Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

1982. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT 3 Mikroklíma Az olvasz­tók kemencéinél dolgozók nyáron nagy hőségben dolgoznak, amely erősen befolyásol­ja teljesítményü­ket, hő- és közér­zetüket. A mun­kakörülmények javítására a Győ­ri Tervező Válla­lat új szellőzési megoldást tervez. Az Építéstudomá­nyi Intézet szent­endrei mikroklí­ma-laboratóriu­mában a meleg munkahelyeken dolgozók részvé­telével fiziológiai, hőtechnikai, pszi­chológiai vizsgá­latokat végeznek, hogy információt adhassanak a ter­vezőknek. Egy erőmű energiáját takarítják meg ki asztalra csapnak, ha kell Épülő, szépülő Duna mente Közös gondolkodás és cselekvés Ä korábbi párhuzamosságok megszüntetése A csarnokban mindenütt kész és félig kész kondenzá­torok. Kisebbek, nagyobbak és különböző színűek. Asszonyok dolgoznak a végső szerelésen, csomagoláson. Ez itt már a munka utolsó fázisa. A csar­nokból nyíló kisebb helyisé­gekben készülnek tulajdonkép­pen ezek a berendezések. El­ső látásra egyszerű feladatnak tűnik. Ügyes gépeken teker­cselik a kondenzátorokat, majd vezetékeket forrasztanak, kü­lönböző méréseket végeznek. Később értem csak meg: a nagy gyakorlat, a hosszú évek alatt elsajátított fogások mu­tatják egyszerűnek a munkát. A November 7. szocialista bri­gád húsz tagja dolgozik itt, készíti a kondenzátorokat. S mint a beszélgetésből, kiderül, a gyakorlottságon kívül nagy figyelemre és pontosságra van szükség ennél a munkánál, ké­nyes és fontos termékről lévén szó. Jön a hajrá ■— Ezeket a fázisjavító kon­denzátorokat erősáramú háló­zatokra szerelik fel, s jelen­tős mennyiségű energiát taka­rítanak meg vele. Az egy év alatt gyártott kondenzátoraik­kal — mondja dr. Zahorán János, a Mechanikai Művek kondenzátor gyáregységének vezetője —, egy kisebb fajta erőmű termelésének megfele­lő energia takarítható meg. A November 7. brigád nagyon érti már ezt a munkát. S an­nak ellenére, hogy féltünk et­től az évtől, a terv félévre eső részét 126 százalékra tudtuk teljesíteni. Pedig nem dolgoz­hatunk mindig zavartalanul, az import alapanyagokon kívül sajnos, a hazaiak is gyakran késnek. Ilyenkor aztán fölbo­rul az ütemezés és jön a haj rá. Kneif Gyuláné brigádvezető kísér végig a munkahelyen, hozzáértően magyarázza hol mit csinálnak, éppen milyen gyártmányon dolgoznak az asszonyok. A forrasztókat fi­gyelem. Gyorsan, pontosan il­lesztik helyükre a vezetéket. Hibázni nem lehet: egy rossz kötés, egy elcsúszott mozdu­lat a pákával, és esetleg csak a mérésnél derül ki, hogy se­lejt készült. A Nagykőrös körüli erdők­ben és a faipari üzemekben a kitermelésnél és a feldolgo­zásnál melléktermékként je­lentős mennyiségű olyan hul­ladék keletkezik, melynek fel- használására eddig nem sok figyelmet fordítottak. Energiaszegény világunkban azonban előtérbe kerül — a legősibb energia — a fa hasz­nosításának sokoldalú lehető­sége. Ez a megoldás vezette az erdészeti és faipari gé­pek, berendezések tervezésével foglalkozó Érfaterv mérnökeit, — Legalább másfél év kell. amíg valaki önállóan tud dol­gozni — szól oda hozzám egy brigádtag. — De három-négy év is eltelik, amíg az igazi tempót föl tudja venni, és minden munkafázist ismer. Majdnem szakma Ennyi idő alatt már egy szakmát is el lehet sajátítani, gondolkodom hangosan. — Vállalaton belül ez majd­nem szakmának is számít — mondja Kneif Gyuláné — de legalábbis magas szinten be­tanított munkának. El is is­merik hozzáértésünket, a fej­lesztési osztállyal együtt dol­gozunk az új típusok minta- példányainak e'készííésén. Egy-egy bonyolult kötés for­rasztása egy mérnöknek nehe­zebb feladat lenne, mint ne­künk. Érdekes, sokrétű ez a munka, ezért szeretem én is, s valószínűleg a többiek is ezért maradnak meg itt hosszú Ideig. S a közösség megtartó ereje sem lehet közömbös. Mert az 1972-ben alakult brigád a négy aranykoszorús cím után tavaly a gyáregységben első­ként nyerte el a vállalat kivá­ló brigádja címet. — S ezt elsősorban a mun­kájukkal érték el — veszi át a szót a szerényen szabadkozó brigádvezetőtől Zahorán Já­nos. — Valóban bármit ké­rünk, pontosan, jól megcsinál­ják. Igaz megmondják a ,í- leményüket is. Kneifne is csa­pott már az asztalomra, hogy ez igenis nem jó így, máskép­pen kellent csinálni! Jó a kap­csolat a brigád és a vezetők között, remekül tudunk együtt dolgozni. A kiváló cím elnyeréséhez a munkán túl a brigád egyéb tevékenysége is hozzájárult. S az üzemen kívül, a munkaidő utáni kapcsolat az, ami köze­lebb hozza a tagokat egymás­hoz. Meg az a mintegy ezer óra társadalmi munka, amit tavaly teljesítettek. — A törökbálinti tanácsnál érdeklődtünk két évvel ezelőtt, nincs-e a községben olyan idős ember, aki segítségre szorul­na? Ajánlottak egy egyedülál­ló nénit. Azóta rendszeresen hogy a sokakat foglalkoztató feladat megoldására olyan berendezést készítsenek, amely lehetővé teszi a fahul­ladék gazdaságos energiahor- dozókénti felhasználását, pél­dául a távfűtésnél. A tervezők öt különböző nagyságrendű kazántípust ala­kítottak ki. Az első berendezést a hajdúhadházi fűrésztelepen helyezték üzembe. A sikeres bemutatkozás után a soproni fűrészüzemben keletkezett fű­részport hasznosítják ily mó­don. járunk hozzá. Elvégezzük s ház körüli munkát, a vízhor­dást, a favágást a bevásárlást. De nem szoktunk hiányozni a kommunista műszakokról, és az üzem rendbentartásáérl végzett társadalmi munkákra1 sem. Valahogy szerencsésen jött össze ez a csapat, szívesen vesznek részt mindenben. Van a tagok között KISZ-, párt-, szakszervezeti vezető, vöröske­resztes és véradó is. Ilyen egyszerű? Az is lehet, hogy nem ilye­nek voltak, csak a brigád szel­leme, a közösség formálta őket ilyenné? De mi kell eh­hez? Elég egy jó brigádvezető, aki azt mondja: mostantól mi jó közösség vagyunk és el­nyerjük a kiváló címet? Nem hiszem, hogy ilyen egyszerű lenne. — Kell tudni az emberek nyelvén. Nem mindegy, ho­gyan kérek valamit. És az őszinteség! Képmutató stílus­sal semmire rém mennék. Én egyenesen megmondom a véle­ményemet, azt is, ha nem tet­szik valami. De mástól is el­fogadom, sőt el is várom ugyanezt. Ügy érzem, ezek a legfontosabbak ahhoz, hogy egy brigád jól tudjon közösen dol­gozni. Mégis ilyen egyszerű lenne? Biztosan nem. Kell lenni va­lami plusznak, amit brigád- vezető, brigádtag egyaránt hozzáad a munkához. Nevez­hetjük lelkiismeretességnek, de sokkal inkább tisztesség­nek, becsületnek. Az idegenforgalmi irányí­tás korszerűsítése során hívták életre múlt év júliusában a Közép-Dunavidéki Intéző Bi­zottságot. Alapvető eleme volt a korszerűsítésnek, hogy a korábbi párhuzamosságók megszűnjenek, az idegenfor­galom területi irányításában döntő fontosságú feladatot el­látó tanácsok szerepe, felelős­sége erősödjön. A Dunakanyar és a Rácke­vei (Soroksári)-Duna-ág fej­lesztése megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel, mert mind­két területre a következő években a mostaninál sokkal nagyobb forgalom várható. A Budapesthez északról és dél­ről közvetlenül csatlakozó idegenforgalmi tájegység a Balatont követően az ország leglátogatottabb üdülőterüle­te, idénynapi forgalma meg­haladja a félmillió főt. A fővárostól északra elterülő rész 160 ezer hektárnyi terü­lete érinti Komárom, Nógrád és Pest megye 65 települését, a Dunakanyart, a Pilis- és a Börzsöny hegységeket. Délen három jelentős budapesti ke­rületnek (Ferencváros, Pester­zsébet—Soroksár, Csepel) Du- na-parti része, valamint a Cse­pel sziget teljes területe, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág — a Bács megyei Tass közsé­get is beleértve — továbbá az idegenforgalmi szempontból jelentős Délegyháza kavicsbá­nya tavai és a Kiskunsági Nemzeti Park apajpusztai rész­lege is a- közép-dunavidéki tájegységbe tartozik. Ennek az öt megyét, három fővárosi kerületet érintő, nagy kiterjedésű területnek idegenforgalmi élete fellendí­tésére tett helyi erőfeszítése­ket támogatja, segíti a hat­vanhárom tagú Közép-Duna- vidéki intéző bizottság. A megalakulás óta eltelt egy esztendő leforgása alatt a ti­zenhét tagú elnökség mellett kezdte működését hat szak- bizottság, a helyi tanácsok fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását, irányító mun­káját pedig nyolc területi bi­zottság segíti. Pest megyé­ben öt területi bizottság mű­ködik : Pilis- hegység, Szent­endrei-sziget, Duna-balpart, Csepel-sziget észak, Csepel- sziget dél. A társadalmi erők fokozott bevonásának jeleként sorra alakultak meg a helyi taná­csok bizottságai, munkacso­portjai az üdülőkörzetek fenntartásának, fejlesztési teendőinek segítésére. Ezek a tanácsi bizottságok előmozdít­ják a táj- és természetvéde­lem ügyét, közreműködnek az üdülőterületi fejlesztés prog­ramterveinek elkészítésében és végrehajtásában, szerve­zik és vezetik a társadalmi- munka-akciókat. Fontos fel­adatuk a tanácsi bizottságok­nak, hogy az országos és he­lyi idegenforgalmi politikával összhangban álló helyes ide­genforgalmi szemlélet kialakí­tásán munkálkodva közelebb hozzák egymáshoz az állandó lakosságot és az üdülőnépes­séget, hivatottak támogatni az üdülőterületeken a szocialista együttélés kibontakoztatását. Az állandó helyi lakosság egyetértése, érdekeltségének tudatosítása és biztosítása nél­kül nem beszélhetünk ered­ményes üdülőterületi fejlesz­tésről. Az üdülők sok tízezres tábora is akkor érzi magát igazán otthon, ha nem ide­genként kezelik. Van tehát bőven teendő mind az intéző bizottság tes­tületi szervei, mind pedig a helyi tanácsi, társadalmi szer­vek számára. És hogy az új szervezeti forma milyen eredmények megszületését se­gítheti, ahhoz csak egyetlen számadalékként: 1981-ben az intéző bizottság vissza nem térítendő anyagi támogatásai már közvetlenül a tanácsok­nál töltötték be serkentő sze­repüket és csak egyedül a ráckevei járásban hétmillió forinttal volt magasabb a társadalmi munka összege, mint az azt megelőző évben (1980: 27 002 000 forint, 1981: 34 469 000 forint.) A szabad idő növekedése tekintélyes mértékben emeli a fővárosi agglomerációba irá­nyuló kirándulóforgalmat. Több feladat vár megoldásra az ellátás biztosítása és a közlekedés zökkenőmentes le­bonyolítása terén. A társa­dalmi összefogás közös gon­dolkodást, tervezést, együttes cselekvést kíván. Ebben a fel­fogásban fejti ki működését a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság, mely a rendelke­zésre álló anyagi eszközökkel maga is részt vállal a tájegy­ség idegenforgalmi fejleszté­sében. Tavaly a megvalósult prog­ram keretében Pest megye te­lepüléseinek mintegy har­mincmillió forint jutott, így többek között a Királyrét— Cseresznyefa-rakodói út meg­építésére, . Visegrád szenny­vízrendszerének kiépítésére, ugyanitt a Fellegvár műemlé­ki helyreállításának folytatá­sához, a ráckevei termálfürdő korszerűsítéséhez, az apaj­pusztai idegenforgalmi cent­rum fejlesztésére, Verőcema­roson a Török-patak rende­zéséhez, az úttörővasút kisma- rosi állomásának kialakításá­hoz. Támogatta a KDIB Ke­mencén a télisportterület lét­rehozását, Nagybörzsönyben tájház kialakítását. Udülőte- rületi fejlesztésekhez kapott támogatást Dunaharaszti, Szi- getszentmiklós, Szigethalom, Dunavarsány, Délegyháza, Makád, Tököl, Majosháza, Szigetszentmárton, Kiskunlac- háza, Ráckeve, Szigetbecse és Dömsöd. Az idei év fejlesztési prog­ramjának anyagi támogatása — a közismert gazdasági problémák ellenére — nem marad el az elmúlt évitől, sőt, bizonyos vonatkozásban meghaladja azt. Így például a dunakanyari kulturális és sportrendezvényekre másfél millió forintos támogatás jut. (Az országos szervektől ka­pott és a megyei támogatáson felül.) A Pest megyei Tanács anyagi eszközeihez az idegen- forgalmi alap 2 millió 200 ezer forintos támogatása biztosítja az üdülővendégek védelmét a szúnyoginvázióval szemben. Ami a fejlesztéseket illeti: Kemencen oexejezoüiü a teli- sportterület kiépítésé,. Nagy- Hideg-hegy sífelvonójának oe- szerzesenez kétmillió xonntot kapoxt az Ipolyvidéki Erdő­gazdaság, Visegradon kezdetét veszi a településközpont ki­alakítása, megindul a Verőce­maros—Kóspallag—Királyrét vízellátó rendszer építése, Szentendrén a vízitelepnez és a szabadtéri falumúzeumhoz gyalogút épül, ezenkívül tá­mogatja az intéző bizottság a város szennyvízhálózatának megépítését. Vácott folytató­dik a Duna-parti liget re- ki nstrukciója, fedett autó­buszvárót, illetve révállomási várót kap Nagymaros, Letkés, Kisoroszi, Perőcsény és Szi­getmonostor. Rendezik a Szentendrei-szigeten a váci rév környékét. Félmillió fo­rintos támogatással villamo­sítják a törökmezői kiránduló­területet. Jut a támogatásból a műemlékvédelem segítésé­re is, így Vácott a Hegyes to­rony környékének rendezésé­hez, a visegrádi Fellegvár helyreállítására, a pilisszent- kereszti romkert állagmeg­óvására. Autóparkírozók épí­tését támogatja az intéző bi­zottság Ráckevén, Kiskunlac- házán és Visegrádon. Higiénés létesítmények építéséhez kap támogatást Ráckeve, Leány­falu, Dunavarsány, Tahitót- falu és Kiskunlacháza. Duna- varsányban sátorozóhely terü­letrendezését segíti a KDIB és a Kiskunsági Állami Gaz­daság kezelésében levő Hajós kastély parkjának rendezésé­hez. Különböző feladatok meg­valósításához kisebb-nagyobb támogatási összegekkel szere­pei: Budakalász, Kisoroszi, Zebegény, Sződliget, Pilis­szántó, Vácrátót, Szigetszent- miklós, Szigethalom, Tököl, Szigetcsép, Szigetbecse és Ma­kád. Szép példája a társadal­mi összefogás eredményessé­gének az 1982. évi közép-Du- na-vidéki virágosítási verse'ny, melynek két, százezer forintos díját Pest megyei települések: Kiskunlacháza és Dunabog- dány nyerték el. A támogatásként jelentkező tízmilliókat a fejlesztéseket lebonyolító tanácsok saját esz­közeikkel és jól szervezett társadalmimunka-akciókkal tekintélyes mértékben növe­lik. Fontos volna, hogy a jo- g^s igényként kívánt fejlesz­tések mellett nagyobb gonddal óvják, gondozzák, használják a meglevő, illetve újonnan kialakított létesítményeket. Fokozottabb társadalmi ösz- szefogásra buzdít a tájegység környezet- és természetvé­delme, a településtisztaság biztosítása. Ezerarcú Duna-táj Eszter­gomtól a Csepel-sziget végén található Tassig, a Pilis és a Börzsöny erdőrengetege, mű­emléki kincsekben gazdag, pa­tinás városok, hegy ormokon meredező várromok, szépülő­csinosodó, gazdagodó fal­vak. Üdülők, kiránduló mú­zeumokat látogató turisták, a történelmi múlt értékeit fel­kereső érdeklődők — a napi munkában elfáradt és az új feladatokhoz erőt gyűjtő száz­ezrek egyre jobban virágzó, gazdagodó üdülőterülete a Közép-Dunavidék. Lelkesítőén szép, megtiszte­lő feladat ennek a tájnak megóvásán, fejlesztésén mun­kálkodni. Ezt vallja, hirdeti és ezt kívánja munkájának gyakorlatában érvényesíteni intéző bizottságunk, amikor a közös célok megvalásításához szólítja az állandó helyi la­kosokat, az üdülőket és az ide kirándulókat: társadalmi összefogással a Közép-Duna- vidékért! FÁBJÁN LAJOS, a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság titkára De hiszen erről beszéltek ők is. M. Nagy Péter Korszerű vetőgépfeltöltő A Mezőgép hevesi gyárában szinte évente kísérleteznek ki és állítanak munkába valami új, a mezőgazdasági munkál egyszerűsítő, gyorsító és nem utolsósorban olcsóbbá tevő be­rendezést. Ezúttal a vetés korszerűsítésére találtak jó lehető­séget: napjainkban gyártják az ötven tonna kapacitású vető- gép-feltöltő adaptereket, amelyeket főként a KITE számára készítenek. Érdekes kísérlet Nagykőrösön Energia erdei hulladékból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents