Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-30 / 229. szám
1982. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK ' 3 A falvak nem kapják vissza Budapest vízbázisa a megye Mai életünk követelményeihez alkalmazkodik, változik vízgazdálkodásunk struktúrája is. Ez a módosulás hosszú folyamat, és bár egyes elemei már az előző tervidőszakokban kialakultak, a jövőben még fontosabbá válik a takarékosabb vízfelhasználás, vizeink minőségének védelme — hangsúlyozta egyebek között vízgazdálkodásunk időszerű kérdéseiről szólva Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szerdai ülésén. A parlament őszi ülésszakára készülve, a tanácskozás résztvevői — köztük más országgyűlési bizottságok vezetői és tagjai, minisztériumok, országos főhatóságok képviselői — az államtitkártól tájékozódhattak az elmúlt időszak eredményeiről, a jelen és a jövő vízügyi feladatairól. A tanácskozást vezető Cse- lőtei Lászlónak (Pest megye 2 v. k.), a mezőgazdasági bizottság elnökének javaslatára több képviselő kérdésekkel fordult az államtitkárhoz. Kovács Antal válaszul egyebek I között elmondotta, hogy hasznos lenne, ha az öntözést a mezőgazdasági termelés technológiájába szervesen beépítenék, és nemcsak aszály elleni védekezésül használnák. A hozzászólások során Varga János (Pest m., 11. vk.) elmondta: nem kis feszültséget okoz a megyében, hogy míg Pest környéki falvak ivóvizet adnak a fővárosnak, ugyanakkor e településeken nem mindenütt van megfelelő víz. A vitára reagálva Kovács Antal hngsúlyozta: a vízügyi tevékenységet a napi gyakorlat adta, új kérdések megoldásához kell alkalmassá tenni. Cselőtei László értékelő ösz- szefoglalása után az Országos Vízügyi Hivatal írásos előterjesztését, az államtitkár szóbeli kiegészítését a mezőgazdasági bizottság tagjai és a jelenlévő többi képviselő jóváhagyólag elfogadta. Kérték az államtitkárt, hogy a tanácskozáson elhangzott. észrevételeiket a parlament őszi ülésszakán elhangzó expozéjában — belátása szerint — használja fel. TsZ'takarékosság Milliókat jelenthet Az anyag- és energiagazdálkodás korszerűsítésének lehetőségeiről tanácskozott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdai ülésén. Amint a résztvevők megállapították, a termelőszövetkezetek az alaptevékenységként az évi átlagosan 112 milliárd forintos érték előállításához mintegy 80 milliárd forint értékű anyagot és energiát használnak fel. Éppen e nagyságrend miatt akár egykét százalékos hatékonyságjavulás is milliós összegekkel növelheti az üzemi eredményeket. Az elmúlt években a tsz-ek a korábbiaknál nagyobb gondot fordítottak a takarékosságra, s ennek nyomán több száz millió forint megtakarítást értek el. A következő években a többi között a műtrágya és a növényvédő szer gazdaságos fel- használása, új agrotechnikai eljárások bevezetése kínál további lehetőségeket a takarékosságra. A vita több résztvevője kiemelte az ésszerűbb takarmányfelhasználás jelentőségét. Vagyonvédelem a szövetkezetekben Pénz fegyveres kísérettel K A Pest megyei fogyasztási S szövetkezetek állóeszközeinek ^ értéke több mint 900 millió, J forgóeszközeié csaknem 2 mil- Sliárd forint. A bolti kiskeres- Skedelem és a vendéglátás készig pénzforgalma egy év alatt § megközelíti a 10 milliárd formál tot. A takarékszövetkezetek ^ mintegy 2 milliárd forint la's kossági betétet kezelnek, s S évente átlagosan 300 millió fo- 'rint kölcsönt folyósítanak. Hatalmas értékről van tehát szó. Ráadásul a szövetkezetekben a feltételek, a körülmények is sajátosak. A népgazdaság más ágazataiban ugyanis az objektumok általában egy helyen vannak, azokra a biztonsági berendezések mellett vagyonőrök is vigyáznak, a szövetkezetek egységei (a boltok, a raktárak, a telepek stb.) szétszórtan helyezkednek el. Éjjeliőrt, őrkutyát például nem is tudnak mind mellé állítani. A szövetkezetek 1979-ben a vagyonbiztonsági berendezések fejlesztésére 1984-ig szóló ütemtervet készítettek. Az elnökség — a MÉSZÖV ellenőrzési iroda beszámolója alapján a közelmúltban értékelte ennek időarányos végrehajtását. Az áfészek négy év alatt, 1982. végéig összesen 3 millió 696 ezer forintot .szándékoztak — a tervük szerint — a vagyonbiztonságot szolgáló technikai berendezésekre költeni. Ennél azonban jóval többet fognak. (Az idén június 30-án már 3 millió 702 ezer forintnál tartottak.) Megtörtént például — ahogy Furák János, a Vác és Vidéke Afész elnöke elmondta —, hogy a betörők a páncélszekrényt nem tudták feltörni, s ezért mindenestől elvitték. Most aztán olyan páncélszekrényeket vásároltak, amelyeket csak darus kocsival tudtak a helyükre rakni. Igaz, hogy jóval többe kerültek, de ezeket a helyszínen feltörni vagy onnét elvinni nem tudják. A takarékszövetkezetek együttvéve a tervezett összegnek több mint a dupláját használták fel. (Elsősorban azért, mert a terv készítésekor még nem tudhatták, hogy az új üzletházakat mikor adják át.) De közülük sem az úgymond túl- költekezőket — például a pé- celi, a ceglédberceli, a duna- bogdányi takarékszövetkezeteket marasztalta el a MÉSZÖV elnöksége, hanem azokat, akik a tervezett berendezéseket nem szereltették be, illetve meg sem vásárolták. A készpénz kezelését és szállítását számos helyen nem találta szabályszerűnek a MÉSZÖV ellenőrzési irodája. Nagyobb pénzszállítmányt például csak fegyveres őr kíséretében lehet útnak indítani. A rendőrség, a munkásőrség készségesen segít, de néhány áfész- nál egyszerűen nem igényelték. Ezután azonban sehol sem bízhatják a jószerencsére a rablás elkerülését, s még kisebb összeget is csak riasztóval ellátott táskában vihetnek. Sok gondot okozott az is, hogy a legtöbb településen a posta- hivatalok szombaton zárva tartanak. Ezen a Budapest-vidéki Postaigazgatóság a pénzbegyűj tő járatai sűrítésével segít. Sz. P. — Mindjárt érthető lesz. Egy másodosztályú kocsi ára 2,5— 4,5, egy elsőé 3—5, egy dízel M 41-es mozdonyé 26, egy villanyhajtású V 43-é 21 millió forint. Egy komplett szerelvény (8 kocsi és mozdony) tehát 47, illetve 42 millió. Kevés személykocsi Csak energiaköltséget számolva azt látjuk, hogy a dízel- vontatás esetén egy kilométer megtétele 50, villanyvontatással 20 forint. A járműállomány fenntartása, a pályaépítések, korszerűsítések, a biztosító berendezések, a személyzet, a vonatközlekedés útvonalán szolgálatot teljesítők, és a fenntartást végző dolgozók bére még mind-mind az ötven forinton felül számítandó. Tegyük hozzá a rongálásokból eredő kár pótlására fordított összeget, s kiderül; az egy kilométerre eső költség több“zöröse az ötvennek. Talán Anda István maga is megriadt az összeg nagyságától, de amikor azt kérdeztem, hogy 200 forint is lehet-e, nem tiltakozott. A százszázalékos áremelés után az utasok azt várták, hogy a MÁV szolgáltatásaiban is lesz minőségi javulás. A helyzet azonban az, hogy a többlet — mint már több nyilatkozat közölte — az állam dotációja helyett folyik be az államvasutak kasszájába. Szeptember 1-től az állam hozzájárulása a személyszállításhoz csökkent. Az utazás feltételeinek javulása csak ott várható, ahol pályarekonstrukciót fejeznek be. Például Budapest —Pécs, Budapest—Székesfehérvár vonalakon, ahol a menetidő rövidebbé válik. Ugrásszerű javulást azonban hiba volna ígérni. — Milyenek ön szerint a magyar vonatok? — Általában nemigen tiszták. Az oka pedig az, hogy kevés a személykocsi. Egyre kevesebb a lehetőségünk, hogy órákig tisztítsunk egy szerelvényt. Gyorsan kell fordulni. Felmosásra sincs idő. A kocsik nehezen takaríthatók, mert az ülések alatt vannak a fűtőtestek, a műanyagokról a ragacs nehezen megy le. Sajnos, az utazók egy része nem is becsüli erőfeszítéseinket. Érdemes megnézni a frissen takarított szerelvényt 10—20 kilométer megtétele után. A csikket az ülésen nyomják el (a MÁV leszereltette a hamu- zókat), vagy beletapossák a műanyag padlóba. — S a késések? A késések oka — Az okok között szerepel emberi és tárgyi tényező. Nem figyel a forgalmista, késve kezeli a bejárati jelzőt. Egyperces megállás négyperces késést jelent. Előfordul: a kábel- szakadás, eső, zárlat, az idegen cég földmunka során eltépte a vezetéket, a villám belecsapott a rendszerbe. Ilyenkor az utasok biztonsága érdekében ólío- mástávolságban kell közlekedni, ami azt jelenti, hogy ilyenkor két állomás között egy szerelvény mozoghat, míg normális körülmények között négy-öt. A gyorsaságot nézve Európában a középmezőnyben vagyunk. Olvassuk, halljuk, hogy a vasutat 1945 óta nem fejlesztették. Ez nem igaz. A háború után hősies munkával a legszükségesebb teendőket végezték el. 1965-től a gördülőállomány sürgős korszerűsítésére volt szükség. Aztán az állomásokat kellett újjáépíteni. Szolnok, Debrecen, a Déli pályaudvar, Kőbánya, Kispest, mind-mind ebben az időben épü-lt. Aztán a biztosítóberendezések, fénysorompók, az energiaváltás következtek. A hatvanas évek közepétől nyomasztó létszámhiány jelentkezett a pályafenntartóknál. A két világháború közötti fejlesztés elhanyagolása ekkor ütött vissza. Tehát a vasút sok pénzt kapott, de rendkívül anyagigényes ágazat. Sok a bliccelő Mondják, hogy a MÁV állam az államban. A vezetőknek az a véleményük, hogy nem kívánnak hatósáqosdit játszani, de a joaszabályok rájuk is vonatkoznak. Nagyon nehéz egy menetrendmódosítást végrehajtani, mert a szempontok százaira kell fi- gvelni. A százforintos bünte- ytés kemény. De a becsületesen jegyet váltó ember el sem hiszi, mennyi a bliccelő. Kálmán János, Suszter József, Anda István és mások elmondták, hogy egy menettérti jegygyei egyesek két hónapig utazFenntartás, szerényebb fejlesztés A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése A cél, hogy az úthálózat minősége megfeleljen a növekvő forgalomnak A Budapesti Közúti Igazgatóság feladatai közé tartozik elsődlegesen a Pest megyei közúthálózaton, valamint az országos autópályákon az igazgatási és hatósági funkciók gyakorlása, mindemellett a hálózatfejlesztési, fenntartási és üzemeltetési teendők ellátása. Az igazgatóság kezelésében lévő utak hossza — autópályák nélkül — több mint 2300 kilométer, ez az országos hálózat mintegy 8 százaléka, ugyanakkor ezen bonyolódik le a forgalom csaknem egyharmada. Mind az elsőrendű, mind a mellékútvonalakat tekintve, az átlagos szélességi értékeket vizsgálva, a megye országosan az elsők között van. Sajnos azonban a földutak hossza is itt a legnagyobb hazánkban. De magas a közúti és vasúti kereszteződések száma, s a pályaszerkezetek teherbíró-képessége szempontjából sem kedvező a helyzet. Nemcsak a forgalom nagysága, hanem a növekedésének az üteme is gyorsabb a többi országrészhez viszonyítva. A VI. ötéves tervben a fenntartás és az üzemeltetés területén belül a korábbiakhoz viszonyítva kevesebb a fejlesztés; a legfontosabb feladat a jelenlegi állapot megőrzése. A szerényebb anyagi lehetőségeket a gazdaságosabb anyagok és technológiák félkutatásával és alkalmazásával ellensúlyozzák. Ahol erre lehetőség van, a drága zúzott követ helyi anyagokkal pótolják, a költséges itatásos hengerlés helyett a pálya felületi bevonását alkalmazzák. A kátyúzásnál az elmúlt évtől meleg aszfalt helyett bitumen-emulziós keveréket használnak. Ez nemcsak olcsóbb és kevésbé energiaigénye^, hanem meleg aszfalttal ellentétben késő ősszel és kora tavasszal is használható. Helyi anyagbázisra Csemőn és Öcsán keverőtelepeket létesítettek, melyek körzetében ezáltal lehetőség nyílik a 6 méternél keskenyebb utak fokozatos kiszélesítésére. Mindemellett a telepek ellátják alapanyaggal a környező községek tanácsait és termelőszövetkezeteit is. A fenntartási munkák eredményeként javult az útburkolatok állapota alkalmassá vált a növekvő gépjárműállomány áteresztésére. Kiemelt feladat az árkok és az útpadkák rendezése, mely ugyancsak az állagmegőrzést szolgálja. Az üzemeltetés vonatkozásában nagy terheket jelent a nyári forgalom zavartalanságának biztosítása is, de az igazi nehézségeket a téli időjárás okozza, hiszen hóban-fagy- ban sem csökken jelentősen a megyében a közúti áruszállítás és az idegenforgalom. Az ennek megfelelő hó- és síkosságmentesség elérése nagy erőfeszítéseket és növekvő költségeket jelent. A maximális elvárásoknak nem is mindig tud eleget tenni az igazgatóság. A szerényebb fejlesztési lehetőségeket elsősorban azokra a helyekre koncentrálják,ahol legnagyobb a telítettség, illetve megnövekedett a balesetveszély. Kapacitásbővítés elsősorban a főúthálózaton jelentkezik, ott, ahol a forgalom nagyságrendje csaknem azonos az autópályákéval. A közeljövőben kerül sorra a 2. számú főút váci bevezető szakaszának átépítése négy nyomsávra, a dabasi csárdánál a csomópont kiépítése, a fővárost Szentendrével öszekötő szakasz négy nyomsávosra szélesítése, a' gödöllői Szabadság téri csomópont és a Dózsa György ú,t kiépítése. Előkészítés alatt áll a 2-es út átkelési szakaszának építése, Dunakeszin a 4- es számú út Budapest—Albert- irsa közötti szakaszának korszerűsítése, a 6-os számú út Érden átvezető szakaszának tehermentesítése, az 51-es számú út bővítése. Mindezekre a munkákra a tanulmánytervek több lehetőséget számba vevő elképzeléseket dolgoznak ki, figyelembe véve a minél gazdaságo sabb megoldást. A testület a tájékoztatót tudomásul vette és elismerését fejezte ki az igazgatóságnak a megyében végzett munkájáért. Az átszervezés után eredményesebb együttműködés az üdülőterületek fejlesztésében Ugyancsak a tegnapi ülés napirendjén szerepelt A helyi tanácsok és a Közép-Dunavi- déki Intéző Bizottság területi bizottságainak kapcsolata, különös tekintettel a fejlesztési tevékenységre című előterjesztés. Mint közismert, idén nyáron alakult meg a Küzép-Du- navidéki Intéző Bizottság a korábbi Dunakanyar, illetve Ráckevei Intéző Bizottságok területi szervezetének átformálásával. A változtatás célja az volt, hogy a korábban — mindenekelőtt a ráckevei Du- na-ág mentén — a tanácsoktól elkülönülten tevékenykedő területi szervezetek erejét és lehetőségeit ezután az állam- igazgatási szervekkel együttműködve, átfogó koncepciók ■ügyi forrásokból nyújtott tiz- mogatás is az egyes fejlesztésekhez. Tavaly és az idén több millió forinttal járultak hozzá Visegrádon csatornamű építéséhez, a településközpont területének előkészítéséhez, a szentendrei szennyvíztisztító telep fejlesztéséhez, a nagy-hideghegyi sípálya, a Királyrét—Kóspallag vízellátó rendszer kiépítéséhez. Az Intéző Bizottság közvetítésével jutott pénz az idegenforgalmi fejlesztési alapból a váci Duna-part rendezéséhez, a révátkélő környékének kiépítéséhez, a törökmezői kirándulóközpont közvilágításának megoldásához, buszvárók, parkolóhelyek, zöldterületek számának gyarapításához, több mint 22 millió forint értéknak nyári szezonban a főváros és Balaton között. Az illetékesek több milliósnak számítják a lógósok által,okozott kárt. Feltétlen leírandó még az, hogy a vasutasok többsége sokat és felelősséggel dolgozik, elítéli a hanyagokat. Van belőlük is elég. A létszámhiány fegyelmezetlenségre bátorít. Ezért van annyi bírálnivaló. Sokéves tapasztalataim és a beszélgetések is azt bizonyítják, hogy az utasok kifogásai túlnyomó többségükben jogosak. Akkor is így van, ha az általánosítás ellen, mint bármely más szakmában, tiltakozni kell. Az utasok kényelme Az is igaz viszont, hogy a MÁV-nak is rengeteg gondja van, s a vonatra szállók egy része elfelejti, hogy ember. A hangsúlyt azonban mégis arra kell helyezni: kulturáltabb. elviselhetőbb, pontosabb közlekedést vár a közönség. Nem feladata, hogy mérlegelje a MÁV anyagi helyzetét. Az utas küzdelmére, megértésére csak addig apellálhat a vasút, amíg az ingázó, vagy ritka utazó meggyőződik arról: súlyos pénzéért megfelelő szolgáltatást biztosítanak számára. Ennek megvalósítása azonban évek óta várat magára. Sem a várók, sem a mellékhelvisé- gek, sem a vonatok higiéniája nem közelíti meg a legelemibb igényeket. Vicsotka Mihály szellemében kamatoztassák a fejlesztésben. A korábbi laza szervezeti egységben működő üdülőhelyi bizottságok átszervezésével, önálló gazdálkodásuk megszüntetésével elejét vették a pénzeszközök elaprózódásának is. Mindazokon a területeken, ahol jelentős az idegenforgalom helyi tanácsi bizottságok, albizottságok vagy munkacsoportok alakultak, melyekben szerephez jutottak az eddig is a közösség érdekében fáradozó, társadalmi munkát szervező aktivisták. Ugyanebben az időben kiépült az Intéző Bizottság új területi szervezete, egy-egy szű- kebb idegenforgalmi körzetet képviselő nyolc területi bizottság életre hívásával. Ez utóbbiak tevékenysége kiterjed többi között a helyi, illetőleg regionális rendezési tervben, illetve fejlesztési programban meghatározott idegenforgalmi feladatok megvalósításának támogatására, az idegenforgalmi értékek feltárásának előmozdítására, illetve hasznosításuk feltételeinek megteremtésére, a fejlesztési pályázatok véle fényezésére, a turisztikai igények alakulásának, illetve a fejlesztés hatásának értékelésére. Tehát javaslattevő, véleményező tevékenységük számottevő segítséget nyújthat a tanácsoknak, az üdülőterületek fejlesztési és rendezési munkájához. Emellett jelentős az Intéző Bizottság rendelkezésre álló pénzben. A végrehajtó bizottság — elfogadva az előterjesztést -- elismerését fejezte ki a KDIB-nek a területi bizottsá gok újjászervezésében kije. - tett munkájáért. A további eredményes működésük elősegítése érdekében felhívta a helyi tanácsok és járási hivatalok elnökeit, hogy tegyék rendszeressé és tartalmassá együttműködésüket a terület: bizottságokkal, vegyék igénybe e társadalmi szervezel mozgósító erejét, kérjék ki véleményét, javaslatait. ★ A testület tegnapi ülésén személyi kérdésben is döntött. Dr. Lenner Aladárnak, a ke- repestarcsai Flór Ferenc Kórház főigazgató főorvosának négyéves vezetői megbízatása lejárt, s ezt a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője nem hosszabbította meg. A végrehajtó bizottság — dr. Lenner Aladárnak a kórház működésének megalapozását jelentő időszakban végzett munkájáról elismeréssel szólva — jóváhagyta a döntést, és hozzájárult dr. Pethő Edének, a Vértranszfúziós Állomás eddigi vezetőjének a kórház főigazgató főorvosává történő kinevezéséhez. Dr. Lenner Aladá.- október 1-től a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Fő- igazgatósághoz kerül, áthelyezéssel. \ Mészáros János dapesti Közúti Igazgatóságának tájékoztatóját Pest megye közúthálózatának fejlesztéséről és fenntartásáról. Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület meghallgatta a KPM Bu-
