Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-10 / 238. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM 1982. OKTÓBER 10., VASÁRNAP Csak egyik fcrma iskolán kívüli játszóhá^ak Forgatókönyv a foglalkozásokhoz Az Országos Közművelődési Tanács Elnökségének májusi ülésén döntöttek arról, hogyan osszák fel azt az összeget, amellyel a korszerű közműve­lődési tervek, programok meg­valósítását segítik. A támoga­tást kapott intézmények, szer­vek listáját a Népművelés cí­mű folyóirat leutóbbi száma közölte, s eszerint a közokta­tás és a közművelődés kap­csolatának erősítésére gyer­mekprogramok szervezésére 200 ezer forintot biztosítottak a gödöllői járás községeinek. A támogatást kérő előterjesz­tésben hét végi játszóházak lé­tesítésének a szükségességét hangsúlyozták. Jó emberismeret Antal Teréz járási közműve­lődési felügyelő a népművelők járási továbbképzésén már az érintett községek művelődési házainak igazgatóival együtt tervezgetett, bár az igazi mun­ka csak 1983. január 1-én in­dul. — Nagy lehetőséget jelent a támogatás gyermekek megnö­vekedett szabad idejének szer­vezett és kulturált eltöltésére — mondotta a felügyelő. — Azt szeretnénk, hogy a játszóházakban különböző ko­rú gyermekek vegyenek részt. Az igazi siker az lenne, ha a szülők is elkísérnék gyerekei­ket az egyes foglalkozásokra, s velük együtt játszanának ők is. Azt hiszem, ma már ter­mészetes igény és elvárás, hogy az iskolán kívüli neve­lésben a közművelődési intéz­mények is szerepet vállalnak, nem az iskolai oktató-nevelő funkciót helyettesítve, hanem az iskola új tantervi követel­ményeit, cél- és feladatrend­szerét, tankönyveit figyelembe véve integrált műveltségtípus kialakítását szorgalmazva. — Figyelembe vettük a ját­szóházi programok tervezése­kor — ismerteti az elképzelé­seket Antal Teréz —, hogy az iskolai oktatásban a termé­szettudományok mai 50 szá­zalék körüli részarányával szemben a társadalomtudomá­nyi képzés órakerete 12—14 százalék körül mozog. — Célunk: a gyermekek értelmileg és érzelmileg egyaránt vegyék birtokukba az emberi társadalom múltját, hogy megértsék a jelent, s az emberközpontú ismeretek el­sajátítása útján tegyenek szert emberismeretre, önismeretre. Az ismeretnyújtás mellett a manuális készségfejlesztésre is törekszünk, ami szolgálja az ismeretrögzítést és vele együtt megjelenik az én csinálom, az én idézem elő öröme. azért sem, mert előző megál­lapításomat Antal Teréz iga­zolja. — Megvalósítandó módsze­rünknek az a lényege, hogy bármely történelmi kort, ese­ményt tárgyalunk is, mindig az életmód felől közelítjük, azt keressük, mikor, hol, mit, kik, milyen módon formálták, vagy deformálták az adott tör­ténelmi szituációt, hogyan ter­melték újra önmagukat, s így a mindennapi életből próbál­juk levezetni a társadalmi vál­tozásokat. — Az ismeretnyújtó játékos formákban nagy szerepet biz­tosítunk a műalkotásoknak, az adott kor tárgyi emlékeinek, az írásos emlékeknek. A for­rásokat a gyerekek szívesen hallgatják, mert tudják, hogy abban a kortárs szól, egy va­lamikori élő ember, és igáz a szava. — A megyei művelődési köz­pont említett kiadványa egy egész éven át tartó foglalko­zássorozathoz tartalmazza a forgatókönyveket, amelyek természetesen községenként, gyermekközösségenként módo­síthatók. Antal Teréz, a tervezés meg­alapozottságát nagyon fontos­nak tartja. Jó jel, hogy a községek jelentős része be kí­ván kapcsolódni ebbe a gye­rekeket szolgáló mozgalomba, s jó az is, hogy szerveződik az egyes foglalkozásokat vezető szakemberek gárdája. A járás népművelői és pedagógusai so­kat várnak a játszóházmoz­galomtól, de Antal Teréz fi­gyelmeztetése indokolt. Sokakat vonz — A művelődéstörténeti ját­szóházak megszervezése ön­magában nem oldja meg a ta­nulók iskolán kívüli foglal­koztatásának minden gondját, csak egy formát jelent a sok között. Jó lenne, ha a járás valamennyi településén felis­mernék az érdekeltek, hogy egy előtér, vagy egy állandó helyiség kialakításával is biz­tosíthatják a játszótereket, ahol meghatározott időben foglalkozásvezetők irányításá­val a gyerekek játszhatnak, játékokat készíthetnek. — A bábkészítés, papírhaj­togatás, agyagozás, gyöngyfű­zés, szövés sokakat vonz, mert a gyerekben megvan a jogos igény az életükből többé-ke- vésbé hiányzó játék öröme iránt. És ezt az igényt kielégí­teni a felnőttek kötelessége. Fercsik Mihály Tanácskoztak a kereskedők Hálózat, beszerzés, átalakulás Előbb jelenik meg a termék A szerkesztőségünkbe érke-< ző olvasói levelek .íróinak többsége a város ellátásával, a kereskedelemmel foglalko­zik. Ritkábban dicsérnek, egy- egy udvarias eladó szakszerű­ségét, kedvességét nyugtázva, a legtöbbször azonban a hiá­nyokról, a rendszertelenségről, a termék rossz minőségéről szólnak a levelek. Tanácstagi beszámolón, tö­megszervezetek fórumain sem ritka téma a kereskedelem, örülhetünk is e nagy érdek­lődésnek, hiszen ez azt jelen­ti, hogy a lakosságnak van elkölthető pénze. Az ellátás zavarai azonban inkább töp­rengésre adnak okot. Azon kell törnünk a fejünket, ho­gyan lehetne a panaszra ala­pot adó helyzeten változtatni. Újabb szakasz Ilyen megfontolásból hív­ták össze nemrég a városi boltok vezetőit, vállalataik irányítóit, illetve a felügyele­ti hatóságok képviselőit. Az összehívó a városi pártbizott­ság volt, ahová ugyancsak szá­mos panaszos levél fut be. A testület természetesen sok egyéb információs csatornából értesül a lakosság véleményé­ről, hangulatáról, a kereske­delmi hálózat iránt támasztott követelményeiről, igényeiről, illetve arról, milyennek minő­sítik a gödöllői bolthálózatot. A tél előtt tető alá A Kerepestarcsal 3-as számú Általános Iskola udvarának egyik kőtábláján látható a felirat, hogy ezt az oktatási intéz­ményt a gyermekévben, 1980-ban adták át rendeltetésének. Az akkorra elkészült nyolc tantermes iskola máris szűk lett, ezért újabb négy tanterem építésén fáradoznak. Képünkön: a Kercpestarcsai Általános Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalat szakemberei a Betonyp-elemeket sze­relik. Még a tél előtt tető alá hozzák az építményt, hogy a bel­ső szakipari munkákkal is elkészüljenek tavaszig. Hancsovszki János felvétele Végighallgatva az eszmecse­rét, nem állíthatjuk, hogy sokkal okosabbak lettünk. Ez­úttal a kereskedők panaszkod­tak. Ügy tűnt, van is rá okuk. Szavaik nyomán az is világos­sá vált, hogy napjainkban a kereskedelem sok tekintetben átalakul. Át kell alakulnia. Az átalakulás természetesen fo­lyamat, amelynek kezdetét nehéz valamely dátumhoz kötni. Az viszont biztos, hogy szorosan kötődik a gazdasági fejlődés újabb szakaszához, s lényege: az ellátásból a szó legszorosabb értelmében ke­reskedelemmé válik. Erősödő jegyek Ellátás: gondoskodás valaki­ről, aki rászorul arra, hogy bizonyos, többnyire alapvető szükségleteit kielégítsük. Ke­reskedelem: gazdasági tevé­kenység, amely a gazdasági fejlődéssel egyre összetetteb­bé válik, nem csupán elad, vesz. Lappangó igények éb­resztője, felkeltője, hiszen a fejlett iparban gyakran előbb jelenik meg a termék, mint az iránta mutatkozó igény. Mint mindennek, ennek is megvan­nak a túlzásai, elfajulásai, lásd az úgynevezett fogyasz­tói társadalom kinövéseit, de most nem erről van szó. Hanem arról, hogyan látják helyzetüket egy kisváros üz­letemberei, boltvezetői, akik e folyamat serkentői és szenve­dő alanyai. A legjobban érzé­kelik a változásokat, sőt tisz­tában vannak azzal is, hogy a világ gazdasági nehézségei miatt a folyamat igen bonyo­lulttá vált. A beszerzési ne­hézségek miatt az ellátásra utaló jegyek ismét erősödnek, az irányzat azonban lényegé­ben nem változik. Egyikőjük azt fejtegette, hogy a KGST-országok együtt­működésében rejlő lehetősé­geket távolról sem merítik ki. Példaként említette a nem­rég lezajlott bolgár kereske­delmi hetet, amelyhez igen nehezen tudták beszerezni az árut, noha tudomása szerint a baráti országban gyártanak egyebek között olyan gyerek­játékokat, amelyek itthon is kedveltté válhatnának. Általánosságban is meg kel­lene nézni, hogy mit lehetne pótolni a szocialista országok­ból. Könnyen lehet, hogy a mostaninál sokkal több ter­méket hozhatnánk be ezekből az országokból, helyettesítve velük a nyugati vásárlások kiesése miatti hiányt. Magától értetődik, hogy a tanácskozás résztvevői az idő nagyobbik felét a helyi gon­dok, feladatok taglalására fordították. Beszéltek az áru­A kortárs szól A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár a közel­múltban jelentette meg az Utazások a történelemben cí­mű módszertani kiadványát, amely a nagykőrösi művelő­déstörténeti játszóház tapasz­talatait, módszereit összegzi. Már a nagykőrösi vállalkozás is bizonyította, hogy ha a gye­rekek életkori sajátosságaik­nak megfelHő ismereteket kapnak, s ha biztosítjuk szá­mukra, hogy azokat alkalmaz­ni tudják, nagy közéleti ak­tivitásra tesz szert. Nem aka­rom a foglalkozások egész te­matikáját felsorolni, már csak FURCSA SZERZET az em­ber — nem vitás. Ez a semmi újdonságot nem tartalmazó megállapítás jutott eszembe a minap Monor határában, az állami gazdaság óriási kuko­ricatárolóinak tövében. Előtte már megnéztünk néhány üze­met itt és Vecsésen. Mindkét helyen hatalmas berendezések, gépek, csövek, vezetékek, ele­vátorok, süllyesztők, metélők, darabolok, darálók, szárítók, csomagolok, melegítők, hűtők. S mindez miért? Azért a hatvan-hetven- nyolcvan kilós kétlábúért, aki életét minél változatosabban akarja fenntartani. Mintha szántszándékkal gabalyítaná össze a dolgokat, mintha az élelmiszerek különleges elké­szítési módozatait csak azért eszelné ki, hogy minél hosz- szabb legyen az út a megter­meléstől az elfogyasztásig. A káposzta nem illik ennek a gondolatnak a sorába. Ese­tében arról van szó, hogy amit valamikor cáupán bizonyos időszakban, azt ma már az év minden napján szeretnénk az asztalunkon látni. Hajdanán ősszel jött a metélőember, ha­talmas gyalujával fölszeletel­te a káposztát, a házigazda be­letaposta a dézsába, megsóz­ta, majd szép lassan, a téli dú- sabb disznóhúsos lakomákhoz elfogyasztotta. Hol vagyunk már ettől? Ki­vált Vecsésen! Ahol zöldség- feldolgozó' gyárat építenek. Ahol tonnákban és vagonok­ban mérik a káposztát. Ezer hektárakban. Ahol ma hasz­Voltunk a szomszédban Feljegyzések egy látogatásról nálatos targoncák nem elég teherbíróak. Tíz-tizenkét ton­násokra van szükség, másképp nem kifizetődő. Az óriási csar­nokokban fölállított berende­zést csak akkora tömegű alap­anyaggal tudják táplálni. Bele­zúdítják a káposztafejek szá­zait, s az örökmozgó kerekek, kések, pengék megállíthatat­lanul falják, szelik, hasogat­ják, tépik. De mit szóljunk a kukori­cához? Előbb lisztté őrlik, majd ismét kis gömböket formálnak belőle, meghempergetik kü­lönböző ízű masszákban, s lesz belőle sós, hagymás, málnás, mogyorós, csokoládés Trudi. Rágcsálnivaló — mondom én. Üres kalória — így a dieteti­kus szakember. Rosszallólag mondja, persze, hiszen heten­te több tucat asszonynak, lány­nak, férfinak ad tanácsot, ho­gyan táplálkozzon ésszerűen, miként szabadulhat meg fö­lösleges kilóitól. KÉT ARC, KÉT TEKINTET, két egyéniség, modor, viselke­dés, két ember alakja rögző­dött emlékezetem filmszalag­ján. Erős egyéniségek, más­ként nem maradtak volna meg bennem oly élesen. Úgyszól­ván semmit sem tudok róluk. Csak azt, amit a látogatóknak elmondtak a vezetésükre bí­zott gazdaságról, miközben óhatatlanul önmagukról is be­széltek. Emberek, akik meg­találták a nekik való felada­tot. Avagy a feladat talált em­berére? Mind a kettő helytál­ló. De, nem a teljes való. A kor fiai. A korszellem megtestesítői. Akik szembe­néznek a mai magyar valóság kihívásaival. Mondhatnám: autonóm emberek, autonóm vezetők. Mit értek ezen? El­sősorban is azt, hogy megsza­badultak a régebbi idők rak­ta kölönctől, hogy: kedves fő­hatóság, nem tudtuk teljesí­teni 'a tervet, mert nem esett az eső, mert sok volt az eső, mert sütött a nap, mert el­bújt. Tudják, az eredmény is az övék, a kudarc is. Tudják, a piacot fölösleges szidni, meddő dolog kárhoztatni az esőfele­lőst. Időjárás és piac volt, van és lesz. Olyan — amilyen. Ha nem mi szabjuk meg, egyet tehetünk, úgy dolgozni, hogy a legjobban kihasználhassuk a mindenkor meglévő időt és piacot. Ha a piacnak nem kell a mustár, ezen kár rágódni. Sok­kal célravezetőbb valami más után nézni, ami éppen kell a piacnak. A piac azé, aki gyor­sabban eszmél. A rágódók leg­feljebb a mustárt rághatják. Pedig el akarták adni. ECSERI LAKODALMAS: voltunk a hazájában. S kap­tunk belőle valami ízelítőt. Lelkes gyerekek adták elő, bi­zonytalanul táncoló lábakkal, el-elfúló énekkel. Ecseren is tapasztalhattam azt, amit nemrégen a nemzetközi vásá­ron, ahol számos népi együt­tes lépett fel. Köztük a mieink is. Láttam ott egy másik híres lakodalmast, a megye másik csücskéből érkezettek előadá­sában. Kínos volt. Kínos, hogy a legfiatalabbak nem merik kinyitni a szájukat. Másképp pedig énekelni nem lehet. A középkorúak és az idősek tud­ják. Mi az hogy tudják! Má­soknál vettem észre, de a mieinknek, a mieinkért is mondom. MEGKÉRDEZTEM a mégyei tanácstagok gödöllői csoport­jának vezetőjét, mire jó a szomszédolás, a monori láto­gatás? Körülbelül azt vála­szolta, hogy a másik gondjai­nak, bajainak, vágyainak meg­ismerése segíthet a testületi munkában. Aki érzékeli a szomszéd égető szükségét, hi­hetőbben képes megmagyaráz­ni, ha netán saját pátriája ki­sebb ügyét hátrább sorolják. Nem feledkezve meg arról, hogy neki elsősorban az itte­niek érdekét kell képviselnie. — S mit 'szól ehhez a két vezetőhöz? — kérdezett meg egy másik tanácstag. Minde­nütt ilyenek kellenének, nem? — De igen — válaszoltam. Szerencsére van belőlük több is. Nem csak a monori járás­ban. Kör Fái beszerzés nehézségeiről, ami ré/zben persze összefügg az országos helyzettel, mint ahogy a bolthálózat milyensé­ge is. A derékhad terhe A várossá válás óta egy- harmaddal növekedett Gödöl­lő lélekszáma, az üzlethálózat alapterülete körülbelül négy­szeresére, a forgalom ötszörö­sére. Néhány bolt a méretei miatt sem alkalmas a kornak megfelelő kulturált kereske­désre. Ilyen a 20-as is, amely­nek az egy négyzetméterre számított forgalma a megen­gedettnek a háromszorosa. Aránytalan a boltok területi elhelyezése, a külső részek kárára. Nincs megnyugtatóan rendezve a szombati, hétfői nyitvatartás. Nemcsak némely áru szá­mít hiánycikknek, hanem a jó kereskedő is, hangoztatta a legtöbb boltvezető. Ismét olyan kérdés, amelynek meg­oldása nem egy város felada­ta. A szakmára való felkészí­tés korábbi hiányosságait ne­héz lesz pótolni, ami azt is je­lenti, hogy a jelenlegi derék­hadra és az idősebbekre vál­tozatlanul nagy terhek nehe­zednek. Számos kisebb horderejű kérdést is érintettek a városi üzletvezetők tanácskozásain, de az itt lakók szemszögéből ezek is jelentősek. Például az üvegvisszaváltás megoldatlan­sága, a késedelmes szállítás, a boltok és környékük külleme, az árubeszerzés nehézségei. Manapság gyakran hallani, elmúlt o hét bő esztendő, kö­vetkeznek a szűk évek. Az összejövetelen is példálóztak ezzel. Mindegy minek nevez­zük. tény, hogy a mostani időszakban nem számíthatunk látványos beruházásokra a városi kereskedelemben sem. A meglevő hálózattal, üzle­tekkel kell beérnünk. A ke­reskedőknek az adott lehető­ségek közepette kell szolgál­niuk a gödöllőieket. K. P. Műszaki Intézet Tér ítél és és szabályozás A MÉM Műszaki Intézet, a Magyar Agrártudományi Egye­sület gépesítési társasága és a Bajai Kukoricatermelési Rend­szer szakmai tanácskozást és műszerbemutatót tart október 15-én, pénteken, Balatonszár­szón, a Vörös Csillag Tsz-bem. A tíz órakor kezdődő prog­ramban dr. Fekete András, a MÉMMI tudományos osztály- vezetője tart előadást a trak­tormotorok terhelésének szabá­lyozásáról, ezt követően az intézetben a T—150K trakto­rokhoz kifejlesztett terhelés­szabályozó üzemi bemutatásá­ra kerül sor. Vasárnap: Szeleburdi család. Színes, magyar gyermekfilm, 4 óra­kor! Pucéron és szabadon. Szí­nes, szinkronizált francia film­vígjáték, 6 és 8 órakor. Hétfő: A fekete kalóz. Színes, olasz kalandfilm. Csak 4 órakor! Megáll az Idő. Színes, ma­gyar film, 6 és 8 órakor. A nap programja Október 10-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Hat észak-dunántúli megye és a főváros művelődésiköz- pont-igazgatóinak és szakem­bereinek találkozója. C-kategóriás bábos tanfo­lyam, első foglalkozás: A ma­rionett. Tartja: Joshi Barat bábművész, 10 órakor. Erdőkertes, művelődési házt Kirándulás a Börzsönybe. Bag, művelődési ház: Szüreti bál, 20 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents