Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-11 / 213. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT Hatalmas szántóföldi táblák, a szélen színes rakománnyal teli rekeszek: paprika, paradicsom, piacra való. Az asszonyok már hajnalok hajnalán itt hajladoztak, szedték az érettjét, dicsérték a szépjét. Mert szép az idei termés, kiváltképp az, amit sem jég, sem aszály nem bántott. Általában gép takarítja be, ami konzervgyárba kerül s hagyományos módon szüretelik a piacra szántat, aminek java része — teljesítve a szerződési megállapodást, amely időben köttetett — a ZÖLDÉRT árujaként kerül a vásárcsarnokokba, a boltokba. Megegyezés szerint Cegléden a külső Pesti úti ZÖLDÉRT felvásárlótelepen javában őszelő van. Telefonvonalak láthatatlan szövedékének csomópontja most ez a hely, jelzés érkezik, utasítás megy, tárgyalnak, alkusznak, megegyeznek, sürgetnek. Hallani almáról, szőlőről, dinnyéről, szólnak burgonyáról, télire szánt zöldségfélékről. Emlegetik a nagy felvásárlótelepeket, az exportot. Összességében közepesnek értékeli a felvásárlótelep, amit a nyár adott. Az esőtlen tavasz kihatott a termesztésre, általában a zöldség sínylette meg. A nyársapáti homokról például közel sem érkezik annyi gyökérzöldség, sárgarépa, mint amennyire számítottak. Más zöldségnél a néhány napot megkésett palántázásnak fizetik most az árát azzal, hogy nem tudtak elsőként szállítani, amikor még jó ára volt a termésnek. Dömping idején már laposabbnak tűnnek az áruért kapott bankókötegek. Általában megfelelőnek tártja a ZÖLDÉRT ceglédi kirendeltsége eddig az esztendőt, a megállapodás szerint szállítottak szerződött feleik. Lassan már a télire szánt áru érkezik, terítése és betárolása folyik. Raktáraik fogadásra készek, a piac szükségleteit frissiben is kielégítik. Burgonyára az al- bertirsai Micsurin Termelőszövetkezettel és az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezettel szerződtek. A Szabadság Tsz burgonyája jó, a tervek szerint szeptember 17-én kezdik kitermelni a földből. A ZÖLDÉRT-nek 160 vagonnyit adnak át oly módon, hogy egyben saját hűtőtárolójukkal a bértárolást is megoldják. Ott lesz a helye a szintén szerződött, 17 vagonnyi almájuknak is, továbbértékesítésig. (A tsz- ben egyébként bőven termett alma, ám jég érte, így a meny- nyiség nagy részéből léalma lesz. Ily formájában is kelendő, ipari célra jó, van rá vevő.) Télidőben zöldféleként gyakran kerül a terített asztalokra káposztából főtt eledel. Őszi fejes és kelkáposztából jó a termés, legalábbis a szerződött tsz-eknél. Abonyból a ZÖLDÉRT 50 vagon őszi fejes káposztát, J ászkara jenőről 25 és Nagykőrösről 20 vagon kelkáposztát kap ezen az őszön. Területük ellátásához elegendő lesz. A nyári vöröshagyma-ellátást abonyi termésből oldották meg, a télire való tápiósze- lei földekről kerül raktárba javarészt. Iskolások kiskésse! Jelezték: szeptember 13-tól kezdik a tartósításhoz előkészített paradicsompaprika szállítását a konzervgyárba. Paprika csumázásához segítséget a Mészáros Lőrinc Általános Iskola tanulóitól kapnak, akik már szinte hagyományosan ott segítkeznek az őszidei munkákban. Most majd’ háromszáz kisdiákra számíthatnak. Szedik a szilvát, kezdődik a télire tárolható alma szüretelése is. Szilvából 40 vagonnyit vettek át, nem sokat exportáltak belőle. Ezen a nyáron a görögdinnyeexport sem volt túlságosan nagy. Almából kö¥@sz@áeiüies kerekezek M éltatlankodnak a járókelők és igazuk van: sok a fegyelmezetlen kerékpáros, kismotoros és motor- kerékpáros Cegléd utcáin, főútvonalon és városszélen, lakótelepi zegzugos átjárókon. A járműveken rendszerint tizenéves vagy annál is fiatalabb fiúk, lányok kerekeznek, Közös jellemvonásuk a magabiztosság, közös hibájuk a figyelmetlenség, a szabályokkal és másokkal nem törődés. Örömüket lelik a biciklizésben, 3 motorozásban. Van, aki nem néz se jobbra, se balra, csak hajt eszeveszetten. Iszkoljon, akinek szeme van, hiszen láthatja, hogy ő jön. A másik néz jobbra, elmereng balra, előre nem vetné a tekintetét, hogy figyelemmel kísérje, mi folyik körülötte az úttesten, a járdán. Van-e, aki előzni szeretné, van-e, aki épp oly figyelmetlenül lép le a járdáról, mint ahogyan ő az úttesten halad. S vannak, akik szinte szárnyalnak. E célra alkalmasnak különösen a Rákóczi -utat, a Kossuth Ferenc utcát, a Déli és a Körösi, valamint a Pesti utat találják, a város legforgalmasabb útjait. Szó szerint „szárnyalnak” — kezük mellettük libeg, úgy egyensúlyozzák járművüket, mint a cirkuszban az artisták, azzal a különbséggel, hogy azok soha nem az utcán, forgatagban teszik ezt, hanem az erre kijelölt helyen, ami számukra munkahely. És tegyük hozzá, hogy nagy rutinnal, hivatásból művelik a lélegzetelállító produkciót, engedélyek birtokában. Nincsen olyan hét, hogy az újságokban ne lehetne olvasni gyermekbalesetekről. Rendszerint kiderül, a kárvallott a vétkes. Féktávolságon belül..., elé kanyarodott ..., nem jelezte az irányváltoztatást.. ., körültekintés nélkül... — megannyi megállapítás a szomorú tényékhez. ■i ó lenne felfrissíteni J most, tanév elején a közlekedési ismereteket, kötelezettségeket. Jó lenne, ha a szülők szava is hatásosabb, gyakoribb lenne csemetéik testi épsége ügyében. E. K. zepes termés ígérkezik. Szovjet exportra megy belőle jócskán. A régi partner, az NDK már kevesebbre tart igényt, almaültetvényeik kiteljesülőben. főként a hazai termésre szorítkoznak. Az albertirsai és a dánszentmiklósi egyéni termelőkkel kötött szerződést 65 vagon exportminőségű télialma felvásárlására a ZÖLDÉRT ceglédi kirendeltsége; Ezt rendben szedik, át is adják — óm a szüretelést a szigorú exportkövetelmények miatt alapos növény-egészségügyi vizsgálat előzi meg. A fővárosba küldik Cegléden és Pest megye más településein is kínálják az itt felvásárolt árut a ZÖLDÉRT- boltok, az áfész, a kisker szerződött üzletei. Partner a Budapesti ZÖLDÉRT, segítenek a Dél-Pest megyeiek a főváros ellátásában is. A kirendeltség működésére jellemző, hogy az első félévben a költségeket közel tíz százalékkal csökkenteni tudták, ésszerűen alakultak szállítási költségeik, 4—500 ezer forint megtakarítást tudnak kimutatni. Több mint tíz éve, hogy eredményesen teljesítik a tervet, kilátás van arra, hogy az idei is így sikerül, ha a negyedik negyedévre tényleg már csak a szintentartás marad. Eszes Katalin Meg előzés# «palással Csodaszer helyett sok rágás Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy este a kínzó fogfájás miatt nem tudtunk elaludni, vagy ha — fájdalom- csillapítókkal — mégis sikerült, akkor fogadkoztunk: másnap első útunk a fogorvoshoz vezet. Mi tagadás, oda nem szeretünk járni. Pedig életünk folyamán talán egyetlen szervünkkel sincs annyi baj, mint éppen a fogainkkal. Századunkban — a fejlett technika korában — a fogbetegségek szinte népbetegséggé váltak. Szokás az oka — Melyek a leggyakoribb fogbetegségek? — kérdeztük dr. Mohos Tibor csoportvezető főorvostól a ceglédi fogászati rendelőben. — A fogbetegségek valamennyi betegség között a legelterjedtebbek, különösen a fogszuvasodás és a foglazulás. Ezek annyira gyakoriak, hogy a fejlett országokban szinte nincs is teljesen ép fogazató felnőtt. Sajnos, hasonló a helyzet a gyerekeknél is. Az iskolába kerülő hat-hét évesek 80—90 százalékának van szuvas foga. A 14 éves korosztályban száz gyerek közül csupán négy-öt ép fogazató. — Mi az oka, hogy fogaink ilyen mostoha állapotban vannak? — A fogbetegségek leg- újabbkori nagyarányú elterje- jedését civilizációs ártalomnak tartjuk. Táplálkozási szokásaink és a modern konyha- technika miatti kevés rágás a fogazat csökkent értékűsé- gét eredményezte. Változtassunk a szokásokon, és a gondos, helyes szájápolással előzzük meg a fogbetegségeket. A már meglevő bajt pedig minél korábban gyógyíttassuk. — Az iskola fogászatra ebből milyen feladat vár? — A helyes fogápolási és táplálkozási szokások kialakításában nagyon sokat tud tenni. Feltétlenül szükséges volna, hogy a gyerekek évente legalább kétszer eljöjjenek a fogorvoshoz. Az utóbbi időben már értünk el eredményeket. Tavaly a 4600 ceglédi általános iskolás gyerek 5200 esetként szerepelt kimutatásunkban, ami azt jelenti, hogy húsz ös,ztály kétszer is volt iskolaA Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyárában szeptember eleje óta „megerősödött” a savanyítószalag: cseresznyepaprika tartósításával foglalkoznak. Ecetes lébe, majd üvegekbe kerül a sok kis paprikagömböc. A felső képen: a szalagon érkező paprikasereget Farkas János és Benke Jánosné válogatja fürge kézzel, jó szemmel. Az alsó képen: az üvegekbe került savanyúságot fémlemez és, karika zárja le légmentesen. Műszakonként 15 ezer darab ötnegyedes üveg kerül le a szalagról, töltve a csípős csemegével. Apáti-Tóth Sándor felvételei fogászati kezelésen. Átlagosan minden második gyereknek tömtük be egy vagy két fogát, minden ötödiknek kellett fogat húzni. Ügy érezzük, hogy nemcsak a kezelés, hanem a fogászati nevelés is igen fontos. — A fogorvosoknak milyen kapcsolatuk van az iskolákkal? ■ — Orvosaink között felosztottuk az iskolákat, így minden gyerek nyolc éven keresztül ugyanahhoz az orvoshoz jár. Ez fontos lélektani tényező a kisdiáknak is, de a szakembernek is öröm látni, hogy rendszeres munkája nem hiábavaló. — Reméljük, hogy kapcsolatunkban nem okoz törést az iskolák ötnapos munkahétre való áttérése. Bizonyára lesznek időpontegyeztetési nehézségeink a megrövidített tanítási idő miatt, de az iskolafogászaton töltött idő elengedhetetlenül fontos a gyerekek érdekében. — Sokszor hallható olyan vélekedés; nem baj, ha a tej- fogak rosszak, majd ápoljuk a maradandó fogakat. Mi erről az orvos véleménye? Idő előtt — A tejfogak ápolása, kezelés is rendkívül fontos. A szuvas. fájós tejfogak korai eltávolítása a maradandó fogak idő előtti előtöréséhez, fogtorlódáshoz, szabálytalan fogsor kialakulásához vezet. A rossz állapotban levő tejfogak éveken keresztül együtt vannak a gyerek .szájában a fogváltás idején a maradandó fogakkal. Ezek nehezítik a helyes fogápolást, elősegítik a lepedék- képződést, ami a maradó fogak romlását okozza. Mindenképpen fontos tehát a tejfogak gondos és helyes ápolása. A rendszeres fogmosást már kétéves korban el kell kezdeni, jo azonban, ha négyéves korig a szülő végzi ezt gyermekének. — Milyen az alapos fogápolás? — Lehetőség szerint minden étkezés után mossunk fogak A célunk a fogakon levő lepedők eltávolítása, amit legjobban a fogak felszínének súrolásával érünk el. Ne csak vízszintesen, hanem függőlegesen és körkörösen is dörzsöljük végig fogainkat, foghúsunkat. Csak a ritka csomó- jú, kisfejű fogkeféket tartjuk alkalmasnak a fogmosáshoz. Ha napközben nem tudunk fogat mosni, akkor étkezések után ajánlatos a száj öblítés. Kitűnően tisztítja a fogakat egy alma elrágása is. Cukorka helyett — Fogaink állapota és táplálkozási szokásaink között milyen összefüggés van? — A mai konyha készítményei jóformán feleslegessé teszik a rágást, ami végül is fogbetegségekhez vezet. Az időnként feltűnő, fogszuvasodást gyógyító csodaszerektől ne várjunk sokat. Legjobb orvosság, ha újra rászokunk a rágásra. A cukor- és szénhidrátfogyasztás helyett a fehérje, hús, tejtermék fogyasztását, az ásványi sókat, vitaminokat tartalmazó rágnivalókat, a nyers gyümölcs- és zöldségféléket kell előtérbe helyezni. A mértéktelen édesség- és szénhidrátfogyasztás nemcsak a fogazat szempontjából káros, de az egész szervezet számára is felesleges és ártalmas — mondotta dr. Mohos Tibor főorvos. Bubonyi Mária A múzeumi hónap eseményei Hogyan él a három város? Sárga fémállványok szorításában áll ezekben a napokban a Rákóczi út és a Marx Károly utca sarkán a Kossuth Múzeum épülete. Alaposan megtépázott külső köntösét — már csak városképi szempontból is — rendbehozzák. Az ostromlott várhoz hasonló képet a városgazdálkodási vállalat kőműveseinek felvonulása okozza. A falakon belül dolgozó muzeológusok remélik, hogy legalább a múzeumi hónap végére elkészül a barna-fehér színösszeállítású külső homlokzat, s lebonthatják az állványokat. Kossuth a képeken A belső munkálatok egyébként már hosszú hónapok óta tartanak. A kiállítótermekben rendbe tették a villanyvezetékeket, még az irodákban van hátra ez a feladat. — Ilyen előzmények után vajon kitehetik-e a táblát az ajtóra: A tatarozás alatt a múzeum zavartalanul működik! Ezzel a kérdéssel kerestük fel Reznák Erzsébetet, a múzeum közművelődési munkatársát, aki a közeli heteket illetően megnyugtató választ adott: — Bár jelenleg — kétségtelen — riasztóan fest épületünk, amelyet minden járókelő behúzott nyakkal közelít meg, ez nem módosítja eredeti terveinket. A múzeumi hónapot az idén különösen hangsúlyossá teszi számunkra, hogy Kossuth Lajos száznyolcvan esztendeje született. Nyitó rendezvényünk is ehhez kapcsolódik. Kossuth- ábrázolások a XIX. században címmel saját anyagunkból Máté Bertalan történész-muzeológus rendez kiállítást, amelyet szeptember 25-én délután 2 órakor E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum művészettörténésze nyit meg. Négy előadás — Hagyomány, hogy októberben előadások hangzanak el e falak között. Az idén miről hallhatunk? — Négy egymást követő szerdán, minden alkalommal este hat órai kezdettel rendezzük ezeket. Október 6-án Katona Tamás történész, több közismert kötet szerzője, Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc vértanúi címmel tart emlékezést. Tizenharmadikán E. Csorba Csilla a fényképeken és képzőművészeti alkotásokon fellelhető Kossuth- ábrázolásokról beszél. Egy héttel később Márkus István az Alföldön végzett szociográfiai vizsgálatainak eredményeit tárja az érdeklődők elé, különös tekintettel a három város, Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét sajátosságaira. — A záró előadást évenként visszatérő ismerős előadó tartja dr. Surányi Dezső tudományos kutató személyében, aki városunk védett természeti kincseiről szól, és színes diák vetítésével illusztrálja mondanivalóját. Honismereti kör — Az iskolákkal milyen együttműködési formákat terveznek? — Válaszomat általánosabb érvényűén kezdem. Egyetlen érdeklődőt se tévesszen meg a már említett külső renoválás, mert ennek ellenére várjuk a látogatókat mind a kiállításra, mind az előadásokra. Reméljük, hogy az egyéni látogatók mellett most is feltűnnek majd a munkahelyi közösségek tagjai, és természetesen az iskolások érdeklődésére is számítunk. A későbbiekben — figyelembe véve az oktatási intézetekben is meghonosított szabad szombatokat — havonta egy-két alkalommal gye- rékfoglalkozásokat szervezünk a hét végén, s erről időben tájékoztatjuk az iskolákat. — Jól sikerült a nyári honismereti olvasótábor Csemő- ben. Ennek várható-e valamilyen folytatása? ' — A nyáron kezdett munkát folytatjuk. Októberben működni kezd honismereti szakkörünk, amelynek tagjai a Mészáros, a Táncsics és a külterületi iskola táborozó tanulói közül kerülnek ki. Számítunk közreműködésükre. Szeretnénk, ha végleg a múzeum és a honismeret barátaivá válnának — fejezte be nyilatkozatát Reznák Erzsébet. T. T. SSJN 0133—zSDfl. (ceglédi Hírlap^ Megtelik ca hűtefóroló Nyáron termett, télre jé lesz Szedik saz almát, ca bairgosayá! • • Üvegbe iáit csípés gömböc
