Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

Piro$“fekefe# takarékos Jól sikerült a próbagyártás Ösztönzik a kisvállalkozásokat A Szegedi Ipari Vásár láto­gatói közül sokan megállnak egy piros-fekete színű kiska­zán előtt, s figyelmesen tanul­mányozzák a mellé helyezett tájékoztató táblát. Nem cso­da, hiszen nő az ázsiója a széntüzelésű fűtőberendezé­seknek, különösen, ha folya­matos égésűek, tehát akár ősztől tavaszig loboghat ben­nük a láng. A fűtőanyagok áralakulása pedig mindenkit meggyőz; az olajnál gazdasá­gosabb a szén használata. A monori MEZÖGEP Vál­lalatnál igyekeznek alkalmaz­kodni a megváltozott helyzet­hez. ezt szolgálja a gyárt­mánykorszerűsítés is. Még az idén ezerötszázat gyárta­nak a Szegeden szárnyra bo­csátott Thermonor—30-as tí­pusból. A gyártás folyamatos­ságát egyelőre csupán egyet­len akadály veszélyezteti: nem tudják beszerezni azt a hat­száz szál kazáncsövet, amely­re feltétlenül szükségük lenne. A hagyományos fűtőberende­zések gyártását egy ideig még folytatják, és a továbbiakban már csak az új típussal foglal­koznak. * ígéretes kapcsolat — A korszerű kazán beveze­tése azt mutatja, hogy gon­dolnak a jövőre. Milyen volt az év első felének eredménye? — tettük fel a kérdést Joó Ágostonnak, a ceglédi gyár­egység vezetőjének. — Az alapos előkészítés el­lenére sem volt könnyű az év első hat hónapja. Munkánk­hoz újabb kooperációs partne­reket kellett felkutatnunk. Er­re jól felfogott takarékossági szempontok miatt volt szük­ség. A magas szállítási költsé­gek azt követelik, hogy minél közelebb találjunk együttmű­ködő társakat, mert az anya­gok és a félig kész termékek utaztatása számottevően nö­veli az önköltséget. Cegléd, Nagykörös és a járás terme­lőszövetkezeti melléküzemei­vel építettünk ki sikeresnek ígérkező kapcsolatokat. A ka­zángyártásba kapcsolódik be például az albertirsai Szabad­ság, a nagykőrösi Arany Já­nos Tsz és a Ceglédi Állami Tangazdaság. Átsegítjük őket a kezdeti nehézségeken, ad­tunk ki hegesztőkészülékeket. Albertirsán az új műhely be­indítását támogattuk. — Hogyan válnak be az új partnerek? — A próbagyártások minő­ségével elégedettek vagyunk. Nagy feladat vár rájuk, hiszen a kazángyártásnak mi csak 40 százalékát tudjuk megva­lósítani üzemen belül, és fe­szített tervünk van. A fóti Béke Tsz is az újfajta kazá­nokon dolgozik. Nekünk ma­rad az, összeszerelés, festés, csomagolás. Fiatal középvezetők — Házon belül találtak-e valamilyen jobbító megoldást? — Nem zárkózunk el a cél­ra vezető megoldásoktól. Mi magunk ösztönözzük két kis­vállalkozás beindítását dol­gozóiak körében. Az egyiknek az lenne a dolga, hogy a ka­zánok ajtóöntvényeit szerelje össze. Ezt eddig egy vidéki partner végezte. Elég magas volt a fuvarköltség, és szállí­tás közben meglehetősen sok öntvény összetört, ezt mind megspóroljuk ezentúl. A kész kazánok csomagolását is al­bérletbe adjuk, olcsóbban, mint ahogy eddig csinálták, és a munkaidőn túl végzett tevé­kenységért, különpénz üti a markukat. — Ha már pénzről van szó, forintokkal hogyan értékelné az év első hat hónapját? — Az eredmény kedvező. A 69 millió forintos árbevétel több a tervezettnél, és a nye­reség is jóval meghaladta a vártat. 5,9 helyett 8,7 millió volt. Mindez úgy ment végbe, hogy költségenként a megsza­bottnál kevesebb ráfordítást számolhatunk el. A készlet- gazdálkodás javul, s várha­tóan néhány hónap múlva már céljainknak megfelelő lesz.'A létszám ugyan még el­marad a kívánatostól, de hat most felszabadult ipari tanu­lónk itt maradt, s újabb nyolc gyereket vettünk fel szak­munkástanulónak. Egyébként a 9,7 százalékos bérfejlesztés, meg a differenciált kereseti lehetőség is mellettünk szól — mondotta a gyáregység veze­tője. — Az említett adatsor azt jelzi, hogy rendben mennek a dolgok. Jó a következtetés? — A szocialista brigádok teljesítményét most értékel­jük, s az már most látszik, hogy valamennyi teljesítette a vállalását. Igyekeztünk a ve­zetést megerősíteni. Űj főmér­nök lépett be, továbbá terme­lési, számviteli és munkaügyi csoportvezető látott munká­hoz. A középvezetői posztokra fiatal szakembereket állítot­tunk. Lecsökkent a korábbi jövés-menés: január óta 33-an léptek be, s csupán 13-an tá­voztak, közülük volt, aki nyugdíjba ment, de minőségi cserék is történtek. Kialakult a kollektív szellem, érvényesül az üzemi demokrácia. A veze­tés a fiatalok mellett áll, s az eddigi jó munka alapján augusztus 20. ünnepén szép jutalmakat osztunk, hiszen a monori vállalati központ is elégedett az eredményünkkel. — Itt vágóhídi berendezése­ket is gyártanak. Ezekről még nem esett szó. — A húsipari gépek, eszkö­zök folyamatosan készülnek. Most a hazai megrendelések mellett görög igénynek teszünk eleget. Kalamatába szállítunk egy birkavágóhídat, amellyel hamarosan elkészülünk, ha az importalkatrészek késedelmes beérkezése nem hátráltat ben­nünket. Okjról gázra A lakosság érdekében Garanciaidőn belül és túl Gyorsan intézkedett a szövetkezet A járás területén az úgyne­vezett RAMOVlLL-szolgáltatá- sokat a Monori Járási Szolgál­tató Szövetkezet végzi. Vecsé- sen és Üllőn azonban július 22-ig a Monorvidéki Afész szakembergárdája látta el az ilyen irányú javítási, szolgál­tatási munkákat. E szövetkezet azonban — szakemberhiány miatt — meg­szüntette ezt a tevékenységet. Ezzel lényegében Vecsés és Ül­lő nagyközségek ellátatlanok maradtak. Dicséretes gyorsasággal vál­toztatott a helyzeten a Mono­ri Járási Szolgáltató Szövetke­zet. A RAMOVILL megkere­sésére a gyömrői székhelyű szövetkezet tevékenységi Körét kiterjesztette Üllőre és Vecsés- re egyaránt. A szövetkezet a kérésnek eleget tett, és vállalata, hogy július 22-től Üllőn és Vecsé- sen is végezni fogja a RAMO­VILL hatáskörébe tartozó ga­ranciális és garanciaidőn túli készülékek javítását. A javítások kiterjednek az import híradástechnikai cik­kekre, a háztartási gépekre, az Vasadi telephelyünkre sajtolt termékek tömeggyártásában szerelésében jártas telepvezetőt keresünk. FELVILÁGOSÍTÁS: Vasad, Rákóczi út 12. Kossuth Tsz. 1GV. Kerék János telepvezető. import és Lehel hűtőgépekre, a barkács- és ÉVIG gyártmá­nyú fúrógépekre, a hazai és külföldi forróvíztárolókra, az olajkazánokra és olajkályhák­ra, a permetezőgépekre és egyéb kiskerti masinákra, va­lamint a varrógépekre. A felsorolt tevékenységek körébe azon készülékek javí­tása tartozik, melyekhez rend­szeresített jótállási jegyeken a RAMOVILL Szövetkezeti Vál­lalat van feltüntetve. A javítások, illetve meghi­básodások bejelentése három helyen lehetséges. Üllőn az áfész eddigi szervize helyén, ahol július 22. óta felvevőhely működik. Monoron a Petőfi utca 10 szám alatti részlegben, illetve a Monor, 482-es telefonon, to­vábbá a gyömrői szervizben (Táncsics Mihály utca 55.), vagy a Gyömrő, 12-es telefon- számon. * MEGJEGYZÉSÜNK: A $ Manori Járási Szolgáltató ^ Szövetkezet vezetőinek ^ gyors intézkedése igazán el- ^ ismerésre méltó. A KAMO- ^ VILL-!a! már régóta tar- ^ tanak fenn jó és kölcsönös ^előnyökön alapuló kapcso'a- ^ tot Ez tette lehetővé az ji újabb szolgáltatási kör be- § vezetését a járás két nagy- $ községében. ^ Most már csak abban bí- ^ zunk, hogy a szövetkezet a ^ felsorolt készülékeket majd ^gyorsan és szakszerűen, a ^ lakosság megelégedésére ja- ^ vítja. Természetesen, nem- ^ csak Üllőn és Vecsésen, ha- nem az egész járás terüle­tén. % Ezt kívánja a lakosság ér- Sdeke! G. J. — Milyen fejlesztési lehető­ségeik vannak a gyáregység­ben? — A kazánok szalagszerű gyártásához szeretnénk a mű­helyeket átrendezni. Ez leegy­szerűsítené a munkafolyama­tokat. A központtól ígéretet kaptunk rá. * Mivel partne­reinknél nincsenek alkalmas rakodóeszközök, önrakodó te­herautók beszerzésére kell gondolnunk. Az előkészítő munkához kaptunk egy nagy lemezollót, hozzájutottunk egy marógéphez, belső anyagmoz­gatásra alkalmas targoncához. Gondunk van a munkakörül­mények javítására is. Egyben az energiatakarékosságot szol­gálja, hogy az olajról áttérünk a gázfűtésre. — Hogyan telnek a gyárbé­li napok? — Jó hangulatban. A mun­kafegyelem és a jó minőség megszilárdítása érdekében lé­péseket tettünk. A párttagság és a szakszervezet őszintén felveti a problémákat, s ezek megoldásában támogatja a ve­zetést. Dolgozóink munkájuk mellett sikerrel vesznek részt a tömegsport-bajnokságokban. a kulturális megmozduláso­kon. Brigádjainkat egy-egy al­kalommal kirándulásra viszi a vállalati autóbusz — zárta le a mindennapi témák sorát Joó Ágoston. Tamasi Tamás MÓRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1932. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK Sáisiél'ífók - kánikulában A vásárlók is türelmesebbek Mindennap Szajdban rókádnak Szombat van. Késő délelőtt. A pótkocsis IFA teherautó propán-bután gázpalackokkal megrakodva már az udvaron áll a TIGÁZ gyömrői cserete­lepén. Tucatnyi ember türel­mesen várakozik, míg a szál­lítók elképesztő hajrában, bo­szorkányos ügyességgel rakod­nak. A teli palackokat itt hagy­ják, az üreseket az autóra rakják. Téli csúcs Varga Mihály a kísérő, és Rimóczi László a sofőr gya­korlott mozdulatain látszik, hogy nagy jártasságuk van eb­ben a megerőltető munkában. Hét, illetve nyolc éve vannak a TIGÁZ-nál. A szajoli töltő- állomásról napi egy, szükség esetén két alkalommal fordul­nak, s hetente, a rendeléstől függően háromszor szállítanak Gyömrőre. De mint Branovits Lászióné, a cseretelep vezető­je mondja, télen akár napon­ta szállíthatnák a gázt, az is elfogyna. Most ilyenkor, nyá­ron jó az ellátás, mert nem nehezíti a szállítást az időjá­rás, és a telepen a rendelési csúcs is télen van. Egyébként ő négy éve van a telep üze­meltetőjénél, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál. Jónak mondja a szállítók magatartását, s végső soron a vevőkét is. Nincs tü­lekedés a gázért, mindenki tü­relmesen vár a sorára. Ezer palack Sőt, néha akadnak alkalmi segítők is, akikkel együtt a két fuvarozó sokkal hamarább le- és fölpakol, így a tűző napon Három százalék plusz Már az őszre gondolnak kevesebbet kell várakozni a pénztár előtt. Most, 200 teli palackot hoztak a szállítók, de összességében naponta 1 ezer —1 ezer 300 palackot fuva­roznak, az ugyanannyi üresét pedig visszaviszik a szajoli töltőállomásra. Tulajdonkép­pen nemcsak Rimóczi László, hanem Varga Mihály is sofőr, csak egyikük a rakodásra „sza­kosodott”. Jövedelmük között a sofőr javára mindössze 500 I —600 forint a különbség, de nem vesznek össze rajta. Egymásra vannak utalva nagy pontosságot, gyorsaságot igénylő munkájuk révén. A fő­leg télen előforduló gázellátá­si hiányosságok egyik okaként említették, hogy néha elfagy a telepet ellátó gázvezeték, vagy nem takarítják el a ha­vat a községekhez vezető be­kötő utakról. Mostanság szerencsére nincs hó. A sár meg remélhetőleg nem önti el úgy a szilárd bur­kolatú utakat, mint a legutób­bi óriási esőzések alkalmával. Persze, a gázosoknak akkor is kell jönniük, legfeljebb las­sabban érnek célhoz, tovább tart a munkaidejük, s türel­mesebbnek kell lenniük a pénztár előtti vásárlóknak a sorban. Nem kényelmesek Aki csak egyszer is közvet­len közelről látta ezeknek a fiatalembereknek a munkáját, valószínűleg megérti, hogyha nincs gáz, akkor az nem az ő kényelmességük miatt van .... A. L. A. A pilisi Ruházati Szövetke­zet kedvezően zárta az első félévet, nyereségük három szá­zalékkal haladta meg a tava­lyit. Már őszre is gondolnak, ugyanis megkezdték a női la­minált átmeneti kabátok gyár­tását, amely még mindig nép­szerű több helyen. A kismamák részére külön műszakot szerveztek, ott a munkaidő reggel fél hattól dél­után fél háromig tart. Nyolc lUutnéfalvy Zoltán felvétele óra előtt hazamehetnek az édesanyák, s elláthatják gyer­mekeiket az óvodába indulás előtt. Az Ifjú Gárda brigád va­lamennyi tagja ebben a mű­szakban dolgozik. Tavaly el­nyerték az ezüstkoszorús szo­cialista brigád címet. Képünkön Bánhegyi Rudolf- né és Turcsik Lászlóné varr- ja a női átmeneti kabátokat a TEXTIMA gépeken. Értékelik s tapasztalatokat . Nagy István képzőművé­szeti csoport legközelebbi ösz- szejövetelét holnap, pénteken este 6 órakor tartja a gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Házban. A gyermekeknek szervezett yasndi képzőművészeti alkotó­tábor tapasztalatait értékeli Nagy Sándorné, a járási párt- bikettság politikai munkatársa, s kiállítják a legszebb alkotá­sokat is. Szó lesz az összejöve­telen a gyömrői napközis tá- b r előkészületeiről is. üá@s mesterség tudója A széni fiatal, tartása ©gyepes Napbarnított, szikár ember a monori Tönköly János. Kis hí­ján az szaladt a toliamra: öreg­ember. Korát tekintve éppen írhatnám, me? nem haragudna érte — csakhogy nem illik rá. Szeme fiatal, tartása szálegye- nes. A keze árulkodik az évti­zedekről, inas, eres, megdolgoz­tatott csuklója, kézfeje. De ta­lán éppen azért, mert ritkán pihent, a két kéz ma is enge­delmes. S nem mindennapi munkát végez, Monoron vagy tán a környéken is utolsó tu­dója egy mesterségnek: a ná­dazásnak. E A terasz langyos betonszegé­lyén üldögélünk, nézzük a sző­lőbe szánt takaros faházat. Fé­lig kész rajta a nádtető. Figyel­tem Tönköly Jánost, míg a lét­rán kapaszkodott, talpaival he­lyet keresve néha a még mez­telen lécek között. Figyeltem, ahogy az egyenes szálakat vá­logatta a kévéből, rakta, egyen­gette. a verővel simogatta. Sim­lis bársonysapkája, kockás in­ge, nadrágja csupa nádpihe, por. Nem zavarja, le sem po­rolja, megszokta. — Tavaly még házat is ná- daztam. Egy özvegyasszonyét. Régi az épület, a gazdája sem fiatal, nincs pénze új tetőre, hát megjavítottam neki a régit, a nádtetőt, amiből Monoron már csak mutatóba akad itt-ott, az is műszálból. Piszkos munka nagyon leszedni a régit, estére az ember levegőt is alig kap a portól. Már nem is igen válla­lok semmit, csak ha nagyon kérne’:. Mert ki más csinálja? Sosem akadt, aki meg akarta volna tanulni tőlem. Vagyis hogy egy volt, de az is inkább elment lakatosnak, gyárba. Tönköly János, ahogy elme­séli, suttyó legény korában kezdte a mesterséget, az „lz- mánokkal". Volt hozzá érzéke, jó keze. hamar megtanulta a fortélyokat. — Még csak udvarolgattam a feleségemnek, amikor a leendő anyósom is hívott, nádazni az ólakat. Jól megdolgoztam, de pénzt kérni nem mertem, hogy is nézett volna ki? Az anyós azért dugott a nadrágzsebembe fizetséget, igaz. később már megtérült néki ... — nevet bo­rús kis felhővel a szemén. Há­rom esztendeje veszítette el a feleségét. ez a tudásom is jól jött mindig. Kint, a Katalin-csárdánál azt a körépületet, a hodályokat, mind én nádaztam. Meg rengeteg pincetetőt kint a Strázsahe- gyen. Az az igazi, a nád. Télen melegít nyáron hűvöset tart, ha jól van megcsinálva, be nem ázik. És most divatos lett, hiá­ba drága. Néztem a múltkor is. egy pincegazda a Velencei-tóról hozatott nádat is, embereket is. akik fölrakják neki. Ná, el is rontották. Ahogy hallottam, még per is lett a dologból. E E — A család nemigen szereti, ha munkát vállalok. Pihenjek, azt mondják. Dolgoztam eleget, i<*az, a tsz kertészeti brigádjá­ban, az állattenyésztőknél. De — Itt hamar végeznék — egyengeti ültében a derekát —. de a szegéshez már nem olyan nád kell, mint amivel eddig dolgoztam. Vágni kell újat, fris­set. Nem mindegy, milyen az anyag... Estére — igaz, szegés nélkül — fönt a tető a faházon. A 74 éves Tönköly János kezének ma is úgv engedelmeskedett minden szál nád. minden szer­szám, ahogyan kell. K. Zs. i>SN OlSiJ-“~z.' i t I l Hír*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents