Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-19 / 220. szám

1982. SZEPTEMBER 19., VASÄRNAP 5S5m W x/unap 5 Szezon közepén a maggyárban A minőségtől függ az átvételi ár A termést mindig az elő­ző évben kell megalapozni — mondogatják uncs-unta- lan a mezőgazdasági szak­emberek. Valóban így van, hiszen cseppet sem közöm­bös, milyen minőségű mag­vak kerülnek ősszel a ta­lajba. s milyen a talajelő­készítés. Az előbbiért — Pest és Nógrád megyében — sokat tesz a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vállalat területi központjá­nak monori 1. számú üze­me. Nemes Endre üzemvezető­től megtudtuk, hogy túl van­nak a felvásárlás félidején, de az elkövetkezendő napokban, hetekben is jelentős szállítmá­nyokat várnak a partnergaz­daságoktól. Összesen 588 vagon vetőmag felvásárlására kötöt­tek szerződést a két megye me­zőgazdasági üzemeivel. Ezt a mennyiséget 14 fajta vetőmag teszi ki. Nem csáberő Fontos feladatuknak tekin­tik — az elsősorban tőkésex- port-igények kielégítését. A monori mag jó híre eljutott már számos országba, így nem csoda, hogy Franciaországba, Hollandiába, Angliába, az NSZK-ba, Dániába és Svédor­szágba is exportálnak külön­böző vetőmagokat. Több mint 380 vagon vetőmagot rendeltek meg tőlük a nyugati partnerek, egyebek között lucerna, borsó és mustármagot. A beérkezés után valameny- ryi szállítmányból mintát vesz­nek, s alapos laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá. Mert a megrendelők nagyon igénye­sek, jó csíraképességű, ki­váló minőségű vetőmagot haj­landók csak átvenni. És hogy a Monoron fémzárolt zsákok­ban ilyen szemek találhatók, azt ékesen bizonyítja, hogy minőségi kifogás alig-alig ér­kezik tőlük. A termelői kedv azonban nem ...indig éri el a szüksé­geset. Ezen cseppet sem lehet csodálkozni, mert a felvásár­lási árak bizony nem jelente­nek csáberőt a termelő gazdaságoknak. Az idén is akadt olyan termelőszövetke­zet, amely mindössze egy-két Nehéz zsákok, erős emberek. Az udvaron folyik a szállítmá­nyok átvétele Mutnéfalvy Zoltán felvétele mázsa magot tudott „megfog­ni” egy hektáron. Az érte járó pár ezer forint korántsem áll arányban a ráfordítási költsé­gekkel. Szerencsére a monori üzem és a területi központ tíz fürge lábú felügyeleti gárdája már hosszú évek óta jó kap­csolatot tart fenn a gazdasá­gokkal, így sikerült őket rá­venni a vetői-agtermesztésre. Országos igény Ország-o igényeket elégíte­nek ki ezek a gazdaságok, megérdemlik, hogy említsük nevüket. A rendszeres szállí­tók közé tartozik a Pásztói Ál­lami Gazdaság, a romhányi tsz, a fóti, a törteli, a dömsödi, az albertirsai, a sülysápi és a pi­lisi közös gazdaság. Ugyancsak jó nemesítői munka folyik a Ceglédi Állami Tangazdaság­ban. Az idén valamivel gvengébb a vetőmagvak minősége a tavalyinál. Legalábbis ez de­rült ki az eddig érkeze*t szál­lítmányok minőségéről. Ilyen­kor a monori üzem értesítést küld a feladónak, amelyben közlik, hogy há"vadosztálvúra értékelik a magokat. A napok­ban akadt olyan beszállítás, hogy a csírakénesség még a 60 százalékot sem érte cl. Ter­mészetesen. ilyenkor csökken­tik az alapárat, s előfordul, hogy ipari vagy étkezési célra tudják csak felhasználni. Nem mostohák a társközségek sem A lakosság igénye szerint A Pest megyei tanácstagok monori járási csoportjának a napokban tartott ülésén két közérdekű téma megtárgyalása szerepelt napirenden. Elsőként dr. lllanicz György, a járási hi­vatal osztályvezetője tartott tájékoztatót a társközségek igazgatási-hatósági munkájá­ról — s ehhez fűzték megjegy­zéseiket. kérdéseiket az ülé­sen jelenlévő megyei tanács­tagok, s az országgyűlési kép­viselők. Alapos tájékozódás A monori járás 18 települé­sét — amelyeken 1989-ig 17 önálló tanácsi szerv működött — jelenleg 11 tanácsi szerv irányítja. E tizenegyből ötnél közös tanács szervezésére ke­rült sor. Az idei tanácsi ada­tok szerint a járao 114 ezer 579 főnyi összlakosságának közel fele él közös tanács iránvítá sa alatt levő községekben. Köz­érzetüket. mindennapi életű két természetesen az is meg­határozza. hogyan működnek területükön a tanácsok, hogyan intézik a közös ügyeket. Dr. lllanicz György tájékoztató je­lentését a minden érintett köz­ségben elvégzett alapos tájéko­zódás előzte meg — ám —, ez korántsem tekinthető egyedi­nek. A járási hivatal vezetése állandóan figyelemmel kíséri, s rendszeresen táiéKOzódik a közös tanácsok társközségei­ben zajló hatósági, igazgatási munkáról, e téma különböző szintű megbeszéléseken és ké­seken gyakran szerepel. Az általános tapasztalat az, hogy a társközségekben, s a Monori-erdön működő kiren­deltségen eleget tesznek 9 lakosság igényeinek, a külön­leges szakértelmet kívánó ese­tektől eltekintve intézkedni is tudnak. A kirendeltségek ösz- szekötő kapocs szerepét töltik be a székhely és a társközsé­gek között, megfelelő kapcso­latot tartanak a helyi szer- vekkel. üzemekkel, biztosítják az információk gyirs eljutását a lakossághoz. Gondok az utób­bi időben Nyáregyházán adód­tak, hosszabb ideig hiányzott a kirendeltségvezető. Ma már betöltött újra a pozíció, s aki­re rábízták, felelősséggel lát­ja el feladatát. Bényén és Káván kirendelt­ségvezető nincs ugyan, de egy „ingázó” igazgatási előadó jól ellátja az adódó feladatokat, s ezeken a kirendeltségeken sem kell hiába kopogtatniuk a la­kóknak: intézkedésre alkalmas tanácsi dolgozót mindig talál­nak. Üriban. Péteriben, s dön­tően Monori-erdőn is teljes munkaidejét a kiredeltségen tölti egy-egy vezető, de a szék­helyközségek tanácsi ügyinté­zői is tartanak fogadóórákat, elsősorban a műszaki, az adó- igazgatás és az általános igaz­gatás területéről. A tanácsi vezetők valameny- nyi társközségben rendszere­sen tartanak fogadóórát. Ez persze nem lenne elég. nem is érzik annak: sűrűn járják a területet. Arányos ügyiratforgalom Az ügyiratforgalom a ki- rendeltségeken arányos meg­oszlást mutat. A hatósági, igaz­gatási munkát jó színvonalon, a lakossági igényeknek s az elvárásnak megfelelően látják el mindenütt. Koblencz Zsuzsa Csaknem hetvenen vesznek részt a monori üzemben a ve­tőmagvak átvételében, vizsgá­latában és tisztításában. Har- mincév-s az a masinájuk, amelv például megtisztítja a lucernát az élősdi arankától. A garancia A következő hetekben, hó­napokban az exportkötele­zettségeknek tesz"-'- eleget a monori üzemben, s a jövő év elején szállítják majd a na­gyobb mennyiséget a két me­gye közös gazdaságaiba. Ed­digi jó munkáiuk garancia le­het arra, hogy jövő tavasszal jó minőségű magvak kerülhet­nek földbe Pest és Nógrád me­gye mezőgazdasági üzemeiben. Gér József Takarmány télre A nagykőrösi Mészáros Já­nos Termelőszövetkezetben, az őszi munkákról érdeklődtünk. — Az egyik legfontosabb munkánk most az őszi gabo­navetések optimális időben va­ló elvégzése — mondotta Fe­kete József elnök. Erre komoly gondot fordítunk. Nagy lendü­lettel folyik a kijelölt terüle­teken a trágyázás, a műtrágya­szórás és a vetőmagágyak mélyszántása. — A több mint 200 hektár feketei paradicsomföldjeiken tervszerűen folyik a termés betakarítása és a konzervgyár­ba való szállítása. A paradi­csomszedő gépek mellett na­ponta átlagosan száz ember szedi kézzel is a paradicsomot, s ez a munka a fagyok beáll­táig tart. A kecskeméti Ker­tészeti Kutatóintézet megbízá­sából pedig nemes paradicsom­féléket termeltünk, vetőmag­nak. — Szőlőtelepeinken szépen érnek a fürtök. Az idei szüre­tet előreláthatólag szeptember 15-e és 20-a között kezdjük meg. A termésből a borozónak éves forgalmához szükséges mennyiséget bornak szüretel­jük le. A termés többi részét, mint minden esztendőben, a Középmagyarországi Pince- gazdaság nyársapáti pincésze­tének adjuk el. — Tejelő és húshasznosítású szarvasmarha-telepeink részé­re. a téli takarmányozáshoz, az előző évekhez hasonlóan ko­moly mennyiségű, jól haszno­sítható silótakarmányt készí­tünk és tárolunk. Hétfőn pedig megkezdtük napraforgó veté­seink termésének betakarítá­sát. A következő nagy munka a kukoricatörés lesz — mon­dotta végezetül az elnök. K.L. Szén, gáz, olaj Hol tartunk az átállásban? Ma és még jő Ideig gazda­sági helyzetünket döntően meghatározza az energia-fel­használás. Az energiahordo­zókkal való takarékos, éssze­rű gazdálkodás fontosságát túlbecsülni alig lehet, nyerni általa annál többet. Az elmúlt évtizedben két olajárrobbanást élt át a világ. Az elsőt a fej­lettebb országok még viszony­lag könnyen kiheverték, hiszen ekkor a korábban igen ala­csony árak szöktek a magas­ba. Másodszor azonban a meg­drágult olaj ára duplázódott meg. Az olaj túlnyomó többségét külföldről hozzuk be. Minél többet, annál jelentősebb mennyiségű terméket kell ér­te szállítani. Ez azért is hátrá­nyos számunkra, mert az olaj árát értéken felüli színvona­lon tartják. Magyarán: nem .azonos mennyiségű munka cse­rélődik ki. Minél gyorsabban Az energiával, a fűtéssel, vi­lágítással való takarékosság fontosságát voltaképpen az el­ső árrobbanás idejétől han­goztatjuk, de nyilvánvaló, hogy többről van szó. Valamit hoz­hat a konyhára, ha nem éget­jük fölöslegesen az izzókat, nem fűtjük túl a helyiségeket, nem engedjük a meleget az ut­cára. Sokkal nagyobb horderejű, ha az olajjal nem csak taka­rékoskodunk, hanem helyette­sítjük más, a mai árviszonyok közepette olcsóbb és könnyeb­ben hozzáférhető energiahor­dozókkal. Minél több helyen Sok málik a kereskedőkön A bolthálózat fejlesztése a cél Nemcsak a város lakóit, de a járásbeli emberek jelentős részét is érintette az a téma, amelyet legutóbbi ülésén tár­gyalt a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága. A Tankó Zol­tán városi népfrontelnök el­nökletével tartott ülésen Lakos Lászlóné doktor, a városi ta­nács termelés-, ellátásfelügye­leti osztály helyettes vezetője adott tájékoztatást Cegléd ke­reskedelmi ellátásáról, a szol­gáltatások helyzetéről és a kis­iparosok tevékenységéről. Az elmúlt hónapokban szé­les körű és mélyre ható vizs­gálódást végeztek a hivatali szervek és az őket segítő tár­sadalmi aktívák, köztük a nép­front nőbizottságának tagjai. Arra voltak kíváncsiak, mi­lyen az üzlethálózat teherbí­rása, milyen az árukészlet és mennyire kereskedők a bolto­sok. Ez a józan helyzetfelmérés különösen fontos, hiszen a táv­lati tervek szerint Ceglédnek alkalmassá kell válnia a kö­zépfokú ellátási centrum fel­adatkörére. Amint eddig is számolnia kellett a környező kisebb települések részbeni el­látásával, a jövőben magasabb színvonalon kell eleget tenni ennek a kötelezettségének. Sajnos a város üzlethálózata nagyrészt elavult. A változás azonban folyamatos: a Reggel utcai korszerű áruház megold­ja a lakótelepiek gondját, to­vábbá az alközpontokban is lé­tesítenek ABC-ket, mint ami­lyen már működik a Malom tér sarkán. A következő lépés­ben a Bajcsy-Zsilinszky útit fejlesztik magasabb színvona­lúra. Tűrhetetlen állapot A centrumban bevásárlóköz­pont felépítése kínálhat végle­ges megoldást, az iparcikk- és az élelmiszer áruházzal, az ét­teremmel, a fedett csarnokkal és a nyitott piactérrel. A Rá­kóczi út jövendő házaiban is boltok nyílnak majd, és a vá­rosháza tömbjében is odaillő. korszerű üzletek kapnak he­lyet. továbbá az egykori evan­gélikus bazár is visszanyeri eredeti rendeltetését. Ami a felmérést illeti, ab­ban részt vettek az üzletek szállítói is, és így nem egy boltvezető magyarázkodását kézből megkontrázták az áru­beszerzést illetően. Ismételten beigazolódott, meghatározó szerepe van a kereskedők, az üzletvezetők rátermettségének. Korszerű ABC-áruházban is ta­pasztaltak tűrhetetlen állapo­tokat és jobb sorsra érdemes, öreg épületben is láttak szín­vonalas szakmai munkát. Ami a legfontosabb áruféle­ségeket illeti, a legtöbb panasz a tej rossz minőségére volt a nyári hónapokban. Ennek okai messze vezetnek, ugyanis már a begyűjtés során is romlik a minőség. A tejüzem beren­dezései sem a legalkalmasab­bak, így hát nem csoda, hogy bizony gyakran megsavanyo- dik a tej, mire fogyasztásra kerül. Sokak észrevétele az is, hogy a zacskók tartalma ke­vesebb, mint amnyit kifizet­tetnek a vevővel. Hiányzó áruk A tőkehús kínálatát is több jogos kifogás érte. A kereske­delem néha „karaj napokat rendez, amikor olcsóbb hús­fajtákat hiába keresni az üz­letekben. Afelett sem szabad szemet hunyni, hogy a hús bol­tok nem elég tiszták, továbbá még súlyosbítja a helyzetet, nogy a hátsó bejáratot feltű­nően sok illetéktelen személy veszi igénybe, s ez egészség­ügyileg és morálisan egyaránt káros. A kenyérellátás általá­ban megfelelő, ezt mutatja hogy sokan még a fővárosba is innen viszik a mindennapit. Az iparcikk-front ennél sok­kal összetettebb képet mutat. Városunkban is hosszú a hiánycikkek listája. A villa­mossági szaküzlet és a szerel­vénybolt ellátása még így is jónak mondható. Az egyetlen vasbolt átépítés előtt áll. A Kossuth Ferenc utcai bútorüz­let észrevehetően javult, amióta rátermettebb vezetőt találtak. Az Otthon Áruház inkább raktárnak, mint bemutatóte­remnek tűnik. A városi tanács az áfészt arra ösztönzi, hogy ebben a boltban is tüntessék fel pontosan a bútorok árát. a garnitúrák darabszámát, le­gyen katalógus, hogy minden vásárló tudja, mennyi az el­lenértéke annak, amit megvá­sárol, Mindkét TÜZÉP-telepen kor­szerűtlenek a tárolás körül­ményei, s emiatt sok értékes anyag károsodik. A mészhidrát és a cement jobb csomagoló­anyagot érdemelne, ugyanis a zsákok könnyen kiszakadnak. Hiányzik a hengerelt, húzott vasáru. A Pest megyei Ipar­cikk Kereskedelmi Vállalat a Bajcsy-Zsilinszky úton nyit ilyesmit értékesítő elárusító­helyet. Szolgáltatók A szolgáltatások terén tudo­másul kell venni, hogy az ál­lami és a szövetkezeti szektor­ban egyelőre nem lehet fej­lesztésre számítani, hiszen mióta az iparág dotációja megszűnt, nincs vagy alig van haszon az effajta tevékenysé­gen. Nem gazdaságos, ráadásul a drágulás óta a lakosság igé­nye is csökkent. Sokan kiváltották az ipart, s ma 510 kisiparos működik Cegléden, akiknek háromne­gyed része szolgáltató tevé­kenységet végez. Sok a kontár, ám ezek működését a kielégí­tetlen kereslet szüli, s csak nehezen tudnak hatásosan fel­lépni ellenük A kisvállalko­zások köre eddig még nem bő­vült a várható mértékben, pe­dig ez is javíthatna a helyze­ten. A népfrontbizottság a to­vábbiakban dr. Surányi Dezső­nek, a környezetvédelmi mun­kabizottság vezetőjének sza­vait hallgatta meg, aki a tiszta üzemi környezet megteremtése érdekében meghirdetett ver­seny eredményeit ismertette. A háromtagú bíráló cso­portok komolyan vették meg­bízatásukat; alaposan szétnéz­tek a gyárak, vállalatok por­táján. A külső és a belső rend, a tisztaság, a zöldterü­letek gondozottsága alapján rangsorolták a benevezett munkahelyeket. A verseny legjobbja A legjobbaknak járó okleve­leket Kovácsné Szabó Vero­nika, a népfront városi bizott­ságának titkára adta át. A verseny első helyezettje lett a Volán 20-as Vállalat önálló főnöksége, második a konzerv­gyár, harmadik a Posta jár­műtelepe. T. T. és gyorsabban térnek át az olajkazánról, -kályháról szén- tüzelésűre, annál nagyobb lesz a valószínűsége, hogy belát­ható időn belül úrrá leszünk gazdasági nehézségeinken. Az energiaracionalizálási program erre az ötéves tervre nagy feladatokat ír elő. Az egész országnak, városunknak is. A hármas feladat: megszün­tetni a közületi olajkályhákat, leállni a koksztüzelésről, s a hatásfoktól függően átállítani az olajjal működő központi fűtést Amennyire sokat nyerhe­tünk a feladat megoldásával, annyira nehéz annak végrehaj­tása. A nyomvonal Az átállás tetemes összege­ket emészt fel. Ezért is ad­nak ilyen célra állami támo­gatást, energiaracionalizálási hitelt Mit tettek eddig Gödöllőn? Negyvenhat középületből ti­zennyolcban meg van oldva a mai kornak megfelelő fűtés. Gáz, távhálózat, ami szintén gázzal működik, illetve sze­nes kgzán, ez a legjobb meg­oldás, szolgáltatja a meleget Négy esztendeje nem lépett üzembe olyan épület, amely­ben olajjal fűtenének. Sajnos néhány hét múlva nem írhat­nánk le ezt a mondatot. A rö­videsen elkészülő tűzoltólak­tanya fűtőrendszerét olajjal működtetik. Itt, ellentétben például a vá­rosi gimnáziummal, menet közben nem terveztették át a központi fűtést. Egy-két éve, terven felül, Gödöllőre is megérkezett a gáz, a várost rákapcsolták az országos hálózatra. A vezeté­kek nyomvonalát úgy építet­ték ki, hogy arra minél több üzem. közintézmény, illety^ társas- és magánház fűtőrend’r szerét rákapcsolhassák. Töhb helyen átépítették a kazánt, valamint a kazánhá­zat. Ebben az évben négy, jö­vőre hét, a következő évben nyolc, és végül 1985-ben to­vábbi öt intézmény áll át olaj­ról szénre, gázra, illetve táv­fűtésre. A legkedvezőbb megoldás a szénre való áttérés. A döntés­nél persze figyelembe kell ven­ni a helyi viszonyokat, a le­hetőségeket. Akár így, akár úgy, az átállás tetemes összeg­be kerül. A Madách Imre Szakmunkásképző Intézetben például tízmillióba, igaz, itt 30 százalékkal bővül a kapacitás. A központi orvosi rendelő és a Munkácsy utcai óvodák be­rendezése hatmillióba kerül. Akad tennivaló a lakótele­pek fűtésének korszerűsítésé­ben is. A Szabadság téren gáz­zal működik a tömbfűtőmű, s tízmillió forintos beruházással az alsó-parkit is erre állítják át. A Magyar—Szovjet Barát­ság lakótelepre a Dózsa György út közeli felújításával egyide­jűleg építik ki a vezetéket. Is­meretes, ami szintén járható út ott, ahol gerincvezeték hú­zódik. Persze a magánházak­ban is az a legjobb, ha olaj­ról szénre térnek át. Ösztönözni kell írásunk elején hangsúlyoz­tuk, most már többről van szó, mint hogy lekapcsoljuk a fö­löslegesen égő lámpákat, ezzel azonban semmiképpen nem becsüljük le a bármilyen kis megtakarítás jelentőségét. A megtakarításra, az ésszerű­ségre minden eszközzel ösztö­nözni kell. Amikor a mai lakótelepi há­zakat tervezték és építették, még olcsó volt az energia. Többek között ezért is alakult ki az átalányfizetés. A laká­sokban nincs víz- és gázóra, hőfokszabályozó. A lakó nem érzi a saját bőrén, ha paza­rolja a gázt, a meleg vagy a hideg vizet, ha az utcára fűt. E téren is megkezdődött a változás. Gödöllőn az új lakó­telepi lakásokban a jövő év­től bevezetik az egyedi gáz­fűtést. Aki ezekben lakik, mindig tudni fogja mennyit használt fel az energiából, s nyilván figyelemmel kíséri a számlát és a hőfokot egyaránt K. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents