Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 210. SZÄM 1982. SZEPTEMBER 8., SZERDA Megszüntetik a gazdaságtalant Érvényre jut a munka becsülete Lassan tizenkét esztendeje, hogy megalakult és megkezdte működését az albertirsai nagy­községi tanács építőipari költ­ségvetési üzeme. Létrehozását fontosnak találták, feladatkö­rét igények felmérése nyomán határozták meg, miszerint épí­tőipari kivitelezéssel, közterü­letek tisztán tartásával, park­létesítéssel és -gondozás­sal, valamint hulladék- és szemétszállítással tennének nagy jót nemcsak Albertirsá- nak, hanem Mikebuda, Dán- szentmiklós és Ceglédbercel községeknek is, mivel ezek az illetékességi területhez tartoz­nak. Témák napirenden Az üzemről s arról, hogy az évek során mire vitte, hogyan segítette az említett terület életének alakulását, kevés hír kelt útra. Eleinte azért, mert a tervek gyakorlati megvaló­sulására kellett várni, később pedig, mert seregnyi elfo­gadható és érthetetlen ne­hézség, buktató hátráltatta munkájukat. Igyekeznek, pró­bálkoznak, akarnak — ám nem bontakozott ki seho­gyan sem olyan erőteljes, sze- repvívő kör, amely valóban előbbre vitte volna az emlí­tett települések fejlődését, kül­lemének alakulását, segítsé­gükkel. A többre törekvés, a célszerű, meggondolt módosí­tások a napirenden szereplő témák közt szerepelnek ma is. Ám nehezíti a dolgukat, hogy hol pénznek vannak híján, hol szakemberből van kevesebb egy-egy területen, mint kelle­ne. Legutóbb a ceglédi Járási és Városi Népi Ellenőrzési Bi­zottságnak számoltak be ered­ményeik alakulásáról és elkép­zeléseikről. Előbbre lépni Említették: építkezéseiken, tatarozási munkáikon egyelőre veszteségességet mutathatnak csak ki. Hol pénz, hol szak­emberük nincsen. (Volt olyan időszak, amikor egyetlen kő­művesük akadt nyolc segéd­munkással, két beruházáshoz.) Gépesítettségük kedvezőtlen, s így érthető a létszám okozta gondjuk, hiszen nehéz olyan munkahelyre készséges szak­embereket várni, ahol sem a munkák menetén könnyíteni, sem a fizetéseken javítani nem tudnak úgy, hogy a jelentke­zők és a maradni akarók a számításukat megtalálják. Így pedig cseppet sem könnyű öt­ről a hatra jutni. Sok minden­ben gyökeres változtatás kell, hogy az üzem hivatását fele­lősséggel betölthesse. Mint jelezték, ezt akarják. Helyzetük ismeretében a jó Városi érdek jr Áteresz, ha átereszt Nem lehet panasza az idén az esős nyarat szerető embe­reknek. Bőségesen kapott zá­port, kisebb felhőszakadást a mező, a város. Alighanem re­kord az a nap, amikor 24 óra leforgása alatt mintegy 60 mil­liméter eső hullott. Az amúgy sem megnyugtató állapotú ceglédi csatornák rosszul- vizsgáztak: a csapa­dékvízből időszakos vízfolyá­sok, tavacskák keletkeztek a járművek, gyalogosok és lako­sok nem kis bosszúságára. A város területén KMP, ta­nácsi és lakossági kezelésű csatornák vannak, és egyik tí­pusú felügyelet sem szüntette meg a problémákat. Sajnos, az üzemeltetés gondjai is ismer­tek, de végre el kellene moz­dítani, azt a sok köbméternyi iszap-, piszoktömedéket. Különösen csúf a benzinkút, a Béke tér, a kultúrház előtti útszakasz, de nem kevésbé tettre sarkallnak a Szolnoki úti átereszek és a Körösi úti vízfolyások. A G—2 csator­na egyik oldalán a munka el­maradásával magyarázható, hogy a Bodrog utcánál vissza- duzzadás következett be jú­niusban és 6 házat elöntött a „záp-víz”. Még kapubejárót is kellett bontani, hogy a víz el­folyhasson. Addig, amíg az átereszekben dugulások vannak, mert nincs személyi kapacitás, nincs gé­pi módszer a folyamatos tisz­togatásra, a víz legyőzi a csa­tornákat, felülkerekedik raj­tuk, ahol csak tud. A Városi Tanács a Vízépítő és Karbantartó Gazdasági Tár­sulásnak adott megbízást a ta­nácsi kezelésű csatornák, át­ereszek felújítására, kitisztítá­sára és újak építésére. A nyílt csapadékvíz-elvezetés problé­máit a Büdöséri csatorna, a Csengeri-széli csatorna, a Szücs-telepi hálózat, továbbá a G—0 és G—1 (az átemelőtől a Pesti útig) csatorna megold­ja fokozatosan. Ám annak, hogy majd ezekben valóban el is menjen a víz, az a feltéte­le, hogy az alacsonyabb rendű vezetékek is tökéletesen mű­ködjenek. Ám addig is akad rendbe­hozni való a meglevő része­ken, mert hét és fél kilométer hosszúságú hálózatot kell mű­ködésképessé tenni. Nagyok a lakosság feladatai is, amit a jelen helyzetben nem panasz­kodással, üres bírálatokkal le­het megoldani, hanem saját és közérdekű munkával. A lakossági gondozású nyílt csatornák jegyzékének hosz- sza is jelzi a munka nagyságát. A Madár, a Sarló, a Batthyány, a Köd, a Kéz, a Malom, a Gör­be, az Etelka, a Kertész és a Csutak 'Kálmán utca, a Mol­nár-köz, Sajtó út, a Budai út egyik oldalán és a Szolnoki út mindkét oldalán az átere­szek eltömödtek. Ennek a kar­bantartása nemcsak háztulaj­donosi kötelesség, hanem la­kossági, városi érdek is. Közeleg az ősz. A záporesők ideje igaz, hogy lejár, viszont a folyamatos őszi esők, majd a tél végi hóolvadások kelle­metlen meglepetéseket okoz­hatnak. Neve szerint legyen hát mindenütt áteresz az át­eresz! S. D. Homokverés ellen r Árpa védte a lucernát Lucernát telepítettek ez év kora tavaszán árpavetéssel, a jászkarajenői Árpád Tsz föld­jén, 147 hektáron. Az előző évi eredmény bizonyította, hogy a tavaszi árpa megvédi a ho­mokos talajon vetett lucernát a homokveréstől. így is lett. Tavaszi árpából az átlagos ter­més az említett területen 18,4 mázsányi lett hektáronként. Megtelepedett a lucerna a ho­mokon, s ez takarmányt jelent a jószágállománynak a követ­kező évekre is. irányban történő változások je­lentik belső szervezési felada- taik gerincét. Tavasszal vezetőségváltozás volt. S még sok más kell, hogy helyre zökkenjenek. Rendezni kell a forgóeszközök beszer­zéséhez kellő anyagi alapot, a munkakörülmények javítását a gépek, eszközök műszaki ál­lapotának reális értékelésével kezdték. Tény, hogy ezen igen sok változtatni való volna, ám ehhez tetemes summa kellene. Ez főként építőipari tevékeny­ségüket lendítené fel. Jó ál­lapotú szállítóeszközök nélkül sem mennek sokra, hiszen anyagot vinni, vagy a felalat- körben vállalt szemétszállítást megoldani — több településen — enélkül lehetetlen. A saját fejlesztési alapjuk ehhez nem elegendő. Ez az oka annak is, hogy például hiába vásárolt a tanács egy területet ahhoz, hogy ott központi telephelyü­ket kialakíthassák, az mégsem készül el, erejükből nem futja. Reális terv A vezetőgárda most fiatal. Terveik vannak, szeretnének végül ötről a hatra jutni, sze­retnék, ha a költségvetési üzem betöltené a feladatát. Tudják, nem megy máról holnapra. Sok a tennivaló, számos ár- és gaz­dasági változás történt az utób­bi időben, lehetőségeiket ismét számba kell venni. Hogy költ­ségeiket csökkentsék, felülvizs­gálják tevékenységüket és a gazdaságtalan ágazatokat Szük­ség szerint módosítják, vagy megszűntetik. Megszilárdítják a munkafegyelmet, ennek ér­dekében a munkanapok, a munkaidő becsületes kihaszná­lására törekszenek. A szak- szervezeti bizottsággal egyetér­tésben — mint jelezték — a munkamorál javítására telje­sítményhez kötik szigorúan a jutalmazási lehetőségeket, és a' munkafegyelmet sértők elma­rasztalását nem felejtik el. Sze­retnének javítani építőipari ágazatuk helyzetén. Két kő­művest vettek fel, szakmakez­dő fiatalokat. A fenntartási munkák jelentik feladatukat. Az albertirsai költségvetési üzem a második félévre olyan munkatervet készített, mely­ben a feladatok személyre szó­lóak. Mindenképpen előbbre akarnak jutni, betölteni hiva­tásukat. E. K. Virágnyelv és illemtan Divatos menyasszonyi csokrok Alig ötven év telt el, s már­is feledtünk egy nyelvet, a vi­rágnyelvet. Nagyanyáink ko­rában nemcsak szóval, pillan­tással, de virággal is sok min­dent el lehetett mondani. Ha egy ifjú rózsacsokrot vitt egy leánynak, akkor érzelmei felől nem lehetett kétség, mert a rózsa nemcsak az öröm, de a szerelem jelképe is — s ezt ér­tette szavak nélkül minden nő. A keleti népeknél a virág­nyelv a virág nevének jelen­téséből alakult ki, de nálunk elvontabb volt, a virág tény­leges, vagy képzelt sajátossá­gait jelképezte. Napjainkban a már megszokott reklámszöveg — Érzéseit, jókívánságait mondja el virággal — felszólí­tásra senkinek nem jut eszébe, hogy a liliom az ártatlanság, a viola pedig a hűség jelképe. Változó divat Hadilábon állunk az illem­tannal is ezen a téren. Egyre kevesebben tudják, hogy vá­gott virágot csak páratlan szá­lat illik ajándékozni, s cso­magolás 'nélkül illendő átadni — e szabályt úgy próbáljuk kijátszani, hogy áttetsző fó­liába burkoljuk a csokrot. A jelképeket, szokásokat, az illemszabályokat felváltotta a divat diktálta igény. A divat pedig örökké változik, követni a virágkereskedőknek nem könnyű. Cegléden nagy virág­kultusz van, más városokhoz, egy dunántúli megyeszékhely­hez hasonlítva, ahol 4—5 vi­rágüzlet van, a tucatnyi virág­bolt meglepő. Még inkább cso­dálkozik az itteni szokásokat nem ismerő, mikor látja, hogy még vasárnap délelőtt is egy­másnak adják a kilincset a vevők Szathmáry Katalin üz­letében. A csöppnyi boltban a belé­pőnek rögtön feltűnik, hogy a vágott virágok, cserepes növé­nyek mellett nemcsak az ár, ha­nem a latin, vagy az ismertebb magyar név is szerepel. — így a szobanövények ápolása nem gond, csak egy szakkönyvet kell fellapozni, milyen hőmérséklet-, fény-, víz-, tápanyagigénye van a növénynek — magyarázza Szathmáry Katalin. Ez így egy kicsit riasztóan hangzik, de általában elég a cserepes vi­rágot huzattól, tűző naptól vé­deni, megfelelően öntözni, és szépen fejlődik. Meghálálja a tápsót, főleg nyáron, s az ápolt, fényes levél titka is egyszerű. Floralux levélfény- nyel érhetjük el, ezt a harso­gó, egészséges zöld színt. Most a futók — borostyánfé­lék, filodendronok —, a pál- msfélék, a szobafenyők ked­veltek, tavasszal pedig alig várjuk a cserepes virágzó nö­vényeket, a jácintot, a primu­lákat vagy ismertebb néven kankalinféléket. Tartós szokások — Most a rózsaszíntől a halványliláig minden színben pompázó gladióluszokat viszik a legtöbben. — A kardvirág nemcsak de­koratív, de hosszan virágzik, Fiiggönyös ablaksorok Hatvan lakást adtak át Cegléden a várományosoknak a Kos­suth Ferenc, Beloiannisz és Reiner Albert utca határolta ne­gyedben. Mint jelezték, hamarosan a következő épületsorba is költözhetnek a lakók Apáti-Tőth Sándor felvétele ezért a nyár legkedveltebb vi­rága. Sajnos a köztudatba még nem ment át, hogy más vágott virág is sokáig meg­marad a vázában. A mini szegfű — holland különleges­ség — másfél-két hétig, a Stre- litzia, vagyis a papagájvirág. másfél hónapig is megmarad a vázában megfelelő kezeléssel. A feltétel kevés víz, naponta visszavágott szár. A flamin­gó virág is tartós, most kezd divatba jönni. Menyaszonyi csokrot is készítettem belőle — tesz elém nagy halom szí­nes fényképet Szathmáry Ka­talin. A felvételeken szebbnél szebb csokrok, fokföldi ibolya, jácint, gyöngyvirág, s talán a legszebb a kála, lila szegfűvel. — A ruha mellett a virág­nak is nagy a szerepe az es­küvőkön. Van, aki határozott elképzeléssel jön, más a fény- képfelvételek alapján választ. Általában megkérdezem, mi­lyen lesz a ruha, s az se mindegy, hány éves a meny­asszony, s első házassága előtt áll-e. Régebben csaknem kizá­rólagosan a kála, majd a fehér gerbera volt a menyasszonyi csokrok virága, csak néhány éve lett tarka a csokor. A te­nyérnyi ciklámenbokrétától a tarka mezei virágokon át a különleges sárga fresiacsoko- rig mindent kértek már. Ceg­léden szép hagyománya van az eljegyzési virágkosaraknak. Mivel régebben az eljegyzések tavasszal voltak, ennek virága a fehér hortensia volt, ma már színes, tarka ez a kosár is. Mint ahogyan a házassági évfordulók virágkosara is egy­re több fajtából készül. Las­san közeledik, az ezüst-, aranylakodalmak időszaka, a megrendelések jelzik, hogy míg napjainkban a május és az augusztus 'a házasságköté­sek leggyakoribb hónapja, ad­dig régebben csak ősszel tar­tottak lakodalmat. — Mi a titka, hogy nem her­vad el néhány óra alatt pél­dául a tarka mezei csokor? Ünnepi díszek — Ez a tápkocka — mutat­ja Katalin. — Könnyen dara­bolható, vízzel megszívatjuk, s úgy tűzködjük bele' a virágo­kat. Kevés kellékkel otthon is lehet dekoratív csokrot össze­állítani. S most, hogy közele­dik az ősz, a száraz növények, ágak, gyökerek, termések szép lakásdíszek lehetnek. — Mivel foglalkozik a leg­szívesebben? — Bár még korai erről be­szélni, a karácsolnyi díszek összeállításában nagy örömöt találok. — Asztali díszhez fűződik egy kedves emlékünk is — mondja az időközben megér- kez& férj. — Látogatóba hívott meg bennünket férjem nagynénje, Szathmáry Erzsébet, az üzlet hajdani tulajdonosa — foly­tatja a fiatalasszony. — Ak­kor egy vásárló asztali díszt akart. Nekünk kellett elkészí­teni, sokáig vacakoltunk vele, de sikerült. Aztán itt marad­tunk, a nagynéni lakást aján­lott, megtanultam tőle a vi­rágkötészetet, átadta az üzle­tet. így lettem útépítő-techni­kus létemre virágkereskedő, amit nem bántam meg, hisz eredetileg is a virágkertészet vonzott. — Három gyerek mellett ho­gyan képes az üzletet vezetni, hisz éjszaka mennek Buda­pestre virágért, hajnalban csokrokat köt, koszorút készít, mindig pontosnak kell lenni, hogy friss legyen a virág, s napközben többször le kell hordani a növényeket a pin­cébe, hogy a meleg ne tegyen kárt bennük. — Szeretem a munkámat. Előfordult, hogy a beszerző- útra vittük magunkkal a gye­reket. Most a két kicsi óvodás, illetve bölcsődés. így nekem is könnyebb lesz, többet foglal­kozhatok virágkötészettel, s a vízkultúrás termesztés is ér­dekel. — Milyenek vagyunk mi, vá­sárlók? Száz szál rózsa — Mindenki más-más, álta­lában jellemző, hogy a vevők sietnek. A férfiak ma már rit­kán gavallérok — s ennek ta­lán a magas virágárak is okai lehetnek, ötven-száz szál ró­zsát manapság nem kap egy nő se. Űjabban inkább egy- egy szálat visznek, s azt álta­lában szalaggal díszítve kérik. Legkedvesebb vásárlóim a gyerekek, ők jó érzékkel vá­lasztják ki a legszebb csokrot, s nem a legdivatosabb, legdrá­gább virágot viszik a tanító néninek. — Kié ez az apró munka­köpeny itt, a műhelyben? — A lányunké. A gyerekek szinte itt cseperedtek fel, s a legnagyobb már önként segít. Látják a munkámat, s remé­lem, hamar megértik, hogy e szép, de nehéz szakmából nem meggazdagodni, hanem meg­élni szeretnénk. Győrffy Annamária Áramszünet Elkészül a kábelrendszer Szombaton, szeptember 11- én reggel 8 órától délután 15 óráig áramszünet lesz Ceglé­den, a Szűcs-telep egész terü­letén, mivel munkálatok foly­nak: a DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatóságának helyi ki- rendeltsége a cipőipari üzem új kábelrendszerét helyezi üzembe. Egy tucat gólt dobott Győzelmek után Kézilabda: Az NB II. őszi harmadik fordulójában a ta­vasszal a ceglédiektől pontot szerző szolnokiak látogattak a KÖZGÉP-hez. Most alárendelt szerepet játszottak. Ceglédi KÖZGÉP SE—Szol­noki Olajbányász 28-16 (13-3). KÖZGÉP: Turóczi — Nagy (7), Pásztor (3), Podhorszky (4), Jóni, Túlik (9), Dér (5). Csere: Árpás — . Malizs, Gyenes, Tóth, Lengyel A ceglédiek az első félidő­ben játszottak jobban. Tízgó­los előnyt szereztek, s ebben a játékrészben mindössze három gólt kaptak. Szünet után már kiegyenlítettebb lett a játék. A mérsékelt iramú és színvo­nalú mérkőzést végül biztosan nyerte a hazai csapat. A megyei női bajnokságban a CVSE is győzelemmel vette a legutóbbi akadályt. Ceglédi VSE—Budakalász 16-14. CVSE: Szenczi — Körösztös (1) , Varga, Dohnál (1), Törő- csikné (12), Dancsó, Pánczél (2) . Csere: Lesti, B. Kovács, Sá­rik. Sokáig sok hiba tarkította a játékot, ezért a hazaiak jó ideig nem is tudtak számot­tevő előnyre szert tenni. Az első játékrész utolsó öt perce viszont jól sikerült, a négy ceglédi gól már több gólos előnyt eredményezett. Végül ez az időszak döntötte el a két bajnoki pont sorsát. A CVSE-ből egyedül a rend­kívül gólerős, egymaga egy tucat gólt szerző Törőcsikné játszott átlagon felül. Labdarúgás: a megyei ifjú­sági bajnokságon újabb győ­zelmet aratott a CVSE, s így tagja az élmezőnynek. Cegiédi VSE—Soroksári VOSE 3-0 (2-0) CVSE: Tóth I. (Kenyő) — Hegedűs, Pusztai, Karsi, Nyári — Kovács (Gracza), Kistamás (Laki), Dankó (Pálfalvi) — Hamar, Tóth L., Baksa A. A csúszós talajon közepes színvonalú mérkőzést vívtak a csapatok. A ceglédiek mér­sékelt teljesítményt nyújtot­tak, de helyzeteiket jobban kihasználták, így végül bizto­san nyertek. A hajrában Tóth Lászlót a játékvezető kiállította. Góllövők: Dankó, Kistamás, Baksa A. Jók: Kenyó, Hegedűs, Karsi. U. L. ISSN 0133-3500- (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents