Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

XjCíám, 1982. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT Reagan javaslatának ellentmondásos visszhangja Izrael nem hajlandó a A Reagan-terv állt Caspar Weinberger amerikai hadügy­miniszter és Menahem Begin izraeli kormányfő csütörtöki tárgyalásának középpontjában. Mint egy izraeli szóvivő Kö­zölte, az új amerikai elképze­lések megvitatása során Be­gin csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az Egye­sült Államok nem a Camp David-i elveken alapuló új tervvel állt elő és hogy az elő­készítésbe nem vonta be Iz­raelt. Weinberger — állítólag — válasz helyett arra kérte az izraeli kormányfőt, hogy kor­mánya ne utasítsa el meggon­dolatlanul az amerikai javas­latokat. Az izraeli kormány csü­törtökön a következőkben fog­lalta össze a Reagan-féle ja­vaslatokkal szembeni ellenve­téseit: Reagan felszólította a jeruzsálemi arabokat, hogy vegyenek részt a ciszjordániai önkormányzati szervek meg­választásában. Ez a javaslat ismét két részre osztaná Jeru­zsálemet, ami Izrael számára elfogadhatatlan. Reagan szerint a megszállt területeken élő palesztinoknak saját kezükbe kellene venniük biztonsági ügyeik intézését. Iz­rael szerint ez megnyitná Ciszjordániát a PFSZ előtt. Reagan felszólította az iz­raelieket: ne létesítsenek új településeket a megszállt te­rületeken. A kormány ezt a javaslatot kereken elutasítot­ta. Reagan szerint az önkor­mányzatnak a megszállt terü­letekre és . azok lakosságára kell vonatkoznia. Izrael szerint csak a lakosságra. Reagan sík- raszállt Ciszjordánia és Jor­dánia szoros kapcsolatai mel­lett. Izrael szerint ennek az lenne a következménye, hogy Husszein király Ciszjordá- niában átadja a hatalmat a PFSZ-nek. Az izraeli kormány közle­ménye leszögezi, hogy e ja­vaslatokról „nem hajlandó tárgyalásokat kezdeni, bárki legyen is a tárgyalópartner”. Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője, aki Arafat kíséretében Gö­rögországban tartózkodik, csü­törtökön úgy nyilatkozott, hogy Reagan javaslatai tar­talmaznak „bizonyos új ele­meket”. Egyiptom péntek reggelig nem reagált hivatalos formá­ban Washington Reagan ame­rikai elnök által megfogalma­zott új elképzeléseire a közel- keleti rendezést illetően. Mu­barak államfő kormánya po­litikai csoportjával szombaton vitatja meg Reagan javasla­tait, amelyeket a kairói sajtó mindenesetre „az amerikai közel-keleti politika jelentős fordulatának” minősít. A damaszkuszi rádió csü­törtökön leszögezte: Szíria nem fogadja el Reagan elnök kezdeményezését, mivel az a Camp David-i megállapodáso­kon alapul. Jordánia „komolyan tanul­mányozza” Reagan elnök ja­vaslatait, de nem foglal állást azokkal kapcsolatban, hanem megvárja a PFSZ állásfoglalá­sát — közölte Ammanban egy magas rangú kormánytisztvi­selő. Szaúd-Arábia ugyancsak ta­nulmányozza az amerikai kezdeményezést, és — mint az állami rádió jelezte — „bizo­nyos fenntartásai” vannak az­zal szemben. A Reagan-féle javaslatokat kommentálva a TASZSZ wa­shingtoni tudósítója rámutat: az Egyesült Államok állás­pontjának lényege — mint ahogyan az az elnök nyilat­kozatából kitűnt — abban áll, hogy Washington továbbra is ellenzi egy önálló palesztin állam létrehozását és tovább­ra is támogatja Izraelt abban, hogy biztonságára hivatkozva bármely rendezési javaslatot elutasítson, bárkitől eredjen is az. Dánia Lemondott a kabinet II. Margit dán királynő pén­teken Poul Schlütert, a Kon­zervatív Párt elnökét bízta meg az új kormány megala­kításával. Anker Jörgensen dán mi­niszterelnök kisebbségi szo­ciáldemokrata kabinetje pén­tek délelőtt nyújtotta be le­mondását, mert a parlament elvetette az ország növekvő belkereskedelmi mérleghiá­nyának enyhítésére és defici­tes kölltségvetésének mérsék­lésére irányuló gazdasági prog­ramját. Jörgensen kormánya az új kabinet megalakulásáig ügyvivői minőségben hivatalá­ban marad. Schlüter egy parlamenti többségre támaszkodó, műkö­dőképes kabinet megalakításá­ra tesz kísérletet Nyugat-Európa—Egyesült Államok Át EGK konzultációt sürget Állandó jellegű tárgyalási­tanácskozási formára tett ja­vaslatot a Nyugat-európai Kö­zösség és az Egyesült Államok között a felhalmozódott el­lentétek kiküszöbölésére Gas­ton Thorn, az Európai Közös­ségek Bizottságának elnöke. Szabaddemokrata politikus nyilatkozata Nézeteltérések a kmclídóhan A nyugatnémet közvélemény számára elviselhetetlenek a szociálliberális koalíció sorsá­val kapcsolatos, naponta nap­világot látó találgatások, ezek­nek haladéktalanul véget kell vetni és vissza kell térni a normális, tartalmas politiká­hoz, munkához — szögezte le Wolfgang Mischnick, az FDP parlamenti pártcsoportjának elnöke a Westfälische Nach­richten szombati számában megjelenő cikkében. Az FDP centrumának veze­tője a Szabaddemokrata Párt­Fofytatódik a KKP kongresszusa Részletek a beszámolóból Csoportokban tanácskoztak pénteken a Kínai Kommunista Párt kongresszusi küldöttei. A csoportüléseken a szerdán el­hangzott két beszéd, Teng Hsziao-ping alelnök megnyitó­ja és Hu Jao-pang központi referátuma volt a téma. A cso­portülések „néhány napig” tartanak, s Pekingben arra számítanak, hogy legkésőbb a jövő hét elején a XII. kong­resszus teljes üléssel folytat­ja munkáját. Pénteken újabb részleteket hoztak nyilvánosságra Hu Jao- pang szerdán elhangzott be­szédéből. Hu Jao-pang meg­erősítette, hogy a kizsákmá­nyoló osztályok felszámolásá­val a kínai társadalom leg­több ellentmondása megszűnt osztályharc jellegűnek lenni, és maga az osztályharc sem képezi többé Kína legfőbb el­lentmondását. Ugyanakkor bi- . zonyos osztályharc jellegű el­lentmondások még vannak, hosszú időn keresztül létezni fognak, bizonyos körülmények között ki is éleződhetnek. Ezek közé sorolta, hogy gazdasági, politikai, ideológiai, kulturális és egyéb területen még mindig jelentkeznek a szocialista rendszer megdöntésére törek­vő elemek, maga az ország is bonyolult nemzetközi környe­zetben él, „a kapitalista és más, a kínai szocialista ügy­gyei szemben ellenséges erők megpróbálkoznak a kínai nép megrontásával és az ország­nak kárt okozó cselekedetek­kel”. Beszédének más részében Hu Jao-pang az alapvető cé­lok és feladatok közé sorolta a magas szintű szocialista de­mokrácia megteremtését, és elismerte, hogy amit Kínában a szocialista demokrácia érde­kében eddig tettek, messze esik g kívánttól, ráadásul a „kul­turális forradalom” itt is ne­hezen helyrehozható károkat okozott. Hu Jao-pang letorkolta a kétkedőket, akik számára a kommunizmus „homályos, a gyakorlatban ki nem próbált illúzió”, majd rámutatott, hogy a kommunista társadalom fel­építése Kínában nemzedékek kemény munkáját fogja igény­be venni. nak azt az elhatározását han­goztatta, hogy kitart a szociál­liberális koalíció 1980-as kor­mánynyilatkozatának egyik fő célkitűzése, a költségvetés konszolidálása mellett. Misch- nick a leghatározottabban el­utasította, hogy az 1983-as költségvetés tervezetében je­lentkező esetleges újabb hiá­nyokat további állami hitel- felvételekkel fedezzék. A szabaddemokrata poli­tikus szerint a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) számos vezetője ugyanakkor „vissza akarja csinálni” a költségve­tési tervezetben közösen el­határozott takarékossági in­tézkedések egy részét. A pénteki nyugatnémet la­pok többsége szerint a szo­ciálliberális koalíció felbom­lása csupán idő kérdése. A sajtónak ez a hangvéte­le azért figyelemre méltó, mert a nyugatnémet közvéle­ménynek az ilyen, naponta történő befolyásolása maga is a politika részévé vált és elősegítheti az FDP jobb­szárnyának, valamint az ellen­zéki keresztény uniópártoknak a hatalomcserére vonatkozó tervei megvalósítását. Az Európai Közösségek Bi­zottságának elnöke szerint „veszélyes szintet” értek el a viták az Atlanti-óceán két partja között. Ezek közül is a kelet—nyugati kereskede­lem kérdései körülieket ne­vezte a legsürgősebben megvi- tatandóknak. A brüsszeli bizott­ság — mondta — kész még ebbén az évben megkezdeni a fent említett állandó és át­fogó jellegű tanácskozásokat. Thorn nem először sürget ilyen tanácskozásokat a vita elsimítására. Ugyanakkor el­utasította Washington sokszor hangoztatott kereskedelmi gondjait a nyugat-európai ál­lami támogatások és protekcio­nizmus miatt. Ugyancsak a Nyugat-Euró­pa és Amerika közötti ellenté­tekről beszélt csütörtökön es­te a brit külügyminiszter. Ki­jelentette: biztos benne, hogy az Egyesült Államok „éppoly mohón szeretne véget vetni” a Szibéria—Nyugat-Európa gázvezeték építése körül ki­alakult viszálynak — „a csa­ládon belüli veszekedésnek” —, mint Nagy-Britannia. Pym jelezte, hogy kormánya egységet akar. Éspedig nem­csak a gázvezetékügyben, ha­nem a mélyebben fekvő prob­lémák — ezek közül megne­vezte a lengyel helyzetet, a Szovjetunióhoz való viszonyt — kezelésében is. Nyomaté­kosan szólt arról, hogy egyez­ségre csak úgy lehet jutni, ha a felek tárgyalóasztalhoz ül­nek. Letartóztatták a „KOR'' vezetőit Sajtóértekezlet Varsóban A lengyel katonai főügyész utasítására letartóztatták Jacek Kuront és a „KOR” ne vű ellenforradalmi szerveze három másik vezetőjét: Adar.i Michniket, Jan Litynskit é­Henryk Wujecet. Egyben meg kezdődött ellenük az eljáró- azzal a váddal, hogy a Len gyei Népköztársaság társadal­mi rendszerének erőszakkal történő megdöntésére tettek kísérletet. Ugyanilyen vád alapján el­fogató parancsot adtak ki a „KOR” más, jelenleg bujkai vezetői ellen. A külföldön tar­tózkodó Jan Józef Lipski é> Miroslaw Chojecki ellen tá­vollétükben indult meg az el­járás. Mindezt Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője kö­zölte pénteken este sajtóérte kezletén. Mint mondotta, az internált Kuron és három tár­sa letartóztatásáról, valamint a „KOR” vezetői ellen hozod többi intézkedésről a nemzeti megmentés katonai tanácsának szerdai ülése nyomán döntöt­tek. Ezen a tanácskozáson mint emlékezetes, megáilapi tották, hogy az elmúlt hóna­pok rendzavaró akcióinas megszervezése jórészt a „KOR illegalitásban működő mun katársainak számlájára írandó A kormány — mondotta Urban —, pénteki üléséi' megállapította, hogy az ország belső helyzetére három fő té­nyező van hatással: az élet- színvonal 25 százalékos csők kenése (ami példátlan vissza­esés Lengyelország háború utáni történetében), a szocia lizmus ellenfeleinek a társa­dalmi rendszer megváltoztata sára irányuló aknamunkája végül a NATO-tagállamok főként az Egyesült Államok részéről folytatott felforgató tevékenység és a gazdaság: szankciók. A minisztertanács, amely e tényezők tükrében vizsgálta az augusztus utolsó napján le­zajlott utcai zavargásokat. hangsúlyozta, hogy a földalat­ti ellenzék nem érte el élját. A Szolidaritás illegalitásban működő szélsőségesei Urban megfogalmazása szerint, sajat temetési menetüket járták kedden, végképp bebizonyítva, hogy nem lehetnek semmikép­pen tárgyaló partnerek. Az események nyomán a kormány nem változtatja meg ránvvo- nalát: továbbra ts a harc és a megegyezés együttes politi­káját folytatja. A kormány értékelése sze­rint az augusztus 31 -i zavar­gások méretei, a munkások távolmaradása azt bizonyítja, hogy a politikai ellenfél el­vesztette a társadalom széles köreinek támogatását. Az ifjúság egy része tudati válságban van, sok fiatal rosz- szul értelmezi a vezetés jó- szándékát. Ennek megfelelően — közölte a szóvivő — a kor­mány programot dolgozott ki a fiatalok állampolgári tuda­tának formálására. Kérdésekre válaszolva a szó­vivő elmondta, hogy a Keddi zavargások alatt őrizetbe vett 4050 személy közül eddig 1862 ügyében jártak el a sza­bálysértési bíróságok. Túlnyo­mó többségüket pénzbüntetés­re ítélték. Düsseldorf G/emp érsek beszéde A béke és biztonság védel­mének követelése nyomta rá a bélyeget a nyugatnémet ka­tolikus egyház 87. düsseldorfi találkozójának eddigi prog­ramjára. Jozef Glemp érsek, a len­gyel katolikus egyház feje, aki a találkozó rendezőinek- meg­hívására érkezett az NSZK-ba, csütörtökön Essenben kijelen­tette: Lengyelországnak a je­lenlegi problémák leküzdésé­hez nyugalomra, nem pedig kövek hajigálására van szük­sége. A Lloyd's Társaság döntése Irán háborús olajexportja Az iráni olajkikötők iraki bombázása a 23 hónapja tar­tó háborúban „egyetlen nap­ra sem” akadályozta meg Irán kőolajexportját — hangsúlyoz­ta az iráni olajipari miniszter- helyettes, hozzátéve, hogy a múlt héten 14 tartályhajó ve­tett horgonyt a Kharg-sziget’ iráni olajkikötőben. A teheráni kormány csütör­tökön Irán-ellenes összeeskü­vésként ítélte el a nyugati ha­jóbiztosítási társaságoknak — az iraki bombatámadásokkai HAZÁNKBA LÁTOGA T MAUNO KOIVISTO SZÉLESEBBRE TÁRNI A KAPUT A DIPLOMÁCIA finom gesz­tusai sokmindént elárulnak. Amikor Helsinkiben és Buda­pesten bejelentették, hogy Mauno Koivisto köztársasági elnök hazánkba látogat, a finn sajtó nem mulasztotta el, hogy felhívja a figyelmet egy ked­ves „apróságra”. E szerint: az idén megválasztott új finn ál­lamfő a két szomszédország­ban — Stockholmban és Moszkvában — tett látogatás után első külföldi útját Ma­gyarországra teszi. Mi, magyarok, mindenkor barátsággal, szeretettel, öröm­mel fogadjuk északi testvé­reink képviselőit. Koivist?) el­nök nagy elődje, Urho Kaleva Kekkonen, államfőként há­romszor is járt nálunk, 1963- ban, 1969-ben és 1976-ban. Az ő szavai és a két ország né­pének szándéka szerint: nem­zedékünk megtalálja az utat, amely az egyik néptől a má­sikig, az egyik országtól a má­sikig vezet. Ezen az úton ér­kezik hétfőn, szeptember 6-án hozzánk az új finn államfő baráti munkalátogatásra. Őszintén tisztelt és nagyra- becsült vendégünk olyan or­szágot képvisel, amely az utób­bi évtizedekben hatalmas nem­zetközi tekintélyt szerzett Finnország bebizonyította, hogy konstruktív, jó külpoli­tikával egy kis ország is játsz­hat nagy szerepet a nemzetek családjában. A finn külpoli­tika alapelve roppant egysze­rű: a béke és a jószomszéd­ság a nemzet létérdeke. Hát­térben az a mély bölcsesség húzódik meg, amelyet a hel­sinki ’ Európa-konferencián a finn államfő így fogalmazott . meg: „a biztonságot nem ke­rítés emelésével, hanem a ka­pu kinyitásával lehet megsze­rezni”. Koivisto elnök a ma­ga részéről tovább viszi e gon­dolatot. Nemrégiben a Dagb­ladet című norvég lapnak fej­tette ki, hogy az északi orszá­gok atomfegyvermentes státu­sza megőrzésének legjobb'mód- ja az lenne, ha atomfegyver­mentes övezetté nyilvánítanák a térséget. Hozzá tette: „e te­kintetben kiemelkedő jelentő­ségű lenne, ha javulna a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok kapcsolata, ha előrelépné­nek a kölcsönös bizalom hely­reállításának útján”. S ezzel a gondolattal bizonyára nem­csak a finn és a magyar nép, de minden veszélyeztetett kis nép mélységesen egyetért. ÍGY GONDOLKOZIK Finn­országban a nép többsége, s a stabil belső viszonyok ked­veznek e bölcs, gyakorlatias politikának. A két munkás­párt, a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Pártot is reprezentáló Finn Népi De­mokratikus Unió — 1979 óta — a választók 41,8 százalékát képviseli a parlamentben. Az Eduskunta 200 képviselője kö­zül 87 munkáspárti. Finnor­szág életszínvonala — az egész világot elöntő gazdasági vál­ság közepette is — kifejezet­ten magas. Az egy főre eső, évi nemzeti bruttó termék 8260 dollár fölött van, s ezzel a vi­lágranglista 17. helyén áll. Eh­hez azonban járulnak bizo­nyos gondok, elsősorban a munkanélküliség, amelyet az utóbbi időben erősen aktivi­záló polgári pártok szeretné­nek meglovagolni, s a gazda­sági problémákat a kormány ellen fordítani. A két mun­káspártnak azonban jó adui vannak e játszmában. A kor­mányzat és a szakszervezetek bizonyos módon összehangolt taktikával’ igyekeznek segíte­ni a fő gondon. Jellemző er­re, hogy éppen most a szak- szervezetek mind kevésbé kö­vetelnek béremelést, s mind­inkább azt kívánják, hogy a kormány új munkaalkalmak teremtésére adja a rendelkezé­sére álló pénzt. S ezzel a két munkáspárt egyetért. A magyar—finn kapcsola­tok egén nincsenek felhők. Négy és fél évtizedes, szerve­zett kulturális kapcsolataink mintaszerűek. A gazdasági életben pedig sokat mond ez az adat: 1973 óta kölcsönös export-importunk ötszörösére ugrott. De hadd idézzük erről egy finn újságíró, Kari Tal- vitie véleményét: „Finnország és Magyarország között keres­kedelempolitikailag minden rendezett... Kereskedelmi kapcsolataink jövője megnyug­tatónak látszik. ígéretes voná­sok fedezhetők fel benne, no­ha az egész világot megpró­báltatások érik, s az általános visszaesés saját gazdasági fej­lődésünket is lassítja” — írja, s hozzáteszi, hogy a finn fo­gyasztó örülne, ha magyar me­zőgazdasági cikkekkel bővíthe­tő lenne az import. A FINN ELNÖK szélesebb­re tárja a kaput magyarorszá­gi útján — írta a napokban a finn sajtó. Semmi kétség, hogy segítségére leszünk ben­ne. F. A. indokolt — döntését az iráni kikötőkbe tartó hajók biztosí­tási díjának emeléséről. Egy iráni szóvivő a lépést az olajszállító tartályhajók el­riasztására és az iráni olajki- vitel megfojtására irányuló iraki propaganda támogatásá­nak minősítette. A teheráni rádió bejelenté­se szerint az iráni állami biz­tosító átvállalja a tartályha­jók és rakományaik biztosítá­sát, és az érték egy százaléká­ban állapítja meg a biztosítá­si díjat. A londoni székhelyű Lloyd’s hajóbiztosítási társaság hábo­rús károkkal foglalkozó bi­zottsága múlt pénteken a Kharg-szigeten lévő olajkikö­tőben berakodó tartályhajók biztosítási díját a rakomány egy százalékáról 3 százalékra emelte azután, hogy Irak a kikötő bombázásáról adott hírt. Nyugati források szerint a magasabb biztosítási dn ki­kezdheti az átlagon aluli áron kínált iráni olaj vonzerejét. Havanna Pénzügyi nehézségek Kuba kérte a konvertibilis valutában fennálló külföldi adósságai törlesztésének újra­tárgyalását és haladékot kért az 1982—1985. években esedé­kes visszafizetésekre — jelen­tette pénteken a Prensa Lati­na kubai hírügynökség. A Kubai Nemzeti Bank köz­leménye rámutat: az ország fizetési nehézségeinek oka a cukor világp'aci árának csök­kenése, a magas kamatlábak, a kedvezőtlen hitelfeltételek és az amerikai gazdasági blokád által okozott kár. A hivatalos adatok szerint Kuba nyugati bankokkal szemben fennálló adósságainak összege 3,5 mil­liárd dollár, s ebből az esedé­kes 1,2 milliárd dollár vissza­fizetésének ügyéről kíván tár­gyalni.

Next

/
Thumbnails
Contents