Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

íiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM 230. SZÄM 1982. OKTÓBER 1., PÉNTEK Képi ellenőrük vizsgálata A kereslet és a kínálat arányai A zöldségfélék felvásárlásá­nak és értékesítésének tapasz­talatairól tárgyalt a járási né­pi ellenőrző bizottság leg­utóbbi ülésén. Hat egységnél — a Monor vidéki és a Dabas- vidéki ÁFÉSZ-nél, a monori Kossuth Tsz-ben és a dabasi Fehér Akácban, valamint a ZÖLDÉRT monori és dabasi kirendeltségénél — utóvizsgá­lat során kerestek választ ar­ra, hogyan biztosítják a felvá­sárló és értékesítő szervek a termelők által felkínált zöld­ségfélék átvételét, s milyen mértékű a fejlődés az 1976. évi alapvizsgálat óta? Szállítási ütem A zöldség- és burgonyafo­gyasztás a lakosság teljes élel­miszer-fogyasztásának 10 szá­zalékát teszi ki — az ellátás tehát alapvető feladat. A vizs­gálat szerint a felvásárló szer­vek a leszerződött, sa szerző­désen felül felkínált, fogyasz­tásra és feldolgozásra alkal­mas zöldségféléket, burgonyát mindenkor felvásárolták. Kor­látozást csak akkor alkalmaz­tak, ha az eladók nem tartot­ták be a szállítási ütemet. A háztáji termelést, felvásárlást a tsz-ek, az ÁFÉSZ-ek koor­dinálták, s a felvásárlóhelyek számát szinten tartották. Pályázat nyomán a monori Kossuth Tsz fejlesztette zöld­ségtermesztését az V. ötéves terv időszakában, de a gazda- ságtalanság miatt szőlőter­mesztésre és gépi úton betaka­rítható zöldségfélék termesz­tésére tért át. A lakosság zöldséggel való ellátása a vizsgált járásokban nem kielégítő. A járási szék­helyeken jobb ugyan az átlag­nál, a kisközségekben azonban rosszabb. Ezek az általános megállapí­tások. A NEB utóvizsgálat azonban a részletekre is ki­terjedt. A dabasi járásban vissza­esett a zöldségfélék termeszté­se. A háztáji gazdaságok in­kább a jövedelmezőbb barom­fitartással, sertéshizlalással foglalkoznak, s Alsónémedi és Bugyi községek térségében a talajfertőzöttség gátolja a burgonyatermesztést. A ZÖLDÉRT dabasi kirendeltsé­ge az idén egy állami gazda­sággal, három termelőszövet­kezettel, egy ÁFÉSZ-szel és kilenc kistermelővel kötött szerződést. Rögzített árak A monori ZÖLDÉRT szerző­déses formában termeltet zöldségfélét a mezőgazdasági nagyüzemekkel, s az ÁFÉSZ- ek által integrált kistermelők­kel. A leszerződött termékeket mindig időben átvette, ha azok az előírt szabványnak megfeleltek. Kis mértékben szabadárut is felvásárol. 1981- ben a leszerződött mennyiség­nek 16 százalékát adták le a szerződő felek. A vizsgált szervek a köz­pontilag megállapított garan­tált, illetve szerződésben rög­zített árakat betartották. A Monorvidéki ÁFÉSZ garantált árat, illetve szerződéses árat nem alkalmazott, maga alakí­totta ki a fogyasztói, és ehhez igazodva a felvásárlási árat is. figyelembe véve a kereslet és a kínálat arányát. Az ÁFÉSZ-ek, a ZÖLDÉRT- kirendeltségek és a tsz-ek fel- vásárlási és értékesítési fel­adataikat elkülönítetten lát­ják el. Ezt mindenütt kifogá­solták. Hasznos lenne járá­sonként vagy tájkörzetenként egy szerv kezébe összpontosí­tani a termesztést, a felvásár­lást és az értékesítést, mely társulás formájában is meg­oldható lenne. A népi ellenőrök tájékozód­tak arról is, milyen a zöldség­ellátás színvonala. Dabason a mennyiség, a minőség is ki­elégítő — tapasztalták. A ki­sebb községekben azonban már az ellenkezője igaz. A Monorvidéki ÁFÉSZ működé­si területén pedig a zöldség-, Szép kivitelű naplék Üres zsákokat szorongatnak a Hathaza bolt előtt, gyorsan alakul a sor, pedig az ud­varon nem is kis mennyiség — 200 mázsa — igazán szép Desiree-fajta étkezési burgonya várja a vevőket. Az érdeklődés arányában újabb 200 mázsa érkezik még — tájékoztat Horváth Ferencné üzletvezető. Pillanatkép Burgonya Bersze a Ceglé­di Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vál­lalatnak nem ez az egyetlen üzlete Üllőn, a Malom utcai ABC-ben szintén hosszú a sor. Az elmúlt év­hez hasonlóan szervezett akció­a gyümölcs- és a burgonyael­látás is igen sok kívánnivalót hagy maga után. Az érintett községek párt- és tanácsi vezetőinek — aki­kéit a vizsgálat során a népi ellenőrök ugyancsak felkeres­tek — az a véleménye, jobb szervezéssel helyben megold­ható a jobb ellátás kérdése. Ésszerűbben kell megszervez­ni az árufelvásárlást- és érté­kesítést, a vonatkozó rendel­kezések adta lehetőségeken belül jobban segíteni a kister­melőket vetőmaggal, szerves és műtrágyával, kisgépekkel, szállítóeszközökkel. S ami szintén nem elhanyagolható szempont: megfelelő árakat fizetni a termékekért. A szinte minden részletre kiterjedő utóvizsgálat meg­szívlelendő javaslatokat is tar­talmaz. Néhány közülük: Termelési költség Az ÁFÉSZ-eknél annyi élel­miszerboltot kellene bevonni a zöldség, gyümölcs, burgonya árusításába, amellyel biztosí­tani lehet a község lakosságá­nak megfelelő ellátását. A Ha­zafias Népfront segítségével népszerűsíteni érdemes a kertbarátmozgalmat, s minél több zöldséget, gyümölcsöt termelő szakcsoportot szervez­ni. Az árak helyességét felül kell vizsgálni, s amennyiben azok nem nyújtanak fedezetet az egyre növekvő termelési költségekre, akkor emelni szükséges. K. Zs. Már a télre gondolnak A Helios Gyömröi Ruhaipa­ri Szövetkezet műhelyeiben különböző hazai nagykereske­delmi vállalatok részére meg­kezdték a télikabátok gyártá­sát. Az év végéig II ezer da­rab kerül belőlük az üzletek­be. Alsó képünkön: a szalag dol­gozói — az előtérben Szabó Anikó — varrják a kabátokat. Bal oldali képünkön': Ocsovai András vasalja a. divatos ter­mékeket, ez a munka nagyon nehéz, hiszen állandó gőzben keil dolgoznia. Hancsovszki János felvételei Vendégváró tanácstagok A második tapasztalatcsere Az év első felében a gödöl­lői járással ismerkedett a Pest megyei tanácstagok monori já­rási csoportjának küldöttsége. Találkoztak az ottani vezetők­kel, tapasztalatcserét folytat­tak az államigazgatási mun­káról. A szomszédos járás október 5-én, kedden viszonozza a lá­togatást. Reggel 9 órakor Ba­konyi György csoportelnök kö­szöntője után Kozák Sándor- né, a járási hivatal elnöke tart tájékoztatót szűkebb pátriánk gazdasági, társadalmi, politikai eredményeiről. A két járás megyei tanács­tagjai ezután a járási szakor­vosi rendelőintézetet keresik fel, ahol dr. Csernus J. Alán igazgató főorvos számol be az ottani gyógyító munkáról, az egészségügyi integráció ta­pasztalatairól. A további állomások: a ve- csési Ferihegy Tsz zöldségfel­dolgozójának megtekintése, az ecseri Rábai Miklós Művelő­dési Ház meglátogatása. Utána a Monori Állami Gazdaság csévharaszti takarmányfeldol­gozójának és a szárazhegyi szőlészetének a megtekintése következik. Téli takarmány Traktor tapossa A szarvasmarhák téli takar­mányát ma már nemcsak meg­termelik és tárolják, hanem silóban erjesztik is, így' lesz belőle jó szilázs. Mint a leg­több nagyüzemben, az ecseri Rákosmezeje Tsz-ben is kuko­ricát termesztenek erre a cél­ra. A silótakarmány betakarítá­sát a napokban fejezik be a közös gazdaságban. A silózást egy önjáró és egy vontatott Hesstotn típusú szecskázógép végzi. A levágott és szecská­zott termést pedig három IFA tehergépkocsi és két pótkocsis MTZ-traktor szállítja rendel­tetési helyére. A halomba való sűrítés után egy lánctalpas traktor zúzza, tapossa, hogy kiszoruljon belő­le a levegő, és megindulhasson a tejsavas erjedés. Ez igen fon­tos, mert csak így lesz jó mi­nőségű a szilázs. A nap kulturális programja Gyomron, 17-től 20 óráig: a művelődési ház tánccsoportjá­nak próbája. Monoron, 14.30-tói: az iro­dalmi színpad foglalkozása (a gimnáziumban), 17-től: aszta­litenisz-edzés (a sportszékház­ban). A moziban, 18-tól és 20-tól: Én és Caterina. Pilisen, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. A moziban, 17.30-tól és 19.30-tól: Éjszaka történt. • Vecsésen, 10-től 18-ig: Jóna János festőművész kiállítása, 17-től: az A/48-as galambász- kör; 18-tól: a díszmadár­tenyésztők klubjának foglalko­zása. Csak közbeeső állomás A Könyvkötő Ipari Szövetkezet monori üzemében fotó­albumokat, brigádnaplókat és blokkokat készítenek az ott dolgozó lányok, asszonyok. Képünkön a brigádnaplókat és vendégkönyveket mintázzák kézzel Ledniczki Györgyné, Tóth Kálmánné, Pék Lajosné és Biró Valéria, ban csaknem 500 mázsa burgonyát értékesítettek. Az üzlet udva­rába már nincs szabad bejárás, mutatós, új vas­kerítés készült, s még a raktárak előtt a tengelytö­rő kátyúkat kelle­ne lebetonozni. Akkor nemcsak az üzlet, a környéke is legszebb lenne a községben. jegyzet Tartalmában is új A z emberi környezet vé­delme, annak meg­óvása napjaink egyik leg­fontosabb kérdése, mind­annyiunk feladata. Mag­lód nagyközség Tanácsa egy korábbi testületi ülé­sén, 1979 tavaszán tárgyal­ta bővebb terjedelemben a környezetvédelmi, köz- tisztasági feladatok helyi végrehajtásának tapaszta­latait. Folyamatos • tenni­valókról lévén szó, persze a téma időközben többször napirendre került, immár tanácsrendeletek sora sza­bályozza az ezzel kapcsola­tos feladatokat, kötelezett­ségeket. Maglódon is megoldot­ták az intézményes szemét- szállítást, az egész községet átfogó köztisztasági ak­ciók lebonyolítására opera­tív bizottság alakult 1981- ben. A bizottság által ösz- szeállított intézkedési terv jelölte meg a legfontosabb teendőket. A családi házak sokféle feleslegessé vált hulladékát az úttörők gyűj­tik rendszeresen. A tanács szakigazgatási szerve fel­hívta a lakosság figyelmét arra, hogy közterületeken, a fontosabb útvonalak men­tén csakis nélkülözhetetlen esetekben tároljanak építé­si, bontási, illetve más anyagot. Egyébként a köz­terület-foglalást mindenki köteles bejelenteni, ahhoz engedélyt kérni. A lakosság több utcában — társadalmi összefogással, saját anyagi erőforrásból — utat javított, szebbé tette a község arculatát, a helyi népfrontbizottság kezde­ményezésében évente is­métlődik a fásítási akció. A HNF természetesen lakos­ságot mozgósító jelenlétével sok mást is tesz a község környezetvédelméért, tisz­taságáért. Nos, a korábbi években hozott intézkedések, fel­adatok valóra váltásának eredményeit látva. Magló­don mégsem elégedettek teljes mértékben. A kör­nyezet, a köztisztaság vé­delme, a község szépítése területén van még pótolni-, tennivaló bőven. A teljességre való törek­vés, illetve a szélesebb kö­rű társadalmi bevonás fon­tosságát felismerve a ta­nács és a HNF tisztségvise­lői — az együttműködés keretében — környezetvé­delmi program elkészítését tervezik. A név talán isme­rősen cseng, de tartalmá­ban mindenképpen új. A program elkészítése so­rán a közreműködők a nagyközség valamennyi gazdasági egységét, keres­kedelmi, vendéglátóhelyét, tanácsi intézményét felke­resik, nem kerülve el a középületeket, valamint a községképet rontó rende­zetlen területeket, veszély- forrásokat sem. Vagyis mindenhová elju­tunk, s az adott területek gazdáit bevonva rögzítik az elvégzendő feladatokat, megjelölve a határidőt, a végrehajtásért felelős sze­mély nevét is. M aglódon azt rémélik, hogy a kellő alapos­sággal elkészített program valóra váltásává1 — amely messzemenően figyelembe kell hogy vegye az adott terület gazdasági egységé­nek, intézményének anyagi teherbíró képességét — a mostaninál rendezettebb, szebb lesz a község arcula­ta. J. L Ha kell, süllyed a hentes Az idősödő testvér ruhája már megkopott, fakul a festék, hullik, hámlik a vakolat, de a feldolgozás technológiája fe­lett is eljárt az idő. Automatikus csiga A vadfeldolgozást ugyanis nagyon szigorú nemzetközi szabványok irányítják. Az új testvér nagyságban, magas­ságban is túlszárnyalja a fi­vért, kívül messzire látszó, csupa ragyogó, bordázott alu­mínium, belül pedig az alumí­nium mennyezetig csupa csil­logó csempe. Az egész üzem­ben ujjnyi vakolatot nem le­het találni — tiltja a könyör­telen szabvány. Az eresz alá álló autókba, kamionokba belenyúl az auto­matikus csigarendszer, kiemeli a vadat, s elindul az ember nem látta mérleg felé, rögzíti a súlyadatokat, a következő állomás az állatorvosi vizsgá­lóhelyiség. Ha az eredmény negatív — ilyen is elő szokott fordulni —, az automata más irányba tereli - a szállítmányt. Egyébként a kacskaringós csigarendszer, végtermékként higiénikusan tasakolja, ráve­zeti a készítés napját, a szava­tosság idejét, súlyát, árát, vé­gül a nyugati piacok keresett áruja a tágas hűtőtárolóba, esetleg az indulásra készen ál­ló kamionba kerül. Zöld és piros Persze, a legtökéletesebb svájci technológiával működő feldolgozó gépsornak segítő emberi kézre is szüksége van, de a hentesek is csak több részre tagolt, fekete-fehér öl­tözőn át juthatnak a gépsor, mellé, ahol az átöltözés után a kézmosáshoz a hideg, kevert és meleg víz már lábérintésre indul, s az érzékelő impulzus szünteti meg. A víz állandó hőfokát vál­toztatni nem lehet, automati­kus irányítás szabja meg, minthogy az egész üzem mű­ködését is zöld és piros lám­pákkal ellátott automatika irá­nyítja. A hófehér falon a színes üvegszemek látványa is külö­nös élményt jelent. A hente­sek mellett — akiket szintén lábérintésre pneumatikus rendszer emel vagy süllyeszt, ahogy a bontási munkafázis kívánja — ott a késfertőtlení­tő, 82—85 fokos cirkuláló for­róvíz, amelyet a kések fenése után mindig használni kell. A legkorszerűbb Az előnyös exportszerződé­sek az üzemben a legtökélete­sebb sterilitást írják ugyanis elő. Vecsésen ezt a szinte tör­vényszerű kívánalmat valósí­tották meg, elkészült ugyanis ott a MAVAD Európa egyik legkorszerűbb nagy vadfeldol­gozó üzeme. Kiss Sándor Gyomron Kerékpártúra Október 3-án, vasárnap szo­lidaritási kerékpártúrát szer­vez a gyömrői nagyközségi KISZ-bizottság. A járás különböző települé­séről az ifjúkommunisták dél­előtt 10 órára érkeznek a Ság- vári Endre Üttörőházba, ahon­nan a rövid beszéd után a volt Issekutz-kastély területén zaj­lik az egész napos program. Nyáregyháza Szüreti felvonulás A nyáregyházi KISZ-es fia­talok is megrendezik a hagyo­mányos szüreti felvonulást va­sárnap. Déli 12 órakor indul­nak a jelmezesek a művelő­dési ház elől, hogy jókedvű so- kadalmat vonzzanak maguk köré a környékről. Este 7 óra­kor szüreti bálon szórakozhat­nak a nyáregyháziak. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents