Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

Mw tir-crtt 1982. OKTOBER 12., KEDD Semmitmondó statisztika Távirat, segélykérő telefonon — Igaz, hogy a váci főpos- ta-szombaton és vasárnap zár­va tart. és a legközelebbi nyitva tartó postahivatal Bu­dapesten a Nyugati pályáud- var melletti 62-es? A kérdést Szálai Átitatná­nak, a budakalászi postahiva­tal vezetőjének tettem fel. Postás lévén, nyilván ismeri ezt a legújabb nyitva tartási rendet. — Kitől hallotta ezt? — kérdezett vissza. — A Vác és Vidéke Áfész egyik vezetőjétől. Mérgelő­dött, hogy szombaton es va­sárnap nem tudják feladni a boltok, a vendéglők bevételét. — Ho"y szombaton ne len­ne nyitva, azt nem hiszem, de inkább győződjék meg róla ... Szigorúan csak munkaidőben Módom nyílt rá, s megtet­tem. Szentendrén és Vácott, vagyis a megye két legna­gyobb postahivatalában szom­baton 8-tól 12-ig fogadják az ügyfeleket. Pénzt csak 11 óráig lehet befizetni. Vasár­nap zárva vannak, illetve jú­niusban, júliusban és augusz­tusban 8-tól 12-ig kinyitnak. Valamikor a kis községek­ben is nyitva voltak vasárnap délelőtt a postahivatalok, de most már szombaton sincse­nek. A posta módszeresen sok­kolja kedvesnek titulált ügy­féléit; az elveszett vagy napo­kig bolyongó levelekkel, kifo­gástalannak nem mondható hírlapkézbesítéssel, a több na­pig utazó táviratokkal. Az új­ságot az emeletre nem hoz­zák fel, sőt a földszinten s?m dobják be az ajtón, a csoma­got nem kézbesítik, az aján­lott levelet a levélszekrénybe dobják ... Zarándokolhatunk á pénzküldeményért, a csoma­gért, a tértivevényes levélért az értesítő cédulával. í)é mikor? Sokan bizony munkaidőben. A budakalászi, a pomázi és a többi községi, nagyközségi postahivatal hét­főtől csütörtökig 8 és 16 óra, pénteken 8 és 17 óra között tart nyitva. A pénztár egy órával előbb zár. S a Nyugati pályaudvar melletti 62-es postahivatal? A budakalászi posta ablakában olvasható tájékoztató szerint vasárnap 8-tól 12-ig, a váci főposta bejáratánál levő útba­igazító tábla szerint pedig U- tól 24-ig tart nyitva. Az utób­bi az igaz, de pénzt vasárnap ott sem vesznek fel, hanem szombaton este 9 óráig. Egymásra mutogatva — Pénteken. egy órával to­vább tartunk nyitva, de majd­nem feleslegesen. Három és négy óra között csak ketten- hárman szoktak jönni pénzt feladni —- mondta Szalai An- talné, a budakalászi postahi­vatal vezetője. — Nem is vállalnák, hogy pénteken még egy órával to­vább maradjanak? — Esetleg 10-től 18 óráig, de ez csak az én véleményem. Chonjo Éva egyesített fel­vevőé például egészen más.' ö — ahogy mondta — nem tudna délután 5 óránál tovább bent maradni, mivel három gyermeke van, s a bölcsőde, óvoda 5-kor bezár. A meg­hosszabbított nyitva tartás fel­tételeinek vizsgálatakor töb­bek között erre is gondolni kell. — Nekem jobb javaslatom van — tette hozzá Szalai Sándorné pénzfelvevő. — Pén­teken nem 5-kor, hanem 3-kor zárjunk. A Lenfonóban pél­dául 14.30-ig dolgoznak, de senki sem jön közülük pénzt feladni. , Péntek délután még igen, szombaton azonban már hiába is mennének. Pedig az embe­rek többsége, szabad szomba­tos lévén, akkor érne rá iga­zán intézni ügyeit. A postások azonban azt mondják, hogy miért foglalkoznának éppen ők például takarék be- és ki­fizetéssel, amikor megbízójuk, az OTP is zárva tart szomba­tonként. S zárva vannak a ta­karékszövetkezetek is. Budakalászon éppen a pos­tahivatallal szemben van a Pilisvörösvár és Vidéke Taka­rékszövetkezet kirendeltsége, ök hétfőn, kedden, csütörtö­kön és pénteken 7.40-től 16 óráig, szerdán 17.30-ig tarta­nak nyitva. A pénztár azon­ban csak 14 óráig működik. — A szombati nyitva tartást megszüntettük, mert olyankor a posta is zárva van — tájé­koztatott Kolozs Istvánná ki­rendeltségvezető. S ezzel a kör, már ami a szombati pénzfeladást, taka­rékkivételt vagy -betéteit il­leti, bezárult. Ám ezek szerint csomagot, ajánlott levelet sem lehet feladni. Táviratot? Azt igen, az úgynevezett se­gélykérő telefonon feladható. Csak erről még kevesen tud­nak. Pomázon a postahivatal­ban Burka Jánosné, aki a sza­badságon lévő hivatalvezetőt helyettesítette, tőlem értesült erről a lehetőségről. Mindenki saját nótáját fújja? A váci 1. sz., közismertebb nevén főposta osztályvezetője, Rónai Ferenc sem látja indo­koltnak a nyitva tartási rend módosítását. Azért sem, mert Vácott a deákvári és az alsó- városi kishivatalokét nemrégi­ben megváltoztatták. — Most már 5-ig vannak nyitva, de 4 és 5 óra között maximum négy ember keresi föl. S ezért mindegyikben ott kell várakoznia egy-egy postás dolgozónak. Vagy itt van ez az 1. számú postahivatal. Nyá­ron vasárnap délelőtt előfor­dult, hogy eladott 5 darab 2 forintos bélyeget és felvett 1 táviratot, s volt egy nyilvános telefonbeszélgetés. Ez, azt hi­szem, luxus — vélekedett. — Szombatonként? — Olyankor sincs tömeg. Máskor negyvenkettő, szomba­tonként hét ember látja '4 a szolgálatot, s zavartalanul. — Csak váciak keresik fel a postahivatalt? — Jönnek ide Dunakeszitől Bernecebarátiig. Közületek is fizetnek be pénzt. De hogy há­nyán, azt nem tudjuk. Ha tehát a váci főposta szombati vagy a kisebb posta- hivatalok hétköznapi forgal­mát nézzük, akkor bizonyított­nak látszik az a vélemény, miszerint jó ez a nyitva tartás. Ezek a házi statisztikák azon­ban nem sokat érnek. Arról nem szólnak például, hogy miért olyan kicsi a péntek délutáni 4 és 5 óra közötti for­galom. Hányán kéredzkednek el a munkahelyükről vagy mennek el munkaidő alatt csomagot, ajánlott levelet, táviratot, pénzt feladni, pénzt kivenni vagy az értesítés sze­rinti időben átvenni? Kivizsgálják, s majd értékelik — A nyitva tartás nemcsak Pest megyében ilyen, hanem az egész országban egységes. Ennek megfelelően alakult ki a postai szállítási rend, s ezért csak korlátozottan lehet a helyi sajátosságokat figye­lembe venni — mondta Szath- mári Géza, a Budapest Vidéki Postaigazgatóság igazgatója. — Az élelmiszerboltoktól vi­szont elvárjuk, hogy szomba­ton is nyitva legyenek, de nem tudják, hol leadni r. be­vételüket ... — Pénzszállító járatokat in­dítunk, amelyek 100 forintért felveszik a zsákos befizetése­ket. Több vállalat, Áfész ezt soknak tartja és nem él a le­hetőséggel. A posta sem nö­velheti azonban a ráfizetését. Ettől függetlenül vizsgáljuk a kezelési, szállítási díj csök­kentésének lehetőségét. — Több mint fél év eltelt az ötnapos munkahét beveze­tése óta. összegzik, értékelik-e a tapasztalataikat? — Igen, rövidesen sor kerül erre. Az előzetes anyag isme­retében mondhatom, hogy esetleg a lakótelepeken a ta­náccsal egyeztetve a nagyhi­vatalok munkaidején belül változtatunk a kishivatalok nyitva, tartási rendjén. Meg­vizsgáljuk azt is, hogy a fő­város környéki nagyközségek­ben indokolt-e a nyitva tartás módosítása. Szente Pál Befejeződött a Vöröskereszt kongresszusa Az eddigi eredményekre építve vezetek együttműködve min­denütt szervezzék meg a tisz­tasági akciókat, az utcák, a parkok, körzetek rendben tar­tását. Szó esett arról is, hogy sok helyen nem védik megfe­lelően a természeti környeze­tet, az emberek egészségét, a mezőgazdaságban alkalmazott vegyi anyagok szennyeződései­től, ártalmaitól. (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusának tegnápi vitá­jában szorgalmazták a felszó­lalók környezetünk hatéko­nyabb védelmét is: a környe­zetvédelmi törvény előírásai­nak betartásáért további erő­feszítéseket kell tenni — mon­dották. Javasolták, hogy a Vö­röskereszt, a Hazafias Nép­front, az ifjúsági és más szer­ARANYOSI LÁSZLÓ: Különleges segélyszolgálat Aranyosi László, a Vöröske­reszt Pest megyi vezetőségé­nek titkára a kongresszus má­sodik napi vitájában nyolca­dikként kapott szót. Hozzászó­lásában először a különle­ges segélyszolgálatról beszélt. Mint mondotta: megyénkben több mint húsz barlang talál­ható, a pilisi és börzsönyi hegy­vidéket évente 1 millió turista látogatja, s nagy forgalmú or­szágos főutak szelik át Pest megyét. Mindezek baleseti ve­szélyforrásokat jelentenek. A síszezonban több százan sérül­nek meg, nem egy kalandvá­gyó fiatal kerül veszélyhely­zetbe, amikor a barlangokban eltéved, s kétezernél több út­jainkon a baleset. Most, négy esztendővel a különleges se­gélyszolgálat életrehívása után évente 3—4 alkalommal kény­szerülnek akcióba lépni a bar­langi mentők, a hegyi mentők szezononként 60—70 sérültnek nyújtanak elsősegélyt, s az utak mentén mind több ve­szélyes helyen található el­sősegélynyújtó-állomás, köt­szereket tartalmazó szekrény, néhol csúcsforgalmi időben járőrt is indítanak a vörös­keresztesek. Aranyosi László elmondta: a Vöröskereszt Pest megyei küldöttértekezlete határozatot hozott arról, hogy Pest me­gyében a körzeti orvosi háló­zatra építve meg kell szervez­ni munkaszüneti napokon az ügyeleti rendszerben működő lakótelepi elsősegélynyújtó-ál­lomásokat. A hétvégi napokon több település betegeit egyet­len orvos látja el, vannak köz­ségek, ahol szombaton és va­sárnap nincs ügyeletes orvos. Abban, hogy a balesetet szen­vedők itt is gyorsan elsősegély­hez jussanak, a Vöröskereszt segíthet: a lakóterületi állo­másokon magasan képzett és kellően gyakorlott elsősegély- nyújtó társadalmi aktivisták, illetve csoportok tarthatnak ügyeleti szolgálatot. Ez már nem csupán elméleti lehetőség, az országban elsőként Tápió- györgyén megkezdte működé­sét a községi társadalmi első­segélynyújtó-állomás, s a kö­zeljövőben újabbak alakulnak a megye más részén is. ★ A vitában elhangzottakra Hantos János főtitkár vála­szolt, majd a kongresszusi kül­döttek jóváhagyták az orszá­gos vezetőség beszámolóját a Magyar Vöröskereszt VI. kong­resszusának határozatát. A határozat módosítja az alapszabály két pontját. En­nek értelmében a fővárosi, a megyei, a városi, a városi-járá­si és a járási vezetőségek sa­ját hatáskörükben végrehajtó bizottságot választanak. A vb-ék szervezik és ellenőrzik a vezetőségek határozatainak végrehajtását, beszámoltatják a munkahelyi, a lakóhelyi és az alapszervezeti vezetősége­ket, tapasztalatcseréket szer­veznek, munkájukról beszá­molnak a vezetőségeknek és előkészítik azok üléseit. A módosított alapszabálynak megfelelően a Magyar Vörös- kereszt tagsági díja felnőttek­nek évi lu forintról 2U forint­ra, tanulóknak évi 4 forint­ról 10 forintra emelkedik. A kongresszus határozata — az elért eredményekre épít- v- — a következő ót évre azt a célt tűzi szervezetei, tagsá­ga elé, hogy hatékonyaboah támogatja a magyar egészség­ügy, a szociálpolitika és a köz­művelődés törekvéseit, a csa­lád védelmét. Előírja a doku­mentum, hogy — az emberek segítőkészségére alapozva — a Magyar Vöröskereszt tegyen kezdeményezéseket a hátrá­nyos helyzetűek szociális problémáinak megoldására. A vöröskeresztes mozgalom tag­jainak számát célszerű úgy növelni, hogy az új aktivistá­kat érdeklődésüknek és szak­értelmüknek leginkább meg­felelő, társadalmilag is hasz­nos feladatokkal bízzák meg, A határozat leszögezi, hogy a szervezet továbbra is támo­gatja a Nemzetközi Vöröske­reszt demokratizálódásának fo­lyamatát, föllép a béke megóvá­sáért, a nemzetközi szolidari­tás és együttműködés fejlesz­téséért. A kongresszus küldöttei nyílt szavazással megválasz­tották a Me gyár Vöröske­reszt vezető testületét, a .119 tagú országos vezetőséget, tpr vábbá a 15 tagú számvizsgáló bizottságot. Az országos vezetőség eísö ülésén megválasztotta a tiszt­ségviselőket. A Magyar Vörös­kereszt elnöke ismét Gegesi Kiss Pál akadémikus lett. Négy alelnököt választottak: Gyüszü Miklóst, Medve Lászlót, Rostás Istvánt és Szoó Bélánét. A Magyar Vö­röskereszt főtitkárává ismét Hantos Jánost választották meg, főtitkárhelyettes Kapos­vári Júlia és Alföldy Árpád lett. Az országos vezetőség az alapszabálynak megfelelően 15 tagú országos végrehajtó bi­zottságot választott, amely­nek elnöke az országos veze­tőség főtitkára. Asszonyok a mezőgazdaságban Kétszáz témát emel *íí"í'­A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyárában vízre bocsátották az uruguayi megrendelésre készülő, 200 tonnás forgógémes úszódarut. Beszélgetés Orosz TSbornévai, a TOT nőbSzatiságának titkárával Rövid idő választ el bennünket az októberben megtartandó III. országos nőkonferenciától. Hazánk nőtársadalmának képviseletében a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa számol majd be az elmúlt öt esztendő nő- és családpolitikai eredményeiről, közte a mező- gazdaságban dolgozó nők élet- és munkakörülményei­ről is. Ez alkalomból kerestük fel Orosz Tibornét, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa nőbizottságá­nak titkárát. O Mit vár a termelőszövetke­zeti mozgalom az országos nő- konferenciától? A mezőgazda­ságban dolgozó nőkkel kapcso­latosan milyen eredményekről, gondokról Hallunk majd? — Tavaly, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek IV. kong­resszusán a küldöttek össze­gezték a szövetkezeti mozga­lom társadalompolitikai ered­ményeit is. Meghatározták a szövetkezetekben dolgozók, köztük a nők élet- és munka- körülményeit javító tennivaló­kat. Reméljük, hogy most az országos nőkonferencián is megfelelően foglalkoznak majd a termelőszövetkezetekben dol­gozó nők helyzetével, problé­máival és segítséget kapunk nőpolitikái feladataink megol­dásához. © Ma már megfelelő a nők helye és szerepe a szövetkezeti mozgalomban? — Általában igen. A 930 ezer tsz-tag mintegy 40 száza­léka, az aktív dolgozóknak pe­dig egyharmada nő. ők vég­zik az összes mezőgazdasági munkák 40 százalékát. S ha hozzátesszük azt is, hogy a tavalyi adatok szerint a háztá­ji gazdaságok termelési értéke csaknem 34 milliárd forint, s ez köztudomásúan nagyrészt a lányok, asszonyok keze mun­kájából ered, már választ is adtam a kérdésre. 9 A nagyüzemi mezőgazda­ság iparosította, városiassá tet­te a községeket. Hogyan ha­tott ez az ott élő nőkre? — Amióta a nők bekapcso­lódtak a szövetkezetek gazdál­kodásába megoldódott rend­szeres és állandó foglalkozta­tásuk. Ez a változás kihatott családi életükre is. Közelebb kerülték a városi életformá­hoz, ami jelentős eredmény. Természetesen vannak még olyan tsz-ek is, ahol nem tud­ják tagjaikat, köztük a nőket folyamatosan foglalkoztatni. Találkozni még olyan véle­ményekkel is, hogy az asszony maradjon csak a családi tűz­hely őrzője. © A mezőgazdaságban mi­lyen körülmények között és hogyan dolgoznak a nők? — A nők munkájának ma­gasabb szintre emelése a cél a tsz-ekben is. Bár azt hiszem, hogy a mezőgazdaságban sok­kal nehezebb e téren előbbre­jutni, mint például az ipar- vállalatoknál. Ma a termelő- szövetkezetekben dolgozók kö­zött mintegy 180 ezer a szak­munkás, és csupán 9 százalé­kuk a nő. A dolgozó nők 43 százaléka betanított munkás. A 20 ezer felsőfokú végzettségű tsz-tag és alkalmazott közül pedig 2000 a nő. Ezeket a számadatokat azonban nem szabad kiragadva értékelni. Azt sem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy a termelőszö­vetkezetben igen magas a nők életkora, és az idősebb gene­ráció már nem szívesen vál­lalkozik a továbbtanulásra. A családi teendők miatt kevés fiatal nő vállalja, hogy lakó­helyétől távol levő iskolába járjon. Más megoldást kell ke^ resni. 8 Ervényesül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a termelőszövetkezetekben? — Lényeges javulás Tapasz­talható a nemek közti bér­aránytalanságok csökkentésé­ben. A szövetkezetekben dol­gozók 70 százaléka a munka minősége és mennyisége sze­rinti teljesítménydíjazást kap. Gond ott van, ahol a teljesít­mény nem mérhető, például az adminisztratív munkakörök­ben. A férfi és nő közötti bér- különbségek csökkentését bi- zonyítia. hogy amíg 1973-ban 56 százalék volt a keresetek közötti indokolatlan különbség — a nők kárára —. addig ma már ez mindössze 10—12 szá­zalék, de mint minden átlag­szám. ez sem tükrözi a kirívó, konkrét eseteket. 8 Milyen a nők aránya a ve­zetésben, mennyire alkalmasak az irányitó munkára? — Nemcsak a mezőgazda­ságra vonatkozik az a megál­lapítás, hogy egyhelyben to­pogunk a nők vezető munka­körbe kerülését illetően: 1415 termelőszövetkezetünk van, az elnöknők száma pedig tíz. Az elnökhelyettesek között 20—25 a nő, míg a főkönyvelők 27 százaléka nő. A középszintű vezetők között viszonylag sok a nő, 8—9 százalék. Az a ta­pasztalatunk, hogy a nők meg­állják helyüket a vezető posz­tokon, és elfogadja őket a tag­ság is. Az elmúlt 5 évben ja­vult a helyzet a vezető és irá­nyító testületekben mintegy 40—42 százalékkal nőtt a nők aránya. © Hogyan segítik a mezőgaz,- dasági termelőszövetkezetek a nők, a családanyák életét? — A szövetkezetek folyama­tosan igyekeznek javítani dol­gozóik élet- és munkakörülmé­nyein. Például támogatják a körzetükben levő gyermekin­tézményeket, bővítik a dolgo­zók üdültetési lehetőségeit. Kiemelten foglalkoznak, törőd­nek a nagycsaládosokkal és a több mint 50 százalékot kite­vő nyugdíjassal és járadékos­sal. Ma már 256 tsz-nek ön­álló üzemi konyhája van, 22- ben pedig üzemi büfé műkö­dik. A mezőgazdasági csúcs­munkák idején a helyi ven­déglátó segíti megoldani a tag­ság étkeztetését. A tsz-ekben is jár a munkaruha, és a le­hetőségekhez képest kulturál­tak a munkakörülmények. Túl vagyunk már azon az időn is. , amikor az asszonyok kapával a vállukon 3—4 kilométert gyalogoltak a földekre. A szö­vetkezetek megoldják a dolgo­zók szállítását is. Egyszóval sokat javult a mezőgazdaság­ban élők. köztük az asszonyok helyzete. A szövetkezeti moz­galom fejlődésében pedig vi­tathatatlan érdemük van a falun élő lányoknak és asz-; szonyqknak. Nógrádi Tóth Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents