Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-04 / 207. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT Megháhija a munkát Lugas árnyékol a kertben Dísze, kincse qi udvarnak Az egyik leghálásabb növény a szőlő, mely gazdagon megfizet az ápolásért, a fáradozásért. Ezt bizonyítja a nagykőrösi udvarokban és kertekben levő sok szőlőtőke. Ezúttal azokról a kis udvarokról szólunk, melyekben csak egykét szőlőtőke van, melyek gazdag terméssel látják el a családot, bizonyítva azt, hogy kis területen is lehet sok szőlőt termelni. A Tas utcában van a háza özv. Szentpéteri Lászlónénak, akinek elhunyt férje a Hunyadi Tsz-ben dolgozott. Udvarukban van egy 25 éves, karvastagságú szőlőtőke, mely a fél udvart besátorozza. Ismeretlen nevű szép, nagyfürtű fehér szőlő, évente 150—200 liter bort ad. Finom, édes szőlő terem rajta és az idén is jó termést ígér. Az idős asszony elmondotta, hogy az öreg tőkét fia, Szentpéteri László a Mészáros Tsz méregraktárosa gondozza. A tőke azonban nem igényel különösebb gondozást. Háromszor permetezték, és szép egészséges. Dísze és kincse az udvarnak, jövőre tovább vezetik vesz- szőit az udvar másik részére. A szomszédos Kund utcában lakik Csurgat Sándor nyugdíjas asztalosmester, aki a Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet asztalosipari részlegét hosszú'évtizedekig vezette, és még most is, mint szak- tanácsadó dolgozik a régi munkahelyén. Az ő házának udvarán is van egy említést érdemlő szőlőtőke, melynek vessszőjét négy évvel ezelőtt, dr. Szegedi Sándor szőlőnemesítő tudós adta, az általa kinemesített R—49-es fajtából. Az azóta megerősödött, megnövekedett tőkét szépen kialakították, ernyő alakú vázra futtatók. Mór érik, finom, muskotályos zamatú gyümölcse. Rengeteg szőlő van rajta. Sokat leszedtek már belőle, de még mindig vagy száz fürt lóg le a vesszőkről. Hallottuk, hogy Csurgai Sándor fiatal kora óta a művészetnek, a faszobrászcnnak is hódol. Kérésünkre műhelyében és lakásában megmutatta munkáit. Nemps fahasábokból, kisebb- nagyobb, jól kimunkált, élet- .hűséget mutató arcokat, alakokat és domborműveket faragott ki. Köztük Ady Endre, Móricz Zsigmond és saját maga arcmását. Munkái között geometrikus idomokból alakított kompozíciók is akadnak. A tabáni kis utcákban, íme sok érték és szépség rejtőzik. Kopa László Ifere'silf q hibát A Gelka Biczó utcai műhelyében Márkus Ferenc szerelő az elromlott televízióban keresi a hibát Hancsovszki János felvétele Veszélyes ebéd A héten tűz keletkezett a Csokonai utca 2. szám alatti családi ház konyhájában. A szerencsére kisebb méretű tűz története az, hogy a 12 éves diákgyerek az iskolából hazaérkezve a gáztűzhelyen tojást akart magának ebédre sütni, mert egyedül volt otthon, s nem volt aki ébédet készítsen neki. A tojássütéshez feltett zsírról azonban megfeledkezett. Annyira, hogy el is ment hazulról, a gáztűzhely elzárása nélkül. A lábosban lévő zsír meggyulladt, s meggyújtotta a szárítóra kiteregetett konyharuhákat. A tűz beavatkozás nélkül elaludt, mivel más éghető anyag nem volt a közelében. A kár tehát jelentéktelen. A propán-bután gáztűzhely lángját egyébként este hazatérő szülők oltották el. Az esetben sok veszély rejlett, s valóban csak a szerencsén múltút, hogy nagyobb kár nem keletkezett. A szerencse azonban forgandő, éppen ezért a városi tűzoltóparancsnokság kéri a szülőket, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak gyermekeik tűzzel kapcsolatos tevékenységére. Piaci jelentés Pénteken nagy és élénk piac volt. Kiemelkedően nagy volt a baromfi-felhozatal. Dinnyéből már kevesebb van mint korábban, de tartja magát a 3 forintos görögdinnyeár. A befőzni való dinnye 4—5 forint. A szemestermény-piacon a búza literje 5—5,50, az árpa 5, a szemes kukorica 5, a napraforgómag 12, a lucernamag kilója 100, a takarmánytök 1— 1,50 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon a csemegeszőlő 15—20, az alma 8—14, a körte 10—12, a sermina szilva 10, az oltott szilva 7, a kékszilva 5, az őszibarack 8—14, a fehér káposzta 4—6, a kelkáposzta 7—8, a paradicsom 5—6, az uborka 6, a hagyma 8—10, a burgonya 5,50—6, a fokhagyma 50, a zöldbab 6—8, a karfiol 10—15, a zöldpaprika 10—15, a köleskása 40, a zöldség csomója 5— 6 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párját 170—200, a vágócsirkét 60—160, a legnagyobbakat 200 —220, a négyhetes csirke darabját 30, a kacsa párját 180— 200, a ludat 330, a gyöngytyúkot 130, a tyúktojás darabját 2 forintért árulták. Arany János levelei Hová lettek az akadémikusok? A nagykőrösiek szívesen mondogatják, hogy Arany János idejében a fél Akadémia itt lakott Nagykőrösön. Arról már ritkábban esik szó, hogy miként kerültek ide, s főként hová lettek később az akadémikusok. Kecskeméttel szemben, a gimnáziumért folytatott harcban akkor billent a mérleg Nagykőrös javára, amikor Báthory Gábor püspök azonos nevű fiát meghívták lelkésznek. Báthory hivatalából eredően az iskolaszék elnöke lett, s 48 után, az újjászervezéskor Magyar Pál polgármesterrel és a gimnázium tanáraival, Szigeti Warga Jánossal, Fitos Pállal és Jánosi Ferenccel együtt ő- vezette át az új korszakba a tanintézetet. Körültekintettek az országban, és a jók közül a legjobb, a legnevesebb embereket hívták meg tanárnak. Szász Károly, Kiss Lajos, Ács Zsigmond és Mentovich Ferenc nagy tudással, sok tapasztalattal felvértezve foglalták el helyüket, és hozzákezdtek az érvényes rendelet, az Organisations Entwurf alapján a tanrend és az iskola törvényeinek kidolgozásához. E rendelet tartalmazta azokat a feltételeket, amelyek pontos teljesítése alapján megkaphatja az iskola az államérvényességi és nyilvánossági jogot. Fontos követelmény volt a tanárok politikai megbízhatósága, s emellett a tanári állás betöltését iskolai végzettséghez kötötték. Aranynak itt, e két pont körül akadtak nehézségei. Olyan területen fejtett ki tevékenységet, amelyre a maga iskoláztatásában egyáltalán nem nyert felkészítést. Az Entwurf alapján Mikulási felügyelő megkezdte az ellenőrzést, a tanárok igazoltatását. Ez a vizsgálódás nagyon elhúzódott és bizonytalanságban tartotta az embereket. „Ki van mondva — írta Arany Lévay Józsefnek 1853. június 10-én, hogy kompromittált egyén más hivatalnok lehet, még zsandár is, de az ifjúság nevelését rábízni nem lehet. Sajnos, látni, miképp hagy az egyháztanács magukra és sorsukra oly embereket, akiket előbb bálványozott... A nyilvánossági jog közülünk egy párnak a feladásával lesz megkapandó, némelyikünk ellen személyes kifogás forog fenn, különösen három személy van megróva. Szász, Mentovich és Jánosi. Jó embereik lehetnek szegényeknek.” ★ Az ellenőrzés a tanárok külsejére is kiterjed. Erről 1854 decemberében Arany ezt írja: „Az imént vágattam le Don Caesar de Baltazár féle spanyol szakállamat, és csippentettem rövidebbre bajuszomat. Szász K. ma délben, mikor elváltunk, ő is éppen a borbély- műhelybe ment, hogy a sza- kállát, s mint pap. a bajuszát levétesse, ami pedig nehezen rendítené meg Európa egyen- súlvát. mert_igen kicsiny.” Arany 1853. május 23-án számol be arról Tompa Mihálynak, hogy az iskola a nyilvánossági jogot megkapta. Ez volt az az esztendő, amikor Szász Károly lemondott, s Jánosi Ferenccel együtt, némi félreértések közepette Kecskemétre távozott. „Szász nem azért Kecskeméten professzor — írta Arany, mintha ott jobb volna. Részint a felülről jövő kedvetlenségtől ijedt meg, részint az itteni emberek hidegsége hatott rá rosszul. Midőn felülről kérdés alá jőve, innen alulról pártolásra lett volna szüksége. Részint egy apa gorombáskodott vele, minthogy fia az érettségi vizsgán mathezisből megbukott. Elég az, hogy ő leköszönt ...” Mentovichot, Szászt és Jánosit régi barátság fűzte egymáshoz. Mindhárman a 48-as események miatt kompromittált egyének voltai}: puskaport gyártottak. Szilágyi Sándort, tanártársukat meg sem erősítették, sőt, szigorúan megintették, hogy hagyjon fel az 1848-as események históriai megörökítésével. ir Aranyt megviselte a vizsgálattal járó hosszas várakozás, a bizonytalanság. Mi lesz vele, ha nem erősítik meg állásában? Hová, s merre menjen, mihez fogjon? Nem volt meg a rendeletben előírt iskolai végzettsége. Viszont remélni lehetett, hogy ezt elnézik neki, hiszen a Toldi miatt országos dicsfény övezte. „Meglehetős bizonytalanságok örvényén lebegtünk keresztül. Majd ezzel, majd azzal ijesztgettek, idomítottak, dresszíroztak, abrichtoltak. De még most sem vagyok egészen a hámba való ...’ — írta 1854- ben Szilágyi Sándornak. A nagy tanári karból Fitos Pál 1854-ben váratlanul (éppen a neve napján) meghalt. Theodorovics (Tomory) Anasztáz mesés örökséghez jutott, és felhagyott a tanítással. Ács Zsigmond. aki 14 nyelven beszélt, 1855-ben Foktőre ment lelkésznek. Egy év múlva Csikay Imrét ugyancsak lelkésznek választják meg, de Dunavecsére. „Mentovich is itthagy bennünket, csak én maradok itten örökre..." — írta Arany Tompának 1856-ban. Tulajdonképpen ekkorra már kicserélődött a tanári kar. Mikulási felügyelő a barátaival tölti be az üres állásokat. A helyzetet Arany a sógorának 1857-ben írt levelében így jellemezte: „A collegatus megvan egymással, még inkább egymás mellett, de a jó cim- boraság nincs. Üj emberek jönnek, kik közt az ember kénytelen érezni, hogy már vén (40 éves). Különben az iskola is a hanyatlás útjára lépett.” S íme#egy másik levél 1859- ből. „Szabó Károly is itthagy. Enyedre megy professzornak. Ide s tova én leszek itt az utolsó mohikán. Nem kellünk mi már itt, híres emberek. Arra van célzás, csupán körösi fiákkal (sógorság-komaság) rakni meg az intézetet, az idegenek úgysem állandóak, mindjárt elmennek, ha jobb kenyérre hívják őket.” ★ Az iskolák önrendelkezésének visszaállításakor az iskolaszék gyökeres változáson esik át. Elmegy Báthory Gábor, s Magyar Pál helyébe is új polgármester lép. Az iskolaszékből kizárják a tanárokat, az igazgató egyedül képviseli a tantestületet. Arany ezután megy el a városból. Álljon itt két idézet tőle e távozásról. „Lehetetlen átélnem újabb iskolai változásokat. Egy osztályt, abban 9- 10-féle tantárgyat tanítani, nem menne az már nekem Nem vagyok olyan mindentudó. A Kisfaludy Társaság választása alkalmat nyújt, hogy némi dísszel történjék a távozásom, rosszabb sorsból jobbra, habár látszólag is .. S a másik vallomás: „Mondják, Allah mindenki számára letesz valahová egy darab kenyeret, s az ember nem mehet el onnan addig, amíg azt a darab kenyeret meg nem ette. Ügy látszik, Allah az én kenyeremet innen most már egy kicsit távolabbra tette.” Molnár Elekné Ősszel is üdít a szóda Olykor már hűvös van, de jöhetnek még melegebb napok Is. Kelendő portéka még a szódavíz. A literes üvegeket a boltokban a lakosság vásárolja, a 25 literes ballonok pedig a vendéglátó üzemekbe kerülnek. Képünkön: Megérkezett a várva várt szállítmány a Mészáros János Tsz borozójába a Középmagyarországi Pincegazdaság szikvíz üzeméből. Apáti Tóth Sándor felvétele Tekeviadal városunkban Ezúttal hetedszer és ezen belül városunkban, a temetőhegyi tekecsarnokban, másodízben rendezték a megyei Alkotmány Kupa tekeviadalt. Most személyenként 100 tarolásos dobással mérték össze tudásukat a résztvevők úgy, hogy mind a 4 pályasávon 25-25-öt kellett gurítaniok. 1 Az Nk. Mészáros Tsz SK versenyzői jól szerepeltek: csapatversenyben az NB III-as aszódiakat és gödöl- lőieket is megelőzték, de egyénileg is értek el jó helyezéseket. A csapatversenyben: 1. KÖZGÉP (Cegléd) B 1353; 2. Nk. Mészáros Tsz SK (Fekete Sándor, Lóczy Mihály^ Farkas Ferenc, Kovács László, Szabó Balázs, Nagy Péter) 1323; 3. Gödöllői SC 1298; 4. Aszódi Spartacus 1281; 5. Volánbusz, Nk. (Balogh Balázs, Ligeti Zoltán, Tóth Ferenc, Dobos József, Vá- radi Dénes, Halász Érnő) 1156; 6. KÖZGÉP (Cegléd) ifi 1101 összfával. Egyéniben a körösi sportolók helyezései a következők: 3. Fekete Sándor (Nk. Mészáros Tsz) 252; 4. Lóczy Mihály (M) 233; 9. Farkas Ferenc (M) 225; 11. Kovács László (M) 221; 14. Balogh Balázs (Volánbusz Nk.) 217; 15. Ligeti Zoltán (V) 213; 16. Tóth Ferenc (V) 209; 19. Szabó Balázs (M) 204; 25. Dobos József (V) 189; 27. Nagy Péter — csere: Szabó Tibor (M) 188; 34. Váradi Dénes (V) 169; 36. Halász Ernő (V) 159 fával. Az 1—5. helyezettek szép tiszteletdíjat kaptak, a Mészáros Tsz szakszervezete által felajánlott kűlöndíjat a Tsz SK legjobban szerepelt versenyzője: Fekete Sándor kapta. Szombati sportműsor Asztalitenisz Budapest: Külker SC—Nk. Kinizsi, NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. Atlétika Kecskemét: országos junior és ifjúsági minősítő verseny. Gyöngyös: serdülő B-korcso- portos területi bajnokság. Kézilabda Vecsés: V. Tsz SE—Nk. Kinizsi, felnőtt és ifjúsági férfi megyei II. osztályú bajnoki mérkőzés. Teke Cegléd: KÖZGÉP (NB II.)— Nk. Mészáros Tsz SK, barátságos csapatmérkőzés. Természetjárás Nyugat-Mecsek: az Nk. Pedagógus SE és a Toldi ODK- sok közös túrája. Vasárnapi műsor Asztalitenisz N agytar csa: N. KSK—Nk. Kinizsi II. és N. KSK ifi—Nk. Kinizsi ifi, megyei férfi csapatbajnoki mérkőzés. Atlétika Gyöngyös: serdülő B-korcso- portos területi bajnokság. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 13.30: Nk. Kinizsi ifi—Üjhartyáni KSK ifi, 15.30: Nk. Kinizsi—Űjhar- tyáni KSK, megyei II. osztályú bajnoki mérkőzés. Modellezés Százhalombatta: vitorláshajó-modellek megyei bajnoksága. Sakk Művelődési központ, 9.30: Nk. Arany SE—Dunakeszi SE, megyei I. B. osztályú csapatbajnoki mérkőzés. Természetjárás Nyugat-Mecsek: az Nk. Pedagógus SE és a Toldi ODK- sok túrája. S. Z. Mozi A vidéki lány. Színes francia film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban A sárga elefánt. Színes szovjet mesefilm, fél 4-kor. Vasárnapi szülők. Színes magyar film. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. ' * Állatorvosi ügyelet Szeptember 4-én reggel 8 órától 6-án reggel 8 óráig Nagykőrösön, Kocséron ' és Nyársapáton az ügyeletes állatorvos dr. Balogh József. Megtalálható Nagykőrösön Nádor utca 1. szám alatt. Telefon 402. Cáiamííser szerdán este Lapunk augusztus 31-i számában félreérthetően adtuk meg a Békés és Pest megyei Fogyasztási Szövetkezetek népi és cigányzenekarai hangversenyének időpontját. A gálaműsor valójában szeptember 8-án, szerdán este fél 8 órakor lesz a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola aulájában. ISSN 0133-2708 (Nagykörösi Hírlap) * V I