Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-02 / 231. szám
Éjjel-nappal ügyelet Gázmentők Ez Is a bátrak hivatása: szembeszállni robbanással, lángra lobbant olajjal, benzinnel, egyéb vegyszerekkel, amelyek Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál lehetnek bármelyik pillanatban óriási veszély forrásai. A gázmentő szolgálatról szól képriportunk a 7. oldalon. f-AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA \ XXVI. ÉVFOLYAM, 331. SZÁM Arat I.ttO forint 1982. OKTOBER 3., SZOMBAT A Pest megyei Tanács ülése Nepretiden a képviseleti tevékenység, a közös tanácsok munkájának fejlődése Pénteken délelőtt a megyeháza dísztermében tartotta ülését a Pest megyei Tanács. A testület ülésére a tagokon kívül, a javasolt napirendre való tekintettel, meghívták a járási hivatalok és a városi tanácsok elnökeit, a nagyközségi és községi tanácsok elnökeit is. lyeket a pályázat az alapvető feladatkörök teljesítésében előír. Néhol pedig magát a pályázatot tartják feleslegesnek, mondván: amúgyis elvégzik a kötelességüket. De hát valóban elvégzik-e? Végül is a járási hivatalok művelődésügyi osztályainak ösztönző, inspiráló biztatása alapján az iskolák és művelődésügyi intézmények többsége beadta nevezését. De a közösen létrehozott szakkörök és a szabad idő ésszerű kitöltését szolgáló formák csak az általános iskolás diákok hozzávetőleg egyharmad részét érintik. A megyében körülbelül hetvenezer gyerek kimarad a pályázat hatóköréből, róluk alig-alig tudjuk, hogy mivel töltik iskolán kívüli idejüket. Az 1981 őszén kezdődött pályázati ciklus sok iskolában felesleges kampányfeladatnak tűnt. Ennek okát nemcsak a pedagógusok szemléletében kereshetjük. Íme egy mondat az egyik Dél-Pest megyei járásban a múlt évről készült írásos értékelésből: „Megyei értékelés az öt községnek juttatott személyi jutalmakon kívül nem jött, látogatás, ellenőrzés sem (kivéve májusban könyvtári területen).” S egy másik: „Olyatn is elfordult, hogy például a játszóházra tervezett összeget — a pályázati költségvetésből — egyszerűen kihúzta a tanács”. Ide kívánkozik még egy idézet: „Amíg a művelődési intézmények szakemberei nem néznek meg egy tantervet, tanmenetet, iskolaimozgalmi munkatervet, netán néhány tankönyvet... addig nem lehet szó tudatosan formált közös neveié” szemléletről.” É rdemes végiggondolni, hogy mit veszít ezzel a társadalom, hogy mekkora lehetőséget játszunk el a jövő generációjának alakításakor. Az ifjúság neveléséért pályázat idei éve az írásban megfogalmazott elvek nyakorlati megvalósításában kell hogy elteljen. Az iskolák, művelődési házak, könyvtárak és az úttörőmozgalom vezetőinek hasznos volna felidézni a három évvel ezelőtt megfogalmazott feladatokat, amelyek között szerepel a permanens önművelést eredményező szabadidő-szokások kialakítása, a közösségi magatartás gvako:lr:a, az alkotókedv kibontakozása — az iskolában szerzett ismeretek alkalmazásával. És aligha vitatható: ez utóbb említett célok megvalósítása közben nem tűnik májd száraz kötelesség- teljesítésnek a nebulók számára a becsöngetéstől a kicsöngetésig eltöltött idő sem. Kr. Gy. A jóváhagyott napirendnek megfelelően elsőként dr. Mondok Pál tanácselnök terjesztette be azt a jelentést, amely a megyei tanácsi testületek tevékenységéről, a megyei tanácstagoknak a helyi tanácsi testületekben kifejtett munkájáról adott alapos, átfogó elemzést. A megye lakossága képviselőihez előzetesen írásban eljuttatott anyaghoz a megyei tanácselnök fűzött szóbeli kiegészítést. Rövid áttekintést adott a tanácsi gazdálkodás majdnem két esztendejéről, illetve az előterjesztés elkészítésének körülményeiről. Az írásbeli és a szóbeli előterjesztés fölött együttesen megkezdett vitában elsőként Tóth hászlóné, Ecser és Maglód megyei tanácstagja kért szót. A többi között a megyei tanácstagok járási csoportjai tevékenységének fontosságával foglalkozott, mondván, tapasztalatai alapján ezt eredményesnek tartja. Pongrácz Gábor, Szigetszentmiklós tanácselnöke a helyi tanács és a megyei tanácstagok kapcsolatának fontosságát részletezte és döntőnek tartotta, hogy jól érzékeljék választóik problémáit. Kozár László, Ecser tanácselnöke •• tanácsi gazdálkodás és a tanácstagok ebbéli ellenőrző szerepének fejlesztését méltatta, mert csakis így nyílik mód a realitások elfogadtatására. Simon Ferenc (Dunakeszi), a testületi tagok felelősségét emelte ki, amihez elengedhetetlen a megfelelő áttekintés és informáltság. Varró István, Tápiógyörgye tanácselnöke a lakosság képviselőinek azt a tisztét húzta alá, amely a határozatok megértetésében, a mozgósításban, a társadalmi munka szervezésében hárul reájuk. Patkó Imre, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala főosztályvezetője elismeréssel szólt a megyében folyó tanácsi munkáról és testületi tevékenységről. Dr. Arató András (Dunakeszi), a megyei pártbizottság titkára a párttestület tapasztalatait részletezte a tanácsi munkáról, a többi között a tanácstagok nagy szerepét hangsúlyozta a közérzet alakításában, illetve rendkívül pozitívnak ítélte azt az ellenőrző, számonkérő szerepet, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága betölt. L engyelné Sztrunga Mária (Gyömrő), a település oktatási intézmény- hálózatának tervezett fejlesztése szükségességéről szólott. A vitában elhangzottakat dr. Mondok Pál foglalta össze, majd a megyei tanács az előterjesztést, a szóbeli kiegészítést és a felszólalásokra adott választ egyhangúlag elfogadta. Gyorsabb haladás Napirend szerint ezután dr. Barta Miklósnak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága titkárának előterjesztésében az a tájékoztató jelentés került megtárgyalásra, amely A közös tanácsok és szerveik tevékenységéről, különös tekintettel a társközségek helyzetére címmel kínált átfogó képet. A tagokhoz előzetesen szintén írásban eljuttatott anyaghoz elsőként Gáspár Gézáné (Váchartyán) szólt hozzá. A sajátosságok szerepét méltatta a közös tanácsok tevékenységében, azaz hogy az ügyfélfogadási rendtől a beruházásokig kell megtalálniuk mindenkor a helyben megfelelőt. Kóla István (Szigetszentmárton) az egység kialakulásának súlyáról beszélt, mint olyanról, ami meggyorsíthatja az érintett települések fejlődését. Csanádi Gyuláné (Sülysáp) a kirendeltségi munka lényeges hatását elemezte a társközségekben. Pappert Ádám (Solymár, Üröm) egyebek között arról szólott, hogy az erők összefogása meggyorsította a közös tanácsú települések fejlődését. Az elhangzottakra dr. Barta Miklós válaszolt, majd a testület az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. (A napirendnek erről a részéről lapunk 3. oldalán adunk részletes beszámolót.) Személyi döntések Az ülésen azután személyi ügyekben döntöttek. A testület tudomásul vette, hogy dr. Rácz Ferenc, Dabas és Tatár- szentgyörgy megyei tanácstagja, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság volt helyettes vezetője, nyugállományba vonulására tekintettel, lemondott tisztségéről, s ennek következtében egyben felmentette végrehajtó bizottsági tagságából is. A megyei tanács dr. Rácz Ferencnek a testületben kifejtett több éves eredményes munkájáért köszönetét és elismerését fejezte ki. A Pest megyei Tanács ügyrendi és jogi bizottsága ezután jelentést tett arról, hogy Kocsér és Törtei községek tanácsa dr. Szabolcsi Jánost megyei tanácstaggá megválasztotta és jelölése, illetve megválasztása a törvényes előírásoknak megfelelően történt, A jóváhagyott jelentés után á Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága nevében Kovács Antalné titkár terjesztett elő javaslatot, hogy dr. Szabolcsi János megyei főkapi- •tányhelyettest a tanács válassza meg a végrehajtó bizottság tagjának. A szavazás a jelöltnek egyhangúlag bizalmat adott. A megyei tanács ezután, törvényben biztosított jogkörében eljárva, a Budai járásivárosi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesévé választotta meg Jancsó Istvánt. Interpellációk Végezetül interpellációkra került sor. Bene László (Abony) a nagyközség és az Ojszász közötti út egy szakaszának korszerűsítése ügyében kért választ. Tanácstagtársaival egyetemben egyhangúlag tudomásul vette az érintett szakigazgatási szerv vezetőjének tájékoztatását, ami szerint amennyiben a helyi tanács az ott lévő elektromos vezetéket ' áthelyezteti, akkor a kívánt korszerűsítésre sor kerül. Kálmán Ferenc (Dabas) a Marx Károly út átépítése és vele egyidőben a közművek, közülük is elsősorban a csatorna egyidejű elhelyezése ügyében kért a jelentős társadalmi összefogás mellé tanácsi pénzügyi támo gatást. A válasz szerint — amelyet a résztvevők elfogadtak — hitel felvételével oldható meg a gond. Gáspár Gézáné (Váchartyán) a kisnéme- di gázpalack cseretelep megfelelő ellátása ügyében emelt szót. A megyei tanács által egyhangúlag elfogadott válasz szerint az érintett szak- igazgatási szerv megteszi a szükséges intézkedéseket. Andrej Gromiko felszólalása az ENSZ-ben Az államok nyilvánítsák ki: nem alkalmaznak erőszakot A világközvéleményt nyugtalanító legfontosabb nemzetközi kérdéseket tekintette át, s a biztonsági helyzet további romlásának megállítását célzó javaslatokat terjesztett elő tegnap New Yorkban Andrej Gromiko szovjet' külügyminiszter. Az ENSZ-közgyűlés általános vitájában elhangzott há- háromnegyed órás beszédében a szovjet külügyminiszter „tettetett derűlátásnak” minősítette az Egyesült Államok részéről elhangzó reménykeltő nyilatkozatokat, amelyek a nemzetközi kérdések megoldása helyett a Szovjetunió álláspontjának egyoldalú feladására célozgatnak; mind a hadászati fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokon mind a vitás nemzetközi kérdésekben. Mindenki egyetért abban — állapította meg a szovjet külügyminiszter —, hogy a világ- események menete aggasztó. Az embergk jogos kérdéseket tesznek fel arra vonatkozóan, hogy meg lehet-e állítani a fegyverkezési hajszát, meg lehet-e védelmezni az igazságos békét? A Szovjetunió hisz ebben a lehetőségben, s ezért ragaszkodik mindenekelőtt ahhoz, hogy az államok nyilvánítják ki: nem alkalmaznak erőszakot és nem fenyegetőznek erőszakkal. A Szovjetunió erre vonatkozó javaslata Gromiko szerint meghallgatásra talált az ENSZ-tagországok többségénél, de nem valósulhatott meg a NATO-országok ellenállása miatt,, s amiatt, hogy az Egyesült Államok más politika útjára lépett. Az amerikai kormány politikáját erélyesen bírálva a szovjet külügyminiszter rámutatott: Washington súlyosan megsérti a más országok bel- ügyeibe való be nem avatkozás elvét, amelyet az ENSZ alapokmánya is tartalmaz. A Szovjetunió soha nem engedte és nem is fogja engedni, hogy bárki is beavatkozzék belügyeibe — jelentette ki Andrej Gromiko. — Ugyanezt az álláspontot képviselik a szocialista közösség országai és mindazok az országok, amelyek becsülik függetlenségüket és ragaszkodnak törvényes jogaikhoz. A világ minden tisztességes emberében haragot és felháborodást keltett az a véres orgia, amelyet az agresszorok Nyugat-Bejrút palesztin mene kültáboraiban rendeztek — jelentette ki a szovjet külügyminiszter a nemzetközi helyzet más kérdéseire térve. Rámutatott, hogy Izrael nem hajthatta volna végre agresszióját.és a népirtást az Egyesült Államokkal létrehozott úgynevezett stratégiai koncenzus nélkül. — Az agressziónak szükségképpen súlyos politikai és erkölcsi vereséggé kellett változnia. Azok, akik az izraeli politikát (Folytatás a 2. oldalon.) Schmidt beszéde a bonni parlamentben Kohl az új kancellár A nyugatnémet parlament tegnap megvonta bizalmát Helmut Schmidt kancellártól és Helmut Kohlt, a kereszténydemokrata unió elnökét választotta meg az NSZK kancellárjává. A keresztény-uniópártok és a Szabad Demokrata Párt által közösen beterjesztett konstruktív bizalmatlansági indítványra 256 képviselő szavazott. 235 képviselő elutasította az indítványt, 4-en tartózkodtak a szavazástól. Kohlnak összesen 249 szavazatra volt szüksége megválasztásához. Ezzel a kisebbségi szociáldemokrata kormányt a Kohl— Genscher vezette keresztényliberális koalíció váltja fel Helmut Kohl, akP sorrendben az NSZK hatodik kancellárja, még tegnap délután letette a hivatali esküt. A szociálliberális koalíció 13 éves tevékenységének méltatása és a tervezett hatalomátvételi kísérlet elutasítása alkotta a gerincét annak a beszédnek, amelyet Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár a bonni parlament tegnapi ülésén mondott el. A konstruktív bizalmatlan- sági indítvány feletti vitában elsőként felszólalt Schmidt (Folytatás á 2. oldalon.) Babrak Karmai kásánkká látogat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Babrak Karmainak, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtitkárának, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsa elnökének vezetésével hétfőn afgán párt- és állami küldöttség érkezik hazánkba, hivatalos baráti látogatásra. Köz É LETSmü Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Janez Zeml- jaricsot, a Szlovén Szocialista Köztársaság végrehajtó tanácsának elnökét. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Roska István külügyminiszter-helyettes és Milán Veres a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. Várkonyi Péter, az MSZMP Közponi Bizottságának titkára pénteken a Központi Bizottság székházában találkozott a ja pán parlament alsóházának küldöttségével, amely Mull Kabun liberáiis-demokrata- párti képviselő, volt földművé lési, erdőgazdasági és ha lászati miniszter vezetésével tartózkodik hazánkban Az ausztrál parlamenti kül döttség, amely a magyar országgyűlés vendégeként hiva talos látogatáson tartózkodott hazánkban, pénteken elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János, az ország gyűlés alelnöke. Kovács Péter, az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztályának alosztályvezetője m-gbeszélést folytatott a Kongói Munkapárt küldöttségével, amely hazánkban tanulmányozta a pártirányítással ösz- szefüggő kérdéseket, s látogatást tett . mezőgazdasági és ipari üzemekben, valamint kulturális intézményekben. Iván Grunyanszkijnak, az Ukrán SZSZK erdő- és faipari miniszterének, az SZMBT ukrán tagozata elnökének vezetésével hazánkban tartózkodott az MSZBT meghívására a Szovjet- Magyar Baráti Társaság ukrán tagozatának küldöttsége, amely tegnap elutazott Magyarországról. Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szeptember 18. és október I. között hazánkban tartózkodott a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának pártmunkásküldöttsége. A delegáció budapesti és vidéki programja során megismerkedett az MSZMP agitációs és propagandamunkájának tapasztalataival, s tanulmányozta a tömegtájékoztatási eszközök pártirányításának elvi és gyakorlati kérdéseit. ELJÁTSZOTT LEHETŐSÉG? A z újdonság varázsát elveszti szeptember második felére az iskola; az apróságoknak ilyenkorra már munka, köteles ségtelje- sítés minden egyes nap. A kirándulások, a nyaralás, a táborozás csak múltba vesző emlék, a valóság pedig a reggeli becsöngetés, meg a kora délutáni kicsöngetés, vagy a kétműszakos oktatásban kora esti hazaindulás. S mi tudjuk-e: mit csinál gyermekünk kettőtől hatig, vagy az iskolán kívül töltött idejében? Valljuk be: csak nagy vonalakban tudjuk. Am nemcsak mi, a pedagógusok is tétován keresnék a választ. Törvény sorolja pedig a tanítók, tanárok feladatkörébe a diákok szabad idejének megszervezését, természetesen úgy, hogy nem csökkenti a szülői felelősséget. Egy gondolatsor erejéig maradjunk a pedagógiánál, s e körben jelesül a legfrissebb oktatáspolitikai dokumentumok által megfogalmazott alapkövetelménynél: a nevelésnél, mint kiemelten fontos funkciónál. Természetesen, a, tanulók személyiségét objektiven is formálják az elsajátított lexikális ismeretek. Ezek azonban csupán a felfelé vezető lépcső első fokainak megtételére tesznek alkalmassá, az ismeretek gyara- : pításától ugyan okosabb lesz az ember, de csak o tudás alkalmazásának, közösségi kamatoztatásának képessége tesz igazán műveltté, kulturálttá. Vitathatatlan: ehhez nem elég egyetlen alapintézmény. az iskola. Nem elég egyetlen célfeladat: az okítás. Kizárólag az iskolai, művelődési és művészeti létesítmények összehangolt tevékenysége formálhatja ki az új típust, a sokoldalúan művelt, politikailag elkötelezett és a környezetében aktív, kezdeményezőkészséggel rendelkező embert. Ez a társadalomgyarapító szándék húzódik meg a Pest megyében immár második alkalommal meghirdetett Az ifjúság neveléséért című pályázat mögött. Az első, 1979-es kiírás — kétfordulós és két évre szól — elsősorban az intézmények kapcsolatrendszerének formáit, g-zdasí- totta, finomítótta. A néhány hete kezdődött tanévben a második pályázat, második éve indult, az első félidő értékelésének tapasztalataival. Az eredmények meglehetősen szerények, legalábbis ami a tartalmi vonatkozásokat illeti Meglepő, hogy az iskolák szeptemberben, a közművelődési intézmények pedis Hnuár- ban készítik munkaterveiket. Ez azt is jelenti, hogy előre nem számolnak azok- ^ kai a tennivalókkal, ame-
