Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-29 / 228. szám

Az első bemutató: október 2. Részletre is válthatók Megkezdődött a színházbérietek árusítása Városszerte megjelentek a színes falragaszok: hirdetik a színházi évad kezdetét, önálló társulata nincsen Vácnak, de a Madách Imre Művelődési Központ maximálisan szeret­né kielégíteni a színházkedve­lők igényét. Juhász Margittal, a művelő­dési központ propagandistájá­val arról beszélgetünk, hogy nincsen színházi válság, ha jók. a óarabok es színvonala­sak az előadások. Elmondta, hogy a felnőtt (Szentpétery és Füredi) bérletek négy váci és négy budapesti előadást fog­lalnak magukban és a főváro­si különjáratú autóbuszok költségeit. Az 1982/83-as színházi évad­ra a komolyabb témájú mű­vekre szóló Füredi bérlet 610 forintba, a könnyebb fajsúlyú darabokat jelentő Szentpétery bérlet 580 forintba kerül. A felnőtt bérletek díjainak kiegyenlítésére többféle lehető­ség kínálkozik: az összeget megvásárláskor teljes egészé­ben kifizetik, vagy jelentke­zéskor 200 forintot fizetnek és kötelezvényt írnak alá, mely szerint a fennmaradó tartozás összegét két részletben, no­vember 10-ig, illetve decem­ber 10-ig kiegyenlítik. A színházbérietek eladása máris megkezdődött a művelő­dési központ pénztárában, és az üzemi közönségszervezők­nél. Az ifjúsági bérlet ára egy­ségesen 295 forint: 5 váci, két budapesti előadás belépődíját s két budapesti színházi jára­tú autóbusz különköltségét tartalmazza. Itt is lehetőség van az egyszerre történő fize­tésre és az előleg utáni két­szeri törlesztésre. Nagy érdek­lődés mutatkozik a mesebér­letek iránt is. Ezt az óvodai szervezők s az iskolai megbí­zottak is terjesztik. Juhász Margit elmondta, valamennyi előadásnál lehetőséget biztosí­tanak, hogy a bérleten kívüli tulajdonosok, illetve érdeklő­dők is megtekinthessék a pro­dukciókat. Első bemutatók: október 2-án az Imádok férjhez men­ni című vígjáték váci előadá­sa (Füredi bérlet) és Goldoni Mirandolinája a budapesti Ka­tona József Színházban, októ­ber 24-én. Kőtár és régi céhek A múzeumi hónap hírei Minden év októbere a mú­zeumok hónapja. Hónapokig készülnek erre az időszakra, ekkor mutatják be új szerze­ményeiket. Ráduly Emil, a váci Vak Bottyán Múzeum igazgatója mondja: — Októberben teryezzük kőtárunk megnyitását, mely­nek felújítását a DCM három szocialista brigádja vállalta magára. Ugyancsak október­ben, a múzeumok előcsarno­kában rendezzük meg a váci Múzeumi Egyesület tagjainak ez évi ajándékaiból készült kiállítást. Öktóber 3-án dél­után négy órakor a művelődé­si központban tartja meg a váci Múzeumi Egyesület ez évi rendes közgyűlését, ahol a beszámoló után Jakus Lajos: „Váci hajómalmok és molná­rok” címmel előadást tart. Október 9-én délután három órakor avatják fel Végh Dezső festőművész emléktábláját a Széchenyi és Sallai utcák sar­kán. A múzeumi és műemlék- védelmi hónap alkalmából testvérintézményeink mutat­koznak be. Idén október 10-én „A Nagykunság népművésze­te” című kiállítást dr. Bellon Tibor, a Győrffy István Nagykun Múzeum igazgatója nyitja meg a görög templom­ban. Tizennyolcadikán „ősi eszközök, ősi szerszámok” címmel a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum a Radnóti úti általános iskolában kiállí­tást rendez. Ugyanezen a na­pon a váci múzeum könyvtár- termében két Nógrád megyei muzeológus tart előadást, dél­után 3 órától. Pranovszky Mi­hály, a Nógrád megyei kasté­lyokról és kúriákról, Soós Vi­rág pedig a Nógrád megyei régészeti feltárásokról. Huszonnegyedikén délelőtt kilenc órakor kezdődik a „Vác története” c. vetélkedő döntője a váci művelődési központban. A döntőbe jutott csapatok: DCM Sallai Imre, DCM Kun Béla, DCM Lőwy Sándor, Ipari Szakmunkásképző Inté­zet könyvtáros szakköre, Tau­rus Ifjú Gárda, MHD Dobó Katalin brigádok. Többek kérdésére itt tájé­koztatjuk olvasóinkat, hogy a Váci könyvek új sorozatán, k első kötete 35 forintos áron a váci múzeum pénztáránál vá­sárolható meg. Az első kötet a Pest megyei régészeti, törté­nelmi és múzeumi egyesületek életét tárgyalja, valamint a Váci Múzeumi Egyesület kiad­ványainak bibliográfiáját tar­talmazza 1897-től 1948-ig. Kores Zsuzsa tanulmánya a váci céhekről és váci iparosok­ról a Múzsák múzeumi maga­zin 1982/3. számába:# olvasha­tó. U. Gy. tycírfa A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 228. SZÄM 1982. SZEPTEMBER 29., SZERDA 709 munkahely — négy jelentkező Ahol elmaradt a számonkérés Növekedett a foglalkoztatás aránya A váci járás munkaügyi szakigazgatási feladatainak el­látása 1980. április elsejétől a városi tanács pénz-, terv- és munkaügyi osztályához tarto­zik. Ezért hívták meg Szalay Ilonát, az osztály vezetőjét a járási hivatal legutóbbi osz­tályvezetői értekezletére, hogy adjon tájékoztatást a községi tanácsok munkaügyi és mun­kaerő-gazdálkodási feladatai­nak az ellátásáról. A kezdeti nehézségek leküz­désére segítséget nyújtottak a járási hivatal munkatársai. Az együttműködés mindkét fél részéről megfelelően biztosít­va van jelenleg1 is. A járásban foglalkoztatot­tak száma — a legutolsó népszámlálás adatai sze­rint — 1981. január 1-én 23 ezer volt: ebből az iparban 5 ezren, a mezőgazdaságban 12 ezren dolgoztak. A foglalkoztatási szint 71 százalékos volt. a 10 évvel korábbi 45 százalékos aránnyal szemben. Egy jellemző adat: 1982 első felében 709 munkahelyet je­leztek a hivatalnak — ezzel szemben mindössze 4 volt a munkára jelentkezők száma. A kötelező munkaerő-közve­títést egy szakminiszteri ren­delet 1980-ban hatályon kívül helyezte. Helyette a munkaerő­irányítás szolgáltató jellege került előtérbe. Ezt hangsú­lyozza a Pest megyei Tanács elnökének utasítása is, melyet minden érintett helyi tanács megkapott. A statisztikai adatok szerint a munkaerő-irányítási tevé­kenység gyakorlatilag meg­szűntnek tekinthető, a nagy munkaerőigény továbbra is fennáll a váci járásban. A nagyközségeknél az ügy­intézők a munkaügyi tevé­kenységet általában igazgatá­si munkakörhöz kapcsolva, rendszerint az anyakönyvi, ha­gyatéki, életjáradéki, népesség­nyilvántartási stb. feladatok ellátása mellett végzik, a mun­kaidejük 5—10 százalékát for­dítják munkaügyek intézésére. Viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi foglal­kozási lehetőségek bővülése, továbbá Vác és Budapest kö­zelsége, illetve a jó közleke­dési viszonyok következtében a községi lakosok közvet­lenül megkeresik — és megtalálják — a számuk­ra legmegfelelőbb munka­helyeket. Sokan érdeklődnek közvetle­nül a váci tanács szakigazga­tási szervénél is. Szalay Ilona beszámolt ar­ról, hogy négy nagyközségben és három községben vettek részt komplex felügyeleti vizs­gálatban. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a vég­rehajtó bizottsági üléseken csak Göd és űrbottyán foglal­kozott munkaügyi témájú na­pirenddel. Több helyen 1 nem tesznek eleget a munkáltató szervekkel való kapcsolat ki­alakítására. A munkaerőigény bejelentési kötelezettség el­mulasztása miatt elmaradt a számonkérés Ácsán, Gödön, Nagymaroson és Verőcemaro- j son. Tavaly 798, idén június vé­géig 356 munkakönyvét adtak ki a váci járás területén. Az ezzel kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatás pontos, a munkakönyvek kiállítása, ki­adása hibátlan volt. Évenként 8—10 vállalat és termelőszö­vetkezet kér és kap engedélyt szünidős diákok foglalkoztatá­sára. így 600—800 diák dolgo­zik nyaranta 4—6 héten ke­resztül a váci járásban. A szünidei munkavállalás lehető­ségéről a tanulók közvetlenül az iskoláknál szerezhetnek tu­domást. Szó esett az általános iskolát végzettek további sorsáról. A tanulók 98 százaléka to­vábbtanulásra jelentkezett, többségük a váci szakmun­kásképzőbe, s a járás köz­pontjában levő, különböző középiskolákba. Idén 1051 végzős közül 29 nem jelentkezett továbbtanulásra, Vásznak különös hangulatá terében A tisztaszobák régi díszei a váci könyvtár Mini Galériája a minap, a népraj­zi kiállításokról ismert, külö­nös hatást keltő parasztszobá­vá változott. Különlegessége már az első látásra tetten ér­hető: ebből a szobából hiá­nyoznak a bútorok. A bemu­tatott lepedők, abroszok, tö­rülközők azonban önálló élet­re keltek, funkciójuktól elvál­va sajátos értékű tárgyakká lettek. A tárlat rendezőjének, Rá­duly Erriilnek, minden bi­zonnyal az volt a célja, hogy műtárgyakként tegye közzé az Ipoly menti népművészet ere­deti kincseit. Látszólag ellentmondásos­nak tűnik ez a szándék, hi­szen a néprajzkutatás és fő­ként a köztudat középpontjá­ban éppen e tárgyak funkció­jának, mindennapi szerepé­nek megismerése, felkutatása áll. Ezért kérdéses, hogy az eredeti környezetükből ki­emelt alkotások, egyértel­műen magukon viselik-e azt az üzenetet, mely egykori használóiknak oly természe­tes és ismerős volt? Érdemes erről elgondolkoz­nunk a felfüggesztett és kife­szített vásznak különös han­gulatú terében. így az ellent­mondásosság is megoldódni látszik, akár el is felejthető, ha meg megállapíthatjuk, hogy ezektől a népművészeti munkáktól nem idegen az ilyenfajta bemutatás. A kiállí­tás címadó szövege is ezt magyarázza: Ünnepi vásznak. A NÉPMŰVÉSZET kiala­kulásának sajátja, tárgyi vilá­gának megkettőződése. Ez azt jelenti, hogy egy-egy tárgyfé­leségből a mindennapos hasz­nálatra szánt példány mellett megjelent díszes, ünnepi, ri­tuális alkalmakra szánt pár­ja. A köznapi életből kiemelt tárgyak díszítésének finom­sága gyengítette, esetenként megszüntette azok eredeti funkcióját. Például a dísze­sen faragott kapatisztító el­pattant használat közben, a dúsan hímzett lepedő pedig majdhogynem moshatatlan. Ám mégis, ez a „használha­tatlan” díszes példány a rituá­lis, ünnepi szférába emelked- \e, önmaga jelképivé vált, megkülönböztetetten megtes­tesítve eredetijét. A régmúlt idők paraszti életformája sokkal jobban át­itatódott ünnepélyes szoká­sokkal, rítusokkal, mint nap­jaink. Ezek az ünnepek biz­tonságot nyújtottak és ezzel együtt magatartásmintákat mutattak a zart közösségek­ben élő embereknek, segítsé­get adva világképünk kialakí­tó eóh 07 AZ ÜNNEPEK fontos kel­lékei közé tartoztak a most kiállított textíliák. Elkészíté­sük mindenkor az asszonyok feladata volt. Sokszor egy egész életen át folytatott munka árán született meg egy-egy darab. Közülük leg­több egy életöltő alatt, csak egyszer került napvilágra, így például a lakodalmas térítők, ágyruhák, halotti vásznak; azután ládába hajtogatva várták, hogy a következő nemzedék újra elővegye őket. Mint ahogy most is, erre a kiállításra, ahol igaz, már nem eredeti együttesükben láthatók ezek a textíliák, és nem ismerjük alkotóikat sem, de éppúgy elgyönyörködhe­tünk a változatos mintákban, a visszafogott, ízléses színezés­ben, a hajdani hímző- és szö­vőasszonyok formatervező ere­jében, szépérzékéből, mint egykoron az ünneplő házak vendégei. A Vak Bottyán Múzeum gyűjtése tehát az Ipoly men­téről származik: szlovák, ma­gyar, nagybörzsönyi német lakosoktól. Legtöbb vászon a tizenkilencedik századból való. A vásznakon kívül néhány érdekes tárgy is bemutatásra került, köztük egy búcsúpálca Vácról. A kis kereszt érdekes­sége az a sok kis jel, attribú­tum, ami a megfeszíttetéssel kapcsolatos és a corpus he­lyén függ. A búcsúpálcát bú­csúfiaként kapták a gyerekek és azzal vonultak fel a kör­menetben. A KIÁLLÍTÁS érdekessé­gének számít a Szent Vendel­ről és Szent Flóriánról készí­tett üvegfestmény is. Az úgy­nevezett tisztaszobák becsben tartott díszei voltak ezek a képek. Ha nekünk a most bemuta­tott néhány népművészeti al­kotás már nem is jelentheti mindazt, amit egy korabeli falusi embernek elmondhatott, valami mást mégis meríthe­tünk abból: mintát arra, ho­gyan tehetjük szebbé, ünne­pibbé mindennapjainkat, az életet. Kópöczi Rózsa de számukra 50—60 munkahe­lyet tudtak felajánlani. Az előterjesztéssel kapcsola­tos vitában szót kért Plutzer Miklós, a Pest megyei Tanács munkaügyi osztályának a ve­zetője is. A bemutatott mun­kaerő-gazdálkodási helyzet alapján megállapították, hogy a helyi tanácsi munkaügyi fel­adatok ellátása nagyrészt az előírásoknak megfelelően tör­ténik. bizonyos vonatkozásban azonban bővíteni kell a gya­korlati munkák körét, elsősor­ban a nagyközségi feladatkört. A megyei feladatok számotte­vően megnövekedtek, ezért a területi, helyi tanácsokkal szemben a munkavégzés minő­sége és mennyisége tekinteté­ben a követelmények emel­kedni fognak. P. R. Az 59-es körzetben Összefogva Lukács Györgyné az egyik legfiatalabb tagja a váci Váro­si Tanácsnak. Választókerüle­te: az 59-es körzet. Elhatároz­ta, hogy megszervezi az első társadalmi munkát. Lelkes kezdeményezését szí­vesen fogadták és támogatták. A tíz tagú önkéntes munkacsa­pat felújította a Rigó utca, Harkály utca, Népek barátsá­gának útja és a Deákvári főút találkozásánál létesített gyer­mekjátszóteret. Festettek^ csi­nosítottak közös összefogással. Példájuk bizonyára kihat más választókörzetekre is. Emlékek a művészről Latahár filmje A Váci Kötöttárugyár ifjúsá­gi klubjában október 2-án ke­rül sor Latabár Kálmánnak, az egykori népszerű komikus több epizódból álló filmjének a Péntek 13. vetítésére. Október 6-án a Kötöttáru­gyár vendége a népszerű film­színész, Bujtor István. A mű­vész—közönség találkozóra 14 órakor, a gyár klubjában ke­rül sor. Fórum az Izzóban Jeles venágek Az Egyesült Izzó váci gyá­rában a legnépszerűbb sport­ágról, a labdarúgásról tarta­nak fórumot szeptember 30- án. csütörtökön 14.30 órakor. A fórum vendégei: Mészöly Kálmán szövetségi kapitány és Garaba Imre, a válogatott tag­ja. A háttérben romos házak Lakások lesznek benne Nem siették el a munkát, de azért mégis felépült — mint már hírül adtuk — a Ce­ment- és Mészművek új köz­pontja Vácott, a Lenin út 16. számú saroktelken. A vállala­ti központ dolgozói kulturált, jó körülmények között végez­hetik munkájukat. Az új CEMÜ-központban tartják ez­után a vállalati tanácskozáso­kat, értekezleteket. Megfelelő helyiségek állnak erre a célra rendelkezésre. A Balassagyarmati útról tör­tént ideköltözés csendben, szinte feltűnés nélkül történt. Nem volt avatóünnepség, sza­lagátvágás. A Buki-sziget kö­zelében levő irodaépületet a DCM visszakapja, s eredeti rendeltetésüknek megfelelően, lakások lesznek benne, a váci gyár dolgozóinak. Ami szemet rontó; a ragyo­góan fehér falú, modern vona­lú épület mögött a főbejárat­tal szemben romos házfalak, düledező ólak csúfítják a kör­nyezetet. Klubtagoknak kedvezmény Éjjel-nappal autómentés A váci közlekedésbiztonsági tanácsban örömmel fogadták a gondolatot. A Magyar Autó­klub váci csoportja is meg­örült, amikor Szabó Árpád, a gépkocsivezetők oktatói mun­kaközösségének tagja bejelen­tette: napi — sokszor 10—12 órás — munkája mellett vál­lalja az új szolgáltatást je­lentő autómentést. Egy Barkas gépkocsit ala­kított át erre a célra. Elsősor­ban azokra a karambolozó járművekre gondolt, amelyek sokszor fél napig is zavarják ottlétükkel a főútvonalak for­galmát. Ahogy véget ér a rendőrség helyszíni szemléje, a tulajdonos beleegyezésével Attila utcai telepére szállít­ja a használhatatlan jármű­vet. Az Állami Biztosító gondját is könnyíti, ezért az ÁB mun­Solymosi László felvétele kadíjának egy részét az autó­mentőnek fizeti. Éjjel-nappal hívható a telefonszáma. Sok­szor segítséget kérnek a mű­szaki hiba miatt makacskodó gépkocsik. Nemrégen Rom- hányból kértek segítséget. Az Autóklub tagjai kedvezményt kapnak. Szabó Árpádot a lelkiisme­retes oktatók között tartják számon. Örömmel végzi az autómentés munkáját is. (Papp) Köszönetnyilvánítás. Köszöneté mondunk a rokonoknak, az isme rősöknek, az Árpád úti Általáno Iskola dolgozóinak, akik szeretet édesapánk, apósom, nagyapánk é dédnagyapánk — Csömör Andrá — temetésén megjelentek, sirjár! koszorút, virágot helyeztek el Pásztor és Gulyás család. . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents