó. Hétmillió forint értékű árut rendeltek, összesen 17 ezer zománcozott füstcsövet, 11 ezer könyökcsövet, 1000 kályhát, 300 Salgó tűzhelyet és 200 Tarján kályhát kaptak, illetve kapnak folyamatosan. Újdonság a Tarján I. és II., $ Víkend, valamint a Fikó 60 kályha. Az ismét keresett hordozható cserépkályhákból, valamint a gáztüzeléses kazánokból sajnos az igényeket nem tudják kielégíteni. Sz. P. Nagyobb figyelmet a tudásért Helybe ment a tanfolyam Munka mellett tanulni, a szaktudást gyarapítani nem kis dolog. Különösen nem oz, ha — nőkről lévén szó — a nyolcórás műszak után, még a háztartás, a gyereknevelés, meg a háztáji megannyi gondja is megoldásra vár. Pedig a termelőszövetkezetek — főként a melléküzemágak — fokozottan igénylik a nagyobb tudást, szakértelmet a nőktől is. A Pest megyei Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének nőbizottsága az Óbuda Tsz-ben tartott tegnapi ülésén épp azt vizsgálta, hogy a megye tsz-eiben miképpen alakult az utóbbi években a betanított és szakmunkásképzés helyzete, mik a legfontosabb tennivalók az elkövetkező években. A tanácskozáson ott volt Orosz Tiborné, a TOT nőbizottságának titkára is, s a résztvevőkkel együtt arról kaphatott tájékoztatást a beszámolóból, hogy a megye szövetkezeteiben a nők szak- képzettségének javításáért sokat tettek az utóbbi években. A betanított munka ellátásához szükséges tanfolyamokat általában helyben szervezték meg a gazdaságok, így az eredmény is nagyobb volt. A szakmunkás tanfolyamok száma kevesebb volt, hiszen ehhez elengedhetetlen feltétel á nyolc általános elvégzése, ez ez pedig már újabb erőfeszítéseket igényel a nőktől, s a gazdaságok vezetőitől is. Sok függ ugyanis attól, hogy a tsz-ek mennyire tudják a tanulás szükségességéről meggyőzni dolgozóikat, annak kézzelfogható — mondjuk ki nyíltan; anyagi — hasznát látják-e a lányok, asszonyok. A kétségtelen fejlődés ellenére is akad még tennivaló szép számmal — állapították meg az ülés résztvevői A szervezésben eddig is segítséget nyújtott a TESZÖV a gazdaságoknak az iskolákkal való kapcsolattartásban, s teszik ezt a jövőben is. A gazdaságok nőbizottságainak pedig helyben kell figyelni a női munkahelyekre, a szakmai továbbképzésre, és az általános műveltség gyarapítására. G. M. Közélet Ibrahim Zakaria, a Szak- szervezeti Világszövetség főtitkára kedden rövid látogatásra Budapestre érkezett és tárgyalást folytatott Gáspár Sándorral, az SZVSZ elnökével, a SZOT főtitkárával. A megbeszélések középpontjában az SZVSZ-iroda XXVIII. ülésszakának napirendjéből következő feladatok meghatározása, valamint az európai szakszervezeti mpzga- lom időszerű kérdései álltak. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kedden hivatalában fogadta dr. Peter Von Siemenst, az NSZK ismert közéleti személyiségét, nagyiparost, az energia-világszervezet elnökét. Pcdro de Churruca, Spanyolország budapesti nagykövete kedden, hazája nemzeti ünnepén fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint..társadalmi, gazdasági és kulturális életünk számos képviselője.