Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
Vetőmagnak szánják a termést Tudja, mi kelS a vendégnek Megpályázták á védnöki táblát Vendéglátás — Cifra módra A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT Olyannyira gyökeret vert már ez a fajta vendéglátás, hogy amikor az ismert irodalmi hetilap annak idején felvetette ezt a témát, a tisztes ipar eléggé lagymatagon védekezett, tudván, hogy nagy igazság rejlik a szavak mögött. Ha jártunkban, keltünkben mégis e'től a „papírformától” eltérő jelenséget találunk, sietve megsüvegeljük, sokáig emlegetjük a helyet és a történet hősét. Harcsa és libamáj Akiről e sorok szólnak, szőkébb pátriájában ** szakmájában ismert, jónevű vendéglős. A középkorú étteremvezető keze alól, aki egyébként tehetséges szakács, seregnyi fiatal szakmabeli került ki, s bizonyít a gasztronómia különböző területein. Nagy István, a nagykőrösi Cifra Csárda főnöke tudja, mi kell a vendégnek. Ahogy az asz-, • talra tett ásványvízben benne a jégkocka, az már sejtet valamit a stílusából. De pillantsunk az étlapra! Ha netán a gyümölcslevest választjuk, nyomban meggyőződhetünk róla, hogy kellemesen fa- nyarkás, kellően hűtött, s így a melegtől, utazástól elcsigázott vándort felüdíti. A Cifratekercs módjával fűszerezett húsétel, amelyhez nagyszerű gombamártás tartozik. A'listát látva úgy tűnik, a pénzes ínyencekbe is gondol, aki az étlapot írja. Kapni itt harcsát háromféleképpen, süllőt egészben, libamájat rántva, bélszínt libamájjal, meg Gundel-palacsintát is. Igaz, némely fogások ára meghaladja a százast, de a véletlenül kihallgatott beszélgetés is fedi a valóságot, amely két úr között fizetés után elhangzott: — Négy dollár. Hol ebédel meg négy dollár árából két ember manapság Európában? Ha nem a harmincegy forintos napidíjból kell csillapítania az éhét, szomj át a betérőnek, tulajdonképpen nem panaszkodhat, hiszen harmincnegyven forintos ételválasztékból is összeállíthatja a menüjét. A nélkülözhetetlen ételek sorában természetesen ott van a rántott, meg a pirított máj, a pörkölt és a csemege sertéssült is. A főnök realista, s amikor az üzletről beszél, nem titkolja a tényeket. Azt, hogy a halért a Viharsarok Halászati Szövetkezetbe kell menni, s még az üdítő italok választékát sem könnyű beszerezni. S ami különösen érthetetlen: a helybeli konzervgyár készítményei. a finom gyümölcsös paradicsomivólevek csak néha és sok utánjárással kerülhetnek az asztalra. Valamirevaló vörös bort ugyancsak nem könnyű felhajtani. ínysnctúrák — Mennyi a blöff az étlapon és mennyi a valóság? — kívánkozik ki a kérdés a libamájas bélszínre és más finom falatokra gondolva, — Csak azt írunk az étlapra, amit be tudunk szerezni. Igaz, nem vagyunk olcsók. Részben ez az oka, hogy a forgalom kilencven százalékát az átutazok adják, s általában nem restellnek a pénztárcába nyúlni. Persze, ehhez nekünk tudni kell felkészülni. Nálunk például a hétfő erős nap, ilyenkor indul vidéki kiszállásra sok ember, csütörtökön viszont fele akkora a forgalom. Tudni kell: mikor érkezik vendég. A szakmai fantáziát hagyja csapongni a főnök. A múltkoriban sportolók edzőtáboroztak a városban, és testük táplálására vele kötöttek megállapodást. — Hogyan is festett ez7 — Mindennap megbeszéltem a fiúkkal: mit szeretnének másnap enni? Ha mákos nudlit kértek, azt kaptak. A búcsúbankettre is jutott meglepetés: gyümölcskoktél pezsgővel. Hát, valahogy így kell ezt csinálni. Ami a- külsőségeket illeti, javultak a körülmények az utóbbi időben. Nagyrészt rendbe hozták a Cifra .Csorda fehérre meszelt, árkádos tor- nácú épületét. Most már vendégek kellenének bele nagyobb számmal. Jöhetnének, hiszen megközelítően garantált az európai színvonal. (Nagy István vesszőparipája a konyha és a mellékhelyiségek tisztasága. A küllemet és a tartalmat egybevetve él a becsvágy benne: megpályáztak a védnöki táblát, amelynek elnyerése egyben a szakma legmagasabb hazai elismerése.) — Miként lehet a mostaninál több vendéget becsalogatni? — Itt vannak például az idegenforgalmi hivatalok, uta-, zási irodák által szervezett ínyenctúrák, amelyeknek már hagyományuk van a Cifra Csárdában. Mos újítani szeretnénk, változtatni a korábbi formán. • Elkészítettem erre vonatkozó forgatókönyvemet. — Hogy zajlik le a jövőben a csoportok fogadása? — Ha befut a várt négy autóbusz utasa, a cigányzene- kar fogadja őket, előkerül a kadarka, meg a libazsíros kenyér, azután kezdődhet a folklórműsor a mellettünk levő szabadtéri színpadon. Kunsági népművészetből állítjuk össze, amelyben van botos-, meg üvegestánc, hivatásos táncosok előadásában.' Természetesen a menüt is előre ki- fundáljuk, tájjellegű ételekből, italokból. Ősszel lesz a főpróba, tavasztól fogadjuk a csoportokat. Nyolcnyelvű kínálat — A külföldieknek hogyan járnak kedvükben? (A kérdésre feljogosítanak a csárda autóparkolójában sorakozó nyugatnémet rendszámú kocsik, a SZOV- TRANSZTVO feliratú kamionok, meg más országok járművei.) Nagy István étlapot tesz az asztalra, amely a magyaron kívül szerb, lengyel, cseh, orosz, német, angol, francia nyelven kínálja az asztal örömeit. — Abból indulunk ki, ha mi külföldön járunk, menynyire zokon esik, hogy sehol sem várnak bennünket, hiányzik a magyar nyelvű étlap. — Egyébként amikor a legutóbb a nyári amatőrfilmszem-. le volt, hat nyelven dolgoztunk. A ceglédi eszperantó tanácskozás alkalmával egyszer nálunk vendégelték meg a résztvevőket. A franciák any- nyira jól érezték magukat, hogy este — műsoron kívül — visszatértek hozzánk vacsorára. Az ilyesmi öröm a szakembernek. — A helybeliekről végképp lemondtak? — Szó sincs róla! Elsősorban a fiatalokat szeretnénk megnyerni vendégeinknek. KISZ-védnökséggel indítottunk diszkót. A kulturált szórakozás lehetőségeit kínáljuk, ezzel öregbítve jó hírnevünket. Meg mással is. Például azzal a kétnyelvű mini könyvvel, amely a mellényzsebbe belefér. Ételek, ízek Pest megyéből a címe. Magyarul és németül tízezer példányban adja közre benne a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat öt tucat étel receptjét, az elkészített ételek gusztusos, színes felvételeivel. Ebben is benne van a csárda és Nagy Jstuán keze munkája. Tamasi Tamás Hétezerötszáz tonna vetőmag-kukorica előállítását tervezik a Ceglédi Állami Tag—da- ság Kátai úti feldolgozó üzemében. A nagykőrösi kerületből érkezett szállítmány — képünkön — a fogadó garathoz. Apátl-Tóth Sándor felvétele A gyűjtő és a gyűjtemény Hátunkban volt s üzent a miit Egyszerű, tisztes családi ház áll a Szőlő utcában Cegléden, a többi közt. Hivalkodó semmi sincsen rajta. Csupán az igein jó szemű vendég szeme akad meg a 'kapu egyszerű, ám igen szép vasalásán, a pántokon, a záron. A ház a Petrányi család otthona. Petrányi Fere'nc, a 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző igazgatóhelyettese. A „Fényes szelek” nemzedékének korosztályához tartozik, s úgy indult ő is pályáján, mint akkor so- Jcan mások, szárnyra bocsátkozok. A családi név ismert a Cegléd környéki tanyavilágban. A régvolt tanyához fűződnek azok a szálak, melyekből több mint másfél évtizede most itt késiül jelképes, maradandó szövedék. ■> Kard, majd ekevas Gyűjtőszenvedélyéről beszélgetünk alkonyórán a tágas utcai szobában. Választékos egyszerűség, az otthon jellemzője, a szoba sarkában falra akasztva egy szép ívű kard szerénykedik. — A kard. A kezdetet jelző. Volt időszak, amikor igen tetszettek az ilyen vágó, szúró szerszámok, történelmünkről szólók. De kegyeletből átmentettem, őriztem már jó néhány tárgyat, eszközt a régi tanyáról is. Az ötvenes, években volt, amit elvittem a Kossuth Múzeumba„ kérdeztem, szükségük van-e rá? Így került oda egy fából faragott evőkanál, faragott mángorló az ük- nágyszülők családjából, meg az öntöttvas vasaló. Tán őrzik is a raktárban valahol. A tanya fölött — partosabb homokrészen — öreg-oreg cseréptöredékek kerültek ki a földből. Találtam bronzkarikát, hajbavaló lehetett tán, apró ezüstpénzt, előkerült néhai malomkő darabja is. Hátunkban volt a múlt, s szinte üzent. A kezdet óta másfelé terelődött a kíváncsiság, a gyűjtőkedv. 1 — Hogy szakmunkástanulókkal foglalkoztam, egy idősebb pedagógus kollégám, maga is régészkedő, búvárkodó, említette egyszer: ha már vasasokkal, szakmákkal van dolgom, nem jutott-e eszembe, hogy régi munkaeszközöket, szerszámokat, azokkal készült tárgyakat gyűjtsék? Rácsodálkoztam: öreg vasakat, minek? Az volt a „kardos-szab- lyás” időszak éppen. Ám józan ésszel is megérthettem, hogy családos .ember lévén, pedagógusfize,tésfemből ily régiségek beszerzés ere,, felkutatására csak jobban futja, mint a kézifegyverekre. így kerültek az öreg szerszámok sorra a házhoz és így forrt ki egy idő után bennem a megértés, hogy mi is a gyűjtés és hogy mit is akarok gyűjteni. Ezernyi tárgy Ferde felvonók görög exportra Ma már tudatosan szerzi, válogatja az anyagot. Böngész a MÉH-telep fémárui közt, figyeli az öreg ceglédi házakat, a bontásokat, javításokat. Kincs egy-egy rozsdaette, ám ízlésre, igényességre valló csatornapánt, kapuvas, ablakrács. A szőlőművelés ősi eszközeit már tudatosan gyűjtötte, hasonlóan a nádtetőkészítő, zsúpoló szerszámokat is. Számon tartja, mivel rendelkezik, s azt is, hogy mi hiányzik a sorból, mi kéne még. Szak- irodalmat olvas, régi kiadványokat szerez, s lapozza. Asztalán kopott kötet, az Iparosok olvasótára egyik kiadványa, a Vaskovácsolás, rézkovácsolás, Jegyzeteket készít, anyaga katalógusának megírását tervezi ismertető kiegészítőkkel. Roppant nagy munka lesz, hisz az évek során több ezer darab gyűlt ösz- sze és egyelőre elhelyezésük, állaguk megóvása volt a legfőbb gondja. Még jó, hogy tágas az udvar és melléképület, fészer zárja a kertet. Ott lett helye mindennek — hogy mi mindenek, igen nehéz lenne felsorolni. Iparágak fejlődés- történetének, Cegléd kézműiparának éppúgy példája egy- egy darab, mint az egyszerű ember alkotó fantáziájának. Józan ésszel kifundált, nem mester készítette használati tárgyakon néhány minta, vonal vall a néhai alkotó szépérzékéről. Szépséges motívuirsk — Megfogott engem is: honnan van az ember őst vonzalma a szép iránt? Egyszerű fejszén, kalapácson is igényes jel, motívum akad. S a szép itt nem öncélúan szép, hanem funkciója van. Szeretem a régi zárakat, a kovácsolt motívumokat is — sorolja Petrányi Ferenc. — Feljegyeztem magamnak néhány öreg épületen fellelhető tárgyi emléket. Ba- bérleveles-gömbos csatornavasat, szecessziós jegyet mutató vasrácsot, hasonlókat. Figyelemmel kísérem sorsukat, nem hagyom elkallódni. Nyári szünidőben a családdal, országjárásaink alkalmával ritkán térünk meg üres kézzel. Más tájakon lelt kincseimet a Cegléd környékiekhez hason- lítgatom. A gyűjtemény néhány darabja ott volt az egyik Ceglédi ősz „Ki mit gyűjt ?”-bemu- tatóján. Az igazgatóhelyettes említi: szeretné felvenni a kapcsolatot a budapesti Mezőgazdaso- gi Múzeum baráti körével. Bizonyára akadna közös téma, mód nyílna ismeretszerzésre, Eszes Katalin Helyreigazítás A Ceglédi Hírlap XXVI. évfolyam 83. 1982. április 9-én megjelent számában A fedelet másokkal is meg kell osztani — Méregcseppek egy ceglédi házban — Amikor a tulajdonost el kell marasztalni fő- é% alcímmel megjelent cikk tényállításai közül valótlan, hogy a tulajdonosok a szerződést a bérlők orra elé tolták. Valótlan, hogy a tulajdonosok elrontották a lakatot a faskamrán. Hamis színben tünteti föl a szennyvízelvezető használatának megtiltását, mivel az utcára a szennyvíz kivezetésének megszüntetésével egyidejűleg a szennyvíz tárolására derítőt létesítettek. Fertőtlenítő berendezés, csőpályás kisállat-emelő, számos speciális húsipari gép, berendezés készül görög exportra a Mezőgép ceglédi gyáregységében. Telek Ferenc és Tóth Mihály ferde felvonók hajtóművét állítja össze — képünkön. Apátl-Tótta Sándor felvétele Nem egyedi eset a háztulajdonos és a bérlő közötti vita elfajulása. Amint fentebb idézett cikkünkben is megírtuk, csak Cegléden tíz-ti- zenkét ilyen jellegű panasz jut el évente a tanács igazgatási osztá- lyáig. Terjedelmes írásunkkal — mely eigy idős, beteg házaspár panaszos levele nyomán született — arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a mindennapi súrlódások, apró vitás ügyek megoldásának útja nem a problémák végletes kiélezése, hanem a mértéktartó, türelmes magatartás, a megegyezés keresése egymás kölcsönös megbecsülése alapján. Sajnos a megbékélés helyett per következett — lapunk ellen. A ház- tulajdonosok hat pontban kértek helyreigazítást, a cikk valótlan tényállításaira hivatkozva. A bíróSág, mérlegelés alapján az idézett három pontban adott helyt a kérelemnek. (A valótlanságok sólyának mérlegelését olvasóinkra bízzuk ...) Egyebekben viszont a bíróság valósnak ítélte a cikkben idézett, az idős bérlőket ért méltánytalanságokat jól érzékeltető példákat, melyek a per kezdeményezőit korántsem kedvező színben tüntetik lel. .. Álláspontunk tehát változatlan: a harag mindig rossz tanácsadó, kivált, ha az emberi együttélés Írott, vagy íratlan szabó - lyait sértő magatartással párosul! A szerkesztőség ISSN 0133—2500- (Ceglédi Hírlap) Ha valaki fogadást ajánlana, hogy egy másodosztályú étterem étlapját fejből felmondja, aligha találna olyat, aki tartaná a tétet, hiszen — tessék kipróbálni — egy kisebb társaság akár kórusban sorolhatná a csontlevestől a frissen sült hagymás rostélyosig az örök időkre szóló menükártyát. (A rossz nyelvek szerint az étlapon legfeljebb a dátum és a konyhafőnök neve változik időnként, meg az üzletvezetőé.)
