Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-15 / 216. szám
1982. SZEPTEMBER 15., SZERDA Vitéz nem babái Gyermekkora világát eleveníti fel a Hajdúnánáson élő Vitéz Istvánné, aki szabad idejében hajdani játékait formálja meg. A lopótökből, kukoricacsutkából, kukoricaszárból, valamint különféle kelmékből készített játékok és figurák néprajzi gyűjteményekben és külföldi kiállításokon is szerepelnek. Hívja a 33-43-22-est Szeptember 23-án a Petőfi- adón 20.35-kor ismét jelentkezik a Hívja a 33-43-22-es telefonszámot című műsor. Vendégek: Árkus József, a Ludas Matyi főszerkesztője és Békési László, a budapesti pártbizottság titkára, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke. Játszani tudni... Nem nagy titok és mégis tagadják!? A Kis herceg íróján kívül (Antoine DeSaint- Exupery) alig ismerek olyan felnőttet, aki minden megfontolás nélkül bevallja: ifjabb kortársaim között olykor megmagyarázhatatlan hiányérzetem támad: furcsamód ilyenkor nem másokkal, önmagámmal szemben. Nem mintha máshol vagy máskor nem történhetne meg ilyesmi, de ez az érzés annyiban erősebb a többinél, amennyiben annak felismerése foroghat kockán, hogy a gyerekek tudnak valami olyat, tudnak valami olyanról, amit a felnőttek többsége már ré- gesrég elfelejtett: játszani! Erről gondolkoztam a minap a Szőnyi István Emlékmúzeum színháztermében, a felfedezés erejével ható gyermekrajzok, festmények, játékok láttán. A zebegényi műhely általános iskolásainak kiállításán olyan alkotásokat elemezhettem, mint Csontváry cédrusainak, Paul Klee Az éjszaka virágai című képének egy-egy kivételes szépséggel értelmezett vízfestéses változatait. Vagy azokat a meseillusztrációkat — a Két bors ökröcskéről, a János vitézről —, amelyek felismerhetőségük ellenére is egy új mesevilágba kalauzolták el kíváncsi látogatóikat. S nem lehetett figyelmen kívül hagyni az ősi játékkészítés alapján összeállított fakanál- és csuhábabák mókás figuráit sem. A gyerekek munkájának módszereiről a színek és formák sokaságától változatos batikok árultak el a legtöbbet. Ez a több százéves jávai textilfestési eljárás a gyerekfantázia leghálásabb követője. Hogy milyenek voltak valójában ezek a művek? Minden bizonnyal olyanok, amilyeneknek alkotóik szánták. Olyan esetlenek és olyan kecsesek, olyan csúnyák és olyan kedvesek. Egyszóval különböztek mindattól, ami művi és mesterkélt. Sugárzott belőlük az, ami a gyerekek világot felfedezni vágyó gondolkodásának titkos sajátja: a dolgokat megszólítani, nevükön nevezni; a tényeken túl megismerni a valóságot, s felmutatni úgy — tisztán és velősen —, ahogy azt az én látja. De hogyan és mit lát ez az én? Minden bizonnyal úgy és azt, ami a legegyszerűbb gyerekrajzokon is megfigyelhető. A tárgyak, élő alakok rajza a legritkább esetben hasonlít eredetihez. Egyszerre több és kevesebb annál. Kevesebb, amennyivel rajzolójuk tapasztalatlanabb a nála idősebbeknél. És több, amennyiben természetesebben, hitelesebben informál a felnőtteknél alkotójuk életéről. Arról az életről, amelynek legfontosabb része a játék. Az a tevékenység, ami a felnőtté válás folyamatában elveszni látszik. De bármennyire is igyekezünk mi, felnőttek, a játszani tudás képességét elveszíteni, nemigen sikerülhet. A felnőtté válás és a játszani nem tudás fogalmai közé mégse tegyünk egyenlőségjelet. Azért, mert hihető, hogy még ma is többen vannak azok, akik a tovább játszó felnőtt gyermek legendás jelzőjét fenntartás nélkül vállalják. Aszerint tudnak élni, ahogy legbelül az a valami diktálja. Németh Péter Mikola Népi muzsikusok versenye A Pest és Békés megyei fogyasztási szövetkezetek szövetségei. a Kodály-centenárium alkalmából népzenei vetélkedőt hirdettek. A versenyt a két megye szövetkezeti népi és cigányzenekarai, valamint nóta- és népdalénckesei számára írták ka. A hagyományos éttermi muzsikálás legjobbjait arra inspirálták, hogy műsoraikat még inkább állítsák a magyar népzenei hagyományok terjesztésének szolgálatába. Így került a bemutatásra népdalcsokor, verbunkos muzsika, s Kodály zenéiének népi zenekarokra átírt néhány darabja. Fejlődő együttesek Nagykorra adott otthont a versenyben részt vevő zenekarok és szólisták szereplésének. A zeneiskolában a meghívott vendégek és a zsűri előtt két- két Békés, illetve Pest megyei zenekar, s két-két énekes mutatkozott be. Elsőként a kis- kunlacházi Kiskun étterem Máté János prímás vezette zenekara sorakozott fel. Az együttes három vonósból — hegedű, brácsa, nagybőgő —, egy klarinétosból és egy cimbalmosból áll. Feltűnően jól összeszokott a vonósok játéka, míg a klarinét néhol em>om- ja a prímást. Lenti Istvánné, a Tápió menti népi együttes szólistája. Előadását a hagyományok ápolása, az igazi népi énekes stílusa jellemezte. A füzesgyarmati Bocskay vendéglő zenekarát Bogdán József prímás irányítja. Egy tercprímás, két brácsás, egy nagybőgős, egv klarinétos és egy cimbalmos tagja még a bandának, akik csaknem húsz éve játszanak együtt. Hangú latos muzsikálásukból Németh—Csámpai: Emlékezés Bi hari Jánosra című darabja aratott nagy sikert, s a zsűri külön kiemelte a bőgős remek technikáját. Andó Mihály nótaénekes sok éve szórakoztatja a közönséget. A teremben a versenyláztól, s a szeptemberben ilyen hévvel ritkán sütő naptól szinte felforrósodott a levegő. A ceglédi Alföld étterem zenekara koncertpódiumon is méltán sikerre számító, igényes műsort választott. Zsákai Ferenc prímás telt. ió hangzású zenéi játsszat. Különösen Liszt II. Magyar rapszódiájának előadása volt kiforrott. Kökény Ernő nemcsak kitűnő brácsá- zásával, hanem az igényes műsor betanításával is segítette társait, akiknek mindegyike jól felkészült muzsikus. Gaál Károlyné, a Tápió menti népi együttes szólistája. A természetes egyszerűséggel, szépen éneklő fiatalasszony előadása és a zenekar aláfestő muzsikája hangulatos perceket hozott. Hagyományok ápolása A békési Pinceborozó zenekara két évtizede alakult. Palotai Dezső nem véletlenül kapta meg a kiváló prímás elismerést, mert minden mozdulatát, szemvillanását értik társai, s ezért is játszanak olyan jól együtt. A zenekarhoz a hagyományos népdalok, nóták állnak közel, de megoldották a kötelező műveket is. Pál Olga énekét összeszokottam, az énekes teljesítményének hangsúlyozásával segítették. A zsűri — Halkovícs János, a Magyar Rádió népzenei osztályának helyettes vezetője: Berki László, a Magyar Állami Népi Együttes vezető prímása és Ötvös László zenetanár — szakmai értékelésében kiemelte a verseny jelentőségét a zenekarok további fejlődésében. Felhívták a figyelmet az eredményekre és a hibákra is A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola aulájában megtartott gálán Kalló József, Nagykőrös város Tanácsának elnökhelyettese mondott beszédet, majd Tuza Sándorné dr., a Pest megyei MÉSZÖV elnöke átadta a díjakat. Az egyesített cigányzenekar Berki László vezetésével mutatkozott be. Valamennyi együttes és énekes műsorának legemlékezetesebb számaival járult hozzá az est sikeréhez. A vendégként fellépő Talabér Erzsé bet magyamóta-énekes záróműsorára csak jóval tíz óra után keiülhetett sor. Pintér Emőke Közös hálózatok Vácott Könyvek kettős körben A Mártírok útján levő épület fennállása óta mindig katonai célokat szolgált: előbb laktanya volt, aztán békésebb szerepében honvédségi klub. Most már két éve könyvtár. Nehéz megállni, hogy ne kívánjunk hasonló változásokat a világ minden pontján. Ebben a váci épületben a könyvek, az emberiség szellemi kincsei vették át a hatalmat; és nagyszerű feltételek között. Elaggott épületből költözött át a bibliotéka, amely egyként szolgálja a város és a járás harmincöt településének művelődését. Az intézményben dolgozó tizenhét főfoglalkozású könyvtárosnak nem volt szokatlan a kettős feladat, hiszen korábban is ezt a szerepkört töltötték be. A frissen birtokba vett. korszerűen átalakított létesítmény által kínált lehetőségek mégis megkövetelték — legalább részben — a munka módosítását. Ahogy mondani szokták: a könyvtárosoknak be kellett lakniuk a könyvek új otthonát. A csúcs közelében A külső képével is vonzó épület földszintjén helyezkedik el a kiállítóterem. az ötven— hatvan 'érdeklődőt befogadni képes előadó- és fotószoba. Az első emelet java részét a kölcsönző tér. a másodikét az olvasóterem foglalja el. A jó szakmai munka feltételeit biztosítják a feldolgozó helyiségek, raktárak és az irodák. S amiről ritkán esik szó: az átépítésnél gondoltak arra is, hogy pihenőhelyiséggel és melegítőkonyhával tegyék kellemessé a munkahelyi körülményeket. Indokolt volt a gondoskodás, mert a könyvtárosok mindennap reggeltől este hét óráig várják az olvasókat. A kedvezőbb feltételek hatása az eredményekben is megmutatkozik: tovább emelkedett a rendszeres olvasók aránya, alaposan meghaladva a megyei átlagot, a lakosság tizenhét százaléka tagja a könyvtárnak, s vannak időszakok, amikor naponként kétszázan kölcsönöznek olvasnivalót. A választékra sem lehet panasz: a könyvállomány megközelíti a kilenc- venezret és százkilencvenhét féle újságban, folyóiratban böngészhetnek az érdeklődők. A váci könyvtár tevékenységében néhány példamutató sajátosságot is felfedezhetünk. Sikerült megoldaniuk a köz- művelődési és az iskolai könyvtári hálózat összevonását, és ez a módszer javulást eredményezett mind a szakmai irányításban, mind pedig a könyvellátásban. Ennek is köszönhető, hogy az általános iskolai tanulók több mint kétharmad része tartozik az olvasók táborába. Ugyancsak — sajnos — egyedi megoldás, hogy a járás könyvtárait a települések földrajzi elhelyezkedésének megRádiófigyelő JELENIDÖBEN, a tiszai hajózásról. E sorozat időről-időre olyan témákat dolgoz fel, amelyek látszólag ugyan életünk, gazdasági fejlődésünk kevésbé jelentős tényezői, mégis érdemes azokra odafigyelni. Kardos Ernő jól szerkesztett, lényegre törő riportműsorában ez alkalommal a tiszai hajózás mostani halódásáról, az újraélesztés lehetőségeiről volt szó. Hazánk második legnagyobb folyóján emberemlékezet óta mindig is volt hajózás. A vízen szállították az Alföldre a Kárpátok fenyőit és fordítva, felfelé az alföldi búzát. Az ipar fejlődésével a szállítási lehetőségek — s immár nemcsak a Szovjetunió és Magyarország között — kibővültek. Például számos szolnoki és szegedi vegyiüzem most úgy jut a más kontinensről származó alapanyaghoz, hogy azokat Jugoszláviából. jobb esetben a Csenel-szigeti dunai szabadkikötőből vagonokban viszik a Tisza mentén települő gyárakba. Azt hihetnénk, hogy a folyóban kell keresni a hibát. Pedig erről igazán nincs szó, hiszen a hajók évente átlagosan 260—280 napig zavartalanul közlekedhetnek. Igaz, a kikötői berendezések hiányoznak, de ezek is csak azért, mert az elmúlt két évtizedben sorra hagyták tönkremenni azokat. A tiszai hajózás visszafejlődésének —állítja jó néhány értő szakember — a korábbi gazdasági szabályozás az oka, amelyik elszakadva a valódi költségektől, gazdaságosabbnak mutatta a valójában sokszorta drágább közúti és vasúti szállítást. Ha ez így van, akkor legalább most kellene menteni a menthetőt. E riport bizonysága szerint azonban egyelőre senki sem akad, aki felvállalná a tiszai hajózás fejlesztését. VÁLLALOM. A megrázó dokumentumműsor egv nő történetét elevenítette fel, aki elvesztvén egy baleset következtében meghalt kamasz fiát. súlyos betegséggel küszködve is vállalta, hogy nem fiatal kora ellenére, élete veszélyeztetésével gyereket szül. A riporter felelően négy alközpont köré csoportosították. Vác, Szob, Vámosmikola és örbottyán könyvtára körzeti funkciót tölt be: a helyi igényeket figyelembe véve, ezek a kiemelt bibliotékák rendelik meg az olvasnivalót a hozzájuk tartozó könyvtáraknak, sőt katalógus-kartonokkal ellátva szállítják ki a könyveket. Az általános szakfelügyelet mellett, végső soron ezt a tevékenységet is a Kovács József né vezette módszertani csoport irányítja. A nyitott ház A Vác városi és járási könyvtár több értelemben is kettős körben látja el feladatait: városi keretek között a közművelődési és iskolai hálózat működésének egységesítésével, illetve járási szinten a körzeti könyvtárak szervezetével. Ez már önmagában is szakmai nyitottságot tételez fel. Mindezekkel egyenragú kérdés, hogy a könyvtár miként illeszkedik a város kulturális életének egészébe? — Erről igazán érdemes beszélgetni és jót is, rosszat is mondhatok — kezdte a választ Mátyus Ottilia, az olvasó szolgálati csoport vezetője. — Az örvendetes, hogy megszokták, megszerették az olvasótermet, gyakran tizenöten— húszán is ülnek, és nemcsak diákok. Előfordulnak különleges kérések, de ehhez a járás minden olvasójának joga van: jelenleg két bibliográfiát készítünk magán kérésre, az egyiknek a témája a magyar— francia kapcsolatok a korai Árpád-korban, a másiké a védőnők szerepe az elmaradott néprétegeknél. Ez utóbbit Verőcemarosról igényelték. — A szervezett formákra, az intézményekkel kialakított kapcsolatokra ugyancsak említhetek példákat — folytatta a csoportvezető. — A földszinti kiállítótermünkben évente tíz tárlatot rendezünk, ezek közül általában kettőt a művelődési központ, négyet pedig a múzeum, természetesen a mi közreműködésünkkeL Ugyancsak a művelődési központtal közösen sikerült megoldanunk a könyvtár vasárnapi nyitvatartásának problémáját: kaptunk náluk egy helyiséget, ahol kézikönyveket, újságokat és folyóiratokat helyeztünk el, amelyek az olvasók rendelkezésére állnak. Mi pedig hét közben helyet adunk a művelődési ház egy-két klubjának, szakkörének. Nálunk működik a Múzeum Egyesület is, amely a közelmúltban alakult újjá. Az pedig igazán magától értetődik, hogy segítünk a művelődési ház és a múzeum propaganda- munkájában, és ezt viszdnoz- zák is nekünk. Még néhány lépés Vácott a könyvtár működésének feltételei majdnem optimálisak, mert a jó technikai adottságok mellett 637 ezer forintot fordíthatnak évente az állomány gyarapítására. S az is igaz, hogy az iskolai könyvtárak látogatottságát is számítva az olvasók aránya meghaladja a negyven százalékot. Azonban a felnőtt olvasók számával így sem lehetnek elégedettek. A beszélgető partnerek — most és korábban is — megjegyezték, hogy a továbblépés lehetősége a közművelődési intézmények és a társadalmi szervezetek még szorosabb együttműködésében rejlik. Meg kéne még tenni azt a néhány lépést. S ha már a kapcsolatokat emlegettük, érdemes megje- jegyzni, hogy a városi és járási könyvtárral egy épületben működik, ugyancsak 90 ezres könyvállománnyal az SZMT könyvtárának kirendeltsége. Ez a két hálózat azonban versenytársi párhuzamossággal dolgozik egymás mellett... Kriszt György egyfelől mikrofonjával végigkísérte az eseményeket, másrészt arra volt kíváncsi, mi késztethet egy embert arra, hogy ilyen nehéz körülmények ellenére is megküzdjön a gyermekáldásért. A történet szóról-szóra igaz, a befejezése pedig szinte mesébe illő. Mert nemcsak egy gyermeket sikerült világrahoz- ni, hanem két csecsemővel gyarapodott a család. Sőt, ez a csupa szív, csupa becsület asszony — talán pótlandó elveszett fiát is — örökbe fogadott két állami gondozottat is. Alighanem a közvélemény haragját vívja ki, aki e megható, könnyfakasztó történet után hangot ad kételyeinek. Természetesen nem arról van szó, hogy ne hajolnánk meg tisztelettel a műsor főszereplői előtt, s arról sem, hogy ne állíthatnánk a történetet példaként mindenkinek. Csak egy kicsit úgy éreztük, Hegyi Imre könnyen engedett a kínálkozó lehetőségnek, s túlságosan is hollywoodi módon hangszerelte a történteket. Csulák András MOZIMŰSOR SZEPTEMBER 16-TÖL 22-IG ABONY 16—17: ... és megint dühbe jövünk 18—19: Nürnberg 1946 20—21: Csillagok háborúja I—II. BUDAÖRS 16: Cseresznyefák* (du.) 16—19: Lándzsák hajnalban* 20—21: Nyolcvan huszár I—II, CEGLÉD, Kamaraterem 16—22: Sárga elefánt (du.) 16—19: Vasárnapi szülők** 20—22: Néhány interjú magánügyben (este) CEGLÉD, Szabadság 16—19: A karatéző Cobra 20—22: Csak semmi pánik, itt vagyok DABAS 16—IV Tűzszekerek 17: Hasonmás (du.) 18—19: Szicíliai balhé 20: A nagy balhé DUNAHARASZTI 16—19: Földrengés Tokióban 20—21: A vőlegény DUNAKESZI, József Attila 16: Az inkák kincse 19: Rocky* 20: A Hold I—II.*** 22: Alma* DUNAKESZI, Vörös Csillog 16—19: Dögkeselyű* 18—19: Start két keréken (du.) 20—21: Éjszaka történt ÉRD 16—17: Nyolcvan huszár I—II, 19: A korona elrablása, avagy . .. 20—21: Szóljon a rock* FŐT 16— 17: A vágtató huszárosztag I—II. 18—19: Kramer kontra Kramer* 19: Vük (du.) 20—21: Dögkeselyű* GÖDÖLLŐ 16: Baracktolvaj** (du.) 16: Az éjszaka a betyároké* (este) 17— 19: Rohanj velem (du.) Egy zseni, két haver, egv balek (este) 20—22: Fehér farkasok (du.) A remény joga (este) GYAL 16—17: A dzsungel könyve 18— 19: Tűzszekerek 20—21: Szicíliai védelem LEÁNYFALU. Kertmozi 16— 17: Tűzharc* 18—19: Az Olsen banda boldogul MONOR 17: Illúzió* (du.) 17— 19: Kéjutazás Las Palmasba 18— 19: A kapitány kalandjai (du.) 20—22: ... és megint dühbe jövünk MONOR. Kertmozi 17— 19: Szelíd motorosok»* NAGYKÁTA 16—19: Kalózok Jamaicában 20—21: Ordasok között NAGYKÖRÖS, Arany János 16—19: Csak semmi pánik, itt vagyok 20—22: Amerikai nagybácsim* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 16—22: Hugó, a víziló (du.) 16—17: Ruszalka meséje (este) 18— 19: A nagy éjszakai fürdőzés (este) 20—22: A kígyótojás*** (este) PILISVOROSVAR 16—20: Az álmatlan fülesbagoly (du.) 16—18: Dögkeselyű» (este) 19— 20: Hárman a slamasztikában (este) POMAZ 16—17: Apaszerepben 17: A baracktolvaj* (du.) 18—19: Honda-lovag 20: Egy zseni, két haver, egy balek RÁCKEVE 16—17: Arnyéklovas I—II.* 18—19: Fehér farkasok 20— 21: A domb** SZENTENDRE 16—22: Ben Hur I—II. SZENTENDRE. Autós kertmozi 16—22: Pucéran és szabadon* SZIGETSZENTMIKLOS 16—17: Fehér farkasok 18—19: A cárlány és a bét dalia (du.) Arnyéklovas I—II.* (este) 20—21: Honda-lovag TAPIÖSZELE 16—17: Nyolcvan huszár I—n. 18—20: Hárman a slamasztikában VÁC, Kultúr 16— 19: A seriff és az Idegenek 20—22: A vágtató huszárosztag I—II. VÁC, Madách Imre 17— 18: A Hold I—II.*** VECSÉS 17- 19: A vőlegény 18— 19: Robinson Crusoe (du.) 20—22: Lándzsák hajnalban* VECSÉS, Kertmozi 16—17 és 19: Rendőrök háborúja** * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek.