Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-07 / 209. szám

Ä PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVÍ. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 7., KEDD A követelményekhez igazodva ¥®ie!cí, besszSolt értse meg az idők szavát tenni. Az év folyamán ötmil- liárd forint körüli termelési tervet kell teljesítenie az ipar­nak, jó minőségben, határidő­re megfelelve a szocialista or­szágok igényeinek is. Az év hát­ralévő hónapjaiban a követke­ző esztendő előkészítésével is foglalkozni kell. Összességében az elért eredmény nem rossz, több területen lemérhető a fej­lődés, ugyanakkor a gondok figyelmeztetnek a korszerűsítés gyorsítására, a termékek piac- képességének javítására, az igényekhez való gyorsabb, ru­galmasabb alkalmazkodásra. Sárik Ferenc a továbbiak­ban a soronlévő feladatokat so­rolta fel. Az országos törekvé- 1 sekhez hasonlóan a helybeli üzemekben is gondosan kell kialakítani a termékszerkeze­tet, szervezni a munkát. Az emberek gondolkodásmódjában olyan átalakulásnak kell vég­bemenni, vezetőknél és beosz­tottaknál egyaránt, amelyek a körülményekhez alkalmaz­kodó, okszerű, hasznos megol­dásokat tesznek lehetővé, nö­velve a termelés gazdáságos- ságát. Egyértelműen elhangzott, hogy a vezetőknek szakítaniuk kell az évtizedes beidegződé­sekkel, a rutinból fakadó irá­nyítással. A sok helyen tapasz­talható nehézkességet, lassúsá­got — gondolatban és csele­kedetben egyaránt — friss szemléletű, határozott és elő­remutató munkaszellemnek kell felváltania. A vezetők al­kalmazzák a tudományos veze­téki módszereket, önműveléssel sajátítsák el ezeket, s követel­jék meg környezetüktől is a korszerű, rugalmas és a cél­nak jobban megfelelő formák alkalmazását. Nem először hangzott el fe­lelős fórumon az a meigálla- pítás, amely szerint Cegléden több olyan ipari üzem, szövet­kezet van, amely exportfelada­tokra képes, mint ahány je­lenleg él ezzel a lehetőséggel. Az exportképes termékek kö­re bővebb, mint ahogy a je­lenlegi kiszállítások mutatják. A gazdaságosságot javítandó vagy olcsóbban kell tudnj ter­melni, vagy jobb áron érté­kesíteni gyártmányainkat. Az embereken múlik Nagyobb teret kell adni a gyáregységek önállóságának, informáltságának. A géppark és az alkalmazott technológia több helyen elavult. Ezen rész­ben fejlesztéssel lehet változ­tatni, részben korszerűsítéssel. A közgazdasági szemléletnek még jobban gyökeret kell ver­nie. elemezni a költségeket. A minőségre, a szerződéses fe­gyelemre. anyagbeszerzésre, készletgazdálkodásra még job­ban kell figyelni. Az alkotó ember energiájára, újszerű öt­leteire. versenyszellemére min­den eddiginél nagyobb szükség van. Az átlagon felüli telje­sítést kísérje megfejelő erköl­csi, anyagi megbecsülés. .A munkaverseny és az újítórrmz- galom további kiaknázható tar­talékokat rejt. — Úgy ítéljük meg, hogy vezetőink egy része nehezen vagy egyáltalán nem tud szakí­tani a megrögzött, beidegző- dött szokásokkal. E nélkül pe­dig a nehezebb körülmények között nem lehet előre lépni Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy vezetőink vállalkozó kész­sége, kezdeményezőképessége erősödjön. Bátrabban kell koc­kázattal járó döntéseket hoz­ni, természetesen az ésszerű­ség határain belül — hangsú­lyozta Sárik Ferenc. A testület — jóváhagyva az előterjesztést — feladattervet fogadott el. amely fontosnak tartja a termékszerkezet to­Városunk gazdaságát tekint­ve is meghatározó jelentőségű az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1982. június 23-i határozata, amely a népgazdaság jelenlegi helyzetével és további felada­taival foglalkozik. A párt vá­rosi bizottsága a minap kibő­vített ülésen tárgyalta e témát, felmérve a ceglédi vállalatok, üzemek ez évi munkáját és teendőit. Az ülésen részt vett Komáromi János, a megyei pártbizottság tagja, a Pest me­gyei pártbizottság osztályveze­tője, ott voltak a gazdálkodó egységek vezetői és párttitká­rai is. Jobb is lehetett volna Sárik Ferenc, a párt városi bizottságának első titkára is­mertette a Központi Bizottság határozatát, majd részletező alapossággal szólt a városbeli helyzetről. Előterjesztéséből ki­tűnt, hogy a ceglédi gyárak el­ső félévi tervüket általában tel­jesítették, 2 milliárd 267 millió forint termelési értéket állítot­tak elő. A számok mögött le­maradások és túlteljesítések húzódnak meg. Elmaradt a cél­tól az ÉVIG és a hordógyár, számottevően túlszárnyalta ter­vét a többi között a Vízkutató és Fúró Vállalat, a KÖZGÉP, a PEVDI. A lemaradás rész­ben kapacitáshiányból, részben a megrendelések hiányából adódott. Á vártnál nagyobb arányú termelést a termék- szerkezet korszerűsítése és az új beruházások tették lehető­vé. Jelenlegi viszonyaink között különösen fontos, hogy a nem rubelelszámolású export 357 millió forintot tett ki, amek­kora összegre eddig nem volt példa Cegléden. Ennek a re­kordnak azonban nem szabad eltakarnia a munka még meg­lévő számos hiányosságát, hi­szen az eredmény még ennél kedvezőbben is alakulhatott volna. Az első titkár ezzel kap­csolatban elmondotta, hogy a gépiparban még mindig lassú a termékszerkezet korszerűsí­tésének üteme, kevés új termé­ket gyártanak, a tervezéstől a piacra kerülésig indokolatlanul hosszú idő telik el. Olyan gondok is felvetődtek, amelyekkel szembe kell nézni, mint például a húsiparban az elavult, korszerűtlen géppark, amellyel csak nehezen lehet eleget tenni a higiéniai felté­telének. A hiányosságok csak' többletráfordítással hidalhatok át. s ez rontja az eredményes­séget. A hiteles helyzetképhez tartozik az is, hogy a fenti eredményeket az egy évvel ez­előttinél 2,4 százalékkal kisebb létszámmal sikerült elérni, ese­tenként szakmunkáshiánytól szenvedve, akadozó anyagellá­tás mellett. A munkaszervezésre, a fe­gyelem javítására ma már na­gyobb gondot fordítanak. A legtöbb helyen ütemes a ter­melés. ám ahol zavarok kelet­kéznek az anyagellátásban, rossz a miyika előkészítése, ott kapkodás rontja a minőséget. amit a garanciális javítások költségének emelkedése mutat. A takarékos gazdálkodás, terv­szerű költségcsökkentés ered­ményeként 225 millió forint nyereség származott az ipar el­ső félévi teljesítményéből. vábbi korszerűsítését, az élel­miszeripar exportlehetőségei­nek jobb kihasználását. A könnyűiparban a termékvál­tásnak a divatigényekhez való gyors alkalmazkodást kell szol­gálnia. A termelékenységet minden gyártmánynál javítani kell. Még frissebb és teljesebb piaci tájékozódás szükséges. Az emberek körében mai törekvé­seinknek megfelelő gondolko­dásmódnak kell elterjednie. A takarékosság továbbra is alap- követelmény. Az exportképes termékek gyártásában jelent­kező kapacitáshiányt kooperá­cióval kell elhárítani. A vál- lati partnerkapcsolatok a szer­ződéses fegyelem betartásával erősítendők. Az alkotó szelle­mű munkahelyi légkör megte­remtése elengedhetetlen. A fenti feladatok megvalósítási­ban a pártszervezeteknek meg­határozó szerepük van, hiszen agitációval, irányítással, ellen­őrzéssel és segítségnyújtással, a kommunisták személyes pél­damutatásával szolgálhatják közös céljaink maradéktalan megvalósulását — hangzott el a pártbizottság ülésén. T. T. Figyelmeztető gondok 1982. ipari feladatainak 47,2 százalékát teljesítették az év első hat hónapjában az ipar- vállalatok. Ez mutatja, hogy a hátra lévő időszakban milyen jelentős feladatokat kell még megoldani. A tőkés exportban hasonló értékű árumennyiség piacra juttatása a cél, s ennek késedelem nélkül eleget kell Értékes takarmány Kockakazal féliával fedve Lucerna-, here- és szalmakazlak sorakoznak a ceglédi Lenin Tsz 2-es kerületének szérfis- kertjében. Az értékes takarmányt fóliával takarták le, hogy minél kevesebb menjen ve­szendőbe. Képünkön: Berényi Zoltán szérűfelelős kazalmester a lucerna hőmérsékletét ellen- grzk Apáti-Tóth Sándor felvétele Amíg be nem fut a vonat Nem múlik potyára az idő Népszerű a fiatalok váróterme A ceglédi vasútállomáson egy idő óta megint népes a fiata­lok, az utazó diákok váróter­me. Reggel és délután is, a vo­natra várva itt időzik sok in­gázó középiskolás, szakiskolás és szakmunkástanuló. Amíg a vonatjuk be nem fut, a terem Igény lenne rá Átalakulóban a tájkörzet Kevesebb az uborka és a saláta A kecskeméti zöldségter­mesztő táj egészen Cegléd határáig nyúlik, s ez noha nagy történelmi múlttal ren­delkező terület, az éghajlati adottságok nem mindenben te­szik alkalmassá a zöldségfé­lék termesztésére. A múltban úgy látszik, mintha jobban tudott volna az ember dacol­ni a természettel, mert jelen pillanatban a körzet a fajok száma, a:, termelés mennyisége tekintetében egyaránt átalaku­lófélben van. A Nagykőrös és Cegléd kö­zötti tájban éppen hogy csak van zöldség, legalább is ami a régebbi hagyományokat ille­ti: a saláta és uborka terme­lése visszaesett. A XVIII. szá­zadban kimagasló eredménye­ket értek el az ottani ter­mesztők, a vasút megépítése a szállítást elősegítette. Valaha forgalom volt A századfordulón a körösi uborka és saláta sok ország népeinek asztalára került. Több ezer vagon zöldség kelt útra, a 20-as években szinte kizárólag a körösi saláta kép­viselte a magyar salátát kül­földön. Nyugodtan mondható úgy: fogalom volt! Fél évszázad távlatában megállapítható, hogy ez a nagy korszak elmúlt. A saláta fó­liázása, üvegházi hajtatása, ennek nagy energiaigénye nem teszi lehetővé a gazdaságos termesztést — hévizek nélkül. A körzet geotermikus ener­giákban viszont szegény, emiatt lemaradt a versenyben. Az őszi palántázású vag^ kora tavaszi ültetésű salátanö- »véwykék a fagyot jól bírják. de a kiültetett mennyiség ke­vés a hajdani kínálat elérésé­hez. A nyár derekán igen ne­héz az uborka és a saláta má sodtermesztése: az uborka igen sok vizet kíván a csírázástól a virágzásig, termésfejlődésig, pedig ebben az időben hullik a legkevesebb csapadék. Ön­tözni kellene, s nem is kis mennyiségű vízzel. A salátamagot a növényfi­zi ológusok nagyon kedvelik, a fény színétől függően lehet a csírázás dinamikáját befolyá­solni, vagyis alkalmas teszt­növénynek is. De nemcsak ezért: épp a nyári fényviszo­nyok miatt nehéz is termesz­teni, s ez más szempontból ugyancsak alkalmassá teszi kutatási anyagnak. A saláta hosszú nappalos növény. Ez azt jelenti, hogy a salátanö­vény virágzásához nem igé­nyel sötét szakaszt, tehát ál­landó megvilágítás mellett is képes virítani, magot érlelni. Ez nem jó a zöldségtermesz­tő, salátatermesztő embernek, de azoknak igen, akik mag­jáért ültetik. Augusztus végétől a nappal hossza még meghaladja a 12 órát (ez a hosszú nappal), de a nagy meleg és az erős fény- intenzitás hasonló hatással van: könnyebben felmagzik a saláta, mint tavasszal. Ezt mindenki ismeri, kénytelen tudni, mert a magzás előtt ál­ló és beborult saláta levelei megkeserednek. Ugyanígy járhat a kertész a rosszul megválasztott ubor­kafajta magjával is, kelés után- kissé megfolyik a tő, virágzik, majd az apró kabaktermések megkeserednek. Pedig az ubor­kát is nagyon tudták termesz­teni e két város környékén! Több is elkelne Igény lenne rá, mert a nagyja uborkából melegben rövid idő alatt kovászolni le­het, de az igazi csemegeubor­ka kisméretű. Szakszerűen el­készítve kiváló étvágygerjesz­tő és emésztést elősegítő ha­tású. vitaminjai miatt nélkü­lözhetetlen téüdőben Járva Dél-Pest megye pia­cait, ha itt-ott van is kevés uborka, ritkábban saláta — mindent egybevetve —- na­gyon elmarad a kereslettől, ezért is drágák a standon. Fel­mérésünk csak az okokat bon­colgatta, de ellene csak a ter­melők tehetnek, ami segítheti a jobb ellátást, a változato­sabb táplálkozást és javíthat­ja a kistermelők jövedelmeit S. D. csöndesebb zugában tanulhat­nak, olvashatnak. Néhány — csendben játszható — társas­játék is rendelkezésükre áll, örök kedvenc az asztali foci. Kérhetnek olvasnivalót is: friss napilapok és folyóiratok találhatók a falipolcon, egy szekrényben pedig könyvek, amelyeket kikérhetnek ott tar­tózkodásuk idejére. Ezek fő­ként általános ismertető jel­legűek, szórakoztató vagy épp a kötelező olvasmányok. A diákok váróterme már több éves múltra tekint vissza. A tapasztalat, hogy létrehozá­sa hasznos kezdeményezés volt. Védnökséget a vasutas KISZ-esek vállaltak fölötte. Könyvek között Regélő pclcsorok Rendhagyó órák Felkészült az űj tanévre, a gyermekek foglalkoztatására a ceglédi járási-városi könyvtár gyermekkönyvtára is. Hangle­mez-, dia- és kézikönyvtárukat kibővítették, friss programo­kat terveztek, köztük számos olyat, amely segít a gyerekek­nek a könyvtár megismerésé­ben, használatában. Számos rendezvényük kapcsolódik me­gint az év során a kötelező tananyagokhoz, eseményekhez, az úttörőélethez. Lesznek majd megint rendhagyó órák, iro­dalmi vetélkedők, bemutatók. A gyermekkönyvtárnak ezer­nél több kis olvasója van. Meg­szervezik a legkisebbek, az el­sősök beiratkozását is megint KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez­úton mondok hálás köszönetét mindazoknak a kedves rokonok­nak, jó szomszédoknak, ismerő­söknek, akik drága jó férjem, DÉVAI MÁTYÁS temetésén meg­jelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és velem együtt éreztek. Külön mondok köszönetét a ceg­lédi Kórház intenzív osztály dogo- zóinak, akik éleiben maradásáért fáradoztak. ÖZV. DÉVAI MA- TYASNÉ. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Há­lás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett, drá­ga jó férjem, nagybátyánk, sógo­runk és keresztapánk. KEZEK JÓZSEF temetésén megjelentek, sírjára koszorút és virágot helyez­tek. Köszönetét mondunk a ceg­lédi KIOSZ vezetőségének a kül­dött koszorúért, továbbá a részvét- táviratokért. ÖZV. KÉZÉK JO- ZSEFNÉ és a gyászoló család, KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. ÉT- úton mondok köszönetét mind­azoknak, akik drága élettársam, OCSAI KAROLY LÁSZLÓ temeté­sén megjelentek, sírjára a megem­lékezés és szeretet koszorúit, virá­gait helyezték vagy táviratban fe­jezték ki részvétüket Külön mon­dok köszönetét a 2. számú belgyó­gyászat kezelő orvosainak és ápolóinak, akik életben maradá­sáért fáradoztak. GYÁSZOLÓ ÉLETTARSA. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Felveszünk üzemi se­gédmunkást, labo­ránst. tehergépkocsi­vezetőt, rakodó mun­kást. vizsgázott ka­zánfűtőt. Jelentkezés: Alföldi Tej Tszkv, Kőröstetétlen. Abo­nyi u. 2. ______________ A K özép-magyaror­szági Pincegazdaság Ceglédi Körzeti Gyár­egysége felvételt hir­det: 1 fő esztergályos szakmunkás részére. Bérezés mege*?vezés szerint. Jelentkezni leh^t: Cegléd. Mizsei u. 34 sz. alatt vagy a 10-140 sz. telefonon, a tmk-vpzptrtnái. Beköltözhető családi ház eladó Cegléd, Ba­csó Béla utca 1.4. sT’ám alatt. Érdek­lődni- Cegléd Déli ú+ 'oiím, Simson nedálos kis­motor eladó. Cegléd Sarlő utca 13. szám Érdek’őőni lehet 18 ót-} llfép. Bútorozott szoba ki­adó. Cegléd, összekö­tő út 10 <37.4m alatt. Eladó 300 négys^dnö’ hobbitelek a Budai úton. Érdeklődni le­het • Szabó Ant*»l ház- folfi «vet önéi, Cegléd KAcquth tér 6. szám alatt. Három szobából álló házrész eladó Ceg­léd. Kazinczy utca 9 szám. Kiadó tanyát vagy szoba, konyhás la kást keresek Cegléd környékén. Ajánla­tokat „Megbízhat^ 123 374” jeligére ké­rem a Hírlapkiadó Váll. kirend. Cegléd, Teleki utca 30. szám. Eladó egy szoba, konyha előszoba, spájz, fürdőszobás kertes házrész. Ceg­léd IX., Honvéd utca 11. Törőcsik Eladó Cegléd, Puska­poros utca 20. szám alatt levő kertes csa­ládi ház _______________ Ce gléd, Géza utca 11. számú ház, beköltöz­hetően eladó. Érdek lődni a helyszínen. Eladók 231, 102. 42 li­teres boroshordók. Cegléd, Pesti út 20. szám. Eladó 57 nm-es szö­vetkezeti öröklakás, Kp + OTP-átválla- lással. Érdeklődni le­het 9 órától 18 óráig Cegléd, Kozma Sán­dor utca 11. szám, A lh I em 3. alté Gyesen levő gépírni tudó kismama bármi­lyen bedolgozást vál­lal. Cím: Cegléd Achim András utca 2 szám___________________ Vá rosközpontban 2 szoba összkomfort + garázs eladó Cegléd L. Szív utca 7. szám fszt. 2. Eladó 100 és 200 lite­res szőlöprés. Cegléd. Szél utca 4. szám. Eladó 270 négyszögöl szőlő a Kapás dűlő­től az 5-ik dűlő. Ér­tekezni lehet: Cegléd. Dessewffy utca 22 szám _______ He ti 3 alkalommal házhoz való bejárást, esetleg kerti munkát Is, vagy vállalatnál 4 órai munkákat vál­lalok. cím: Marót! Antalné Cegléd. Koz­ma Sándor utca 7. szám 9 em. 3. altó. Hasas süldők eladók Cegléd, Belső-Budai út 117 szám Eladó 2 szoba össz­komfortos. második emeleti OTP-örökla- kás. földszinten Iker- garázzsal .vagy anél­kül. Kp + OTP-át- vállalással. cím: Ceg­léd Táncsics Mihály utca 2. szám. I. lép­csőház, II em. 7. — Détári. Jő állapotban levő kétrészesre átalakítha­tó ímélv és sport), piros, lengyel baba­kocsi eladó. Puskin utca 39. Köves út mellett la­kóház. 300 négyszögöl kerttel, melléképüle­tekkel eladó. Abony. Vörös Hadsereg útja 20. szám. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents