Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-06 / 183. szám

Népi ellenerők a közművelődésről Általánosítható tapasztalatok Megszívlelendő gondolatok, ötletek A gödöllői városi-járási né­pi ellenőrzési bizottság a kö­zelmúltban végzett vizsgálat alapján megtárgyalta, hogy a közművelődési intézmények működési és gazdálkodási tel­tételei milyen natassal vannak a művelődési házakban fo­lyó tartalmi nwuw Oíd-it Vütta- lara. A vizsgalatot t éjeregy­házi László, az tsaszegi műve­lődési ház igazgatója, a járá­si népi eüenorzesi bizottság szociális-kulturális szakcso­portjának tagja vezette. A ta­pasztalatokról szóló összefog­laló jelentés részletesen fog- lalKozik a vizsgálatba vont községek múmiájával, és őszinte helyzetelemzésével igazolja, hogy a vizsgálatban részt vevők alapos munkát vé­geztek. Háromszorosa Fejéregyházi László így fo­galmazta meg az ellenőrzés célját: — Feladatunknak tartottuk annak megállapítását, hogy a járás területén lévő művelő­dési otthonok a jelenlegi tár­gyi és személyi feltételek kö­zött, milyen módszerekkel és eredményességgel dolgozna n. A vizsgalatra kijelölt közsé­gek — Erdőkertes, Galgamá- csa, Pécel, Túra —, jelzik an­nak felismerését, hogy a köz- művelődési munka színvona­lát nagymértékben meghatá­rozza a település földrajzi fekvese, lakóinak összetétele, gazdasági-társadalmi arculata, ipari, mezőgazdasági adottsá­gai is. Arra törekedtünk, hogy az ellenőrzött egységeknél ki­alakult tapasztalatokból a já­rás egészére vonatkoztatható, általános érvényű következte­tések és javaslatok megfogal­mazása váljék lehetővé. Beszélgetésünkben sorra vettük a vizsgált községeket. Erdőkertes üdülőjeliegű tele­pülés. Három és fél ezer la­kosa a nyári időszakban megháromszorozódik, így a művelődési ház speciális fel­adatok ellátására is vállalkoz­hat. A galgamácsai művelődé­si há% a társközségek — Vac- egres és Váckisújfalu —, köz- művelődését is irányítja. A székhelyközség néphagyomá­nyokban igen gazdag. Pécel az agglomerációs öve­zethez tartozik. Az itt élők közművelődési igényüket, kul­turális elvárásukat a főváros lehetőségeihez mérik. Túrán a bejárók és a háztáji gazdál­kodással foglalkozók magas létszáma határozza meg a la­kosság jelentős részének sza­badidő-felhasználását. Fejéregyházi László először arra a kérdésemre adott vá­laszt, hogy milyennek látták a vizsgálatban közreműködők a művelődési házak feltételeit. — Sajnos, az érintett in­tézmények épületei, korszerűt­lenek, elavultak. A klub és a szakköri helyiségek száma és felszereltsége csak korlátozott mértékben felel meg a kis­csoportok működési követel­ményeinek. Minden vizsgált művelődési ház rendelkezik nagyteremmel, és ez méretei­ben megfelel a látogatók szá­mának, de sajnos a termek berendezése erősen kifogásol­ható. Dicséretes, hogy a gon­dokat a fenntartó tanácsok is látják és sokszor komoly erő­feszítések árán igyekeznek a lehetőségeken javítani. Anyagi haszon A galgamácsai művelődési ház külső tatarozását, csator­názását, most végzik. Túrán felújításra került a tetőszer- kezet, folyamatban van a vil­lanyhálózat korszerűsítése, a vízvezeték beszerelése, mosdó és W. C. építése, a helyiségek festése. Pécelen és Erdőkerte­sen is elkészült az intézmé­nyek bővítésének, korszerűsí­tésének a terve. A vizsgálat foglalkozott a munkát irányítók felkészült­ségével. Mind a négy művelő­dési ház élén függetlenített igazgató áll. Ketten pedagó­gus szakképzettséggel rendel­keznek, egy igazgatónak népmű­velő-könyvtár szakos oklevele van, a negyedik most végzi a főiskolát. Az intézmények gaz­dálkodására is kitért a vizsgá­lat. Az erdőkertes! ház a kiadá­sainak 28, a galgamácsai 42, a péceli 32, a túrái pedig 62 százalékát képes működési be­vételeiből fedezni. A vizsgá­lati anyag legterjedelmesebb részét a házakban folyó tar­talmi tevékenység értékelése adja. Ebből az anyagrészből önkényesen idézek, de azt hi­szem, ez a megállapítás az egész járásban folyó munkára vonatkoztatható. A vizsgált művelődési házakban kiter­jedt klub- és szakköri tevé­kenység folyik. A hagyomá­nyos kiscsoportokon kívül egyre több olyan csoport mű- | ködik, amelyek tevékenysége tagjai részére anyagi hasznot is jelent, mint például sza­bás-varrás tanfolyam, kertba­rátok köre, kisállattenyésztők klubja. Működnek ' kondicio­náló termek, sikerrel szerve­ződnek kismotor- és gépjár­művezetői tanfolyamok. Nyilvános vitát A vizsgálat legnagyobb érté­két az adja, hogy az általáno­sítható, minden községre ér­vényes legfontosabb feladato­kat is megfogalmazza. Sok mindenről van még szó a be­számolóban, sok és hasznos gondolat, ötlet hangzott el az anyag megbeszélésekor. Jó lenne, ha a beszámoló teljes tartalmát a járás közművelő­dési dolgozói megismerhetnék. Megérne talán egy értekezle­tet is. Fercsik Mihály Nem fér el a daru Raktárgondok Mi tagadás, nincs könnyű helyzetben két boltunk veze­tője sem. A Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat gödöllői háztartási, valamint a vasbolt­ja is raktározási gondokkal küzd. A háztartási bolt rak­tárában a tűzrendészeti előírá­sok miatt nem tarthatnak bi­zonyos áruféleségeket a gáz­bevezetés óta; a vasboltnak vi­szont olyan kicsi az udvara, hogy ott daruzni nem tudnak, így nagyobb vasáruk fogadásá­ra szinte képtelenek. A gondokról a városi tanács­ban is tudnak, s úgy tűnik, van rá lehetőség, hogy megold­ják. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Stúdiómozi. Woody Allen: Manhattan. Amerikai film, ké­szült 1979-ben, 20 órakor. MoöTIm Földrengés Tokióban. Japán film, 4, 6 és 8 órakor. Veresegy házon táboroznak Alapok az új* zenei köznyelvhez Közel járt már az óramuta­tó a takaródét jelző kilences­hez, amikor megérkeztem a veresegyházi úttörőtáborba. A tábor főterén a járás nyolcvan- tyolc úttörője nem törődött a napirenddel. Major László ke- repestarcsai tanító gitárkísére­tével újra és újra kezdte a táborélet ismert dalait. De nem tsak a gyerekek énekeltek, ha­nem énekelt a tábor vezetősé­ge is. Tudom, nem szokatlan ez a kép, hiszen az esti tábortüzek közös nótázásának megvan a közösségformáló ereje, és együttes emlékeket teremtő varázsa. Meg kellett várnom a búcsúdalt. amely halkan zümmögve köszönt a tábornak, s talán egész Veresegyház­nak. Mozgalom __ Erdő mellett estvéledtem, subám fejem alá tettem ... Néhány perc múlva kivált a gyerekek gyűrűjéből Mikus Katalin táborvezető, akinek a gyerekek búcsúdalát dicsér­tem. — csak néhány napja va­gyunk együtt, de máris érzé­kelhettük a gyerekek közös éneklésének igényét — mon­dotta. — Ezt az igényt szeret­nénk kielégíteni, ezért szer­vezzük meg évről évre a já­rás úttörőinek zenei táborozá­sát, amivel segíteni akarjuk a mélyben már meglévő és sok­szor követelődzőén jelentkező éneklő mozgalom kibontakozá­sát Ügy gondoljuk, hogy en­nek a mozgalomnak a népda­lon kell alapulnia, magába ol­vasztva a forradalmi és tömeg- dalhagyomány értékes részét — mint azt az 1945. utáni évek éneklő Ifjúsága tette —, és ugyanakkor helyet akarunk adni a mai dal és az énekelt versek műfajának legjobb da­rabjai számára is. Ragaszkodás Major László megszakítja beszélgetésünket. — Már ismert gyermekver­sek megzenésítésére hirdet­tünk versenyt a táborozok kö­zött. Zeneileg, esztétikailag ki­fogástalan, formát és tartal­mat egységbe ötvöző, a gyer­meki világot hűen tükröző da­lok születtek — mondja, és gitárján máris játszani kezdi az egyik legsikerültebb gyer­mekdalt. A jelenlévő pedagó­gusok — ének- és zenetanárok — szerint a gyerekek körében olyan ízléskor van kialakuló­ban, amely fogékony a magas­rendű művészet értékei iránt, a mindennapi zenében pedig a beat mellett elsősorban a népdalra irányul, s ez azt jel­zi. hogy egy űj, valóban köz- használatú stílusnak ma is a népdal az egyik természetes forrása. Szilágyi Mária túrái, Keré- nyi Katalin szadai tanítónők állítják,, hogy a népzene és a komoly zene szövetségére ala­pozott iskolai zenei nevelés, az ifjúsági hangversenyek rendszerének fejlődése, az ifjú­ság zenei mozgalmának egész­séges alakulása együttesen ké­pezheti egy új zenei és táncos köznyelv alapját. Hogy a ve­resegyházi táborban hogyan próbálják a késő esti beszél­getésen megfogalmazott gon­dolatokat megvalósítani, arról ismét Mikus Katalint fagga­tom. — Zenei táborunk életét a muzsikához, az énekléshez va­ló szerelem és ragaszkodás ha­tározza meg. Nem véletlen, hogy legtöbben a gödöllői ál­lami zeneiskola aszódi fiókis­kolájából jöttek. A különböző foglalkozásokat vezető tanárok — Csitári Ilona, Szegedi József, Hajabács Ernő, Király Izabel­la, Király Csilla, Király Gyön­gyi, Rónai Lajos — valameny- nyien zenepedagógusok. Az ő munkájukat segíti Szilágyi Má­ria néptáncoktató és Kerényi Kati bábos. Egy nap programja talán át­fogó képet nyújt a tábor éle­téről. A reggeli tevékenység után félórás közös éneklés, daltanulás vezeti be a napot. Elsősorban Kodály-gyűjtötte gyermekdalokat és Galga men­ti népdalokat énekelünk. Ki­lenc órától tizenegy óráig a különböző kiscsoportoknak tartunk zenei foglalkozásokat. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK A mikéi postán A gyorsasig érdek és erény Járásunk számos településé­re a posta külön gépkocsija szállítja naponta a különféle lapokat, csomagokat, leveleket, küldeményeket, Válkóra, Vác- szentlászlóra és Zsámbokra még mindig az autóbusz hozza, illetve viszi. A valkói kézbe­sítők e szempontból szeren­csések, az intézmény közel van az autóbuszmegállóhoz, vác- szentlászlói kollégáiknak vi­szont közel egy kilométert kell megtenniük, hogy az érkező és küldendő szállítmányokat az autóbusz megállójától a postá­ra vigyék és fordítva. Nyílik a kisablak Különösen nehéz a helyze­tük, ha egyidejűleg a levelek és egyéb apró küldemények mellett jó néhány súlyos cso­magot is cipelniük kell. Ezt és a kézbesítés feladatát ket­ten látják el a községben, egyi­kük nyolc-, másikuk hatórás műszakban. Maga a posta egy régi épület­ben üzemel a Kossuth utcá­ban. Három helyisége közül az első az ügyfelek fogadásá­ra szolgál. Falát hirdetmények, színes nyomású plakátok bo-' rítják, az asztalon az irányító­számok jegyzéke, tehát még ennek is utána lehet nézni, ha valakinek nincs otthon füzete. Ügyfél is gyakran akad, ki le­velet hoz, ki telefonálni akar, megint pénzt hoznak vagy visz­nek. Várakozni szinte semmit nem kell, Kovács Györgyné, a hivatal vezetője máris nyitja a kisablakot, s pillanatok alatt teljesíti az érkezők kívánsá­gát. A gyorsaság már csak azért is érdeke, mert az effaj­ta ügyletek apró-cseprő teen­dőknek számítanak a hivatal- vezetői, főpénztárosi feladat­körrel járó adminisztrációs kö­telezettségek mellett. Az ügy­felek sosem találják tétlenül, Gyakorolnak a zongoristák, a hegedűsök, a kürtösök, a ci- terások és furulyások. A kétórás kemény gyakor­lást a tábor lakóinak közös éneke követi, melyet frissítő tánctanulással zárunk. A dél­utáni szabadfoglalkozások ide­jébe belefér a sport, a játék és természetesen a fürdés is. A szórakozást ismét komoly munkg követi, amely minden napra sok változatosságot kí­nál, és szerepel filmvetítés, diaporáma-műsor, könyvtárlá­togatás, zenei forgószínpad, tablókészítés, vetélkedő és sok más. Az estéink ismét köny- nyebb programmal télnél^. Né­pi játékokat játszunk, éneke­lünk, táncházat rendezünk és természetesen sort kerítünk a diszkóra is. Önkéntesen Alszik a tábor. Major Lász­ló a kapuig kísér. A fiatal pe­dagógus vállán ott a gitár. — Néhány éve még a járás kedvelt zenekarában, a DIÖ- ban muzsikáltam, most cite- rázásra, meg népdaléneklésre j tanítom a srácokat, mert úgy érzem, hogy a hagyományokat, ezen belül az éneklést, a hang­szeres zenét is az aktív mű­vészeti gyakorlat alapformái­ként kell felfogni és a mai if­júság mindennapi életébe be­illeszteni. A zenei tábor életét irányí­tók, a többletmunkát vállalók útkeresése, fáradozása a hol­nap nemzedékének kulturális magatartását formálja. Jó tud­ni, hogy ezt a munkát a zene- pedagógusok és segítőik önként vállalták, és vállalt feladatu­kat teljesítik. Fercsik Mihály de munkáját nyomban félbe­szakítja, s figyelmét máris másra kell koncentrálnia. Evek óta vezeti a hivatalt, a község lakói bizalommal vannak irán­ta. Olykor előfordult, hogy té­vedett például a számolással, vagy éppen az ügyfél számol­ta meg rosszul a befizetendő pénzt, de arra még nem volt példa, hogy bárki is néhány fillérrel vagy forinttal megrö­vidítve távozott volna az épü­letből. „ Hasonló becsületességet ta­pasztalt a hivatal vezetője az ügyfelek részéről is. A rekla­mációk is ritkák, s kivétel nél­kül a meg nem érkezett újsá­gokra korlátozódnak, ami ha nagyon ritkán is, abból adó­dik, hogy más községbe szánt újságszállítmányt hoz ide té­vedésből az autó. Két négyes A friss sajtót sokan várják Vácszentlászlón. A napilapok közül itt kel el a legnagyobb példányszámban Valkóhoz és Zsámbokhoz viszonyítva a Pest megyei Hírlap. A másik leg­népszerűbb napilap a Népsza­badság. A hetenként megjele­nő lapok között a Szabad Föld­nek van a legnépesebb^előfi- zető tábora, 144, de 170 érkezik belőle, s valamennyi vevőre talál. A színes lapok közül szí­vesen forgatják a Nők Lapját, ezt 128 család járatja, a Ké­pes Újságot pedig nyolcvan. Mint érdekességet érdemes megemlíteni, tíz Pramo is jár a községbe. A rádió, de főként a televízió iránti érdeklődést tükrözi a műsorokat részlete­sen tartalmazó Rádió- és Tele­vízióújság, ami 171 családhoz jut el rendszeresen. A posta dolgozóinak feladat­körébe tartozik a totó és a lot­tó árusítása is. Az előbbi irán­ti érdeklődés jelentős mérték­ben visszaesett, míg korábban átlagosan kétszázhatvan kelt el hetente, az utóbbi időben 150— Az egykori hetipiac ma már mindennapos Gödöllőn. Régen kialakult az eladók és a vá­sárlók törzsgárdája is. Egyko­ron lapunkban is rendszeresen beszámoltunk a piaci hírek­ről, hiánya több olvasónknak is feltűnt. Ezután azon leszünk, hogy időközönként ismét tá­jékoztassunk a piaci állapo­tokról, a felhozatalról, az árakról. A piaci négy zöWségesbolt mellett, egy tojás- és egy vá- gottbaromfi-szaküzlet áll a vá­sárlók rendelkezésére. A zöld­ségesek közül hárman magán­kiskereskedők, s árusít itt a Zöldért is. A tojásbolt gazdá­ja az Agrártudományi Egye­tem Tangazdasága, itt az el­adótól megtudtuk, hogy heten­te tíz-tizenötezer tojást érté­kesítenek. Az elmúlt hét szombatján például több mint hatezer tojás talált gazdára. Általában érvényes, hogy a hétfő és a szerda a leggyen­gébb nap, inkább a hét má­sodik felében növekszik meg a forgalom. A már említett vi­szonteladókon kívül a gödöl- l"i és a vidéki őstermelők portékáiból válogathatnak a vásárlók. A piac megszokott képéhez tartozik az a 10—11 virágárus is, akiknek különö­sen a legnépszerűbb névnapok alkalmával nagy az ázsiója. Köztük van Szekeres István nyugdíjas is, aki reggel há­180 fogy el. Jóval többen ját­szanak: a másik szerencselehe­tőséggel, a lottóval, ami iránt egyenletes az érdeklődés. Csak­nem hétszáz szelvényen pró­bálják eltalálni a kihúzásra kerülő öt bűvös számot. Az utóbbi évékben két játékos­nak kedvezett egy-egy négyes erejéig a szerencse, néhány személyre pedig a tárgynyere- mény-sorsolások alkalmával mosolygott rá. Vácszentlászlón nincs taka« rékszövetkezeti kirendeltség, a valkói fiókhoz tartoznak, da megtakarított pénzüket szíve­sen helyezik el a község lakói a postán. A többség tartósai'' leköti a hozott pénzt, s kévéi azoknak a száma, akik csak néhány hónapra helyezik itt el félretett forintjaikat. A be­tétállomány összege jelenleg megközelíti a huszonkétmillió forintot. Ifjúsági betétre is el­fogadnak befizetést — az utób­bi hónapokban hárman álltak elő ilyen igénnyel —, de azo­kat a gödöllői OTP-hez, mint kezelőhöz továbbítják. Telefonkapcsolatok A posta épületének harma­dik, legbelső helyiségében van a telefonközpont, amelyhez de­cember 15. óta nemcsak a hely­beli, hanem a valkói előfize­tők is tartoznak. Kezelője Hor­váth Sándorné, akinek ugyan­csak nincs ideje unatkozni, mert percenként szól a csen­gő, s neiű győz kapcsolni. Ez a fő feladata, így a korábbi­nál rövidebb idő alatt lehetsé­ges távoli állomásokkal össze­köttetést teremteni, mint pél­dául az egyszemélyes hivata­lokban — ilyen a valkói is —, ahol a hivatalvezetőknek a te­lefonkapcsolatok létesítése csu­pán egyike a számos alapvető teendőnek, következésképpen nem is ér rá öt-tíz percenként szabad vonal után érdeklődni, mint itt, ahol ezt külön sze­mély végzi. B. M. romnegyed hatkor érkezik és este az utolsók között hagyja el a piacot. Katona László zöldség-gyü- mölcskereskedőtől a görög­dinnye iránt érdeklődtünk. El­mondta, hogy négyen is kí­nálnak hevesi dinnyét a fo­gyasztóknak. Amíg a primőr dinnye egy hónappal ezelőtt hatvan forintba került, most már csak 8 forint kilója. Ami­kor szerdán végigjártuk a pia­cot, a vöröshagymát tizenket­tő, a káposztát 8—10, a para­dicsomot 6—10 forintért kínál­ták kilónként. Ugyanennyi őszibarackból és paprikából 12—18 forintot ér. A zöldsé­get 10 forintért, a csöves ku­korica darabját 3,50-ért kínál­ták. A gyakorlott vásárló azt is tudja, hogy hazamenetel előtt, pakolás közben már olcsóbban is megszabadulnak termékeik­től az .őstermelők. Érdemes tehát ilyenkor próbálkozni. S ha már a zárásnál tartunk, nem árt felhívni a figyelmet arra. hogy a piac kulturáltsá­ga, tisztasága közös ügyünk. Megtartásáért sokat tehet el­adó, vevő egyaránt. Hiszen a piac takarítója egymaga nem győzi. Csiba József ISSN 0133—1957 (G jdöllől Hírlap» Piaci jelentés Hevesből érkezik a dinnye

Next

/
Thumbnails
Contents