Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-05 / 208. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 5.. VASÄRNAP Tervszerű munkaefő-gazdslkoilás A határideje: folyamatos A máktermesztés új technológiája Realizált kutatások Mint ahogy az sem lehet vitás, hogy a különféle üzem- és munkaszervezési módszerek legjobbjainak az Árammérő- gyárra való alkalmazása ko­rábban nem is remélt lehető­ségeket nyithat. Ösztönzés Mindemellett a legtermésze­tesebbről sem feledkeznek el a gyárban: folyamatosan javít­ják a munkakörülményeket, emelik a szociális juttatások, szolgáltatások színvonalát, ösz­tönzőbb bérrendszerrel, pré­miummal, jutalommal igye­keznek itt tartani dolgozóikat. Ha már a többi gyárhoz, vál­lalathoz hasonlóan, létszámnö­velésre nem is gondolhatnak. G. Z. százalékos eredményt tudnak felmutatni. A hektáronkénti hozam a korábbinál 2—2,5 mázsával több. Természetesen a betakarító gépek gyártását is szorgalmaz­ták a kutatók. A MÁK—I je­lű nullsorozatú mákbetakarí­tó gépből harmincöt készült el közreműködésükkel. Ezek el­sősorban a magyar mezőgaz­daságba kerültek, de expor­táltak is belőlük a Szovjet­unióba és Csehszlovákiába. F. L Városi gimnázium Őszi munka Az idén is részt vesznek a gödöllői Török Ignác Gimná­zium tanulói az őszi mezőgaz­dasági munkában. Az első és második osztályosok a vác- szentlászlói Zöldmező Terme­lőszövetkezetben segítenek a paradicsomszedésben, a har­madik és a negyedik osztá­lyok tanulói az Alagi Állami Gazdaság erdőkertesi üzem­egységében almát szednek. Régen volt az, amikor egy- egy vállalat, szövetkezet jósze­rivel korlátlanul növelhette dolgozói létszámát. A legöre­gebb munkaügyisek is sajnál­kozva legyintenek: az az idő már sosem tér vissza. Leg­frissebb közgazdasági szemlé­letünk tükrében viszont azt mondhatjuk: nem is baj. Hi­szen éppen az elapadt forrá­sok okozta fejtörés, gyártmá­nyaink külföldi értékesítésé­nek nehézségei döbbentettek rá bennünket a szükséges vál­toztatásokra. Amelyeknek lé­nyege — kell-e ismételni? — a minőség, a minőség és új­ra csak a minőség. Stabilizálni Ezzel együtt, sőt, éppen ezért sem bízhatják azon­ban a véletlenre a gazdálko­dó egységek munkásaik, szel­lemi dolgozóik, vezetőik tobor­zását, kiválasztását. Több ok­ból sem. Egyrészt mert a ter­melékenység növelése, a gé­pek, a munkaidő jobb kihasz­nálása, vagyis az intenzívebb munka, a takarékosság, a vesz­teségidők csökkentése, s a töb­bi közgazdasági és műszaki le­hetőség mellett igenis kipipál- hatatlan teendő, hogy a vál­lalt feladatokhoz megfelelő számú munkáskéz legyen. Másrészt, mert a minőségi követelmények a létszám mel­lett a képzettségre, az érde­keltségre, a sokoldalúságra, a kezdeményezőkészségre, a ru­galmasságra teszik a hangsúlyt Ha úgy tetszik: ma inkább, mint valaha, égetően fontos a munkaerőhelyzet elemzése, ter­vezése, a gyakorlati teendők állandó ellenőrzése. így van ez a Ganz Áram- mérőgyárban is, ahol szintén évek óta gond a létszámcsök­kenés, a fluktuáció. A hetve­nes évek derekáig még akadt a városban, s elsősorban a kör­nyéken szabad munkaerő; ek­kor sikerült a mai nagyság­rendre fejleszteni a gyárat. Az­óta viszont a folytonos érő­feszítések ellenére napi kér>- dés a létszám. A gyár tavalyi önállósulása arra is lehetősé­get adott, hogy a korábbinál tervszerűbben foglalkozzanak a munkaerő kérdésével, s va­lamennyi szóba jöhető szem­pont szerint, s minden lehetsé­ges, célravezető eszközzel igye­kezzenek stabilizálni, esetleg javítani a kiinduló helyzetet. Feltételek Erről tanúskodik az a még tavaly elkészített, közép távú munkaerőgazdálkodási fejlesz tési terv is, amelynek egyes részei mára tervből valósággá lettek. De maradt is bőven teendő, főként olyanok, ami­ket nem is lehet egyik napról a másikra elintézni A szoká­sos megjelölés ezeknél: folya matos Ilyen például a teljesítmény­követelményben dolgozók kö­rének kiterjesztése a bedől gozói hálózat fejlesztése Több éves lehetőséget nyújt az a különleges veszteségfeltárás *s •mit a miskolci Nehézipari Egyetem szakemberei végez­tek korábban a gyárban, « amelynek révén még jövőre is jelentős tartalékokat tár­hatnak fel s hasznosíthatnak a présöntőben, a műanyag-, a festő-, a forgácsol óüzemben és a próbateremben, A dolog természetéből faka­dóan csak szemezgethetünk a különféle, s egyaránt fontos további lehetőségek és teendők között. Figyelemre méltó, hogy öt évre előre meghatározták hátfl; egyetemet, főiskolát vég zett, szakmunkás-képesítési szerzett dolgozót kívánnak újó­lag a gyárhoz kötni, hogy mi­ként igyekeznek gondoskodni a középfokú végzettségű szakem­berekről. Eddig is dicséretes volt az a tevékenység, amit a képzés, to­vábbképzés területén vállalt magára, persze nem minden önérdek nélkül a gyár. A munka melletti tanulás, az ismeretfelújító tanfolyamok révén ezentúl méginkább azon lesznek, hogy a kor, a fejlődő gyártmányok, az új, nehezebb feltételek közötti gazdálkodás­nak megfelelő szinten tartsák a dolgozók szaktudását. Nem hagyhatjuk ki a felso­rolásból azt a nagy területet sem, ami az anyagmozgatás korszerűsítése címszó alatt fog­lalható össze. Ezt sem kell kü­lön bizonygatni: itt jelentős megtakarítások érhetők el. Nemcsak érdekes, fontos nö­vény is a mák. Nagyüzemi ter­meléséről sokáig mégis keve­set hallottunk, nagyrészt azért, mert gépesített termeléstech­nológiája kidolgozatlan volt. Az étkezéshez használt málF valamint a gyógyszeralap­anyagnak kiváló mákgubó pe­dig keresett termény idehaza éppúgy, mint külföldön. A MÉM Műszaki Intézet csaknem öt éve zárta a nagy­üzemi máktermesztés techno­lógiájának kidolgozását, s csakúgy, mint több más té­mát, az úgynevezett realizált kutatási pályázatban most érté­kelték. Visszatekintve megálla­pították, hogy a fejlesztésben akkor részt vevők eredménye­sen dolgoztak, nekik is kö­szönhető, hogy a növény ter­melése, például a speciális ter­melési rendszerekben is, gaz­daságosabb lett. Korábban az ötven százalék nyereség és a hasonló mértékű ráfizetés kö­zött ingadozott egy-egy évben a máktermelés, ma viszont már — tapasztalataik szerint — például az Alkaloida mák­termelési rendszerben 30—80 NYELVI DOLGOK. A nyelv­tant sokan nem szeretik. Ne­héznek, érthetetlennek tartják. Ha sokan vélik így, lehet ben­ne valami. Vannak azonban a nyelvtanon beiül is egysze­rűbb dolgok. Ilyennek tetszik az aki, amely használata. Ha emberről esik szó, akkor — aki. Emberek csoportja azon­ban már amely, üfeglátogat- tam a barátomat, akivel min­dig jól elbeszélgettünk. Meg­látogattam a családot, mely- lyel régóta tartjuk a kapcsola­tot. Sokaknak ez az egyszerűnek látszó szabály mégis nehéz Azt mondják: a brigád, aki a vállalat, aki, a minisztérium, aki, a főosztály, aki. Megfi­gyelhető. hogy abban az eset­ben használják az aki vonat­kozó névmást, ha amberek csoportjáról van szó, illetve intézményekről, amelyekben természetszerűleg emberek dolgoznak, A tévedés mélyén, úgy hiszem, egy balhiedelem bújik meg. Az, hogy az em­ber iránti tiszteletet minde­nekelőtt nyelvi formulával le­het kifejezni, Azzal is, Levél­ben például nagybetűvel írom 3 becsült ember megszólítá­sát: Te, ön, E2 azonban kivétel, hiszen a nyilvánosságnak szánt írá­sokban kisbetűvel írandók a , megszólítások. A tiszteletet ezer féleképpen kifejezhetjük. A névmásokkal, kis- és nagy­betűvel érzékeltetett megbe­csülés igen vérszegény. MEGNEVEZÉS. A gödöllői sportvezetőknek az az ötletük támadt, hogy összehívják az egykori jeles megyei asztali­teniszezőket. hadd játsszanak ismét egymással, beszélgesse­nek, barátkozzanak, elevenít­sék fel a régi örömöket. Meg­szokott dolog ez a sportvilág­ban, Különösen a labdarúgók­nál, akik szebályszerűen baj­nokságot rendeznek. Bevett szokás szerint ez az öregfiúk bajnoksága. Csakhogy az asztaliteniszt szép számmal űzik nők, aki­ket a gödöllőiek szintén meg­hívtak öreglányok? Képtelen­ség. Marad a körülírás. De az is okoz gondokat, mert a kor­ra utaló szavakat lehetőleg kerülni kell. Marad a több­szörös körülírás. Érdemjegy, az érdemjegy az a jegy, amelyet valaki tu­dása, ügyessége, szorgalma, teljesítménye révén kiérdemel. Elsősorban az iskolák mérték- egysége. Tudjuk, a tehetség, képesség, készség örökölt vala­mi. Akaratlagosan annyit te­Az állat itt műszer is^ A Gödöllőn több mint tíz éve működő LATI, vagyis a Laboratóriumi Törzsállatte­nyésztő Intézet ma már csu­pán rövidített nevében őrzi ezt az elnevezést, hiszen három éve már annak, hogy a Kőbá­nyai Gyógyszerárugyár és a CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára égisze alatt LATI Közös Vál lalat néven funkcionál. Tény hogy ez utóbbi elnevezés a cég márkanevét őrzi, de egy­általán nem utal arra, milyen fontos tennivalók várnak rá. Mi persze könnyen meg­fejtjük a nevet, hiszen meg­szoktuk- a régit. — Közös vállalatunk fel­adata a laboratóriumi kísér­letekhez szükséges kisállatok tenyésztése és forgalmazása — tájékoztatott dr. Tőzsér Béla igazgató. — Ezenkívül ezeknek az állatoknak a takarmányát is előállítjuk, s foglalkozunk a laboratóriumi állatokat te­nyésztők képzésével, szakta­nácsadással is. — Nemrégen tartották meg országos tanácskozásukat, amely sorrendben már a tizen­kettedik volt. Ezen természe­tesen saját szakmai munká­juk szerepelt az érdeklődés középpontjában. Szinte megkérdezhető — Valóban az bizonyoso­dott be az elmúlt évtized alatt, hogy a tudományos mun­ka fejlesztéséhez, a magasabb szintű kísérletekhez, mind több, s mind jobb minőségű laboratóriumi állatra van és lesz szükség a jövőben. Nem titok, hogy a laborállat egy­részt műszer, azaz az egyik legprecízebb jelző-, illetve mé- röberendezes. Szinte kérdésekéi lehet intézni hozzá arról, hogy mennyire hatásos valamely anyag vagy éppen ellenanyag, amelyet a gyógyászatban hasz­nálnak. Egyúttal vegyszer is a laborállat, hiszen — a gyógyí­tás alapos előkészítése érde­kében —, részt vesz a reak­ciófolyamatokban és nem egyszer el is fogy bennük. Igaz, a legtöbb valódi műszer igen bonyolult, de egy sem olyan mértékben, mint a bio­lógiai rendszer egyik kis kép­viselője, a laborállat. Ezért nevezzük élő műszernek és vegyszernek. Szakmai segítség — Ami előállításukat, s az irántuk megnyilvánuló érdek­lődést illeti arra jellemző, hogy míg kezdetben évenként ötvenezer, addig ma már több mint hatszázezer laborállatot értékesítünk. S még több is elkelne, ha győznénk a te­nyésztést, a szaporítást. Vagyis tízszeresére növekedett az ér­tékesítésünk. Szakmai tanács­kozásunkon már arról is sza­mot adhattam, hogy remény van rá, miszerint a megkezdő­dött rekonstrukció és a bővt tés eredményeként évek múl­tán egy-másfél millió laborál­lat, mindenekelőtt ennyi eg«5; és patkány tenyésztésére nyí­lik mód évenként. Hadd te­gyem azonban hozzá ezúttal, hogy közben arra is határo­zott törekvésünk van, hogy javítsuk a minőséget. A mai tíz százalékkal szemben, ha­marosan el akarjuk érni. hogy értékesített laborállataink 60—70 százaléka úgynevezett SPF, illetve csíramentes GF- minőségű legyen. Másról is szó van termé­szetesen. Ahogy azt dr. Tő- zsér Béla igazgató elmondotta: a legtöbb szakmabeli, az MTA képviselője éppúgy, mint a szegedi egyetemről érkezet­tek, amikor megfelelőnek ér­tékelték a LATI Közös Vál­lalat munkáját, azt is kérték, hogy a jövőben hatékonyabb segítséget nyújtson a laborái- latokat fogadóknak az állat­házak kiépítésében. Mindenek­előtt szakmai segítségre gon­doltak. Jogosan, hiszen nem. mindegy, hogy a nem kis költséggel, s mint említettük, egyre javuló minőségben elő­állított kisállatok leromla- nak-e a kísérleti helyeken, mielőtt munkába fogják azo­kat. Hiányzó fogadóhelyek A tapasztalat, sajnos az, hogy még a nagy fogyasztók mindegyike sem rendelkezik nemcsak a néhány napos, he­tes kisállattartásra meg­felelő berendezésekkel, sokszor a szállítás speciális eszközei sem elegendőek. A LATI for­góalapja ahhoz már-már ke­vés, hogy beszerezze, forgal­mazza ezeket. Szakmai segít­séget ad a fogadóhelyek fej­lesztéséhez; az eszközök gyár­tását pedig megszervezi. Ezek­ben jó partnerei vannak, pél­dául az isaszegi Lignifer Ipa ri Szövetkezet, és említhetjük az Orvosi Műszerkereskedelmi. valamint a Műszaki Árut Ér­tékesítő Vállalat. F, L Fél óra Nyári panoráma Műsorszerkesztői, előadói képességeiket is kipróbálhat­ják azok a jelentkezők, akik szeptember 24-én beneveznek a Nyári panoráma címmel meghirdetett műsorra a gö­döllői művelődési központban. Itt lehetőség nyílik arra. hogy mostani vagy a korábbi nya­rak hazai vagy külföldi, em­lékezetes kirándulásairól be­számoljunk a többieknek, a nézőknek, hallgatóknak, az utazni szerető társaknak. Fényképekkel, diákkal, 8 mil­liméteres amatőrfilmekkel, tár­gyakkal, hangfelvételekkel il­lusztrálhatok a fél órás él­ménybeszámolók; s a közön­ség dönti majd el, hogy melyik a legjobb, legérdekesebb. A jelentkezéseket szeptember 20-ig várják, ezen a napon lesz a technikai megbeszélés is. MoZIMÍB Vasárnap: Az összekötő jönni fog. Szí­nes, szinkronizált szovjet film. Csak 4 órakor. Én és Katerina. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá­ték, 6 és 8 órakor. Hétfő: A fekete paripa. Színes, szinkronizált amerikai film. Csak 4 órakor! Szívzűr. Színes magyar film­vígjáték, 6 és 8 órakor. Mezőgazdasági filmszemle A jövő év májusában Gö­döllő ad helyet a Magyar Ag­rártudományi Egyesület I. nemzetközi mezőgazdasági filmszemléjének, amelyet ta­nácskozással egybekötve az agrárcentrum tavaszi rendez­vényeként tartanak meg. A MAE Agrár- és Filmklubja is bemutatkozik. A nap programja Szeptember 5. napjának programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Hagyományőrző népművé­szek és táncegyüttesek 7. or­szágos találkozója. Szakmai tanácskozás, az együttesek ér­tékelése 8—12 óráig. Kamaraműsorok — kiállítá­sok 9—14 óráig. A lakóház: népművészeti tárgyak a mai lakásban. Gyakorlati bemuta­tó a közönség részvételével. Mese. Bukovinai magyar nép­mesék, gyermekrajzok és a népművészeti kiállítás. Szokások — generációk. Az emberélet fordulói, szokásel­beszélések különböző nyelvi dialektusokban, Korniss Péter fotói. Szellemvilág. Boszorkányok, .rontások, halottlátók. (Homo­ki Julianna hévízgyörki asz- szony hiedelemtörténeteket mesél.) A fejfák üzenete ... (kiállítás Kós Károly tanulmá­nya alapján). hetünk, hogy szorgalommal, kitartással minél inkább ki­aknázzuk jó tulajdonságain­kat. Mivel nem mi döntjük el, okosnak, éles eszűnek szüle­tünk, avagy sem, ezért ben­nünket gáncs nem érhet, ha esetleg szerényebbek a képes­ségeink. Elvileg nem teszünk kü­lönbséget a munkanemek kö­zött, Minden, a közösségnek szükséges és értékes tevékeny­séget folytató embert tiszte­let illeti, legyen tüdősebész, tornatanár, lakatos, baromfi- tenyésztő. szemétszállító. Azért a megszorítás, hogy elvileg, mert a gyarolatban nem egé­szen így van. A szakmáknak, pályáknak mindig kialakul a rangsora, ami nem közömbös művelőjére nézve sem. A humánus megfontolás sem tüntetheti el a közöttük lévő különbséget. Ami egye­bek között azt is jelenti, hogy a számtanból kettes tanulót nem irányíthatjuk olyan pá­lyára, amelyek magas (okú matematikai tudást igényel­nek Ámde mi van akkor, ha más nem jelentkezik? Nem matematikusnak, hanem olyan szakmunkásnak. amilyenre például a Gödöllői Gépgyár­nak volna szüksége, ahol bo­nyolult felépítésű gépeket kel! kezelni, s ami még nehezebb — javítani. Olyanok jelentkeznek, hal­lottuk az igazgatótól, akik az ezekhez a szakmákhoz leg­szükségesebb alapismeretek bői, matematikából, fizikából, kémiából éppen hogy megha­ladják a 2-es átlagot. S az el­ső év végén a fele megbukik. Az igazgató úgy véli, hogy ezek a gyerekek már az álta­lánosból is kegyelemkettessel jöttek el. Megadhatnák a ke­gyelemjegyet az ipari iskolá­ban is, teszem hozzá én, de az a bonyolult gép nem érzelgős Aki nem ért hozzá az nem tudja megjavítani. Óriás« ellentmondás, hogv miközben a gépek, berendezé­sek tervezésével a közösségek legjobb eszű emberei vannak megbízva, más nem is boldo­gulna vglük, a kezelők, kar­bantartók táborába évről év re gyengébb képességűek je lentkeznek, A gépgyár példá ja nem egyedi. Minden ipar« iskolában ez a helvzet. Egv szerűen elképesztő, hogy olya no1 is -akadnak, akik a (olya matos olvasással is hadilábéi ál.nak. Fz azonban már nem képesség dolga. Nem hiszem hogy normális embereket nr lehetne megtanítani olvasni . Kör Pál Tánc. Táncház a találkozón részt vevő népművészmesterek és együttesek közreműködésé­vel. Táncoló gyerekek, tánco­ló öregek, néprajzi fotók. Á gyermek és környezete. Kiállítás a Gödöllői Galériá­ban. (Játékkészítés Vidák Ist­ván ifjú népművész vezetésé­vel.) 9—17 óráig: Tárgyalkotó népművészek kiállítása és vására a belső ud­varon. Antikvár néprajzi könyvvá­sár. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat anyaga a ta­lálkozóra szervezett országos gyűjtésből. Budapesti és vidé­ki múzeumok időszaki kiad­ványai. Lemezvásár. Néprajzi filmek vetítése. Népzenei felvételek. Látogatás Galga-menti nép­művészeknél. Galgamácsára, Versegre. Zsámbokra kirándu­lás autóbusszal megfelelő szá­mú jelentkező esetén. A gyermek és környezete kiállítás a Gödöllői Galériában. Nemezmegmunkálás, agya­gozás, foglalkozás gyerekek­nek és szülőknek. Veresegyház, művelődési központ: Tavaszy Noémi grafikusmű­vész Tisztelet Kodálynak cí­mű kiállítása. Megtekinthető 10—20 óráig. Szeptember 6. napjának programja: Gödöllő, művelődési köz­pont: Ilku János Találkozás egy tanyával című fotókiállítása, 18 órakor. Labdarúgás Az első forduló Ma kezdődik a járási labda­rúgó-bajnokság. A mérkőzése­ket fél ötkor játsszák, előtte fél háromkor találkoznak az ifjúság csapatok, A párosítás, ’árőjelben a játékvezetők: Domony—Gnlgamáoso (Czene, Tóth), Pécel—C algahévíz 'Maszlag, Merkel, Lits), Zsám- bok— Isaszeg 'Leeéndi, Tróják, Turóozi), Túra—Erdőkertes 'Dn-ák, Németh. Máthél, Mo­gyoród— H^'-ízevörk (Répást, Vavner, Bodor), Kerepestarcsa —Valkó (B. Tóth, Mészáros). ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi’ 4$ Mindennapi apróságok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents