Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

lehetséges gyerekek A körben mindenki feloldódik Az Arany János Művelődési Központhoz tartozó ifjúsági klubház hétfőn és csütörtökön délután 5—7 óráig ad helyet a képzőművészkor tagjainak. Mi az egyik csütörtöki napon lá­togattunk el oda. Rácz József, a kör vezetője éppen egyik ta­nítványának magyarázott, olyan türelemmel és oly sok szeretettel, hogy öröm volt lát­ni, s hallgatni. Jobb híján Rácz József negyvenhárom évig állt a katedrán. Munkás­sága elismeréseképpen meg­kapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Most, 79 évesen is festeget még. Főként szeretett városát, Nagykőröst viszi gyak­ran vászonra. Több önálló ki­állítása volt már, de bemutat­kozott a fiával együtt is, aki ugyan építész lett. Rácz József több mint há­rom évtizede vezeti a képző­művészkört. !— Ha pontosak akarnánk len­ni, azt is mondhatnánk, hogy 33 éve — mondotta az idős tanár. Az eltelt idő alatt folya­matosan dolgoztunk, hol töb­ben. hol pedig kevesebben, vál­tozó körülmények között. Kez­detben a cifrakerti árnyas fák alatti „svájci” házban, majd 1979-ben költöztünk jelenlegi helyünkre. Sajnos, gipszmo- delljeinknek jobb híján a pin­ce jutott, ahol a nedvesség miatt igen sok tönkrement. A múlt évben javultak a feltéte­leink, mert kaptunk egy rak­tárhelyiséget. Nem művészkedők — Milyen elképzelésekkel ve­zeti a képzőművészkört? — Törekvésem mindig az volt, hogy ne „kis művészeket" neveljek, hanem megtanítsam látni és jó ízléssel nézni a tag­jainkat. Pályaválasztásukat akarom megkönnyíteni, amikor olyan iskolákba készülnek, me­lyekben rajzból felvételizni kell. — A régebbi tanítványok kö­zül többen országos hírnévre tettek szert. — Nagy öröm számomra, hogy minden évben kikerül in­nen néhány tehetséges tanít­vány, akiket első nekifutásra felvesznek a különböző művé­szé i szakiskolákba. A Szegedi képzőművészeti gimnázium minden évfolyamán akad olyan diák, aki a körbe járt. Az idei tanévtől kezdődően pedig Bur­ka Beáta is ott tanul. Várko- nyi Nóra, Viski Tünde és Hö- römpő Edit is felvételt nyert különböző iskolákba. — Milyen összetételű a cso­port? — Tanulók és munkásifjak egyaránt megtalálhatók sora­inkban. Viszont, a tanulmá­nyaikat más városban folytató tagjaink utánpótlására szíve­sen fogadunk olyan tehetséges, rajz iránt kedvet érző új tago­kat, akik eljárnának a körbe... Szeretettel szólnak Az egyik rajztábla mögött Grauszmann Tamást találtuk. Kérdésünkre válaszolva el­mondotta, hogy Szokolyáról ke­rült Nagykőrösre, a gimná­ziumba. A 4/b osztályba jár, s igen jól tanul. Édesapját is — aki pedagógus lett — Rácz Jó­zsef tanította. Harmadik éve jár el a foglalkozásokra, ha csak teheti nem hiányzik. Épí­tészmérnök szeretne lenni, s úgy érzi, hogy a képzőművész­körben ehhez kellő alapot kap. A körben mindig feloldódik, jól érzi ott magát. Perneki Anita ugyancsak gimnazista, de még a 3/b osz­tályba jár. Tavaly tél óta jár el a kör foglalkozásaira. Tár­sához hasonlóan, ő is építész szeretne lenni. Furcsa vesszőfutás Könyvekkel a hónom alatt M egvidámodva indultam a minap hazafelé Buda­pestről Nagykőrösre. A hónom alatt jókora csomag nyomta az oldalamat. Három vaskos könyv átlátszó nylon­zacskóban. Nagy, színes betűk­kel'írt címüket már messziről olvashatták a szembejövők. A három könyv megvásárlá­sa jó fogás volt. Sokáig dicsér­ni fogom érte a Mártírok út­ján .szerénykedő kis antikvá­riumot. Ennek előtte soha, még könyvtárban sem láttam együtt a Haraszty Árpád, Hortobágyi Tibor és Simon Tibor szerkesz­tette, írta növénytanok három kötetét. A szervezettan7élet- tant, a rendszertant és a nö- vényföldrajz-ökológiát. Minde­gyik kötet volt már a kezem­ben, külön-külön, de sajnos sohasem boltban. Évek óta az a benyomásom, hogy ezek a könyvek pult alól keltek el. S olyan könyvekről van szó, melyek birtoklása, pá­rosulva okos kölcsönzési poli­tikával. hónapokig ingyen men­zaebédekhez juttathat egy egyetemistát vagy főiskolást. S most vittem a hónom alatt a kincset, összesen potom 150 fo­rintért. Siettem a vonathoz, hogy megkezdhessem az olva­sást. A könyveket ugyanis ma­gamnak vettem. Nem vagyok, s nem is vol­tam soha biológus, de szere­tem a növényeket, s az isme­retterjesztő könyvekben rejtő­ző homályok eloszlatását vár­tam a három könyvtől. A vonaton hetven oldallal végeztem, s olvasmányom min­den várakozásomat felülmúlta. A bajok akkor kezdődtek, ami­kor a nagykőrösi aszfaltra tet­tem a lábam, s lépten nyomon ismerősökbe botlottam. Az tör­tént velem, mint Móra Ferenc novellájának bürgét cipelő fő­hősével, a törökök idején élő Balázzsal. A törökök ugyan ré­gen eltakarodtak már erről a vidékről, de a kíváncsiság ma­radt. A „Bürge az, igaz-e? Vöt- te kend, lopta kend, honnan hozta kend. hova viszi kend?” kérdések helvett én a köny­vekre vonatkozókat kaptam. Lényegében, azonban ugyanaz­zal a tartalommal. Eleinte be is vallottam be­csülettel, hogy ezek bizony nö­vénytankönyvek (nagy kincsek ám!), s magam okulására'vet­tem mindhármat, estéli olvas­mánynak. „Né, tán biológus vagy?” — szögezték mellem­nek egyre-másra a csodálkozó hangsúlyú kérdést a Szabadság téren, a Ceglédi úton. „Dehogy vagyok” — mentegetőztem rendre, de ezzel nem szabadul­tam meg a kérdésektől. Jöttek sorban. „Iskolába jársz? Vizs­gázol belőle? Szakosodsz az új­ságnál és kell a vizsga?” — stb. stb. Magyarán szólva mindenki azt firtatta, hogy milyen elő­nyöm származik a tudományos művekből. Mikor aztán kide­rült, hogy sem rangot, sem fi­zetést nem cserélhetek jobbra a könyvek révén, ismerőseim úgy néztek rám, hogy azonnal röstellkedni kezdtem. Mert hát miféle ember az, aki negyven­éves fejjel csak úgy, a maga kedvére tudományoskodik, ahe­lyett, hogy pénzt keresne. Mert ugye az általános iskola esti tagozaton való befejezésének van értelme. Rendszerint jár érte 300—500 forint jutalom. Az esti egyetem is jó, mert magasabb munka­körbe léphet az ember. Ugyan­ez az előnye a szakmérnökinek is, nem beszélve a velejáró sza­badságról, amelynek idején pénzt is lehet keresni. S nem bolondság könyvet olvasni az uborkatermesztésről sem, mert a téli olvasmány nyáron már pénzt kamatozik. Szóval mind­ezeknek van értelme. Ám amit én akarok csinálni, az nem méltó egy kétgyerekes apához. Máskülönben az eszembe ju­tott gyerekek szó nyugalmat hozott. A legközelebbi érdek­lődőnek tehát így válaszoltam: „Á, nem is tudom mi ez. Va­lami növénytan a gyerekeim­nek. Tanuljanak csak ...” Az eltévelyedett felnőttből azon­nal rendes apává léptem elő, s ismét kihúzhattam magam. Furcsa, de senkinek sem jutott eszébe, hogy általános iskolás gyerekeket aligha lehet ráven­ni egyetemi tankönyvek olva­sására. Nem is volna célszerű. Megutálnák a tudományt. V esszőfutásom tehát jóra fordult. Ám, még ma sem értem, hogy miért ne olvashatnék nyugodt lelki­ismerettel olyan tudományos könyveket, melyek ismereteit közvetlenül nem válthatom ap­rópénzre. Magyarázatot erre a kérdésre sokat hallottam, de igazi vá­laszt egyetlenegyet sem. Farkas Péter Varga Erika tavaly érettségi­zett. s munkát vállalt. Rövi­desen új helyen, a Petőfi Sán­dor Általános Iskola Diákott­honában kezd, mint gyermek- felügyelő dolgozni. Földrajz- rajz szakos tanár szeretne len­ni. Már az édesanyját is taní­totta Rácz József. Az ő javas­latára kezdett el a képzőmű­vészkörbe járni, s igen sajnál­ja, hogy mindezt nem koráb­ban tette meg. A csoport legfiatalabb tagja a 12 éves Hegedűs Sándor. Ta­nára szerint rendkívül tehet­séges gyerek. Festő vagy gra­fikus szeretne lenni. Lajosmi- zséről iár el a foglalkozásokra. Verebéig Mihály nevét már kezdik megismerni Tiszaalpá- rdn, Tiszakécskén. Városunk­ban is bemutatkozott egy kiál­lítás keretében. Legszíveseb­ben olajfestékkel csendéletet fest. Már mintegy száz képet készített. Az édesapja rajzta­nár volt. Nős, felesége messze­menőkig támogatja művészi törekvéseit. Verebély Mihály munkavédelmi vezető a tisza- kécskei Építő- és Vegyesipari Szövetkezetnél. Időt, pénzt, fá­radságot nem kímélve utazik a foglalkozásokra, s rendszeres látogatója a nagyobb kiállító­termeknek is. Szeretettel be­szélt Rácz Józsefről, akitől igen sokat tanult. K. K. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 15., SZERDA Betartják a határidőket Magasra tették a mércét A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat nagy­kőrösi textiltisztító üzemé­ben jelentős rekonstrukciós munkát végeztek 1980-ban. Ennek megfelelően a követ­kező évben már magasabbra tették a mércét. Ám még ezzel sem elégedtek meg, s azt tűz­ték ki célul, hogy 1982-ben, a tavalyihoz viszonyítva mint­egy 60 százalékos árbevétel- növekedést érnek el. A na­pokban arra voltunk kíván­csiak, hogy mindezt sikerült-e az üzemnek időarányosan tel­jesíteni. Átalakulóban a tájkörzet Kevesebb az uborka és a saláta A kecskeméti zöldségter­mesztő táj egészen Cegléd ha­táráig nyúlik, s ez noha nagy történelmi múlttal rendelkező terület, az éghajlati adottsá­gok nem mindenben teszik al­kalmassá a zöldségfélék ter­mesztésére. A múltban úgy látszik, mintha jobban tudott volna az ember dacolni a ter­mészettel, mert jelen pillanat­ban a körzet a fajok száma, a termelés mennyisége tekinte­tében egyaránt átalakulófélben van. A Nagykőrös és Cegléd kö­zötti tájban éppen hogy csak van zöldség, legalábbis ami a régebbi hagyományokat illeti: a saláta és uborka termelése visszaesett. A XVIII. század­ban kimagasló eredményeket értek el az ottani termesztők, a vasút megépítése a szállí­tást elősegítette. Valaha fogalom volt A századfordulón a körösi uborka és saláta sok ország népeinek asztalára került. Több ezer vagon zöldség kelt útra, a 20-as években szinte kizárólag a körösi saláta kép­viselte a magyar salátát kül­földön. Nyugodtan mondható úgy: fogalom volt! Fél évszázad távlatában meg­állapítható, hogy ez a nagy korszak elmúlt. A saláta fóliá­zása, üvegházi hajtatása, en­nek nagy energiaigénye nem teszi lehetővé a gazdaságos ter­mesztést — hévizek nélkül. A körzet geotermikus energiák­ban viszont szegény, emiatt le­maradt a versenyben. Az őszi palántázású vagy ko­ra tavaszi ültetésű salátanö- vénykék a fagyot jól bírják, de a kiültetett mennyiség ke­vés a hajdani kínálat elérésé­hez. A nyár derekán igen ne­héz az uborka és a saláta má­sodtermesztése: az uborka igen sok vizet kíván a csíráztatás- tól a virágzásig, termésfejlő­désig, pedig ebben az időben hullik a legkevesebb csapadék, öntözni kellene, s nem is kis mennyiségű vízzel. A salátamagot a növényfi- ziológusok nagyon kedvelik, a fény színétől függően lehet a csírázás dinamikáját befolyá­solni, vagyis alkalmas teszt­növénynek is. De nemcsak ezért: épp a nyári fényviszo­nyok miatt nehéz is termeszte­ni, s ez más szempontból ugyancsak alkalmassá teszi ku­tatási anyagnak. A saláta hosz- szú nappalos növény. Ez azt jelenti, hogy a salátanövény virágzásához nem igényel sö­tét szakaszt, tehát állandó meg­világítás mellett is képes vi­rítani, magot érlelni. Ez nem jó a zöldségtermesztő, saláta­termesztő embernek, de azoknak igen, akik magjáért ültetik. Augusztus végétől a nappal hossza még meghaladja a 12 órát (ez a hosszú nappal), de a nagy meleg és az erős fény- intenzitás hasonló hatással van: könnyebben felmagzik a saláta, mint tavaszai. Ezt min­denki ismeri, kénytelen tud­ni, mert a magzás előtt álló és beborult saláta levelei megke­serednek. Ugyanígy járhat a kertész a rosszul megválasztott uborka­fajta magjával is, kelés után kissé megfolyik a tő, virágzik, majd az apró kabaktermések megkeserednek. Pedig az ubor­kát is nagyon tudták termesz­teni e két város környékén! Több is elkelne Igény lenne rá, mert a nagy­ja uborkából melegben rövid idő alatt kovászolni lehet, de az igazi csemegeuborka kis méretű. Szakszerűen elkészít­ve kiváló étvágygerjesztő és emésztést elősegítő hatású, vi­taminjai miatt nélkülözhetet­len télidőben. Járva Dél-Pest megye pia­cait, ha itt-ott van is kevés uborka, ritkábban saláta — mindent egybevetve — nagyon elmarad a kereslettől, ezért is drágák a standon. Felméré­sünk csak az okokat boncol­gatta, de ellene csak a terme­lők tehetnek, ami segítheti a jobb ellátást, a változatosabb táplálkozást és javíthatja a kistermelők jövedelmeit. S. D. El A NY AI KOI NY' VI HÍREK Született: Szabó Attila és Máté Klára: Péter nevű gyer­meke. Fabók István és Kiss Gabriella István, Töröcsik Ba­lázs és Kaszala Mária Balázs, Jeszenszki-Tóth László és Vár- konyi Klára László nevű fia, Dandi Tibor Szívós Zsuzsanna Szilvia nevű lánya. Névadót tartott: Szűcs Jó­zsef és Kohon Ilona: József; Bene Kálmán és Adám Júlian- na: Kálmán; Szűcs Dezső és Pap Irén: Annamária nevű gyermekének. Házasságot kötött: Kalocsa István és Andó Sarolta; For­gács János és Farsang Éva; Bátor Ferenc és Bagi Ilona; Kovács László és Vágó Mag­dolna. Meghalt: Futó Margit (Kini­zsi u. 8.); Szecsei Albert (En­csi u. 3.); Balogh Györgyné Varga Erzsébet (Zentai u. 9.); Dajka Balázsné Búz Borbála (Bállá Gergely u. 44.); Gáli Dé- nesné Német Lídia (Baross Gá­bor u. 26.); Somodi Balázs (Tormás u. 12.); Andó József (Somogyi Imre u. 9.). — összesített adataink csak júliusig vannak — mondotta Hajdú László üzemvezető. Ezekből az derült ki, hogy a tervet csak 85 százalékra tel­jesítettük, s ennek alapján az árbevételünk 1 millió 557 ezer forinttal elmaradt a várttól. Csúszás miatt — Mi okozta a lemaradást? — Lehetséges, hogy a nem reális tervezés is szerepet játszhatott abban, hogy a ter­vet nem sikerült hQzni. Az idén 1068 tonna textilanyag mosását vállaltuk, ez pedig 518 tonnával több mint a megelőző évben. — Annak érdekében pedig, hogy a teljes kapacitásunkat lekössük, még az év elején kapcsolatokat teremtettünk. Szerződést kötöttünk például a Népstadion Szállóval, havi 60 tonna textília mosására. Saj­nos, a szálló átadási határide­jének elcsúszása miatt, a szük­séges munka az év eleje he­lyett csak júniusban érkezett meg. Ugyanakkor szólnom kell arról is, hogy a közületi és la­kossági igény nem csökkent. Megértéssel fogadták — Az árbevételi tervnél lé­nyegesen jobban alakult a nye­reségterv. E tekintetben a ta­valyihoz képest, jelentős emel­kedést, több mint 2 millió fo­rintot terveztünk. Jelen pilla­natban teljesíthetőnek látszik az idei megemelt nyereségterv. A bizakodásra elsősorban az ad okot, hogy az őszi és téli időszakban olyan munkákat végzünk, melyeknél az egy té­telre vagy egy kilogrammra eső árbevétel nagyobb. Ilyen munka a kabátok, vattaru­hák tisztítása. — A vegytisztítással kapcso­latban az a helyzet, hogy a la­kossági igény megegyezik a tavalyival. Viszont, mintegy 10 százalékkal nőtt a közületi megrendelés. Míg tehát a mo­sásnál nem sikerült az árbevé­teli és nyereségtervet teljesí­teni, addig vegytisztításnál a terv időarányos része megva­lósult. Szakmai továbbképzés — Rugalmas szervezésre is törekedtek az üzemben. — Ennek lényege az, hogy a vállalási határidő tartása végett, szükség esetén a vegy­tisztító részleg dolgozói közül néhányan segítenek az úgyne­vezett fehérnemű üzemrész munkájában. Ezt az intézke­dést az érintettek megértés­sel fogadták. — A nagykőrösi textiltisztító üzem 75 dolgozója között alig akad szakmunkás. Ügy tudjuk, hogy évek óta tervezik lega­lább egy házi tanfolyam meg­szervezését. — Nos, ez való igaz. Vi­szont, a terv valóra váltásáig még nem jutottunk el, külön­féle okok miatt. Ugyanakkor a szakmai továbbképzés igényé­től nem állhatunk el, mert szükség van rá — mondotta Hajdú László üzemvezető. Kovács Katalin Sporthírek! iiákok az atlétikai pályán Egyidőberi két versenyen és igen jól szerepeltek az Nk. Pe­dagógus SE atlétái. A kecskeméti országos után­pótlás minősítő versenyen a következő eredményeket érték el. Junior korcsoport. Férfi ge­relyhajításban (12 induló kö­zül) : 2. Szűcs Ambrus 57,80 méter (felnőtt III. osztályú szintű eredmény). Diszkoszve­tésben Medgyesi József 39,12- es III. osztályú és V. Szűcs György 37 méteres ifjúsági ezüstjelvényes eredménnyel nem tudott dobogóra kerülni, ők még fiatalabbak. Ifjúságiak. Férfi gerely (12 induló): 1. Palotai László 54,50 méter (ifjúsági aranyszintű és felnőtt II. osztályú eredmény). ★ Kétnapos volt a Györgyösön rendezett serdülő B-korcsopor- tos területi bajnokság. Heves, Nógrád és Pest megye, vala­mint Bp. XX. kerület (Sorok­sár) legjobb atlétái indultak. A Rétsági Oszkár edző irányí­tásával egész nyáron szorgal­masan készülő körösi fiatalok remekül szerepeltek. Heten voltak, közülük hatan bejutot­tak az országos elődöntőbe, úgyhogy 12 dobogós helyezést értek el. 1968- as születésű fiúk. Ge­relyhajítás: 1. Tényt András 29,84 méter. Diszkoszvetés: 3. Tényi 22,90 m. 800 méteres sík­futás: 5. Bujdosó Balázs 2.30 perc. 1969- es fiúk. Gerely: 1. Ko- lozsi Béla 38,84 m (kiemelke­dő eredmény, 9 m-rel előzte meg a másodikat). Diszkosz: 2. Botocska István 31,96 m (2 cm-rel a gyöngyösi győztes mögött). Súlylökés: 1. Botocs­ka 964 cm. 100 m: 3. Péli Lász­ló 13,2 mp. 200 m: 2. Péli 27 (kiemelkedő), 6. Kolozsi 28,3 mp. 1969-es leányok. Gerely: 1. Zsuffa Dóra 26,34 m (kiemel­kedő eredmény korosztályá­ban). Diszkosz: 2. Hasúr Er­zsébet 19,54 m. Súly: 1. Hasúr 734 cm. Távolugrás: 3. Zsuffa 458 cm (jó eredmény). 100 m: 2. Zsuffa 13,8 mp (az elsővel azonos idővel). Középiskolások tervei Nemsokára kezdetüket ve­szik az 1982/83-as tanévi kö­zépiskolás sportversenyek. Nagykőrösről a gimnazisták labdarúgásban, kosárlabdában, tornában, atlétikában, asztali- teniszben, sakkban és ODK- val; a toldisok tornában, kézi­labdában, atlétikában, súly­emelésben, labdarúgásban és ODK-val; a 224-es szakmun­kásképzősök pedig tornában, labdarúgásban és országjáró diákkörrel vetélkednek majd diáktársaikkal. Megyei kosárlabdarajt Az 1982/83. évi Pest megyei egyesületi kosárlabda-bajnok­ság (amelyben több nagykőrö­si csapat is részt vesz) szep­tember utolsó hetében rajtol. S. Zu Mozi Jobb ma egy nő, mint teg­nap három. Színes francia filmszatíra. (16 éven felüliek­nek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban A Hold I—II. Színes olasz filmdráma. Előadás csak fél 6-kor. ISSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents