Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

Szeptember 12*én Találkozunk Aszódon Várja tanulóit a régi gimnázium Az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szak- középiskola évtizedek óta a környék felnőttoktatásának bázisa. A Galga völgyében a 60-as évek elején különösen szükség volt a felnőttoktatás megszervezésére. Kevesen voltak azok, akik nappali ta­gozaton végezhették tanul­mányaikat, szerezhettek érett­ségi bizonyítványt. Az aszódi iskolában a fel­nőttoktatás nehézségeit a ta­nárok együtt igyekeztek le­küzdeni a tanulókkal. Az ott tapasztalt megértés és segítő­szándék «nélkül nem alakul­hatott volna ki sokaknak műveltséget, nagyobb tudást adó, közös munka. Az aszódi gimnázium tanárai nem plusz kereseti lehetőségnek, kény­szerű elfoglaltságnak tekintet­ték a felnőttoktatást. Azok a felnőttek pedig, akik beléptek az iskola falai közé, többségükben megértet­ték, hogy az ottani légkör fe­gyelmezettebb, kitartóbb mun­kára kötelezi őket. Az iskolai rendezvények hagyományt te­remtettek, és ennek tovább­vitelét minden következő osz­tály magára nézve kötelező­nek tartotta. Találkozni az'•osztálytár­sakkal, tanárokkal mindig nagy öröm. Mint minden diák, a valamikori felnőtt ta­nuló is szívesen eleveníti fel a tanulási idő emlékeit, élmé­nyeit. Szívesen számol be ar­ról, hová jutott el az évek során, hiszen többeknek az aszódi diákok közül ez az is­kola, az ott tanító tanárok adták az indítást, hogy tanul­janak tovább. Szeptember 12-én találko­zóra várja minden volt leve­lező hallgatóját a régi iskola. Találkozóra és baráti beszél­getésre. Érdemes megnézni, mennyit változott, fejlődött az iskola is az utóbbi években. És érdemes arról a nagyszerű elképzelésről is érdeklődni, amely a tanuszoda megépíté­sének gondolatával foglalko­zik. A megvalósításhoz na­gyon sok segítségre lenne szükség. Ezzel a létesítmény­nyel nemcsak az iskola, nem­csak Aszód, hanem az egész környék gazdagodna. Nem véletlen, hogy a min­den követ megmozgató szer­vezők a mi segítségünkre is számítanak.. Természetes te­hát, hogy mi is számítunk egymásra. Jó lenne, ha minél többen ott lennénk Aszódon szeptember 12-én. Azok, akik névre szóló értesítést kaptak, és azok is, akik valamilyen oknál fogva nem. Raffai Sándorné Új szereEési módszer t)j, nagy termelékenységű Bosch szerelési módszerrel ké­szülnek a gödöllői Ganz Árammérőgyárban a háztartási fo­gyasztásmérők. A szalagrendszerű szerelésnél Kupecz Jánosné a forgórész beállítása közben. Hancsovszki János felvétele Jutalmak és ajándékok Mozgáskorlátozottaknak Gazdag őszi programot akarnak lebonyolítani a moz­gás-korlátozottak gödöllői vá­rosi-járási csoportjában. A szokásos havi klubösszejöve­telen kívül, már szeptember­ben szüreti bátyus bált ren­deznek, októberben pedig egy­napos autóbusz-kirándulásra készülnek. Az utóbbihoz a Fő­városi Szociális Otthon ígért járművet számukra. E gépko­csival a résztvevők (akiknek jelentkezését még várják, a mozgáskorlátozottak csoportjá­nak címén). Szentendre, Vi- segrád és Esztergom neveze­tességeit látogatják meg. Tá­volabbi. program, de már ké­szülnek rá: télapó és szil­veszteri ünnepséget tartanak, ahol a kicsiket, s azokat is megjutalmazzák és megaján­dékozzák, akik a mozgáskorlá­tozottak csoportjában aktívan dolgoznak, vagy éppen más ok miatt#megérdemli!k. Kök a mezőgazdaság irányításában Tapasztalatcsere Bábolnán A találkozóra dr. Űjváryné dr. Szergényi M. Éva járási fő- állatorvosnál lehet jelentkez­ni levélben a következő cí­men: Járási Hivatal, Tamási. Irányítószám: 7090. ÜLŐI iiinn A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 4„ SZOMBAT fl&rkérdés az iskoláknak Nehéz, de megoldható tanév Hát elkezdődött... Mármint a tanév, néhány öregdiák bosz- szúságára, sok-sok elsős iz­galma közepette s a szülők, pedagógusok felfokozott vá­rakozásától kísérve. Nem lesz könnyű tíz hónap, annyi már ma bizonyos. De nem lesz megoldhatatlan sem. Ez derül ki azokból a válaszokból, ame­lyeket körkérdésünkre kap­tunk a város általános isko­láiban. Mindenütt ugyanarra vol­tunk kíváncsiak: sikerült-e idejében elvégezni a nyári kar­bantartási, felújítási munká­kat, hogyan alakult a létszám, különös tekintettel az első­sökre, elegendő-e a pedagó­gus? S hogy a szeptember ele­jei helyzetértékelés nagyjából megegyező, az nem véletlen. Műemlék épület Molnár János, az Erkel Fe­renc általános iskola igazga­tója azzal kezdte tájékoztatá­sát, hogy emlékezetes évnyitót tartottak, amelyre nagyon sok szülő is eljött, ök is hallhat­ták, hogy az Idén rekordlét­számmal kezd az iskola: egy­ezernegyvenhét tanuló iratko­zott be, közülük száznyolc­vanán elsősök. Aligha kell külön kommen­tálni, ez meglehetős zsúfoltsá­got jelent, az elsős osztályok például harminchatos létszám­mal kezdenek. Ezzel együtt is sikerült azonban — az iskola kiegészítő termeinek, helyisé­geinek felhasználásával — megoldani az egy műszakos tanítást. Igaz, borotvaélen tán­colnak: ha év közben még egy csoportra való új tanuló irat­kozik be, aligha tartható ez a rend. Eggyel nőtt az Erkelben a napközis csoportok száma is, így most tizenhetet számolnak, s szerveztek két tanulószobát is. Ezekkel együtt 53 csoport jut a 29 tanteremre, érthető hát, hogy az iskola reggeltől késő délutánig nagyüzemmel működik majd. A pedagógusellátottság jó, mindössze három képesítés nélküli nevelőt alkalmaznak, közülük is kettő már főisko­lás. Ami pedig a nyári fel­újítást illeti, idejében elké­szültek, végszóra az iskolá­hoz tartozó műemlék épülettel is, amelyben két új tantermet alakítottak ki. De ez sem je­lent gyarapodást, hiszen a Pe­tőfi téri épületben ők adtak le ugyanennyit. Szakképzett tanítók A Petőfi iskolában is nagy a zsúfoltság. Erről beszélt Vermes Péterné igazgatóhe­lyettes, akitől megtudtuk, hogy a tavalyihoz képest ötvennel nőtt a létszám, most 954 diák kezdte meg a tanévet. Négy elsős osztályt indítottak, száz­Meleg a csirke Városunk és a járás községeinek boltjaiba he­tente egyszer érkezik az úgynevezett hernádi me­leg csirke. Megszoktuk, szeretjük, vásároljuk. De hogyan érkezik? Számta lanszor szemtanúja vol­tam, hogy a szállítás után az üzletekben a csirke kel­lemetlen ' szagú és színű volt. Kezdtem keresni az okát. Nem kellett hozzá sok idő, hogy megállapít­sam, a szállításban van a hiba. Nem hűtőkocsiban, hanem zárt autóban, reke­szekben hozzák a barom­fit. Elgondolkoztató, hogy az a sok munka és pénz, ami egy-egy csirkében meg­testesül, a rossz szállítás miatt pilanatok alatt kár­ba vész. Lehet, hogy ez a boltoknak nem veszteség, mert kigazdálkodják, de népgazdaságilag minden­képpen az. B. E. negyvenhárom aprósággal, akik — s ez újdonság a Petőfiben — iskolaotthonos rendszerben ismerkednek a tudás alapjai­val. A tizenhat alsós, ugyan­ennyi felsős osztály mellett ti­zenhárom napközis csoportot is szerveztek, de máris úgy tűnik, ez kevés. A festés, a meszelés s két tanterem bútorzatának felújí­tása,^ itt is azt jelenti, hogy a szűkösséget tisztasággal, csi­nos helyiségekkel igyekeznek ellensúlyozni. Nincsenek pe­dagógusgondjaik: valamennyi állást szakképzett tanítók, ta­nárok töltik be. Segít az egyetem A Damjanich általános isko­lában, amint Bencsik Ernő igazgató elmondta, volt bő­ven teendő a nyáron is. A Lumnitzer utcai hat tanter­met és a mellékhelyiségeket kellett rendbehozni, a Petőfi téren mázoltak, s az Illés ut­cai főépület tömérdek ablak­keretét is új ruhába öltöztet­ték. A királytelepi iskolarész­ben is végeztek a festéssel, itt a kerítést még ezután hoz­zák rendbe. Már ebből a felsorolásból is kitűnik, több helyütt pró­bálják elhelyezni a 642 ta­nulót, köztük 117 elsőst, de ez váltott műszak nélkül már nem lehetséges. Váltakozva járnak a másodikos és har­madikos nem tagozatos osz­tályok. A flégy elsős csoport közül egy sporttagozatos, ket­tő pedig kis létszámú. A Damjanichban egyelőre nincs betöltve minden pedagó­gusstátus, tanítókra, napközis nevelőkre lenne szükség az­zal együtt, hogy a tantestü­letben így is tizenegy új tagot számlálnak. Gondjuk az is, hogy a sporttagozatos osztá­lyok az ötnapos tanítási rend­ben nehezen juthatnak hozzá az Agrártudományi Egyete­men eddig használt uszodá­hoz. A megoldáshoz a GEAC, az egyetemi sportkör segítsé­gét várják. Mindenütt öt nap A szokásos karbantartások mellett, ahogy Litauszki János igazgató fogalmazott, az épü­leten belüli funkcionális vál­toztatásokkal alakítottak ki szükségtantermeket a nyáron a Karikás Frigyét^ Általános Iskolában. Azt már talán mondani sem kell, hclgy ide is többen — kilencvenet a tava­lyi adathoz adva: nyolcszáz- ötvenegyen — járnak a váro­si diákseregből. Az öt első osztályba száz­ötvenhét kisdiákot írattak be szüleik. Három csoport is­kolaotthonos formában kezd, egy pedig napközis.1 A Kari­kásban már hagyománya van az iskolaotthonos formának, s a kísérletnek, amelyről eddig szülők, pedagógusok egyaránt elismerően nyilatkoztak, ré­szese egy másodikos és egy harmadikos osztály is. A pe­dagógusok valamennyien szak­képzettek s az is örvendetes adat, hogy a szakos ellátottság kilencvenkilenc százalékos. A rövid ismertetésből is ki­derül: sok az általános iskolás Gödöllőn, megfelelő elhelyezé­sük az idén is gond, de az lesz jövőre is. Ehhez járul még, hogy az idén már min­denütt az ötnapos tariítási héthez kell igazítani az okta­tást, nevelést. Izgalmas, küz­delmes, de reméljük: ered­ményes esztendő lesz. G. Z. Túra Megkezdték a kispályások Megkezdődött a kispályás labdarúgó-bajnokság őszi idé­nye Túrán. Az első forduló eredményei: Barátság—Amatőr 6-3. Gól­szerzők: Kiss András (2), Kö­les László (2), Golyó László (2), illetve Seres József (1), Rácz Kálmán (1), Tóth Zs. János (1). Dankó—Havanna 0-3. Játék nélkül, a Dankó csapata nem jelent meg. Alsókért—Kubai Barátság 1-0. Gólszerző: Czira István. Akácfa—Diófa 0-3. Az Akác­fa nem jelent meg. Hobbi—Sütőüzem 0-3. A Hobbi nem jelent meg. A nap programja Szeptember 4. napjának programja: Gödöllő, művelődési központ: Hagyományőrző népművé­szek és táncegyüttesek 7. or­szágos találkozója. A találkozót megnyitja: Bállá János, az MSZMP Gödöllői járási Bizott­ságának első titkára, 10 órakor. A hagyományőrző együttesek bemutatói a színházteremben 10—13 és 15—18 óráig. A népművészet mestereinek gálaműsora a színházteremben, 19 órakor. Közös tánc a művelődési központ előtt 21 órakor. A Népművészeti Egyesület Pest megyei szervezetének klubdélelőttje a 29-es terem­ben 10 órától. Előadó: Péterfy László, a Népművészeti Egye­sület elnöke. Üj néprajzi kisfilmek vetí­tése 10 órától egész nap folya­matosan a 11-es teremben. Kiadatlan magnetofonfelvé­telek. A kazetták átjátszhatók, megrendelhetők egész nap fo­lyamatosan 10 órától a 21-es teremben. Antikvár néprajzi könyvvá­sár. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat anyaga a talál­kozóra szervezett országos gyűjtésből. Budapesti és vidéki múzeumok időszaki kiadvá­nyai. Lemezvásár, 10 órától. A gyermek és környezete. Kiállítás a Gödöllői Galériá­ban. Szabadtéri műsorok Gödöl­lőn. A találkozón résztvevő együttesek műsorából 12 óra­kor a Szabadság téren, 17 óra­kor a Stromfeld sétányon. Veresegyház, művelődési központ: Tavaszy Noémi grafikusmű­vész Tisztelet Kodálynak című kiállítása. Megtekinthető 10-től 20 óráig. Mogyoród, művelődési ház: Az általános iskolások tár­sastánc tanfolyamának első foglalkozása. 15.30 órakor. M Mozi imí Az összekötő jönni fog. Szí­nes, szinkronizált szovjet film. Csak 4 órakor. Én és Katerina. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá­ték, 6 és 8 órakor. ■ Szombati jegyzet■ Bizalom Azt mondja a gödöllői autószerviz vezetője, hogy a borravalót a szerelő a mun­ka után kapja meg, amikor a megbízó meggyőződött ar­ról, alaposan rendbehozták járművét. A szerelő tehát megérdemli a különpénzt. Látszatra helyénvaló véle­kedés. A kiváló munka kap­ja meg jutalmát. Ha jól működik a mechanizmus, mindkét fél jól jár. A szer­viz munkása vastagabb pénztárcával térhet haza, az autótulajdonos ritkábban kényszerül a javítóba. De működhet-e jól a mechanizmus? Eltekintve a néhány való­ban hozzáértőtől és a tudá­lékosoktól, a kocsitulajdo­nosok túlnyomó többsége nem ért a járműhöz. Sem a motorhoz, sem a villa­mossági berendezésekhez, sem a karosszériához. De még a valóban hozzáértő sem láthat a szerkezet bel­sejébe. Mivel nincs ott a szétszerelésnél, az összera­kásnál, nem tudhatja, mi volt a baj, hogyan szüntet­ték meg, milyen alkatrészt cseréltek ki, milyet tettek a helyére. Ugyanígy vagyunk egyéb tárgyainkkal is. Néhány ős­régi használati eszközünk tői eltekintve, pad, asztal, szék, ágy, fogas, egyszerűen nem tudjuk megállapítani, milyen a kiszemelt jószág, érdemes-e megvenni, avagy sem. Voltaképpen örülhe­tünk, ha bizonyos termék­ből csak egy-két fajta kap­ható. Ilyenkor könnyű a döntés, azt vásároljuk meg, amire futja a pénzünkből. Nagyjából az autókkal is így vagyunk. Ki-ki úgy vá­laszt abból a néhány típus­ból, ami Magyarországon kapható, ahogyan a bukszá­ja engedi. Technikai civilizációnk fejlődésével egyre tágul azoknak az eszközöknek, használati tárgyaknak a kö­re, amelyek olyan bonyolult felépítésűek, ami lehetet­lenné teszi milyenségük szemre való megállapítását. A legtöbbnek a szerkezeté­be bele sem nézhetünk, de még ha megtehetnénk is, mit láthatnánk? Egy auto­mata mosógépben, egy szí nes televízióban? Ténfergünk az üzletben, nézegetjük a csillogó-villo- gó szerkezeteket, hisz a kül­csín egyre tetszetősebb, találgatjuk, melyiket is ve­gyük meg. Aztán vagy azt vesszük meg, amit mások ajánlottak, jónak tartanak, vagy ha elegend,ő a forin­tunk, a drágábbat, ami való­színűleg jobb is. Ami per­sze egyáltalán nem biztos. Hagyatkozhatunk komo­lyabb forrásokra is, mond• juk a szaklapra, amely idő­ről időre közli bizonyos áru fajta tesztjét, feketén-fehé- re% leírva, milyenek annak a minőségi tulajdonságai. A lényeg azonban nem változik. Nem mi győződ­hetünk meg a kívánt vagy nélkülözhetetlen holmi jó­ságáról. rosszaságáról, ha­nem mások. A szakemberek. A konkrét, általunk kisze­melt darabot ők sem vizs­gálhatják. Nem állhat -min­den eladandó készülék mel­lett műszereivel a meós. Kiszolgáltatottak vagyunk tehát mindenképpen. Bána­tunkat csak az enyhítheti, hogy végül is valahányon így vagyunk. Egy-egy szak­területtől eltekintve, amely­ben otthonosak vagyunk, bíznunk kell másokban, eladó, a szerelő, a javító szakember véleményében, tudásában, tisztességében. Ennek a bizalomnak úgy­szólván határtalannak kell(ene) lennie. A bizalom azonban csak akkor lehet határtalan, ha a felelősség is az. A kettő együtt jár és a legszorosabban összefügg. Ezért sem jó a borravalós rendszer, ami a mai bére­zés szükségszerű velejárója a javító szolgálatban. Nem bizalom, és felelősség, ha­nem laikusság és szakérte­lem áll eni/mással szemben. Az utóbbi szükségszerűen fölényben van. Kör Pál ISSN 0V33—1957 (Gödöllői Hírlap) Mondjuk, írjuk számtalan­szor, de talán nem is elég­szer, hogy sok szakmában, sok ágazatban milyen fontos sze­rep hárul a nőkre. Most csu­pán a kereskedelmet, az okta­tást, az egészségügyet említ­jük. Pedig van más terület is, ahol oda kell figyelni rá: kik, milyen képesítéssel, milyen er­kölcsi és anyagi elismerés mel­lett, milyen körülmények kö­zött dolgoznak. Ezt teszi most egy rendez­vénye kapcsán a Magyar Ag­rártudományi Egyesület, amely a Bábolnai napok ’82 kereté­ben, október 1-én a női ag­rárszakemberek találkozóját rendezi meg; majd másnap Csopakon egy kisebb tanács­kozást tartanak arról, hogy milyen a szerepük- a lányok­nak, asszonyoknak a mező- gazdaság irányításában, a közéletben, a falusig emberek szociális és egészségügyi hely­zetének javításában és fenn­tartásában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents