Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT Megháhija a munkát Lugas árnyékol a kertben Dísze, kincse qi udvarnak Az egyik leghálásabb nö­vény a szőlő, mely gazdagon megfizet az ápolásért, a fára­dozásért. Ezt bizonyítja a nagykőrösi udvarokban és ker­tekben levő sok szőlőtőke. Ez­úttal azokról a kis udvarokról szólunk, melyekben csak egy­két szőlőtőke van, melyek gaz­dag terméssel látják el a csa­ládot, bizonyítva azt, hogy kis területen is lehet sok sző­lőt termelni. A Tas utcában van a háza özv. Szentpéteri Lászlónénak, akinek elhunyt férje a Hunya­di Tsz-ben dolgozott. Udva­rukban van egy 25 éves, kar­vastagságú szőlőtőke, mely a fél udvart besátorozza. Isme­retlen nevű szép, nagyfürtű fehér szőlő, évente 150—200 li­ter bort ad. Finom, édes szőlő terem rajta és az idén is jó termést ígér. Az idős asszony elmondotta, hogy az öreg tő­két fia, Szentpéteri László a Mészáros Tsz méregraktárosa gondozza. A tőke azonban nem igényel különösebb gondozást. Háromszor permetezték, és szép egészséges. Dísze és kincse az udvar­nak, jövőre tovább vezetik vesz- szőit az udvar másik részére. A szomszédos Kund utcában lakik Csurgat Sándor nyugdí­jas asztalosmester, aki a Gép­gyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet asztalosipari rész­legét hosszú'évtizedekig vezet­te, és még most is, mint szak- tanácsadó dolgozik a régi munkahelyén. Az ő házának udvarán is van egy említést érdemlő szőlőtőke, melynek vessszőjét négy évvel ezelőtt, dr. Szegedi Sándor szőlőneme­sítő tudós adta, az általa ki­nemesített R—49-es fajtából. Az azóta megerősödött, meg­növekedett tőkét szépen ki­alakították, ernyő alakú váz­ra futtatók. Mór érik, finom, muskotályos zamatú gyümöl­cse. Rengeteg szőlő van rajta. Sokat leszedtek már belőle, de még mindig vagy száz fürt lóg le a vesszőkről. Hallottuk, hogy Csurgai Sán­dor fiatal kora óta a művé­szetnek, a faszobrászcnnak is hódol. Kérésünkre műhelyében és lakásában megmutatta munkáit. Nemps fahasábokból, kisebb- nagyobb, jól kimunkált, élet- .hűséget mutató arcokat, alako­kat és domborműveket fara­gott ki. Köztük Ady Endre, Móricz Zsigmond és saját ma­ga arcmását. Munkái között geometrikus idomokból alakí­tott kompozíciók is akadnak. A tabáni kis utcákban, íme sok érték és szépség rejtőzik. Kopa László Ifere'silf q hibát A Gelka Biczó utcai műhe­lyében Márkus Ferenc szerelő az elromlott televízióban kere­si a hibát Hancsovszki János felvétele Veszélyes ebéd A héten tűz keletkezett a Csokonai utca 2. szám alatti családi ház konyhájában. A szerencsére kisebb méretű tűz története az, hogy a 12 éves diákgyerek az iskolából haza­érkezve a gáztűzhelyen to­jást akart magának ebédre sütni, mert egyedül volt ott­hon, s nem volt aki ébédet készítsen neki. A tojássütés­hez feltett zsírról azonban megfeledkezett. Annyira, hogy el is ment hazulról, a gáztűz­hely elzárása nélkül. A lábos­ban lévő zsír meggyulladt, s meggyújtotta a szárítóra kite­regetett konyharuhákat. A tűz beavatkozás nélkül elaludt, mivel más éghető anyag nem volt a közelében. A kár tehát jelentéktelen. A propán-bután gáztűzhely lángját egyébként este hazatérő szülők oltották el. Az esetben sok veszély rej­lett, s valóban csak a szeren­csén múltút, hogy nagyobb kár nem keletkezett. A szerencse azonban forgandő, éppen ezért a városi tűzoltóparancsnokság kéri a szülőket, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak gyerme­keik tűzzel kapcsolatos tevé­kenységére. Piaci jelentés Pénteken nagy és élénk piac volt. Kiemelkedően nagy volt a baromfi-felhozatal. Dinnyé­ből már kevesebb van mint korábban, de tartja magát a 3 forintos görögdinnyeár. A be­főzni való dinnye 4—5 forint. A szemestermény-piacon a búza literje 5—5,50, az árpa 5, a szemes kukorica 5, a nap­raforgómag 12, a lucernamag kilója 100, a takarmánytök 1— 1,50 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con a csemegeszőlő 15—20, az alma 8—14, a körte 10—12, a sermina szilva 10, az oltott szilva 7, a kékszilva 5, az őszi­barack 8—14, a fehér káposz­ta 4—6, a kelkáposzta 7—8, a paradicsom 5—6, az uborka 6, a hagyma 8—10, a burgonya 5,50—6, a fokhagyma 50, a zöldbab 6—8, a karfiol 10—15, a zöldpaprika 10—15, a köles­kása 40, a zöldség csomója 5— 6 forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­ját 170—200, a vágócsirkét 60—160, a legnagyobbakat 200 —220, a négyhetes csirke da­rabját 30, a kacsa párját 180— 200, a ludat 330, a gyöngytyú­kot 130, a tyúktojás darabját 2 forintért árulták. Arany János levelei Hová lettek az akadémikusok? A nagykőrösiek szívesen mondogatják, hogy Arany Já­nos idejében a fél Akadémia itt lakott Nagykőrösön. Arról már ritkábban esik szó, hogy miként kerültek ide, s főként hová lettek később az akadé­mikusok. Kecskeméttel szemben, a gimnáziumért folytatott harc­ban akkor billent a mérleg Nagykőrös javára, amikor Bá­thory Gábor püspök azonos nevű fiát meghívták lelkész­nek. Báthory hivatalából ere­dően az iskolaszék elnöke lett, s 48 után, az újjászervezéskor Magyar Pál polgármesterrel és a gimnázium tanáraival, Szi­geti Warga Jánossal, Fitos Pál­lal és Jánosi Ferenccel együtt ő- vezette át az új korszakba a tanintézetet. Körültekintet­tek az országban, és a jók kö­zül a legjobb, a legnevesebb embereket hívták meg tanár­nak. Szász Károly, Kiss Lajos, Ács Zsigmond és Mentovich Ferenc nagy tudással, sok ta­pasztalattal felvértezve foglal­ták el helyüket, és hozzákezd­tek az érvényes rendelet, az Organisations Entwurf alap­ján a tanrend és az iskola törvényeinek kidolgozásához. E rendelet tartalmazta azokat a feltételeket, amelyek pontos teljesítése alapján megkaphat­ja az iskola az államérvényes­ségi és nyilvánossági jogot. Fontos követelmény volt a tanárok politikai megbízható­sága, s emellett a tanári állás betöltését iskolai végzettség­hez kötötték. Aranynak itt, e két pont körül akadtak nehéz­ségei. Olyan területen fejtett ki tevékenységet, amelyre a maga iskoláztatásában egyálta­lán nem nyert felkészítést. Az Entwurf alapján Mikulási fel­ügyelő megkezdte az ellenőr­zést, a tanárok igazoltatását. Ez a vizsgálódás nagyon elhú­zódott és bizonytalanságban tartotta az embereket. „Ki van mondva — írta Arany Lévay Józsefnek 1853. június 10-én, hogy kompromit­tált egyén más hivatalnok le­het, még zsandár is, de az if­júság nevelését rábízni nem le­het. Sajnos, látni, miképp hagy az egyháztanács magukra és sorsukra oly embereket, akiket előbb bálványozott... A nyil­vánossági jog közülünk egy párnak a feladásával lesz meg­kapandó, némelyikünk ellen személyes kifogás forog fenn, különösen három személy van megróva. Szász, Mentovich és Jánosi. Jó embereik lehetnek szegényeknek.” ★ Az ellenőrzés a tanárok kül­sejére is kiterjed. Erről 1854 decemberében Arany ezt írja: „Az imént vágattam le Don Caesar de Baltazár féle spa­nyol szakállamat, és csippen­tettem rövidebbre bajuszomat. Szász K. ma délben, mikor el­váltunk, ő is éppen a borbély- műhelybe ment, hogy a sza- kállát, s mint pap. a bajuszát levétesse, ami pedig nehezen rendítené meg Európa egyen- súlvát. mert_igen kicsiny.” Arany 1853. május 23-án számol be arról Tompa Mi­hálynak, hogy az iskola a nyil­vánossági jogot megkapta. Ez volt az az esztendő, amikor Szász Károly lemondott, s Já­nosi Ferenccel együtt, némi félreértések közepette Kecske­métre távozott. „Szász nem azért Kecskemé­ten professzor — írta Arany, mintha ott jobb volna. Részint a felülről jövő kedvetlenség­től ijedt meg, részint az itteni emberek hidegsége hatott rá rosszul. Midőn felülről kérdés alá jőve, innen alulról párto­lásra lett volna szüksége. Ré­szint egy apa gorombáskodott vele, minthogy fia az érettsé­gi vizsgán mathezisből megbu­kott. Elég az, hogy ő lekö­szönt ...” Mentovichot, Szászt és Jáno­sit régi barátság fűzte egymás­hoz. Mindhárman a 48-as ese­mények miatt kompromittált egyének voltai}: puskaport gyártottak. Szilágyi Sándort, tanártársukat meg sem erősí­tették, sőt, szigorúan megin­tették, hogy hagyjon fel az 1848-as események históriai megörökítésével. ir Aranyt megviselte a vizsgá­lattal járó hosszas várakozás, a bizonytalanság. Mi lesz ve­le, ha nem erősítik meg állá­sában? Hová, s merre menjen, mihez fogjon? Nem volt meg a rendeletben előírt iskolai végzettsége. Viszont remélni lehetett, hogy ezt elnézik ne­ki, hiszen a Toldi miatt orszá­gos dicsfény övezte. „Meglehetős bizonytalansá­gok örvényén lebegtünk ke­resztül. Majd ezzel, majd az­zal ijesztgettek, idomítottak, dresszíroztak, abrichtoltak. De még most sem vagyok egészen a hámba való ...’ — írta 1854- ben Szilágyi Sándornak. A nagy tanári karból Fitos Pál 1854-ben váratlanul (ép­pen a neve napján) meghalt. Theodorovics (Tomory) Anasz­táz mesés örökséghez jutott, és felhagyott a tanítással. Ács Zsigmond. aki 14 nyelven be­szélt, 1855-ben Foktőre ment lelkésznek. Egy év múlva Csikay Imrét ugyancsak lelkésznek választ­ják meg, de Dunavecsére. „Mentovich is itthagy bennün­ket, csak én maradok itten örökre..." — írta Arany Tom­pának 1856-ban. Tulajdonkép­pen ekkorra már kicserélődött a tanári kar. Mikulási felügye­lő a barátaival tölti be az üres állásokat. A helyzetet Arany a sógo­rának 1857-ben írt levelében így jellemezte: „A collegatus megvan egymással, még inkább egymás mellett, de a jó cim- boraság nincs. Üj emberek jön­nek, kik közt az ember kény­telen érezni, hogy már vén (40 éves). Különben az iskola is a hanyatlás útjára lépett.” S íme#egy másik levél 1859- ből. „Szabó Károly is itthagy. Enyedre megy professzornak. Ide s tova én leszek itt az utolsó mohikán. Nem kellünk mi már itt, híres emberek. Ar­ra van célzás, csupán körösi fiákkal (sógorság-komaság) rakni meg az intézetet, az ide­genek úgysem állandóak, mindjárt elmennek, ha jobb kenyérre hívják őket.” ★ Az iskolák önrendelkezésé­nek visszaállításakor az isko­laszék gyökeres változáson esik át. Elmegy Báthory Gá­bor, s Magyar Pál helyébe is új polgármester lép. Az isko­laszékből kizárják a tanáro­kat, az igazgató egyedül kép­viseli a tantestületet. Arany ezután megy el a vá­rosból. Álljon itt két idézet tőle e távozásról. „Lehetetlen átélnem újabb iskolai változá­sokat. Egy osztályt, abban 9- 10-féle tantárgyat tanítani, nem menne az már nekem Nem vagyok olyan mindentu­dó. A Kisfaludy Társaság vá­lasztása alkalmat nyújt, hogy némi dísszel történjék a távo­zásom, rosszabb sorsból jobb­ra, habár látszólag is .. S a másik vallomás: „Mond­ják, Allah mindenki számára letesz valahová egy darab ke­nyeret, s az ember nem me­het el onnan addig, amíg azt a darab kenyeret meg nem et­te. Ügy látszik, Allah az én kenyeremet innen most már egy kicsit távolabbra tette.” Molnár Elekné Ősszel is üdít a szóda Olykor már hűvös van, de jöhetnek még melegebb napok Is. Kelendő portéka még a szódavíz. A literes üvegeket a boltok­ban a lakosság vásárolja, a 25 literes ballonok pedig a ven­déglátó üzemekbe kerülnek. Képünkön: Megérkezett a várva várt szállítmány a Mészáros János Tsz borozójába a Közép­magyarországi Pincegazdaság szikvíz üzeméből. Apáti Tóth Sándor felvétele Tekeviadal városunkban Ezúttal hetedszer és ezen be­lül városunkban, a temetőhegyi tekecsarnokban, másodízben rendezték a megyei Alkotmány Kupa tekeviadalt. Most szemé­lyenként 100 tarolásos dobás­sal mérték össze tudásukat a résztvevők úgy, hogy mind a 4 pályasávon 25-25-öt kellett gurítaniok. 1 Az Nk. Mészáros Tsz SK versenyzői jól szere­peltek: csapatversenyben az NB III-as aszódiakat és gödöl- lőieket is megelőzték, de egyé­nileg is értek el jó helyezése­ket. A csapatversenyben: 1. KÖZ­GÉP (Cegléd) B 1353; 2. Nk. Mészáros Tsz SK (Fekete Sán­dor, Lóczy Mihály^ Farkas Fe­renc, Kovács László, Szabó Ba­lázs, Nagy Péter) 1323; 3. Gö­döllői SC 1298; 4. Aszódi Spar­tacus 1281; 5. Volánbusz, Nk. (Balogh Balázs, Ligeti Zoltán, Tóth Ferenc, Dobos József, Vá- radi Dénes, Halász Érnő) 1156; 6. KÖZGÉP (Cegléd) ifi 1101 összfával. Egyéniben a körösi sportolók helyezései a következők: 3. Fe­kete Sándor (Nk. Mészáros Tsz) 252; 4. Lóczy Mihály (M) 233; 9. Farkas Ferenc (M) 225; 11. Kovács László (M) 221; 14. Balogh Balázs (Volánbusz Nk.) 217; 15. Ligeti Zoltán (V) 213; 16. Tóth Ferenc (V) 209; 19. Szabó Balázs (M) 204; 25. Do­bos József (V) 189; 27. Nagy Péter — csere: Szabó Tibor (M) 188; 34. Váradi Dénes (V) 169; 36. Halász Ernő (V) 159 fával. Az 1—5. helyezettek szép tiszteletdíjat kaptak, a Mészá­ros Tsz szakszervezete által felajánlott kűlöndíjat a Tsz SK legjobban szerepelt versenyző­je: Fekete Sándor kapta. Szombati sportműsor Asztalitenisz Budapest: Külker SC—Nk. Kinizsi, NB III-as férfi csapat­bajnoki mérkőzés. Atlétika Kecskemét: országos junior és ifjúsági minősítő verseny. Gyöngyös: serdülő B-korcso- portos területi bajnokság. Kézilabda Vecsés: V. Tsz SE—Nk. Ki­nizsi, felnőtt és ifjúsági férfi megyei II. osztályú bajnoki mérkőzés. Teke Cegléd: KÖZGÉP (NB II.)— Nk. Mészáros Tsz SK, barát­ságos csapatmérkőzés. Természetjárás Nyugat-Mecsek: az Nk. Pe­dagógus SE és a Toldi ODK- sok közös túrája. Vasárnapi műsor Asztalitenisz N agytar csa: N. KSK—Nk. Kinizsi II. és N. KSK ifi—Nk. Kinizsi ifi, megyei férfi csa­patbajnoki mérkőzés. Atlétika Gyöngyös: serdülő B-korcso- portos területi bajnokság. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 13.30: Nk. Kinizsi ifi—Üjhartyáni KSK ifi, 15.30: Nk. Kinizsi—Űjhar- tyáni KSK, megyei II. osztályú bajnoki mérkőzés. Modellezés Százhalombatta: vitorlásha­jó-modellek megyei bajnoksá­ga. Sakk Művelődési központ, 9.30: Nk. Arany SE—Dunakeszi SE, megyei I. B. osztályú csapat­bajnoki mérkőzés. Természetjárás Nyugat-Mecsek: az Nk. Pe­dagógus SE és a Toldi ODK- sok túrája. S. Z. Mozi A vidéki lány. Színes fran­cia film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban A sárga elefánt. Színes szov­jet mesefilm, fél 4-kor. Vasárnapi szülők. Színes ma­gyar film. (16 éven felüliek­nek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. ' * Állatorvosi ügyelet Szeptember 4-én reggel 8 órától 6-án reggel 8 óráig Nagykőrösön, Kocséron ' és Nyársapáton az ügyeletes ál­latorvos dr. Balogh József. Megtalálható Nagykőrösön Nádor utca 1. szám alatt. Te­lefon 402. Cáiamííser szerdán este Lapunk augusztus 31-i szá­mában félreérthetően adtuk meg a Békés és Pest megyei Fogyasztási Szövetkezetek né­pi és cigányzenekarai hang­versenyének időpontját. A gá­laműsor valójában szeptem­ber 8-án, szerdán este fél 8 órakor lesz a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépisko­la aulájában. ISSN 0133-2708 (Nagykörösi Hírlap) * V I

Next

/
Thumbnails
Contents