Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-08 / 210. szám
1982. SZEPTEMBER 8., SZERDA 3 ’kMA im Különleges szerszámok A Szilasmcnte Tsz kerepestarcsai ipari ágazata mintegy 400 vállalattal áll kapcsolatban. Speciális alkatrészeket, kivágó-, hajlítószerszámokat gyártanak. Képünkön: a bútorgyárakban használatos zárkivágó szerszámot készíti Kemény Kálmán Erdősi Agnes felvétele Elméleti tanácskozás Kedden Nyíregyházán, a Bessenyei György tanárképző főiskolán „Ifjúság és társadalom a 70-es és 80-as években” címmel kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdődött. A tanácskozáson, amelyen az ifjúság helyzetével kapcsolatos társadalmi, politikai és ideológiai kérdéseket vitatják meg, a téma szempontjából fontos tudományterületek művelői, az ifjúságpolitika és a propaganda irányító szerveinek képviselői, a marxizmus— leninizmust oktatók, KISZ- vezetők és meghívott fiatalok vesznek részt. Boros Sándornak, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya helyettes vezetőjének megnyitója után Huszár István, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója tartott bevezető előadást. Dokumentumok nyugdíj előtt Hűséges volt és szorgalmas Nézegetem. L. Mária 1938- ban kiállított cselédkönyvét, amelyből a fényképet már régen kivették, csak a helyenként erősen megtapadt csontkemény ragasztó mutatja nyomát. A második oldalon található személyleírás szerint, a könyv tulajdonosának termete középmagas, arcformája hosszúkás, haja szőke, szeme bamászöld, orra és szája rendes. Három év leforgása alatt jó pár helyen szolgált, de mint a leírt minősítések mutatják, kivétel nélkül mindenütt hűségesnek, rendesnek, ügyesnek és szorgalmasnak találták. Szükségesnek tartották azt is megjegyezni, hogy egészségesen távozott. A gazda neve A jogokat és a kötelességeket huszonhárom oldalon át, összesen száztizennyolc paragrafus magyarázza. Fontos dolgok szerepelnek benne, mint például, hogy a cseléd mindazon károkért, melyeket gazdájának rosszakaratból, hanyagságból vagy vigyázatlanságból okozott, kártérítéssel tartozik. Ezzel szemben viszont joga van felmondani, ha hatósági figyelmeztetés után is éheztetik. A rha használatos, munkahely elnevezés helyett, a következő rovat szerepel: A gazda neve és polgári foglalkozása. Az első gazda könyvkereskedő volt, aki huszonöt pengőt fizetett egy hónapra a mindenesnek, az utána következő tisztviselő egy pengővel többet adott. És a többiek: cukrász, bútorgyáros, Pest megyei tisztviselő, magánzó. Végül pedig Kohn Miklósné tollkereskedő, aki negyvenegy pengőt fizetett és ezt a minősítést írta: „Haláleset miatt, legnagyobb sajnálatomra távozott. Bárkinek a legmelegebben ajánlhatom. Kis, négyhónapos gyermekemhez nagyon jó volt, és tudott vele bánni”. Ilyen volt hát L. Mária életének néhány állomása, ahogy az a cselédkönyv bejegyzéseiből kirajzolódik. És végül az utolsó oldalon, a „gazda neve és polgári állása” rovatban szerepel: Simon Sándor második c. oszt. tan. Ceruzás gyerekírás, talán az unoka kezébe került a használaton kívül helyezett okmány, és a kisfiú játszott vele. A dokumentumra később mégis szükség lett, amikor L. Máriának, nyugdíj-megállapításhoz kellett munkával töltött éveit, évtizedeit igazolni, így került a könyvecske, a SZOT Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságának arra az osztályára, ahol a nyugdíjak meg7 állapításával foglalkoznak. Cégjelzéses papíron Sok más, a kor jellemzésére is kiválóan alkalmas dokumentumot őriznek: SAS-behí- vókat, melyek egycsapásra megszakították a korábbi munkaviszonyt, és cégjelzéses papíron írt hosszú dicséretedet. Fehér és Társa Selyem, Bársony, Csipke és Béléskereskedése kacér nőalakkal reklámozta termékeit, és ez a rajz ékesíti a hivatalos minősítést is, mely szerint: „Igazoljuk, hogy Klein József úr, üzletünkben 1931-től 1935-ig, mint kereskedősegéd működött, ez idő alatt szorgalmával, szavahihetőségével teljes megelégedésünket érdemelte ki. Olyannyira, hogy midőn cégünknél saját kérésére távozását bejelentette, ezt sajnálattal vettük tudomásul, és mint elsőrangú munlcaerőt, kartársainknak a legmelegebben ajánljuk”. Nem minden dokumentumot sikerült évtizedeken keresztül így megőrizni. Gyakran kerülnek bonyolult helyzetbe azok, akiknek évtizedekre visz- szamenően kell összeszedni, és nyugdíjazás előtt felmutatni az irataikat. Sokat számít pedig, hogy mennyi időt tud valaki igazolni, hiszen negyvenkét év munkaviszony után az érintett által megjelölt öt év, átlagkeresetének hetvenöt százaléka, tíz év után csak harminchárom százaléka nyugdíj. A kettő között pedig széles a skála. Pest megyében és a fővárosban évente negyvenezer öregségi nyugdíjigényt bírálnak felül. A rendelkezések rugalmasak, mert vitás ügyekben (ha nincsenek felmutatható iratok), hiteles tanúvallomásokat is elfogadnak. Azokat a mezőgazdasági munkaviszonyokat pedig, melyekről annak idején szerződés nem készült, a községi tanács igazolhatja. Tiszta helyzetet Mint például történt az érdi Sz. István esetében, akinek eredetileg 36 éves munkaviszonyt állapítottak meg, de munkakönyvében nem szerepelt, hogy 1936-tól 40-ig, hol dolgozott? A községi tanács igazolta, hogy Kovács Ödön nyírtasai birtokán volt béres ebben az időben. A pilisvörösvári T. Jánosné- nak havi 200 forintot jelent a nyugdíjnál az,’ hogy sikerült a korábban elvesztett éveket igazolni. T.-né a háború előtt a Játék- és Fémárugyárban dolgozott, de ez nem szerepelt a munkakönyvében. Jelentkezett azonban tanúnak két volt munkatársa; egyiküket, aki betegen feküdt, a lakásán keresték fel, és hallgatták meg az ügyintézők. Előfordult azonban (különösen a mezőgazdaságban) az utóbbi évtizedekben is olyan eset, amikor a munkáltató elmulasztotta a szükséges adminisztrációt. Ilyen történt például a gyáli L. Imrénéve! is, aki az 1950-es években a Kiskunsági Állami Gazdaság ürbői telepén dolgozott, de erről nem készült írás. L.-né jogosan reklamált, és kijelentette: „ha kell, bíróság által is megszerzem az igazolást, mert úgy érzem, ez nekem jár". Nem kellett bírósághoz fordulnia. Munkaviszonyát a nagyközségi tanács igazolta, és két tanú is jelentkezett az egykori munkatársak közül. Előfordul azonban olyan eset is, hogy a tanúk által elmondottakat nem tudják figyelembe venni. Mint például amikor kiderült, hogy az egykori munkatárs abban az időben még a hetedik életévét sem töltötte be. — A nyugdíj-előkészítéssel foglalkozó, idén hozott rendelkezések, még nem eléggé közismertek — mondja dr. Heller Viktória, a nyugellátási főosztály vezetője —. Minden munkáltató egy évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt köteles benyújtani az iratokat, hogy hány szolgálati évét ismerik el. Ez a szabályozás tiszta helyzetet teremt, és hosszú idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy pótolják az esetleges hiányokat. ' Körültekintő intézés Sok múlik az egyes munkahelyeken működő nyugdíjelőkészítő bizottságok munkáján. Zökkenőmentes ez a munka például a Csepel Autógyárban, az ikladi Ipari Műszergyárban, a Pestvidéki Gépgyárban, a DKV-nál, a Felsőbabádi Állami Gazdaságban, a Monori Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Gépgyártó Vállalatnál. A Pest megyei pedagógusok nyugdíj-előkészítésével azonban gond volt, amire felhívták az illetékesek figyelmét. A nyugdíjazást előkészítő bizottságok tagjainak minden évben továbbképzést rendeznek. A körültekintő ügyintézés rendkívül fontos, mert ezen is múlik, hogyan kezdődnek a nyugdíjas évek. Gál Judit Több Eriiül tízezer párttag vélemény £ alapján A munkamódszer-elemzés tapasztalatai A párt vezető szerepének érvényesítésében, a párt politikájának gyakorlati végrehajtásában és a helyi viszonyokra történő alkalmazásában jelentős szerepet töltenek be az üzemi, községi, intézményi pártbizottságok és pártvezetőségek. Fontosságukra jellemző, hogy megyénkben az üzemi és községi pártbizottságok irányítják az összes alapszervezeteknek közel 50 százalékát. Az intézményi és üzemi pártvezetőségek irányításával dolgozik a megye párttagságának mintegy 30 százaléka. Ezek az ipari, mezőgazdasági üzemekben és intézményekben működő pártbizottságok nagy önállósággal és felelősséggel végzik munkájukat. Valamennyi üzemi és községi pártbizottság rendelkezik önálló káderhatáskörrel, tagfelvételi jóváhagyással és fegyelmi jogkörrel vannak felruházva. A tagkönyv-kiállítás kivételével minden olyan jogkört és feladatot ellátnak, mint a városi, illetve járási pártbizottságok. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy a közelmúltban ezek a pártbizottságok megtárgyalták — a megyei pártbizottság 1981. május 27-i határozata alapján — saját munkamódszerüket, elemezték munkastílusukat. A téma napirendre tűzését megelőzően széles körű eszmecserét folytattak egyéni és csoportos beszélgetések formájában. Az irányításuk alá tartozó alapszervezetek tagságának mintegy 70 százalékával párbeszédet folytattak. Részleteiben megismerték a választott párttesületi tagok és a tömegszervezetek vezetőinek véleményét, meghallgatták javaslataikat és bíráló megjegyzéseiket is. A beszélgetések kapcsán az üzemi, községi és intézményi pártbizottságok tagjai, valamint a pártvezetőségek és az összevont taggyűlések résztvevői megerősítették, hogy ezen pártszervek területük felelős politikai irányítójaként jól szervezik a felsőbb pártszervek és saját határozataik végrehajtását, eredményesen gyakorolják a pártellenőrzést. A testületi ülések mintegy 90 százalékában a terület legfontosabb tennivalóit tárgyalja meg a végrehajtó bizottság, illetve a pártbizottság ülésén. A hozott határozatok döntő többsége körültekintő, megfelel a követelményeknek, á politikai és gazdasági következmények számbavételével, megfelelő mérlegelés és beható vita útján születnek. Javult a hozott határozatok konkrétsága, így annak végrehajtása és az ellenőrzés tartalma is erősödött. Egyértelmű tapasztalat, hogy a községi és üzemi pártbizottságok napirendjeit nagy többségében a helyi politikai szükségletek és a területen jelentkező problémák határozzák meg. Ezzel összhangban javult a testületek munkájának tervezése. Kedvezőbb a napirendek jelleg szerinti összetétele. A munkatervekből az is kitűnik, hogy erősödik a testületi ellenőrzés, tudatosabb a korábbi határozatokra történő tudatos visszatérés. A községi és üzemi párt-végrehajtóbizottságok tagjai mind több helyen elismerően szóltak az előterjesztések színvonaláról, szakszerűségéről és köz- érthetőségéről. Jónak tartják, hogy ma már az írásos előterjesztések száma 5—7 oldal terjedelmű. De szinte mindenütt szóvá tették, különösen Hernád, Dabas községekben, hogy a szóbeli kiegészítések ne ismételjék meg az írásban foglaltakat. Sokat javult az előterjesztések közérthetősége, de a határozatokban még mindig sok az általánosság. Így a hozott' határozatok egy része végrehajthatatlanná válik. Még mindig előfordul, hogy nem jelölik meg a végrehajtás határidejét és a felelősöket, így a hozott határozatok ellenőrizhetetle- nekké válnak. A beszélgetések tapasztalatai alapján joggal állapították meg a pártbizottsági ülések, hogy a választott párttestületi tagok ismerik kötelezettségeiket, feladataiknak alapjában eleget tesznek. Többségük rászolgált a párt- bizottság bizalmára. Kiemelkedő munkát végez az abonyi, az aszódi, a dabasi, a ráckevei községi pártbizottság mint testület, valamint a Pestvidéki Gépgyár, a DKV üzemi pártbizottságai. A munkamódszert értékelő pártbiA legdivatosabb ruhák Taksonyból. A Taksonyi Háziipari Szövetkezetben a legmodernebb ruhákat készítik kis szériákban. Képünkön: az OKISZ Labor megrendelésére őszre-télre való bélelt ruhákat gyártanak. Erdőst Agnes felvétele zottsági üléseken az is szóba került hogy az 1980, évi választások alkalmával bizalmat kapott új testületi tagok egy része passzív a testületi munkában. Itt segíteni kell a kisebbségi érzés leküzdésében, nagyobb felelősséggel kell előkészíteni politikai iskoláztatásokat, illetve olyan személyre szóló pártmegbizatást kell adni, amely ösztönző a testületi tagsággal járó kötelezettség teljesítésére is. Különösen az Ikladi Műszergyárban, Kerepestarcsán igényelte a párttagság, hogy a pártbizottság tagjai adjanak több konkrét segítséget saját alapszervezetüknek és hallassák szavukat a taggyűléseken is. fiz elhangzott és összegyűjtött véleményeket az üzemi községi és intézményei pártszervek írásban is feldolgozták és saját testületük ülésein megvitatták, nemcsakregisztrálták a véleményeket, hanem többségük elemezte a kritikai észrevételek mögött rejlő okokat, ^ és meghatározták az eredményesebb munka módjait. Igen jól végezték el ezen feladatukat a DCM. a Forte, a gödöllői Ganz Árammérő üzemi pártbizottságai. A községi pártbizottságok területén a vita középpontjában az operativitás és a gyakorlatiság témája került. Főleg a budai járásban fogalmaztak úgy. hogy a pártszervezeteknek sok esetben az állásfoglaláson túl a község életével kapcsolatos kérdésekben — más szervek feladatát átvállalva — azok gyakorlati megvalósításával is foglalkozniuk kell. E téren jobb munkamegosztást, felelősségvállalást kell megvalósítani. A községi pártszervezetek munkájára jó hatással van, hogy a megyében évek óta nincs mérleghiányos mezőgazdasági termelőszövetkezet. Az eredményes és átgondolt — a lakosság széles körű társadalmi összefogásával megvalósult — községfejlesztési munka is kedvező feltételeket teremt a községi pártszervek politikai munkájához. Jellemző, hogy a községi pártszervek munkájában is a gazdaságpolitikai kérdések kerültek előtérbe. Az üzemi pártszervek beszámolói a saját vállalati gazdasági élet problémáinak mélyebb ismeretére és azzal összefüggő politikai munkára irányították a figyelmet. Több helyen úgy fogalmaztak, hogy a saját vállalat gazdasági helyzetéről, céljairól, nincs oyan gyors és teljes körű információjuk, mint amiyen joggal elvárható lenne. Bírálták az információ lassúságát. Vácott az üzemi párt- bizottságok ülésein azt hangsúlyozták, hogy jelentős figyelmet fordítanak a jövőben is a munkahelyi demokrácia kiterjesztésére. A Forte és a Kötöttárugyár példája igazolja, hogy sokkal nagyobb mozgalmi ereje van annak a döntésnek, amely széles körű vélemény- csere alapján születik. Ilyen esetekben gz üzemek a legkritikusabb helyzetben is felyj: tudnak emelkedni nehézségeiken. Valameny- nyi pártbizottság munkastílust értékelő beszámolójában külön hangsúlyt kapott az alapszervezetek irányító munkájának továbbfejlesztése. A Csepel Autógyárban külön hangsúlyt kapott, hogy a pártbizottság tagjai saját alapszervezetükben vállaljanak nagyobb részt a párttagság tájékoztatásában és áz alapszervezeti politikai élet, főleg a taggyűlések 'színvonalának emelésében. Erősíteni kell az üzemi és községi pártbizótt- ságoknál az irányító munka azon elemeit, amelyek az alapszervezetek önállóságát, politikai felelősségét növelik. Az eddiginél nsgy&bb szerepet kell szánni az üzemi, községi pártbizottságok tagjainak az alapszervezeti munkában. Területfelelősként gyakrabban vegyenek részt alapszervezeti vezetőségi, valamint taggyűlések előkészítésében, pártcsoportüléseken és a tömegszervezetek rendezvényein. A helyszíni segítő munka az üzemi, községi pártszervek egyik legfontosabb feladata, amely kihatással van a párt tömegkapcsolatának erősödésére is. Erősíteni kell a rétegpolitikai munkát a fiatalok, alkotó értelmiségiek, fizikai munkások körében. További lehetőségek vannak a pártbizottságok mellett működő munkabizottságok munkájának tartalmasabbá, sokoldalúbbá tételében. Mint a pártirányítás egyik fő területét, kiemelt feladatnak kell tekinteni minden hatáskörrel rendelkező pártszervnél a kádermunkát. A pártmunka módszerének tökéletesítése végső soron valamennyi területen a párt tömegkapcsolatainak erősítését szolgálják. Ezt a párthatározatok érdemi megismertetése, egységes elfogadtatása és végrehajtása útján érhetjük el. A tömegkapcsolat fejlesztésében kiemelkedő szerepük van a tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak. Összességében igen nagy feladatot végeztünk el, amikor megyénkben közel 200 pártszerv testületé több ezer párttag véleményét figyelembe véve elvégezte irányító munkájának értékelését, és meghatározta feladatait. Általánosítható tanulsó-g, hogy a párt cselekvési egységének erősítése érdekében a várt vezető szerepének fejlesztés megkívánja, hogy a községi, üzemi és intézményi pártbizottságok és pártvezetőségek mint testületek a jövőben még magasabb szinten teljesítsék feladatukat a párthatározatok végrehajtásában, azok meghozatalában. Megyénk üzemi, községi és intézményi pártbizottságai súlyának megfelelően, érdemben foglalkoztak munkamódszerük fejlesztésével. Erre az elemző munkára szükség volt a pártirányítás erősödését szolgálta és jó útmutatás az alapszervezetek munkájának továbbfejlesztésére is. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára