Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

U VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM Ara: 1,40 Vorinl 1982. OKTÓBER 13., SZERDA Komba jnosok, gépészek nyújtott műszakban Gabonakombinát Tárnokon GT-ben A mezőgazdáknak to­vábbra sem lehet okuk pa­naszra. A múlt héten, ha nem is túl sok-, de annyi eső min­denesetre esett, ami meg­könnyíti a magágykészítést, csökkenti a talajmunkák költ­ségeit. S bár változatlanul igaz a mondás, ősszel porba, tavasszal sárba vet a földmű­ves, bizony nagy szükség volt már a csapadékra. Hatására csírázni kezdtek a már föld­ben lévő magvak, és várha­tóan egy hét múlva kel a bú­za is. Borús, esőre hajló napok jellemezték az időjárást szom­batig, hogy aztán ismét verő­fénnyel, napsugárral örven­deztesse meg a határban dol­gozókat az október. A jó időt a megye szinte valamennyi gazdaságában azóta is igye­keznek kihasználni: minél több kenyérnekvalót elültet­ni, kukoricát letörni. Az érdi Bentavölgye Tsz­KALODA N [égy olyan település van a megyében, ahol az ott élők lélekszáma alatta marad az ötszáznak és további tizennyolc köz­ség ezer fő alatti lakosság­gal. A négy legkisebb — Tésa, Lórév, lpolytölgyes, Váckisújfalu —, valamint a nagyobbacskák — közöttük Telki, Mikebuda, Budajenő, Kőröstetétlen, Püspökszi­lágy — erőszakkal sem gyömöszölhetők bele ered­mények, gondok, lehetsé­ges és szükséges fejleszté­sek azonos zsákjába. Ezek a lakóhelyek természeti, gazdasági adottságaikban éppúgy különböznek, mint művelődési feltételeikben, ellátottságuk színvonalá­ban, a személyi képességek dolgát, a hivatalos és a nem hivatalos vezetésben részesek rátermettségét most éppen csak megemlít­ve. Éppen csak említve a személyi feltételeket, hi­szen részletekbe menő, mélyre nyúló vizsgálódás szükségeltetne a bizonyí­táshoz, ezért maradjunk a feltételezésnél. Annál a feltételezésnél például, hogy a rátermettségnek, a képességeknek, a követke­zetes akaratnak döntő ré­sze lehet Majosházán a szakkörök sikeres tevé­kenységében, a társada­lom- és természettudomá­nyi ismeretterjesztés nép­szerűségében, elismerést követelő eredményeiben. A tárgyi adottságok itt sem különbek, mint a legtöbb hasonló településen, ám különbek azok, akik te­hetnek és tenni is akar­nak! Különbek, mivel le­lünk olyan kis lélekszámú községet, ahol szinte sem­mi nincsen, a bátortalan próbálkozások is hetek alatt megtorpantak, ahol mindenki másra vár, muto­gat, ahol az ifjúsági klubot hetedszer szervezik újjá, a klubkönyvtárnak pedig két év alatt öt vezetője volt... Itt tényleg jaj kergeti a bajt, ám ahelyett, hogy az arra illetékesek megkeres­nék a valódi okokat, enge­delmesen nyújtják kezüket, lábukat, nyakukat a meg­csontosodott felfogás kalo­dájába, mondván, ugyan nem dicséretesek az állapo­tok, de mit tehetünk egy ilyen kis településen?! Ilyen helyen ez már így szokott lenni. Erre az így szokott len- nire persze felelhetünk olyan kis lélekszámú tele­pülés példájával, mint Pi- lisszentlászlóé, ahol — mint tréfásan mondják — szinte minden második ember tagja a művészeti csoportok valamelyikének, hiszen hét van ezekből, rá­adásul úgy, hogy szerve­zők, működtetők, résztve­vők nagy gonddal ápolják ezekben a csoportokban is a nemzetiségi hagyományo­kat, hiszen a község múlt­jának e része gazdag kin­csekkel teli. Felelhetünk olyan példákkal — átlépve a művelődés terepéről más­hová —, mint a közös ösz- szefogással létrehozott köz­üzemi vízellátás Aporkán, a háztáji termeléshez adott sokféle segítség e falvak egy részében, a szinte tel­jes egészében társadalmi munkával megvalósított út- és járdaépítéseket, gáz­palack-cseretelepeket ép­pen csak megemlítve. A példák lehetséges és örven­detes sokasága azt igazol­ja, nem mindenütt vélik menekülési lehetőségnek a cselekvés elől a szemléleti, gondolkodásbeli kalodát, holott kétségtelen, indok akadna rá ezernyi. Amint seregestől van indok azok­ra az átfogóbb szemléleti, gondolkodásbeli kalodákra is, amelyek általában bék­lyózzák a kis lélekszámú te­lepülések helyzetének, jelen és jövőbeli fejlesztésének megítélését, ám éppen ott a bökkenő, hogy ezek az indokok általánosak, elvo- natkoztatottak egy-egy te­lepülés konkrét valóságá­tól, nem tükrözik az egye­dit, az ott lehetségest, a szabály alóli kivételeket, holott ilyenekkel majdnem minden kis lélekszámú te­lepülésen találkozhatunk, már ami a lehetőségeket, a rejtett, föltárásra váró forrásokat illeti. V oltak, vannak, lesznek olyan ember lakta he­lyek, amelyek sokféle ok együttes hatására el­öregednek, fokozatosan el­néptelenednek, ám azt ne higgyük, teljesen új folya­mat ez, soha nem volt ed­dig! Létezett, csak éppen nem gyártottak belőle el­méleteket, törvényszerűsé­geket, nem akartak belőle olyan szabályt fabrikálni, amely mindig és minden kicsiny falura érvényes. A településhálózat fejlődése, átalakulása természetesen nem választható el a tár­sadalmi-gazdasági haladás sokféle elemétől — így at­tól, hogy a nagyüzemi mé­retek a mezőgazdaságban értelemszerűen megváltoz­tatják a lakó- és a mun­kahely távolságát —, de éppen ezért a korábbiaknál sokkal nagyobb szerepet kell hogy kapjon a rugal­mas megítélés, a lakossági öntevékenység kereteinek erőteljes tágítása, a hivata­los megkötöttségek enyhí­tése. Nem biztos ugyanis, hogy a sok korláttal kije­lölt út vezet előre, feljebb. Meglehet, a kevesebb kor­lát a gondolkodás kalodái­ra is hatna; megnyitná azokat. Mészáros Ottó ben, ahol nyújtott műszakban dolgoznak a kombájnosok, az őket kiszolgáló teherautók vezetői, derekasan helytállnak a betakarításban részt vevők. Igaz, ellátásukról, a kiadós ebédekről maradéktalanul gondoskodnak a tsz vezetői, s mint hírlik, a földeken se- rénykedőket igencsak jól megfizetik. Más kérdés, hogy ezek az emberek reggel 6-tól sötétedésig talpon vannak, s tevékenységük nagy szakmai tudást, gyakorlatot, és fizikai igénybevételt követel. Jól összeforrott közösségük nélkül aligha lenne elképzelhető a gazdaság idei őszének sike­re. A termelőszövetkezetben nagy tempóban halad az őszi búza vetése, a 430 hektárnyi területnek már 40—45 száza­lékát ültették el. A fajták kö­zül Érd környékén tavaly, a Martonvásáron kineme sített, MV—8-as vált be leginkább, ezért az idei őszön is ez a változat kerül a legna­gyobb területre. Valóságos gabonafeldolgo­zó és tároló üzem épült Tár­nokon a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal, vala­mint a budaörsi Sasad Tsz­szel közösen. A beruházás nemrégiben fejeződött be, a két nagy teljesítményű ket- tőstornyú Bábolna-típusú szá­rító egy hete kezdte meg mű­ködését, és naponta 60—70 va­gon kukorica feldolgozására alkalmas. A berendezések ré­gi gondjától szabadítják meg a Bentavölgye Tsz-t, saját szárítója révén kevésbé kell az idegen feldolgozó kapaci­tástól függővé tenni a kuko­ricabetakarítás tempóját. A kapott tájékoztatás szerint egy 500 vagon befogadóképes­ségű magtár is épül Tárno­kon a partner gazdasági tár­saságának finaszirozásával. A 800 hektárnyi tengerinek a hét elejéig egyébként 20 százaléka került tető alá, és ha az időjárás továbbra sem szól bele, 10—15 nap alatt vé­geznek e nagy munkával. V. B. A versenyképesség ára Megújulás előtt a vád Forte „Megalapozhatja jövőjét a váci Forte!” — adtuk hírül tavaly júniusban. Azokban a hetekben írtak alá ugyanis a Magyar' Nemzeti Bankkal egy hosszúlejáratú hitelt. Mi indokolta — az ismert népgazdasági helyzetben — egy ilyen jelentős fejlesztési tervet? Nem árt röviden föl­idézni. A Forte kis vállalat a fotokémia-világpiacon de termékeinek minősége miatt számontartott cég. Am ahhoz, hogy versenyképes maradhas­son cikkeivel, elengedhetetlen a fejlett műszaki színvonal. A -váci gyár viszont elavult, a talponmaradáshoz át kell áll­nia korszerű öntési technoló­giára. Ehhez kért és kapott tehát hitelt. Miután a szerződéskötés óta csaknem másfél év telt el, megkérdeztük a gyár vezetőit: jó ütemben haladnak-e az elő­készítéssel, hol tartanak nap­jainkban a nagy munkában? Nem segítik, sőt inkább na­gyon is nehéz helyzetbe hozták a váciakat az érvényben levő importkorlátozási intézkedé­sek. Emellett az eredeti hitel- kérelmet is módosítaniuk kel­lett, mint Peterdy Vince gaz­dasági igazgató megfogalmaz­ta : az élethez igazították, amit korábban csak nagy vonalakban fogalmaztak meg. Mindenesetre, márciusban beérkezett az összes szükséges tervdokumentáció — egy nem­zetközileg elismert olasz cég a Forte partnere — a hazai generáltervező pedig, az fPAUTERV, év végére ígér minden tervet. Még néhány külföldi céggel folytatnak tár­gyalást, hiszen ezúttal komp­lett technológiát, gyártási eljá­rást is vásárol a Forte nem­csak a jelenlegi legkorszerűbb extruderrel működő öntőbe­rendezést. (Az új öntőgép majd egymaga annyi fotócikk előállítására lesz képes, mint a gyár jelenlegi négy öntőbe­rendezése. Az új öntősor egy meglevő gyárépületbe kerül, ennek tete­jére terveztek egy másik csar­nokot. A szerkezetet a Nóg- rád megyei ÁÉV gyártja — decemberre várják — és ők is szerelik készre. A régi csar­nokban szükséges sok-sok bel­ső átalakítással a gödi Duna- menti Tsz építőit bízták meg. Novemberben látnak munká­hoz. Találtak hazai kivitelezőt több kisebb gépre, eszközre — közülük elsősorban a Könnyű­ipari Gépgyártó Vállalatot (a KAEV-et) emelik ki; a Villa­mos Berendezések és Készülé­kek Gyárára pedig a műsze­rezés és a hajtásszabályozás marad, Néder Frigyes műszaki fejlesztési főosztályvezető, a nagyberuházás szervezője álla­pította meg, nem túlzottan de­rűsen: jelenleg is keresnek vállalkozót a teljes beruházás bonyolítására. A nagy re- konstrukéió befejezését 1984. végére tervezték és a határ­időt mindenképpen tartani akarják. D. Gy. 3. oldal: Csomag csússz«» a görgőkön Csak a szorgos munka segíthet 4. oldal: Elképzelések jelenről. 6. oldal: Jogi összefoglaló 7. oldal: Invitálás testedzésre 8. oldal: Életveszélyes sérülések Éleímisser és iparcikk Télre készül a kereskedelem A ruházati kiskereskede­lem őszi-téli felkészüléséről a közelmúltban írtunk. Most az iparcikk, valamint az élelmi­szer nagy- és kiskereskedelem képviselőitől kértünk ugyan­erről tájékoztatást. Dietrich Ferenc, a Duna Élelmiszer- és Vegyiáru Ke­reskedelemi Vállalat főosz­tályvezetője elmondta, hogy az alapvető élelmiszerekből már elkezdték a központi, te­rületi és bolti raktárak feltöl­tését. Maximális készleteket tartalékolnak, hogy ha a rossz idő netán akadályozná a szállítást, az ellátás folyama­tos lehessen. Természetesen a fagyveszélynek kitett áruk megóvásáról is gondoskodtak. Igen bőséges a koszervipar kínálata. Befőttekből, főzelé­kekből, savanyúságokból, le­csókból olyan mennyiséggel rendelkeznek, hogy félő — különösen a kereslet ■ mérsék­lődése miatt — nem tud­ják mind eladni. Az édes­ipar a tavalyinál több miku­lásfigurát, szaloncukrot és függeléket készített Télapóra és karácsonyra. Nemcsak töb­bet, hanem hamarabb is szállí­tottak, így az időben a bol­tokba kerülhet majd. Citrom­ból folyamatos az ellátás. Ku­bai narancs és grape-fruit ok­tóber végén, november elején érkezik. Decemberre várják a Új bor — ódon pince Az igazi szüret - vallják a szakemberek — a dombolda­lakra simuló kiskertekben zajlik, s a borgazdaságok hatalmas hordóinak látványa semmi sem ahhoz a hangulathoz képest, amely a 100—150 éves ódon pincékben elfogja a látogatót. A Pest környéki pincékben ezekben a napokban érik borrá a must, sok-sok vesződséget törődést jelent addig is a kiskertek gazdái­nak, amíg az elsőt koccinthatják az idei borral. banánt, s az olasz, spanyol narancsot, tehát karácsony előtt már az üzletekben lehet. A Nyugat-Pest megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat a termelőszövetkezetek­től és a budapesti Zöldérttől összesen 200 mázsa mákot és 50 mázsa diót vásárolt az ün­nepekre — mondta Varga Gyu­la értékesítési osztályvezető. — 75 ezer palack pezsgőt tar­talékolnak, A Központi be­szerzés mellett nagyobb üz­leteik természetesen közvetle­nül is vásárolnak a termelő üzemektől. Kenyérből kap­nak elegendő mennyiséget, de a választékkal elégedetlenek. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál e téli felkészülés elsősorban tü­zeléstechnikai termékek be­szerzéséből áll — tájékoztatott Darázs Ágnes áruforgalmi elő­adó. Hétmillió forint értékű árut rendeltek, összesen 17 ezer zománcozott füstcsövet, 11 ezer könyökcsövet, 1000 kályhát, 300 Salgó tűzhelyet és 200 Tarján kályhát kaptak, il­letve kapnak folyamatosan. Újdonság a Tarján I. és II., $ Víkend, valamint a Fikó 60 kályha. Az ismét keresett hor­dozható cserépkályhákból, va­lamint a gáztüzeléses kazánok­ból sajnos az igényeket nem tudják kielégíteni. Sz. P. Nagyobb figyelmet a tudásért Helybe ment a tanfolyam Munka mellett tanulni, a szaktudást gyarapítani nem kis dolog. Különösen nem oz, ha — nőkről lévén szó — a nyolcórás műszak után, még a háztartás, a gyereknevelés, meg a háztáji megannyi gond­ja is megoldásra vár. Pedig a termelőszövetkezetek — fő­ként a melléküzemágak — fo­kozottan igénylik a nagyobb tudást, szakértelmet a nőktől is. A Pest megyei Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének nőbizott­sága az Óbuda Tsz-ben tar­tott tegnapi ülésén épp azt vizsgálta, hogy a megye tsz-eiben miképpen alakult az utóbbi években a betanított és szakmunkásképzés helyze­te, mik a legfontosabb tenni­valók az elkövetkező években. A tanácskozáson ott volt Orosz Tiborné, a TOT nőbi­zottságának titkára is, s a résztvevőkkel együtt arról kaphatott tájékoztatást a be­számolóból, hogy a megye szövetkezeteiben a nők szak- képzettségének javításáért so­kat tettek az utóbbi években. A betanított munka ellátásá­hoz szükséges tanfolyamokat általában helyben szervezték meg a gazdaságok, így az eredmény is nagyobb volt. A szakmunkás tanfolyamok szá­ma kevesebb volt, hiszen eh­hez elengedhetetlen feltétel á nyolc általános elvégzése, ez ez pedig már újabb erőfeszí­téseket igényel a nőktől, s a gazdaságok vezetőitől is. Sok függ ugyanis attól, hogy a tsz-ek mennyire tudják a ta­nulás szükségességéről meg­győzni dolgozóikat, annak kézzelfogható — mondjuk ki nyíltan; anyagi — hasznát látják-e a lányok, asszonyok. A kétségtelen fejlődés elle­nére is akad még tennivaló szép számmal — állapították meg az ülés résztvevői A szervezésben eddig is segítsé­get nyújtott a TESZÖV a gaz­daságoknak az iskolákkal való kapcsolattartásban, s teszik ezt a jövőben is. A gazdasá­gok nőbizottságainak pedig helyben kell figyelni a női munkahelyekre, a szakmai to­vábbképzésre, és az általános műveltség gyarapítására. G. M. Közélet Ibrahim Zakaria, a Szak- szervezeti Világszövetség fő­titkára kedden rövid látoga­tásra Budapestre érkezett és tárgyalást folytatott Gáspár Sándorral, az SZVSZ elnöké­vel, a SZOT főtitkárával. A megbeszélések közép­pontjában az SZVSZ-iroda XXVIII. ülésszakának napi­rendjéből következő feladatok meghatározása, valamint az európai szakszervezeti mpzga- lom időszerű kérdései álltak. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese ked­den hivatalában fogadta dr. Peter Von Siemenst, az NSZK ismert közéleti szemé­lyiségét, nagyiparost, az ener­gia-világszervezet elnökét. Pcdro de Churruca, Spa­nyolország budapesti nagykö­vete kedden, hazája nemzeti ünnepén fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, valamint..tár­sadalmi, gazdasági és kulturá­lis életünk számos képviselője.

Next

/
Thumbnails
Contents