Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

A lángok ollen Tegnap rendezték Százha­lombattán a Dunamenti Hő­erőmű pályáján a Lenfonó és Szövőipari Vállalatok II. or­szágos tűzoltóversenyét. Ké­pünkön: Oltási gyakorlat por­oltóval. T VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 226. SZÄM Ar«: 1,40 forint 1982. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP Az ENSZ palesztin ülésszakának határozatai Elítélték a bejrúti mészárlást Ez ENSZ-közgyűlés rend- kívüli ülésszaka elítélte a bej­rúti palesztin menekülttábo­rokban végrehajtott tömegmé­szárlást, felszólította a Biz­tonsági Tanácsot a történtek kivizsgálására és megerősítet­te a nyár folyamán a Libanon elleni izraeli invázió ügyében hozott biztonsági tanácsi ha­tározatokat. A közép-európai idő szerint tegnap hajnalban megtartott szavazáson 147 tag­állam képviselője mondott igent a fentieket tartalmazó határozat teljes szövegére, el­MŰVÉSZET A TÁRSADALOMÉRT praktikusabb tárgyakkal, használati eszközökkel kí­ván könnyíteni életünkön. Tévedés lenne a művé­szet fogalmát leszűkíteni a szobrászattal, grafikával, festészettel foglalkozókra. Ide tartoznak az ipari for­matervezők, a textilesek, a kerámikusok, az ötvösök és még sokan mások, akik megálmodják, papírra ve­tik, utána pedig megvaló­sítják a buszok, a szer­számgépek, a szemüvegek, a lábasok alakját, de nem­csak fazont adnak nekik, hanem funkciójukat meg­őrizve próbálják praktikus­ságukat — újabb és újabb ötletekkel — tovább növel­ni. A világhét mottója ar­ra is utal, hogy a program­jaiban részt vevő, annak értelmét felfedező ember ne csak passzív szemlélője, fogyasztója legyen környe­zetének, hanem szemlélet­formáló és -alakító szán­dékát és igényét is megha­tározza, bejelentse. Mai ismeretanyagunk szerint természetesnek könyveljük el, hogy Ko­lumbusz felfedezte Ameri­kát, Fleming a penicillint, s hogy évente meghatáro­zott számú lakást építünk, ám azzal már kevesebbet törődünk, hogy milyen is a természetes környezet. Az esztétikai környezetszeny- nyezés olyan mértéket öl­tött — napjainkban diva­tos tiki-taki zajától, az uni­formizált háztartásokig, a piszkos lépcsőházaktól, a még piszkosabb vasúti ko­csikig —, hogy bizony jól­esik tudomásul venni azt, ami — a szó tágabb értel­mében — nem présgépeken készül, ami visszaadja az ember egyéniségét, s nem tucatfigurákban gondolko­dik. A Művészet a társadalo­mért jelmondattal so­kat vállaltak magukra a szervezők. A szeptember 27-én, hétfőn kezdődő és október 5-ig tartó esemény- sorozat remélhetőleg nem hagyja hidegen a kiművelt emberfőket. A közművelő­dés—életmód—szabad idő gondolati egységében épp­úgy, mint a gyárak netán színdinamikával festett üzemcsarnokaiban, a meg­tervezett üvegpoharakban, a közelmúltban vásárolt grafikában, újabb játszóte-. reink életrevalóságában, reklámjainkban. Remény­kedjünk, hogy sokan ész­reveszik: a művész is olyan ember, mint a társadalom többi tagja. Csak éppen gyakrabban van reflektor- fényben. mert nemcsak a saját házatáját, hanem va­lamennyiünk környezetét és közérzetét is igyekszik tehetségéhez mérten és a társadalom adottságaihoz igazodva megtervezni. Molnár Zsolt K épzőművészeti világhe­tet hét éve rendeznek hazánkban. Az első az al­kotó művész és a közönség kapcsolatát akarta szoro­sabbra fűzni. Ezt követően minden évben más és más mottója volt a világhétnek. Ember és környezete 1976- ban, egy évvel később A művész mint a társadalom hasznos tagja. Az 1978-as különösen emlékezetes volt megyénkben: az Utcák, te­rek kultúrája megnyitóját Vácott rendezték. Az 19/9- es A gyermekek világa jel­mondat keretében telt el, majd a Művészet a változó Világban, illetve a Vilá- guntt tűkre a művészet ' szlogenek következtek. A képzőművészeti világ­hét korábban nem kiraka­tot jelentett, hanem komoly nekibuzdulást. Olyan vizuá­lis látásmód kialakítására, meghonosítására szövetkez­tek a szervezők a nagykö­zönséggel, amelynek a ha­tása az otthonok enteriőr­jétől a tágabb értelemben vett környezetig terjednek. Igen ám, de egy Idő óta eb­ben a nagy nyüzsgésben mintha csak a kiállítások lennének fontosak. Azok a verniszázsok, amelyek im­már nemcsak ismereteket és esztétikumot hordoznak, hanem azt is jelentik, hogy adott közművelődési intéz­mény vagy közgyűjtemény kipipálhatja: eleget tett az elvárásoknak, X. vagy Y. művész anyagát bemutatta a világhéten. Az országszerte — s így megyénkben — megrende­zett kiállítások, találkozók kétségtelenül hozzájárultak az emberek gazdagodásá­hoz. Csakhogy a formák és lehetőségek köre nem tá­gult, évről évre azonos kap­tafára húzták a világhét rendezvényeit. Megfáradtak volna a szervezők? Aligha csak erről van szó. Figye­lembe kell vennünk azt is, hogy a körülöttünk lévő világ fordult nagyot. Köny- nyű indok lenne gazdasági problémákról, a műtárgyak iránt megnyilvánuló vásár­lási kedv lanyhulásáról be­szélni. A környezet, az ott­hon akkor és enélkül is ugyanaz marad, legyen az képekben gazdag vagy anélkül sivár, bármi tör­ténjék is körülöttünk. A szervezők éppen ezért konkretizálták még egyér­telműbbé az idei jelmonda­tott: Művészet a társada­lomért. Ha jól belegondo­lunk, ez a mottó is a ko­rábbiak körülírása, ám jel­legében meghatározóbb, mindennapos felelősséget takar. Az idén nemcsak az érdeklődés felkeltése és éb- . rentartása a cél, hanem an­nak a tudatosítása is, hogy a művészet az eddigieknél nagyobb szerepet kér köz- gondolkodásunk alakításá­ból. Méghozzá úgy, hogy lene csak az Egyesült Álla­mok és Izrael szavazott. A határozat egyebek között kimondja, hogy a Biztonsági Tanács „a birtokában levő eszközöket igénybe véve vizs­gálja ki a Bejrútban szeptem­ber 17-ón történt mészárlás mértékét és körülményeit, s a vizsgálat eredményét hozza nyilvánosságra, amilyen gyor­san csak lehetséges”. Felszó­lítja az államokat és a nem­zetközi szervezeteket, hogy nyújtsanak mindén lehetséges segítséget a Libámon elleni izraeli invázió áldozatainak. A határozat egyik legfon­tosabb pontja felszólítja a tagállamokat Libanon területi épségének, szuverenitásának, egységének és politikái függet­lenségének tiszteletben tartá­sára, egy másik pontja pedig megerősíti a Biztonsági Ta­nácsnak azt a két, június ele­jén hozott határozatát, amely felszólítja Izraelt csapatai azonnali kivonására Libanon­ból. Még a szavazás előtt az Egyesült Államok képviselője közölte, hogy a határozatter­vezet teljes szövege „olyan megfogalmazásokat és utalá­sokat” tartalmaz, amelyek elfogadhatatlanok az Egyesült Államok számára, s ezért külön szavazást kért csupán arról a pontról, amely a BT-t bízza meg a történtek kivizs­gálásával. Külön ezt a cik­kelyt az Egyesült Államokat is beleértve 146 tagállam fo­gadta el. Az atomerőmű építkezésén Fél évtized Pakson cialista munkaversenyben va­ló helytállásukért negyvenöt alkalommal sze­reztek kitüntető címet. A záróünnepségen Herendi Lajos, a KISZ-építőbrigád építésvezetője tett jelentést a fél évtizedes tevékenységről Juhász Andrásnak, a KISZ Központi Bizottsága titkárá­nak, majd Szilágyi Lajos épí­tési és városfejlesztési minisz­terhelyettes méltatta a fiata­lok munkáját. Hétfőn kezdődik a hivatalos látogatás Loscnczi Pál Portugáliába utazik Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Antonio Ramalho Earns, a Portugál Köztársaság elnökének meghívására szep­tember 27-én hivatalos látoga­tásra Portugáliába utazik. Ma: 3. oldal: Be(le)olvasva Törött pult új boltot vár? 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Két mérkőzés — két győzelem 8. oldal: Visszaállították az óramutatókat? A BNV gyorsmérlege kapuzárás előtt Kis üzlet Is hozhat hasznot Nehéz a magyar népgazda­ság helyzete — csak mérsékel­hető a világpiac hatása. Érzé­kelhető ez a nem szépíthető tény, az idei BNV-n is; csök­kent a vásárlási kedv. Pest megye kiállítóit sem érte váratlanul, hogy még a legnagyobb cégek sem kötöttek bombaüzletet. Például a bu­dakalászi Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat három olasz céggel is tárgyalt: háztartási- és lakástextíliák, valamint Az időjárás sürget Mozgalmas a határ Az időjárás rosszabbra fordulásától tartva, gyorsít­ják a munkákat a mezőgazdasági üzemekben, nyújtott műszakokat igényel a betakarítás, a szántás és a vetés. Addig, míg minden termény védett helyen nem lesz, még a hét végén sem pihennek a gépek és a gazdák. Kevés magyar pénztárcának valók a ceglédi Stylus Faipari Szövet­kezet stílbútorai. De nagyon mutatósak ... A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium helyzet- jelentése szerint javában tart az őszi vetések alá a talajelő­készítés. Az összes terület 58— 60 százalékán fejezték már be ezt a munkát. Vetik a rozsot és az őszi árpát, itt többleterőfeszítést kíván a kiszáradt talaj, csupán többszöri tárcsázással, hengerezéssel lehet megfelelő magágyat készíteni. A talaj­előkészítő munkák közé tarto­zik a tavaszi növények alá a mélyszántás is, ez azonban le­lassult, valamennyi gépet ugyanis a sürgetőbb betakarí­tásra kell átcsoportosítani. Jelenleg az erők nagy ré­szét a napraforgó, a silókuko­rica és a burgonya betakarí­tás adja. A napraforgó döntő többségét learatták már, a silókukorica háromnegyede áll a raktárakban, a burgonyá­nak pedig 65 százalékát szed­ték fel, ebben a háztáji gazdaságok előbbre járnak a nagy­üzemeknél. E napokban indul a kukori­ca nagyobb arányú betakarítá­sa. Eddig csupán a termés 8 százalékát helyezték biztonság­ba. Amíg a talajelőkészítésnek a száraz idő kevésbé kedvez, addig a kukorica számára igen előnyös, kevesebb a szárítási költség. A gyümölcsök közül a téli alma betakarítása a legna­gyobb feladat. A tsz-tagok családtagjai mellett több ezer diák is részt vesz a szedésben, hogy a termés mielőbb az ex­portra induló vagonokba, illet­ve a hűtőtárolókba kerüljön. Az almatermés mintegy 50 százalékát szedték le eddig. Mind több helyen indul a sző­lőszüret. sátraik képezték az üzleti megbeszélések alapját. Két nyugatnémet cég felsőruházati cikkeik és a napvédő ponyvák iránt érdeklődött; Kanadába pedig várhatóan műszaki tex­tíliákat küldhetnek jövőre. Teljesen új "vevő is kopog­tatott az LSZV tárgyalója ajtaján: egy kuvaiti kereskedő tiszta len ruháikat szeretne vásárolni. Hozott sikert a Váci Kö­töttárugyár piackutató munká­ja is: egy olasz cég a könnyű- frottirból varrt pizsamák és a szabadidőruhák iránt érdek­lődött. Belga kereskedőknek a gyár gyermek tréning öltözetei tetszettek; az osztrák és az amerikai vevőknek pedig a tiszta pamutból előállított csí­kos díszítésű teniszruházati cikkekre lenne igényük. Jár­tak a váciaknál a nyugat-euró­pai áruházak képvielői is. A jövő évi rendeléseket készítették elő. A gyömrői Helios Ruhaipari Szövetkezet pedig olyan együttműködésbe kapcsolódott be, amely hosszú távra, 1986- ig, hasznot kínál. Egy svéd céggel és a Magyar Gyapjúfo­nó- és Szövőgyárral közösen írtak alá megállapodást a vá­sáron: ennek alapján már jövőre 10 ezer női kabátot küldhetnek Svédországba. El­jutnak a legszebb szövetke­zeti termékek Líbiába is. A BNV-n levő közös ki­állításon — gyártóktól függetlenül — több féle ruházati és külön­böző fogyasztási cikkre figyelt föl egy líbiai delegáció. D. Gy. A magyar—szovjet határ mentén Szüret az almáskertben A hagyományokhoz híven az idén is találkoztak egymással a magyar és a szovjet állam­határ mentén elterülő, Lenin Silókukoricát vág a kombájn almáskertben a két határ menti országrész, Szabolcs- Szatmár és a szovjet Kárpá- tontúli Terület párt-, állami és társadami szervezeteinek vezetői, dolgozói. Szombaton előbb a kert magyar oldalán, majd a szovjet földön levő részén szedték közösen a gaz­dag termést. Molnár Bertalannak, a Kárpátontúli Területi Nép­tanács Végrehajtó Bizottsága első elnökhelyettesének meg­nyitója után Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár me­gyei Bizottságának első titká­ra, majd Henrik Bandrovsz- kij, az Ukrán Kommunista Párt területi bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Mindketten hangsú­lyozták annak az összefogás­nak a jelentőségét, amellyel a két nép szakemberei hozzá­járulnak a Lenin almáskert fejlesztéséhez, a kutató- és a termesztőmunka tapasztalatai­nak kölcsönös kicseréléséhez. * Teljesítette a KISZ Központi 5 Bizottságától kapott ötéves ^megbízatását a Lékai János KISZ-építübrigád, s tagjai S szombaton, a paksi Munkás X Művelődési Központban meg- J tartott levonulási ünnepségen § búcsúztak az atomerőmű épít- N kezésétől. Az építkezés segítésére 1975- oen életre hívott brigádnak összesen csaknem hatszázan voltak hoszabb-rövidebb ideig tagjai. A 22. sz. Állami Építő­pari Vállalat és az Országos szakipari Vállalat dolgozói­ként harminc építőipari szakma képviseletében vettek részt az itomerőmű építésében. Több nint hatszázötvenmillió fo­unt termelési értéket hoztak étre, s számottevően elősegí- ;ették a hiányszakmák pótlá­sát. Az átlagosan tíz ifjúsági §5 szocialista brigádból álló KlSZ-építőbrigád tagjai a szó-

Next

/
Thumbnails
Contents