Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-04 / 181. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM 181. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 4., SZERDA' Pakurával fűfsstek Gazdaságos és kiriyeistvéilő A takarékosabb enorgiafe!haszitá!ásról Az új üzemcsarnok építésé­ről, s az új, magasabb fejlett­ségű technológiai rendszer ki­építéséről már beszámoltunk lapunk olvasóinak a PEVDI gyömrői vegyi gyáregységében történt látogatásaink alkalmá­val. Sok mindenről szó esett ezekben a tudósításokban, nem feledkezve meg az új techno­lógiát megvalósító emberek­ről, a munkásokról s vezető­ikről sem. Hadd szóljunk azonban még egy nagyon lényeges dologról, ami egyrészt természetes ve­lejárója a fejlődésnek, más­részt messze túlmutathat a kö­zeljövő szükségletein. Ez nem más, mint az energiaellátás, amelynek zavartalan biztosítá­sa minden munkahely számá­ra értelemszerűen létfontossá­gú. Saját kutakból A PEVDI gyömrői vegyi gyára ma már saját fúrt kút- jaiból nyeri a szükséges vizet. Ami probléma, az inkább az elektromosenergia-ellátás nem kielégítő volta. A kapacitásbővítés jövőre várható, de máris túl kell hogy mutasson az eddig is­A nagyüzemi módszerek el­terjedése, valamint az egyre fokozódó kommunális jellegű környezet és levegőszennyezés feltétlenül szükségessé teszi, hogy egy-egy település' meg­lévő növényvilágát védje, zöldterületeit, erdősítéseit nö­velje, gondozza. Különösen áll ez az agglomerációs települé­sekre, így Gyömröre is, mi­vel a főváros levegőszennye­zése ebben a községben is érezteti hatását. Számolni kell továbbá az olajfűtés kiszorításával; a széntüzelésű kályhákra való visszaállás ismét jobban szennyezi majd a levegőt A légszennyezések csökken­Csendes volt a hétfő esti j szövetségi nap a járási labda- j rúgó-szövetségben. Csak né- j hány egyesületi képviselő je-1 lent meg, s érdeklődve kérdez- j ték: kész-e már az őszi sorso­lás? — Még nincs meg a párosí­tás az egyes fordulókra, hiszen nem minden sportkör küldte meg nevezését — válaszolta Solti László, a szövetség elnö­ke. — Úgy tervezzük, hogy augusztus 22-én kezdünk, s az utolsó fordulóra november 14-én kerül sor. A megyei I. osztályban augusztus 15-én lesz a bajnoki rait. Járásunkat a Vecsés és a Sülysáp képviseli ebben az osztályban, Az első forduló pá­rosítása: D unavarsány—Vecsés. Dunai Kőolaj—Sülysáp. Nem akármilyen kezdés! Visszatérve a járási dolgok­ra, a vasárnapi MNK-találko­mertetett technológia-fejlesz­tés energiaszükségletén. A technológiai berendezé­sekben ma még olajláng ter­meli a hőt, a vízmelegítést egy­két hónapja pakuratüzelésű kazánokkal oldják meg. Kettő- háromezer és 500 tonna gőzt termelnek a kazánok 1,5 at- moszférás nyomáson. De már most kevés a gőz az exportra termelt epoxigyanta előállítá­sához. A gőzfejlesztéshez is a pakurát fogják fölhasználni a gyáregységben. Öt éven belül Ám a fejlődés nem áll meg egy pillanatra sem, hiszen a világ vegyiparában óriási lép­tekkel haladnak előre. A fej­lődés pedig minél gazdaságo­sabb, s lehetőleg a környeze­tet egyre kevésbé károsító energiahordozók felhasználá­sát teszi szükségessé. A PEV­DI vezetőinek távlati tervei között szerepel a gázfűtésre való teljes átállás, ami való­színűleg öt éven belül megva­lósítható. Ma még a PEVDI gyömrői vegyi gyáregysége dolgozóinak nagyobb része betanított mun- | kás. A technológia fejlődése ! nyomán sokak munkája in- I kább ellenőrző, javító tevé- I kenységgé alakul majd át. Ez tésére a fásítás, a favédelem a legjobb megoldás. Ezért a fák védelmében megjelent MÉM-törvény alapján fakivá­gás csak indokolt esetben, és csak pótlással engedélyezhető. Gyömrőn, a nagyközségi ta­nács jelentős erőfeszítéseket tett ebben az esztendőben is a fásítási program érdekében. Tavasszal több ezer facseme­tét ültettek ki. A NEFAG ké­szíti a község részletes fásí­tási tervet. A konkrét elképzelés birto­kában lehetőség nyílik majd arra, hogy éves ütemezéssel a jelenleginél több facsemete, cserje kerüljön a kijelölt ut­cákba. zók gólzáporos győzelmeket hoztak. A teljes eredménylista: Kocsér—Nyáregyháza 3:0, Mende—Törtei 9:1. Mende, 300 néző, vezette: P. Szabó. Ilyen arányban is megérdemelten győzött a hazai együttes. Dán- szentmiklós—Péteri 5:1, Dán- szentmiklós, 100 néző, Vezette: Szuda. A meggyengült vendég­együttes nem tudta elkerülni a nagyarányú vereséget. Ma újabb fordulót játszanak a Magyar Népköztársasági Ku­pa járási selejtezőjében. A pá­rosítás, az elöl állók a pálya- választók: Gyömrő—Kocsér. vezeti: Eperjesi (partjelző: Fe­jes), Vasad—Törtei (Csévha- raszton!). Csanakj. (Lits), Ceg­lédbercel—Dánszentmiklós, Ágoston (Szóró). Vasárnap lesz a Nyáregyhá­za—Gyömrő, a Péteri—Cegléd- bercel és a Mende—Vasad összecsapás. G. J, a tény magasabb szakmai fel- készültséget követel az egyes munkakörök betöltőitől. Szakmunkásképzés Ennek megfelelően a gyöm­rői gyár vezetői tervezik a sa­ját szakmunkásképzés meg­kezdését. A szakmunkáskép­zést elsősorban házon belül, a saját mérnökeik közreműkö­désével kívánják megoldani. És persze az sem mindegy, hogy a betanított munkások­ból lett szakmunkások vég­zettségüknek, képességüknek megfelelően magasabb jöve­delemre számíthatnak... A. L. A. Szög í~\lvasónk kezében rózsa- ^ színű selyempapír, ab­ban egy darabka kenyér, a kenyérben egy kétcentis szög. A kenyeret a monori sütőüzemben sütötték. — Ha nem úgy eszem, hogy komótosan törögetem, hanem jóízűen beleharapok, nem tudom, meglátogatna-e valamelyik sütőipari dolgo­zó a szájsebészeti műtét után, hogy bocsánatot kér­jen? — tűnődik olvasónk. Mi nem tűnődünk. Mi — a többi kenyérfogyasztó — megpróbáltunk beletörődni, hogy folyton elromlik vala­melyik kemence, hogy ke­vés a szakmunkás, hogy egyik-másik boltba ötször is elballagunk, mire a szállít­mánnyal találkozunk végre. Mi bennfentesként tárgyal­juk már a monori sütő­üzem gondjait. Es reméljük, hogy türelmünkért nem minden szeletbe jut egy-egy rozsdás szög. Bár, akinek jut — az ezt a ritka arányt is megemlege­ti ... A sárból tákolt, apró, ned­ves, dohos putrik helyén kor­szerű, tetőtér-beépítéses ház magasodik Üllőn, s nézi a Gyömrői út növekvő forgal­mát. Igaz, a fal kicsit rücskös még, bontott téglákból épült, a malter azonban majd elta­karja. Sáfrán Ferenc örvendezik a beköltözés előtt álló mutatós há előtt, ahol a földszinten a Két tágas szoba mellett ott az étkezésre is alkalmas nagy kenyha, a napfényes hall, ahol gondűző beszélgetésre összeülhetnek a készségesen segítő barátok és a család is. A piros cserepes ház értéke meghaladja a félmilliót. Az OTP is segített 160 ezer fo­rinttal, a többit a két fárad­hatatlan kezével kaparta össze- a harmincon aluli szorgalmas fiatalember, aki egyelőre a nagy lakásban édesanyjával lakik majd. Az éléskamrába befér minden, amire télen a gondos háziasszonynak min­dennap szüksége van. Mert az „agyagpadló” nedves hűvös­Fásításí akció á levegő tisztaságáért Csendes hétfő este Gólzáporos kupagyőzelmek Ma újabb fordulót játszanak Népszerű az úszésuíi A közelben adott a lehetőség Esténként filmeket vetítenek Nemrégiben a monori-erdei kempingben jártunk, ahol több vendég elmondta, hogy kedvelt időtöltésük a strandolás a kö­zeli fürdőhelyen. Persze, nem­csak a kemping hazai és kül­földi lakói keresik fel a mono­ri-erdei strandfürdőt, hanem a környékbeliek is. Csak harmincán A fürdő megszépülve várta vendégeit a szezon kezdetén. Elvégezték a szokásos karban­tartásokat, felújításokat, kifes­tették a kabinokat, öltözőket és a medence is „új ruhát” kapott — mindezt Révész Istvánné gondnoktól tudtuk meg ottjár- tunkkor. Az úszósuli részvevőit gyakran a szülők is elkísérik a strandra. Mutnéfalvy Zoltán felvételei — Délelőttönként kevés a felnőtt vendégünk, talán jó is, mert javában zajlik az úszósuli, amelyet monori pedagógusok vezetnek. Délután már nagyobb a forgalmunk, ilyenkor nem ritkaság, hogy hosszú sorok kí­gyóznak a büfé előtt és a zu­hanyrózsák mellett. Azért a legtöbben szombaton és vasár­nap jönnek hozzánk. Akadt már fővárosi és szolnoki ven­dégünk is, de a legtöbben Mo- norról, Pilisről és természete­sen helyből érkeznek hozzánk. Megfelelőnek mondható a strandbüfé ellátása s a koráb­binál népszerűbbek az esti sza­badtéri filmvetítések. Száz- nyolcvan mozinéző foglalhat helyet a padokon, a hét végén el is kel minden jegy, olyan is előfordul azonban, hogy csak harmincán vannak ... Pedig a Pest megyei Moziüzemi Válla­lat igyekszik a filmkedvelők kedvében járni. Jó filmeket hoznak ide, de azért szükség volna nagyobb propagandára is. A díj megéri Egy kis pancsikolás a medence sarkában. játították régebben az úszás alapelemeit... Bár a tanfolyam nem olcsó, csaknem 400 forint, de úgy érezzük, aki megtanul úszni, annak megéri. A pedagógusok lelkes munkát végeznek, meg is fizetnek érte nekik. Dél is elmúlt már. a vendé­gek egy része a közeli vendég­látó egységekbe igyekszik ebé­delni. A csúcs — Július 18-án, vasárnap voltak a legtöbben — mondja a bejáratnál Révész Istvánné — ekkor több mint ezerszázan váltottak belépőjegyet. Ez az utóbbi évek legnagyobb láto­gatottsági napja volt A monori-erdei strand kel­lemes környezetben tudja fo­gadni a vendégeket. Jó szívvél ajánlhatjuk tehát azoknak, akik otthon töltik szabadságu­kat. s egv kis felüdülésért nem kívánnak sokat utazni. Gér József Meditáció — vakáció idején Porosodé segédeszközök Ha a feltételek hiányoznak Blaskó Mihály, a monori 2. számú általános iskola igazga­tója, az úszótanfolyam egyik vezetője: Á — A nagyközségi tanács ve­zetőinek közreműködésével szervezhettük meg az idén is az úszótanfolyamot. A korábbiak­nál nagyobb érdeklődés nyil­vánult meg iránta, hatásos volt a propaganda. Van gyerekünk Péteriből, Gombáról, de leg­többen természetesen Monorról járnak át. Kissé lehangoló, hogy nincs pilisi és nyáregyhá­zi részvevő. A helyi gyerekeket sem nagyon érdekli a tanfo­lyam, lehet, hogy ők már elsa­Kedves apukák, ki ért a híradástechnikai készülékek­hez? , így szólt a kérdés nemrégi­ben az egyik középiskolai ér­tekezleten. Majd az osztályfő­nök elmondta, hogy elrom­lott a külföldről származó kép­vetítő készülék, és nem tud­jak megjavíttatni, mert nincs hozza alkatrész. Talán az apu­kák közül valaki meg tudná javítani... Követelményrendszert! A kérdés elhangzását kö­vetőén eszembe jutott, hogy 10—15 évvel ezelőtt milyen gyakran hallottam az iskolá­sége bizony megviselte a püf­fedő ízületeket is. — Persze, nem a legyeket fogdostam itt, az útszéli árok­parton, a kiskunlacházi EG- SZÖV-nél dolgoztam éveken át állandó külszolgálatban, ugyanis Csehszlovákiában és NDK-ban szereltük a szövet­kezet vasszerkezeteit. Beszé­lek is csehül, németül, a nyelvtudás némileg segített a takarékoskodásban is — hangsúlyozza az -igyekvő, tö­rekvő fiatalember. Persze, akadtak nehézségek is. Havonta egy-két napot tölthetett csupán itthon, akkor sem hagyta nyugodtan pihen­ni az agyában folyton ott mo­toszkáló „terv”, lépte, mérte a területet, építési anyag után loholt, mert nem úgy igaz, ahoey mondják: csak a meg­rendelőt kell aláírni és a ka­pufélfának támaszkodva, ün­nepi ruhában várhatja az arvagot. Az elmúlt évben azonban nagy sainálkozások közepette az építkezés megkezdése miatt néhány kilométerrel to­vább lépett. Nemcsak a ha­lászcsárdájáról, a hibátlanul végzett munkájáról is híres dömsödi tsz ipari üzemében kapott azonnal ugyancsak ál­landó külszolgálatos munkát. A Tolüuhin körúti nagycsar­nok vasszerkezetét maratták, égették, festették, tették idő­állóvá. Túl vannak már a Hu­nyadi téri csarnok felújításán, most a Rákóczi téri van soron. Nem könnyű munka. — Brigádba szerveződve bi­zony valamennyi tagnak ci­pelni kell a zongorát, nehogy szégyenszemre a szűk mellék­utcákon kelljen élkullogni. A munka minőségére mi büsz­kék akarunk lenni. Persze, a jó munkát meg is fizetik — mondja. Naponta ingázik, hétvégeken aztán nagy a hajtás, közel a házszentelő, ahol a néhány üveg sör mellett talán még zene is lesz, bár nem ért a muzsikáláshoz, hangszert csak más kezében látott. A munkához viszont annál inkább... Kiss Sándor ban azt a panaszt, hogy ke­vés a szemléltetőeszköz, s emiatt nem elég eredményes az oktatás. Az utóbbi évtizedekben a költségvetés a hiány felszá­molására külön évi 60 millió forintot irányzott elő e célra. Az iskolák többségében meg­jelentek a televíziós készülé­kek, diavetítők, s a legkülön­félébb technikai eszközök. Igen ám, de a beruházásokat követően a fenntartás és a kezelés feltételei a legtöbb helyen nem jöttek létre, és a tapasztalat azt mutatja, hogy a milliárdos vásárlás eredmé­nye igen sovány lett. Az esz­közök gyorsan megrongálód­tak, a javításukra ilyen vagy olyan okból nem került sor, s többségük valahol porosodik. Nem ritka az olyan eset sem, amikor a szemléltető­eszközt valamely tanár óha­jára megvette az iskola, de miután az illető pedagógust áhelyezték más intézményhez, a kollégái már idegenkedtek az eszköz használatától. A sorsa ugyanaz, mint az elrom­lottaké: porosodik a raktár­ban. Nagyon nehéz lenne a tan­intézetekben kialakítani azt a követelményrendszert, amely megszabná a szemléltető és oktatógépek használatát. Azt azoban el kellene érni. hogy az intézmények úgy gazdál­kodjanak. hogy az ‘ iskolai szemléltetőeszköz-, gép. és műszerállomány a rendelte­tésnek megfelelően — az anyagi elhasználódás normár lis határáig — az oktatás szol­gálatába álljon. Majd a szülők? Ehhez — bár kétségkívül el­gondolkodtató az osztályfőnö­kök kérése, megnyugtató meg­oldáshoz nem vezethet — a szülők segítségét igényelni di­cséretes szándékra utal. Nem árt erre gondolni most sem, amikor még tart a nyári szü­net. W. I. CSSN 0133—2651 (Monori Hírlap) MIMI keveset bcszébk A házszentelő végre már közel Sokáig külhonban dolgozott o leendő tulajdonos

Next

/
Thumbnails
Contents