Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-07 / 184. szám
pEGtn A nagykovácsiak Védő Marika nénije Előtte minden ajtó nyitva áll Érteni kell a gyermekek nyelvén Nagykovácsi. Háromezer-háromszázán lakják, javarészt messziről jött emberek. Szabolcsból, Békésből, a Dunántúlról, Szlovákiából érkeztek. Kacskaringós utat. járt be Magasházy Lászlóné, a falu védőnője is, míg itt letelepedett. Bánrévén született, Miskolcon tanult, orvosnak készült. A sikertelen próbálkozás után Szegeden végzett védőnőképző iskolát. Másfél évig Sárospatakon dolgozott, azután Pesten, Budakeszin. Két évtizede lakóhelye, munkahelye Nagykovácsi. Ide tartozik. „A védőnő feladata működési területén a nővédelemben, a terhesek, a csecsemők és a 14. életévüket be nem töltött gyerekek gyógyító-megelőző alapellátásban való részvétel.” (A körzeti védőnők szervezeti és működési szabályzata 2. paragrafus.) — Mindenkit ismerek, engem Is mindenki ismer a faluban. Az első percben befogadtak. Talán mert én is messziről jöttem. Talán, mert nem veszem — nem vehetem — félvállról az embereket. Talán mert azon igyekszem: mindig a tudásomhoz mérten dolgozzak. Bízom másokban, s ha csalódás ér, mindig egy világ omlik össze bennem. A munkám változatos. Évente 50—60 újszülött, s most éppen 25 terhesanya gondozása a felada tom, meg a háromszáz apróságé, és a négyszázharminc iskolásé. Hetente egyszer „rendelek”. Ilyenkor hozzák oltásra, tanácsadásra az egészséges gyerekeket. A betegeket a körzeti orvos vizsgálja, kezeli délelőttönként, a gyermekszakorvos és a nőgyógyász pedig havonta egyszer látogat a faluba a mozgó szakorvosi szolgálattal. Egyébként házról házra S írok, előkészítem az iskolaor- osi vizsgálatokat. niiiiimiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiimiii „Az eredményes munka érdekében a gondozottakkal és hozzátartozóikkal a jó kapcsolatot és a bizalofn légkörét teremtse meg... A védőnői munka legfontosabb része a családlátogatás. A gondozottak otthonába történő rendszeres látogatás, a körülmények ismeretében adott tanács, gyakorlati bemutatás, tanítás, egyidejű egészségügyi nevelés a védőnői munka lényege.” (A körzeti védőnők szervezeti és működési szabályzata 4. paragrafus.) — Amikor egy családhoz beállít a védőnő, az az első: hallgasson meg mindenkit. Nincs egyedül üdvözítő recept arra, hogyan gondozzák a gyereket. Jómagam még úgy tanultam, hogy a csecsemőt ötször-hat- szor kell etetni naponta. A tankönyvi formula a saját családomban nem vált be, a kislányom — Rita, ma 20 éves — beérte három-négy étkezéssel. Megfogadják a tanácsomat. Most például arról próbálom lebeszélni a szülőket, hogy ne tömjék a gyereket bébiétellel, turmixszal, hiszen nyár van, jobb a természetes táplálék, a zöldség, a gyümölcs. De hiába igyekszik az anyuka, ha a kicsi csak üveges sutőtökpürét kér. Nem, nem félnek a gyerekek a fehér köpenytől, igaz, érteni kell a nyelvükön, oda kell guggolni melléjük. Ahol újszülött van, a mamákkal — olykor a papákkal — akad bánnivalóm. Idén öt családban is otthon maradt már az apuka. De az érdemi tárgyalópartner mégis az édesanya. Jó- szándékúak a férfiak, ám a nők ügyesebbek, gondosabbak, jobb az érzékük a gyermekneveléshez ...A legtöbb anyuka csecsemőkorban az én „páciensem” volt. Megállítanak úton-útfélen, beszélnek az örömeikről, a gondjaikról, olyasmiről is, amiről csak bizalmasan szól az ember, iiiiiisiiiiiitiiaiciianiimiiiiiiiiiiiifi „A védőnő tevékenységének alapelve a megelőzés ... alapvető módszere a gondozás. (A körzeti védőnők szervezeti és működési szabályzata 3. paragrafus.) — A védőnő — véd. Elsősorban a betegségektől. Nitrá- tos itt az ivóvíz, a csecsemők nem ihatják. Pestről hozzák a jó vizet a papák, demizson- ban, marmonkannákban. Mióta dolgozom, talán három-négy esetben fordult elő a kékbetegség. Gyakori a terhesek és a csecsemők között is a vér- szegénység. Érthető az élettani ok, egy szervezetnek kettőt kell ellátnia. Minden terhes anya szedi a vastartalmú orvosságot. A szülők megadnak a csecsemőknek mindent, tartják az előírt étrendet, ötven apróság közül talán ha egy akad, aki egyéves korára még nem egészséges. A higiéniára is oktatom a szülőket, így sok betegségtől megkímélhetik a kicsit. Én adom a gyerekeknek az oltásokat, azok közvetlenül is védenek. Előfordul, hogy már késő az előrelátás. Nem emlékszem, miként jutottam a rendelőig, amikor hívtak déltájt: a rendelőnél meghalt egy kislány. Még vert a szíve, de már nem lélegzett. Olyan magas láza volt, hogy merevgörcsöt kapott. Mesterségesen lélegeztettem, hideg víz alá tartottam, azután vizes lepedőbe csavartam. Húsz perc múlva, mikor a mentő a helyszínre érkezett, a kislány már nézelődött. Azt hiszem, nincs meghatóbb érzés, mint életet menteni. Nóra azóta már elköltözött a szüleivel Budaörsre, de ma is a pótanyukájának tekint. Tíz éve történt ez az eset. •miiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiii „Az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló rendeletben megállapított titoktartási kötelezettség a védőnőkre is kiterjed.” (A körzeti védőnők szervezeti es működési szabályzata 18. paragrafus.) — A fő téma mindig a gyerek. De elmondják azt is, min veszekedtek, hogyan viselkedett már megint a szomszéd, részegen jött haza a férj, bajok vannak a családi tűzhely körül. Kötelességem meghallgatni másokat. A védőnő nem érheti be annyival, hogy szajkózza a magáét. Amit hallottam, továbbmondani nem szabad. Hivatali titok minden szó. A hétszázharminc gyerek közül harmincöt-negyven veszélyeztetett. A leggyakoribb ok egészségügyi, koraszülöttek, kis súlyú újszülöttek, egy-egy műtét után lassan gyógyulnak. De a nagyobbaknál a szociális okok játszanak közre. Akad az anyukák között is, aki olykor a pohár fenekére néz. Van, aki kerüli a munkát, nem épp erkölcsös életet él. Elkél néha a felvilágosító jó szó mellé, a határozottabb fellépés is. Volt már, akit én küldtem elvonókúrára, a gyermekei védelmében. Igazán kirívó eset csak egy történt. Az anya dohányzott, ivott még terhesen is, a gyerek így állami gondozásba került. Még meg is fenyegettek, hiszen én írtam a környezettanulmányt ... minin.iiiiiiimmiiiiiiiimiiiiiiiii „A védőnői feladatok ellátása a védőnőtől jó szakmai felkészültséget, önálló gondolkodást, aktív kezdeményezést, határozottságot és felelősség- tudatot kíván... A védőnő alakítson ki szoros együttműködést a helyi állami és társadalmi szervekkel... Végezzen széles körű társadalmi munkát...” (A körzeti, védőnők szervezeti és működési szabályzata 3. és 6. paragrafus.) — Ami gond? Én büntetésnek érzem, ha az asztal mellé kell ülnöm adminisztrálni. Terhestörzslap terheskiskönyv, csecsemőtörzslap, csecsemő- státuslapok, forgalmi nyomtatványok, születések nyilvántartása, anya tej-elszámolás, iskolások törzslapja, összesítő statisztikák, környezettanulmányok, soroljam még? Ez a része bizony nem nagy öröm, de vitathatatlan, hogy hasznos. Könnyebb lesz az orvosnak döntenie, ha jól dokumentált a gyermek előélete, a statisztikai adatokra pedig a kutatóknak épp úgy szükségük van, mint azoknak, akiknek arról kell gondoskodniuk, hogy legyen elegendő óvodai, iskolai hely. A másik probléma: a telefon. Tavaly — épp a körzeti ápolónőt helyettesítettem — egyedül vezettem le a szülést, pedig nem vagyok szülésznő. Amíg a körzeti orvos telefont keresett, hogy mentőt hívjon, a kisbaba — egyébként makk- egészséges kisfiú — a világra jött. Az önállóság előnye, hogy magam osztom be a munkát. A hátránya viszont, hogy mindenről nekem kell gondoskodnom, a tűről, a fecskendőről, s arról is, hogy ha csőtöréskor elönti a víz a rendelőt — mint a közelmúltban —, legyen aki megjavítja a vezetéket. Ha segítség kell, jönnek az emberek az első szóra. És nem csupán azért, mert tanácstag vagyok két évtizede, s a Vöröskereszt-szervezet titkári feladatait látom el. miiiiiíiiiiiitimiMHiiiimiiiiiiniH Magasházy Lászlőnét, a vé- döntőt otthon találja, aki keresi, szombaton, vasárnap is. Kerékpárral, gyalog rója a község útjait. Kopogtat, tanácsot ad, segít. A falubeliek várják. Kávéval kínálják, olykor virágcsokorral kedveskednek Ritkán mondják neki: köszönöm. Ö nem várja a hálát, mert van, ami jobban esik neki. Nagykovácsin a gyerekek úgy szólítják: védő Marika néni. V. G. P. Szerszámgépek irányítása Speciális program Számjegyvezérlésű szér- számgépek működését irányító programok készítéséhez hívták segítségül a számítógépet a villamos automatika fő- vállalkozó'és gyártó vállalat mérnökei. Olyan programozó állomást fejlesztettek ki, amely adott esetben egy kollektíva több hetes munkáját végzi el néhány óra alatt, egyetlen szakember közreműködésével. Az NC- és CNC-vezérlésű megmunkáló központokon ma már olyan bonyolult és nagy értékű munkadarabokat gyártanak, hogy az irányító programok hibája több százezer forintos kárt okozhat. Az állomás a programírás egyszerűsítésével javítja a programok megbízhatóságát és jelentősen csökkenti ezeknek az egyébként sem olcsó szellemi termékeknek a költségeit. Százkét tonna a víz fölött A Ganz-MÄVAG Lágymányosi Hídgyárában uszályra emelték' az átépítés alatt álló Árpád-híd északi oldalának legnehezebb 102 tonnás elemét. Képünkön: Az óriás hídelem uszályra emelésének pillanatai Gyerekekkel fut a hintó A közösséget szolgáié szándék Schröck Istvánnal, Sződliget tanácselnökével indulunk megnézni az épülő szabadidő- központot. Utunk első állomása a Liget utca 1. szám alatti Sárgacsikó lovasiskola, ahol Kovács Árpád fogad bennünket. — Jöjjenek, megmutatom a birodalmamat! — hangzik a szíves invitálás, aztán végigvezet bennünket az istállón. — Hat lovat tartok. Lovagolt itt már budapesti és váci gyerekcsoport is. Jó látni az örömtől sugárzó arcokat amikor beleülhetnek a gyerekhin- tóba, s végigkocogunk az erdőn. — A tervek szerint 80 hektárnyi területen (a 2-es számú főút mellett), több létesítmény készül — kapcsolódik a beszélgetésbe az elnök. A gyerekeknek szállást tudnak biztosítani a Liget utca 5. szám alatt levő lovaspenzióban. Itt 14 nebulót lehet elhelyezni. — Egyszerű, de ízléses ez a penzió — veszi vissza a szót Kovács Árpád. — Két részből áll. Az emeleten hangulatos társalgó van. A földszinten található a szoba és az ebédlő. A főúton átvágva bekanyarodunk a strandra. Molnár < István gondnok erős kézszorf- tással fogad bennünket. • — Sok turista keresi fel a „strandot”. Azért mondom idézőjelben, mert fürödni tilos. Ennek ellenére többen is szoktak lubickolni. Általában a sződligetiek keresik fel a nyugodt pihenésre vágyva. A „strand” még mindig rendezés alatt áll. De jó a víz, az áramszolgáltatás, újak a szociális létesítmények. Épül itt sportöltöző és teniszpálya, valamint ifjúsági ház és zuhanyozó is. — A Közép-Dunavölgyi Intéző Bizottságtól 450 ezer forintot kaptunk fejlesztésre. A község lakosai jelentős társadalmi munkát végeztek itt 450 ezer forint értékben. Bizonyára segítenek ezután is, hiszen a 2-es számú főút melletti erdőben kempingtábort is szeretnénk kialakítani. Oda utat kell építeni, a bozótost meg kell szüntetni. A község lakói tudják, hogy autóból is lehet a strand szabadtéri mozijában vetített filmeket megnézni. Egyébként a moziban 200 embernek tudunk ülőhelyet adni. Visszaindulunk a falu felé. Egy fa mellett azonban megállunk. — Most két érdekességet mutatok — mosolyodik el a tanácselnök. — Íme a 300 éves fánk, amelyből egyetlenegy van a környéken —, mutat a strand mellett álló faóriásra. — És a másik érdekesség? — Oda csak egy darabig tu-’ dunk gépkocsival eljutni. A Rákos-patak hídja előtt megállunk, kiszállunk és elérkezünk a természetvédelmi területünkhöz. Merthogy az is van Sződligeten. — A hídon áthaladva érünlc a Sződligeti Horgász Sportegyesület területére. Gyönyörű hely. Lassan fodrozódik a tó vize. A parton nádtetős faházak. — Ide az Ilka patakból jön a vízutánpótlás — mondja a* egyik horgász. — A tóban pedig szinte mindenféle hal van — vágja rá a másik. Gazdag az erdő állat- fis madárvilága. Nem hiába tették ki a táblát: Természetvédelmi terület. Óvják is a sződligetiek, hiszen jól tudják; hogy az övék! N. P. J. Képzettek-e ügyeink intézői? Az államigazgatási munka: szolgálat Az országgyűlés egyik bizottságának legutóbbi ülésén heves vitát kavart a tanácsi ügyintézők szakképzettségének kérdése. A téma — amit napirenden kívül hozott szóba valamelyik képviselő — valahogy úgy merült fel: tévedés azt hinni, hogy pusztán a hatáskörök decentralizálásával, a helyi tanácsok önállóságának, intézkedési jogkörének bővítésével egy csapásra egyszerűbb, gyorsabb, színvonalasabb lehet az ügyintézés. Ehhez az is kell, hogy a községi tanácsok előadói, ügyintézői valóban felkészültek, jól képzettek legyenek. Az úgynevezett képesítési előírások szerint minél magasabb szintű tanácsnál dolgozik valaki, annál többet kell tudnia. Csakhogy ez óhatatlanul is azt a szemléletet sugallja: az első fok, a község döntését nem kell mindig komolyan venni, azt felsőbb szinten az „okosok” úgyis felülbírálják. Mindenhez érteni Az egyik képviselő úgy fogalmazott: szerinte igenis a helyi, a községi, a városi tanácsoknál van szükség a legképzettebb szakemberekre, akik legalábbis az esetek túlnyomó többségében rögtön helyesen, törvényesen, méltányosan, mindenki megelégedésére intézik az ügyeket. Ezt kívánja az állampolgárok érdeke. Nem véletlen, hogy a tanácsi dolgozók képzettsége eny- nyire.a közérdeklődés homlokterében áll. Nem néhány ezer tisztviselő belső dolgáról van szó, hiszen a tanácsiak naponta közvetlen kapcsolatban állnak az állampolgárokkal. Egyes felmérések szerint a különféle szakigazgatási szervek a hatósági bizonyítványok kiadásától az építési engedélyeken át az adózásig évente több mint 20 millió (!) ügyet intéznek, ami azt jelenti, hogy sok ügyfélnek évente többször is akad dolga a hivatallal. Egyáltalán nem lehet tehát közömbös: mennyire felkészültek az előadók, milyen benyomásokkal távozik az állampolgár a tanácsházárói. Nem túlzás azt állítani: efjaj- ta személyes tapcísztalataink politikai közérzetünket is befolyásolják. Bizonyára sokunknak vannak személyes „élményeink” is arról, hogy milyen bosszantó az, amikor az ügyintéző pontatlan, téves felvilágosítást ad, amikor az akta éppen a hozzáértés hiánya miatt nem zárulhat le első fokon, újabb meg újabb fórumokon kell foglalkozni az üggyel. Természetesen maximaliz- mus lenne azt követelni, hogy a legkisebb tanácsnál is mindenki mindenhez értsen: az univerzális ügyintézők korszaka régen lejárt. Számos területen olyan bonyolulttá, ösz- szetetté váltak életviszonyaink, hogy lehetetlen megkívánni néhány embertől valamennyi előírás ismeretét. Elkerülhetetlen a szakosodás, a specializáció, ami jelen esetben azt jelenti, hogy bizonyos ügyfajtákkal csak a városnál, a járásnál, esetleg a megyénél foglalkoznak. De az mindenképpen jogos követelmény, hogy az emberek az alapvető eligazítást a' hozzájuk legközelebb eső helyi tanácsnál megkaphassák, s ügyeik többségét lehetőleg itt is intézzék el. Nagy a fluktuáció A Minisztertanács Tanácsi Hivatala nemrégiben felmérést készített a tanácsapparátus képzettségéről, iskolai végzettségéről. Megállapították, hogy sokéves fejlődés eredményeként ma már az ügyintézők csaknem kilencven százaléka rendelkezik a munkakörére előírt, többnyire magas szintű képesítéssel. Igaz viszont, hogy ezen belül a jogi diplomához kötött munkakörökben alacsonyabb, csak mintegy 87 százalékos a képesítettség. Jelenleg összesen 270 jogász hiányzik a tanácsoknál, s ebből 200 ilyen státus a járási hivataloknál és a városi tanácsoknál van. Vagyis még mindig nem elég vonzó a jogászok — főleg a fiatalok, a frissen végzettek — számára az államigazgatási munka, s ez főleg az alsóbb szintű, tehát a helyi tanácsokat érinti érzékenyen, ahol pedig éppen a legnagyobb szükség lenne jól képzett szakemberekre. Elgondolkoztató az is, hogy az egyetemet, főiskolát végzett tanácsi alkalmbzottak körében igen magas a fluktuáció. A felmérések szerint évente csaknem minden tizedik jogi diplomával rendelkező tanácsi vezető, ügyintéző pályát változtat, más — tegyük hozzá: jobban fizető — munkaterületekre igyekszik. Jelentősen enyhített a tanácsi szakember-utánpótlás gondjain az Államigazgatási Főiskola létrehozása, amely első végzett nappali évfolyamát tavaly bocsátotta ki. Négy évvel ezelőtt megkezdődött a korábban tanácsakadémiát végzettek kiegészítő képzése is, amelynek keretében csaknem ötszázan szereztek már államigazgatási főiskolai oklevelet. Ember az akták mögött önmagában persze az a tény, hogy az ügyintéző, a tanácsi előadó zsebében főiskolai oklevél van, még nem feltétlenül jelent gyorsabb, szakszerűbb felvilágosítást, intézkedést. Ahhoz, hogy valóban szocialista közhivatalnokok üljenek az íróasztal másik oldalán, bizony még jócskán szükség van nevelésre, szemléletformálásra is. Hiába tudja ugyanis az előadó kiválóan a gyámügyre vagy a szabálysértések intézésére vonatkozó előírásokat, ha nem érzi, hogy 6 egyszersmind politikai munkát is végez. Hivatása, hogy az állampolgárok szolgálatában tevékenykedjen, az akták mögött lássa meg az embereket is. Hiszen hivatali munkáját a választópolgárok megbízásából létrejött tanács nevében végzi. S ezt a bizalmat eljátszani sokkal köny- nyebb, mint megtartani, elmélyíteni. Deák András