Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-30 / 229. szám
1982. SZEPTEMBER 39. CSÜTÖRTÖK "xJ&liap 5 Lépcsőzetes beruházás Bővítik a víztisztító telepet I A vészharangot már sok évvel ezelőtt megkongatták | a tudósok. Eszerint évről évre szennyezettebb a Duna vize, olyannyira, hogy már csak a különleges alkalmazkodási képességgel rendelkező élőlények maradnak meg benne. Hihetetlen költségekkel jár a félig-meddig holt víz tisztítása, szűrése, hogy alkalmas legyen ivóvíznek. S Néhány esztendeje már fürdőzésre sem ajánlják az S egészségügyi szakemberek a folyót. SZENTENDREI t/tírfqp A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Hőérzékelők a falakon I Jó ötlet, rossz megoldás A HÉV-állomáshoz vezető aluljáró rámpája használhatatlan, mert a gyermekkocsi nem fér rá a két betonlapra. Veress Jenő felvétele Cs. A. A következő téma az egészségügy Pezsgő klubélet I birtokjog tárgykörében adott tájékoztatást az érdeklődőknek. A felvetődött érdekesebb kérdések: Azonos-e a tulajdonjog és a birtok jog? Mikor követ el birtokháborítást a tulajdonos? Mikor jeleijt birtokháborítást a szomszédok állattartása? Büntethető-e a birtokháborítás? A klub szeptember 24-től körülbelül hathetes térítés- mentes üvegburkoló fonási tanfolyamot indít érdeklődő klubtagoknak. A legközelebbi összejövetel november 5-én, pénteken délután 5 órakor lesz a Felszabadulás lakótelep N épületében levő helyiségben. Ezen az összejövetelen egészségügyi témával foglalkoznak. A klub szeretettel fogadj további belépőket minden hónap első péntekjén a klubfoglalkozáson vagy a közbeeső kedd délutánokon a Hazafias Népfront irodájában (Kossuth U. 5.) Tokaji Ferenc elnöknél. S. L. Szűk kapacitás A Duna megmentése, a folyamat visszafordítása, ha nem is könnyű, de nem megoldhatatlan feladat. A Duna- meriti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat például a mostani, gazdasági szempontból nehezebb helyzetben is jelentős összegeket fordít csatornázásra, illetve új víztisztító telepek építésére, bővítésére. Ilyen beruházás vált szükségessé Szentendrén, ahol — mint arról Msérdi József a Duna jobb parti üzemigazgatóság főmérnöke tájékoztatott —, 40 millió forintos költséggel bővítik a meglévő, de szűk kapacitású szennyvíztisztító művet. A város lakóinak száma gyors ütemben emelkedik, ezért néhány év alatt a napi szennyvízmennyiség csak a városban 4 ezer, 4 ezer 500 köbméterre növekedett. A régi telep azonban legfeljebb 2 ezer 500 köbméternyit képes megfelelően tisztítani, a többi szenny ellenőrizetlenül ömlik a Dunába. S ez még csak a város baja, de a szomszédos településeken, Pomázon és Leányfalun is meg kell oldani a szennyvízelvezetést és tisztítást. Ezekben a községekben télen ugyan kicsi a lakosság száma, nyáron azonban tízezrek töltik itt vakációjukat. Regionális rendszer A szennyvíztisztítást másképpen aligha lehetne megoldani, mint közös beruházásként, regionális rendszerben. Ennek kezdett hozzá a Duna- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat tavaly novemberben, Szentendrén. A kivitelező a cég saját építési üzeme, amely már eddig is nagy tapasztalatot szerzett az ilyenfajta munkákban A tervek szerint a beruházással, pontosabban annak első ütemével 1985-ben végeznek, s akkor napi 6 ezer 500 köbméter szennyvizet tudnak majd feldolgozni. Korszerűek, újszerűek az épülő szennyvíztisztító telep berendezései. Az ülepítő berendezés előregyártott elemekből készül. Ha ez az építési forma a gyakorlatban is beválik, minden bizonnyal másutt is alkalmazzák. A technológia, mely a víz biológiai öntisztulását gyorsítja, olasz gyártmány, az Angelo-Velo cégtől vásárolták. Az iszaD víztelenítésére eddig is számos kísérlet folyt már a Dunamenti Regionális Vízműnél. E munkafolyamat során a leülepített koncentrált iszapot és szennyeződést tömörítik, s választják el a víztől a Vizge—Rödiger-féle iszappréssel. A szentendrei szennyvíztisztító telep építési határideje ugyan 1995., mégis sokkal hamarabb hasznára lesz a városnak. A beruházás egyes részeit ugyanis úgy készítik, hogy részleteiben is segítse a már meglévő szennyvíztisztító működését. A szomszéd települések A szakemberek számításai szerint 1995-ben Szentendrén a Lassan a környezetvédelem elkoptatott szó lesz, hiszen mostanában egyre többet beszélünk róla. Persze, nem beszélni kell, hanem sokat, nagyon sokat tenni érte. Öröm leírni, hogy ezt egyre több helyen, a szentendrei járás községeiben is elismerik, sőt tettekkel bizonyítanak. A járás területén ebben az esztendőben, márciustól május végéig nagytakarítás volt. Számtalan illegális szeméttelepet derítettek fel, s szüntettek meg, s mintegy 1500 köbméter hulladékot szállítottak el. Persze az is jó, hogy a községek az ilyen tavaszi nagytakarításokat nem tekintik kampányfeladatnak, hanem saját környezetvédelmi intézkedési tervük szerint egész évben cselekednek. Természetesen az is igaz, hogy nem elég csak a hivatalos szervek ténykedése, mert a környezetvédelem az egész társadalom ügye. Szükség van az egyének összefogására is. Szerencsére erre is akadnak jó példák. A járás tizenhárom községében lakók rendszerint az első hívó szóra mennek, s a helybeli tanács segítségére sietnek. Parkosítanak, járdát építenek, gyomot irtanak és fásítanak. Budakalászon 40 ezer, Csobánkán 12 ezer, Du- nabogdányban 65 ezer, Viseg- rádon 80 ezer, Pilisszántón 180 ezer, Pomázon 100 ezer, Kisorosziban 130 ezer, és Sziget- monostoron 20 ezer forint értékű társadalmi munkát adott a lakosság. Természetesen a helybeliek. Ezen a hangsúly, mert köztudott, hogy a járás területének egy része — üdülőterület. Sok-sok hétvégi ház tulajdonosa, s sok tízezer kiránduló keresi fel ezeket a helyeket. Sajnos a háztulajdonosok, a kirándulók, már másképpen viszonyulnak környezetükhöz, mint az őslakók. napi szennyvízmennyiség minden bizonnyal eléri a 10 ezer köbmétert, nem is szólva a környező települések szintén növekvő mennyiségű vízfelhasználásáról. Ezért a 6 ezer 500 köbméter teljesítményű szennyvíztisztító telep néhány év múlva ismét túlWheltté válik, s bővítésre lesz szükség. Ennek technológiai akadálya nincsen, hiszen már most a tervezéskor számítottak az esetleges későbbi továbbfejlesztésre. Arra azonban, hogy erre a bizonyos második ütemre mikor kerülhet sor, egyelőre még nem tudják a választ a Vízgazdálkodási Vállalatnál. A működési területükön lévő többi település például Vác, Dunakeszi, ugyanis szintén hasonló gondokkal küszködik. Csillák András Olykor nem érzik sajátjuknak a területet, ezért létesítenek esztendőről esztendőre illegális szemétlerakóhelyeket. A helybeli tanács pedig tehetetlen velük szemben. E tekintetben is társadalmi összefogásra van szükség. Egy-egy község minden lakója legyen szószólója a tisztaságnak, ellenőre a környezetvédelemnek. A tettenérte- ket pedig a tanács szigorúan büntesse meg. Oly sok ember összefogását, jóra való törekvését mások nem tehetik büntetlenül tönkre. Nem, mert az ilyenek azok, akik csak követelnek, de lakóhelyükért, vagy ha úgy tetszik: az üdülőhelyért semmit sem tesznek. Nem lenne teljes a járás környezetvédelmi helyzetéről festett kép, ha nem ejtenénk pár szót a további tennivalókról is. Vannak hatósági és személyekre szóló feladatok. Az előbbiek közé tartozik a még jobb szemétszállítás megszervezése, a szabadstrandok, a szabad kempingezés gondjának megoldása, az állattartási szabályok kidolgozása, s nem utolsósorban a szigorú ellenőrzés bevezetése. Szépet, olcsón A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat három ajándékboltot tart fenn, (kettőt Szentendrén, egyet Vácott), ezenkívül minden városban és több nagyközségben áruházi ajándéksarok várja az érdeklődőket. Szentendrén, a helyi és környékbeli közönség mellett természetesen az idegenforgalomra is számítanak; az ajándékozó kedvű és emlékeket gyűjtő turistákra. A PIK szentendrei Amfora-üzletében, melyhez jól illik a Gyöngyszem elnevezés, a külföldiek valutával is fizethetnek. A polcokon csupa márkás porcelán és finoman csiszolt üveg, látványnak is pompás. Sokan valóban csak a látványért jönnek — olykor csoportosan is — körülnéznek és mennek tovább. Óriási forgalma van az aprócska Gyöngyszemnek, és néhány óra leforgása alatt is sok pénz kerül a kasszába. Hiányzik pedig a nagyon Hozzávetőlegesen 1300 lakásba juttat egész éven át forró vizet, a hidegebb hónapokban pedig a fűtésről is gondoskodik a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat. A szám nem egészen pontos, hiszen gyors ütemben fejlődik a lakótelep, szinte minden hónapban adnak át új épületeket. így a hő- és melegvízszolgáltatásnak is lépést kell tartania az igényekkel — mondta Németh József igazgató. Bizonyára a korábbi rossz tapasztalatok miatt, de az idei fűtési szezon közeledtével is sokan aggódnak; rendben lesz-e minden a fűtéssel, nem kell-e majd télen dideregniük? Németh József szerint idén semmi ok az aggodalomra. Az eredeti terveknek megfelelően, augusztusban két hét alatt végeztek a berendezések javításával, karbantartásával, tehát felkészülten várhatják a hidegebb napokat. Újdonság, hogy a nyáron tíz épületre szereltek fel olyan műszert, amely érzékeli a levegő hőmérsékletét, s e szerint szabályozza a fűtést. A berendezéseknek a lakosság s a vállalat egyaránt hasznát látja, hiszen egyfelől mindig egyenletes a hőmérséklet a szobákban, másfelől pedig, ha amúgy is jó idő van, nem pocsékolják az energiát, Furcsa, de általában azt hisszük, hogy folyó vagy tavak mentén fekvő helységekben, hal, aztán van minden mennyiségben. Százféle változatban. Persze ez korántsem igaz. Szentendre a Duna mellett fekszik, s hal?... Ha eddig nem volt, most lesz. Az Aranysárkány vendéglő november 5-től megújítkeresett herendi márka (tavasz óta nem kaptak), de Zsolnay- és hollóházi porcelánból bőséges a választék. Bitman Istvánná üzletvezető hosszasan foglalkozik egy idősebb és egy fiatalabb asszonynyal. Mint kiderül, a Győrben élő édesanya látogatóba jött Szentendrére a lányához, és búcsúzóul valami szépet akar vásárolni, ami illik a fiatalok modern bútoraihoz. Végül egy padlóvázára esik a választása, de szeretne valami emléket is hazavinni, ami felidézi ezt a sajátos hangulatú, nagyon szép várost. Különböző méretű, azonos városképmotívummal díszített vázákból áll a kínálat, de a vásárló még habozik. Végül úgy dönt, hogy körülnéz egy kicsit máshol is. A tájjelegű ajándékcikkeket keresik legtöbben a másik hangulatos — műemlék jellegű épületben berendezett — ajándékboltban is. Mi kapható? Puppán Fe- rencné üzletvezető elégedetten mutatja, hogy sok a valóban az olajat. Szentendrén ugyanis egyelőre még ezzel a drága fűtőanyaggal etetik a kazánokat. Ezért további lakóházakat látnak el hőérzékelő automatákkal. Az energiatakarékossági, az energiaracionalizálási program lényeges beruházása is elkezdődött. Huszonkétmillió forintos költséggel földgázra állítják át az eddig olajjal működő kazánokat. A vezetékek építése megkezdődött, 1983 végére már gáz ég a kazánokban. A Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat, valamint a KIPSZER a kivitelező. A nyári szünet után újra munkához látott Szentendrén, a Hazafias Népfront Szentendrei Városi Bizottsága mellett működő Kertbarát Virágkedvelő Mozgáskorlátozottak és Rokkantnyugdíjasok Klubja. Az első őszi összejövetelen jogi problémákkal foglalkoztak. Vendég volt Angyalné Demeter Judit szentendrei bírónő, aki a tulajdonjog és a ja étlapjának formai alakját és tartalmi részét is. Az étlap hal alakú, ami jelzi tartalmát is: rákkrém leves fürj tojással, angolna snidling-mártással, ke- csege tejszínes gombamártással, süllő egészben, roston sült törpeharcsa, csukapörkölt galuskával, dorozsmai pontyderék és természetesen halászlé. olcsó és csinos apró holmi. Számítanak az iskolásokra, és nyáron jó néhány külföldi gyerekcsoport is megfordul a boltban. Főleg a gyerekek számára tartják a néhány forintos kis sípot, az iránytűt, a varrókészletet és még egy pár apróságot. A mester és tanítványa Ami pedig a városra emlékezteti majd otthon a turistákat? Maurer Ferenc és Helm Erzsébet keramikus iparművész különböző méretű tálkái, melyek jellegzetes szentendrei utcaképeket ábrázolnak pasztellszínekben. Ezenkívül kapható még divatos tarisznya, szentendrei templomtoronnyal mintázva, (helybeli kisiparos munkája) és a veszprémi Háziipari Szövetkezettől sokféle fafaragás, melyekre ráírták: Szentendre. Meghalt az idős helybeli faszobrász, akinek munkáit sokan vásárolták, és a nyolcvanhárom éves Maurer Ferenc betegsége miatt nem tud dolgozni. Megismerkedem Helm Erzsébet iparművésszel, aki mostanában már egyedül készíti az ajándékbolt számára a kerámiákat. Harminc évvel ezelőtt költözött Szentendrére, a művészet iránti rajongás hozta ebbe a várasba, ahol Maurer Ferenc tanítványa lett. Hosszú ideje ápolja, gondozza az idős mestert, akitől annak idején tanult. Együtt építették a kemencét is, amelyben kilenc- száz fokon égetnek minden egyes darab kerámiát. — Nem akarok sokat változtatni azon, amit elkezdtünk — mondja Helm Erzsébet. — Az élénk színek divatosak, de úgy érzem, a város hangulatához inkább a pasztell illik. A színeket is házilag állítja elő, speciális oxidfestéket használ, ami készen nem kapható. Az anyagbeszerzés körülményes, és a kemence felfűtéséhez sokszor a fát is egyedül hasogatja. Ami meg az agyagmunkát, a festést illeti, egy- egy darabot huszonöt—harmincszor is kézbe kell venni, amig olyan lesz, ahogy elképzelte. Díszes tálak Keresettek az alkotásai; az utóbbi időben Vácról is készített utcaképpel díszített tálkákat és felkérték hasonló munkára Székesfehérváron is. A megrendelők biztatják, hogy készítsen több tájjelegfi kerámiát, de nehezen győzi. Havonta hatvan—hetven darabot szállít, ha minden jól megy. A szentendrei PIK Amfó- rában második negyedévben 756 ezer forintos forgalmat bonyolítottak, a másik ajándékboltban valamivel többet. Nem kis összegeket költünk tehát arra, hogy másoknak és magunknak örömöt szerezzünk. Helm Erzsébet egyik tálkáját később viszontlátom az utcán; bolgár turista mutatja a társának, hogy éppen azt a városrészt ábrázolja, ahol sétálnak; a Görög utcát. Gál Judit Törődés az idősekkel Az ízbégen létesített öregek napközi otthonában jól érzik magukat a nyugdíjasok. Jól érzik magukat, hiszen minden megtörténik, hogy idejüket kulturáltan, tartalmasán, de mégis vidám hangulatban töltsék. Képünkön: a pomázi népi táncegyüttes fergeteges tánccal szórakoztatja a nézőket. Fábián Fái (elvétele Egész évben nagytakarítás Az érdekek nem azonosak Csukapörkölt galuskával Kevés a tájjellegű ajándék Városkép pasztellszínekben x Örüljünk annak, amivel hozzátartozóink, barátaink, külön- s böző alkalmakra meglepnek minket, és jelentsük ki jó szívvel, S hogy éppen erre vágytunk. Ami olykor némi megerőltetésbe S kerül, hiszen az Ízlések és az elképzelések annyira eltérőek. Az ajándékozás illemtanához az is hozzátartozik, hogy az árak iránt nem szokás érdeklődni. Így hát megtépjük, leva- § karjuk, leragasztjuk az összeg megjelölését; hogy mennyit fi- S zettünk a szépen becsomagolt vázáért, a bagolynak álcázott S hamutartóért vagy egyéb dísztárgyért. Ami persze nem jelenti ^ azt, hogy nem tartjuk számon: mennyibe is került. De hát ez § így természetes, mert igazodnunk kell az ajándék kiválasztá- sánál éppúgy, mint minden vásárlásnál, a pénztárcánk tártál- * mához.
