Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-29 / 202. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 19S2. AUGUSZTUS 2D., VASÁRNAP A népi eüsiiSrük vizsgálták kmkmhiányos a ny'ilvántartás Egy közérdekű bejelentés nyomán tartottak vizsgálatot Gödöllőn. A vizsgálatban köz­reműködő népi ellenőrök arra voltak kíváncsiak, mennyiben érvényesülnek a központi jog­szabályok előírásai az egyesült lakásszövetkezet működésében, milyen eredményességgel funkcionálnak a demokratikus fórumok, miként segítik elő a közösség előtt álló feladatok megoldását. Elemezték, milyen a tagság és a társadalmi veze­tőség közötti kapcsolat. A bejelentő szerint a lakás- szövetkezet választott testüle­téi nem működnek hatéko­nyan, az üléseiken felvetett problémák megszüntetésére elmaradnak az intézkedések. A részközgyűléseken elhangzó beváltatlan ígéretek miatt, a tagság passzív, nehezen moz­gósítható a közös feladatok el­végzésére. Mit tapasztaltak a népi ellenőrök? Adósok Először arról számoltak be a járási-városi népi ellenőrzé­si. bizottságnak, ami pozitív. így például szabályos a fenn­tartási költségek nyilvántartá­sa, a felújításra fordítható összegek vezetése. Az előírá­soknak megfelelően készítet­ték el a költségtervet, rendez­ve van az OTP-nél vezetett csekkszámla nyilvántartási kartonja, jó a bizonylati fe­gyelem. És mi nem jó? Nem tekinthetjük rendjén valónak azt a tényt, hogy a tagok hátralékait nem hajtják be a szükséges eréllyel, hiszen olyan is akad, aki több ezer forinttal tartozik. Meggyőződtek a népi ellen­őrök arrói is, hogy a gondnok­ság nem a legjobban szervezi meg a hibaelhárítást. A vizs­gált időszakban -'gy híján húsz írásos és több mint 250 szóbe­li bejelentés érkezett, nagy részük műszaki hibákat jel­zett. Öisélló részleg A hiányosságok megszünte­tésére tett intézkedés a nyil­vántartásból nem minden esetben állapítható meg, a legtöbbször nem is rögzítették írásban. A népi ellenőrzési bizottság véleménye szerint a napra kész nyilvántartásra a négy függetlenített munkatárs erejéből nem futja, üdvös vol­na jobban bevonni a munkába a társadalmi tisztségviselőket. A karbantartással általában kisiparost bíznak meg, a mel­lékfoglalkozású szakemberek csak a kisebb javításokra ele­gendők. A népi ellenőrök ezt gazdaságtalannak tartják. Ügy vélik, egy ekkora szövetkezet­nek önálló karbantartó részle­get kellene létrehoznia. Az egyesült lakásszövetkezet­nek a vizsgált időben 643 tag­ja volt. Számuk évről évre nő. Az adatoknál maradva: a szö­vetkezet gondonksága négy függetlenített emberből áll. Ezek: a gondnokságvezető, a könyvelő, a takarító és a víz­vezetékszerelő. Mellékfoglal­kozásban kilenc személyt al­kalmaznak. Átlapozták a népi ellenőrök az igazgatósági ülések jegy­zőkönyveit is. Az alapszabály­nak megfelően, többnyire két­havonta tartottak ülést, ezeken azonban túl sok személyi ügyet tárgyaltak, a szövetkezet szer­vezeti életével összefüggő kér­dések háttérbe szorultak. Az ülések jegyzőkönyvei formai­lag hibásak, úgyszólván vala­mennyiről hiányzik a hitelesí­tők aláírása. Nem mellékes dolgok ezek, hiszen a bejelentő is azt kö­zölte, hogy annak a háznak a. problémái, amelyben ő lakik, többször felvetődtek az igaz­gatóság ülésein. A jegyző­könyvekben azonban ennek semmi nyoma. Milyen az igazgatóság és a felügyelő bizottság személyi összetétele, alkalmas-e megbí­zatása ellátására? A kilencta­gú igazgatóság szakmai össze­tétele megfelelő a feladatok megoldására. Nem így a fel­ügyelő bizottság, amelyből például hiányoznak olyan em­berek, akik érdemben képe­sek ellenőrizni a pénzgazdál­kodást — például. Függetlenített elnök Mint a neve is mutatja, az egyesült lakásszövetkezet több kisebb szövetkezetből alakult. A népi ellenőrzési bizottság álláspontja szerint az egye­sülés annak idején nem volt megalapozott. Olyan időpont­ban történt, amikor még nem voltak meg a nagyobb egység működtetéséhez szükséges fel­tételek. A szövetkezet azon­ban megvan, a népi ellenőrök sem tehetnek mást, mint hogy javaslataikkal igyekeznek hoz­zájárulni az eddiginél sikere­sebb működéshez. Egyebek között javasolják, hogy az illetékes testületek vizsgálják meg egy függetlení­tett elnök alkalmazásának, ön­álló karbantartó részleg létre­hozásának lehetőségét. Továb­bá azt, hogy hajtsák be a ta­goktól a hátralékot. Tegyük hozzá, nem ez a testület az első, amelyik erre felhívta a szövetkezet vezetőinek figyel­mét. Ismét egy fórum, amely fog­lalkozott az egyesült szövetke­zet működésével. A rendbeté­tel nem az ő feladatuk. K. P. Visszaélek a vámmal Ezeréves ntili és vándoraik A honfoglalás korában az or­szág területén már volt kiépí­tett úthálózat, sűrűbben ter­mészetesen csak Pannónia te­rületén. Megyénkén át nem ve­zetett kiépített útvonal, csupán egy kereskedelmi ösvény Aquincumból Vecsésen, Mono- ron, Cegléden, Szolnokon át Dácia felé. Az utak a honfog­lalók életében is fontos szere­pet játszottak. Anonymus em­lékezik meg krónikájában a többi között arról is, hogy a honfoglalás eseményét közvet­lenül megelőzően háromezer paraszt épített utat a Havas­erdőn át egészen Ung határáig. Galgemácsóig A korai századokban a me­gye északi részében az előbb említett útvonalon kívül Kecs­kemét irányába vitt egy út Bicskén keresztül, ami való­színűleg a Rákos és a Tápió völgyét kötve érintette Pécelt. A vidékünkön átmenő har­madik fontos főközlekedési út a Vereckei-szorosnál lépett be a Kárpát-medencébe, a Bükk és a Mátra alján kanyarogva Bagnál szelte át a Galga völ­gyét, s áttérve a Rákos-patak völgyére, az egyik legjelentő­sebb révhez, a megyerihez ve­zetett. Ennek Kerepes és Gö­döllő közötti szakaszát 1352- ben pesti nagyútként. Gödöllő és Besnyő közötti szakaszát pe­dig budai nagyútként említik oklevelek. Ugyanennek az út­nak a Bag mellett települt Tas határát átszelő részét hatvani nagyútnak nevezték, s ebből 1284-ben már kiágazott a pász­tói út. Szintén jelentős volt az az útvonal, amelynek egyes szakaszai Galgamácsáig ismer­tek, s onnan minden bizonnyal a Galga mentén haladt tovább északi irányban. Föld, agyag, kavics Az úthálózat az új települé­sek kialakulásával párhuzamo­san sűrűsödött. Egy 1259-ben kelt oklevél Budáról Ákosnyír felé tartó utat említ, 1284-ből arról értesülünk, hogy Zsidó­ból (Vácegres) Pásztó és Püs­pökhatvan felé ágazik el egy- egy út, de megvolt az összeköt­tetés Zsidó és Veresegyház kö­zött is. Ahol ez az út keresztezte a Sárfő nevű patakot, azt a pont­ját 1430-ban Révnek nevezték. A vérségi—herédi utat 1461- ben említik. Régi isaszegi tér­képen található a Buda vaska­puja elnevezés, amivel a Bes­nyő felől Isaszegnek tartó, két domb között áthaladó út egy szakaszát illették. Megyénk bal parti részének fő útvonalai Pest vonzásában alakultak ki, amelynek állat­vásárai az alföldi állattenyész­tés fő piacát jelentették. Eze­ket természetesen nem burkol­ták, felü'etét földdel, agyag­gal, esetenként kaviccsal terí­tették be, s olykor a nagyobb gödrökbe, vízmosásokba fákat fektettek. Kiváltság, kényszer Bár járhatóságukat a talaj minősége és az időjárás nagy­mértékben befolyásolta, a kor emberének igényeit nagyjából kielégítették. Fenntartásuk, ja­vításuk robotmunkával történt, de a jobbágyok ilyen jellegű terhérői csak későbbről, a tö­rök időkből maradtak fenn írá­sos adatok. A piacra, vásárra igyekvő jobbágyok, kereskedők áruik után vámot fizettek, amely sza­bályozására nagy gondot for­dítottak. Vidékünkön a túrái vámot említi egy 1394-ben ki­állított oklevél. Emiatt a keres­kedőkre, vásározókra úthasz­nálati kényszer nehezedett, mi­vel Túra földbirtokosa csak úgy tudta megfelelően ellen­őrizni az áthaladók szállítmá­nyait, ha azok a vámhelyet nem kerülték el úgynevezett ál- utakon. Akit az úthasználati kény­szer megszegésén rajtakaptak, portékái elkobzásával büntet­ték. Az útvámokat a nemesek­nek is meg kellett fizetniük, de az általános úthasználati kényszer rájuk nem terjedt ki, így el tudták kerülni a vám­szedőket. Gyakori volt a vámszedéssel való visszaélés. A XV. század elején Lőrinci és Kartal között átutazó piacosoktól, kereskedők Évadnyitó szenten?,Vertsen feskg színházi program Alig több mint egy hónapja értékeltük a gödöllői művelő­dési ház elmúlt évadbeli szín­házi programját, s máris a következő idény gazdag ter­veiről számolhatunk be. Hi­szen szeptemberben — a Rock­színház Sztárcsinálók cíqiű da­rabjával — újabb nagy soro­zat kezdődik, amely remélhe­tőleg valamennyi réteg számá­ra tartogat kellemes, szórakoz­tató, s egyben tanulságos él­ményeket. Mert az alapelv nem változott. Gödöllőn nem engednek a színvonalból: to­vábbra sem lesz a haknizók birodalma a színházterem. Gyerekeknek Hogy továbbra is így lesz, azt megtudhatjuk abból a programból, amely Kapuszta Katalin asztalán formálódik. Az előadások többségét már lefoglalta a ház munkatársa, s az előzetes ismertetőből ki­tetszik, mindenkire gondolták. Kezdjük a legkisebbekkel: szüleik figyelmébe ajánlhat­juk a bábszínházbérletet, amely négy óvodásoknak szó­ló előadásra váltható. Az Ál­lami Bábszínház, a Pécsi Nem­zeti Színház Bóbita L'abegyüt- tese és az Astra Bábegyüttes vendégjátékai örvendeztetik meg a város és a járás kicsi­nyeit. A bérleteket szeptember 10-től az óvodákban is áru­sítják. Az alsó tagozatos általános iskolásoknak és a nagycso­portos óvodásoknak szól a Me­seszínház-bérlet, amely ugyan­csak négy előadást tartalmaz. A műsortervben jelenleg öt címet rögzítettek, Milne Mid Mackóját a Reflektor Sz.npad, Kipling Maugliját és Csukás István: Ágacska című mese­játékát a Játékszín hozza Gö­döllőre. Két előadással szere­pel a kaposvári Csiky Ger­gely Színház, ők az ismert János Vitéz daljátékot és Marshal László: Sziporka és a Sárkány című mesejátékot állítják színre. Zenés darabok A következők a sorban a felsőtagozatos diákok, akiknek ugyancsak négy előadást kí­nálnak a diákszínház-bérletre. Úgy, hogy itt is öt előadás kö­zött válogathatnak. Arany Já­nos Toldija, a Radnóti Szín­pad előadásában, a nyíregyhá­céljuk felé menet is, majd visz- szajövet is szedtek vámot, az utóbbi esetben jogtalanul. Tú­rán a vámszedők elállták a szabad utakat, ami miatt a me­gye felfüggesztette a helység eme kiváltságát, és csak 1467- ben nyerte vissza a vámszedés jogát Mátyás királytól. Az urak kocsiját ebben az időben lovak húzták, s szá­mukról lehetett következtetni az illető ragjára. A jobbágyok szekerét ökrök vontatták, a tehetősebbekét négy-hat. Ek­kor már elterjedőben voltak a vasalt kocsik. Biztonság Az utazás azonban sok baj­jal, veszéllyel járt. Vidékünk egymással torzsalkodó közne­mesei jó néhányszor úgy áll­tak bosszút haragosukon, hogy annak jobbágyait megtámad­ták, kifosztották. Ilyen hatal­maskodás érte a Budáról ha­zafelé igyekvő mácsai jobbá­gyokat Veresegyház közelében 1399-ben, akiktől elvették négyökrös szekerüket. Ugyan­ebben az évben Zsidói István vette el erőszakkal Kaplai De­zső mester jobbágyától, Miklós fia Benedektől hatökrös, meg­vasalt kocsiját. De a kíséret nélkül utazó urak sem érezhet­ték magukat teljes biztonság­ban. Az utak állapota a török időkben sem javult, s csak azokra a vonalakra ügyeltek, amelyek hadaik gyors mozgá­sához, az utánpótlás szállításá­hoz fontosak voltak. Az utak építésére és fenntartására csu­pán a XVIII. század második felében kezdték megszervezni az egységes irányítást. Bene Mihály zi Móricz Zsigmond Színház ismert Vörösmarty-darabja a Csongor és Tünde kapcsolódik a tananyaghoz is. A Néphad­sereg Művelődési Háza ama­tőr színpada Ez már nemcsak játék címmel kamaszokról szóló darabot mutat be. Weö­res Sándor Holdbéli csónako­sát a Tanulmány amatőr szín­pad mutatja be, s különösen érdekesnek Ígérkezik a nyír­egyháziak másik gödöllői sze­replése, amikor Szabó—Huszty —Dobai: Kvantum Fantum csapdája címmel gyermekmu­sicallel jelentkeznek. Meglepetés a Zenés Szín­ház-bérlet, ennek elsősorban azok örülnek majd, akik ed­dig hiányolták a gödöllői mű­sorból a zenés darabokat. A ! program még nem végleges, de szó lehet a budapesti Ka­tona József Színház két elő­adásáról, a Budapest Orfeum­ról és a Három testőrről. Meg­hívták a Fővárosi Operettszín­házat is mégpedig a Musical Csillagok című produkciót. A kecskeméti Katona József Színháztól Arisztophanész Lü- zisztraté, a kaposvári Csiky Gergely Színháztól pedig a már említett János Vitézen kí­vül Müller Péter: Búcsúelő­adás című darabját ígérik. Még msm biztos A törzsközönségnek, a szín­ház iránt érdeklődő fiatalok­nak ajánlják a nem bérletes előadásokat. Kaposvárról lly- lyés Gyula: Kegyencem és Ödön von Horváth: Kazimir és Karolináján kívül Gogol: A Revizor című drámája is szerepel a műsorban. A szol­noki Szigligeti Színház remél­hetőleg elhozza Csehov Vá- nya bácsiját és Miller: Az ügynök halálát. A veszprémi Színház egy Bulgakov-darab- bal: A félnótás Juordainnel jelentkezik. Még nem biztos, de lehet, hogy a miskolciak egy Shakespeare-előadással örvendeztetik meg a város és a járás közönségét, címe: Sze­get szeggel. A budapesti Ka­tona József Színház az elmúlt idényben a Nemzetiben ját­szott sikeres Goldoni-darab­bal a Mirandolinával ven­dégszerepei. Már kepható Az eddigi felsorolásból is kitűnik, hogy valóban gazdag a műsorterv, pedig még vár­ható jó néhány amatőr bemu­tató és folynak a tárgyalások néhány stúdió-előadás átvéte­léről is. Már nincs is más teendő, mint figyelni a pontos dátumokat. A szezonnyitó Sztárcsinálókra már augusz­tus 23-tól árusítanak jegyeket a művelődési központban. G. Z. Vasárnap: Dögkeselyű. Színes, magyar bűnügyi film, 14 éven aluliak­nak nem ajánlott, 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: Az elveszett kutya Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági, film. Csak 4 órakor. Árnyéklovas, I—II. rész. Színes, japán történelmi film. Csak 6 órakor. Segélyhívó oszlopok A dányi Magvető Termelő­szövetkezet , lakatosüzemének egyik fő megrendelője a Bel­ügyminisztérium, amelynek részére évente kétszázötven- háromszáz darab segélyhívó oszlopot gyártanak. A nyolc­van embert foglalkoztató, nye­reségesen működő mellék­üzemág huszonötmillió forin­tos idei tervének jelentős ré­sze is ebből a termékből szár­mazik. Jobb oldali felvételünkön: Szabó András hegesztő a se­gélyhívók meghajlított oldaile- mezeinek sarkát hegeszti láng­hegesztővel. Alsó képünkön: Szabó Gá- borná cs Szekeres Sándorné a segélyhívó oszlop tetőrészénck pen",hegesztése közben. Bene Mihály felvételei A nap programja Augusztus 29. napjának programja: Gödöllő, művelődési köz­pont: Gödöllő a családi fénykép- albumokban, fotó- és város­történeti kiállítás. Megtekint­hető 15—20 óráig. Veresegyház, művelődési központ: Tavaszy Noémi grafikusmű­vész Tisztelet Kodálynak című kiállítása, megtekinthető dél­előtt 10-től este 8-ig: Augusztus 30. napjának programja: Gödöllő, művelődési köz­pont: Herzog: Hosferatu, a vám­pír. NSZK horrorfilm készült 1978-ban, 18 és 20 órakor. Gödöllő a családi fényképal­bumokban, fotó- és várostör­téneti kiállítás. Megtekinthető 15—20 óráig. Veresegyház, művelődési központ: Tavaszy Noémi grafikusmű­vész Tisztelet Kodálynak cí­mű kiállítása, megtekinthető: 10-től este 8-ig. :SSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents