Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-04 / 181. szám
6 1982. AUGUSZTUS 4., SZERDA TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL Az öntözéshez és tőgazúálkodásl'jz szükséges víz díjának módosításáról 6/1982. (VII. 13.) OVH—ÁH szám alatt rendelet jelent meg. (Magyar Közlöny 42. szám.) Az ingatlannyilvántaríásról szóló 1972. évi 31. számú törvényerejű rendeletnek a 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelettel egységes szerkezetbefoglalt szövegét az érdekeltek a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 14. számában találják meg. A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszerérői szóló egyes rendelkezéseinek értelmezéséről a MÉM-értesítő 15. száma tartalmaz tájékoztatót. A szakmunkásképzésről kiadott 1969. évi VI. tv. végrehajtásáról szóló rendelkezést a 10/1982. (VII. 21.) MM. számú rendelet módosította. (Magyar Közlöny 45. sz.) A másodállás, mellékfoglalkozás egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló 6/1980. (AK. 4.) MTA—F. számú utasítás egységes szövegéről a 14/1982. (AK. 4.), MTA—F.' számú utasítás intézkedik. (Munkaügyi Közlöny 8. szám.) ESD / TANÁCSOK A szabadságot kiveszik vagy kiadják? Be kell-e jegyeztetni az elbirtoklással szerzett tulajdont? Milyen esetben jár fizetett szabadság annak, aki bizonyos ideig munkát nem végez? A dolgozó felmondása esetén kiadható-e a ki nem vett szabadság? Három olvasónk problémáját írjuk meg, mivel úgy látjuk, vállalatainknál nem járnak el velük szemben helyesen. Egyik olvasónk gyermeke gondozása végett fizetés nélküli szabadságon volt, de gyermekgondozási segélyt nem kapott. A másik olvasónk betegállományból tért vissza, és munkaviszonyát nyomban felmondták, nyugdíjazás címén. Előbbi olvasónk fizetés nélküli szabadsága idejére nem kapott szabadságot, az utóbbi olvasónk reklamálására pedig azt mondta a munkáltató, hogy a betegállomány idejére nem jár szabadság, egyébként is kárpótolja őt a 6 hét felmondási idő, amelyre átlagkeresetet fizettek ki. Harmadik olvasónknak az új szabadságrendelet értelmében 19 munkanap szabadság jár, ebből a mai napig nem A Legfelsőbb Bíróság döntései Egy vállalat gépkezelőjét fegyelmi úton elbocsátották, mert három napot igazolatlanul mulasztott, továbbá a vállalat munkagépével, anyagi ellenszolgáltatásért, magán- személyeknek dolgozott. A határozat ellen a gépkezelő a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely azonban elutasította. Ezek után a fegyelmi döntés megváltoztatásáért pert indított. A munkaügyi bíróság a büntetést szigorú megrovásra enyhítette és ^rendelte a munkakönyvi bejegyzés ennek megfelelő kijavítását. Az ítélet enyhítő körülményként tudta be, hogy a munkát nem az elbocsátott ember, hanem egyik társa vállalta el és ő csupán segített neki. A jogerős döntés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a vállalat által kiszabott büntetést helyben hagyta. A' határozat indoklása szerint a gépkezelő fegyelmi felelősségét nem enyhíti és nem zárja ki, hogy a „feketemunkát” nem ő, hanem egyik társa vállalta, ezenkívül bebizonyosodott, hogy munkaidőben, a vállalat gépével magánszemélyek részére, díjazásért munkát végzett. Ezzel olyan súlyos fegyelmi vétséget követett el, amellyel — társadalmi veszélyessége miatt — a legsúlyosabb büntetés: az elbocsátás áll arányban. Kinek jár műszakpótlék? Egy Pest megyei gyár alkalmazottja külföldről érkező áruk átvételét végzi. Ebben a munkakörben korábban (ketten dolgoztak. Egyikük 6—14, a másikuk 10—18 óra között. Amikor az egyik kilépett a vállalattól, a másik egyedül dolgozott, és munkaideje 10- től 18 óráig tartott. Az illető, a vállalati munkaügyi döntő- bizottsághoz intézett kérelmében, műszakpótlékra való jogosultságának megállapítását kérte. A bizottság helyt adott a kérelemnek és a gyárat az addig eltelt másfél évre 20 százalék műszakpótlék fizetésére kötelezte azzal, hogy a pótlék összegét ezentúl a munkabérbe építsék be. A munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatásáért a gyár a Pest_ megyei munkaügyi bírósághoz fordult, amely azonban elutasította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Műszakpótlékra a több műszakos munkaidő-beosztásban, a folytonos munkarendben foglalkoztatott fizikai foglalkozásúak, a közvetlen termelésirányítók, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb munkakörben dolgozók jogosultak. Ebben az esetben nem vitás, hogy az áruátvevő nem többműszakos munkaidőben dolgozik. Ilyennek tekintendő ugyanis az a munkahely, illetve munkakör, ahol az üzemelési idő meghaladja a dolgozók napi törvényes munkaidejét, ezért egy-egy napon belül egymást rendszevett ki egy napot sem. A mai nappal felmondását beadta, és bejelentette, hogy az ez évre járó arányos szabadságnapokat is kiveszi, ezért csak a szabadság letelte után jelentkezik a felmondási idő letöltésére, egyébként kérte a felmondási idő álól is a felmentését. Ez utóbbi olvasónknak a vállalat levelet írt, hogy a felmondási idő letöltéséhez ragaszkodik, azonnal jelenjen meg , munkahelyén, szabadságát nem adják ki, és ha 6 napót egyfolytában hiányzik, kilépett bejegyzéssel adják ki a munkakönyvét. Ami az első olvasónkat Illeti, vele szemben a munkáltató helytelenül • járt el. A dolgozót ugyanis a munkaviszony szünetelésének tartamára bizonyos esetekben megilleti a szabadság. Ilyen eset az is, amikor a dolgozó betegállományban van, tíz éven aluli gyermek gondozása .vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély. Megilleti a dolgozót a szabadság a munkaviszony szüneteltetésének tartamára akkor is, ha tartalékos katonai szolgálatát tölti, továbbá a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság idejére és olyan esetekre is, amelyre a jogszabály átlagkereset fizetését írja elő. Olvasónk tehát a ténylegesen munkában töltött időn túl, jogosult fizetett szabadságra, a 20 hét •szülési szabadság idejére és a gyermek gondozása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadságon töltött időből. egy évre. Amennyiben tehát nem adják meg arra az időre szabadságát az olvasónknak amely időn át beteg gyermekét ápolta, forduljon panasszal a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. A nyugdíjas olvasónkkal kapcsolatban pedig hivatkozunk arra a jogszabályra, amely szerint, ha a dolgozót a felmondási idő alatt legalább a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartamára megfelelő időre felmentették a munkavégzés alól, a szabadságot — pénzbeli megváltás nélkül — kiadottnak kell tekinteni. Olvasónk tehát szabadságának az év folyamán még munkaviszonyban töltött időre jutó arányos részét, nem a betegállomány, hanem az előbbiekben ismertetett szabályok miatt nem kaphatja meg. Harmadik olvasónknak sem tudunk kedvező választ adni, mert a szabadságot nem kiveszik, hanem kiadják, és ha a dolgozó mondja fel munkaviszonyát, a vállalat ragaszkodhat ahhoz, hogy a dolgozó az egész felmondási időt dolgozza le. önkényesen senki sem veheti ki szabadságát sem. Ezért olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy jelentkezzen munkahelyén, ha nem akar kilépett bejegyzésű munkakönyvvel távozni. Az elbirtoklás útján szer- zett ingatlant köteles-e az új tulajdonos az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni? A közelmúltban egy konkrét panasz kapcsán, tulajdonrésért váltva végzik azonos tevékenységüket. — Az áruátvevő munkáját nem egy másik dolgozót felváltva, hanem egyedül és mindig ugyanabban a műszakban — . tehát egyműsza- kos munkarendben — végzi. Ezért műszakpótlékra nem jogosult. Igényét az sem alapozza meg, hogy műszakjának ideje a vállalatnál általánosan alkalmazott munkaidőbeosztástól eltér, és munkaidejének egyik fele délelőttre, a másik délutánra esik. — A munkaügyi döntőbizottság tehát tévesen állapította meg, hogy az áruátvepő műszakpótlékra jogosult és tévesen kötelezte a gyárat ennek fizetésére. A munkaügyi bíróság ítélete pedig — amelyben a gyárnak a döntőbizottság határozatának megváltoztatására irányuló keresetét elutasította — törvénysértő, ezért a munkaadó keresetének helyt kellett adni. közösség megszüntetésével, és az elbirtoklással foglalkoztunk. A vita tárgya az volt, hogy a tulajdonostárs elővásárlási jogára szólította fel a másik tulajdonostársát, aki erre úgy válaszolt, hogy ezt a területet ő már elbirtokolta. Tanácsoltuk, hogy az ingatlannyilvántartásba széljegyzeteltesse a tulajdonjog megállapítása iránti pert, amennyiben azt nem indította meg, adjon be keresetet. E közlésünkkel kapcsolatban telefonon hívott fel bennünket -Nagy János gödöllői olvasónk, és személyesen kereste fel szerkesztőségünket Vincze Gáborné szigetszent- miklósi olvasónk. Mindketten azt kérdezték, ha elbirtoklás útján szereznek ingatlant, be kell-e jegyeztetniük a telekkönyvbe tulajdonjogukat, és ha ezt nem teszik, igaz-e, hogy nem szereztek tulajdonjogot? E két utóbbi olvasónknak más a jogi problémája, mint amit a korábban említett tulaj don- zösséggel kapcsolatos elbirtoklásnál elmondtunk. Korábbi közlésünkben azért tartottuk szükségesnek a tulajdonjog megállapítása iránt a per megindítását, és ennek következtében annak az ingatlannyilvántartásba való bevezetését, mert a tulajdonostárs harmadik személynek eladta az ingatlant, és a jóhiszemű szerző fél (vevő) tulajdonjogának bejegyzés iránti kérelmét az ingatlannyilvántartás (telekkönyv) minden további nélkül teljesíti, mert hiszen nem tudhat arról, hogy a vitatott ingatlan- részt elbirtokolták. Ez utóbbi két olvasónk esetében azonban az a jogi álláspontunk, hogy az ingatlannak elbirtoklás útján történő megszerzéséhez nincs szükség a tulajdonjog bejegyzésére, mert a tulajdonjog megszűnése, illetőleg megszerzése az ingatlannyilvántartáson (telek- könyvön) kívül következik be, elbirtoklás esetén. Az új tulajdonos azonban igényt tarthat arra, ho'gy az ingatlannyilvántartásban (telekkönyvben) feltüntetett volt tulajdonos adjon a részére az elbirtoklás útján szerzett tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzésre alkalmas okiratot, illetőleg hogy tulajdonjogát a bíróságnak az elbirtoklást megállapító ítélete alapján jegyezzék be az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe). Ez következik a Polgári Törvénykönyv 116. §. (1) bekezdéséből. A tulajdonjog bejegyzésének elmulasztása csupán azzal a hátrányos következménnyel jár, hogy az elbirtokló nem hivatkozhat tulajdonszerzésre azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlannyilvántartásban (telekkönyvben) bízva, ellenérték fejében jogot szerzett. Ez utóbbi pedig következik a Polgári Törvénykönyv 121. §. (5) bekezdéséből. Dr. M. J. Tál LÓ ZÁS" A szolgálati lakás a kiJ elölt bérlőé A válóperben a járásbíróság előtt a házastársak egyezséget kötöttek, amely szerint kiskorú gyermekük az anyához kerül, a lakást az asszony kapja, a férj pedig gyermektartásdíjat fizet. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen egy vállalat, a férj munkaadója fellebbezést jelentett be. Előterjesztését azzal indokolta, hogy a lakás a vállalat gyártelepén levő szolgálati lakás, amelynek bérlőjévé az elvált feleség nem jelölhető ki. A megyei bíróság a fellebbezést elutasította. A vállalat ezt tudomásul vette, viszont a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt ellené. így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely határozatában a következőképpen döntött: — Szolgálati lakás elhagyására a bérlőt nem lehet kötelezni. Az ilyen lakás bérleti jogáról a házastárs a másik javára nem mondhat le. A bíróságnak először meg kellett volna keresniök a férj munkaadóját és a helybeli tanács lakásügyi osztályát annak tisztázására, hogy a lakás valóban szolgálatinak minősül-e és melyik házastárs a bérlője. Abban az esetben, ha a férj, akkor a bíróság az egyezséget nem hagyhatta volna jóvá, mert arra jogszabályi lehetősége nincs. Ezért az egyezségnek a lakáshasználatra vonatkozó részét hatályon kívül kellett helyezni, s ebben a vonatkozásban a járás- bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezni. Vlljta »»OLFTXrJAI. EQYEsOuCTOCr Üzemi lapokban olvastuk Magunkról — magunknak, de talán a többiek okulására is! Ezzel a mottóval nyomtak a kezembe jó néhány évvel ezelőtt egy üzemi híradót. Azóta is kíváncsian böngészem ezeket az ezerszínű kiadványokat, hiszen a kis közösség, a kollektíva sajátos gondjairól, örömeiről éppúgy számot adnak, mint a termelésben vagy a brigádmozgalomban elért eredményekről. S mi tagadás, okulnivalóval is bőven szolgálnak. Túl a féléven, a tervteljesítés hogyanjára, hibáira is rámutatnak. Önkritikusan, szembenézve, számot vetve saját magukkal. A nyár a szabadságok időszaka. Ismétlem, önkéntelenül is, ezt az ősrégi igazságot most, amikor Vallózunk a Pest megyében napvilágot látott üzemi lapokban, híradókban. kerüljön. Aratnak, s ez a munka ma is gépet, embert próbáló. A Rákosmezeje Termelőszövetkezet üzemi lapja a jól szervezett aratásról ad átfogó képet. Arról, hogy nemcsak a gépekhez szerezték meg a szükséges alkatrészt, hanem mindent megtesznek azért; a munkásellátásban ne legyen zökkenő, fennakadás. Így aztán a dupla ebéd, a jó uzsonna, a kávé időben kiszállításra kerüljön. S természetesen a menü mellől az üdítő sem hiányzik. Időben, s jó minőségben térítés nélkül kapják mindezt. Verseczki István kombájnos Is ezt erősítette meg a következő mondatával: egy szavunk se lehet az ellátásra, nagyon jó. Egész nap van még hideg szódavíz is. FÉNYSZÓRÓ! Az üzemi balesetek száma nemcsak országosan, hanem a Csepel Autógyárban is kedvezőtlen képet mutat — állapítja meg a szigetszentmiklósiak lapja. Éppen’ ezért fogalmazzák meg újra, hogy még gyakoribbá kell tenni az ellenőrzéseket, ily módon is biztosítani a balesetek megelőzését, a fegyelmezettebb munkát. Nem elsősorban az utasításokra akarnak támaszkodni a munkavédelmi szabályok betartásánál, hanem elsődlegesen az értelmet, a meggyőzést hívják segítőtársul. Bár azért melléteszik: a2 állandó felügyelet, az irányítás is elengedhetetlenül fontos. Természetesen az újonnan belépő, a fiatalok oktatása a szakszerű munkafogások begyakorlása ugyancsak a munkásvédelem része. Azt sem hagyják ki a számításból, hogy az irányításra hivatottak munkavédelemhez kapcsolódó szemléletét sem árt formálni, miközben a gondatlanul, vagy tudatosan mulasztó felelősségrevonása nem maradhat el. A tapasztalatok alapján készült el a gyár második félévre szóló munkavédelmi feladatterve. Nem véletlen, hogy ekkora hangsúlyt kap a munkásvédelem, mert egyre kevesebb a létszám, s a gyárkapun belül lévő terhelések tovább nőtt. Ebből pedig értelemszerűen következik, hogy a fokozott terhelés fokozottabb balesetveszéllyel jár. Éppen ezért a termelés, a munkavédelem összhangjának fokozására fordítják ma a figyelmet a Csepel Autógyárban. "WÉGIAIPAR A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat gyáraiban, a kemencék árnyékában sem egyszerű manapság lehúzni k megszokott műszakot. A vállalatnál hosszú esztendők óta tradíciója van a gondoskodásnak, az emberek védelmének. A nehéz fizikai munka, a forróság szinte kiszívja az erőt. Nagy a keletje a hűsítő italoknak, a szódának, a sózott víznek, s a csipkeszörpnek. Más üdítő ital jellegű sűrítmények is a járandóságok közé tartoznak. A munkásellátás hivatása magaslatán áll, lényegében erről ad képet a lap. Védik a hagyományos és korszerű üzemekben dolgozók egészségét. S ha a szükség úgy kívánja, még a bányában dolgozók is hozzájuthatnak a hűsítő szörpökhöz. De nemcsak a munkásellátás ügyintézői kísérik figyelemmel, hogy a műszakban lévőknek jut-e elég védő ital a nyári kánikulában. A KÖJÁL rendszeres ellenőrzései is ezt vizsgálják. Ügy fogalmazzák meg:_ az a lényeg, hogy a nyári kánikulában az iparág minden vállalatánál szolgálják a dolgozók egészségvédelmét, ami ebben az esetben egyértelmű a szervezet folyadékveszteségének pótlásában. A gondoskodás ez erny if éleképpen fejeződhet ki. Ez egyúttal meghatározója a munkahelyi közérzetnek is. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál — mint erről üzemi lapjukban beszámolnak —, a munkavédelem nem egyszerű szabályzat. Még arra is futja erejükből, hogy a vegyipari vállalatok versenyében az ötödik helyezést, és dicsérő oklevelet szerezzen. A munkásvédelem fejeződik ki ebben is, hogy 107 rehabilitáltat tartanak pillanatnyilag számon. Közülük 43-an régi munkahelyükön dolgoznak. Míg országosan gond, hogy a rehabilitáltak bére általában alacsony — a DKV-nál ezt sikerült kiküszöbölni. A gondoskodás jele az is, hogy négy üzemorvosuk van, egy úgynevezett munkahigiénikus orvost főállásban foglalkoztatnak. Rendszeres a szűrővizsgálat üzemen belül, s az éjjel-nappali készenléti szolgálat az esetleges balesetek sérültjeinek gyors ellátásáért. Nincs megállás, a gépek a napszokoknalt fittyet hánynak Pest megye termelőszövetkezeteiben, hiszen mindennél fontosabb, hogy jövő évi kenyerünk a magtárakba Az év első hat hónapját a termelés eredményei mellett a munkavédelem alakulása is fémjelzi. Mert ugye, ha romlást jelez a baleseti statisztika, akkor bizony van bőven tennivaló. Így ítéli meg helyzetét a DCM szakszervezeti bizottsága is. Nem véletlenül, hiszen a balesetet szenvedettek 89 százaléka egy évnél régebben dolgozik a gyárban, sőt a fele már törzsgárdatag. A szakszervezet arra is ráirányította a figyelmet: nem mindig a balesetet szenvedő volt a figyelmetlen, hanem több esetben a munkavezető nem tartotta be az előírásokat. A munkavédelmi őrhálózat tevékenysége lanyhult az utóbbi időszakban. A papírmunka is hagy maga után kívánnivalót, pedig az előző évben többször szigorúan felelősségre vonták azt, aki a balesetet későn jelentette. vagy éppen e jelentés elkészültét késleltette. S mégis az idén is ezzel kellett szentbe nézni, megtetézve azzal, hogy a balesetek 52 százalékát késve vizsgálták ki. A tapasztalatok egyúttal meghatározták a soron következő feladatokat. A szemüknek — mint megfogalmazták — pedig elsősorban a hibaforrások feltárására, azok megszüntetésére, s nem csupán a munkahely rendjére, tisztaságára kell odafigyelniük. V. E. „Feketemunkáért” elbocsátás
